Madách Imre: Őszödi beszéd
Eredeti szerző: jotunder
Az Úr: A Föld puszta volt és üres, még tünde lég sem takarta, távulván setét és világos még egybeforrt, s a vizek felett nem volt más csak én. A mélység tükrébe néztem, kétség malomköve lelkem őrölé, de mondám, legyen fény.
S lőn fény, egy sápadt csillag pislogása, mit nappalnak neveztem, és éjnek mi rákövetkezett. S lett válaszfal a vizek között, csúszómászó állatok, kabócák, zebrák, hiénák.
Tudom, ígértem sárkányt, s lőn is sárkány, de egy égi kő pályája a Földét keresztezé és enyészeté lett mit tervezém. Ám voltak kabócák, zebrák, hiénák, és sokáig tasmán szigetnek tigrise, Dodó madár, s kotyvasztottam volna griffet és turult is, de a csalfa Idő homokszeme a gépezetbe hullt és néhány kerékfogat újítni kellett.
Fontosb lett volna kegymosolyt orcánkról törülve elmondanunk, hogy a nyár tikkasztó heve majd felperzselé a földet, saroglyáig ér a hó a télben, s oly rövid a hamvas barackot érlelő tavasz, hogy az erszényes toportyán is átalussza?
Elindula-e útjára a Szent Mária hajósa ha tudja, hogy útjának végén nem kincses Indiát lelé? A véget feledni kell, és néha még a kezdetet, s mi közte van, de hinni kell, hogy az arasznyi lét értelmet nyer, legott.
Kellett egy fiú, ki megváltá bűnét minden nőnek s férfinak, hogy majd ha a végtelen időben megáll az égnek szívere, a dőre sors elől a lelkek a mennyek magasában helyet nyerének. De nem volt fiú s ezért egy gépezetet alkotám, mely minden évben megünneplé a születést, halált, feltámadást, tudom, őrültség volt, de azért volt benne némi rendszer.
És forgott a gép, de nem pihent az alkotó, reggel, délben és este, hazudnom kellett egy fiút, ki kínhalált halt minden vétekért, s bár a tapasztalás a kétségnek mérgét mará a húsba, a balga hit orvossága megmenté a testet.
S a végek végén, mikor a föld már nem termett zöldelő növényt, s a fák nem érleltek gyümölcsöt, s már nem lett lészen világosság mikoron kérlelém, s a vizek felett, melynek mélyén örökké megpihent a bárka, csak én lebegtem, a fiú csak álomkép maradt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518110-67d7e8560ea5c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518110&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518110-67d7e8560ea5c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518110-67d7e8560ea5c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@seol: senkit sem akartam támadni, Gloktát sem. Eleve fogalmam sincs, kicsoda; hogy vajon jól áll-e neki a miniszoknya, használ-e bajuszkötőt, vagy hogy szereti-e a somlói galuskát stb. A személyek indifferensek*.
Pusztán a vonatkozó hozzászólásaiban általam látott/látni vélt gondolatokra reagáltam. A fogalmi keretre + az „elszalasztott lehetőségek”, „igazságtétel” és „nemzettárs” szöveghűen idézett kifejezések mögött gyakran megbúvó eszmékre.
.
„És azért sok ember több közösséget érez azokkal, akikkel mondjuk közös az anyanyelve (hogy a legegyszerűbb szempontot említsem), mint másokkal.”
Persze. Ez teljesen érthető & igaz. De semmi köze a „nemzet” (álcsoport) fogalmával széltében űzött manipulációkhoz. Merthogy a közös nyelv nem = nemzet.
Megemlékezés és szenvedés: ahogy arra utaltam is, erősen kétlem, hogy Trianon kapcsán például a Magyar Királyság hajdani nemzetiségeinek szenvedéseire is olyan nagyon emlékezni szeretnének a szittyakipcsák kesergők, amely szenvedések miatt említett nemzetiségek kifejezetten igazságtételként élhették meg (úgy is megélhették) az egész, természetesen elsősorban nagypolitikai érdekek által determinált – ki nem szarta már le akkor is a nagyhatalmak közül ezeket a hülye kis balkáni államokat? – vircsaftot.
