Lehetett volna-e Bence György a Lánczi András?
Eredeti szerző: jotunder
„Freedom only for the supporters of the government, only for the members of one party – however numerous they
may be – is no freedom for all. Freedom is always and exclusively for
the one who thinks differently. ”
Ezeket a sorokat nem egy keményvonalas konzervatív antikommunista írta, hanem a marxista Rosa Luxemburg, Leninnel polemizálva, jóval a bolsevik forradalom előtt. Az idézetet egy olyan cikkben találtam, amit a volt trockista, később a konzervativizmus felé hajló, világhírű szociológus Seymour Martin Lipset írt, Lukács György és Márkus György tanítványával, Bence Györggyel együtt, aki később Orbán Viktor tanácsadója lett, bár a tanácsadóságról idővel lemondott. Erről ezt mondta egy interjúban:
” A politikai hátterem és zsidó voltom miatt nagyon rosszul festettem volna a Fidesz jobboldali szövetségeseinek szemében.”
Bence György rosszul festett, ezért szükség volt egy jól festőre, Lánczi Andrásra, aki akkor írta meg a Konzervatív Kiáltványt, amikor már a valamiért szintén jól festő (de mér’ ?) gróf Deutsch Tamás, a jeles nőbarát volt a magyar konzervatív archetípusa. Amiről persze eszembe jut a fénykép, amit mégse tehetek fel, amelyen anyámék lakásában vagyunk láthatóak nevezett Deutsch Tamással, és az a tény, hogy anyám és Deutsch Jutka néni negyedszázada nem beszéltek egymással, bizonyára azért, mert anyám tengernyi Rosa Luxemburgot olvasott, a Jutka néni meg rengeteg Leo Strausst ( „egy nagy szart”, mondaná erre Feleki Kamill).
Ha Bence György kicsit jobban festett volna, és szegény jobban vigyáz magára (ott lakott pár sarokra Ila nénémtől a Katona József utcában, sokat hallottam kiabálni az egyik kiülősben), akkor talán nem lenne ennyire kínos ország Magyarország.
Tudom, konfúznak tűnik ez az egész, próbálom azért egységes ideológiai mederbe terelni a posztot, türelem.
Szóval, festészeti okokból Bence György inkább nem lett tanácsadó, és lehet, hogy a képzőművészetnek ahhoz is köze volt, hogy Deutsch képviselő úr, aki sohasem vetemedne arra, hogy Fülöp-szigeteki bártáncosnők tomporáról tejpornak tűnő anyagot szívjon fel, már Brüsszelben olyan rettentően konzervatív, hogy tényleg eláll az ember lélegzete.
Festészeti okokból a Lánczi András írta a Kiáltványt, majd később a Political Realism and Wisdom című nyelvemléket. Ez utóbbiról akartam írni, de nem fogok. Azért nem fogok mert olvasom, olvasom, és érzem, hogy szegény annyira szereti Orbán Viktort, az ő csábos ajakát, fess termetét, és nem csekély készpénzét, hogy a klasszikus „I love you Dad, I love you too” -helyett megírja ezt az izét, ami persze továbbra is azt jelenti, hogy „I love you Dad, I love you too”.
Én ott kezdtem el nyeríteni, amikor Herakleitosszal magyarázza el egészen valószerűtlenül komplex angolsággal, hogy a politika lényege az „acquisition”. Ezt tudjuk Bandi bácsi, ki a Corvinust akvirálta, ki az Északi-középhegységet.
Lánczi a nemzsidóságából (mondjuk ezzel a pónemmel nemzsidónak lenni, kurva szerencsés) épített magának karriert, meg hát a szeretetével, hogy úriember próbáljak maradni, és itt nincs tovább, ő a kommunista állampárt ideológiai lapjának szerkesztői pozíciójából (elolvastam az Arcanumon, a Marx jó, Hegel rossz című (majdnem) írását, értem én, piacról élünk, de három évvel a rendszerváltás előtt ennyire a piacról kellett élni? egyébként vészesnek azért nem volt vészes) eljutott egy másik állampárt főideológusi pozíciójába, amivel járt párszázmillió forint, de egy csepp megbecsülés sem azok részéről, kiknek megbecsülésére Bandi bátyánk annyira vágyott.
