Kiválóság, teljesítmény, felsőoktatás
Eredeti szerző: jotunder
A leideni egyetem nyilvánosságra hozott egy egyetemi rangsort kizárólag a tudományos publikációk száma és minősége alapján. Az ilyen rangsorokkal érdemes nagyon óvatosan bánni, nem lehet belőlük nagyon komoly következtetéseket levonni.
A Magyar Tudományos Akadémia tavalyi országgyűlési beszámolójához is készített egy rangsort, amelynek huszonnegyedik oldalán látható a magyar egyetemek publikációs rangsora. Tekintettel arra, hogy a legtöbb publikációt a táblázatban nem szereplő akadémiai intézetek produkálják, ezekből az értékek nem mérik általában a magyar tudományos teljesítményt.
A leideni listán nem találtam magyar egyetemet. Egyetlenegyet sem. Ennek rengeteg oka van: a magyar egyetemek brutális alulfinanszírozása, az egyetemi oktatók egészen kétségbeejtő leterheltsége és más tényezők. Érdemes megnézni, hogy a Balog miniszter által kiválónak minősített Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljesítménye teljesen mérhetetlen, és hogy valójában hat darab olyan magyar egyetem van, amelyik lényegi tudományos tevékenységet képes folytatni.
A magyar felsőoktatásból rettenetes pénzeket vontak ki az elmúlt években, az elitegyetemeink elbocsátásokat fontolgatnak (már ahol fontolgatnak — van, ahol meg is tették), napi működési problémáik vannak. Ezek az értékek nem fognak javulni, ezek az értékek egyre rosszabbak lesznek. Ezeket a számokat nem lehet megmagyarázni óriásplakátokon, a közmédia mikrofonállványainak adott interjúkkal, baráti blogok hazugságaival. Attól, hogy valamire ráírjuk, hogy jobban teljesít, nem fog jobban teljesíteni.
A kormány feladta a magyar felsőoktatást. A „bekerülünk a legjobb kétszázba”, a „termelési központ leszünk” idiotizmusa, a nacionalista lózungok mögött nincs semmi, csak az önfeladás. Orbán Viktor valójában nem hisz Magyarországban. Nem, valójában nem tartja magát és népét félázsiainak, nem gondol ő semmi különösen felháborítót erről az országról — egyszerűen nem hisz benne. Orbán nem buta ember, nem őrült, nem gonosztevő, egyszerűen nem hisz abban, hogy nyugati típusú ország lehetünk, nyugati struktúrákkal.
És én nem mondhatom azt, hogy Orbán Viktor egészen bizonyosan téved. Csak azt mondhatom ki, teljes bizonyossággal, hogy így gondolja. Nem nagyon látott ő nyugati mintát az életében. Katasztrofális emberi és szakmai minőségű emberek veszik körül tizenpár éve, beleszokott ezekbe az emberi és szakmai minőségekbe. És itt nemcsak a jobboldalról van szó, hanem a „féltudású elitekről” általában. Nem hiszem, hogy valóban ellenségnek tartja a felsőoktatást, a kultúrát — egyszerűen csak nem tudja elképzelni őket szövetségesnek. Lehet, hogy megveti a kitüntetettjeit, lehet, hogy otthon a négy fal között pontosan tudja, hogy mit ér egy matolcsy vagy egy láncziandrás. Lehet, hogy átlát rajtuk, lehet, hogy valóban csak használni akarja őket, és a szíve mélyén csak borzasztóan szomorú. De ez engem nem vigasztal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520223-6ae0c15bbb549' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520223&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520223-6ae0c15bbb549&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520223-6ae0c15bbb549' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ámbátor: Trauma? Talán nem kedveli az olyan sznob sportokat, ahol nincs lehetőség fölrugdosni az ellenfeleket. Meg talán úszni se tud…
en.wikipedia.org/wiki/University_of_Oxford#Clubs_and_societies
@jotunder: „Katasztrofális emberi (…) minőségű emberek”? Emmegmi?
Mert hogy a ‘nem buta ember, nem őrült, nem gonosztevő’ kitételek a sűrűn emlegetett jogi képviselő ajánlására kerültek bele a posztba, az meglehetősen nyilvánvaló.
@Lasombra: Széles elvtárs azért ezt nem így gondolja! Hinni kell és akkor a vízbűl kivesszük a zoxigént, a levegőből meg a zenergiát.
@fermion:
Értelek.
Tehát az egész ország azért van, hogy Orbán Viktornak országa legyen.
A felsőoktatás célja, hogy elősegítse Orbán Viktor ünneplését.
Az ipar azért van, hogy Orbán Viktornak legyen vágóképe a kampányfilmekben.
Mind azért vagyunk, hogy Orbán Viktort megünnepelhessük.
Azt hiszem, megfejtetted a létezés értelmét.
