Madách Imre: Őszödi beszéd
Eredeti szerző: jotunder
Az Úr: A Föld puszta volt és üres, még tünde lég sem takarta, távulván setét és világos még egybeforrt, s a vizek felett nem volt más csak én. A mélység tükrébe néztem, kétség malomköve lelkem őrölé, de mondám, legyen fény.
S lőn fény, egy sápadt csillag pislogása, mit nappalnak neveztem, és éjnek mi rákövetkezett. S lett válaszfal a vizek között, csúszómászó állatok, kabócák, zebrák, hiénák.
Tudom, ígértem sárkányt, s lőn is sárkány, de egy égi kő pályája a Földét keresztezé és enyészeté lett mit tervezém. Ám voltak kabócák, zebrák, hiénák, és sokáig tasmán szigetnek tigrise, Dodó madár, s kotyvasztottam volna griffet és turult is, de a csalfa Idő homokszeme a gépezetbe hullt és néhány kerékfogat újítni kellett.
Fontosb lett volna kegymosolyt orcánkról törülve elmondanunk, hogy a nyár tikkasztó heve majd felperzselé a földet, saroglyáig ér a hó a télben, s oly rövid a hamvas barackot érlelő tavasz, hogy az erszényes toportyán is átalussza?
Elindula-e útjára a Szent Mária hajósa ha tudja, hogy útjának végén nem kincses Indiát lelé? A véget feledni kell, és néha még a kezdetet, s mi közte van, de hinni kell, hogy az arasznyi lét értelmet nyer, legott.
Kellett egy fiú, ki megváltá bűnét minden nőnek s férfinak, hogy majd ha a végtelen időben megáll az égnek szívere, a dőre sors elől a lelkek a mennyek magasában helyet nyerének. De nem volt fiú s ezért egy gépezetet alkotám, mely minden évben megünneplé a születést, halált, feltámadást, tudom, őrültség volt, de azért volt benne némi rendszer.
És forgott a gép, de nem pihent az alkotó, reggel, délben és este, hazudnom kellett egy fiút, ki kínhalált halt minden vétekért, s bár a tapasztalás a kétségnek mérgét mará a húsba, a balga hit orvossága megmenté a testet.
S a végek végén, mikor a föld már nem termett zöldelő növényt, s a fák nem érleltek gyümölcsöt, s már nem lett lészen világosság mikoron kérlelém, s a vizek felett, melynek mélyén örökké megpihent a bárka, csak én lebegtem, a fiú csak álomkép maradt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518110-6ae54014bea1a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518110&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518110-6ae54014bea1a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518110-6ae54014bea1a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nem szeretnék nerángass mögött lemaradni:
Szabó Lőrinc: Kortársak
Még husz év, tiz, talán harminc, esetleg ötven,
de tán csak egy, vagy annyi se,
mindegy, végez velünk a betegség, az undor
vagy a véletlen fegyvere.
Még husz év, tiz, talán harminc, esetleg ötven,
és mind együtt leszünk s megbékülünk a földben.
Irigység s szeretet küzdött sirva bennünk;
s gyötörtük egymást szomorú
testvérharcban, (amely sokszor ma is olyan már,
mint egy szinpadi háború;)
irigység s szeretet küzködött sirva bennünk
s kapocs volt még az is, hogy ellenség lehettünk.
De hozzád mi közünk, titokzatos jövendő?
Ami különbség most akad
ember s ember között, sohsem olyan kegyetlen,
amilyen idegen te vagy!
A sirból mi közünk hozzád, örök jövendő?
Teneked, ami volt, mind semmi és egyenlő.
Az igazi haza az Időé, nem a Földé.
Az Időből halunk ki mind,
az Időből, amely hazák fölött hazánk lett
uj s nagyobb közösség szerint.
Az igazi haza az Időé, nem a Földé:
meghal az Egy Idő, de a Föld él örökké
s akár egy idegen planéta is lehetne,
ahogy tovább forog s viszi
hátán uj népeit, mig minket összerágnak
puha fekete fogai;
akár egy más világ csillaga is lehetne,
ugy száll majd, temetőnk, a tilos végtelenbe.
