Közgazdászok
Eredeti szerző: jotunder
Ezt a posztot nem írtam volna meg, ha az imbecillis Matolcsy nem rúgja ki Kónya Istvánt, az MNB kutatási részlegének vezetőjét. Talán akkor sem írom meg, ha nem beszélnek arról, hogy Kónya utódja állítólag az a Csizmadia Norbert nevű geográfus lesz, aki a Magyar Banán nevű elmekórtani esemény elkövetésében segédkezett Matolcsy Györgynek. Ennek ellenére ez a poszt nem róluk szól, hanem az ún. elmúlthuszonötévről, amelyről mostanában annyit beszélnek.
Az ún. elmúlthuszonötévben nagyjából száz magyar közgazdász szerzett doktori fokozatot valamely nyugati egyetemen. Olyan egyetemeken is, mint a Harvard, Princeton, MIT, Berkeley, Oxford, Cambridge… Több mint kétharmaduk már külföldön él. Egy normális országban közülük került volna ki a Nemzeti Bank elnöke, az elitegyetemek tanszékvezetői, az akadémikusok, a vezető elemzők, a közgazdász szakma krémje. A mi ún. elmúlthuszonötévünk valahogy máshogy alakult. A mi ún. elmúlthuszonötévünknek nem volt igazán szüksége rájuk. Az országot elárasztották a kóklerek Lentner Csabától Bogár Lászlóig, egész szakmákat zabáltak fel, egész egyetemeket tömtek le a torkukon, de ez a poszt most még csak nem is róluk szól.
Ez a kis poszt a mechanizmusról szól. Arról a mechanizmusról, amely nem az ún. elmúlthuszonötévben gyökerezik, hanem kicsit régebben, az ún. mégelmúltabbharminckétévben.
A Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztálya nemrég úgy döntött, hogy ezentúl közgazdaságtudományi akadémiai doktori disszertációt csak magyar nyelven lehet beadni. A döntést Bélyácz Iván közgazdászprofesszor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, osztályelnök szignálta, aki személyesen nem sűrűn publikált nemzetközi folyóiratban (forrás scholar.google.com). Az ilyesmit nagyon szokták unni a kedves olvasók, de én azért leírom. Megnyugtatom, hogy nemcsak ők unják az ilyesmit, hanem a legbefolyásosabb közgazdász akadémikusok is, mint például Szentes Tamás, Zalai Ernő és Csaba László, akik szerint a közgazdaságtudományban a könyvek és könyvfejezetek írása a döntő és nem a folyóirat publikáció. Ebben ugyan egyáltalán nincs igazuk, de az ún. elmúlthuszonötévet sem az igazságaiért szeretjük.
A Magyar Tudományos Akadémia megfelelő bizottsága egyébként rendelkezett arról, hogy mely közgazdaságtudományi folyóiratokat lehet A kategóriásnak nevezni és valamiért belekerültek olyan folyóiratok is a listába, amelyeket Nyugaton inkább C kategóriásnak vélelmeznek, de – nyilván teljesen véletlenül – magyar közgazdász akadémikusok publikáltak bennük. Így alakult. Az ún. elmúlthuszonötév az ígyalakulásokról nevezetes.
Alapvetően tehát nincs baj az ún. elmúlthuszonötévvel, sikerült elkergetni azokat, akik a helyünkre ülhettek volna, mi ülünk a helyünkön, és mi mondjuk meg azt is, hogy holnap ki fog a helyünkön ülni. Mi.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519262-6969d4462eb3d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519262&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519262-6969d4462eb3d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519262-6969d4462eb3d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Júlia Király:
Kedves Júlia!
„Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi,: Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.”
Üdvözlöm a XXI. században! A digitális világban jotunder személyisége és véleménye végig lekövethető. Hitelességét, ellentmondásos személyiségét írásai adják. Tehát nem névtelen.
@Júlia Király: Kedves Király Júlia, én nem vádolok senkit. Mármint ebben az esetben. Néhány olyan tényről írtam, ami számomra megdöbbentő.
