Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás
Eredeti szerző: Kettes
Hörcher Ferenc „Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás. Politika- és jogfilozófiai tanulmányok” című akadémiai doktori értekezése a közösségelvű konzervativizmus filozófiai átgondolását tűzi ki célul, majd konkrét esettanulmányként a magyar rendszerváltás bizonyos aspektusait tárgyalja. Középpontba állítja az egyén közösségi beágyazottságának gondolatát, a prudencia és a kairosz fogalmát, és többek között ezek alapján bírálja a módszertani individualizmust és az absztrakt szabályelvűséget. Elméleti orientációs pontja Arisztotelész, a skót felvilágosodás, Charles Taylor és Paul Ricoeur, s mindezzel összefüggésben fejt ki „pragmatikus természetjogot”. A disszertáció nagy ívű, húszéves kutatási program eredményeire támaszkodik. A bizottság véleménye szerint az akadémiai értekezés a hazai politikai eszmetörténetet jelentős mértékben gazdagítja.
Hörcher Ferenc az MTA doktora oklevelét vette át 2011. november 29-én.
Gratulálunk.
<
p style=”text-align: center”>

Mit ír a doktor az egyén közösségi beágyazottságának alábbi kairoszáról?:
Megfosztottak állampolgárságától egy 99 éves szlovákiai magyar nőt is
http://www.origo.hu/nagyvilag/20111202-megfosztottak-allampolgarsagatol-egy-99-eves-szlovakiai-magyar-not.html
A mobilcégek helyiadó-bevallása hamarosan átkerül a második halmazba:
http://www.napi.hu/ado/burokratikus_horror_var_a_mobilcegekre.503695.html
Seggfejek.
Igazán nem tudom, miért kell Hörcheren rugózni. Szerintem határozottan normális fazon. Az a baj vele, hogy konzervatívnak mondja magát, eszmetörténészként is így definiálja magát? Tényleg ez a baj vele? Ez a hozzáállás momentán nagyon emlékeztet arra a klasszikus fidesznyik megközelítésre, hogy mindenki, aki liberálisnak mondja magát, az csakis gyanús, minimum kétes ürge lehet, akitől el kell határolódni
Pl. egy csomó mindenben én sem értek egyet H. F.-fel, de elég kevés embernél tapasztaltam, hogy ennyire normálisan képes bárkivel vitatkozni, kommentelőkkel is. Emellett egyszer itt már írtam, hogy éppen a kormányváltás után hagyta ott a Heti Választ, elég látványosan:hetivalasz.hu/jegyzet/bucsu-az-ujsagirastol-31547?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201112
szóval messze nem a kormány szekértolójaként viselkedik, és láthatóan nem a mindenféle várható előnyök kiaknázására rendezkedett be. Nem vagyok vele politikailag egy platformon, de tisztelem. Mellesleg és véletlenül okos is, ha már akadémiai doktorságról van szó.
@komment1: Nem értem a problémádat.
@komment1: Én teljesen és totálisan nem értelek. Hol látsz te itt rugózást? Meg lett gratulálva, itt te vagy az, aki rugózik! 😉
@komment1: egyetlen rossz szó nincs a posztban HHF-ről. célzás szintjén sem.
@komment1: nemrég a Kónya-Pető évfordulós vitán HHF volt az egyik meghívott előadó és az előadása végén elszavalta a Kemény István: Nyakkendők című versét. nem kifejezetten szekértolós vers :))))
@komment1: de most meg ugy viselkedsz mint az echon a szakertok, ott is gonosz liberalis zsido mittomen osszeeskuvest latsz minden mondat es szo mogott ahol… Nos nincs … Vagy van? Ja nem. De talan megis? Mostakkor?
Jól ködösen körülírta a jó nagy kerek gödröt, mibe minden belefér. Minden esetre, legalább a Magyar Tudományos Akadémián lesz még egy magyarul nem író, s beszélő koponya! Míg el nem huny. Én nem cikizem munkásságát – de még Nobel-díjra nem terjesztették elő, de rongálja Kölcsey nyelvét.
@jotunder: „Egy baráti jobb,
Mely feléd mutat,
Fogadd el végre
És keressünk kiutat!
Én mondom, merre,
Te mondod, hogy tegyem,
Hogy itt is meg ott is
Egyformán jobb legyen. „
@jotunder: igazából nem ismerem,de nem tűnt igaznak. Cáfolj.
