Látvány és politológia
Eredeti szerző: jotunder
A magyar politikatudomány újabb jeles eseményeként Fodor Csaba a Nézőpont Intézet nevű fideszes pártszerv nindzsája tudományos elemzőként publikált a Magyar Nemzetben. Elmondta, hogy tudományosan miért nem demokratikus az MSZP, tudományosan miért demagóg az LMP, tudományosan miért jó a FIDESZ, blabla. A Nézőpont Intézetet Ablonczy és Borókai a két vidám bérgyilkos (tréfálunk valójában, ezt jogi képviselőnk kérésére írom) szokta arra használni, hogy kimutathassák velük, hogy Orbán Viktor Szlovákiában is megnyerné a választásokat. Senki nem veszi őket komolyan, és igen, kedves jobboldali olvasóink, láttunk mi már karón demost meg republikont, aránylag tűrhető a memóriánk.
Tulajdonképpen a magyar politikatudomány magánügyéről van szó. Már ha létezik magyar politikatudomány, kedves Körösényi András. Balmazújvárosi undergraduate degree-vel oktatja a világ liberálisait a KIM-es elvtárs a Kommentárban, kormánypárti televíziókban elemez az egykori kiszfricz, amikor éppen nem a milliárdos tudornő házi kutatóintézeteinek egyikében világhírű. Itt kell megjegyeznem, hogy miközben a látványpolitológiába öntik a pénzt, a matematikusok google-ját, a MathSciNet-et lekapcsolták Magyarországon. Nincs pénz. Kormányhatározat(!) kellene hozzá, és késik.
Elérkeztünk a harmadik bekezdéshez, itt az ideje, hogy belerúgjunk egyet Török Gáborba. Aki ugye szóba állt a jobbikos majommal a Közgázon. Ezért meg is kapta, hogy kollaboráns, és kiírta magát a jobb emberek közül, megmiegymás. Törökbe most azért nem rúgunk, mert ő speciel pontosan azt csinálja, amit kell. Neki igenis le kell ülnie Vonával, ahogy egy börtönorvosnak is meg kell gyógyítania a Magda Marinkót. TG nem tesz úgy, mintha tudós lenne: gyakorlati politikai elemzőként fungál, és néha már szinte komikus módon próbál elfogulatlan lenni. Nemcsak elfogulatlannak látszani. Nem fogom megítélni a szakmai teljesítményét, cserébe (gondolom) ő sem értékeli a legújabb cikkem, de ő szerintem rendben van a maga módján.
Úgy tűnik, hogy maga a szakma nincs rendben. Tudományos produktivitása gyöngéden simogatja a zérust. Morálisan és intellektuálisan pedig aggasztó szintre jutott. Mint a Bokréta általában.
Mi most azért fizetünk egy csomó senkiházit, hogy harcolásszon az ellen a Nyugat ellen, amely Nyugattal mi itt a másik oldalon kétségbeesetten próbálunk kooperálni. Hatalmi játékok kiszolgálóiként ezek a senkiháziak bontják le naponta azt a várat, amely várat vérrel és verítékkel próbálnak építeni a valóban tehetséges magyarok. A látványintellektust el lehet sütni a Magyar Nemzetben, de Bécsből már röhejesnek tűnik, és röhögnek is rajta. Rajtunk.
Meg kell ideologizálniuk az unortodox gazdaságpolitikát, az unortodox alkotmányozást, az unortodox nemoligarchákat, az unortodox handótündét, az egész unortodox orbáni rezsimet. És akárcsak az ötvenes években, ma is megtalálják azokat, akik hajlandóak leírni, hogy Immanuel Kant imperialista kém. Egy kumin, egy giroszász, egy fodorcsaba semmivel sem jobb Rákosi értelmiségi verőembereinél, csak sokkal de sokkal többe kerül.
A rezsim őrjöngve támadja az Európai Uniót, vidékikócerájozik, bandaháborúzik, persze leginkább csak itthon, baráti hallgatóság előtt. Ha lenne egy világméretű elektronikus hálózat, amelyre Magyarországon feltesznek valamiféle információt, és az a következő pillanatban Uruguayban is olvasható, akkor persze nagy baj lehetne belőle, de ugye ez csak scifi, mint tudjuk. Van itt egy nagyszerű kommunikációs stratégia, amelyhez le kell igazolni pár fodorcsabát, esetleg egy egész szakmát, akik majd lehengerlik a nemzetközi baloldali összeesküvést, Barrosót, Hillary Clintont és amúgy XVI. Benedeket is, ha sokat ugrál.