Még husz év, tiz, talán harminc, esetleg ötven;
s tetszik, nem tetszik, látni kell:
ellenségünkkel is közösebb sors köt össze,
mint azután majd bárkivel.
Még husz év, tiz, talán harminc, esetleg ötven;
– Béke, mért vagy csak a halottaké a földben!
@látjátok feleim szümtükkel: Én meg egyszer láttam egy legalább öt centi hosszú katicabogarat pöttyök nélkül, nagy bajusszal. Csak később derült ki, hogy hőscincér volt. Mentségemül szóljon, hogy a neve nem volt ráírva.
@balmoral:
No amíg itt panaszkodtam, addig jött enni vagy 3-4 cinege, de még ilyeneket nem láttam, nincs bennük sárga szín, meg kék sem, világos meg sötét szürkék. Aztán jött a házi majdnemkandúr, és gyorsan elszeleltek.
@látjátok feleim szümtükkel: Madách Imre azt üzente, esetleg ez a bárkáról hu.wikipedia.org/wiki/Bar%C3%A1tcinege
@látjátok feleim szümtükkel: @Podvinecz Marsall: Ha csuhát viseltek, akkor barátcinegék voltak. Vagy álruhás katicabogarak. Zebra és hiéna kizárva.
Ha meguntátok a cinegék és hiénák megfigyelését, talán érdemes elolvasni: http://www.es.hu/cikk/2020-05-29/tamas-gaspar-miklos/miert-ne-irjunk-trianonrol.html
Én úgy örülök, hogy van egy ilyen kortársam.
@balmoral: Én is, én is. És örültem annak is, hogy van olyan legit opció szerinte, hogy nem beszélek róla, mert nem értek hozzá. Olcsó kibúvó, de az enyém. De ahhoz akkor is ragaszkodom, hogy a jelenben felfedezhessem, hogy kik és mire használják, mert azt igenis értem.
@mafi mushkila: @balmoral: a trianon szóról tegnaptól ez a cikk fog eszembe jutni, sőt hébe-hóba trianon is eszembe fog jutni, ami eddig nem volt jellemző (ugyan kinek jutnának eszébe a menekültek, mikor migrácsoznak, a liberalizmus, mikor lipsiznek, isten, mikor balogsemjénkereszténykednek, a nemzet, mikor csak lopnak). desszertnek hozzáolvasható szécsi noémi járványnaplója az eheti narancsból (egy kicsit olyan, mint az elhíresült ördögné borika kovászos uborka komment)
@balmoral:
Jóféle. Kár, hogy a kötelező nünükéit a nátzi ballipsikről nem tudta kihagyni, mondjuk szerintem akkor se tudná, ha akarná.
@balmoral: Az EU lehetne(lehetett volna) az az esély, hogy Trianon végleg jelentőségét veszítse. Nem tudunk élni vele… 🙁
@kisa: Szerintem Trianonnak már most sincs semmi jelentősége.
@balmoral: Szerintem sincs. De egyesek szemében van, és ez mostanság „fentről” van, ha nem is egészen szítva, de minimum támogatva. Miközben TGM nagyon jól megmondta: „…elvesztettünk valamit, amit nem ismerünk, amit nem szeretünk, és ami nem hiányzik.” Hozzátenném, hogy igazából nem is volt a miénk…
@balmoral: Trianonra emlékezéssel elsősorban határon túlra szakadt nemzettársaink szenvedésére emlékezünk – ők voltak azok, akik a legtöbbet vesztették ezzel a döntéssel.
