Látvány és politológia
Eredeti szerző: jotunder
A magyar politikatudomány újabb jeles eseményeként Fodor Csaba a Nézőpont Intézet nevű fideszes pártszerv nindzsája tudományos elemzőként publikált a Magyar Nemzetben. Elmondta, hogy tudományosan miért nem demokratikus az MSZP, tudományosan miért demagóg az LMP, tudományosan miért jó a FIDESZ, blabla. A Nézőpont Intézetet Ablonczy és Borókai a két vidám bérgyilkos (tréfálunk valójában, ezt jogi képviselőnk kérésére írom) szokta arra használni, hogy kimutathassák velük, hogy Orbán Viktor Szlovákiában is megnyerné a választásokat. Senki nem veszi őket komolyan, és igen, kedves jobboldali olvasóink, láttunk mi már karón demost meg republikont, aránylag tűrhető a memóriánk.
Tulajdonképpen a magyar politikatudomány magánügyéről van szó. Már ha létezik magyar politikatudomány, kedves Körösényi András. Balmazújvárosi undergraduate degree-vel oktatja a világ liberálisait a KIM-es elvtárs a Kommentárban, kormánypárti televíziókban elemez az egykori kiszfricz, amikor éppen nem a milliárdos tudornő házi kutatóintézeteinek egyikében világhírű. Itt kell megjegyeznem, hogy miközben a látványpolitológiába öntik a pénzt, a matematikusok google-ját, a MathSciNet-et lekapcsolták Magyarországon. Nincs pénz. Kormányhatározat(!) kellene hozzá, és késik.
Elérkeztünk a harmadik bekezdéshez, itt az ideje, hogy belerúgjunk egyet Török Gáborba. Aki ugye szóba állt a jobbikos majommal a Közgázon. Ezért meg is kapta, hogy kollaboráns, és kiírta magát a jobb emberek közül, megmiegymás. Törökbe most azért nem rúgunk, mert ő speciel pontosan azt csinálja, amit kell. Neki igenis le kell ülnie Vonával, ahogy egy börtönorvosnak is meg kell gyógyítania a Magda Marinkót. TG nem tesz úgy, mintha tudós lenne: gyakorlati politikai elemzőként fungál, és néha már szinte komikus módon próbál elfogulatlan lenni. Nemcsak elfogulatlannak látszani. Nem fogom megítélni a szakmai teljesítményét, cserébe (gondolom) ő sem értékeli a legújabb cikkem, de ő szerintem rendben van a maga módján.
Úgy tűnik, hogy maga a szakma nincs rendben. Tudományos produktivitása gyöngéden simogatja a zérust. Morálisan és intellektuálisan pedig aggasztó szintre jutott. Mint a Bokréta általában.
Mi most azért fizetünk egy csomó senkiházit, hogy harcolásszon az ellen a Nyugat ellen, amely Nyugattal mi itt a másik oldalon kétségbeesetten próbálunk kooperálni. Hatalmi játékok kiszolgálóiként ezek a senkiháziak bontják le naponta azt a várat, amely várat vérrel és verítékkel próbálnak építeni a valóban tehetséges magyarok. A látványintellektust el lehet sütni a Magyar Nemzetben, de Bécsből már röhejesnek tűnik, és röhögnek is rajta. Rajtunk.
Meg kell ideologizálniuk az unortodox gazdaságpolitikát, az unortodox alkotmányozást, az unortodox nemoligarchákat, az unortodox handótündét, az egész unortodox orbáni rezsimet. És akárcsak az ötvenes években, ma is megtalálják azokat, akik hajlandóak leírni, hogy Immanuel Kant imperialista kém. Egy kumin, egy giroszász, egy fodorcsaba semmivel sem jobb Rákosi értelmiségi verőembereinél, csak sokkal de sokkal többe kerül.