@jotunder: Igen itt egyfajta vízióra lenne szükség tényleges nemzeti összefogással, ami nem ideológiákról szól, hanem gazdasági kérdsésekről, szakpolitikákról. Ehhez ma semmi sem adott, így az ipar is, a gazdaság is és a vele szimbiózisban lévő felsőoktatás is csak vegetál ill csúszik lefele.
@ez a Kígyó éve: Sajnos a felsoroltak abszolút valósak, még ha hányingerünk is van. Énekelte az Omega, hogy „tízezer lépés kéne csak” -hát egyszer csak lesz egy orbáni hatalomtól mentes világ, de addig s főleg azután nekünk legalább egymillió lépés kell.
@kpityu2: Pénz akad valamennyi, szerintem még ma is annak a belső elosztásában lelhetők anomáliák.A példám ugyan kiragadott, de korántsem egyedi, az arányok sem: Egyik orvosi egyetemünk közbeszerzési igazgatóságának (igazgatóság!!) létszáma 10 fő, havi össz. bérköltség több, mint 3MFt+járulékok. Az általuk végzett munkát egy racionális struktúrában négyen kényelmesen elvégzik.
@unionista:
Az isten szerelmére tessék már mondani egy, azaz egyetlen egy országot, ahol a felsőoktatást, az alapkutatást kizárólag „a piac finanszírozza” tetszőleges területen. Ja persze, az USA, ahol minden professzor és labor PI az állami NSF, NIH grantekért teper, mint az állat, hogy fel ne kopjon az álla.
A kormány javítja a felsőoktatás helyzetét .
„A magyar felsőoktatásból rettenetes pénzeket vontak ki az elmúlt években, az elitegyetemeink elbocsátásokat fontolgatnak (már ahol fontolgatnak, van ahol meg is tették), napi működési problémáik vannak, ezek az értékek nem fognak javulni, ezek az értékek egyre rosszabbak lesznek” Ez alighanem igaz.
Másrészt viszont a meglevő oktatói gárda nem úgy lett összeválogatva, hogy tanítson, vagy kutasson, hanem hogy a Professzor úr fiacskájának, barátnőjének/gyermekének az anyjának meglegyen a helye.
Kutatási pályázati pénzekből (OTKA, Magyary posztdoktori ösztöndíj) tartanak bent középszerű embereket, hogy a kiadványokat szerkesszék, a konferenciákra posztereket és előadásokat rakjanak össze, a számítógépeket karban tartsák.
Amíg ez nem változik, nincs remény.
@fermion: A tudomány egy ökoszisztéma. Nem olyan éles a határ az alkalmazott és az alapkutatás között mint azt te gondolod, akkor jó ha van interakció és átjárás. Egy országban alapkutatás nélkül nem lehet alkalmazottat csinálni hosszútávon, nem véletlen hogy cégek kutatóközpontjai szeretnek egyetemi városok mellé települni.
Amúgy ez ismét egy álvita, a mai helyzetben a magyar felsőoktatásnál lassan már nem arról beszélünk hogy milyen legyen, hanem hogy legyen-e. Minden magyarázat ami a felsőoktatás kinyírását valamiféle minőségi okra vezeti vissza teljesen téves; nem azért kellett kinyírni mert jobbat akartak helyette, hanem azért mert kellett a pénz.
@flort: Rengeteg rosszat el lehet mondani a fülkeforradalom előtti magyar felsőoktatásról, különösen egyes egyetemeken és szakokon, de most már lassan ilyenünk se lesz. Ha ez évekig így marad, akkor lassan szétbomlik minden ami a felsőoktatásra épült. Ha nem marad így, akkor elég sok időbe és pénzbe fog kerülni mire újra összerakja egy másik kormány.
@tollaszerge: Talán már említettük egymás közt, az újra összerakás, újra építkezés témáját. Van bennem egy nagy kétely: vajon lesz-e bármikor ehhez szükséges kitartás, elhivatottság, józan ítélő képesség az emberekben, valamint az elengedhetetlen politikai s viszonylagos gazdasági stabilitás…?
@fermion: „ez volt a legfontsabb észrevételed a mondanivalómban?”
igen. ezt onnét tudod észrevenni, hogy előtte is és utána is van egy csomó szöveg, zárójelbe van téve, és „apropó” felütéssel kezdődik.
ezek így együtt a legfontosabb észrevétel kiemelését szokták jelenteni.
nagyon jó, eljutottunk oda, hogy mindenki szomorú, most már tessék dolgozni is akkor kérem szépen…
:S:S
@tollaszerge: Így van. De ha valaki összerakja, legyen szíves a teljesítményt vegye figyelembe, ne a családi kapcsolatokat.
Egyébként szerintem is tragikus, amit a felsőoktatással művelnek, de a régi rendszer mára teljesen működésképtelenné lett.