Álságos, önző, etnicista baromkodás az egész kesergés/örvendezés. És teljesen mindegy, melyik „nemzeti oldal” – esetünkben a román, szlovák, szerb, horvát, ukrán vagy magyar – csinálja, ugyanúgy álságos, önző, etnicista baromkodás.
.
.
* az ellenállás pedig hasztalan 🙂
@labrys:
Amellett, hogy ezekben igazad van, abban nem értek egyet, hogy pusztán annak alapján, hogy Glokta használt pár kifejezést azokból, amelyek szerinted (na jó, szerintem is) jellemzőek a hamispátoszosokra, mindent, amit írt, úgy kezelsz, mintha annak a narratívának lenne a része. Mint említettem, nem értek vele különösebben egyet, de attól a közegtől nagyon messze áll. Csak van pár kifejezés, amelyet nem állt neki körülírni. (Pl. az „elszalasztott lehetőség” és az „igazságtétel” is mást jelent nála — nem teljesen, de számomra ‘eléggé’.)
@labrys:
És lehet, nem tartozik a tárgyhoz, de jó szórakozás beirogatni a „We will add your biological and technological distinctiveness to our own. Your culture will adapt to service us. Resistance is futile.”-t a Google Translate-be, csakmondom. #niyw’rborg
@kemény keleti kommentelő: Nem Trianon ugyan, de volt az is, hogy „Éljen a Szálasi meg a Hitler, üssük a zsidókat bikacsökkel!” Iskolában (de azt nem tudom, hogy benne volt-e a nemzeti alaptantervben, vagy csak a tanár kreativitásának volt köszönhető).
@Glokta: „A nemzeti keret ma is létezik, és ez a legmeghatározóbb (bár már nem egyedüli) keret Európában, nem csak egy XIX. századi anakronisztikus fogalom.”
„Nemzeti keret” nem létezik, soha nem is létezett. Időhatárokon túl létező formában pedig pláne nem. (Szerintem érdemes olvasni e tárgyban is pl. Szűcs Jenőt.)
A „nemzet” _mint fogalom/elképzelés_ azonban természetesen nagyon is létező dolog. És különösen fontos szerepet töltött be (Európában kb. a XVIII.–XX. században) mint bizonyos – a tételezett „nemzetnél” mindig jóval kisebb – csoportok öndefiníciós és/vagy közösmítosz-képző eleme.
Azaz míg maga a „nemzet” fogalma & a hozzá társuló elképzelések, ténykedések, gyűlölködések–kirekesztések, öldöklések, mindenféle löttyös indulatok & indulók állva óbégatása nagyon is reális, _valódi_ jelenség – és nagyon is hasznos bizonyos csoportok/személyek számára –, addig a „nemzet” nem létező dolog.
.
„Az EU-s alkotmány francia és holland elutasítása rémlik?”
Franciaország és Hollandia adott időben regnáló politika garnitúrájának EU-s képviselete nem azért utasította el az említett alkotmányt, mert a „nemzeteik” ezt akarták, hanem mert a választópolgáraik _egy bizonyos_ csoportja – etnikai eredetétől függetlenül – erre szavazott. Az egésznek semmi köze a „nemzet” képzetes fogalmához.
.
„Azt komolyan gondolod, hogy amikor valaki valamilyen nemzetet ért veszteségről, sérelemről akar megemlékezni, azt gusztustalan propagandacélból teszi?”
Nem kizárólag; igen sokan akadnak olyanok is, akik ugyanúgy őszintén rajonganak az efféle érzemények gerjesztette csoport-felhevülésekért, ahogy az operettrajongók többsége is őszintén rajong a Marica grófnőért.
.
„Az aradi vértanúkról való megemlékezés propagandaünnep?”
