„Konzervatív” oktatás avagy hogyan árulta el magát az MCC (UPDATE !!!!!!!!!!)

Setényi János az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője válaszolt az őt ért kritikákra az index.hu-n. Korábban Orbán Balázs miniszterelnöki politikai főigazgató és Constantinovits Milán (jogi képviselőnk résen volt a jelzős szerkezet megfogalmazása előtt) fiatalember is írogatott erről, de Setényi a „szakember” (ő néhány évvel ezelőtt lelkes liberális volt, és utálta a poroszos iskolarendszert, és hirtelen felfedezte magában a konzervatívot, ez egy ilyen ország, ahol időnként felfedezik magukban a konzervatívot emberek, főleg, ha ez a felfedezésnek pármillió oka is van, mondjuk havonta).

Setényi írását nyilván senki nem olvasta el, pedig sok mindent meg lehet tudni belőle a rezsimértelmiségről. Ezt a két mondatot egészen biztosan nem olvasták el.

„Spence, Arrow, Stiglitz és más közgazdászok az oktatáshoz kicsit másként közelítenek. A „szűrőelmélet” szerint az iskolarendszer fő feladata az, hogy a tanulás és tudásszerzés folyamatában dőljön el, hogy ki hová kerül majd a társadalomban. „

A kontextusból teljesen világos, hogy Setényi szerint is erről van szó.

A „szűrőelmélet” a „screening theory” és Stiglitz vonatkozó híres cikke a „The Theory of „Screening,” Education, and the Distribution of Income.”

Stiglitz egy jelenséget vizsgál, egy valós jelenséget. Cikke bevezetőjében elmagyarázza a „screening” fogalmát.

„The identification of these qualities we call screening and devices that sort our commodities
(individuals) according to their qualities we call screening devices (for example, egg
sorters).”

Azok akikre „commodity”-ként azaz árucikként hivatkozik Stiglitz: különböző korú iskolások, későbbi munkavállalók, akikről a munkaadóknak „imperfect information”-je van, és a munkaadóknál költségként jelentkezhet az, hogy eldöntsék, hogy egy adott munkavállaló a „more able” vagy a „less able” kategóriába tartozik (a konzervatívok ezt biztos nagyon szeretik olvasni) Valójában persze a saját képességeivel esetleg többé-kevésbé tisztában lévő munkavállalónak is személyes haszna származhat abból, ha a jobb képességei valamilyen módon kiderülnek. Persze, a kevésbé jó képességűek számára ez hátrányt jelenthet. A „screening” mechanizmusok tehát részben a munkavállalóknak adnak bizonyos információt a saját képességeikről, részben a munkadóknak a munkavállalók képességeiről. Az iskolarendszer a stiglitzi értelemben allokációs/szelekciós mechanizmust jelent.

Az ógörög nyelv szerepe ebben a mechanizmusban nem az, hogy a későbbi munkavállaló majdan képes legyen eredetiben olvasni Platónt. Általaban lényegében maradéktalanul el fogják felejteni a nyelvet, mivel gyakorlatilag sohasem fogják gyakorolni, de…A munkaadó esetleg joggal gondolja azt, hogy az a diák, aki ilyen nehéz dologban kiválónak mutatkozott nagyobb értékkel bír számára, mint az, aki a különösebb extra energiát nem igénylő tanulmányokat folytatott, az, hogy pont micsodák ezek az extra tanulmányok a munkaadólat egyáltalán nem érdeklik, egyáltalán nem, Setényi úr… Stiglitzék amúgy nem állítják azt, hogy valamilyen magasabb értelemben jó a szelekciós mechanizmust szolgáló iskolarendszer, ők egyszerűen egy létező jelenséget vizsgáltak tisztán közgazdaságtudományi szempontból.

A kompetenciaalapú iskolarendszert is a modern piacgazdaság igényei alapozták meg, akár tetszik ez az MCC-nek. akár nem. Itt egy valóságos vitáról lehetne szó. A valóságos vita kialakítása Magyarországon lehetetlen, itt az orbánbalázsok és setényik pénzéről és hatalmáról van szó, minden áldott napon. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy mindig Setényi ellenfeleire kellene hallgatnunk, hogy a progresszív liberális véleményeket nekem mindenképpen el kellene fogadnom (nem fogadom el), az emberek közötti egyenlőtlenséggel meg kell tanulnunk együttélni, de úgy, hogy az lehetőleg mindenki számára élhető társadalmat eredményezzen. Azt viszont gondolom, hogy Setényi, Orbán Balázs és Constantinovits összevissza beszél, és első sorban azért, mert megtehetik.

UPDATE: (Nem akarok erről két posztot írni, ezért inkább kiegészítem)

1. Setényi teljesen világossá tette, hogy az általuk preferált iskolarendszer lényeges tulajdonsága a szelekciós/allokációs jelleg. Ezt nem hiszem, hogy Orbán Balázsék és az MCC nyilvánosan vállalná.
2. Az MCC által favorizált Nicholas Tate, vagy Scruton, soha nem hivatkoznak az iskolarendszer szelekciós/allokációs jellegére. Az antik nyelvek vagy az euklideszi geometriai bizonyítások tanításának egészen más a screening funkciója, mint az érték megörző funkciója. A screening rendszerben semmiféle különös önértéke sincs a mechanizmusban közvetített tudásnak. Nem ugyanarra való.
3. A screening mechanizmus tipikusan fenntartja az egyenlőtlenséget és növeli a hatékonyságot. Az értékkonzervatív rendszer valamennyire képes arra, hogy csökkentse az egyenlőtlenséget és irreleváns hatékonysági szempontból. Ezt ki kellene mondani, és hát nem őrült meg az MCC, hogy kimondja, hiszen a rezsim a plebejus rétegek szavazataira épít.
4. A szociális konzervatív beállítottságú polgárok hajlamosak arra, hogy támogassanak egy értékkonzervatív iskolarendszert, mert úgy érzik, hogy az ő értékeiket közvetíti. Mivel a modern társadalmakban a szociális konzervatív beállítottság korrelál az alacsonyabb iskolai végzettséggel ez egyfajta generációs feszültséget fog okozni. A szociálisan konzervatív polgár örömmel látja, hogy a fiának memoritert tanítanak, esetleg azt is, hogy klasszikus euklideszi geometriát (Angliában egy ideig ez így volt, aztán teljesen kivették a bizonyításokat a tantervből, ez még Thatcher idején volt). A gyereke az, aki nem érti, hogy neki miért kell memoritert tanulnia és miért kell klasszikus euklideszi geometriát, ami nehézséget okoz neki, hiszen nem szerzett olyan skilleket a családjában (egészen kicsi korában), ami ebben segítené
5. A liberálisabb beállítottságú, státuszukat tekintve inkább az elithez tartozó szülők azok, akikben a feszültséget az okozza, hogy ők maguk a nagyobb egyenlőség hívei, de a gyermekük érdekének tartják azt, hogy az iskola beteljesítse a screening funkcióját.
6. A modern államnak érdeke az, hogy az iskolarendszer jelentős része kompetencia alapú legyen, és az is érdeke, hogy az iskolarendszer egy nem elhanyagolható részében érvényesülhessen valamiféle screening funkció, lehetőleg a különböző szintekre való belépésnél.
7. Az, hogy az illiberális Magyarországon a lojalitás, az oktatás katonai/hivatásrendi jellege domborodik, nagyon sok kárt okozhat.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531369-6a9aca3094fb9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531369&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531369-6a9aca3094fb9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531369-6a9aca3094fb9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>