@unionista: Én nem vagyok andragógus, de szerintem volna ott felhasználható tudás. Más kérdés, hogy az állam ezeket a pozíciókat épp leépíti. Az andragógus – gondolom – szívesen bevetné a tudását, de jelenleg épp polcot tölt egy londoni Tecoban. Merthogy nem csak a közoktatásban és a felsőoktatásban nincs pénz.
@Lencsés István:
Nem javítja!
MEGMENTI!
„egyszerűen nem hisz abban, hogy nyugati típusú ország lehetünk, nyugati struktúrákkal”
Egyben biztosan hisz: ha ővé a hatalom akkor jó irányba mennek a dolgok. Rövid és közép távra minden levezethető ebből.
Mióta nem engedték neki elengedni a hiányt azóta minden pusztán egy sor lett a költségvetésben ahonnan pénzt lehet elvenni. Ha az adott sort nem lehet közvetlen hatalmi célok kiszolgálására használni pl. MTVA akkor onnan elvettek. Oktatás, EÜ, etc. mindenhonnan.
Közép távon meg ld. 9 évre bebetonozott emberek, dohány koncessziót, földbérlést nyert hátország.
Hosszú távra csak a választások eltörlése a garancia, egyelőre ott még nem tart. De márt tett érte néhány dolgot.
Nem túl bonyolult ez.
Én mást nem látok. A kivételek is csak erősítik a szabályt: feltétlen lojalitásért eltűri néhány szolga dilijét. ld. Lázár S8-t.
@flort: Nagyon szakterületfüggő, ezt nem lehet általánosságban kimondani. Ha a „régi” rendszeren a pre-fülkeforradalmit érted, akkor nem volt az működésképtelen, mert azért sok ember kapott ott BA szintig elfogadható képzést, egyes szakokon pedig nemzetközileg is jó graduálisat, de persze nyilván lehetett volna jobb.
Ezután nem működésképtelen „lett”, hanem a fiúk a forráskivonással működésképtelenné tették. Nagy különbség.
Amúgy nem kételkedem abban hogy amit leírsz azt tényleg láthattad valahol, de a magyar egyetemek többségét nem rokonokkal töltötték fel, szimplán olyan emberekkel akiket annyi pénzért meg tudtak kapni. Igen, sok volt köztük a középszerű, de azt el kell fogadni hogy ennyi pénzből nem lehet Harvardot építeni. Ha vki egyszer megint össze akarja rakni a magyar felsőoktatást, kb ugyanezzel a dilemmával fog szembenézni.
@Pelso..: Ez nagyon sok embernek nem munka, hanem hivatás, ha a feltételek kedvezőek akkor helyre lehet állítani a dolgokat. Nem tudom kapunk-e nemzetközi segítséget hozzá, harmadik világbeli országok kapnak, mi is kaptunk a rendszerváltás után, de nem nagyon van arra precedens hogy egy EU tagország önként és dalolva szétveri a felsőoktatását.
Igazából úgy 80%-ban azt csinálja a Fidesz, amit szerintem is kellene. Mert bizony a felsőoktatás 80%-át teljesen le kellene bontani, majd alapjairól újra építeni, de a Fidesz éppen az egészet bontja, azért a 20%-ért viszont nagyon kár, mert ezzel nagyságrendekkel több kárt okoz, mint ha minden maradna a régiben.
@tollaszerge: Ahhoz, hogy majdan a kocsmában meghívjon a törzsgárda egy fröccsre, – egyszer s mindenkorra abba kel hagyni a padlóra köpködést, s talán lesz segítség.
Előzőben már nemcsak az oktatásra gondoltam, hanem all.
@Zabaalint: ez kicsit olyan, mint hogy én egy ujjon képes vagyok 50%-os fekvőtámaszokat csinálni: lefelé megy, felfelé nem.
bontásban kétségtelenül jók. legyen akár oktatás, közterület vagy jogállam.
az építésre lennénk már piszkosul kíváncsiak.
@tollaszerge:
„Ha a „régi” rendszeren a pre-fülkeforradalmit érted, akkor nem volt az működésképtelen, mert azért sok ember kapott ott BA szintig elfogadható képzést, egyes szakokon pedig nemzetközileg is jó graduálisat, de persze nyilván lehetett volna jobb.”
Az a nagyon sok ember az a hallgatók nagyon kis hányadát jelenti.
@Lasombra:
Építés nem lesz, mert nem az a motivációjuk, amiről én beszéltem, nem is akarják újra építeni.
@alte trottel: Is .
@Zabaalint: Akkor számoljunk. Te 80%-ot le szerettél volna bontani, és ezt a 80%-ot újra felépíteni. Ők 100%-ot bontanak le épp most, és szándékukban áll 0%-ot felépíteni (meg eddig is pont ennyit építettek fel). A kettőtök álláspontjában van az átfedés, de az is evidens, hogy az 80%-nál lényegesen kevesebb. Eddig a tények.