Nem érzem, hogy neki mentem volna Csaba Lászlónak vagy Bélyácz Ivánnak. A Lentner Csabának és a Bogár Lászlónak mondjuk „nekimentem”. Őket ugyanis kóklereknek tartom. Csaba Lászlót és Bélyácz Ivánt egyáltalán nem tartom kóklereknek. Nem tartom őket megkerülhetetlen kutatóknak a területükön, ez tény, de ez nem „nekimenés”. Az egyetlen valóságos állításom az volt, hogy Bélyácz akadémikusnak nincs értékelhető nemzetközi publikációja. És én egy akadémiai osztályelnöktől elvárom, hogy legyenek komoly publikációi. Próbáltam leszokni erről a rossz szokásomról, de rosszabb mint a nikotin.
P.S hosszú ideig (húsz év??) a saját nevemen írtam, engem tényleg könnyű azonosítani.
@Júlia Király: Nekem pl. az, hogy ‘Jótündér’ többet mond, mint az igazi neve. (Egyszer régen, asszem valami népszabós véleménycikk révén nemhogy a való nevére, de a fényképére is ráaakadtam; de már elfelejtettem, és ezzel semmi veszteség sem ért.)
Az ilyen-olyan káderező ill. a titkos szolgálatok amúgy is tudják, hogy ki kicsoda. A mi szempontunkból meg több info, hogy az adott nick hova és mit szólt hozzá.
Amúgy talán nem is új találmány pl. politikai vitához álnéven hozzászólni.
Üdvözöl egykori tanítványod,
volker
@Júlia Király: A net egy ilyen közeg, mindenki védi egy kicsit a magánszféra illúzióját a nickjével, esetleg megfogalmaz olyan belső kétségeket vagy félkész gondolatokat, amiket névvel nincs kedve leírni.
A neten egyébként a nickek kicsit elválnak a hivatalos identitástól akkor is, ha lehet tudni az illető nevét. Olyan ez, mint mikor valaki a munkahelyén Tóth Antal igazgató úr, a sarki kocsmában meg Totya. Ez itt a sarki kocsma.
Kedves bloggerek! meghajlok az érvek előtt. Megértettem, van ebben valami vagányos szépség. És talán tényleg szerencsétlen hogy pont „jótündéren” akadtám ki, aki pedig kultúráltan és tényleg nem támadóan írt. Tényeket. Csak a közelmúltban annyir névvel fel nem vállalt nemtelen támadást láttam blogokon, hogy – igazságtalanul – épp most szakadt el a cérna. Kívánok mindnyájatoknak ilyen normális hangnemű további jó vitát, maradok továbbra is olvasó, és csak néha író
továbbra is neves dinoszaurusz a múlt századból :-)))))
@Júlia Király: Király vagy, Júlia!
(De komolyan. Nagy tisztelőd vagyok, és boldog lennék, ha írnál, a saját neveden, vagy akár dinónéven :))
@Júlia Király: Hetek óta ez a legszürreálisabb történés itt abból, amit látok, de ha tényleg úgy van ahogy, akkor Érvsebészhez csatlakozom.
A blogon amit én társszerkesztek például arra jó a névtelenség, hogy a leíró a magánéletét védje, amikor olyan történetet ad közre, amiben nem az a lényeg, hogy ez Kiss Gizikével a Muskátli u. 6-ból történt, hanem hogy történt, és tudható, hogy még sokakkal történt hasonlóan.
Itt kicsit más tészta van, néha nem is mindig magunkat védjük, hanem a különféle Tököm Bököm Kft-ket akik még hajlandóak a magunkfajta arcokat foglalkoztani (minket a nemzetközi hírnév se véd, mert nincs nekünk olyan) ahol épp alá vagyunk merülve és kibekkelve, mindenki nem tud külföldre meg nyugdíjba menni.
És hát igen, jó volna először a „mit”-tel foglakozni nem a „ki mondta”-val, bár tény, én is fel bírnék sorolni párat, akitől azt se hiszem el, hogy kinéz az ablakon, és elmondja, esik-e az eső.