Közben a kezük, az a kicsi dolgos kezük — oly kecsesen, mint egy Márai-regényben Erna a budai hársfák alatt — belelóg a bilibe. Egyszer majd leváltják őket, és lesz új alkotmány és új címer és új fodorcsabák (vagy pont a régi), aztán megint győznek, és lesz legújabb alkotmány, legújabb címer és legújabb fodorcsabák. Soha nem lesz az a címerünk, amit megérdemlünk. Angyalszárnyak és babérkoszorúk között egy kéz és egy látványbili.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521308-6ae431c462825' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521308&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521308-6ae431c462825&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521308-6ae431c462825' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
kedves jótündér!
írásoddal -mint szinte mindig- javarészt egyetértek azonban a tg- ről írtakat csak némi hümmögéssel vegyített fejcsóválással tudtam olvasni.
hiszen, ebben az egész történetben a legrémisztőbb, hogy török gábor egyszerűen nem érti, -vagy nem akarja érteni- hogy mi is a gond azzal, hogy szóbaáll, teret ad a jobbiknak.
egy magára valamit is adó kultúrállamban egy nyíltan rasszista, kirekesztő és a náci gondolatoknak teret adó párttal, annak képviselőivel senki nem ül le vitázni.
nem számít, hogy hányan szavaztak rájuk, nem számít, hogy a demokrácia szabályai szerint kerültek be a törvényhozásba.
az eredményt tudomásul vesszük, hiszen demokraták vagyunk, de ennyi.
senki nem kötelezhet arra, hogy a legszükségesebb minimumon kívül -a parlamenti munka- kezet fogjak, szóba álljak, bármiben is vitázzak egy nácival.
anno, amikor le pen és bandája bekerült a francia törvényhozásba, a többi párt valóban demokrataként viselkedett velük: levegőnek nézték őket, szóba nem álltak velük, kezet nem nyújtottak és nem fogadtak el.
azt hiszem, mifelénk is hasonlóan kellene viszonyulni ezekhez a fehérjehalmazokhoz…
és valóban röhögnek Tündér és két röhögés között kajánul idézik Metternichet, hogy „Balkán az íróasztalom túloldalán kezdődik”
Metternichről meg tudni kell, hogy szerette a délelőtti napsütést.
@nandras01:
Franciaország az Franciaország.
Magyarország az Magyarország.
N’est-ce pas? – hogy stílszerű legyek.
@HaKohen: igen, ez magyarország…
közben elgondolkodtam, hogy hogyan lehetne továbbfejleszteni a francia példát:
még a parlamenti munka során is el lehetne kerülni a kontaktust ezekkel az izékkel.
felszólalásaikra nem reagálni, és egy interpelláció, azonnali kérdés esetén, amikor házszabályi kötelesség a válasz, a választ nem az interpelláló izéhez intézni, hanem angol mintára a házelnökhöz szólni, valhogy imígyen:
„tisztelt elnök úr!
kérem, közölje a tisztelt baromarcú képviselőtársammal, hogy….”
botrány lenne, de lehet, hogy néhányan elgondolkodnának… (a bátor miniszter/államtitkár pedig arany betűkkel írná be a nevét a magyar demokrácia történetébe.
Törökről annyit, ha valaki másfél évig a szaporodó baljós árnyak ellenére hülyének tetteti magát, aztán nagynehezen leírja, hogy „jólvan basszameg, mégis a Debreczeninek lett igaza, de nem vagyok én hülye, mert alakulhatott volna úgy is, hogy mégsem elmebeteg a Viktor” az sürgősen adja vissza a diplomáját, mert annyira politológus, mint Szógyártó.
Hú, ez kemény volt, hangosan tiltakozom politológusok becsmérlése ellen!
🙂
De most komolyan: miért baj, ha politikai szakértők is nyüzsögnek a politikusok körül?
” a szakma nincs rendben. Tudományos produktivitása gyöngéden simogatja a zérust. Morálisan és intellektuálisan pedig aggasztó szintre jutott.”
Na de kitől várod el a tudományos produktivitást? A politikatudósnál nyilván látványosabb ez, mint az elemzőknél és tanácsadóknál, akik „csak” használják a tudomány eredményeit. Ebben a morális dologban van valami, de ez még bőven a múltból meg a törésvonalakból következik.