A véleményem meg az, hogy nyilván te is a 80%-ban szerezted a tudásodat, ha ennyire nem látsz még az orrodig se.
@Zabaalint: Ezt nehéz objektíven mérni. A magyar gazdasági túlnyomórészben mégiscsak olyan diplomásokkal működik akiket a magyar egyetemi rendszer képzett, és nehéz rámondani hogy az output annyira borzalmas; az orvosok nem eret vágnak, a mérnökök által tervezett híd nem omlik össze, az alapkezelőnél dolgozó befektetéselemzők nem részvényt raknak a kötvényalapba.
Igen, nyilván lehetne sokkal jobb is, és igen, vannak kamuegyetemek, de összességében messze nem volt olyan rossz, hogy a totális szétverés jobb megoldás legyen mind a megjavítás. Általánosságban, nagyon kevés az olyan helyzet amikor a totális szétverés a megoldás, még akkor is ha vonzónak tűnik.
Azt gondolom amúgy hogy sok embernek volt negatív élménye a magyar felsőoktatásban, ilyeneket szerezni nem nehéz, és ezért van ennyi ilyen jellegű komment. Amikor megkaptam a diplomámat a Corvinuson, én pl nem gyújtottam volna fel az egyetemet, de nagyobb lelki megrázkódtatás nélkül végignéztem volna ha egyes tanszékek porrá égnek.
@közösperonos átszállás: Mi az hogy 0%? És a Ludovika? Navracsics elvtárs már szart se ér?
@tollaszerge: Nem toltottek itt fel semmit senkivel. A ketezres evek elejen lehuztam ket evet PhDkent egy nagy egyetem nagy karanak nagy tanszeken es szinte minden oktato a rendszervaltas elott kerult oda. Aki meg veletlenul fiatalabb volt ennel annak volt egy cege es kvazi hobbibol jelkepes osszegert tanitott. A fiatalok akiket odacsabitottak azok huztak az igat par evig aztan leptek penzt keresni.
A helyzet az hogy nem a penz miatt fog megdogleni a magyar felsookatatas hanem azert mert egyszeruen kihal.
@tollaszerge: A működésképtelenséget arra értem, hogy az osztatlan képzés 10 félévéből csináltak 6 féléves BA-t, ahol nem a gyakorlaton van a hangsúly, hanem a megelőzővel azonos mennyiségű és felépítésű elméleten. Így születtek az 1 1/3 féléves félévek. Mivel az oktatók a BA végéig már mindent leadtak, amit az elmúl 20 évben szoktak (vagy amit egyáltalán tudnak), az MA-ra nincs érdemi mondanivaló.
Külsősként nekem is minden MA félév előtt el kell döntenem, hogy mi legyen a félév témája, mert a rendszer szerint a BA-t töményen le kellett nyomni.
Ezért általában egy „Mai kutatási trendek…” jellegű félév születik, vagy egyetlen, ma nemzetközi szinten divatos módszerre épül a kurzus.
Lehet, hogy én csak a kis szakokat látom, de ott általában a Nyuszi rokonai és üzletfelei körében megy a demonstrátorok – PhD hallgatók – tan.segédek (stb) utánpótlása. Igaz, ezek bölcseleti szakok.
Emellett persze a fülkeforradalom nagyon káros eredményekre vezetett. Én pl. ezen félévet úgy kezdtem, hogy elsőre közöltem a tematikát, majd magyarázatként azt, hogy külföldön ezzel könnyebben fognak boldogulni.
@közösperonos átszállás:
Igazad van, de én nyilván én a 80%-os átfedést a lebontás szakaszára értettem. Másrészt én a 20%-ot annyira értékesnek tartom, hogy ezért ha változatlanul hagyjuk, annak a 80%-nak a fenntartása nem nagy áldozat.
„A véleményem meg az, hogy nyilván te is a 80%-ban szerezted a tudásodat, ha ennyire nem látsz még az orrodig se. „
Egyrészt te nem látsz az orrodig, mert nem értetted meg miről írok. Sehol nem értettem egyet a Fidesz „reformjával”, csak leírtam, hogy egyébként tényleg szükség lenne a felsőoktatás egy részének leépítésére, mert tényleg nem működik jól, ugyanakkor amit ők csinálnak, az sokkal rosszabb a változatlanul hagyásánál. Attól, hogy te nem látsz az orrodig sem, még lehet, hogy te ott tanultál, ami a 20%-ba tartozik. Én azonban valóban ott tanultam, ami a 80%-ba tartozik, és éppen ezért láttam legalább részben, hogy miért is nem jó.