Amikor özv. Ungárné Terror Mária néni a Nyugat felé rázza a Gucci táskáját, és úgy követeli a kultúrharcot, mint a Nobuban a polipszószt, az nem konzervativizmus, hanem egy frusztrált milliárdosné hisztije. Az egész magyar konzervativizmus pont úgy néz ki, mint egy frusztrált milliárdosné hisztije.
Itt semmiféle szubsztancia sincs, pedig én kerestem, bazmeg, tényleg megkerestem a Herakleitoszt a Kirk, Raven, Schofieldben, hogy értsem mit akar mondani a Lánczi, mármint azon kívül, hogy bele van zúgva Viktória királynőbe, de nincs semmi benne. Sajnos nincs. Még mindig több persze, mint ifj. Lomnici: Szerb Antal a büdzsid, aki másfél kiló világirodalmat írt, de csak egy kiló negyven deka bokrétást- című munkája, vagy a Szakács Árpi és Co. „Szabad-e a kőműves, és ha igen, miért jideaux”-ja. Amúgy azon túl, hogy teljesen váratlanul, Thukididész és Signor Machiavelli közé begépel egy nemzeti konzultációs ívet, mégcsak nem is bántó. És az igyekezet, ahogy Bandi bácsi Machiavelli szeretne lenni az ő hercig hercege, szerelmetes Il Principe Lorenzo de Medicije mellett, már-már meg is hatja az embert.
De lehetett volna Bence György a Lánczi András, már ha nem fest annyira mediterránnak az a hefti, lehetett volna akár értelme is ennek az egésznek, lehetett volna a fehér fehér, a fekete meg fekete. De nem lett. Ez az egész egy ordenáré vérkamu.
Ugye hogy ugye, mondtam (másokkal egyetemben), h nincs itt semmiféle szubsztancia Láncziban (amennyire emlékszem, az öreg Bence őt épp annyira tartotta, mint HHF-et, csak szólok), de ezért már megérte: „özv. Ungárné Terror Mária néni a Nyugat felé rázza a Gucci táskáját…”
‘Lehetett volna-e…’ – kérhetem.
Kösz, én Lánczit el nem olvasom, de legalább így is nyeríthettem.
Ugye mondtam, hogy nem érteni akarom Lánczit, hanem élvezni. És ezt az írást most nagyon élveztem. Majdnem olyan szórakoztató, mint hősünk saját bölcselmei, azaz az „Egy egér naplója” a Mandineren… (Lehet, hogy valami más címe van, de ez ugrott be.)
Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy Bence György nem elsősorban festészeti okok miatt lépett ki az orbáni körből. (De mi mindent ki tud fejezni az a mondat!) Nem, nem képzelhető el egy Bence a lánc(z)ban.
@cruickshank: hmmm…. ezt hívják e-partikula nácizmusnak. javítottam, de…
„A „múlt idejű feltételes módú” igealakok esetében is az is beférkőzése a legelfogadhatóbb: hoztam is volna, ha lenne nekem – ez nekem elég természetesnek hangzik. Ha pedig már az is megjelenhet a klitikum előtt, akkor nyitva az út az -e szócska előtt is.” (nyest.hu)
„A Magyar nyelvhasználati szótár (57.) szerint normatív nyelvváltozatban: “tudtál volna-e válaszolni”, jelen példában: nem lehetett volna-e másképp. A nem normatív forma, a feltételes mód múlt idejében a főhangsúlyos elemhez (igéhez) kapcsolódó -e: tudtál-e volna válaszolni, jelen példában: nem lehetett-e volna másképp.” (e-nyelv.hu)
@cruickshank: „amennyire emlékszem, az öreg Bence őt épp annyira tartotta, mint HHF-et, csak szólok”
ezt elhiszem.
@jotunder: normatív-e vagyok?