Az aradi tizenhármak:
~ Knezić Károly – horvát származású
~ Nagysándor József – magyar származású (de édesanyja neve Tatzel Jozefa)
~ Damjanich János – szerb származású
~ Aulich Lajos – német származású
~ Lahner György – német származású
~ Poeltenberg Ernő – osztrák származású
~ Leiningen-Westerburg Károly Ágost – német származású
~ Török Ignác – magyar származású
~ Vécsey Károly – magyar származású (de édesanyja, Colson Amália pl. nem beszélt magyarul)
~ Kiss Ernő – örmény származású
~ Schweidel József – német származású (felesége, Bilinska Domicella lengyel)
~ Dessewffy Arisztid – magyar származású
~ Lázár Vilmos – örmény származású
Az aradi vértanúknak semmi közük holmi „nemzethez”. Egy eleve bukásra ítélt, szokás szerint felemás, egyszerre szörnyű, hősies & tragikus (szabadság)harchoz van közük. Amikor rájuk emlékezünk, erre emlékezünk, és a személyes bátorságukra/integritásukra/tragédiájukra.
(Találós kérdés: milyen nemzetiségű volt Pulcher Antal, az erdélyi császári-királyi csapatok főparancsnoka?)
.
„Ráadásul a Horthy-korszak vezetői is komolyan gondolták a kulturális fölényt ill. a »kis« Magyarország csonka voltát, ez nem csak a népnek szóló szöveg volt.”
Persze, hogy komolyan gondolták. És? – Gyerekek milliói is komolyan gondolják, hogy a Télapó hozza az ajándékokat. (Pedig a gyerekek millióinak elsöprő többsége értelmesebb, mint a Horthy-korszak vezetőinek elsöprő többsége volt.)
.
„Igazságos megoldás alatt azt értem, hogy ha etnikai, nem pedig gazdasági, katonai és közlekedési szempontok alapján húzták volna meg a határokat – vagyis ahol magyar többség van, az lesz magyar terület – plusz komolyan veszik a kisebbségvédelmet.”
Ebben teljesen igazad van.
Viszont az emberiség történelmében nagyon ritkán (talán sohasem) érvényesültek méltányossági/humanitárius szempontok. Sok esetben pontosan a saját csoport – mások csoportja megkülönböztetés okán (vö. nacionalizmus, „nemzet”).
.
„…a birodalmak (Monarchia, SZU, Jugoszlávia, most a gyarmatbirodalmakat nem is említve) feldarabolódása a XX. század egyik jellemző folyamata volt.”
A birodalmak előbb-utóbb _mindenképpen_ feldarabolódnak. Kivétel nélkül. Minden birodalom.
„Egyszerűen vonzóbbnak tűnt egy saját nemzetállam.”
Hát ja, sajnos. Mint ahogy vonzónak tűnt bizonyos századokban például a zsidók gettókba zárása, az erőszakos hittérítés stb. is, továbbá a sok ezer éves örök kedvenc: az etnikai tisztogatás.
.
„TGM-nek abban igaza is van, hogy paradox módon pont ezek a függetlenség mellett lándzsát törő nemesek voltak azok, akik a legjobban vágytak Nagy-Magyarország visszaszerzésére, pedig az ő politikájukkal esély se lett volna Nagy-Magyarország megtartására.”
Igen, egyetértünk.
@seol: …gondolod, nem tudtam, honnan idézek? 🙂 😛 #sevenofnine
(Amúgy a ST-et elég gagyi trashnek tartom.)
@labrys:
Miért gondoltam volna? Azért írtam, mert úgy láttam, tudod. 🙂
‘Ne is mondd’, pár hete daráltam le a Voyagert. És a Picard-ot. (Ez utóbbi elég tré.)
És vondd vissza. Három, kettő, … 🙂 Nagyon nem ‘high sci-fi’, tele van hibákkal minden értelemben, de a gagyi trash-től is messze áll.
@labrys: Attól még, hogy az aradi vértanúk közül sokan nem voltak magyarok, a magyar szabadságharc vezetői voltak, megölésüket lehet nemzeti sérelemnek tekinteni.
Egyébként Trianon kapcsán is emberek – határon túli magyarok – szenvedéseiről beszéltem.
„A birodalmak előbb-utóbb _mindenképpen_ feldarabolódnak. Kivétel nélkül. Minden birodalom.”
Mély igazságok.
„„Egyszerűen vonzóbbnak tűnt egy saját nemzetállam.”