A rezsim őrjöngve támadja az Európai Uniót, vidékikócerájozik, bandaháborúzik, persze leginkább csak itthon, baráti hallgatóság előtt. Ha lenne egy világméretű elektronikus hálózat, amelyre Magyarországon feltesznek valamiféle információt, és az a következő pillanatban Uruguayban is olvasható, akkor persze nagy baj lehetne belőle, de ugye ez csak scifi, mint tudjuk. Van itt egy nagyszerű kommunikációs stratégia, amelyhez le kell igazolni pár fodorcsabát, esetleg egy egész szakmát, akik majd lehengerlik a nemzetközi baloldali összeesküvést, Barrosót, Hillary Clintont és amúgy XVI. Benedeket is, ha sokat ugrál.
Közben a kezük, az a kicsi dolgos kezük — oly kecsesen, mint egy Márai-regényben Erna a budai hársfák alatt — belelóg a bilibe. Egyszer majd leváltják őket, és lesz új alkotmány és új címer és új fodorcsabák (vagy pont a régi), aztán megint győznek, és lesz legújabb alkotmány, legújabb címer és legújabb fodorcsabák. Soha nem lesz az a címerünk, amit megérdemlünk. Angyalszárnyak és babérkoszorúk között egy kéz és egy látványbili.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521308-6ae425c1641b2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521308&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521308-6ae425c1641b2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521308-6ae425c1641b2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@maroz: Semmi közöd hozzá. Virítsd a lóvét és viszlát! 😀
@jotunder: Nézd, találomra citáltam be Fricz Tamás pályamunkáit, lehet ennél sokkal több is, máshol is akár, ugyanez igaz Bayerre is.
„a magyar politikatudomány messze messze le van maradva a világtól, és ezt bizonyítja de legalábbis kiválóan illusztrálja az a tény, hogy magyar kutatók a közelében sincsenek az értékelhető tudományos folyóiratoknak.”
Ezzel a mondatoddal egyet is tudok érteni: a magyar politikatudomány borzasztóan belterjes, a viszonylag kevés külföldi megjelenés egyik oka a kitűnő, szakmai nyelvtudás hiánya és emiatt a nemzetközi kapcsolatok hiánya is. Szakmai berkekből származó ismereteim szerint (ami lehet persze téves is) kiválóan lehet helyezkedni ismeretségi alapon, semmint szakmai kvalitásokkal (tisztelet a kivételnek), ami szintén rányomja a minőségre a bélyeget. Mivel szerintem a társadalomtudomány nem egy körzővel mérhető terület, nehéz megítélni, hogy a magyar politológusok rosszabbak lennének a nyugatiaknál, szerintem ez téves feltételezés még így is. A kevesebb külföldi megjelenés az értékelhető szakmai kapcsolatok hiányával, a nyelvtudás hiányosságaival magyarázható inkább és azzal a ténnyel, hogy Magyarország ennek a szakmának a perifériáján van. Ugyanilyen nehéz betörnie a szakmai elitbe egy grúz vagy szlovák politológusnak is ettől függetlenül. Nem feltételezem azt, hogy szakmailag felkészületlenebbek lennének a nyugatiaknál, de a fent leírt okok miatt igazad van, a hazai szakma le van maradva a nyugati, amerikai irányzatoktól. Igen, igazad van, van gond és nem vagyok benne biztos, hogy túl sok hazai politológus tollából született külföldi elit szakmai lapba írás. Megjelent egy kiskönyv talán 1-2 éve, ahol megkérdezték a hazai politológusokat a szakma állapotáról szerintük, nagyon érdekes (és egyben lehangoló) volt a sok „híres” politológus hozzászólása. Nem jut eszembe a kiadvány címe, ha nagyon érdekel, megkeresem majd.
„van tíz olyan kommentelőnk akinek az utóbbi tíz évben jelent meg öt cikke élvonalbeli nyugati folyóiratban”-ha ez így van, akkor az érintetteknek gratulálok.
@maroz: Jó a kérdés! 🙂 Mivel a politológia társadalomtudomány, ezért nehéz objektív mércével mérni a politológusok között. Ha érdeklő civil vagy, akkor nyilván van oka, hogy támogatni akarsz valakit, tehát valami célod van: támogatni egy szakterület kutatását, esetleg politikai irányultságod van és a magadhoz közel álló politikai publicistát/politológust pénzelnéd mondjuk, de egyéni célok ettől eltérhetnek, hogy miért akarsz pénzt tolni a szektorba. Az USA-ban is eltérnek a republikánus és a demokrata irányultságú kutatóintézetek, akiket a megfelelő motivációval rendelkező alapítványok támogatnak például.