@snakekiller23:
ebből a szempontból az egyesült európa (vagy akár greater europe) is lehetne ilyen, vagy az egyesült királyság. és csak úgy mondom, hogy amikor a kutatást az állam finanszírozza, akkor is a piac és tőkepiac finanszíroz. csak éppen közbeékelődik egy állampárt és annak dicsőséges vezetői. tudod orbán nagyvezír, pintér sándor és vona gábor az országos rendteremtők, gyurcsány korunk egyetlen igazi reformpolitikusa, bajnai a szuper szakértő, mesterházy a magyar d’artagnan és a többiek. akiket marischka néni megválaszt. úgy, hogy közben nézi a muzsika tévét. ez egy ungarische demokratische volksrepublik. egy többpárti magyar népköztársaság. olyan, mint az egykori ndk. ami turmixgépet gyártotta. a „kivehető ajtóst”. kezd ilyenné válni az összes európai uniós tagállam. ezekre akarjátok bízni a tudományt?
mondj már olyan kutatási projektet, ami szerinted hasznos, és aminek a sikerében közvetlen nem érdekelt a haszonelvű piac. magyarországon a „demokrata” értelmiség azt követeli, hogy ne legyen köztulajdonban iparvállalat (egy se). de azért az ipar számára szükséges alapkutatást és műszaki fejlesztést finanszírozzuk meg közpénzből (mindet). a leghülyébb „nem-demokrata” is látja, hogy ez így nem lesz jó. döntsük el: kell-e állami gyógyszergyár, vagy sem. ha igen, akkor legyen állami gyógyszerkutatás. ha nem, akkor ne legyen.
lehet persze public-private partnership. szerintem ezt a legokosabb lenne szövetségi (többnemzetiségi) keretek között megteremteni. azért, hogy egyetlen nép politikai vezetői, és annak ismerősei, barátai, családtagjai se szervezhessenek ebből maffiát. ha ez rám lenne bízva, akkor azt mondanám, hogy az orosz-ukrán-grúz maffia pénzét forgassuk be. és csináljuk szövetségi iparvállalatokat.
svájc is ezt csinálja egyébként. ők egy német-olasz-francia kisebbségi esküszövetség. ha ez rajtam múlna, akkor egy közép-európai bundesrepublik lenne. egy német-lengyel-cseh-szlovák-osztrák-magyar államszövetség.
és akkor abban lehet szövetségi gyógyszeripar. és abban érdekelt lehet a tartományi (szövetségi állami) kormányzat, a városi önkormányzatok, a piac, a tőkepiac. magánszemélyek és magánnyugdíjpénztárak. értelemszerűen úgy, hogy a szövetségi iparvállalatok egymással versengenek. ez a német gazdasági modell. ez egy greater germany.
merkel angéla ezt próbálja meg bevezetni egész európában. a britek azt mondják, hogy nekik már van egy ilyen államszövetségük. úgy hívják: egyesült királyság. párizs meg azt, hogy viva la france.
és ezen a ponton nekünk magyaroknak azt kellene mondani, hogy akkor csináljuk meg közép-európát. ahol a magyaroknak pont annyi joguk van, mint a bajoroknak. a szlovákoknak pont annyi joguk van, mint a szászoknak. ne az ndk legyen a példa, hanem az nszk. és aztán ebből lehet egy greater-europe. partnerségben a skandináv északkal, a mediterrán déllel, a transzatlantiakkal és az eurázsiaiakkal. és így lehetnek viszonylag önállóak a britek.
és akkor erre berlinben éppen mondhatnák azt, hogy „ja”. és akkor mindjárt lehetne mondani, hogy kellene 1000 új bundesschulzentum. csak nem kell elkúrni. a magángazdaság áfa befizetéseinek arányában kellene a közberuházásokat eszközölni. csak úgy lehessen szövetségi beszállítóvá válni. és akkor ugye jóschka a villanyszerelő adna számlát, mert úgy kaphatna szövetségi megrendelést. nyilván úgy, hogy 1 euro áfa befizetés után legfeljebb 5 euró megrendést kaphasson. azért, hogy ne érje meg számlagyárat nyitnia. és hadd ne soroljam. nyilván piac konform szabályozás kell.
de ehhez az elemi közjog és az elemi közgazdaságtan hiányzik. ami a jólétet megteremti. illetve a jelenlegi módosításra szorul. nem kell semmiféle tudományos szuper elmélet. a józan ész kell hozzá, és egy szövetségi államvallás. felekezeti gondolkodás nélkül sajnos nem lehet a közhatalmat egyesíteni. a jobbikosnak azt kell mondani, hogy megteremtjük az „esküszövetséget”. meg azt, hogy „greatness and glory of nations”, „the soul of hungary”. csináljunk legyel-magyar légiót. nevezzük el bem tábornokról. és akkor a jobbikos azt fogja mondani, hogy ahhoz tényleg kellene valamilyen hadiipar. rögtön meg akar finanszírozni valamilyen alapkutatást. és akkor a gyereke jól felszerelt szövetségi iskolába.
persze ennek kevés az esélye. nem azért, mert a köznép a hülye. az olyan, amilyen. többségében keleties. azért, mert a nyugatos értelmiség kontra-szelektált. a nép jogosan fogja őket eltaposni, ha a kokókkal, gyugyókkal, nyunyókkal, szemben semmilyen alternatívát nem tudnak alternatívát mutatni.