@jotunder: Majd írd meg, hol, s elolvasom – akkor jobban tudok véleményt alkotni. OK.
@komment1: Azért az akadémiai doktorságot is ledegradálták mostanság, Nézz már utána. Kíváncsi vagyok mikor jut el ovikicsek odáig – s elküldi őket is 62 évesen…. Nem kívánom,de ahogy zajlik a Duna-partján, minden lehetséges. Még nem kívánták meg az Akadémiát?
tulajdonképpen mi az MTA létének értelme ?
@h.kovacs: Az MTA intézeti hálózata az ország általános teljesítőképességéhez mérten igen jónak mondható. Magyarországot a nemzetközi tudományos élethez kapcsolja. Aránylag jól működik, aránylag olcsón. Ez szerintem igazolja a létét. Az alternatíva az lett volna, hogy felszámolják az intézeti rendszert, akkor ma Magyarország egyértelműen távolabb lenne a Nyugattól. Nem arról van szó, hogy ha nem lenne ilyen rendszer, akkor meg kellene teremteni, hanem arról, hogyha létezik, akkor nem érdemes megszüntetni. A CNRS Franciaországban valamelyest hasonlít az MTA felépítéséhez.
@jotunder: Ennek igazán örülök, ebben az esetben félreértettem.
Mondjuk valahogy számomra a teljes kép nem áll össze a fenti diagrammal, meg azzal együtt, hogy Maroz, ha emlékeim nem csalnak, pár poszttal lejjebb éppen H.F.-et nevezte meg a kormányszekértoló értelmiség egyik emblematikus alakjaként.
@anyósnyelv:
Csak az érthetőség kedvéért: nem azért okos, mert akadémiai doktor lett, hanem azért lett méltán akadémiai doktor, mert okos.
@komment1: Nem törekedtem a teljes kép bemutatására, bár szerintem a diagrammal nagyon közel kerültem hozzá.
@komment1: Nem olvastam. Egy biztos, Hörcher nem nevezhető szekértoló értelmiséginek. Az, hogy valaki konzervatív, nem jelenti azt, hogy bármiféle szekeret tolna.
Más. Én biztos vagyok benne, hogy Hörcher nem politikai okokból lett akadémiai doktor, de az tény, hogy nem felelt meg a filozófiai osztály kritériumainak. Ugyanis semmiféle nemzetközileg értékelhető publikációja nem volt, komoly folyóiratban sohasem publikált, a disszertációja nem nevezhető sem tudományos műnek, sem monográfiának. Ha erről szólt volna a poszt, akkor az nem lett volna igazságos, az lett volna kipécézés. Ugyanis Hörcher elég sokat dolgozott, tisztességesen, és nem igaz, hogy annyival jobbak nála a többiek. A filozófiai intézeti botrány kapcsán néztem kicsit utána a dolgoknak. Nagyon nagyon nehéz ügy.
@jotunder: az, hogy egyes intézetekben, vidéki műhelyekben komoly eredmények születnek vitathatatlan, az átlag ember mégis miért érzi úgy, hogy maga az MTA egy szükségtelen vízfej ?
de azt hiszem ne vitatkozzunk ezen, elfogadom amit írtál.
@h.kovacs: az ún. átlag ember általában hajlamos mély ellenszenvvel viszonyulni az elitintézményekhez, legalábbis Magyarországon. most komolyan, milyen információi lehetnek valakinek, aki soha nem nézett utána a dolognak ?? mit nem néz vízfejnek ???
az MTA intézeti rendszerének van legitim kritikája, nem hőbörgésszerű, elsősorban a felsőoktatás oldaláról. úgy érzik sokan, hogy túlságosan privilegizáltak az intézetek. vannak akik az akadémikusi tiszteletdíjak rendszerét kritizálják. ezeken lehet vitatkozni. a vízfejtematikán nem. az MTA költségvetésében az exRoosevelt tér nem túl lényeges, és most valamelyest csökkentik is az adminisztrációs költségeket. ezzel nem állítom azt, hogy le van minden tudva, és azt sem, hogy ez minden világok legjobbika, csak azt állítom, hogy az MTA a magyar átlagnál nagyságrenddel jobb minőségű intézményrendszert takar.
@jotunder: Megmondom őszintén, hogy miután általában szövegértelmezéssel foglalkozom, ezért számomra pont úgy tűnt, mintha éppen arról akarna szólni a poszt, hogy íme a szekértoló értelmiségi (lásd a mellékelt diagramot), aki holmi obskurus, tudománytalan izére akadémiai doktori fokozatot szerzett, lám, lám.
