Szájerné esete a blaszfémiával
Eredeti szerző: jotunder
A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt
annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.
Egyedül ez felel meg annak az ideológiai semlegességnek,
amelyet az Alkotmánynak az 1990. évi XL. törvénnyel való
módosítása azzal fejezett ki, hogy törölte az Alkotmány
2. §-ából az 1989. októberében - éppen a pluralizmus
példájaként - szerepeltetett fő eszmei irányzatokat is. A
véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak
csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba
nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye
védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni
véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló
közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb
tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az,
ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad
kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi
folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a
szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban
helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek
és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény
minősítése is e folyamat terméke.
(részlet az Alkotmánybíróság 30/1992 számú határozatából)
Huszonnyolc év kellett ahhoz, hogy Dr. Szájer Józsefné Dr. Handó Tünde eljusson oda, hogy több társával egyött különvéleményben követelje a blaszfémia elítélését.
Dr. Schmidt Máriáné Dr. Gerő András elvtárs a munkásmozgalom régi harcosa jelenlegi NER-bajnok a nyugati szólásszabadság hanyatlását vetíti elő, miközben Magyarországon simán cancellolni lehet valakit, aki baromságokat beszél a keresztelésről és tilosnak vélelmezi a körülmetélést.
A vallási fundamentalista social injustice warriorok, nemzeti keresztény woke-ok már a spájzban vannak. Csak trigger warning után lehet arról beszélni, hogy Szent Királyunk Attila időnként intoleránsan viselkedett keresztény szűzekkel, és safe space lesz az egész ország, ahol nem idegesíthetők a népek a megadják és kunpáterek parciálisan zsidóbarát városmajori attitűdjeivel. Az ország rohamosan szilvayzálódik, Aquinoi Tamás múmiája fogja személyesen betiltani az anális szexet.
Egy idő után nem lehet majd Zebulon prófétával viccelődni, Kohn és Grün ugrott, remélem Arisztid és Tasziló nem voltak hercegérsekek, az én Big JC-s vicceimnek egészen biztosan lőttek. Dr. Szájerné Dr. Handó keresztényi tisztaságába vajon belefér-e ha valaki nyilvánosan jelenti ki, hogy szerinte Isten… nem létezik, jó létezik, de nem tudta megteremteni hét nap alatt a világot, egyezzünk meg kilencben. Lehet-e blaszfémikusabb valami a kételynél Isten tökéletességében?
Milyen 1.6 milliárd?- kérdezik a vargajuditok és a barbarák, vallási érzületet sérthet az ha rákérdeznek egyes megyei jogú városok privatizációjára. Egy az Isten – énekli Tóth Gabi Boldog Kurszán Gerzsonról a jeles ómagyar teológusról, meddig kételkedhetnek még a magamfajta bibsik Tas, Huba és Töhötöm páterek keresztény érzületében?
A kétely maga, nem ellentétes az emberi méltósággal? A kétely Benne, a mi Urunkban, Megváltónkban, kinek értünk oly szürke a dolgos élete a Karmelitáknál, napraforgónövény magvát az ő szájában forgatva, mely magv időnként az ő száját keresztényi ívben elhagyja?
Nem viccelünk a vallással – mondta Dr. Szájerné, nem viccelünk mással sem, különösen nem viccelünk ereszcsatornával – tette hozzá. Az Alaptörvény világosan fogalmaz, itt nincs semmiféle ideológiai semlegesség, Magyarország nemzeti ország, keresztény ország, úgy nemzeti ország és úgy keresztény ország, ahogy reggel kilenckor az a Kossuth rádióban elhangzik, az napra, ha nincs más direktíva, definiálva van a nemzeti kereszténység.