Hát ja, sajnos. Mint ahogy vonzónak tűnt bizonyos századokban például a zsidók gettókba zárása, az erőszakos hittérítés stb. is, továbbá a sok ezer éves örök kedvenc: az etnikai tisztogatás.”
Azt állítottam, hogy egy föderálisabb képződmény létrehozásával sem sikerült volna megőrizni a Monarchiát, egyszerűen lehetetlenség volt a kor viszonyai közt.
Ezt én személy szerint sajnálom, de mit sem változtat azon, hogy hiába bántunk volna jobban vagy kegyetlenebbül a kisebbségekkel, 1920-ban az eredmény nem lett volna igazán más, mert ez elsősorban nem rajtunk múlott. Ezért nem gondolom, hogy a magyar eliteket lehetne felelőssé tenni Trianonért.
@Glokta: „…hiába bántunk volna jobban vagy kegyetlenebbül a kisebbségekkel, 1920-ban az eredmény nem lett volna igazán más, mert ez elsősorban nem rajtunk múlott. Ezért nem gondolom, hogy a magyar eliteket lehetne felelőssé tenni Trianonért.”
Biztos vagy benne, hogy az 1920-ra kialakult helyzetért a magyar eliteket nem terheli felelősség? Különös tekintettel arra, hogy mennyire érezték/nem érezték hazájuknak a kisebbségek a történelmi Magyarországot? Biztos vagy benne, hogy Románia el tudta volna csatoltatni Trianonban Erdélyt, ha az erdélyi románok nem akarnak elcsatolódni? Biztos vagy benne, hogy az erdélyi románok elcsatolódási vágya teljesen függetelen volt a magyar elitek magatartásától?
@labrys:
„„Igazságos megoldás alatt azt értem, hogy ha etnikai, nem pedig gazdasági, katonai és közlekedési szempontok alapján húzták volna meg a határokat – vagyis ahol magyar többség van, az lesz magyar terület – plusz komolyan veszik a kisebbségvédelmet.”
Ebben teljesen igazad van. „
Ebben szerintem magadnak mondasz ellen, elismerve az etnikai hovatartozás döntő szerepét.
Ezt nem vitatom, de szvsz „igazságos” megoldás nem volt lehetséges. A trianoni határoknál lehetett volna „igazságosabban” (ésszerűbben? kevesebb sérelmet okozva) meghúzni a határokat, de az „ahol magyar többség van” nehezen értelmezhető. Abszolút vagy relatív többség? Milyen egységekre vetítve: község? járás? megye? Mi legyen az exklávékkal? Vagy ha el akarjuk őket kerülni, akkor milyen elv/módszer alapján?
@AdvocatusDiaboli: Ezeket a rigmusokat tervezetten tanították.
http://www.forrasfolyoirat.hu/0707/biro.pdf
A Védő Ligák Szövetsége pályázatán első díjat nyert rigmusokat minden alsó és felső iskolában kötelezően elrendelten elmondatták a tanítás kezdetén és végén, és kifüggesztették minden tanteremben.
A művészek megszoborták, az újságok megírták, a zenészek megzenésítették.
„A vidéki iskolák önkéntes mozgalmával szemben a fővárosi oktatási intézményekben mindezt rendelet írta elő. Mintha csak Sigray Pál szeptember 15-én megjelent olvasói indítványa talált volna kormányzati visszhangra, a lap október 8-i száma adta tudtul: „A Védő Ligák Szövetsége által hirdetett pályázaton megkoszorúzott nemzeti imának az összes fővárosi községi iskolákban az iskolai munka megkezdése előtt való elmondását a székesfőváros tanácsa 92.413 számú határozatával kötelezően elrendelte, egyben meghagyta azt is, hogy az imának kartonlapokra kinyomtatott szövegét minden tanteremben kifüggesszék. Remélhető, hogy ez a példa útmutatásul szolgál az állami és felekezeti iskoláknak is.”33 (Ugyanekkor Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter34 1920. október 27-én kiadott rendeletében úgy intézkedett, miszerint az „isteni örök igazságosságba vetett rendíthetetlen hit” ébrentartása érdekében az Ima minden rendelkezése és közvetlen vezetése „alatt álló alsó- és középfokú tanintézetében, mindennap a tanítás megkezdése első órájának elején, valamint az utolsó óra végén a tanulók által mondassék el. Ha a tanintézményben szokás vagy valamely rendelkezés folytán már valamilyen más egyházi imát mondanak, úgy a fenti ima ezen imák után mondandó el.”35 Egy évvel később elrendelték, hogy az Imát az országszerte kiírt pályázaton nyertes Szabados Béla-féle dallamra énekeljék, és a Jelszót szintén megzenésítették: 1921-ben Szerelin Hugó írt hozzá kottát.36) „
Nincsenek ebben véletlenek.