Annak tényleg örülök, hogy te sem tartod szekértolónak csak azért, mert konzervatívnak mondja magát, mert egyszerűen tényleg nem viselkedik kormányszócsőként, ahogy fentebb is írtad.
Ami a tudományos munkásságot illeti, szvsz az akadémiai doktorok elég jelentős része nem felelne meg a kritériumoknak, ha nem arról szólna a dolog, hogy ki milyen kapcsolati körrel rendelkezik az adott rendszeren belül. Nagyon Magyarország ez, és ennek az egyik legérzékletesebb példája éppen az Akadémia. Mindent összevéve számomra is pont úgy tűnik, hogy tudományos szinten lényegében nem jobbak Hörchernél a többiek, úgyhogy ilyen téren nem tartanám jogosultnak pont az ő kipécézését.
@komment1: hidd el, ha Kettes valakibe bele akar rúgni, akkor ahhoz nem kell szövegértelmezéssel foglalkozni. az csattan… :)))
OFF a kérdés az, hogy mit jelent az MTA doktora cím. jelenti-e azt, hogy a területen nemzetközileg megkerülhetetlen legyen az illető ? az akadémikus szint alatt a nemzetközi szinten meghatározót értem, a akadémiai doktori szinten is azt akit mindenki elismer a saját szűkebb területén. én most két védésre fogok elmenni, és mindkét jelölt vitathatatlanul megkerülhetetlen a saját területén a világban. Hörcher nagyon nem az, ezt te is tudod, a kérdés az, hogy ez magyarázható-e, és az én válaszom igenlő.
Távol álljon tőlem, hogy beleszóljak a magas szerkesztődés munkájába egyszerű olvasóként, de alighanem eljött az ideje egy újabb mindennapi demagógia posztnak:
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/azori-szigeteken-uleseztek-a-megyei-elnokok-2073553
Tudom, tudom, a forrás… nyilván hamarosan jön az őrületes cáfolat és akkor kiderül, hogy minden igaz:)
Az MTA megszüntetése súlyos, jóvátehetetlen károkat okoz. Egyéni és társadalmi szinten. Az MTA jelenlegi működése detto. Ebben a helyzetben érthető a kormányzati bizonytalanság (lásd Venn diagram).
@jotunder: Nézd, speciel végül is cáfolni nem cáfolta az értelmezésemet, sőt. Hogy miért pont ezt a módszert választotta infó közlésre ezúttal, azt csak ő tudja.
Ami Hörchert illeti, abban láthatóan egyetértünk. Szélesebb perspektívába helyezve a kérdést, azt nem tudom, hogy mi a helyzet a természettudományok területén, arról legföljebb hallomásból van infóm. Ellenben a bölcsészet- és társadalomtudományokban nagyon jól tudom, hogy mi megy egy akadémiai doktori megszerzése körül. Nyugodtan állítom, hogy a legfontosabb szempont a kapcsolati kör. Ez pedig mindjárt összekapcsolódik a „mindenki elismeri a saját szűkebb területén” üggyel – hiába felel meg ennek valaki maximálisan nemzetközi szinten, mert az MTA doktorinál (az említett tudományokban biztosan) az számít, hogy az adott osztály vezetője mennyire fogadja el az illetőt, és sajnos Magyarországon ez a két kritérium egyáltalán nem fedi egymást. Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne kapná meg a címet egy csomó érdemes ember is persze, de ez az egész rendszer elképesztően provinciális.
Úgyhogy ennek fényében én sem látok kivetnivalót abban, hogy Hörcher megkapta a címet, szerintem van akkora kaliber és dolgozott annyit érte, hogy megkapja.
@tamtkr: melyek azok a súlyos, jóvátehetetlen károk amelyeket az MTA működése okoz ??
@komment1: „Hogy miért pont ezt a módszert választotta infó közlésre ezúttal, azt csak ő tudja.” meg én :))))) (sima viccelődésről van szó)
@komment1: Ha cáfolom, hogy én a konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás témát obskúrus, tudománytalan izének tartanám, Hörchert meg szekértolónak, akkor tudnál más megfejtést találni?
@jotunder: Az akadémia (ebben a formában) Dzsugasvili kollega jól bevált innovácója, a tudomány pártirányítására való, ilyen a természete neki, mint a skorpiónak. Az meg micsoda, amikor az MTA Filozófiai Intézete beszámol kutatási tevékenységének eredményeiről.