@balmoral: @mafi mushkila: @incze: Ha legjobb mondatot kellene választanom belőle, az ez lenne talán: „Annak a paradoxiának a fölfogása nem túl könnyű így, hogy a Monarchiához s [a] benne fönnmaradt történelmi Magyarországhoz az az 1918-ban örökre uralmát vesztett magyar köznemesség ragaszkodott – amely a dualizmust soha nem ismerte el, s amely tömeghisztériákat és politikai válságokat robbantott ki, valahányszor valamelyik katonazenekar magyar területen el merte húzni a Gott erhaltét (ha nem tudnák, ez volt a császári himnusz, zenéjét szerezte: Haydn), vagy valaki ki merte tűzni valahol a császári (fekete-sárga) színeket –, s az se éppen szimpla ügy, hogy ugyanennek a nemességnek az utódai (a „keresztyén-úri középosztály”, a katolikus hivatalnokság és a tisztikar) voltak az irredenták, siratva az államalakulatot, amelyet az őrzött volt meg, amit valaha gyűlöltek: az összmonarchia s a fölforgató elemeket (a nemzetiségeket, a földosztásra vágyó parasztságot és a szocialista munkásosztályt – no meg a függetlenségi magyar sovinisztákat, azaz őket magukat) végső soron kordában tartó katonai hatalma.”
@Glokta: egy nagy büdös frászt, azt.
(…Most pedig kérném, hogy aki nemzettársnak érzi magát, énekelje el a Nélküledet. De felállva ám! – A többiek pedig egy perces néma történelemkönyv-olvasással fejezzék ki tiszteletüket azon személy előtt, aki először papírra vetette az „emlékezetpolitikai manipuláció” szerkezetet.)
@Glokta: Ezt a kibaszott képmutatást. 🙁 Az Orbán-kormány tíz éve okoz folyamatos lelki és fizikai szenvedést határon belüli magyarok tízezreinek, ha nem százezreinek, akik nem száz évvel ezelőtt éltek, hanem ma, és senki semmiféle megemlékezéssel nem adózik a szenvedésüknek, hanem egészen konkrétan le vannak szarva, ki vannak röhögve, meg vannak fenyegetve, hogy tartsák a pofájukat. Az a Trianon-butthurt, amit Orbánék itt előadnak, egy gagyi politikai termék ignoráns szerencsétleneknek.
@Kettes: Olyannal nem vitatkozunk, aki a „nemzettárs” kifejezést használja.
@balmoral:
Minden iszteleten neked, meg a HVG-nek, de még a kedvedért sem vagyok hajlandó reklámot nézni azért, hog TGM círását elolvashassam. Mert ugyé ezt írja a linkedre megnyíló oldal:
„Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra.”
Van saját véleményem a téméról, de fölösleges róla bármit is beszélni. A bornyút sem lehet az anyjába visszanyomni.
Az viszont, hogy változik az éghajlat, de nem változik az emberek szemlélete, és lombos közterületi fákat most nyakaznak le, az sokkal érdekesebb téma. Nem nekem, hanem azoknak, akiknek van kicsi unokájuk, mint pl. Orbánnak. Kérdés, hogy ők látnak majd fákat 60-70 év múlva?
@látjátok feleim szümtükkel: Nem muszáj végignézni. Addig kimész és csinálsz magadnak egy kávét. :))))
Egyebekben igazat adok neked, vannak fontosabb témák is, mint Trianon, bár azt se ártana normálisan kibeszélni és végre letenni a pakkot, hogy lehessen foglalkozni mással. Akár június 4-én is…
@látjátok feleim szümtükkel: A HVG-nek ehhez nem sok köze van:)
Az ÉS modellje viszont szerintem teljesen korrekt, egy fél perces reklám egy tartalmas cikkért – és amúgy többnyire* kulturális témájú a reklám, én már volt olyan, hogy kifejezetten hasznát láttam (karácsonyi ajándék lett belőle)
*Ezen kívül még néhány autóreklámra emlékszem, azt is ki lehetett bírni. A neten szokásos zajos reklámszemét ott még egyszer se támadott le.
@látjátok feleim szümtükkel: Lehet előfizetni is, és akkor nem kell Vámos Miklós könyvreklámot nézni. Kemény 30 másodpercig…
@Kettes: Ki a franc beszélt itt Orbánékról? A kormány gaztettei áldozatairól nem megemlékezni kell, hanem ha lehetséges, segíteni nekik.