@tollaszerge:
„Ezt nehéz objektíven mérni. A magyar gazdasági túlnyomórészben mégiscsak olyan diplomásokkal működik akiket a magyar egyetemi rendszer képzett, és nehéz rámondani hogy az output annyira borzalmas; az orvosok nem eret vágnak, a mérnökök által tervezett híd nem omlik össze, az alapkezelőnél dolgozó befektetéselemzők nem részvényt raknak a kötvényalapba.”
Az orvos képzés a kevés kivétel közé tartozik, mert az mind a négy egyetemen színvonalas. A mérnök képzés csak néhány helyen mondható jónak, és nyilván akinek a hídja összedőlne, az úgysem kerül oda, ahol rajta múlna. Tehát ha azt mondod, a jéghegy csúcsa működik, abból nem vonhatod le azt a következtetést, hogy a képzés jó. Az alapkezelők meg meglehetősen vegyes képet mutatnak, ebbe nem mennék bele mélyebben, de nem gondolom, hogy a szakemberek többsége jó szakember lenne ezen a területen, és azt sem gondolom, aki jó, az a képzéstől lenne jó.
„Igen, nyilván lehetne sokkal jobb is, és igen, vannak kamuegyetemek, de összességében messze nem volt olyan rossz, hogy a totális szétverés jobb megoldás legyen mind a megjavítás. „
Egészében egyetértek, de részeiben nem. Szerintem nem csak az kamuegyetem, amit annak szokás mondani, amelyek a semmire diplomát adnak, hanem azokkal is gond van, ahol ugyan nem engednek át akárkit a vizsgákon, de elavult tudást adnak át, az oktatói gárda meg meglehetősen belterjes és nem igazán tud mit letenni az asztalra. És akkor arról nem is beszéltem, hogy a hallgatók 80%-ának túl magas az a szint, amit egyébként is úgy adnak át neki, hogy nem érti meg, ezen a téren kevesebb jobb lenne, többet érne ha az egyetemi és a főiskolai képzés párhuzamos lenne, mint korábban volt, esetleg lehetnének újra épkézláb technikumok is (bár tudom a felsőoktatás témában elvileg off, de sokaknak nem lenne ott a helyük az egyetemeken).
Szerintem nem veszítenénk semmit, ha bizonyos egyetemeket, karokat egy az egyben megszüntetnének. Amit a Fidesz csinál, az pont azért rossz, mert egyszerre éheztet ki mindenkit, tehát ahol jó volt a képzés, azt is tönkreteszi, ráadásul ez a verseny a túlélésért könnyen lehet kontraszelektív, hiszen amelyik intézmény jobban alább ad a színvonalon, az lehet hogy könnyebben túléli az időszakot.
@ámbátor:
de mi az androgógus szaktudása? nem állítom, hogy nincs olyan. csak mondja meg, hogy micsoda. mi az a probléma, amit ő képes megoldani. és erre nem alkalmas bárki, aki kijárta az általános iskolát, vagy mondjuk van egy érettségije. nem azt mondom, hogy ne képezzenek ilyeneket. hanem azt, hogy főiskolai képzés legyen. és ha létezik valamilyen androgógia nevű szupertudomány, akkor villantson már meg abból valaki valamit.
üljünk le. írjuk egy iq tesztet. ha az jön ki, hogy nem vagyok retardált, akkor legyen már annyi jogom, hogy megkérdem: miben különbözik az androgógia „tudománya” a főzés „tudományától”. miért kell a pletykakutatásnak tanszék. magyarázza már el, aki annyira okos. olvasd már el török gábor akármelyik „politológai” elemzését. mi az, amit ő tud, és nem tud senki, akinek van egy humán érettségije. de nem azt mondom, hogy ne legyen politológus. hanem akkor kell egy humán kollégium, ami ezeket képzi. de az nem university. mert az a humán korszellemet tanítja. nem ad univerzális tudást. ezek olyanok, mint régen a marxista-leninista egyetemek. csak egy ponton megbukott a kommunista kelet, és akkor ezeket felszámolták. most meg a kapitalista nyugat bukott meg. de nem azt mondom, hogy ezeket romboljuk porig. hanem azt, hogy csináljunk ezekből humán kollégiumot. magyarul FŐISKOLÁT.