Hol lehet utánanézni annak, hogy a szakma mit tekint szakmai kiadványnak? Első körben laikusként a Magyar Tudományos Akadémia, Politikatudományi Intézeténél érdeklődnék, ahol a szakma által elismert lapját, a Politikatudományi Szemlét ajánlanék a figyelmedbe valószínűleg, mint elismert, lektorált és elfogadott szakmai kiadványt. Az itt publikált szerzők azért hazai szinten elismert politológusoknak számítanak. Nagyjából ezt tudnám javasolni, innen persze a támogató egyéni motivációi alapján tudna tovább haladni célja felé.
Apropó, közben jutott csak eszembe, akik itt most fel vagytok háborodva a századvéges állami mannán, amikor a szocik a Helleréket nyomták meg 100 misivel olyan szakmai fordítások elvégzésére, amelyek egy része már megvolt magyarul, akkor miért nem háborodtatok fel ennyire? Helleréknek a száz misiben benne volt a szakfordítás is, akkor most rájuk is lehet köpködni? Vagy inkább nem, mert ők házon belüliek voltak? Valaki annyira ki volt akadva azon, hogy azt írtam, hogy a szakfordítás pénzbe kerül, na erre mit tudtok mondani akkor?
A mai kiadású nagy nyugati szakmai lapban szinte sajnálják Helleréket, hogy szegények meg lettek vádolva 2,5 millió USD állami pénz „elkutatásával”:
http://www.foreignaffairs.com/articles/137772/james-kirchick/wrong-way-down-the-danube
Hogy van ez akkor? Ők ha fordítanak százmilliókért szakmai anyagot az természetes? Ha meg nem akkor szembe mentek a „felkészült” nyugati szakmai elittel?
@tomfree: nem értem. leírod amit én, más szavakkal. akkor most mivel nem értesz egyet ??? én nem azt állítottam, hogy a magyar politikatudósok morálisan alacsonyrendűek, intellektuálisan visszamaradottak, csak azt, hogy az egész szakma ahogy van, nagyon el van maradva a világtól. aminek nyilván van rengeteg oka.
és a képzés sincs rendben, és a szakma belső értékrendje sem, és stb stb stb.
@tomfree: Ezek szerint nem volt még szerencséd klasszika-filológushoz élőben. Se folyan filozófushoz, aki régebbi szövegekkel (is) foglalkozik. A szakma nemzetközi szetnderdje szerint a szövegek újrafordítása igenis elfogadott egy bizonyos idő után, sőt szükséges is. (Nem mintha nem ez történne az irdoalommal is. Nagyon friss szenzáció egy évekig készült és most megjeletn Ulysses fordítás, pedig abból is van már magyar. Aztán Shakespeare-t is folyton újrafordítjákj, pedig olyan nagyságok szövegeit kell kidobni, mint Arany János. Ja, és ez az ami NEM szakfordítás, abban az értelemben, ahogy egy angol nyelvű cikket le kell fordítani. Ez filológiai munka is, egy ilyen kiadásban előfordul, hogy nagyobb terjedelmű a kommentár az egyes szavakhoz, mint a szöveg. Ami pedig a kis nyelven született szövegeket illeti, igen, előfordulhat de elég ritkán. (Ha csak nem kezd valaki specifikusan svéd témájú kutatásba, csak ezt mégis csak ki kellene dobnia az első szembe jövő zsűrinek, mert marhaság. Ha mégsem, akkor elvárható, hogy tudjon svédül. Ami egyébként abban az esetben is elvárható, ha portugál tanulmányokat kell olvasni. Ilyenkor úgy rakom össze a kutatócsoportot, hogy legyen már valaki, aki érti is amiről írunk.
@tomfree: duma. és meglehetősen rossz duma. konkrétan Hellerék 54 millió forintot kaptak, ez több évre lett elosztva, és tucatnyi embernek. de erről rengeteget írtak, itt is.
rengeteg pénzt osztottak ki, és bizony jobberek is kaptak. konkrétan egy jó szót nem szóltam erről a finanszírozási rendszerről, rosszat annál inkább.
miért nem nézel utána a dolgoknak ??