Mit kell ehhez hozzátenni, amikor be is lehet fogni azt a szájat. A fontos dolgok már kimondattak. Lehetünk-e szabadabbak annál, ha nem kényszerülünk a bírálhatatlan bírálatára? Ugye, hogy nem. Legyen a mi szabadságharcunk az egyetértés, és jelképe a csend, amelyet csak néha szakít meg az ütemes taps.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517897-6ae32b1353adc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517897&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517897-6ae32b1353adc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517897-6ae32b1353adc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@kemény keleti kommentelő: Én nem tudok róla, hogy az egyházak bármikor elkoboztak volna bármit a kommunistáktól. Itt kommunista uralkodói garnitúra nem létezett ’47 előtt, leszámítva a dicsőséges 133 napot (off: azzal csak én szórakoztattam magam, hogy vezérünknek éppen 133 bátor ember kellett, vagy ebből más is csinált viccet? on).
Valamint a kommunista rendszer előtti uralkodói garnitúrában nem képviseltette magát minden felekezet, nagy erőkkel csak a katolikusok és a reformátusok. Ami vagyont a kommunisták az evangélikusoktól, a baptistáktól vagy a zsidóktól (jó, hát ebből alapból is csak epszilonnyi volt az előző garnitúra miatt) elvettek, azok jellemzően magánadományokból jöttek létre korábban.
@Emmett Brown: Az egyházak a jelenlegi formában képtelenek lennének magukat fenntartani. Nem nagyon van más választásuk, mint valamiféle örökjáradék rendszer, mely jobboldali kormányok alatt mindig bőven el van eresztve, baloldali kormányok alatt pedig jó szorosra van húzva. Németországban az adórendszeren keresztül jobban érvényesül a „felekezeteket tartsák el a híveik” elv, konkrétan a vallásosak többet adóznak, és a többletet az állam odaadja a felekezetüknek. De az sem stabil, mert ott is fogy a hívő, és nincs az a finanszírozási modell, ami ezt tudná kezelni.
@kemény keleti kommentelő: járni nem jár, de jut.
A vélt és körbekárogott „holobiznisz” ehhez a megvalósult és intézményesült verzióhoz képest a fasorban sincs.
@Podvinecz Marsall: húúú, kösz, régóta szeretem ezt a képet, de ezt a magyarázós verziót még nem ismertem!
@Ménkűnagy Bundáskutya: A helyzet az, hogy a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve az iskolahálózat épületállományának egyre nagyobb része épült állami vagy községi támogatásból (és az egyház nem volt szívbajos, ha saját vagyonná kellett transzformálni községit), az egyházi közszolgáltatást nyújtó intézmények – vagyis az iskolák, szociális intézmények – működése pedig elképzelhetetlen lett volna éves állami járulékok nélkül. Sőt, a lelkészi megélhetést is ez segítette, igaz ennek részben volt alapja, mivel jogilag az 1848-ban megszűnt járadékokat helyettesítette. Ezt persze fel lehet fogni magánadományként. de akkor is a focisták tao-jára emlékeztet, az állam magánberuházást támogat, majd amikor kiderül, hogy a magánberuházó nem tudja működtetni a stadionját, akkor azt is kifizeti neki. Jogilag akár még rendben is lehet, de hogy mg kárpótlást is kapjon érte később? 🙂 Inkább mondták volna nekik, hogy bocsánat, itt az épület, tartsátok fenn, vagy bocsánat, itt van ennyi épület, mert levontuk azt a vagyont, amit az állam teremtett nektek. A földet meg vigyétek, huzakodjatok ti a híveitekkel, hogy miért ti kapjátok vissza amit földosztáskor kiosztottak nekik, aztán bekényszerítették tőlük a téeszbe és miért nem ők.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Azt ugye tudjuk, hogy a magánadományokból létrejött vagyontárgyak, mint – felcsúti stadion – , mégis miért lettek magánadományozva.
Ne legyünk már teljesen szőkék.
Az egyházak adóztattak, zsaroltak, korruptak voltak és harácsoltak. A hatalmi játszmákban mindig részt vettek. Nem a legyek hordták azt nekik össze.
A templomépítéseket meg parancsba adták a falvaknak. Nem ám a Vatikán küldte rá a pénzt.
Nem a kommunistáktól kobozták el, hanem a magyar néptől. Akár akarta, akár nem, mindenképpen a hatalmi helyzetükkel visszaélve.
Hogy ha ,már a hatalmuktól megfosztották őket, nem kellett volna egyből visszaadni nekik a rabolt vagyont.