@komment1: Vedd figyelembe, hogy bizonyos dolgoktól nehéz elvonatkoztatni. Például olvas az ember újságot:
„Horkay Hörcher Ferenc szerint, akit a lap kormányközeli filozófusként mutat be, Orbánnak ma nincs alternatívája. A Szabadság téren találkozik a katolikus egyetem tanárával a német napilap munkatársa. Horkay Hörcher szerint minden itt kezdődött 2006-ban. „Igen rövid idő alatt nagyon sok sokkoló dolog történt a magyarokkal”, ad magyarázatot a filozófus a töretlen Orbán-pártiságra. De szerinte a megosztottság továbbra is megvan. Elég végignézni a Szabadság téren, javasolja. A szovjet emlékmű mellett Reagen elnök szobra áll. Horkay Hörcher elismeri, hogy Orbán „néha nyersen” jár el a demokratikus kultúrával, de csak azért, mert „előbbre akarja vinni Magyarországot”. „Orbán az egyetlen politikus, aki ma képes erre”, védi meg a kormányfőt a filozófus.”
És ilyenkor az ember óhatatlanul elkezdi vakarni a fejét. De legalábbis furcsán néz ki a fejibül. Mint ahogyan TGM megmondásai láttán is. Csak ugye TGM-et nem terheli az, ami Horkay Hörchert terheli, jelesül, hogy ő ennek a mostani hatalomnak afféle ideológusaként van tekintve. Értem, te erre azt válaszolod, hogy ő ezt szerinted nem ambicionálja, amit akár még el is hiszek, de ettől függetlenül mintha ez ránőtt volna. És mintha nem segítené a tisztánlátást a személye és a hatalom vonatkozásában az olyasmi, mint a fent idézett nyilatkozat. Mely adatott az Úr 2011. évének szeptember havában, annak is az idusán. Amikor már azért egyre többen gondolták úgy, hogy talán mégsem az a leginkább adekvát jelző, hogy „néha nyersen”.
Szóval oké, nem szekértoló, de akkor mi? Hasznos hülye, ez megfelel? 😉
@Kettes: Figyelj, én az egyenes beszédet kedvelem, magam ezt alkalmazom – igen/nem. Ha cáfolod, természetesen elfogadom. Ha – ez mondjuk feltételes mód a magyarban, nem kijelentő.
@maroz: Soha senkit nem szoktam hülyének titulálni, úgyhogy legalábbis nekem nem felel meg. Fentebb már írtam, hogy politikailag nem vagyok egy platformon vele, de többek között éppen a párbeszédkészsége és törekvése miatt kifejezetten tisztelem. Épp a napokban váltottam vele pár kommentet, nem értettünk egyet, de ultramormálisan írt és vitatkozott akkor is az adott blogon.
Ami meg a hasznos hülyeség tárgykörét illeti, azért ilyen téren lenne kiket, nagyon nagy neveket, meginturjúvolni, pl. akik Gyurcsány védhetetlen marhaságait védték, mondjuk az őszödi beszédet igazságbeszédnek titulálva.
Egy csomó emberrel nem tudok egyetérteni politikailag, ami szerintem számít, hogy mennyire képes a párbeszédre. Hörcher szerintem nagyon is ilyen.
@komment1: Ez most egy igen vagy egy nem?
@jotunder: „Következzék hát a Megadja-modell zászlóshajója!”
itt: orulunkvincent.blog.hu/2011/11/28/az_orszag_teljes_ujjaszervezesenek_arcai_iii
Leülsz, elkezded olvasni és addig fel nem állsz mellőle, amíg te is Horkaynak nem olvasod Megadját! 😉
@Kettes: Jaj, kérem. Fent feltétles módban írod „ha cáfolom” – hát most cáfolod vagy nem? Ha cáfolod, elfogadom, ha megerősíted, azt is. Magyarázó táblázatot nem mellékelek 🙂
@komment1: OFF a magyar sajtószokások szerint ha X oldali Z ember azt mondja, hogy valami nem úgy van, akkor az Y oldali sajtó azt írja : Z tagadta, az X oldali pedig, hogy Z cáfolta :))))
@komment1: A „hasznos hülye” egy eléggé korrekt és komoly leíró teljesítménnyel bíró fogalom. Szemben a „hülye” indulatszavunkkal. Más. Nagyon.