Ez egy tervezett és elrendelt országos hisztéria tanítás volt.
@kemény keleti kommentelő: Persze. Csak a NAT-ban betöltött szerepét próbáltam finoman firtatni.
@labrys:
ha Szaniszló vezetékneve nem lenne hibás,akkor mindenki tudná a megfejtést!
puchner.hu/
@AdvocatusDiaboli: Elnézést a hosszas kiemelésért.
Mivel nem volt NAT, de az óvodai nevelőktől az egyházi szentszék ülésééig minden hivatalos helyen kötelező volt elmondatni minden tanítás, beszéd, gyűlés elején-végén, lehet, hogy a Hiszekegy volt a nemzeti alap tanítás. Örökre megcsonkítva a magyarokat. Beleírták az ország lelkébe, hogy ők csonkák, halottak, hogy csak egy feltámadást kell várniuk és addig gyűlölni az ellenséges külföldöt.
@labrys: „Találós kérdés: milyen nemzetiségű volt Pulcher Antal, az erdélyi császári-királyi csapatok főparancsnoka?”
Puchner Antalra gondolsz?
Egész életében a királyt/császárt szolgálta mint katonatiszt, ez lehetett az elsődleges lojalitás a számára… Magyarnak tartotta magát, de felteszem, ez egy régebbi típusú hungarus patriotizmust jelenthetett — 48 előtt a konzervatívok többnyire nem voltak nacionalisták. Nem értett egyet az unióval, ez egy legitim álláspont.
@kemény keleti kommentelő:
Ez azért érdekes, hogy az anyám tyúkja, vagy az apám kakasa a könnyebben megjegyezhető, bevésődhető.
Egyik nagynéném tavaly halt meg 97 évesen balra, másik, aki még él, és betöltötte a 99. évét, jobbra vésődött. Elő itthon, második külországban élte le a háború utáni életét. Szerintem ők nem a magyar nép emlékezete. Csak két buggyant agyú öregasszony.
Mellesleg após 93 évesen csukta le szemeit, de soha nem hallottam tőle a csonka Magyarországról, pedig a mai határhoz közeli településen élte le az egész életét.
Az emlékezetet tároló anyag egy idő után hasolóan az öreg, és régi programpkkal dolgozó számítógéphez, általában nem tárol már pontos adatokat, csak azok foszlányait. Ezrt téved Glokta.
Manapság már ez csak egy szlogen, amit politikai haszonszerzésre akarnak használni, de a határokon kívül születetteknek ez már nem mond semmit, mert a szülőföldet nem a határok határozzák meg. Lassan a mai fiataloknak az ardi vértanúk is csak egy „mese”, mint nekem volt a március 15-e, és 21-e oskolás koromban. Útáltam is, mert kötelező volt felvonulni.
@Imaginace: késő:)
“lüke 2020.06.01. 10:25:32
@labrys:
ha Szaniszló vezetékneve nem lenne hibás,akkor mindenki tudná a megfejtést!
puchner.hu/“
@Glokta: „Ezért nem gondolom, hogy a magyar eliteket lehetne felelőssé tenni Trianonért.”
Attól, hogy a történelmi trendek átgázolnak az egyéneken/csoportokon, az utóbbiak személyes felelőssége még nem múlik el, mivel – elvileg – gondolkodó, felnőtt, értelmes lények, akik fel tudják mérni a tetteik következményeit, és bizonyos mértékben képesek (lennének) segíteni/gátolni/elterelni a trendeket. És hát nagyon nem mindegy, például hányan nyomorodnak/halnak meg egy amúgy elkerülhetetlen társadalmi változás során.