Olyan egyház, amelyik csak a hívőinek a közössége, nem kell, hogy vagyonos legyen. Imádkozzanak bérelt helyiségben, vagy menjenek dolgozni és vegyék meg abból. Nekem nem egyértelmű, hogy el kell tartanunk ezeket. Vannak országok, amik nem fizetnek nekik, mert nincs is miért.
Hogyy valaki terjeszti a saját világnézetét, azért fizessen az, aki meg akarja hallgatni.
De nem akarom ezt túlragozni. Én nem adtam volna vissza semmit senkinek 40 év múlva.
Az azután született generációk nem tartoztak semmivel azoknak, akik háborúba vitték és leromboltatták az országot.
Örüljenek, hogy a későbbi generációk 40 év békét és öregkori nyugalmat nyújtottak a haszontalan bajkeverőknek.
@Wolff: Egyetértek, az egyházak semmit nem tudtak volna fenntartani, ha az örökös eltartás helyett a vagyont kapják vissza.
@kemény keleti kommentelő: Én sem akarom túlragozni. Aritus kommenttárs felvetette, hogy miben más, mint egy civil szervezet. Leírtam, hogy szerintem történelmi okokból. Azt is leírtam, hogy a történelmi interpretációt a rendszerváltás környéki alkudozások alakították.
Én egyelőre teljesen ki lennék békülve a német felállással (bemondásos alapon eldől, ki milyen vallású, már ha egyáltalán valamilyen, és akkor az kicsit többet adózik, felekezet kapja a pénzt). Persze az is fenntarthatatlan lenne.
@Ménkűnagy Bundáskutya: ha képtelenek magukat fenntartani az egyházak, akkor lehet a nadrágszíjat kellene meghúzniuk, nem a közpénzt pumpolni, kivéve ha olyan célra kérnek/kapnak, ami közfeladat. Abban meg én nem látom a különbséget egy közfeladatot ellátó civilszervezet és egy egyház között. És azt szeretném, ha a törvény sem látna köztük különbséget.
@fortin: Abban a vágyban csatlakozom hozzád! Én is olvasnám.
@fáskerti elvtárs: „a „sértett” szubjektív megítélésére bízná, hogy történt-e jogsértés. Ez valami amerikai szélbalos elgondolás”
Erre kaphatnék példát? Most így nincs előttem, milyen esetre kellene gondolni.
@Wolff: „magyar témából nem tud máshol érdekeset írni” Csak off: laikusként itt asszociálok egy általam nemrég olvasott tanulmányra, ami a Gödöllői Múzeumi Füzetekben (!) jelent meg (2007-ben), az impaktfaktora bizonyára 0. Holott elképesztően érdekes, precíz, alapos munka a két világháború közti Gödöllő állapotairól, fókuszában az Endre László alispán (a Sztójay-kormány későbbi hírhedt belügyi államtitkára, a tömeggyilkos zsidótlanító) körüli helyi hatalmi központ prominensével, az örmény származású Hovhannesian Egia ügyvéddel, az „Endre-udvar” apologétájával és lapjával, a Gödöllői Hírlappal. Helytörténet, persze, de a Horthy-Magyarországnak olyan gócpontja, a virulens horthyzmus és antiszemitizmus olyan kortörténeti képe rajzolódik ki belőle, aminek a megfelelőjét akkor is elolvasnám, ha mondjuk egy francia kisváros hasonló viszonyait és domináns, de feledésbe merült figuráját ecsetelné.
library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_GODOLLO_Gmf_09/
(Ha már olvasónapló: ebben a cikkben bukkantam Hovhannesian nevére, ez is izgalmas olvasmány (50-51. oldal): http://www.ferencvaros.hu/wp-content/uploads/2021/01/D9_2020_12-preview.pdf )
@mafi mushkila:
Nem vagyok túl jártas a témában, de valami ilyesmi ugrott be:
detroit.cbslocal.com/2016/09/30/u-m-student-changes-personal-pronoun-to-his-majesty-in-wake-of-new-university-policy/
@harmadikszem: „jobban hasonlít a drog kartell működésére, mint egy ideális akadémiai mező”
Többen leírták már, hogy az egyetemi és tudományos élet működése nagyon hasonlít a maffiára. Nem csak Magyarországon, hanem tőlünk nyugatra is…
@fortin: Handó érvelése kicsit középkori és nem véletlenül jut sokaknak eszébe a Mohamed-karikatúrákra adott muszlim reakció…
@Ménkűnagy Bundáskutya: Ha fogy a hívő, akkor kisebb egyházi szervezet is elég az igényeik kiszolgálására, így kevesebb az egyházi kiadás, nem?
