Lánczi rektor esete Lukács filozófussal
Eredeti szerző: jotunder
Prof. Dr. Lánczi András interjút adott az állampárt ideológiai blogjának. A nagyra nőtt megadja megpróbálta elkápráztatni a kontrás verőembert azzal, hogy két percenként dobott be valamilyen fontos idézetet pl. a lengyel Lánczi Andrástól Legutkótól, és teljesen váratlanul hivatkozott az Arendt-Voegelin levelezésre. Ipari méretű namedropping, érdemes megnézni.
Prof. Dr. Lánczi András alapgondolata az, hogy nincs végtelen fejlődés. Az, hogy ez konkrétan mit jelent (nem nőhet egy véges forrású bolygón a létrehozott javak mennyisége fix pozitív rátával végtelen ideig, vagy csak azt, hogy kellene már egy új Passat), nem tudom, nem is nagyon érdekel.
Prof. Dr. Lánczi András egész életében egyetlen tudományos szempontból értékelhető mondatot nem ejtett ki a száján, könyvét kiröhögték (mivel alapfogalmakat sem volt képes megérteni és a politikai filozófiát összekeverte a seggnyalással), de most nem erről van szó.
Prof. Dr. Lánczi András a demokratikus harcról értekezik, amelyben ő természetesen főlovag, majd elejt egy megjegyzést arról, hogy Lukács György utálta az újságírókat. Lukácsról a filozófusról szeretnék pár mondatot írni, de nem Gyuriról, hanem Józsiról.
Józsi filozófus öt hónapos filozófia szakosító pártiskolát végzett, majd kinevezték a tudományok doktorának, miközben, valán a filozófia szakosítótól nem függetlenül, nem volt kandidátusi fokozata. Ő akkor volt Stumpf István, amikor Stumpf István még nem is volt, ha volt, akkor éppen kisöbű pártértelmiségi volt. Szóval, a Józsi filozófus, aki szintén Lukács, a Világosság főszerkesztője volt. A Világosság pedig a kommunista párt ideológiai folyóirata.
Józsi filozófus a marxizmus és az egyházak kapcsolatával foglalkozott élete végén, korábban is írt fontos munkákat pl. az akkori Mandinerbe (1955. Propagandista: A vallásos nézetek elleni harc módszereiről).
Józsinak megakadt a szeme egy ijfú marxistán, akit maga mellé vett a Világosságba. Az ifjú marxistát Lánczi Andrásnak hívták. Ő is írt Károly bácsiról, hogy mennyivel cukibb mint az imperialista Hegel, és pontosan ugyanazzal a félproli modorossággal, ahogy ma Voegelinről ír. Nem érdekelne ez a dolog engem, ha Prof. Dr. Lánczi egy elnyomó rezsim (a második) kiszolgálásán kívül bármit tett volna, ahogy nagyikám mondta volt, a tyúkszaros életében. De nem tett.
Az, hogy Gyuri filozófus mit gondolt a világról, egy másik kérdés, Lánczi szerint a nemfideszes zsidóbérenceknek valamiért releváns az, hogy Gyuri filozófus mit gondolt a világról. Még nemfideszes zsidóbérencnek, sőt zsidó bérencnek sem vagyok jó, mert egyáltalán nem foglalkoztat, hogy Gyuri filozófus mit gondolt a világról. Valamit talán gondolt. Ez máris élesen különbözteti meg Prof. Dr. Lánczi Bubutól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517898-6ae34daaa45d7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517898&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517898-6ae34daaa45d7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517898-6ae34daaa45d7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Passat? Jó, hogy nem Trabant kombi…
@üsd a libsit, ne siránkozz…: nem sikerült.
Mit is lőtt be célul a Lánczi-Pavlik kettős a Corvinus egyetemi ranglista helyezéseit illetően, miután rájuk szakadt két éve vagy 300 milliárd?
Első kétszázat ott, ahol most #801-1000? (http://www.topuniversities.com/universities/corvinus-university-budapest#sub )
Vagy első kétszázat ott, ahol most #301-350, az Economics and Econometrics alfülön, 501 intézményből (http://www.topuniversities.com/university-rankings/university-subject-rankings/2020/economics-econometrics )?
Hagyjuk.
@naebneerG: Ez így kicsit egyoldalú. Érdemes a QS rangsoron kívül mást is nézni, hogy az ember értékelni tudja a Corvinus teljesítményét.