Ezért szerintem a (mindenkori) magyar elitet (is) nagyon komoly, abszolút felelősség terheli az ország adott állapotáért. Azaz pl. Trianonért is.
@AdvocatusDiaboli: neked is igazad van 🙂
Természetesen az etnikai megoldás sem működött volna, és a történelmi helyzet megközelítésének keretrendszereként is alkalmatlan.
De túl sokat dumáltam már így is, nem akartam még jobban belemászni a részletekbe, ezért úgy értelmeztem a Glokta által írtakat, mint
’igazságos = az érintettek legnagyobb többsége által talán leginkább elfogadható kompromisszum potenciális alapjául szolgáló’.
@lüke: @Imaginace: mindenkitől elnézést kérek, fejből írtam a nevet, rosszul emlékeztem. Természetesen Puchner Antal Szaniszlónak hívták a bélát.
@seol: nem vonom vissza – nem, nem, soha! 😀
De bizony trash. Ahogy a BG is. Meg a SW is. (E téren iszonyú szigorú vagyok, nünükém.) – Ha már űropera, akkor sokkal inkább mondjuk a The Expanse. És a tojást is hegyes csúcsával felfelé!
(A izé, Pikár meg még színésznek is rossz, rá kellett jönnöm.)
@labrys: a BG és SW space opera. Műfaji kötöttség hogy science értelemben trashnek kell legyen.
(Avagy, ha úgy ülsz be hogy nem tudod előre, hogy a fat lady végig énekel, akkor trashnek fogod érezni az operát)
A ST és Expanse nem opera, hanem sci-fi. Egymással ők hasonlíthatók. Science csak itt értelmezhető műfajilag.
@rikitikitevi: ezzel széttúrjuk a posztot.
1. A „space opera” hivatalosan a sci-fi, azaz a _tudományos_-fantasztikus zsáner egyik alzsánere. Hangsúly a _tudományon_ (kellene, hogy legyen). – Ebből következően szerintem az űroperák nem a sci-fi, hanem a Szomszédok-típusú alkotások halmazába tartoznak (szapiopi). Persze ez magánvélemény, és
2. tisztában vagyok vele, hogy sok millió ember azt hiszi, pl. a ST az sci-fi, de ez semmit sem jelent (= számosság nem legitimál állítást). Sok millió ember hisz az angyalokban, vagy Trumpban/Putyinban is.
3. Valójában nagyon egyszerű szűrők segítségével, azonnal megállapítható, hogy valami (bármi) _tudományos_-fantasztikus alkotás-é, vagy sem. Például ahol az űrben hangosan robajlanak meg süvítenek az űrhajók :D, fényesen villognak a lézerek stb., az automatikusan nem sci-fi, hanem trash.
@labrys: pont úgy van, ahogy mondod. Alzsáner, ahol a hangsúly nem a tudományon van, ezért nincs is a nevében, hogy sci-.
És valójában a jövőbe/űrbe, mint amolyan díszlet, helyezett szappanopera.
Ezért szerepel a nevében hogy -opera.
Elég jól leírja, amit mondasz, a space opera műfaj megnevezés.
Állítólag a történelemben nincs „mi lett volna, ha…”, de azért az érdekes kérdés, hogy mi lett volna, ha 🙂 az I Vh. végén a Birodalom teljesitette volna a csehek azon óhaját, hogy Csehország kapjon ugyanolyan jogokat a Monarchián belül, mint a magyarok. Merthogy Csehországon belül – akkor még – kisebbségben voltak az önállóságpártiak. Miután a Habsburgok ezt elutasitották, akkor támadt fel igazán a csehekben az önállóság eszméje, amivel befűzték a szlovákokat is, a z egységes Cseh-Szlovákia eszméjével.
És még egy: a Felvidék „visszavétele” után egy szlovák hivatalnok ekképpen kesergett:(nem szó szerint, lusta vagyok megkeresni az idézett helyet) „mi van a magyarokkal, ennyit még a legsötétebb cseh (!) uralom alatt sem szenvedtünk”. Pedig a visszatérést tulajdonképpen felszabaditásként élték meg a felvidéki szlovákok a cseh állam „elcsehesitési” törekvései alól. Csak mi – szokás szerint – ezt is elcsesztük.