@fortin: Az biztos, hogy aki nagyon akar, az tud szemetet termelve is sok hivatkozást begyűjteni…
@fáskerti elvtárs: Kösz! Ez a névmáskérdés közben már eldőlt, teljesen mainstream lett pár év alatt.
Viszont amit nem értek ezzel kapcsolatban, ha már szóba került: szerintetek miért adják meg két alakban is? He/him, they/them, she/her… Néha mixelődik, csak azzal még nem találkoztam? Vagy miért?
@mafi mushkila: Ezeknél az egyszerűeknél felesleges, de van, ahol nagy segítség lehet
26bz0sbkelony1ue2due65b2-wpengine.netdna-ssl.com/blog/wp-content/uploads/sites/4/2019/06/img-362.png
@ámbátor: Aaaaa! Többel még nem is találkoztam élőben, de tényleg, a xie/hir párosra pont emlékszem, és akkor nem is lepődtem meg hogy minek 🙂 Csak nem raktam össze, hogy akkor ez a protokoll szabványosítása. Egy rejtéllyel kevesebb máma is, köszönöm 🙂
@Online Távmunkás: „Handó érvelése kicsit középkori” Sztem nem az. A középkori érvelés így hangzana: Isten s ezzel a Fiú által alapított egyház káromlása főbenjáró bűn, hiszen a Teremtőről, a véggtelen jóság forrásáról van szó, akinek káromlását tiltja a törvénye, a Tízparancsolat is.
A balszfémia modernkori tiltása nem Istent védi, hiszen létezéséről egyáltalán nincs konszenzus, ezt még a legbigottabb konzervatívok is elfogadják ma már. Ehelyett a védelem a benne hívők érzékenységét illeti meg. Handó érvelésének iránya ennyiben korrekt, csak éppen ezt az érzékenységet olyan fokon abszolutizálja, az emberi személyiségről olyan kijelentéseket tesz, ami meglehetősen távol áll a mai morális és tudományos konszenzustól.
A Mohamed-karikakúrák muszlim „kritikusai” a prófétán esett sérelmet akarják megtorolni. No, az középkorias.
@Online Távmunkás: Ez csak egy nagyon picit van így. Egyrészt az igény csökkenése nem lineáris, tehát ha felére apad egy plébánia ellátási területén a hívek száma, attól még nem feleannyi lesz a plébános feladata. Egy tipikus magyarországi középváros plébánosa ellátja még 4-5 falu templomát fíliaként. Ha a városi plébániatemplomban 200 helyett egy idő után csak 100-an járnak misére, akkor a pap megteheti, hogy ott vasárnaponként már csak egyet misézik a korábbi kettő helyett. De ha a fíliában a 20 leesik 10-re, attól még ugyanazt az egy vasárnapi misét akkor is be kell mutatnia a faluban (a hívek nagyobb része idős, nem tud a városba bejutni). Másrészt pedig a papok darabszáma diszkrét érték (mint a darabszámok általában). Tehát ha egy plébánia ellátási területén kellene 600 vallásgyakorló ember, hogy az ő egyházfenntartási hozzájárulásukból egy papot eltartsanak, de a valóságban csak 300 vallásgyakorló ember él a területen, nem lehet oda egy fél papot helyezni, hogy lássa el őket.