@flort:
Pont ez a fő probléma. A munkaerőpiacnak szüksége van egyaránt komoly elméleti szakemberekre, meg némileg gyakorlatiasabbakra is. Amíg volt egyetem és főiskola külön, addig előbbieket előbbi, utóbbiakat utóbbi képezte. Én láttam hogyan változtak a tantervek a váltáskor, az 5 éves szakok többségénél az alapozó tárgyak többségét benntartották az alapképzés tantervében, csak sok esetben kevesebb kredittel, tömörített tematikával, a szakmai vagy szakirányos tárgyakból lett kevesebb. Ez aztán nem jó azoknak, akik elméleti szakembernek készülnek, mert idő hiányában szarabbul adják le az elméleti alapozást, és nem jó a gyakorlati szakembernek készülőknek, mert a BSc elvégzésével még nem kapnak használható tudást. Valójában a főiskolai és az egyetemi szinthez eleve más alapozás kellene, más megközelítéssel.
@tarackos:
en.wikipedia.org/wiki/File:Haplogroups_europe.png
@Zabaalint: „Én láttam hogyan változtak a tantervek ” én meg pont ezt nem láttam. Így a BA-diplomásnak lesz egy elméleti fél-tudása és (célzott kurzusok híján) műkedvelő gyakorlati tudása. Az MA-n pedig ha jól értem, még koncepció sincs, hogy mit kéne tanítani.
(Amúgy mi az az élősdi fajta vagyunk, akik kezdetben a romkocsmákban merengenek, később pedig a gyorséttermekben sütik a krumplit – bölcsészeknél néhány kivételtől eltekintve a munkaerőpiac annyira nem szempont)
@unionista: Mielőtt leülsz ahhoz az IQ teszthez, esetleg nem ártana megtanulni helyesen leírni azt hogy andrAgógia. AndrOgógia nincs, te találtad ki, légyszi kérdezgess még róla (ne).
Neten 1 perc alatt rá tudsz keresni amúgy mit takar, ehelyett itt vered az asztalt hogy magyarázzák már el neked, vagy menjenek a francba. Remélem a matematikusokkal se leszel kíméletesebb, ha neked nem tudják elmagyarázni az absztrakt algebrát, lehetőleg tömören, akkor húzzanak.
Pletykakutatás tanszék nincs, szociálpszichológia tanszék van, ugyanúgy ahogy katicakutatás tanszék sincs, rovartani tanszék van. Nem úgy tűnik hogy jártál már egyetem közelében, valszeg pont rajtad segíthetnének azok a fránya andragógusok, akikkel le kell számolni, mert nem érted mit csinálnak. Ez így persze nagyon kerek.
@Zabaalint:
pontosan erről van szó. az andragógiának vajon miért nem elég a főiskolai szak. a biológia évszázadok óta tudományos alapossággal vizsgálja, kutatja az emberi magatartást. androgógus főiskolás pedig a humán erőforrás menedzser felületességével. ez a kettő nehogy már ugyanaz a kategória legyen. ha ezeket intézményesen egyesítjük, akkor abból errefelé lefelé húzás lesz. ez a mindennapos tapasztalat.
@unionista: az ELTE-t összevonták mindenféle intézményekkel, emlékeim szerint Klinghammer rektorsága idején. az andragogy a MOOCS miatt valószínűleg fontosabb lesz, mint gondolnád, nem mintha meg lennék győződve a MOOCS életképességében. Mindazonáltal, az, hogy egy bizonyos kar, hová van rendelve, teljesen érdektelen.
@unionista: az annyira jó, hogy valaki elmagyarázza a svájcot :)))
@unionista: „mondj már olyan kutatási projektet, ami szerinted hasznos, és aminek a sikerében közvetlen nem érdekelt a haszonelvű piac. […] az elemi közjog és az elemi közgazdaságtan hiányzik”
Sajnos az elemi közgazdaságtan tényleg hiányzik—neked. Ha meglenne akkor esetleg hallottál volna externáliákról… az alapkutatás eredményei általában tankönyvi példái a non-rival non-excludable jószágnak, amit a piac törvényszerűen nem, vagy alulfinanszíroz. ECO101, jóreggelt.
@unionista: sek.nyme.hu/tmk/MBRI/ar/Dokumentumok/tant%C3%A1rgyle%C3%ADr%C3%A1sok.pdf
Nyitásnak itt az andragógia tanmenet kb 80 oldalban.
Szerintem egyébként a sebészetben sincs semmi, amit egy jó hentes egy éles késsel ne tudna megoldani. Esetleg az összevarrás, de a vágás nyilván menne, nem is tudom mit szarakodnak annyit az orvosin.
Unionista szvsz jart egyetemre. Tipikus peldaja a sajat magat meg nem ertett zseninek titulalo megszallottnak, akit harmadevben kirugnak.
@Herbert_West: De nem lennék könnyű helyzetben, ha meg kéne tippelnem, hogy milyen szakra.