Harács és vidéke, avagy így jártunk apátokkal
@cruickshank: @jotunder: Az én nyelvérzékemet még ez a verzió is szúrja. Én egyszerűen úgy írnám, hogy „Lehetett volna Bence György a Lánczi András? Mert egy olyan szövegösszefüggésben, hogy teszem azt: „Felmerül a kérdés, miszerint lehetett volna-e Lánczi András rektor egy normális demokráciában.” – az e kérdőszócska használata indokolt. Viszont a címnek nincs előzménye, tehát semmit nem tesz hozzá az e, csak máshogy kell hangsúlyozni, tulajdonképpen nem is kellene a mondat végére kérdőjelet tenni, mert kijelentőmondatként hangsúlyozzuk. (Az -e a kérdőjelet helyettesíti az élőbeszédben.) Ennyit Lánczi politikafilozófiájáról.
@cruickshank:
Kérheted hát, de normatív-e vagyok? kérdés nem oké, kötüzködő-e vagypk a pontos.;)
@cruickshank:
Én meg lassan vak vagyok, nem látok most rendesen, és egy o helyett p íródott. Tehát nem igaz, hogy vak pali mindent lát.
@balmoral:
Szerintem a jó kérdés az, hogy lehetett volna a nagyanyám villamos?
nyilván senkitől se várhatom el, hogy nézzen be lánczi könyvébe.
engem az döbbent meg, hogy teljesen feleslegesen, per leo strauss behozza a természet jogi fundamentalista dumiját, és tulajdonképpen folyamatoan ideologizál. abszolút korrekt módon mondja fel a leckét, ez az ember nem kókler, abban az értelemben, mint a fideszista idióták általában, de az árnyékán egy centivel sem tud túllépni.
voltak pillanatok, amikor azt vártam, hogy na, most mond valamit érdekeset, és akkor magyarázta el, hogy a liberálisok tulajdonképpen olyanok, mint a kommunisták.
@jotunder: Hát igen, ez nem változott 2002 óta…
Amúgy láttad ezt a bullshit-szöveget? Az osztrák színvonal a cél a magyar tudománynak — 24.hu/tudomany/2020/07/15/eotvos-lorand-kutatasi-halozat-szigeti-adam-fotitkar-mta-interju/
Nos igen. Normatíve két – jobbító szándékú – tartalmi partikula-nácizmusom van, az egyik r-, a másik é-.
1. akvirálta, r-rel
2. frusztrált milliárdosné, é-vel
😉
@balmoral: a nyelvérzékedet szúrja? — nem inkább bánccsa? 🙂 – a szemünket szúrja valami, a fülünket sérti vagy megüti, hülye egy nyelv ez, de szép képzavarokba lehet beleszaladni, mint amilyen a „csak a vájt szeműek veszik észre”, de biztos van jobb is.
@cruickshank: PS: amúgy ez a vetyengés nem is annyira off, mint elsőre tűnne, Bence nagy és kényes stiliszta (is) volt.
@jotunder:
Feltételezem nem a fideszben ülő kommunistákra gondolt.
@Kettes: javítottam.
Komplettül nem értem az egészet! Az még semmi, de a kommentelőket sem ezúttal. (A Némely igekötő helytelen használata Sztálin prózájában kommentektől eltekintve. 🙂
@mafi mushkila: ?? mit nem értesz ??
@jotunder: Most már makulátlan!
@cruickshank: Karinthy: „állván, tátott szemmel”. Valamint: „sokaknak szemet szúrt a dolog”. Bizony, a magyar nyelv nem hagyja magát.
@jotunder: Megkérdezném, hidd el, ha valahol találnék kapaszkodót. Csak nem bírtam ki belepofázás nélkül mégsem, de tényleg nincs mondanivalóm. Elnézést tényleg.
Hát, mondok én valamit, de nem leszek vele népszerű. A Fidesz nem Lánczi, stb. miatt kamu, ő csak egy megélhetési vállalkozó, hanem bizony Bence és tsai. miatt. Mert szegény professzor úr lehet, hogy a 70-es évek elején még mély gondolkodó és éleslátó politikai elemző volt (for the sake of the argument), de az valamikor elmúlt. Persze vicces volt és művelt mindig, de messze nem volt ahhoz kapacitása, amit csinálni próbált a rendszerváltás után, de ezt az istennek nem látta volna be. Hogy egy másik példát ragadjak, Heller Ágnes, isten nyugosztalja, könny, de tényleg, szerettem minden hülyeségével együtt, hiányzik, szintén nem. Se filozófusként, se public intellectual-ként. Meg a többiek sem, nagyon kevés kivétellel. Bence pechére amellett még egy igen kellemetlen és összeférhetetlen ember is volt. Olyan módon, ami engem rendkívül szórakoztat, von Haus aus, de teljesen alkalmatlanná tette arra, amire vállalkozott. Magyarország meg azért kamu, mert ilyesmiket csak álnéven lehet kimondani, mert abba nem rúgunk, aki lent van, és mert persze ezerszer inkább Bence és tsai. mint ami most van.