Ahogy az sem lett természetes, hogy többfajta politológusi szerep létezik.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: A helyzet az, hogy a politológus alapvetően alkalmas politikai publicistának is, de míg elemzői szerepet vállal, nem jósolhat olyan bátran, mint egy publicista.
Pláne, ha tőle – Töröktől – várják, hogy ő legyen „Az” elemző, és „A” pártatlanság.
@politologus:
Na de hogy valaki mindig utólag okos… azt én is megmondom, hogy tegnap esett-e a tőzsde.
@politologus:
„De most komolyan: miért baj, ha politikai szakértők is nyüzsögnek a politikusok körül?”
mert kurvára meg kell fizetni kettőspont A SEMMIT.
pl.:
index.hu/belfold/2012/02/28/milliardos_megbizast_kapott_a_szazadveg/
nyílván minden ilyen ‘politológiai műhely’ kifizetőhely, pénzmosoda stb. Giró Szászék kicsit megtámogatták a fideszt a kampány alatt, és így kapják vissza.
ide öntik ki a pénzt. de ezzel egy centit nem javul az ország tudásminősége, versenyképessége. sőt.
@remiz: Most mondanám, hogy ez a kifizetőhely, pénzmosoda stb. nem igaz, de az nem lenne igazán őszinte. Úgy fogalmaznék inkább, hogy szerintem nem ezen a módon, de szükség van szakértőkre.
Tehát: ha a kormányzatnak lenne kerete arra, hogy inkább köztisztviselőként alkalmazzon még több szakit, ne pedig ilyen-olyan elemzőcégekbe pumpáljon közpénzt – az elfogadhatóbb megoldás lenne számodra? (komolyan kérdezem, érdekel)
@politologus: Szakértők valóban elkelnének, de el tudod képzelni, hogy a közpénzen tartott köztisztviselők ne a pártbrossurákat nyomják?
@politologus: Ez így jól hangzik, csak van vele egy probléma, a szakértő elvileg attól lesz szakértő, hogy ezt valamiféle munkássággal igazolja. Olyannal, amiről még sema politika dönti el, hogy minőségi-e vagy sem. Az optimálishoz talán közelebb lenne, ha a politika nem kinevelné a saját – jobbára semmire sem jó – „szakértőit” (lásd Giró-Szász Strategopoliszának brutális buktáját Megyes Tamás kampányában, ahol ráadásul még egy push-pollra is beneveztek, vagy a Századvég karrierjét kétes minőségű BKV tanulmányokkal, PhD-hallgató által írt nyugdíjstratégiával), hanem szétnézne mi van a kínálatban. Aztán időnként meghallgatna olyanokat is, akik már produkáltak valamit, de vélhetően nem lelkes hívei a kormánynak vagy adott pártnak.
Vagy pedig kezeljük őket úgy, ahogy kezelendőek: a Nézőpont Intézet (és bizonyos mértékig a Századvég) kommunikációs szolgáltatást nyújt és nem elemzést/tudományos kutatást/szakértést. Én elhiszem, hogy a politológusnak nevezett szakmában van egyfajta brancstudat, és ez bizonyos mértékig jó is lehetne. De csak akkor, ha lennének világos hatérvonalak és csupáén azért, mert valamikor jókat buliztunk Mráz Ágoston Sámuellel és olyan jó fej volt, nem néznénk el neki, amit azóta művel. Sőt, nem néznék el Navracsics Tibornak sem. Pláne nem kérnénk fel témavezetőnek. Abban a pillanatban, hogy hagyjuk ezeket a kettős játékokat (pontosabban amint elhisszük, hogy ez kettős játék és XY nem azonos azzal a hülyével, akit naponta láthatunk) lényegében elfogadjuk, hogy a fő feladat a propaganda.
Török Gábor esetében pedig nem az a baj, hogy nem jósol, hanem az, hogy ezt azért teheti, mert az ő politikafelfogásában olyan állat, hogy ideológia nincs. Ebből következően ideológiai alapú (ilyen szempontból racionális és elkötelezett) politikai cselekvés sincs, tehát jósolni sem lehet, hisen a politkus a hatalom megszerzésén kívül mással nem foglalkozik, racio9nalitása ennek alapján fejthető fel – és mivel ma ehhez a kommunikáció a legfontosabb eszköz, hát csak kommunikációs cselekvésként értelmezhetőek a lépése. Török szemmel láthatóan mindig meglepődik, ha szembe jön a valóság és ezt némileg még súlyosbítják – egyébként vállalt – jobboldali nézetei, mivel így a legkisebb pozitívnak látható jelnek hatalmas feneket kerít és iszonyú lassan fogadja el, hogy ha baj van.