@Júlia Király:
„ebben az országban névvel, névtelenül persona non grata vagyok”
Ez így biztosan nem igaz. Ellenkezőleg. Akiknél igen, azok csak a Fidesz, az pedig nem számít. 🙂
@Érvsebész: Jah. Végre volna valaki, aki makrogazdasági kérdésekben nem csak addig tudna eljutni, hogy a józan paraszti ész szavát követve látható kaptitális baromságokat kommentálja (mint pl én) hanem szakmailag is kompetens módon képes lenne hozzászólni
A külföldi blogokon is álneveket használnak, ez nem helyi sajátosság. Név nélkül bírálni, szidalmazni másokat erkölcsileg tényleg kifogásolható. Szerintem
Addíg amig ez egy bizonyos kultúrális szint felett van, nem gáz. Én azért ragadtam itt, mert itt az érdekütköztetés nem végződik anyázásos trollkodásba. Pl. másik poszton vitázom Mariann19-el és le a kalappal, mert komoly energiát fektetett az érveibe.
Ez valami olyan, mint a kamionosok CB rádiózása. Ott is beceneveket használnak, sokan személyesen is ismerik egymást, találkozni is szoktak, de a személytelenség mégis oldja a gátlásokat.
@Kettes: „Ez így van. Nagy Róza főigazgató tudatosan és szisztematikusan veri szét a Nemzeti Bank szervezeti kultúráját, hogy újraépíthesse azt olyan fiatalokkal, akik fogékonyak a matolcsyzmusra. Ehhez mondjuk nem árt, ha az embernek fingja sincs a közgazdaságtanról. Érdemes rákeresni a neten a karrierjére.
Orosz szál: pipa
Fideszes szál: pipa
MSZP-s szál: pipa
SZDSZ-es szál: pipa
Gazdasági bűncselekmények: pipa
Pintér Sándor védelme: pipa
Matolcsy bizalma: pipa
Bolsevik küldetéstudat: pipa
Megbukhatatlansági téveszme: pipa”
Wazze, ezek szerint én nemcsak, hogy nem csinálhatok karriert az MNB-ben, de az épület közelébe sem engednek még mezei járókelőként sem 😀 😀 😀
@labrys: Ugy latszik, persze csak a felszinen, mintha igazad lenne a terelessel, Lajos. DE, kerlek szolgaltasd vissza az elvitt Napoleon aranyakat a Nemzeti Banknak. Udvozol Istvan, egy pillantasra Doblingtol!
@Júlia Király: Szia Juli! Csupa kontrafaktualis – mar megbocsass!
Nem lett volna szabad ‘urugyet’ szolgaltatni a vadembereknek, hogy felmondjanak a Konya Pistinek. Nem lett volna szabad meghivatni magadat a BoE-val kozos szeminariumra! De, ha mar vetettel a konspiracio szabalyai ellen, eszbe kellett volna kapnod, latnod kellett volna, hogy rossz vege lesz, amikor ujra meg kellett erositenie KP-nek, hogy te is szerepelsz a resztvevok kozott. (Olthatatlan tudas-szomjat ereztel, hogy megismerd az angol QE-t? vagy Carney mester vezetesi modszereit?) Egy bokkeno azert maradt. Az a Kiraly Juli, akivel legutobb a Skolimowski vetitesen talalkoztam, nem vette volna vedelmebe Belyaczot es a Csaba Laszlot. 🙁
@jotunder: Ha van ‘silver lining’ ebben a kirugas-dologban, ami Konya Pistivel es korabban, ne feledjuk, Benczur Peterrel tortent, talan az lehet, hogy nem fog rajtuk a gyalazat! Tudasukat, diplomajukat nem tudjak elvenni barmennyire szeretne’k is, az ugyanis konvertibilis – a vilag barmely tajan at- es bevalthato. Esetuk azonban, ahogy mondani szokas, szimptomatikus, mert ravilagit arra, hogy milyen massziv ellenallas van az angolszasz kozgazdasagtan szellemevel es teteleivel szemben a marxista-leninista hagyomanyokon (emloin) nevelkedett kozgazdaszok kozott.