@unionista:
Az andragógiával speciel szerintem az a legnagyobb baj, hogy a hallgatók 95%-ának csak kell valamilyen diploma.
@ámbátor: reges-regen, egy masik forumban, volt egy sajat bevallasa szerint matekszakot vegzett emberke, aki szerint az evolucio nem lehetseges, mert informaciovesztes meg grafelmelet meg fasztudja, illetve jezus partos herceg illuminatusok 2012 …..
Szoval passz
@tollaszerge:
oké, de mondd már meg, hogy mit tud egy andragógus konkrétan? mi az ő mestersége? az angragógus miben különbözik az ezoterikusoktól?
csakhogy az algebra axiomatikusan meg van alapozva. az andragógia nincsen. a matamatikával nincs probléma. és az alkalmazott matematikával (a számítástudománnyal) sem. de ettől még az andragógia nem lesz tudomány. azért, mert az andragógia az emberi viselkedést (a felnőttekét) nagyjából egy humán erőforrás menedzser felületességével vizsgálja. és nem biológiai alapossággal. az összes áltudomány azt a kérdést teszi fel: „mi újság?” és ebből próbálnak következtetni. de tudományos alapossággal nem lehet. azért, mert az andragógiában bármi lehet igaz. és az ellenkezője is.
az andragógiának nincs főtétele. az algebrának van. általános iskolában a matekszakkörön is el lehet arról beszélgetni, hogy minden valós polinom felírható első és másodfokú tényezők szorzataként. és mondjuk középiskolai matematika tagozaton már lehet bizonyítani, hogy minden legalább elsőfokú polinomnak van komplex zérushelye. sőt egy n-ed fokú polinonmak pontosan n zérushelye van figyelembe véve a többszörös gyököket. ezt te is el tudnád nekem magyarázni, és hidd már el, hogy én is neked. és ezen nem lenne köztünk vita. ez ugyanis nem vita, hanem egyszerű bizonyítás tárgya.
de mi az andragógia alaptétele. az andragógia és algebra nem ugyanabba a kategóriába eső fogalmak. mert az adragógusok arról vitáznak, hogyan kellene bánni a felnőttekkel. az androgógus a venn diagramokra épít.a naiv halmaz-elméletetre. a matematika azt axiomatikusan megalapozza.
az andragógia mögött ugyanez a tudományos alaposság elvben a biosz. és nem az, ami a menedzser könyvekben van. mert az a modern kori ezotéria. de ha felvilágosítasz, hogy mi az andAgógia alaptétele, akkor megköszönöm. mi az első tudományos mérföldkő ezen a területen?
@unionista: Jaj nekem.
Innen csak egy apró lépés, hogy a pszichológia áltudomány, mely az emberiség ellen tör, hogy Xenu ne kaphassa meg a méltó helyét.
A szoft tudomány nem könnyebb, hanem nehezebb attól, hogy nem tudod feltétlen pontokba szedni, axiomatizálni. Ez az a fajta tudás, amit egy életen át építesz fel és töredékeit tudod átadni, hogy a következő generáció megint egy életen át építse a tudását. Ha könnyű volna az embereket segíteni abban, hogy megtalálják merre kell továbblépniük egy krízishelyzetben, hogyan kell felnőtt fejjel visszaülni az iskolapadba, akkor nem lenne tele az ország kétségbeesett munkanélküliekkel, pályatévesztett páriákkal.
(Tök érdekes, hogy a jól alkalmazott provokáció még a megrögzött természettudományi érdeklődésűből (belőlem) is ki tudja hozni a szoft tudományok védelmét.)
@unionista: „az androgógus a venn diagramokra épít.a naiv halmaz-elméletetre. a matematika azt axiomatikusan megalapozza.”
Atyaúregyisten, te tényleg, ennyire.
@unionista:
Mondjuk ilyen alapon minden társadalomtudomány áltudomány.
Némi igazságod van, például az orvostudomány rengeteg dolgot cáfolt, amit anno a pszichológia felületes szemszögből kitalált. Azonban azt is lásd be, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet egzakt módon elemezni, nem mondom persze, hogy a jövőben ne lehetne, lásd pszichiátria fejlődése vs pszichológia, de jelen pillanatban ha mondjuk egy társadalmi jelenséget nem tudsz sejt szinten elemezni, attól még nem áltudomány az, ha valaki magasabb szinten nem túl egzakt módszerekkel próbálkozik.
@ámbátor:
Annyi igazsága azért van, hogy mivel ezek a „szoft” tudományok nem ellenőrizhetőek olyan könnyen, ezért nagyon sokan bele tudnak kontárkodni, és teszik is, míg egy egzakt tudománynál ugyanez nem igaz. A magyar felsőoktatásban meg sokan a könnyebb ellenállás felé mentek. Vannak nagyon jó társadalomtudósok is, de kontár is köztük van a legtöbb.