@Wolff: sok mindenhez nem volt szerencséje…
@jotunder: az van hogy vannak politika tudosok–csak franc se ismeri oket–mert ok nem csinalnak aktual elemzest–plane nem a teveben…
ha valakit erdekel googlizza meg a toka gabort….
az mas kerdes, hogy o vallaltan es kifejezetten annyira ezoterikus, hogy kifejezetten bajnak tartja ha megertik–de egy nagyon okos klassz pali–es igazan nagy nemzetkozi beagyazottsaggal elfogadottsaggal.
@tomfree:
„Helleréket nyomták meg 100 misivel olyan szakmai fordítások elvégzésére, amelyek egy része már megvolt magyarul”
avagy mém van nálam, és nem félek használni. 🙂
a szakmai fordítások az több (10?) platon kötet újrafordítása volt. persze egy filozófusnak platon valahol szakkönyv. 🙂
@tomfree: Mi az, hogy nehéz objektív mércével mérni? Mondom, engem – elvárásaiddal lényegében véve összhangban – engem civilként a tudomány érdekel, nem vagyok pártdrukker, ezért azt se nagyon értem, hogy mi lehet az objektív mérce ellentéte? Olyasmire gondolsz, hogy például Kumint kurvanagy tudósnak gondolom ha fideszes vagyok?
Én, laikusként hallottam valami olyasmiről, hogy a tudományos tevékenység mérése. Szerinted mi lenne, ha inkább ebből az irányból próbálnám meg megközelíteni a dolgot? Szeretném tudni, hogy a politikai tudomány magyar művelői kábé hol helyezkednek el a világban. Megértheted, olyan ez, mint a foci támogatása: szubjektíven adhatok én pénzt a Gávavencsellő bének, mert a Rácpattanási Előre SC-hez képest jobb csapat, de ha engem az érdekel, hogy ahhoz képest, amit a világ a futballról tart hol áll a Gávavencsellő, akkor mindenféle objektív összevetésekre kellene figyelnem, hányszor indult milyen kupákért, ott milyen helyezéseket ért el, stb.
A Politikatudományi Szemle ki szerint elismert kiadvány? Hol lehet azt megnézni, nekem, laikusnak, hogy egy kiadvány tényleg elismert-e? Van-e például valamiféle lista az elismert, legalább a minimálkövetelményeknek megfelelő kiadványokról? Linkelhetnél egy ilyent és megnézhetnénk, hogy rajta van-e a Politikatudomány Szemle.
@jotunder: mivel nem értek egyet? Hát olvasd el újra a bejegyzést akkor:
„Már ha létezik magyar politikatudomány” vagy „Tudományos produktivitása gyöngéden simogatja a zérust. Morálisan és intellektuálisan pedig aggasztó szintre jutott.” vagy néhol „senkiházinak” nevezi a megbántott szerző a politológusokat. Én arról próbáltam veled beszélni, hogy lehet a magyar politikatudomány nemzetközi szinvonaláról beszélni, de nem ebben a stílusban és ilyen alja szövegkörnyezetben. Fordítsuk át az egész cikket a focira: „létezik magyar foci? Produktivitása egy nagy nulla, aggasztó szintre jutott. A focisták senkiháziak, akiket fizetünk”. Ez fedi a valóságot? Miért csak fekete-fehérben látod a világot? Vannak problémák a magyar politikatudományban, de ne ez legyen a véleményalkotási szint, hogy ezek „senkiháziak”. A szerző ezzel leblamálja magát és lesüllyed az árokpolitizálás egyik oldalára. Ennek a bejegyzésnek ezzel a gyűlölettel semmi értelme. Ez lehet közös pont köztünk vagy ebben is tévedek szerinted?
@Wolff: „Ezek szerint nem volt még szerencséd klasszika-filológushoz élőben.”- nem, nem volt szerencsém még klasszika-filológushoz élőben, vagy ha volt is, nem erről beszéltünk, de nézd el nekem ezt a gyarlóságot kérlek.