Kosary Domokos akademiai elnoksege alatt felcsillant a remeny, hogy valtozas lehet a tarsadalomtudomanyos akademiai osztalyokon, hogy aztan gyorsan kihunyjon a nyilas/naci tudos-rehabilitacios torekvesek visszaszoritasa miatt. Az atalakitas csodjet mutatta, hogy akkoriban valasztottak akademikussa Szentes Tamast, a Beketanacs tagjat, az afrikai szocializmus avatott kutatojat. 🙂 Masok szerint, rossz nyelvek szerint, csak a KGB-s kapcsolatokkal rendelkezo vilaggazdaszoknak allt a zaszlo. Bar hovatartozas szerint ez utobbi igaznak latszott, de nem volt kizarolagos. Rosszindulatu pletykak (ismet) szerint fejlesztesi penzekert cserebe akademiai tagsagot is osztogattak. Az M-L pol.gazdtan muveloi csak hasonszorut valasztottak maguk koze – nem kapott elegendo szavazatot pl. Brody Andras, Augustinovics Maria vagy a fiatalabb korosztalybol, Simonovits Andras. Igaz, ok matematikai kozgazdasagtannak foglalkoztak…
De az egyetemen sem volt jobb a helyzet. Az angolszasz kozgazdasagtan oktatasat bevezeto makro es mikro tanszekek Amerikaban vegzett vezetoit (Kertesi Gabort es Pete Petert) egyszeruen kiszoritottak, tevekenyseguket ellehetetlenitettek. QED
@Júlia Király: Ezért: hartland.blog.hu/2014/10/17/a_nevtelenseg_vedelmeben_avagy_lanyi_andras_es_a_kannibalok
Ilyen egyszerű. Aki közszereplő, az írjon névvel, aki meg Átlag Ádám állampolgár, az eldönti. A politikában JT is egy Átlag Ádám.
@smokey_shorthair: újabb érv amellett, hogyha valamelyik gyerekem valaha üzleti tudományokkal vagy közgazdaságtannal óhajtana nagyobb korában foglalkozni, ezt véletlenül se itthon tegye.
Kérdés a poszt szerzőjéhez: ez ismerős?
retractionwatch.com/
Bajok vannak sok helyen. Még a diszkrét matematikában is akad. 🙂 Szerencsére ott csak egyetlen találat:
retractionwatch.com/category/discrete-applied-mathematics/
A matekot általában nézve viszont 28:
retractionwatch.com/category/math-retractions/
Szép kis lista. Más tudományban is van. Előre szólok, ezt nem bárki mentegetésének a céljával írom. Csupán a perspektíva végett, meg úgy BTW-alapon.
mit nyafogtok? ilyen a szabad piac! ha justin bieber kell a népnek, akkor ő érvényesül a slágerlistán. ha tolcsibácsira van kereslet, akkor meg ő érvényesül.
tetszettek volna anti-kontraszelekciós környezetet fejleszteni a zelmúlthuszonakárhányévben.
az elégedtelen fogyasztó meg vegye a fáradságot és reklamáljon a kiegyenesített kasszánál, vagy eméssze amit kapott a slozin sírdogálva.
…vagy menjen szépen külföldre nem-kontra-szelektálódni, jótündér szociálisan empátiás emberként önzetlenül magához vesz havi 2 tucat londoni mosogatónak jelentkezőt (cím és elérhetőség a szerkesztőségben)
szabad piac???
megis, melyik az a slagerlista, amit pl. szentes tamas vezet? hol lehet megvenni a belepot a csapolashoz?
sokba fog kerulni, de mindannyiunk oromet szolgalja!
@Holger Hartland: vagyis mukodik a rendszer.
@cleantone:
pontosan. szabad piac. amilyen kapitalizmust vetsz, olyat aratsz. értelmiségi rendszerváltás volt ez a javából.