@politologus:
szerintem nem erről van szó.
köztisztségviselőkbe is lehet pénzt pumpálni.
gründolunk egy államilag fenntartott valamit.
pénzmosás inkább a konkrét tettektől lesz.
mondjuk sztem egyértelmű pénzmosás a Fricz Tamás féle
CÖF. Amely pl (ott voltam konkrétan a neten, amikor beszabadultak a trolljaik le akarta nyúlni az EMS-t) le akart blokkolni, védőszárnyai alá akart vonni minden civil kezdeményezést. és pont tavaly így év elején kaptak valami hatalmas dotációt. nyílván majd szakértenek civil kezdeményezések ügyében.
amúgy én nem gondolom, hogy ne lennének a mai Magyarországot nagyon precízen és pontosan leíró könyvek, tanulmányok sőt: megoldási cselekedetek stb.
De ezek általában szakmájukban komoly szintet képviselő emberektől jönnek (történész, közgazdász, szociológus stb.) és nem a girószászoktól vagy a törökgáboroktól.
az meg, hogy inkább a hülyepolitikába szórják a pénzt, mint a matekba, tényleg öngyilkosság.
@politologus: Egyetlen érvet mondj, hogy miért is lenne Orbánnak szüksége szakértőkre. Mit kezdene velük? Már ugye ha nem unortodox értelemben vesszük a szakértőt és a szakértelmet. Minek neki olyan?
@politologus: azt mondjuk megnézném, amikor kumin vagy fodorcsaba használja a tudomány eredményeit :)))
@maroz: De hát van az Orbánnak szakértője. Vagyis guruja. Vagy ilyen harcművész-asztrológusa. Vagy 40-es szintű csatamágusa. Vagy mi.
igen, „leginkább csak itthon, baráti hallgatóság előtt”, de a címzett nem ez a közönség.. „ebben az életben semmi se véletlen” – énekelte az URH..vagy Kaszatibi? már nem is tudom 🙂
Kis szakértelem:
http://www.origo.hu/itthon/20120310-a-szazadveg-koncepcioja-a-bkv-finanszirozasarol.html
lábjegyzet – ha már Márai is szerepel a szövegben, akit egyébként anno Bayerzsoca takaróként használt lelkesen, jelesül e szövegét:
„A nyugati, intellektuális, s aztán nem is olyan intellektuális homoszexualitás, mint világszervezet, már kezdi egy vallás alakját ölteni. Fanatikusokkal, liturgiákkal, titkos szertartásokkal, a beavatottak és hívők titokzatos ismertető jegyeivel, türelmetlen gyanakvással, szektákkal: ez mind vallás. Mint ahogy az eleusisi dyonisiák erotikus szertartásainak résztvevői is egy vallás hívői voltak. Ennek az új, pederaszta vallásnak Wilde a Keresztelő Szent Jánosa. Barrault már úgy temette Gide-t, mint Szent Pál temethette Szent Pétert. „Ez az én szerelmes fiam, akiben nekem kedvem telik.” A homoszexuális minden szavában magáénak érzi ezt a mondatot.
Mint minden új vallás, természetesen e szakma tagjai is politikai hatalmat akarnak, titkos társaságok alakjában. Meg akarják valósítani az Atlanti Charta tételét, a félelem nélküli életet, mert félelem nélkül akarnak buzeránsok lenni. Az alnépnek, a helotáknak megengedik a kétneműek nemi életét is, mert szükségük van a mélyben élőlényekre, akik szaporodnak és elvégzik a durvább munkákat. De a magasban, a felsőbb régiókban csak ők akarnak uralkodni, a kiválasztottak és beavatottak, a buzeránsok, az új hívők.”
@van-e szándék: kecses, nem?
@van-e szándék: Inkább látensnek tűnik.
@Kettes: egykutya
@van-e szándék:
de a legjobb ilyen ‘pöcegödörben turkálva idézeteket találó’ performanszot a Tomcat nyomta a Mérő Lászlóval itt:
http://www.youtube.com/watch?v=dzjHzyoNrKY
fölírt a hülye egy papírra 15 ilyet és aszitte majd az lesz a kommunikáció, hogy bármire lenyom egy random idézetet:))
ez vicces volt. tipikus szélsőjobber kamupapi.