Még valami. Ha a magyar tárgyalóküldöttség nem írja alá a békeszerződést?
Appnyi gróf a beszédében ezt mondta:
„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék.…”
Ha az aláírók – mármint magyar részről – aláírás helyett azt mondják: „EZT a szerződést nem írjuk alá. A nemzet azt választotta, hogy nem lesz öngyilkos, inkább öljék meg, és a gyilkosok viseljék a következményeket. Semmisitsék meg Magyarországot, osszák fel akár a teljes területét a környező népek között, egy soknemzetiségű állam helyett hozzanak létre ötöt, amelyekben sohasem lesz béke, vessék el a viszály magvát egész Közép-Európában évtizedekre, legyen ez a diktálók felelőssége. Vagy – a Wilson-i elveknek megfelelően – vegyék figyelembe a nemzetek önrendelkezését, és az etnikai határok méltányos figyelembevételével döntsenek, amit Magyarország készséggel elfogad. „
Lehet, hogy többre mentek volna.
@rikitikitevi: Nem akarok felvágni, de tartok valahol a zombi és apokaliptikus jövővízió témában.
Én fantasy sorozatoknak ismertem ezeket. Van valami különös plusz, amitől űroperának kéne nevezni ?
@kemény keleti kommentelő: Mi a kedvenced? Vagy mondjuk az első öt.
@labrys:
A te definícióidnak — ahogy az khm, időnként előfordul — nincs sok közük a szinte mindenki más által elfogadottakhoz. 😉 És tegyük fel, hogy van egy film, amelyről — kelletlenül — elismered, hogy sci-fi (nem tudom, van ilyen?); ha beletesznek egy a vászonon hangosan átsüvítő űrhajót, automatikusan megszűnik a szifisége? Érdekes, érdekes. 🙂
@DarthVader: Ha Apponyi azt mondta volna, hogy nem írja alá a szerződést, azzal gyakorlatilag Magyarország létét tette volna kockára. Ami pedig valószínűleg történt volna, az a teljes nemzetközi elszigetelődés, és további területvesztések, majd a végén a gazdaságilag összeomló Magyarország rákényszerült volna egy még kedvezőtlenebb béke aláírására.
@Glokta: Azt ugye tudod, hogy Apponyi konkrétan azt mondta, hogy ő nem írja alá a szerződést, és nem is írta alá.
@seol: nem, _én_ nem ismertem el az SW-licencet vagy bármelyik hasonló izét sci-fiként. Pusztán azt a tényt ismertem el, hogy a többségi vélemény szerint az űropera a sci-fi egyik alzsánere.
Szerintem, természetesen, nem az, mivel szerintem a _tudományos_-fantasztikus zsáner valójában sokkal szűkebb, mint ahogy azt a többségi vélemény feltételezi.
De mivel a többségi vélemény (vö. közvélekedés) általában ostobaságokra fut ki a világ bármely részletével kapcsolatban, már hosszú évek óta cseppet sem lep meg az ilyesmi 🙂
Az űrben süvítő űrhajók (pl.) pedig a tudományos alapok ellenpólusát képviselik. Ezért yah, az effélétől szerintem automatikusan megszűnik valami/bármi tudományos(-fantasztikus) volta.*
…Arról meg igazán nem tehetek, hogy egy csomó zember hülye definíciókban hisz. 🙂 De mivel ugyanilyen hévvel hisznek az asztrológiában meg az angyalokban is… hogy is fogalmazzak eufemisztikusan? Tételezett önteltségem apropóján nem veszem magamra a restelkedés ódiumát. 😀
.
.
* …de nyilván léteznek általam is igazi sci-finek tartott filmek (pl. 2001, Stalker, Solaris, The Martian, Europa Report, District 9, Moon, Avatar, Sunshine, Arrival, Annihilation stb., stb., stb.**). – Ami persze közel sem jelenti azt, hogy ezek a cuccok szigorúan vett tudományos szempontból kifogástalanok lennének; de belül vannak az én definíciós határaimon.