@Holger Hartland: Tizezrevel irnak cikkeket a matematikaban. Es van 28 (huszonnyolc) teljesen lenyegtelen cikk, altalaban noname egyetemrol, amelyeket plagizaltak? Es akkor meg mi van??? Micsoda baromsag ez???
Nyilvan sokkal de sokkal tobb teljesen hibas cikk van, amelyeket predator lapoknak kuldtek be mindenfele kulonos orszagokbol. Es??????????
@Holger Hartland: megegyszer, random modon kivalasztunk egy magyar koztarsasagi elnokot vagy miniszterelnok helyettest, akkor mondjuk eleg nagy esellyel talalunk koztuk plagizatort. random modon kivalasztunk egy konzervativ foeszmetorteneszt, akinek az egyik szerven csungott az egesz ifjutorok tarsasag es nagy esellyel tole semmi erdemlegeset, ellenben eleg nagy esellyel resztvett valami botranyos plagiumugyben. es akkor azzal jossz, hogy egy amerikai community collegebol valaki beadott valami szart, amirol KIDERULT, hogy lopta. WTF???
@Holger Hartland: a kurvaeletbe, mar bocsanat. az en magyar kollegaim kozott tucatnyi olyan tehetseges ember van, hogy sirok. annyira buszke lehetne rajuk ez az orszag. ezerszer jobbak, mint szentes, csaba es zalai egyutt.
@Júlia Király: „Kedves Jótündér ! Miért nem lehet ezt a véleményt névvel vállaltan megírni ?”
Lehet, hogy Jótündérnek is volt már ügye 15 éve valami szárított növényi ágvégekkel, és nem szeretné ezt olvasgatni a magyar hírlapban.
@jotunder: Félreértetted. Felejtsd el, törölheted is.
@Herr Schwarze Liste: tehat nem csak en nem ertem, mit szerettel volna mondani.
az ‘olyan, amilyen’ piac, mintha nem egyezne a ‘szabad’ piac jelentesevel. marcsak azert sem mert az elobbi leiro, utobbi pedig eloiro fogalom.
@jotunder: Muszáj neked Lovász elnök úr helyett magyarázkodnod?
@netukki: Nem Lovasz hataskore. Ez van. Ez az egesz a Doktori Tanacsra tartozik. Nem tudom, hogy LL tud-e egyaltalan errol. Matematikaban a tipikus doktori angolul van.
@Júlia Király:
Kedve Júlia, ha javasolhatok valamit. Csináljon eg új nicket (Mondjuk Juli a Sirály) és kommentlejen itt (is) rendszeresen. Nagy szükség van értelmes emberekre. Meglátja nem is olyan rossz egy kicsit más személyiségként esetleg nem a szokásos hangvételben beszélgetni másokkal. Mi meg majd úgy teszünk mintha nem tudnánk igaziból ki is az a Juli.
Le merem fogadni, hogy Vincentek még vendégszerzőként is beengednék és itt mégiscsak 10000 es olvasottság érhető el. Igaz az olvasók nagy részéről nem tudni ki is igaziból. Azthiszem sokan kíváncsiak a nem hivatalos véleményére is.
Jt-nek igaza van, nem a nevek számítanak, hanem a mident behálózó és ural(kod)ó középszerűség.
Király Júliának pedig kézcsók és köszönet, hogy megtisztelt bennünket névvel vállalt látogatásával.
Remélem, még azt is megélem, hogy érdemi viták aktív résztvevője lesz egyszer.
Szókratész szerint az jó nekem))
@fuhur: És akkor a mezei kommentelőnek nem kezd el remegni a térde, hogy „jézusom, hogy jövök én ehhez”. Így (per Juli) nagyobb bátorságom van a baromságokat is leírni. 🙂
@jotunder: Nem hatásköre, nem rá tartozik, lehet, hogy nem is tud róla… Azért a fizetését felveszi, ugye?
@netukki: mit kellene tennie? leszól? az osztályülésen volt 16 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazat. mire gondolsz? ember, az akadémia nem egy vállalat, aminek ő a CEO-ja. az akadémia egy köztestület.