„A szakma nemzetközi szetnderdje szerint a szövegek újrafordítása igenis elfogadott egy bizonyos idő után, sőt szükséges is. (Nem mintha nem ez történne az irdoalommal is.” -Nem értek a klasszika-filológiához, de ennél a pontnál laikusként: ha ezen a területen bizonyos szövegek újrafordítása természetes és az irodalomban is, akkor miért vagytok kiakadva ha a politikatudományban is szakfordításra van szükség bizonyos esetekben (szakadjatok el a szakpolitikai cikktől, lehet az tanulmány vagy törvénycikkely vagy mit tudom én mi). Szerintem átmentél szőrszálhasogatásba ennél a pontnál.
Ami pedig a specifikus svéd témát illeti, elég sok szó esett például a svéd nyugdíjmodellről, ott előfordulhat, hogy egy konkrét szakterületet kell magyarra fordíttatni, ha épp nincs meg angolul. Például. De hozhatsz példát az agysebészet területéről, agysebésszel sem beszéltem még az életben a szakmájáról.
@jotunder: „sok mindenhez nem volt szerencséje…” Neked nyilván mindenhez volt szerencséd és minden szakterület a zsebedben van, azért ülsz ilyen magas lovon.
@tomfree:
„nem, nem volt szerencsém még klasszika-filológushoz élőben, vagy ha volt is, nem erről beszéltünk, de nézd el nekem ezt a gyarlóságot kérlek.”
viszont rendkívül magabiztosan meg tudod mondani róluk és a szakmájukról a trúságot.
te tudsz valamit baszkikám 🙂
ha esetleg a redőnyszereléshez is értesz, akkor most éppen boldog vagyok, hogy megcsináltam magam.
@tomfree: nem volt neki, de azért azok után amit írtál egy minimálisan kulturált embernek lejön, („Lássuk a két szóba jöhető lehetőséget, azért ennyit, mert több – nagyjából és egészében – nincs.”) h vagy fogalmad nincs miről beszélsz vagy a pártkutya ugat belőled.
@maroz: A Politikatudományi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia által üzemeltetett Politikatudományi Intézet által elismert szakmai kiadvány. A Politikatudományi Intézet honlapján közvetlen linket találsz hozzájuk, de ha ezt kevésnek találod, akkor hívd fel őket.
Kérdek valamit: ki a jobb sztárépítész két virtuális építész közül? Mondjuk mindketten kaptak nemzetközi díjakat, felépítettek pár épületet, de KI dönti el, hogy a kettő közül ki a jobb építész? Ezt az építészt számos más példával be lehet helyettesíteni. Vannak mérőszámok (pl: nemzetközi publikációk, külföldi egyetemi évek), de mondjuk két világhírű politológus közül ki a jobb? Ezen a területen (is) az USA-ból fújják a passzátszelet, Európában meg az UK és esetleg DE mérvadó még, hazánk a periférián helyezkedik el. Mondok mást: a politológustársadalom jelentős része a liberális értékrend szerint definiálja magát, ergo egy konzervatív szerzőnek kevesebb publikálási lehetősége van, akkor ő most rosszabb, mint a társa, csak mert a mérőszámok szerint kevesebbet publikál? Erre mondtam, hogy ez elég szubjektív terület.
A perifériáról a magyar politikatudomány képviselői amúgy is meglehetősen háttérben helyezkednek el, de ebben szerepet játszik számos külső körülmény is, nem feltétlenül az, hogy ezek „senkiháziak”, ahogy a szerző színvonalas munkájában fenn kifejtette.
@jotunder: „duma. és meglehetősen rossz duma. konkrétan Hellerék 54 millió forintot kaptak, ez több évre lett elosztva, és tucatnyi embernek. de erről rengeteget írtak, itt is.
rengeteg pénzt osztottak ki, és bizony jobberek is kaptak. konkrétan egy jó szót nem szóltam erről a finanszírozási rendszerről, rosszat annál inkább.”
Ha erre azt írnám, hogy ez is duma, mert a századvégnél is több évre osztják be ezt a pénzt és sok embernek lett elosztva, akkor bele fogsz menni a számolásba, hogy de azok ennyit itt meg annyit kaptak. Erre a számolgatásra nem vagyok kíváncsi, mert nekem is unszimpatikus a finanszírozási rendszer és soha a büdös életben nem részesültem semmilyen ilyen pénzből, mielőtt az a vád jön, hogy ezért védem őket.