@ jotunder: Azért szertem a posztjaidat mert alapvető kérdésekkel foglalkoznak, amikre nehéz megoldást találni. Az előző írásodban is a mi kis háborúnkat feszegeted és most bemutatod ennek a harcnak a tenyeres talpas gyalogosait. Ha teszem azt a politikusok a derékhad, a képviselők meg a hősök ebben a csatában :), akkor azért én ebben a mezőben megpróbálnám a Vincent vs Mandinert is elhelyezni, mert gyűlölködés, egyoldalúság és félreértés adódik itt is ott is. Jung írja, hogy a szexualitást (ha már fentebb ez is előkerült így vagy úgy :)), mint neurotizáló alapfundamentumot lassan felcseréli a politika iránti heves érdeklődés. Benne van az ösztön vs én közti küzdelem (vita vs leütöm az ellenfelem), a hatalom megragadásának lehetősége. Ráadásul csoportos tevékenység, így felfokozódik benne minden élvezet és neurózis is. Lehet, hogy mindig így lesz ahogy írod, de akkor nincs más hátra nem szabad többé politikával foglalkozni.
UI: Kumin, Horkay teljesen normális fazonok voltak még a Korridoron és látszik rajtuk, hogy mikor fordulnak ki magukból. ez persze szakmailag édeskevés, de legalább egyszer tettek valami jót is az életükben :).
@TG69: Tehát ha lenne egy nagy Vincent-Mandiner szvingerparti, akkor pillanatok alatt kibasznánk az összes keserűséget az országból? 😉
@maroz: Ahhoz egy kicsivel több kell, de kezdetnek nem lenne rossz :).
@van-e szándék: Félreértések elkerülése végett, ezt nem Bayer, hanem Márai írta. Márai egészen biztosan pszichés problémákkal küszködött, de hogy pont mivel, azt nem lehet tudni. Az öngyilkossága és a hangulatváltozásai, a paranoid személyisége bipoláris zavarra utalnak. Mindenféle dolgokat írt a naplójában, amit tudtommal nem szánt a nyilvánosságnak, és esetleg a naplószövegek időbeli elemzésével a bipolaritás bizonyítható lehetne.
Török Gábor azt teszi, ami a dolga. Amire Orbán a Kubatov-szeánszon felkérte.
Készíti elő a Fidesz-Jobbik koalíciót.
’A Jobbik politikusainak meghívása szakpolitikai vitába olyan, mintha Hitler minisztereivel akarná valaki megbeszélni az autópálya-építés vagy a műgumigyártás szakmai kérdéseit. A politológus helyesen teszi, ha tanulmányozza a magyar szélsőjobboldalt, miként azt például a Political Capital kutatói teszik, de vitára hívni őket más dolog, márpedig Török a kettőt összemossa. Ha az európai humanizmus alapjait elutasítókkal ülnénk le „szakmailag” vitatkozni, saját humanista elkötelezettségünket tennénk kérdésessé. Aki a Jobbikot hívja vitára, ezt teszi, és éppen ezzel teszi szalonképessé az újnyilas pártot. Márpedig a büntetőjog helyett a demokratikus politikából való kiközösítés velük szemben a hatékony eszköz, ha nézeteiket a demokratikus nyilvánosság szégyellni valónak tekinti, akkor azokkal tévéstúdiókban, egyetemi politikai vitában nem is lehet fellépni. A politológusok azonban éppen a Jobbik ama alapvető jegyeit nem értik, amelyek őt a humánus alapon álló demokratikus pártoktól megkülönböztetik, és ezért hívják meg politikusaikat. Ezt nevezem a mai magyar politológia nyomorúságának.’ nol.hu//velemeny/20120312-a_politologia_nyomorusaga
azt nem tudom megítélni, hogy a politikai elemző, politológus vagy akár maga A Politikus hasznos jószág-e vagy sem, mert a saját mércém szerint rengeteg haszontalan foglalkozás van, amiről simán kiderülhet akár, hogy mégis szükségesek, csak tudatlan vagyok.