The World University Rankings
Overall: 1000+ (1526-ből)
Business & Economics: 601+ (730-ból)
Financial Times
European Business School Rankings: – (90-ből)
(Kozminski Varsó 45, VSE Prága 50, Ljubljana 82)
Masters in Management: 90 (90-ből)
(VSE Prága 22, Kozminski Varsó 39, Ljubljana 77)
A Corvinus oldalán a Masters in Management 90. hely (90-ből) úgy van beállítva, hogy bekerültek a 100-ba az FT rangsorában 😀 😀 😀
http://www.uni-corvinus.hu/hir/financial-times-ranking/?lang=en
@Bolygó Hollandi: Ezek után magyarázd meg, miért mennek oda a jobb magyar hallgatók. Tök utolsók ezen a konkrét ranglistán, és az előzőeken sem hasítanak.
Ennyire értelmetlen az összes ranking, mert mind téved, kivétel nélkül, és mind tévesen állítja, hogy a BCE nagyon nincs elöl a minőségben, tudományban, általános egyetemi értékrendben?
@Bolygó Hollandi: Ráadásul 2018 óta a 81. helyről csúszott a 90.-re:
rankings.ft.com/businessschoolrankings/corvinus-university/masters-in-management-2020#masters-in-management-2020
A Világosság lesz az, nem?
Egész érdekes dolgokról beszél, bár az idézet és névdobálás az emberben azt a következtetést kelti, hogy vagy nagyon okos emberrel készítenek interjút vagy olyan emberrel, aki nagyon okosnak akarja láttatni magát.
@fáskerti elvtárs: Mármint Lánczi világossága vonzza oda a hallgatókat?
Nem tudom…18 évesen fogalmam sem volt arról, kik fognak oktatni az egyetemen, ahová felvesznek, de előtte tavasszal kihasználtam a gimnázium által adott egy „látogató” napot, és elmentem véletlenszerűen az egyik tanszékre, és lassú beszédű, halkan nevető, 55 körüli docens hölgy szánt rám, ismeretlen diákra egy órát, hogy elmondja, az a szak mit is jelent. Később oktatóm lett, és bár nem hozzá mentem PhD-zni, fontos lökést adott.
Vajon Lánczi hány diákot győz meg személyesen, hogy a BCE a tanulmányaik szempontjából nem a Titanic (ld. ranglisták), se nem a Lusitania, hanem mondjuk a Queen Elizabeth 2?
Tetszik a szövege Lánczinak, „És ami még fontos: a Corvinus körül nem volt botrány…”.
A tiedét:
eduline.hu/felsooktatas/Megmenekult_a_Corvinus_vagy_megis_feldarabo_C8CK5P
index.hu/belfold/2014/09/15/elvittek_a_marx-szobrot_a_corvinus_aulajabol/
vs.hu/kozelet/osszes/feldaraboljak-a-corvinust-nagy-balhe-varhato-0519
mennyit soroljak…
@fáskerti elvtárs: de.jav.
@MEDVE1978: …Fontos is azt láttatni, mert baromi rosszul néz ki ez a fickó.
Reklámozhatná az iskoláját valaki másnak a fejével inkább.
@kemény keleti kommentelő: pedig vannak még ott jó kiállású szakemberek, javaslom mondjuk a volt Magyary ösztöndíjasokat. Nem azt mondom, hogy nem NER-esek, csak azt, hogy szakemberek. Mérvadók magyar szinten.
@naebneerG: Hová menjen egy magyar fiatal akit érdekel a közgazdaságtan meg a management és nincs meg ahhoz a családi háttere és/vagy nyelvtudása, hogy a WU vagy az LSE keretein belül okosodjon. Arról nem is szólva, hogy ha Hunniában szeretne dolgozni, akkor az ezen a területen fontos kapcsolatokat is a Corvinuson tudja kiépíteni.
Nagyon sárga, nagyon savanyú, de nincs más.
@Bolygó Hollandi: ELTE G-intézet? A volt BME G-kar?
@Bolygó Hollandi: mármint a meglévő BME G-kar is?
@Bolygó Hollandi: Nekem nem volt meg a családi hátterem, hogy külföldre menjek tanulni, így a Közgázra mentem, ami kimondottan hátránynak bizonyult a karrierem során. Én csak azt tudom javasolni minden magyar fiatalnak, „akit érdekel a közgazdaságtan meg a management és nincs meg ahhoz a családi háttere és/vagy nyelvtudása, hogy a WU vagy az LSE keretein belül okosodjon”, hogy
BÁRMI ÁRON, DE MENJ KÜLFÖLDRE, AMÍG MÉG LEHET.
@naebneerG: Ezeknek jobb a rangsoruk vagy a presztizsük? Ugyanúgy sehol sincsenek legjobb tudomásom szerint. De őszintén szólva nem figyelem őket.