A „határon túlra szakadt nemzettársaink” pedig nem érthető? Olyan, magukat magyarnak tartó emberek, akik a trianoni döntés következtében a határokon kívülre kerültek és általában nem volt lehetőségük arra – lévén hogy azon államok, amelyekben éltek, leszarták a kisebbségvédelmi intékedéseket – hogy saját anyanyelvükön tanulhassanak, sokaknak közülük elvették vagyonukat, földjüket, deportálták vagy börtönbe zárták őket csak azért, mert magyaroknak vallották magukat. A határon túli közösségek még ma sem kapják meg az őket megillető autonómiát (és alighanem nem is fogják soha).
Ezek közül a tettek közül elég sok durvább, mint az Orbán-kormány bármelyik gaztette, de ez nyilván a te szemedben nem számít, nem méltó az emlékezésre.
@Glokta: még egy percnyi megemlékezésre sem
@balmoral: illetve Trianonra emlékezéssel még egy dologra emlékezünk: egy nagy elszalasztott lehetőségre – mert ez egy lehetőség lehetett volna az igazságtételre, és egy újabb évszázados (szinte teljes) békére, mint ahogy azt 1815-ben, a bécsi kongresszuson sikerült elérni, ahol Matternichék (osztrákok) nem csonkították meg a vesztes Franciaországot.
@Kettes: Vígasz és elégtétel…
444.hu/2020/05/30/orban-a-futball-mindig-vigasz-es-elegtetel-volt-a-magyar-ember-szamara
@nerángass:
Valahogy néhai nagyanyám, és 5 gyereke nem lelt vigaszt a fociban amikor nagyapám elelejtették hazaküleni a 914-es háború csatamezejéről. Sőt még azt se mondták meg tisztességesen, hogy hol esett el, és nem kelt föltöbbé. Nagyanyám úgy tudta, hogy a Pregeli szorosnál hunyt el, de a neten sehol nem találtam ilyet. Egyébként meg már teljesen mindegy, egy gyerke sem él, meghaltak tévedésük tudata nélkül. Ja, és a focit se élvezték. Főként azért, mert lány volt a többség, és akkoriban női foci még nem volt, apámnak meg dolgoznia kellett, hogy eltartsa a családját, így nem ért rá sem vigasztalódni, sem elégtételkedni.
@Glokta:
Soros a hibás, ja meg a Gyurcsány?
Jó, hogy nem mégy vissza a magyarok bejöveteléig, mert akkor bajban lennél. Mert nem Árpád gyütt(mönt) elsőnek, ezt már kikutatták, így gond van a honfoglalás témával.
Sajnálatos, hogy elődeink hibáztak, de majd mit mondanak száz év múlva a 90-es rendszeváltásról, és annak kormányairól az utódaink? Ezen gondokodtál már?
Persze, hogy a kormánynak-fidesznek jól jönnének az elcsatolt földterületek, mert lenne mit osztani a nertagoknak, és jól jönne az ezen területek után járó úniós zsozsó is. Ennyit a nagy sirámokról.
@balmoral:
Igazad van, lehet(ne).
@nerángass: magyarokon a tintás – mint mindig – a magyarférfikat érti (egy szó, egy a múlt században, a kárpát belteknőben mutálódott faj neve). a tintás részéről elég pontos megfigyelés, hogy a magyarférfi lelkülete és szellemi élete lényegében a vigasz és elégtétel vágyásából áll. e téren azonban vannak a fodbalnál lényegesen hatásosabb, elterjedtebb és megbízhatóbb szerek, elsősorban az ital és az asszonyverés.
@látjátok feleim szümtükkel: SEHOL nem említettem Sorost és Gyurcsányt ( habár a határon túli magyarok kapcsán utóbbit valamelyest emlegethetném).
SEHOL nem állítottam azt se, hogy vissza kéne csatolni az elvett területeket; ez most még nagyobb igazságtalanság lenne, mint az elcsatolás volt annak idején. Az autonómia lenne a helyes megoldás, ami pl az Ausztriától 1920-ban Olaszországhoz csatolt Dél-Tirolban is van.