Csak egy ócska és demagóg kérdés: Hellerék fordítási pénzéből, abból a „csak 54 milliójából”, ami hasznos, sőt szükséges szakmai alapon, hány lélegeztetőgép jött volna ki?
@mavo: aranyapám ki beszélt itt a klasszika-filológiáról? A politológiáról beszélünk, ha nem jött át. Menj inkább vissza redőnyt szerelni.
@tyderr: ez egy igen szinvonalas hozzászólás volt. Van közöm a témához és nem vagyok pártkutya, sőt párttag sem sehol. Egy példát hoztam az egyszerűség kedvéért. Mindegy is.
@tomfree: az „Apropó, közben jutott csak eszembe…” kezdetű példát.
Én nem értem azt a hozzászólásodat hogyan lehetne másképp interpretálni, mint ahogy tettem. Ha tudod, mit csináltak a Vajdáék és ezt mondod, akkor vagy a kuty. Ha nem (tudod), akkor meg kizárásos alapon a nemkuty. De inkább abban segíts, hogy Heim milyen Századvéges tanulmány alapján nyilatkozik nyugdíjügyben.
@tomfree: Szia, en hasonlo energiakkal vetettem bele magam egy jotunderel valo vitaba egy par honapja—de sajnos az lett a vege, hogy hosszu lszmecsere utan egy teljesen elfogadhato allaspontot foglalt el – kenytelen voltam labhoz tenni a fegyvert:-)
Amennyire lehet tudni, Jotunder egy matematikus–ebbol fakad nemi elitizmus, meg lenezes a tarsadalomtudomanyok iranyaba–de sajnos ez nem olyan merteku , hogy jo izuen meg lehessen sertodni–
es ugyan nem az en dolgom megvedeni, de mivel mar en is xdik voltam a sorba, azt ertem hogy nem akarja ugyanazt a meccset lejatszani sokadszor.
Tovabba azt meg neked kell belatnod–hogy mikozben vannak Toka Gaborok valoban- azert nem o a jellemzo, az utobbi 20 de akarmennyit is mondhatnek evben a politikatudomany rengeteget tett azert, hogy lejarassa magat.
Csak csendben mondom, hogy az a technicista, merheto, amerikai/nemzetkozi vonal, amit sokan szamon kernek az borzalmasan unalmas, erdektelen, tönbbnyire ures szamdaralas….
dehat nyilvan jobb, mint a boros bank levente meg a kumin–persze ok nem is politika tudosok.
@tomfree: Szép is lenne, ha a Politikatudományi Szemlét kiadó Politikatudományi Intézet nem ismerné el a saját kiadványát. 🙂
Nem válaszolsz a kérdésemre. Én arra szeretnék választ kapni, hogy hol találok olyan helyeket, ahol meg tudom nézni, hogy a világban hogyan jegyzik ezt a konkrét kiadványt. Érthető a kérdésem?
Az építészet az leginkább művészet, nem tudomány. Ott főleg divatok érvényesülnek, körülbelül úgy, mint ruháknál, csak valamivel lassabb az átfutása egy-egy hájpnak. Meg kicsit olyan is, mint az irodalom, többnyire az utókor szokja megmondani, hogy egy adott alkotás bekerül-e a kánonba, vagy sem. Azt, hogy melyik ország fújja a passzátszelet nem tudom, de én nagyon nem becsülném le az európai építészetet sem, illetve gondban vagyok, hogy akkor most Zaha Hadid hova is sorolható, Ázsia, Európa, Amerika? Magyarország pedig ebben azért igencsak törekszik, csak ugye azokról az épületekről, amelyekre a világ szakmai közössége azt mondja, hogy ez igen a magyar átlagpolgár még csak nem is tud. Vagy ha tud is fintorog egyet, hogy „de hát ez beton”!!! Viszont hallottam már olyan svéd érdeklődőről, aki kifejezetten azért jött el hozzánk, hogy megnézzen egy frissen épült hajléktalanházat.