@jotunder: Ja, hogy az MTA elnöke egy hatáskör nélküli pojáca? Nem gondoltam volna, de ha így van, akkor is elég, ha Lovász úr felveszi a fizetését és csöndben marad, annak ellenére, hogy valami bűzlik a székházban, holott ki is nyithatná az ablakot?
@netukki: Az MTA doktori szabályzatának 26. §-a ezt mondja:
„(6) A doktori mű az illetékes osztály előzetes engedélye alapján idegen nyelven is benyújtható.”
A Magyar Tudományos Akadémia
Gazdaság-és Jogtudományok Osztályának ügyrendje (mta.hu/data/cikk/13/36/32/cikk_133632/09_egyseges-vegleges-osztaly_es_doktori_ugyrend.pdf) ugyanezt tartalmazza.
@netukki: az akadémiai törvény rendelkezik arról, hogy mi az elnök jogköre. alapvetően az MTA-t képviseli. vannak bizonyos végrehajtó hatalmi jogkörei, de egy osztályokat érintő kérdésben kifejezetten a kollektív elnöki testületnek, az MTA Elnökségének van jogköre, amelynek egyik tagja az MTA elnöke. az alapvető döntéseket a Közgyűlés hozza meg. a Doktori Tanácsot pláne nem irányítja az elnök, gondolkozz már mi lenne abból. ez egy olyan ügy, ami az adott osztályra tartozik. ők így döntöttek. egy demokratikus szervezetben. ez a döntés szerintem nem egy jó döntés, de semmiféle szabályt nem sért. (és amúgy amikor meghozták LL még nem volt MTA elnök)
@jotunder: Ennél azért az elnöknek a Pálinkás-korszak Akadémiát átszabó szabályozása után jóval nagyobb hatóköre van, formálisan és informálisan is, de az biztos, hogy elsődlegesen osztály-felelősség a követelmények megszabása. (Amúgy a főtitkár, aki most már lényegében irányítja az intézményt, egy közgazdász…)
Ahogy én értem, angol nyelven továbbra is benyújtható a dissz, előzetes engedély kell. Ettől még persze nincs arról szó, hogy a honi közgazdaságtudományi vezető réteg hajdenagy nemzetközi tudós lenne, de nem is biztos, hogy annyira el kellene bújdosniuk, mint azt a poszt sugallja. A nemzetközi publikációkat illetően társadalomtudományok területén mindig nem értünk egyet, a gazdaságtudományban elképesztő a divatok és főáramok ereje, nem is szólva a hálózatokról. Ettől Kornai még Kornai marad, azért ő is akadémikus, ne felejtsük el. Osztályelnök meg nem a legnagyobb tudós lesz, az jórészt adminisztratív ügyködés.
A BCE pedig ott van, ahol van, ez a k-európai realitás:
egyetemipolgar.net/2014/12/01/magyar-mba-epp-az-europai-lathatosagi-szinten/
Világos, mi csináljuk ezt a realitást, nem felmentés, csak megállapítás.
@jotunder: Kigondoltam egy szakmainak tűnő kérdést, hátha erre válaszolsz és nem kurvaéletezel. 🙂 A kérdés: létezik-e a matematikában hazugság? Természetesen a plágiumon kívül, mert az hazugság, de univerzális. Létezik-e olyan, hogy egy matematikai eredmény hazugság? Vagyis hogy valaki szándékosan olyat közöl, ami hamis. Nem tudom elképzelni: ha a matematikus tudja, hogy a levezetése hibás, akkor nem fogja publikálni. Még ha elvetemült is, tudnia kell, hogy a hibát úgyis kiszúrják majd. Az empirikus tudományok ilyen szempontból mások: ott a hazugság legtipikusabb fajtája az adatkozmetikázás, a szándékos módszertani slamposság, a súlyosabb esetekben az adathamisítás. Van-e a matematikában ezzel analóg bűn?
@Holger Hartland: nem tudom. vannak, akik aggódnak, hogy egyes nagyon gyorsan fejlődő területeken a természetes hibahatár felett vannak a durván hibás cikkek. fogalmam sincs, hogy mi az igazság.