** horribile dictu: Alien et al.
@labrys:
Arról, amiről az elején írsz, én semmit nem vetettem fel, nem tudom, hogyan jön ide.
Abban meg igazad van, hogy az, hogy mi a többségi vélemény, nem sokat számít; viszont pusztán attól, hogy neked más a véleményed, mint a többségi, neked sem lesz igazad — tudom, hogy explicite nem írtál ilyet…
Mondjuk az, hogy „mi a sci-fi?”, nem „kerek-e a főd?” típusú kérdés, és van benne szerepe annak, hogy mások mit gondolnak róla, hogyan definiálnak. De mindegy.
Akkor maradjunk a te — önkényes — kizáró kritériumaidnál: akkor ha bármelyik általad említett fimbe beszúrnak némi űrhajóhangoskodást, többé nem sci-fik?
Pl. a The Martian-ban ugyan nem hangos az űrhajó (asszem), viszont az űrruhák irányító fúvókái szólnak rendesen, ha jól rémlik. Kizárhatjuk? Az Alien Covenant-ban a napvitorla kellemesen susogva bomlik ki. Kár érte. A 2001 épp nincs kéznél, meg túlságosan szeretem, de pl. a 2010-ben a Jupiter hangosan „robban be”, pffft, fantasy az elejétől a végéig.
@labrys: Erről a The Martian-ról beszéls, amlyikben a marsi, földihez képest 1% sűrűségű atmoszféra vihara elfújja a berendezést?
http://www.youtube.com/watch?v=Ebk5VHR1c6s
Érdemes kissé lazábbra engedni a követelményeid, mert a végén nem marad benn semmi. A sci-fi- nekem leginkább arról szól, hogy vegyünk egy fantasztikus problémát és azt vigyük végig, elemezzük, oldjuk meg tudományosan nem nonszensz módon. Hogy eközben a hangmérnök kever-e hangot az űrhajó alá vagy sem, leginkább mellékes, hacsak nem játszik dramaturgialiag fontos szerepet, hogy valaki felfigyel erre a hangra, mert akkor gáz. Amúgy max kicsit illúzióromboló de a SW nem emiatt nem scifi, hanem azért, mert a történetben a tudománynak 0 szerepe van. Pontosan ugyanezt a sztorit el lehetne sütni szamurájokkal, középkori lovagokkal vagy marhapásztorokkal is.
@seol: „Mondjuk az, hogy »mi a sci-fi?«, nem »kerek-e a főd?« típusú kérdés, és van benne szerepe annak, hogy mások mit gondolnak róla, hogyan definiálnak.”
Egyetértünk.
(Persze, a szokásos, közmegegyezésen alapuló, igazán soha nem definiált, ergo végtelenségig vitatható fogalom, mint a köznyelv szinte minden kifejezése.)
.
„…akkor ha bármelyik általad említett fimbe beszúrnak némi űrhajóhangoskodást, többé nem sci-fik?”
Amikor magamra veszem a nanoszálakból szőtt palástot és nyakamba akasztom a Maxwell-egyenletekkel díszített platinalapot, akkor a pulpitusról általában dörgedelmes hangon ki szoktam az ilyeneket taszajtani a Science-Fiction kebeléből.
(De otthon, kies magányomban kifejezett élvezettel nézegetem őket. Bikiniben. – Mármint a 2001 van bikiniben, nem én.)
.
„Erről a The Martian-ról beszélsz, amelyikben a marsi, földihez képest 1% sűrűségű atmoszféra vihara elfújja a berendezést?”
Igen, arról. De már zsírozom a csokorba fogott tápkábeleket az önostorozáshoz…
‘Hahh, a labrys meg nem is konzekvens, beeee…!’
…Tudom, hogy nehéz elhinni, soha fel sem vetődne bennetek, de valójában szinte teljesen közönséges ember vagyok. 😀 😛
@labrys: nos, a nanoszálakból szőtt tested (áthúzva) palástod az ellenkezőjét valószínűsíti
@ámbátor: @labrys: „A fantasztikus könyvek? Hogyne, szeretem őket, de csak a rosszakat.” 😉