(Arról meg végképp nem írtam, hogy vissza kéne csatolni a területeket ÉS az ottani románokat/szlovákokat megfosztani a földjüktől, tulajdonuktól, kirabolva őket.)
És igen, gondolkodtam már azon, hogy milyen szánalmasan sikerült a „rendszerváltás” a környező országokhoz képest és mi ennek az oka.
De úgy tűnik, ez nem elég; már az is baj, ha a százéves évforduló idején egyáltalán leírom a számodra „nem megfelelő” gondolataimat Trianon kapcsán.
Mi a gond a honfoglalással? Hol említettem én a honfoglalást?
Szánalmas, hogy elvileg értelmes emberek mi mindent beleképzelnek mások gondolkodásába, milyen valóságtól elrugaszkodott agyrémeket vázolnak fel néhány mondatra alapozva.
@Glokta:
1. Az egész fogalmi keret, amiben megközelíted a trianonozást – ti. a „nemzeti” keret –, hamis. Egy XIX. századi társadalomfejlődési/eszmetörténeti termék anakronisztikus (és irracionális) erőltetése a mai (és a XX. századi) viszonyokra.
Ráadásul a „nemzeti” keret számos hajmeresztő alaptételre épül – például arra, hogy minden embernek van egy „nemzete”, ami egy valós csoport, és amelynek tagjait előnyben kell részesítenie a többi emberrel/nemzettel szemben; hogy egy személy hivatalosan megállapított nemzetisége bármiféle minősítő erővel bír az az adott személyre nézve stb., stb.
.
2. Emlékezetpolitika: a trianonozás már attól a pillanattól kezdve, hogy Horthy emberei aláírták 1920. márciusában a szerződést, politikai manipulációs/propagandaeszköz volt minden érintett politikai erő számára.
Mérget lehet arra venni, hogy amikor bárki olyanokat kezd prédikálni, mint „emlékezzünk meg levett kalappal erről-arról a nemzeti sérelemről”, akkor valamilyen abszolút önös (és vélhetőleg gusztustalan) érdekből próbálja épp manipulálni/indoktrinálni kevéssé tájékozott embertársait.
.
3. Ma, a XXI. században, az Európai Unió korában az összes búvalbaszott „nemzettárs” szabadon költözhet ide-oda Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia szinte minden hajdani területe között. Bárki vállalhat munkát, élhet Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában stb., sőt akár még földet is vásárolhat, és lófőket vagy html-eket termeszthet a retyezáti havasokban. Helyben ápolhatja a magyar nyelvet, hagyományt és kultúrát; taníthatja, gyógyíthatja és segítheti „magyar véreit”. Nem pampogni kell a rettenetes etnikai elnyomásról, meg talpig árvalányhajban-vitézkötéses harisnyában látványosan gyászolni, hanem ténylegesen segíteni embereket – nem mellesleg attól függetlenül, hogy az útlevelükben történetesen mi van a ’nemzetisége’, illetve ’állampolgársága’ rovatba nyomtatva (vagy hogy milyen színű a bőrük etc.).
.
4. „Elszalasztott lehetőség” és „igazságtétel”: mivel például Erdélyben kb. a XVII-XVIII. század óta a _román_ népesség alkotja a többséget, és mivel a Magyar Királyság egészen brutálisan és erőszakosan igyekezett elmagyarosítani minden területén élő (nemzeti) kisebbséget – még nagyszerű ’48-as forradalmi erőink is folytatták kezdetben ezt a rendkívül bölcs & toleráns politikát; és amikor végre sikerült észbe kapniuk, akkorra már rettenetes vérengzések folytak pro- és kontra egész Erdélyben a magyarok és románok között, egyben visszavonhatatlanul el volt baszva a békés megegyezés lehetősége, Bălcescu ide vagy oda –, meglehetősen sajátos holmi igazságtételt emlegetni olyasféle gondolatok kapcsán, mint ’de jó lett volna, ha Erdély mégis a miénk marad’…
(Mellesleg: „miénk”?! Mennyiben volt valóban az átlag magyar honpolgárok birtoka akár maga a Horthy-féle Magyar Királyság? Azaz a saját hazájuk?)