Ebből a két dologból az jön össze, hogy lényegesen kevesebb hívő igényeit sem lehet lényegesen kevesebb humán erőforrásból kielégíteni. Piaci értelemben teljesen működésképtelen az egész (legalábbis a hívők számának csökkenésére hiperérzékeny), így az egyházak kőkeményen küzdenek azért, hogy az állam külön is támogassa a tevékenységüket. A szekuláris társadalom híveinek erről nyilván az a véleményük, ami.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Ennek a hatásmechanizmusnak a tompítására azért több szervezeti megoldás is kezd terjedni. A gyülekezeti központok (skandinávoknál és rövidest nálunk is), a laikus hívek bevonása (ennek ugye megvan a lutheránus teológiája, az egyetemes papság tézise, de katolikuséknál is megy vhoghy stb.) De persze az igazi az lenne, ha a hívek komolyan vennék a bibliai mondást (nem, nem az ószövetségi tizedet – de miért is nem?) „ahol a ti kincsetek, ott van a szívetek” és érdemben áldoznának az egyházuk fenntartására. Nem hasraütve mondom, hanem számítások alapján, a jövedelmek egy százaléka körüli áldozatvállalás eltartaná az egyházi működést.
A szekurláris társadalom meggyőzését nem annyira segíti egy klerikális rezsim fungálása, pedig elég értelmes párbeszédet lehetne folytatni a gyülekezetek közösségszervező, az adott közösségekben és a társadalom egészében játszott, kiemelkedően fontos szerepéről. Most nem lehet, ez világos, mert mindenkinek semjénzsolti szenteskedése és a többi agyrém ugrik be.
Sajnos, hogy a kárpótlás úgy lett, ahogyan lett, egy normális restitúció megoldotta volna ezt is.
@fortin: A magyar Katolikus Egyház a tagjaitól a nettó jövedelmük fél százalékát kéri, de ezt még a gyakorló hívek többsége sem tartja.
Azzal teljesen egyetértek, hogy a jelen rezsimben erről nem igazán lehet értelmes párbeszédet folytatni.
Azon viszont elmerengtem egy kicsit, hogy valóban meg kell-e győzni a vallásosaknak a szekuláris társadalmat a felekezetek bárminemű hasznáról. Hadd dobjam le az ideológiai atombombát: a vallásosak befizetései is benne vannak a művi abortuszok tb-támogatásában. Nem fogok abortuszvitatkozni, nem arra akarok provokálni. Hanem arra, hogy vegyük észre, hogy a vallásosak pénzét is költi a társadalom (az állam) általuk nem jóváhagyott dolgokra. Szóval nem tudom, hogy nem az lenne-e inkább az helyes irány, hogy mindenki tudomásul veszi, hogy világnézeti értelemben heterogén társadalomban élünk.
Kevésbé provokatív példák is vannak persze: léteznek keményen tudományellenes közösségek, és az ő adójukból is finanszírozzák a kutatóintézeteket. Olyat is tudok, aki szerint fel kell nevelni és ki kell taníttatni annyi gyereket, akik aztán öregkorára gondoskodnak róla (hívhatjuk ezt magyar vidéki libertarianizmusnak?), de az ilyenek pénzét is kérdés nélkül elvesszük, és fenntartjuk a nyugdíjrendszert.
Nehéz ügy ez. Még nem találták ki, hogyan kell a köz pénzét mindenki számára igazságosan és méltányosan elkölteni.
@fortin:
„A balszfémia modernkori tiltása nem Istent védi, hiszen létezéséről egyáltalán nincs konszenzus, ezt még a legbigottabb konzervatívok is elfogadják ma már. Ehelyett a védelem a benne hívők érzékenységét illeti meg.”
Ezt a fajta érvelést Dawkins ízekre szedte, és igaza van – szerintem. Írom ezt mint, hívő, vallásgyakorló r. kat.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Persze, lehet azt, hogy egyházakat is támogassunk az adókból, csak álljanak be szépen a sorba a civilekkel együtt és vetélkedjenek azonos kategóriában. Ha az 1%-ban lehet dönteni róla, hogy az a rákos gyerekek gyógyítására, kutyamenhelyre, éhező gyerekek etetésére, oktatására menjen, vagy a karancslapujtői plébános fizetésére esetleg mexikói templomépítésre, akkor elválik a lép a májtól.
Amíg az egyházak külön sorban játszanak, addig azt gondolom, hogy méltatlanul jutnak hozzá az adóforintokhoz.
Vajon Handó bíró asszonyon milyen színű bugyi volt a különvélemény megfogalmazása során?