@paska: Bence György ellenzéki volt, még a doktori disszertációját is csak a rendszerváltás környékén védhette meg. Egyáltalán, sohasem volt politikai elemző, marxista majd később nemmarxista politikafilozófus volt. Híresen nehéz ember volt, tudom. És tényleg hallottam kiabálni.
@jotunder: szövegértési nehézségeid vannak, ne haragudj. Összefoglalom a mondanivalómat: nem Lánczi kamu, Bence volt az. Nagyon színvonalas kamu, és persze történelmi szükségből volt az, és bátor ember is volt (nálam ezerszer bátrabb), de bizony kamu volt.
@paska: én értem, hogy ezt akartad mondani, csak azt nem értem, hogy miért. de szívesen meghallgatom az érveid.
@paska: es hozzateszem a felreertesek elkerulese vegett, hogy nalam liberalisabbat nem nagyon fogsz talalni. Szoval, a megjegyzesem nem jobbrol jott, es nem is a marxista balrol.
@jotunder: Leirtam. Messze a szellemi es emberi kapacitasuk feletti szerepeket jatszottak. Bence is. Reszben tortenelmi szuksegszerusegbol persze, ilyen Kakania, de azert sokkal elobb le kellett volna lepni a szinrol. En jartam Bencehez (es peldaul Hellerhez) is orara. Nem volt jo tanar (egyik sem), nem volt felkeszult, arrogans volt es ures. Heller meg ossze-vissza fecsegett. Es nem volt jelentos filozofus sem, Heller sem. Ez mind nem tragedia, csak azt mondom, hogy ez is magyarazza, miert lett az a part, amelyiknek az egyik szellemi atyja volt, olyan, amilyen.
Es meg egy (bar ez kicsit felre fogja vinni a diskurzust): Orban, akit nalam kevesebben utalnak jobban, ezt pontosan atlatta. Mert neki viszont van tehetsege – sajnos, sajnos, sajnos – ahhoz a borzalomhoz, amit csinal.
@paska: ez nyilvánvalóan lényegesen túlmutat az én kompetenciámon. kiváncsi vagyok a kommentelő kollégák véleményére.
Szuper!, köszi!:)
De amúgy, eggyel hátralépve, miért is kell egyáltalán, hogy egy miniszterelnöknek filozófus (magát annak képzelő) ideológusa legyen?
Merkelnek tudjuk, ki a Lánczija/Bencéje? Vagy vajon Trudeaunak? Gyanítom, nincsen nekik ilyen, mert ők csak simán kormányozni akarnak miniszterelnökként, világválságokat kezelni, ilyen apróságok kötik le őket, nincs is idejük az (ál)filozofálgatásra.
@jan: Orbán Magyarország uralkodója, a Szuverén. Merkel és Trudeau pedig politikusok. Ez különbség.
@jotunder: A Szuverénnek azaz királynak, uralkodónak udvari bolondja van, nem filozófusa. De tárgyi személyben ehhez sincs se tehetség, se humor, se ész. Na és persze bátorság se, mint egy valamire való udvari bolondnak lenne.
@vrana: És az uralkodó meg az udvartartása a zsíros vacsora után az apródok frissen mosott hajába törlik a kezeiket. Ez jut nekünk, és így nehéz nevetni az udvari bolondon.
@paska: hu.wikipedia.org/wiki/Sonning-d%C3%ADj
Nem rossz névsor, nem is itthoni. Persze lehet, hogy mindenki túlértékelt, aki felkerül rá. De valamennyiüknek van hatása az kétségtelen, írja ezt valaki, aki messze áll a filozófiától.