@Kettes: Teljesen egyetértünk. Én is mindenkinek akinek bármi esélye van arra, hogy megvesse a lábát egy európai helyen, azt ajánlom, hogy húzzon. Saját jól felfogott érdekében.
@Bolygó Hollandi: nem úgy értettem: ha nem vehetjük figyelembe a külföldi opciókat, akkor a Hunnia-related közgáz kapcsolatok nem szerezhetők be a BME G karon és az ELTE G-intézetben? Nem lehetnek kutyaütők, ha már Palkovics „elintézte”, hogy az ELTE-n kössön ki a BME G-kar 35 oktatója, a kirúgott, aztán peren kívüli megegyezést bíró volt dékánnal…
Az interjú olvashatatlan. 1.Másnak szabadott lopni, akkor nekünk is, ez egy morális bukfenci mindjárt az elején. 2. A Corvinus levált az államról, ezt a mesét nem veszi be senki, mert ugyanaz a „háttérhatalom” irányítja, csak az eddiginél is kevésbé átlátható módon. 3.Most jó-e a gazdasági logika, amit ő utál? 4.Amit a lengyel mondott a 17.sz előtti gondolkodásról, az egyszerűen nem igaz. Pl. Francis Bacon nem volt konzervatív a maga idejében. Még most sem az különben. stb.
Nem tudom, ennek a pasasnak mit jelent a „fejlődés”, de azt mondták már neki, hogy létezik visszafejlődés is? Rögtön az interjú címe magas labdát ad.
Ja, a tekintély elv, amiről beszél: kb. ez azért van úgy, mert én mondom. Mert ő a rektor. Ennyi.
@Tamáspatrik: A kérdés, kinek van szánva az interjú. A „vidéki” NER hívőkhöz, és kényszerből NER-re szavazókhoz nem jut el. A „városi” NER értelmiségnek nincs szüksége újabb „kiállásra”, tudják, hogy Lánczi csókos pajtás velük tart. Én, mint az anti-NER mintapéldánya, az életben még véletlenül sem kattintottam volna az oldalra, ha jótündér nem figyel fel rá. A kontra.hu egy alig látogatott oldal, NER-semlegesekhez nem jut el, nem mondjuk egy azonnali.hu a példa okáért.
Akkor meg?
@poszt: Lukács (nem Józsi, Juszuf az), volt aki volt, mindegy is. De azért a Világosságban alapvető filozófiai szövegek jelentek meg, a nyolcvanas években már eléggé nemrendszerkonform szakemeberektől (pl. Ludassy, Altrichter stb.) is. No, Lánczi nem tartozott közéjük, az elmondások szerint angolul tűrhetően tudott, ezért alkalmazták segédnek. Lukács Györgyről elég sok rossz elmondható (nem csupán, mint politikusról/ideológusról, hanem mint filozófusról is), de csak-csak megírta Az ijfú Hegelt, a Dosztojevszkij könyv vázlatát, a Lélek és a formákat. Lánczi számára egy nehezen megugorható életcél lehetne ezekhez képest egy lábjegyzet alsóvonása lenni valami egyetemtörténeti almanach segédkötetnek függelékében.
@naebneerG: A Corvinus gazdálkodási kara a hazai ranking leginkább objektív indikátorában, a hallgatói kiválóságban stabilan és megkérdőjelezhetetlenül az élen áll. Legtöbb elsőhelyes, nagyon magas nyelvvizsgás arány, magas átlagpontszám stb. Függetlenül attól, ki a rektor, miniszter, ilyesmi. És függetlenül attól, mennyi Q1es cikkük jelenik meg, mennyi multinacionális cégnél helyezkednek el, mennyien tudnak róluk külföldön (globális ranking indikátorok). Merthogy az ott diplomázó hallgatóknak az elhelyezkedését ez alig befolyásolja.
@naebneerG: Abszolút belterjes mindenféle értelemben, alighanem egy megerősített hűségesküről van szó a hatalom felé.
@naebneerG: Mint azt @fortin: kommenttárs fentebb fejtette ki. A Corvinuson nagyságrendekkel nagyobb az esélye, hogy az ember olyannal sörözik együtt aki 10-15 év múlva nagyon hasznos kapcsolattá válnak. Ez független az oktatás és kutatás minőségétől, különösen a NER-ben.
@Bolygó Hollandi: De ebből szempontból a jelentkező a Pázmánnyal még jobban jár, nemigaz? Meg a Ludovikával is, valszeg.