Az ugyé nem volt istenkáromlás, amikor előírta/ajánlotta(?) a bírósági dolgozóknak, hogy milyen színű fehérneműbe kell dolgozni járni?
@ikaruss:
Be vagyon bizonyítva, hogy van isten – csak eddig rossz volt a kérdés megközelítése – és még konszenzus sem kell hozzá.
offforever.blog.hu/2021/02/04/vajon_a_pokol_exotherm_leadja_a_hot_vagy_endotherm-e_folveszi_a_hot_d#more16413238
@ámbátor: Világos, ezt már írta más is, és már akkor is világos volt. De ez mindvégig arról szól, hogy a te pénzedet más világnézetére ne költsék. Éppen arról próbáltam 15:36:39-kor elmélkedni, hogy a valóságban mindenki pénzét költik más világnézetére, és hogy talán ehhez mindannyiunknak elfogadóbban kellene viszonyulni (vagy akár egyenesen nagyvonalúan, de hát miket is beszélek…). Már csak azért is, mert egyszer az életben belegondolhatnánk, hogy a mi világnézetünkre is elköltik más pénzét.
Természetesen lehetne a központi költségvetés összeállításának egy olyan algoritmusa, hogy minden adófizető forintra eldöntené, hogy az ő pénze mire menjen. Azt tippelem, hogy pillanatok alatt apokaliptikus állapotokhoz érkeznénk.
@ikaruss: akkor neked extra kösz!
@Ménkűnagy Bundáskutya: Azt hiszem, a gond valami olyan, hogy én azt gondolom, hogy a világnézetére költök, ő meg azt hiszi, az egy való igazságra kapja. Még ezzel nincs baj, amíg csak hiszi. Hanem hogy terjeszti is. Mit tehetne tényleg, nem adhat mást, mint a lényegét. De ehhez a lényegéhez mért zabla is illik rá. Ilyet senki más nem csinál, semmiféle civil szervezet, de még – az eredeti terveink szerint – állami sem. Az mind álláspontokat támogat, értékeket fogalmaz meg és képvisel, tudományos téziseket kezel a helyén (azaz: muszáj ezzel mennünk, amíg ki nem derül valami más/jobb). Csak az egyház mondja azt, hogy igazam van és nem nyitok vitát. Ezt a viselkedést én _önmagában_ nagyon nem szeretném támogatni, egész függetlenül az éppen adott tartalmától, szerintem ez nem oké.
Ebben a sztoriban az a hamisítatlan fidesz-arcbőr az igazi. Ha azt ipari méretekben lehetne gyártani… 🙂
Még el sem ültek a hullámai a szájer-handó family évtizedes „Álszent képmutatás” c mutatványának, handabandatündibündi szemrebbenés nélkül büfizik egy ilyen savasat. Hibátlan :-/
@Ménkűnagy Bundáskutya: Én például költenék a genderkutatásra, mert a társadalom fennmaradása nagyban függ a változó viszonyok közt helyüket nem találó emberek feszültségétől. A széljobbos őrjöngők, a nőhöz nem jutó férfiak, a kényszerű szüzek, a karriertől elzárt nők, a munkahelyhez nem jutó családosok, a családhoz nem jutó dolgozók, a gyerekeken bosszút álló apák, a lét határára sodródó transzneműek, az álházasságokban rejtőzködő homoszexuálisok mind a korunk problémái.
De betiltották a szenteskedő álházas fideszesek.
Nem akarok a Oszti atyákra és hittantanításra költeni, de 10 éve csak arra meg a közpénz, és szánalmas eredménnyel…
Ahogy ezek a papok itt elmesélik, hogy falunként 1-2-3 emberért tartanak misét, és 8 templom jut egy autós-napszemcsis papra, aki csak rohangál, mint fing a gatyában,
hát nem érdemes erre az érdektelen szervezetre még szót se fecsérelni, nemhogy ezermilliárdokat…
mandiner.hu/cikk/20180918_paphiany_riport
Az itt is sokat kritizált Koltay rektor nagyon korrekt véleménye a témában: index.hu/velemeny/2021/02/15/a-kereszteny-kulturanak-resze-e-a-szolasszabadsag-/