De ismétlem, az építészet inkább művészet, míg a politikatudomány meg inkább tudomány. Én ismételten hangsúlyoznám, hogy a tudományról szeretnék veled beszélgetni, a tudománymetrológiáról, mert nekem valami olyasmit mondtak, hogy az egy létező, valós dolog. Tehát újfent: merre induljak el, ha objektív szempontok alapján szeretném eldönteni azt a dilemmát, hogy a magyar politikatudomány hol áll a szakmában globálisan és kik azok, akik az általános, a globális megítélés szerint is tudósoknak tekinthetők. Az elnyomott tudós teóriája engem annyira nem foglakoztat, illetve csak akkor, ha van mellé konkrétum: ez és ez a tudós itt és itt akarta publikálni a mit is, és a gaz liberákok ebben megakadályozták. Mondjuk direkt Huntingtonnak küldték el peer reviewre, hogy az a liberális köcsög jól kibaszhasson a szegény konzervatív politikatudóssal.
@sok-sok: 🙂 Ez hatalmas! Akkor holnap írok egy matematikáról szóló bejegyzést majd, ahol lesenkiházizom a hazai matematikusokat, úgy hogy nem vagyok matematikus. 🙂 Ez jópofa. Mondtam, hogy ebben az országban mindenki ért a focihoz meg a politikához, legalább is ezen a színvonalon, amit fenn olvashattunk.
Írtam, hogy nincs fekete meg fehér, elismerem a terület hibáit és poblémáit, mindkét politikai tábor és az azokhoz köthető politológusok hibás elfogultságát, de legyen azért egy színvonal, ha már értelmiséginek mondja magát a szerző, tök mindegy, hol merre húz a szíve. Szerinte „ezek” senkiháziak, de közben meg köze nincs a területhez, ahogy azt korábban gyanítottam is. Kösz, hogy szóltál azért.
@maroz: nem fogsz ilyet találni, ez nem mérhető olyan szinten, amilyen szinten te ezt tudni szeretnéd. Le lehetne menni a részletekbe, ahol minden részlet támadható lenne a politikatudomány, de minden társadalomtudomány szubjektivitása miatt. Nem fogsz erre egzakt választ kapni tőlem, de javaslom, hogy írj az MTA-nak vagy valamelyik egyetem politikatudományi tanszékének erre egy leveleti. Érthető így végre a válasz? Most mit mondjak neked, ha a legmagasabb szintű magyar állami szakintézmény elismert tudományos lapja nem felel meg neked hiteles kiadványnak?
Az építészet művészet és nem tudomány? Hűha. Azért ezzel szerintem páran vitába szállnának.
@tomfree: te az a típus lehetsz aki még a mozipénztárban is retúrjegyet kérsz…
@tomfree: ahhoz, hogy valaki megállapítsa, hogy a világ kétszáz legjobb politikatudományi folyóiratában nem sokat publikált magyar az utóbbi tíz évben, nem kell politikatudósnak lenni. és nem, a Politikatudományi Szemlét nem lehet komolyan venni. ezzel az ügyet a magam részéről lezártam. na pá.
@tomfree: Na, szóval nincs, legalábbis te nem ismersz semmiféle olyan listát, ami a tudományos folyóiratokat felsorolná-rangsorolná. Azt mondod, hogy attól jó, elfogadható egy folyóirat, hogy a kiadója annak mondja, és ha ez nekem nem elég, akkor írjak levelet a kiadójának, és mit kérdezzek? Hogy miért is nem fért bele a lapjuk legalább az ERA listájába? 🙂
Szálljanak, bánom én, legfeljebb odavetem őket valamelyik DLA elé, és megnézheti magát. 😉
@maroz: több ilyen lista van, de a Politikatudományi Szemle egyiken sincs rakta. az ERA nem jobb mint bármelyik (érte kritika az ausztrálokat azért mert önkényesnek találták a csillagok kiosztását, és tavalytól már nincs is effektív sorrend), de azért használható. tomfree valószínűleg nem olvasta ezt itten : http://www.poltudszemle.hu/szamok/2008_2szam/2008_2_korosenyi.pdf
(huszonhatodik oldal )