így a játék kedvéért feltételezem, hogy ilyen emberek kellenek.
attól főleg eltekintenék, hogy belemenjek, ki a kuruzsló és ki az igazi szaki. minden szakmában vannak potyautasok, haszonlesők, udvari bolondok, könyöklő-törtető-benyaló karrieristák stb.
ebben talán a politológia sem más.
viszont egy pillanatra felvenném az álnaív álcaruhámat demagógia védőpajzzsal, és félig a nézőtérre kikacsintva feltenném Márkus László híres kérdését: „Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba???”
komolyan.
piszkosul érdekelne, hogy milyen elszámolási rendszerrel, milyen költségnemekkel jön össze közel egymilliárdos cech egy politikai elemzői megrendelésnél??
termel? használ nyersanyagokat? vannak gépeik, amik kopnak, amortizálódnak, szervizelni kell őket, licenceket kell fizetniük, auditáltatniuk kell őket, anyagmozgatnak, szállítanak stb.?
nem hinném.
kell hozzá pécé, internet, szövegszerkesztő, esetleg nyomtató, papír.
nagy élőmunka-ráfordítással jár? rengeteg emberen és hosszú workflow-kon mennek keresztül a folyamatok a szolgáltatásig?
nem hinném.
majdnemhogy „szólózható” a meló. sajtófigyelni, rendezvényekre járni, interjút készíteni (na nem olyan stúdiós, díszletes, beépített tapsolós fajtát, hanem olyan kávézóban diktafonnal leülőset), elgondolkodni, papírra vetni, publikálni szinte egyedül is lehet.
komolyan érdekelnének a politikai elemzői intézetek kulisszatitkai. úgy elmennék egyszer auditálni egy ilyet, hogy lássam a folyamataikat.
vagy mégse… 🙂
@Andráska8:
„Néhány évtizede még világos volt a választóvonal a demokratikus jobboldal és a német újnácik vagy a francia Nemzeti Front által képviselt szélsőjobboldal között”
ill.
„A Jobbik e két sajátossága alapján állapíthatja meg a komoly politikai elemző, hogy a párt nem egyszerűen szélsőjobboldali, de náci jellegű szerveződés”
náci, náci-jellegű, nem náci-jellegű szélsőjobb. röviden be kellett volna mutatni őket, mert így elég érdekes, hogy a nemzeti front csak szélsőjobboldaliként van említve, a jobbik már náci-jellegű nem szimplán szélsőjobboldaliként.
ez azért minimum vitatható így, alapos kifejtés nélkül.
@TG69:
azon is el lehet gondolkodni, miért is alakult ez így.
nem pszichológiailag, hanem történetlileg, ill. milyen érvek szólnak az egyes vélemények mellett vagy ellen.
„A felmérésben a válaszadók 80 százaléka egyetértett azzal, hogy „a magyar szabadságharcosok mindig előbbre vitték a világot”, s csak 20 százalék gondolta ellenkezőleg. Tízből hét megkérdezett osztja a miniszterelnöki beszédben megfogalmazott álláspontot, miszerint Magyarország könnyen idegen érdekek gyarmatává válhat. Ugyanakkor 72 százalék szerint ez „határozott nemzeti érdekérvényesítéssel” elkerülhető, míg 28 százalék pesszimista a kérdésben.
A válaszadók 79 százaléka egyetértett azzal, hogy egy ország akkor szabad, ha pénzügyileg független, és tízből kilencen úgy vélik, a jegybank csak akkor független, ha meg tudja védeni a magyar gazdaságot az idegen érdekektől – derült ki a Magyar Nemzet által ismertetett felmérésből.”
………………………………………………………………………………..
Fodorcsaba dolgozik. :))
@jotunder: Amit ugye a Nézőpont csekélyke néhány milliárdért visszaszemléz nekik és ők erre alapozva hozzák meg a további döntéseiket, hogy szép, kerek, sorjamentes legyen a történet. 🙂
Feltételezem, hogy a cikkíró nem ért nagyon a politikatudományhoz, mégis véleményezi azt. Egyik mondatával vágja át a másikat: egyszer arról ír, hogy nem létezik hazai politikatudomány („már ha létezik magyar politikatudomány”), utána megjegyzi, hogy nincs pénz a szakmában, de azért mégis van, a mindenkori kormány saját politológusi táborának finanszírozására. Tehát mégis van hazai politikatudomány, mert ha nem lenne, akkor nem írná, hogy a szakma nincs rendben:
„Úgy tűnik, hogy maga a szakma nincs rendben. Tudományos produktivitása gyöngéden simogatja a zérust. Morálisan és intellektuálisan pedig aggasztó szintre jutott. Mint a Bokréta általában.”
Nyilván a cikkíró csak azokat az elemző politológusokat ismeri, akiket felsorolt, de a szakma ennél sokkal mélyebb és több szakember dolgozik benne.