.
Szóval szerintem hagyjuk az álságos, néphülyítő propagandát – még akkor is, ha a „nép” többsége tájékozatlansága folytán nagyon is vevő lenne rá. Teljesen igaza volt TGM-nek ebben.
@labrys:
Ez így ÖNMAGÁBAN mind jogos többé-kevésbé, de azért megemlíteném, hogy bár az ő megközelítésével sem értek teljesen egyet, abból, amit szövegedben im- vagy explicite neki tulajdonítasz, szinte semmit nem írt.
És azért sok ember több közösséget érez azokkal, akikkel mondjuk közös az anyanyelve (hogy a legegyszerűbb szempontot említsem), mint másokkal. Nem kell ehhez semmi visszás az általad leírtakból. Plusz ahhoz, hogy megemlékezzünk olyanok szenvedéseiről, akiket egy adott változás negatívan érintett, még ez sem kell.
@incze: Apám mesélte, hogy az elemi iskolában minden óra azzal kezdődött nekik, hogy Csonkamagyarország nem ország, egészmagyarország mennyország.
@kemény keleti kommentelő:
Nekem meg azzal, hogy „Trei culori cunosc pe lume” (a többi nem rémlik). ^^
@seol: Nekem meg hogy tavaris ucsítyelnyica… de csak az oroszórák 🙂
@seol: Ahogy látom, nem sokat fogott rajtad. Hamar megáll a tudományod.
@mafi mushkila:
Én románul, olaszul, angolul és latinul tanultam az általánosban (mintha lett volna korábban francia is, volt egy iskolaváltásom), elég fura volt a Pestre költözés után, hogy „orosz, mi az, miért, he”? 🙂
@Glokta:
Ja, neked árt a véleményszabadság? Nekem nem. Semmmi bajom a válaszoddal. Mindössze annyit jegyeznék meg, hogy valahol valamikor megfogalmazódott a magyar nyelvben az irónia. Kár, hogy te nem tudsz róla.
@mafi mushkila: Nekem meg ..Juli néni, Kati néni, letyepetye lepetye, üldögélnek asarokba járanyelvük mintarokka letyepetye lepetye. Bárkiinge rokolyája letyepetye lepetye, lyukatvágnak közepébe kitűzika házelébe letyepetye lepetye.
Nagyon gyorsan kellett mondani. Nem aludtunk be rajta, mint a hiszekegyesek.
@kemény keleti kommentelő:
Biztos vagyok benne, hogy te máig kívülről fújnád. Nekem elég, ha meg tudom nézni a wikipédián.
😀
@seol: Ha valamit minden óra előtt elmondatnak, az bevésődik. Azért mondtam apám esetét a csonkamagyarországgal.
Csóringerek nem maguktól kerültek traumatikus állapotba, hanem agymosással váltak traumatizálttá. Bevésték nekik kiskorukban, aztán úgymaradtak.
Mondjuk egy idegen nyelvű rigmus nem vésődik be úgy, hogy saját érzésnek hidd, mert nem is értettél beléle sokat, de egy csonkamagyarország elég könnyen előjön, ha említik. És a magyarférfi gombnyomásra elkezd búslakodni.
@kemény keleti kommentelő:
Azért talán a hosszától is függ, az első sor bevésődött azé’. 😉 A második sortól meg kit érdekel eleve.
@poszt: Szabó Magda kalapját lengetve küldi üdvözletét és őszinte elismerését. (nem, nem irónia)
@seol: Az igaz. Talpra magyar.
@labrys: A nemzeti keret ma is létezik, és ez a legmeghatározóbb (bár már nem egyedüli) keret Európában, nem csak egy XIX. századi anakronisztikus fogalom. Az EU-s alkotmány francia és holland elutasítása rémlik?
Azt komolyan gondolod, hogy amikor valaki valamilyen nemzetet ért veszteségről, sérelemről akar megemlékezni, azt gusztustalan propagandacélból teszi? Az aradi vértanúkról való megemlékezés propagandaünnep?