@cleantone: itt minden fogalom átíródik.
@fortin2:
szerintem meg elegge regen el kellett volna bujdosniuk.
ime a nagy csapat, az mta rendes tagjai kozgazdasag-tudomanybol (mta.hu/ix_osztaly_rendes_tagok/): belyacz, csaba, erdos, kadar, kornai, matyas, palankai, simai, szentes, torok, zalai. ha kornait kiveve, barmelyikuktol tudsz emliteni komolyan veheto, ertelemszeruen, nemzetkozi folyoirat-publikaciot, nemcsak az elmulthuszonotev szamit, hogy visszakanyarodjunk a poszthoz, akkor visszavonom a fenti allitasomat.
a kozgazdasagtudomany meg tobbek kozott eppen attol klassz, hogy mindig is egyetlen foaram volt es van, ami ugyan idoben nemileg valtozik, de alapvetoen egyseges marad.
@Herr Schwarze Liste: ja, ugy izgalmas lehet beszelgetni.
@Holger Hartland: Ez filozófiai (metamatek), és részben pszichológiai kérdés. Röviden mondom, de remélem érthető lesz azért.
A filozófiai oldala: Az „igazság” fogalma más-más a „szintetikus” (tapasztalati állítások), és az „analitikus” rendszerekben (állításokban). A nem analitikus állítások akkor igazak, ha azok megfelelnek a valóság tényeinek. Ez az ún. „korresponcencia” elvű igazság. Általában a legtöbb, köznapi állítás is ilyen jellegű. Magyarán: Az ilyen állítás akkor igaz, ha helyesen ír le egy tényt.
Az analitikus (logikai, matematikai) igazságfogalom más jellegű. Az nem a világ megtapasztalható „külső tényeivel” foglalkozik, hanem… De arra, hogy pontosan miben áll a logikai-matematikai „tények” természete, most nem térek ki, mert ez maga külön egy óriási filozófiai vita tárgya. A lényeg itt az, hogy mivel az az ilyen jellegű igazság (a feltárása, és az ellenőrizhetősége, igazolása módszerei miatt is) nem korrespondencia jellegű, ezért ezekre egy másik igazságfogalom a használatos: Az a neve, hogy „koherencia”-elvű (bár szerencsésebb lenne a „konzekvencia-elv” név) igazságfogalom. A lényege az, hogy akkor igaz egy ilyen rendszer, ha belül ellentmondásmentes.
A pszichológiai rész, de más csak – a kérdésnek megfelelően – az analitikus rendszerek-béli hazugságra vonatkoztatva: A hazugság lényege az, hogy a hazug tudja, hogy ő „hamisat mond”. (Ha ezt nem tudja, akkor az legfeljebb tévedés, de nem hazugság.) Mivel a hamisság (a „nem igaz”) az analitikus területeken a belső koherenciával, és konzekvenciával függ össze, így itt az a hazug, aki tudja, hogy a rendszere „nem konzekvens”. Na most egy ilyen, kellőképpen bonyolult, és összetett ilyen rendszer „konzekvenciáját” átlátni, az gyakran még a kigondolója számára sem egyszerű. A szándékos hazugság már csak ezért is sokkal ritkább lehet, mint a tévedés. Másrészt viszont, ki az az elvetemült tudós, aki tudatosan, és szándékkal hazudik? Vannak ilyenek is, de ritka.
@cleantone:
„barmelyikuktol tudsz emliteni komolyan veheto, ertelemszeruen, nemzetkozi folyoirat-publikaciot, nemcsak az elmulthuszonotev szamit, hogy visszakanyarodjunk a poszthoz, akkor visszavonom a fenti allitasomat.”
Többüknek is van nemzetközi, impactos folyóiratban megjelent tanulmánya, külföldi kiadású kézikönyvben fejezete stb, – azt nyilván nem tudom megítélni, hogy ezek mennyire komolyan vehetőek, mert nem szakmám. Igy aztán nem mondom azt sem, hogy hatalmas világtudósok lennének, de abból egy ekkora ország tudománya jó, ha egyet-kettőt ki tud állítani, ha a többség korrekten működő, megbecsült ioarosa a szakmának, attól még nem kell bezárni a boltot.