A cikkíró is olyan, mint mindenki ebben az országban: itt mindenki ért a focihoz meg a politikához, még ha nem is. Mert ha értene hozzá, tudná, hogy a független szakma egyik alapja lenne egy gazdaságilag erős civil szféra, amelyik eltartaná a független politológusokat ebben az országban és nem a mindenkori kormány emlőjén lenne kénytelen a politológusok nagy része élni és megélni.
Egyébként meg miért természetes az, ha mondjuk szobafestő vagyok, akkor nem írok a villamosmérnöki szakma minőségéről, de a politikatudományi szakmáról feljogosítva érzem magam, hogy minőségileg gyatra és elfogult véleményeket adjak ki magamból szakmai ismeretek nélkül?
Amit itt leírt a szerző, azzal csak kapargatja a felszínt. Legalább értelmes írás lenne, de csak rosszindulatú vagdalkozás az egész.
@Lasombra: minőségi szakpolitikai elemzéshez meg kell fizetni a szakmához értő szakembert, aki sok esetben nem politológus, hanem mondjuk magasan képzett mérnök. A mérnök által megadott diagnózis sok más adattal együtt kerül feldolgozásra és kerül tervezetként beillesztésre megfelelően. Itt jön képbe egy szakterület politológusa, aki ismeri és tudja a mérnök által adott képlet megvalósíthatóságát gyakorlati, politikai alapon (fel lehet-e vállalni és mikor a politikai döntést, van-e erre fogadókészség a kormányoldalon stb). Mindezt az elemzést rengeteg háttérmunka előzi meg, kutatásokkal együtt (sok kutatási anyag hozzáférése csak külföldről biztosítható tengerentúli fizetős adatbázisokból komoly pénzekért, amikor is finanszírozni kell a szakfordítást is például). Ez csak egy példa volt, de rengeteg költség jöhet ide, amire nem is gondoltál. Nyilván nem milliárdokról beszélek, de egy tisztességes szakmai elemzés kicsit komolyabb mint, hogy a politológus nekiül a számítógépnek és ír valamit, ami kipattan a fejéből, ahogy gondoltad. (Persze csalások voltak szép számmal: a kopiszpészes „tanulmányok”, de különítsük el a pénzmosodát a valódi szakmai elemzésektől, ahol-ahogy írtam- bejön a képbe számos más szakember és költség, akit meg kell fizetni.
Egy komoly szakmai alapon működő politológusrétegre igenis szüksége van egy nyugati társadalomnak, mert komoly iránytűként és társadalmi szűrőként szolgálnak, nem lehet mindent „szállításban, futószalagban stb mérni”. Az USA-ban nagyjából 10.000 politológust tart el a civil szféra, a UK-ben mindössze 1000 ilyen van, míg itthon jó ha 30-40 politológust bír eltartani a társadalom. Ha több politológus tudna megélni a szakmájából itthon is, akkor sok elmebeteg kormányzati döntést már az előkészítésnél meg tudnának lőni szakmai alapon (persze ennek függvénye az anyagi függetlenség lenne)-erre nem mondhatod, hogy haszontalan dolog lenne, nem?
@tomfree: Fricz úr, nem kell ezt ennyire mellre szívni. 🙂
@tomfree: Az utóbbi tíz évben hány magyar (itt is élő) politológus (political scientist) publikált a világ legjobb száz politikatudományi folyóiratában ? Összesen hány cikket ? Kettő darab számot kérek, esetleg neveket. Előre is köszönöm.
@maroz: Várjuk meg azt a számot. Nekem van elképzelésem, de lehet, hogy tévedek. Fricz Tamás számait egybeolvasva egy nagyon hasznos, általában kis alapterületű helyiségre lehet asszociálni. Kétlem, hogy ő ugrálni merne.
Na, csak kiderült, hogy mi volt ezt a döngicsélés tegnap este. 🙂
@tomfree: van ennek neve a szakzsargonban : BULLSHIT….
amirol beszelsz az un. kvantitativ modszereket igenyel, ami meg aranylag eros matematikai alapokat feltetelez. Amerikaban valoban vannak szamtankurzusok, nem is teljesen trivialisok a polscience-osoknak, eleve felveteli kovetelmenyrol van szo. Magyarorszagon azt se tudjak mi az a kvantitativ polscience.
maradjunk annal a ket szamnal….