Ráadásul a Horthy-korszak vezetői is komolyan gondolták a kulturális fölényt ill. a „kis” Magyarország csonka voltát, ez nem csak a népnek szóló szöveg volt.
Igazságos megoldás alatt azt értem, hogy ha etnikai, nem pedig gazdasági, katonai és közlekedési szempontok alapján húzták volna meg a határokat – vagyis ahol magyar többség van, az lesz magyar terület – plusz komolyan veszik a kisebbségvédelmet.
A Magyar Királyság kisebbségpolitikája 48′-ig tényleg eléggé erőszakos volt – nem véletlen, hogy a kisebbségek nemigen támogatták a szabadságharcot – de a kiegyezés utáni kisebbségpolitikát a korhoz képest eléggé liberálisnak mondanám.
Emellett szerintem (és az alapján amit olvastam, történészek körében is ez a leggyakoribb vélemény) a román, szlovák stb. kiválást még egy föderálisabb Monarchia esetén sem sikerült volna elkerülni, a birodalmak (Monarchia, SZU, Jugoszlávia, most a gyarmatbirodalmakat nem is említve) feldarabolódása a XX. század egyik jellemző folyamata volt. Egyszerűen vonzóbbnak tűnt egy saját nemzetállam.
Ez egyébként még a magyarok – vagyis a dualizmusból talán legtöbbet profitálók – körében is így volt, csak nem volt általános választójog ill. amikor a függetlenségi irányzat hatalomra került, akkor nem engedték megvalósítani a követeléseit. TGM-nek abban igaza is van, hogy paradox módon pont ezek a függetlenség mellett lándzsát törő nemesek voltak azok, akik a legjobban vágytak Nagy-Magyarország visszaszerzésére, pedig az ő politikájukkal esély se lett volna Nagy-Magyarország megtartására.
@látjátok feleim szümtükkel: Őszintén szólva nehéz eldönteni mennyi az irónia a szövegedben (a fideszes rész biztos az volt), főleg hogy láthatóan mások (labrys) elég komolyan gondolnak valami hasonlót.
@kemény keleti kommentelő: „Csóringerek nem maguktól kerültek traumatikus állapotba, hanem agymosással váltak traumatizálttá. Bevésték nekik kiskorukban, aztán úgymaradtak.
Mondjuk egy idegen nyelvű rigmus nem vésődik be úgy, hogy saját érzésnek hidd, mert nem is értettél beléle sokat, de egy csonkamagyarország elég könnyen előjön, ha említik. És a magyarférfi gombnyomásra elkezd búslakodni.”
Ezt a csonkamagyarországos szöveget a Horthy-korszakban nyomatták. Szóval aki ezen nőtt fel, az a rendszerváltáskor már 60+ éves lehetett, tehát akik ma „gombnyomásra búslakodnak” Trianonon, azok biztos nem ezen nőttek fel.
@Glokta: Így van. 80+ kell hozzá. De ha egyszer megtanulták, ez lett a nemzet emlékezete. Könnyebb, mint az Anyám tyúkja.
@labrys: +1
@mafi mushkila: :)))
@seol: „És azért sok ember több közösséget érez azokkal, akikkel mondjuk közös az anyanyelve (hogy a legegyszerűbb szempontot említsem), mint másokkal.”
Mások meg azokkal éreznek több közösséget, akikkel azonos a bőrük színe, akik ugyanabban az iskolában érettségiztek, vagy ugyanabban a háborúban harcoltak. Szabad nekik ilyet? Persze, hogy szabad. Sőt olyan is van, hogy egyesek nem azokkal éreznek közösséget, akikkel egy nyelvet beszélnek, hanem azokkal, aki tök más nyelvet beszélnek, mint például a belgák.
Én nem fogok rosszul aludni attól, mert nem érzem át ezt a nemzettestvér dolgot, és nem fogok jobban együttérezni egy nemzetiségi autonómiájától megfosztott határon túli magyarral, mint egy emberi jogaitól megfosztott határon belüli transzneművel. Magam választom meg a csoportjaimat, akikkel közösséget akarok érezni, és nem az útlevelemből fogom kiolvasni.