„Horkay hasznos hülyeségéről fogok beszélni. Horkay hasznos hülyesége is érdekes, de a Gyurcsány hasznos hülyéi, na, az az igazán érdekes! Gyurcsány hasznos hülyéi közül kiemelkedően hasznos és kiemelkedően hülye például Gréczy. Gréczyről elmondanám, hogy….” – azért én úgy gondolnám, hogy ez az érvelési mód lassan már karcolhatná a kínosság határát, hm? 😉
Nálad mit jelent az, hogy „képes a párbeszédre”? Nem dobál meg közben ürülékkel? Nem ver meg bézbólütővel? Nem nyáladzik, böfög és fingik egyvégtében? Oké, a közbeszédünk állapotát elnézve mindez tényleg tűnhet rendkívüli teljesítménynek, de számomra, ne is haragudj, kicsit necceskének tűnnek ezek az érvek egy akadémiai doktori fokozat értékelése kapcsán.
@komment1: De én nem azt kérdeztem, hogy elfogadod-e a cáfolatomat, hanem, hogy tudnál-e más megfejtést találni. Igen vagy nem?
@maroz: pár éve HHF igen kínosan pártos publicisztikákat írt a HV-be, de aztán ezt abbahagyta. szerintem ő teljesen rendben van (95 százalékos szavazati aránnyal kapta meg az akadémiai doktori címet, ami tudtommal ritka a filozófiai területen) Megadja kb. húsz évvel fiatalabb és soha semmit sem csinált a politikán kivül.
@maroz: HHF azon kevesek egyike, aki valóban civilizáltan viselkedik vita szituációkban. ebben komment1-nek teljesen igaza van. valószínűleg jobb ember mint a többiek, ilyen rohadt egyszerű dologról lehet szó.
@jotunder: Én csak ebben az egy vitaszituációban láttam – a kónya-petőn.
Értékelhetetlen volt.
A versmondása nálam valami zsidózásként jött le, de ha nem az, akkor is biztos, hogy nem volt vitaképes a csávó.
@komment1: melyek voltak az őszödi beszédben a védhetetlen marhaságok ? nem a védhetetlen dolgokra vagyok kiváncsi, azokat ismerem :))) azokra, amelyek 1. védhetetlenek 2. marhaságok :))))
szerintem Magyarország őszödi beszédét még nem mondták el, mert azt nem egy politikusnak kellene elmondania. Magyarország egyszerűen kevesebbet ér mint azt mi gondoltuk, és talán annál is amit most gondolunk. és nem a politikusok, hanem az egész ország en bloc. nem igaz, hogy kurvaország, hogy szart sem érő ország, csak távolabb van a fejlett országoktól mint azt szerettük hinni. én is szerettem hinni. egyszerűen sokkal nemsvájcibbak, nemnémetebbek, nemhollandabbak vagyunk mint azt magunkról szeretjük terjeszteni. erről nem Gyurcsány tehet, nem Orbán, hanem a történelmünk, amelynek persze a részesei vagyunk így vagy úgy. hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal a futballokos nemzetünkről, akit a vészek hányának.
@simonmondja.: jézusom, hogyan jöhet le a Nyakkendők zsidózásként ??????
@maroz:
Megint egészen pontosan fogalmazok, hogy egészen világosak legyenek a fentiek:
1. tudom mi a „hasznos idióta” fogalma, mert ugye ebben a formában szokás használni a fogalmat. Eredetét tekintve Sztálinnak tulajdonítják, aki a szovjet rendszerrel távolból szimpatizáló nyugati értelmiségre alkalmazta állítólag.
2. Nem tartom elfogadhatónak, hogy bárkit hülyének vagy idiótának tituláljanak. Ellenben azt igen, hogy valaki adott esetben hülyeséget csinál, hülyén viselkedik, azt teljesen OK helyzetleírásnak tartom, viszont emberek minősítgetésével, egész személyének megbélyegzésével nem értek egyet.
3. Ennek szellemében úgy gondolom, hogy x, y és z, Gyurcsány avagy Orbán követői, gondolkodhatnak, viselkedhetnek hülyén, és ezt meg is tették, teszik.
4. Bár olykor nagyon is dühít az ilyesmi, elfogadom, hogy más emberek másként gondolkodnak a politikáról, hogy sosem leszek mindenkivel egy platformon – erről is szól a demokrácia véleményem szerint. Mellesleg kifejezetten alapvető liberális érték a másként gondolkodás elfogadása.