@jotunder: Azért a jövő Budai Gyulája már ugorhat arra a megjegyzésre, hogy diplomás politológusnak szakfordító kell a fzetős adatbázisokból megszerzett külföldi kutatási anyagok megértéshez. Ha nekem eszembe jutott volna, hogy nem magam olvasom el az idegen nyelvű anyagot, hanem számlát kérek valami havertól és elosztjuk a hasznot…
@Wolff: annyira varom azt a ket szamot…. ezt a szakforditot eszre sem vettem. zsenialis :))))
@jotunder: szemezgess bátran a publikációs jegyzékekből:
http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=14063
Ha már Fricz Tamás is szóba került:
http://www.mtapti.hu/CV.pdf/Friczpub.pdf
Nyugodtan kereshetsz más oldalakon is, találni fogsz bőven. Aztán hogy neked, mi a 100 legjobb politikatudományi magazinja, azt döntsd el magad.
Vagy egy másik:
vm.mtmt.hu/search/slist.php?inited=1&co_on=-1&ty_on=-1&la_on=0&if_on=-1&st_on=0&url_on=-1&cite_type=2&orderby=-7&Scientific=-1&top10=&lang=0&location=mtmt&debug=&stn=1&AuthorID=1348589&DocumentID=
Ezzel a „sorolj fel” hozzászólásoddal mellényúltál és csak a hozzáértésedet bizonyítottad.
@jotunder: szakfordítás: nem lehetséges, hogy mondjuk egy fontos tanulmány mondjuk portugál vagy svéd nyelven legyen? Nem sokan beszélnek kis nyelv politikai szaknyelvén, ezt valakivel le kell fordíttatni, amiért pénzt kér. Miért vagy ezen kiakadva?
@maroz: „Fricz úr, nem kell ezt ennyire mellre szívni. :)”
Igazán szívet melengető az feltételezés. 🙂
@tomfree: magazinja ?
lamp.infosys.deakin.edu.au/era/?page=fordet10&selfor=1606
ez egy hozzávetőleges lista. Fricz Tamásnak nincs olyan cikke, ami a listán van. nincs tehát egyetlen tudományos publikációja sem, ami mérhető tudományos folyóiratban lett közölve.
@tomfree: Bayer József akadémikusnak sincs. (ami mondjuk köztudomású). Körösényinek van. Ez tény.
Azt állítottam, hogy a magyar politikatudomány messze messze le van maradva a világtól, és ezt bizonyítja de legalábbis kiválóan illusztrálja az a tény, hogy magyar kutatók a közelében sincsenek az értékelhető tudományos folyóiratoknak. Pont. Azon kutatók sincsenek a közelében, akiknek nemzetközi témájuk van. Megjegyzem, Körösényi ERRE a tényre hivatkozva vette át a Poltudományi Intézet vezetését. ERRE a tényre hivatkozva bocsátottak el embereket. Most akkor kinek szabad erről beszélni ? Körösényinek igen, nekem nem ?
@tomfree: továbbra is várok (mostmár engedékenyebb lettem) öt olyan cikket, amelyet az elmúlt tíz évben publikáltak magyar politikatudósok, és minősített nyugati szakmai folyóiratban jelent meg. szerintem van tíz olyan kommentelőnk akinek az utóbbi tíz évben jelent meg öt cikke élvonalbeli nyugati folyóiratban. Azért ha a Vincent kommentelők ennyire megvernek egy területet, akkor ott csak van valami gond :))))
@tomfree: Oké. Akkor játsszuk most el, hogy én egy érdeklődő civil vagyok, aki vacillál, hogy az általa megtermelt jövedelemből támogassa-e a poltikatudomány hazai művelőit.
Tegyük fel, hogy én egy tök laikus ember vagyok. Milyen ismérvek alapján tudom azt eldönteni, hogy a hazai politikai tudományok művelői a világban általánosan elfogadott szempontok szerint mennyire tekinthetőek komoly szakembereknek, odafigyelésre érdemes tudósoknak? Mire figyeljek én, a laikus?
Mondták, hogy egy akármilyen tudóssal szemben a legfontosabb elvárás az, hogy publikáljon. Hol lehet annak utánanézni, hogy például a Magyarország Politikai Évkönyve nevű kiadványt mennyire tekinti szakkiadványnak a szakma? Egyáltalán, hogy megy ez? Ha azt látom, hogy X ember nagy tudósnak tartja Friczet, mert sokat publikált az említett kiadványban, Y pedig azt mondja, hogy lófaszt, hiszen a szakma sehol sem jegyzi ezt a kiadványt, akkor én, a laikus mi alapján tudom eldönteni, hogy ebben a vitában kinek van igaza?