@paska: Szívesen venném, tényleg, ha elmondanád, hogy szerinted kik tartoznak a nagyon kevés kivétel közé.
@flort: Churchillel kezdődő lista, most? Tudod te, mit csinálsz?
(nem tudtam kihagyni, szeretem a hulye vicceket, bocs)
@Podvinecz Marsall:
A transzfóboknak semmi nem szent.
@netukki: Csatlakozom: ne csak tagadjunk, romboljunk építkezzünk is, hogy ne haljunk meg hülyén.
@ATCG: …romboljunk építkezzünk…: …romboljunk; építkezzünk is,…
@cruickshank: Bence elképesztően okos és művelt filozófus volt, kiváló szakember, éleslátó közéleti lény is, fel nem foghatom, hogyan lehet egyáltalán egy bekezdésben emlegetni LA-val??? Az kiderült kb. a kilencvenes évek második felére, hogy ideig hiába várjuk az opus magnumot, ennek sokféle oka volt, itt most mindegy is. A hirtelen és tragikus halál ezt véglegessé tette. Kedves embernek nem nevezném, a hedonizmus és ahhoz szükséges forrásteremtés szükségszerűségei nem voltak tőle idegenek, de hajszálpontos értékítéletében sosem kötött kompromisszumot.
Nem azért nem lett ő LA, mert a jórészt általa (Kovács Andrással együtt) koncepciózott jobbratartásba a zsidósága miatt nem nézett volna ki jól, hanem mert ezerszer több esze volt neki. (Amúgy OV becsületérte /ha ez a szó értelmezhető ezen tárgyon/ legyen mondva, elment a temetésére.)
Viszont az is biztos, hogy a „haladó értelmiségről” (ez is az ő nyelvi leleménye az adott hangsúllyal) még JTnél is rosszabb véleménye volt. Ezzel már életében is elég társtalan volt a kultúrkörében, mostanra végképp elmagányosodott volna.
@cruickshank: én azért mégis csak azt mondom, hogy jobban esik majd lánczizni úgy, hogy elolvastam a könyvet. és jellemző, hogy a magyar jobboldal nem olvassa, én olvasom.
@jotunder:…és a miniduce szereti az udvari bolondokat, hiszen minden valamire való mesebeli királynak voltak bolondjai. Így – látszólag – vannak az első titkár elvtársnál nagyobb bolondok is.
Van sok túlélési technika. Lehet kivonulni az egészből és úgy tenni, hogy meg lehet úszni a rezsimet (én ezt választottam pár éve)i. Aztán lehet gyűlölni mindent ami NER, de közben van egy kis bibi a dologban (cirka 2,5 millió szavazó közte mondjuk ismerősők is). És meg lehet próbálni olvasni olyanokat a NER-ből akiket még érdemes és kimazsolázni azt az értelmet a rendszerből, amire a magyar nép igent mond, a másik oldalra meg nemet. LA összefoglalót olvasni sokkal jobb itt, mint pl a mandiner janicsárok agymenéseinek recenzióit 🙂
Jótündér csak még elolvassa a Lánczi összest, de utána haladéktalanul nekilát a Világ megmentésének. (Ha jól tudom, ez a szuperhősök hivatása.)
@balmoral: majd ha ebből elolvasol hetven oldalt, akkor legyen nagy a szád. ez annyira érdekes szöveg, mint a régi népsportban a másodosztályú teke csapatverseny részletes leírása.
@TG69: „És meg lehet próbálni olvasni olyanokat a NER-ből akiket még érdemes és kimazsolázni azt az értelmet a rendszerből, amire a magyar nép igent mond, a másik oldalra meg nemet.”
Ömm… pár észrevétel:
~ a „magyar nép” nem mond igent a NER semmilyen részére, legfeljebb a nép bizonyos – primitív/bűnöző – csoportjai tesznek így;
~ de még ezek a csoportok sem valamiféle tételezett „értelemre” – például a Fidesz/Orbán programjára (haha) – mondanak igent hosszas mérlegelést, az adatok összevetését, gazdasági-társadalmi-történelmi példák latolgatását követően, hanem érzelmi/infantilis világlátásukból következően a rezsim egyszerűen csak úgy manipulálja őket, hogy a NER-t támogassák.