@kalamar: A Pázmánynál ez nem áll, az nem komoly háttér. A NKE igen, de nem azért, mert fideszes, hanem mert pontosan olyan szakmákra képez, amelyekben a kapcsolati hálók nagyon stabilak (mindenütt a világon). De hát nem akar midnenki jatona, rendőr és igazgatási ember lenni, úgyhogy maradnak a marketingesek is…
@fortin: Aláírom, hallgatói (=felvett érettségizők) kiválóságban az élen van, pipa.
De utána azt látom, hogy a Corvinust sehol sem jegyzik, egyetlen listán sem magasan, ahogyan ezt írtam és írtad, tehát sem európai, sem világszinten nincs elöl, sőt, ahogy a rankinget mutattam, még esik is hátra.
Normális az, hogy egy minimum stagnáló oktatási szintű egyetem csak azért vonzza a hallgatókat, mert kapcsolati hálót építenek? Csak én gondolom úgy, hogy az oktatás minősége (amelyet valamilyen szinten tükröznek a listák, mert az, hogy semelyiken sincs legalább erős középmezőnyben, az azért nem vitatható) nem lehet figyelmen kívül hagyható paraméter minimum középtávon? Nem billen át a kapcsolati tőke értéke / oktatás nem kiemelkedő szintje-minősége libikóka oda, hogy szakmailag égő lesz oda járni? Másképp fogalmazva, a gazdaságtudomány annyira nem tudomány és nem is szakma, hogy az egyeteme főleg a kapcsolatépítés miatt lényeges?
Vágom, hogy természetttudományos háttérrel nekem ez kínai, de csak nekünk az?
@Tamáspatrik: Ahhoz túl sok benne az előnytelen fénykép 🙂
@naebneerG: nem hiszem, hogy csak a kapcsolat miatt mennének oda. Szamailag ynilván semmiylen rálátsom nincs a gazdasági oktatásukra, de ismerve több ott tanító kollégát, úgy vélem, amennyi kell ehhez a szakmához, azt megkapják oktatásban. Meglehet, nem lesznek gazdaásgelemző guruk, de nem is akarnak azok lenni. Gondolom, megismerik az alapvető gazdasági mechanizmusokat, menedzsemnt-technikákat, tőzsdét, eközben gyakorlatot szereznek, AISECkel kimennek gyakorlatra – mi kell több?
@fortin: Talán annyi, hogy ezt nálam főiskolának hívnák, nem egyetemnek.
@fortin: undergraduate szinten a corvinus európa legjobb egyetemeinek egyike lehetne no time. ahhoz megvan a kapacitás, mármint magyarországon. nem nagyon tudnák mérni, de azért szakemberek elismernék. postgraduate szinten no way.
@jotunder: Úgy értve, hogy az undergraduate szinthez nem kell hagyományos tudomány, tehát Q1, IF, PhD hallgatók, ERC, stb.? De hát akkor nem ezt hívjuk főiskolának?
Azért a magyar értelmiség kilencvenvalahány százaléka itthon szerzett diplomát amivel gyakorlatilag mindenütt boldogulhat ha tehetséges és ambíciózus. A kutyaütők
meg bármilyen egyetemen átküzdhetik magukat,akkor is azok maradnak.
@jotunder: De hát ez a legtöbb képzésben így van. Mesterre kimenő hallgatóim sora (nem szupertehetségek, okosak, persze) jelzi vissza, hogy alapképzésből egyáltalán nem jön nagyobb tudással a külföldi hallgatótársaik zöme. Mesteren már nem vagyunk versenyképesek, legalábbis csak speciális esetekben, ott már keményen előjön az oktatói leterheltség, kontraszelekció stb. hatása.
@fortin: Nálunk (CS/IT) pl. az MSc kicsit a levegőben lóg. Régen a 3+2 éves képzésnél az volt a logika (még a ’80-as évekből jött talán, és kitartott a kora kétezresekig), hogy ha tényleg egyetemre való vagy, akkor megcsinálod az öt évet, de azért három év után is legyen valami papírod. Most meg elég tisztán látszik, hogy az „ipar” nem igényli a +MSc-t, sokszor a két év munkatapasztalat többet ér (persze a kettő nem zárja ki egymást…), kapcsolatot építeni (a sörözés a terminus technicus, ahogy már föntebb is szerepelt) is simán lehet a BSc-n, marad az, hogy az oktatói utánpótlás nevelésére alkalmas, afféle PhD 2 (PhD 0), aminek kérdés, mi értelme van.
Na, majd jön Mr. Csempe, aztán rendet vág.