5. Azokat tisztelem, és azokkal gondolom úgy, hogy együtt lehet működni, akik akár másként gondolkodnak dolgokról, de képesek és hajlandóak a normális párbeszédre (pl. egymás minősítgetése nélkül).
@Kettes: Hogyne tudnék, kedves Kettes, abból élek, hogy elméleteket gyártok. Csak tudod ebben a tárgykörben az elméletgyártást nem tartom helyénvalónak, mert nem óhajtok értelmetlen szófacsarásba bonyolódni a semmiről.
A lényegre vonatkozóan viszont megadtad a feleletet az alapvető felvetésemre, mert a te és Maroz kommentjeiből teljesen világos, hogy mit gondoltok H.F. személyéről és az akadémiai doktorijáról. Ez érdekelt. Speciel elfogadom, hogy más a véleményed, mint az enyém, jogod van hozzá. Én pedig éppen az ellenkezője mellett érveltem.
@komment1: Bocs, nem Sztálinnak, hanem Leninnek tulajdonítják, de a lényeget tekintve mindegy.
@komment1: megosztottad a vincent kollektíváját :))))
@komment1: Az nagyon jó, hogy teljesen világos, ezek szerint ha tényleg egyszer, majd, valamikor véleményt kell nyilvánítanom HF személyéről és az akadémiai doktorijáról nem kerülhetek zavarba, csak meg kell kérdeznem tőled, hogy mi is nekem erről a véleményem. 😉
Látom éppen gazdagodsz megfelé, olcsón vettél egy csomó kákát és most jelentős árréssel adsz túl rajta. Nem kéne. Az, hogy valakit „hasznos hülyének” aposztrofálok egy érdemibb vitában az tartalmazza a szükséges ki nem mondott premisszákat is, például azt, hogy: nem, nem genetikailag, nem azért, mert ilyen a feje, ilyennek szülte az anyja, vagy hasonló sommás okok miatt, hanem azért, mert bizonyos, szerintem releváns szituációkban úgy viselkedett, úgy nyilvánult meg, ami indokolttá teszi a jelzőt.
És igen, érteni vélem jotunder intelmeit is, hogy vannak azért itt bizonyos skálák. Nem lehet en gros mindenkit seggarcnak nevezni, aki akár csak rövid, félnapos viziten járt a jobboldalon, mert ezzel pont a saját lehetőségeinket korlátozzuk, elvetjük az árnyalás lehetőségét, hiszen milyen fogalom már az, amelyik egyaránt lefedné Gubcsit is és HF-et is. Valamint azt is leírtam már párszor, hogy engem a dolgok dinamikája is érdekel. Hiszek a változásban, hiszem azt, hogy emberek, különösen társadalomtudósok képesek revideálni korábbi nézeteiket, úgy a tudományost mint a politikait egyaránt.
És igen, ha HF szeptemberben azt mondta, amit, akkor hadd kapjam már meg én a lehetőséget arra, hogy azon berzenkedjek. Nem a disszertációját vitattam, hanem a közszereplőként (bele ne köss, hogy nem is az!) tett, szándékától akár függetlenül is, de mégiscsak politikai súllyal bíró kijelentéseit. Végső soron még az is benne van a pakliban, hogy két év múlva úgy tekintünk vissza rá, mint aki tele torokkal védett egy bimbózó diktatúrát. Nem hétköznapiak a viszonyaink, így a mindenféle viszonyulások is némileg eltérnek attól, amit az ember boldogabb körülmények között helyesnek tartana.
@jotunder:
Nem tudom, talán azért, mert mint egy keresztény egyetem akármilyeként szavalta el ott.
Egyből vallási kontextusba tettem…
De ha :
” „Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás. Politika- és jogfilozófiai tanulmányok” című akadémiai doktori értekezése a közösségelvű konzervativizmus filozófiai átgondolását tűzi ki célul, majd konkrét esettanulmányként a magyar rendszerváltás bizonyos aspektusait tárgyalja. Középpontba állítja az egyén közösségi beágyazottságának gondolatát, a prudencia és a kairosz fogalmát, és többek között ezek alapján bírálja a módszertani individualizmust és az absztrakt szabályelvűséget. „
Akkor természetjoggal nézte a kairoszt, meg a közösségi beágy, meg a,
szóval ahhoz képest lehetett volna valami véleménye is az előadói képességeken kívül.