A főáram ügyében pedig érdemes realistábbnak lenni: minden tudományágban kor- és divatfüggő, hogy milyen témával lehet nagyobb eséllyel publikálni. Ez megintcsak nem menti a silány minőséget, de méltányosabb kritikákra ösztözözhet.
@fortin2: olvastad a posztot??? tobb mint szazan vegeztek nyugati egyetemeken a rendszervaltas ota. nem „impaktos” folyoiratokban publikalnak (ami nem „impaktos” az nem folyoirat) hanem a vilag legjobb lapjaiban. tenyleg ugy gondolod, hogy ez rendben van? hogy a magyar kozgazdasz akademikusok merheto teljesitmenye ossze sem merheto a nyugatosokeval, szerinted ez OK?
ennel meltanyosabb kritika egyebkent nincs. a kevesbe meltanyosban mar minositesek vannak. attol most eltekintettem. nem volt konnyu.
@fortin2:
tehat egyetertunk, nincs komolyan veheto publikaciojuk.
ha valamihez, a foaramnak a metodikahoz van koze, a temahoz biztosan nincs. utobbi nem kevesbe szines a foaramon belul, mint a sarlatanoknal.
@jotunder: Készséggel elhiszem, hogy igazad van, bár őszintén szólva szívesen látnám ezt tényekkel-számokkal alátámasztva. Nyilván erre nincs idő egy poszthoz összeszedni, nem is várom, de remélhetően lesz más olyannyira ingerült a sommás (ettől még persze igaz is lehet) kijelentésre való rákérdezés miatt, mint ez a válaszod, és csinál egy kimutatást. És senki, én a legkevésbé sem írtam azt, hogy rendben volna, ha a magyarországi akadémikusok valamilyen érvénnnyel mérhető teljesítménye messze elmaradna a az elmúlt 25évben külföldön (vagy belföldön) végzett magyar közgazdászokétól.
Azon meg felesleges újra és újra vitatkoznunk, hogy te abszolutnak látod a nemzetközi folyóirat-publikációkban megtestesülő tudományos teljesítményt a társadalomtudományokon belül, mások (pl. én) meg nem. Szerintem ez csak a mércék egyike, fontos, valamilyen mértékben mindenkitől elvárható, de nem kizárólagos.
@fortin2: a posztban van egy link, ahol tenyek es szamok vannak.
drive.google.com/viewerng/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxwYmVuY3p1cnxneDo1MmExYTM4NzU4YzQwNGEy
itt arrol is szo van, hogy a kozgazdasz szakmaban milyen ertekelesi mutatok vannak a vilagban.
@jotunder: Te magad láttál már olyat vagy hallottál róla, hogy egy matematikai eredmény hazugság volt? Ha nem, akkor el tudod-e képzelni, hogy az legyen? (Én nem. Miért publikálna egy matematikus olyat, amiről tudja, hogy rossz? Úgyis kiderül.)
@ipartelep: Nekem ez magas. 🙂 Nekem a hazugság egyszerűen az, amikor valaki olyasmit mond, amiről tudja, hogy nem igaz. A matematikáról azt gyanítom, hogy ilyen szempontból tiszta, mert nem is éri meg hazudni. Empirikus tudományban egyáltalán nem biztos, hogy ritka. JT viszont a matekból indul ki, és hajlamos úgy írni általában „a tudományról”, mintha minden matek lenne.
@fortin2: A prezi alapján kb. arról van szó, hogy a magyar közgazdászok alacsonyabbra teszik a lécet a nemzetközi sztenderdnél, így a hazai mezőny át is tudja ugrani. Ami a még ennél is jóval magasabbra ugrani tudó új magyar közgazdásznemzedéket úgy tűnik, zavarja, mert így az ő nemzetközi mércével jobb teljesítményük nem válik el a megszokott hazaitól.