Nem is tudom, hogy az orbánisták pálfordulása inkább vicces, vagy inkább gyomorforgató…
@közösperonos átszállás: Mr. Csempével az a baj, hogy nem lát rá a részletekre. Az ipar ugyanis közvetve igényli az MSc-t, mert tudomásom szerint Mo.-n sehol nem tanítanak mondjuk áramlási citometriát gyakorlattal együtt BSc szinten: elmélet még van, belépő szinten (!)több helyen is, de valós gyakorlat és valós, mély elmélet sehol.
Ezek után gyün mondjuk a Synlab, hogy mi a f***é’ nem tud a maguknál végzett BSc fc-vel dolgozni – jelezzük, hogy bocsella, egy fc alaphangon 15 milla, használtan, mondjuk 4 fluoreszcens csatornával (belépő szint) is 5 milla, éves karbantartás 1 milla, a gyakorlathoz a reagensek éves szinten 1 milla, mélyelmélet (kapuzás, anyámkínja, valódi példákkal, valódi gyakorlattal évfolyamonként 1 milla, ennek a tizedére sincs pénz. Erre Parragh aszongya, nem az iparnak képezünk.
Anyád.
Az MSc-s viszont már megtanulja, mert kisebb az évfolyam, be tudtam őket vinni laborba, „mindent” tud, de őt már az „ipar” nem akarja sem megvárni, sem megfizetni.
Ez így nem tisztességes.
@hoffnungloss: egy olyan egyetemnek ami a (magyar) hallgatók krémjéből válogat, nem (lehet) az a mérce, hogy az a gazdaságban az átlag fölött picivel lévő szinteket betöltse… a hallgatói színvonal miatt annak bizony elitképzésnek kéne lennie. Kiemelkedő hallgatóból átlagosan jó szakembert képezni az nem trükk, hanem pazarlás…
@deckard_r: nevezzük főiskolának, és akkor már nem olyan nagy a disszonancia. Főiskolától nem várunk el high science-t, high level MSc és PhD képzést, nemzetközi megmérettetést (publikációk, ERC, stb.), stb. Business school, annak minden előnyével és hátrányával.
@naebneerG:
Biológus mondta,hogy nálunk az egyetemen az elméleti oktatás az erősebb mint Németországban,a gyakorlati képzés viszont kevesebb.
@hoffnungloss: Mármint melyik németországi egyetemen…az illető biológusnak javaslom, nézzen körül pl. a Münsteri Egyetemen, mielőtt ilyeneket mond…
Amúgy szeginy’ Lánczinak sok helyen kell kitartania és küzdenie, ld. 24.hu/belfold/2021/02/04/mcc-mathias-corvinus-collegium-elitkepzo-szalai-zoltan-orban-balazs-tombor-andras/
Nem hiszem el, mekkora pénzek ezek. Nálunk olykor pár ezer forintért kellett lemenni kutyába, vagy kunyerálni lejárt vegyszereket a hazai forgalmazóktól a BSc gyakorlatokhoz. K*rva kínos, amikor egy céget felhívsz, és emlékeznek rád, hogy ja persze, maga az, aki tavaly a lejárt PCR reagenseket vitte el tőlünk…
Szégyen.
@naebneerG:
Lehet,hogy nem jól fogalmaztam.Münsternél erősebb.
@hoffnungloss: amikor konferencián vettem ott részt 2015-ben, a poszterszekciót ugyanabban az épületszárnyban tartották, ahol a BSc szakdolgozatok eredményeit bemutató poszterek voltak kiállítva. Színvonalban nem lehetett különbséget tenni a mi PhD-s posztereink és az ő BSc-s anyagaik között ami persze ránk nézve hihetetlen égés.
@naebneerG:
Nem tudok veled vitatkozni.Hallgatóknak vezet gyakorlatot,ez a benyomása.
Lehet,hogy a német diákok jobban tudnak posztert készíteni? D
@fortin: akkor nem olyanokat képeznek, mint ő? 😀
telex.hu/gazdasag/2021/02/04/tozsde-reszveny-game-stop-menedzser-hedge-fund-michael-burry-270-millio-dollart-keresett
@hoffnungloss: csak annyit mondtam, hogy Németország túl sok egyetemmel bír ahhoz, hogy kijelentsük, nálunk jobb a biológus BSc elméleti képzés, ott meg a gyakorlati.
Számomra megszégyenítő volt, milyen profi (nem a poszter minőségére gondolok, hanem a tudományos tartalomra) BSc szakdolgozatok készülnek ott, persze annyi pénzből, amennyi nálunk egy teljes laborgyakorlati félévre áll rendelkezésre.