Magyar akku
Magyarországon valamivel 200 GWH feletti lítium-akku gyártással számolnak hosszabb távon és ebből 100 GWH a debreceni CATL-gyár tervezett éves kapacitása. Ezt úgy kell érteni, hogy egy gépkocsiba nagyjából 40-50 KWH akkut építenek be, nagyobbaknál persze 80-100 is lehet. Azt szokták mondani, hogy 1 kwh akku megépítéséhez kb. 50 kwh villamos energiát kell felhasználni, tehát 100 GWH-hoz 5000 GWH kell. Paks évente 14000 GWH áramot termel. Palkovics korábban kicsit nagyobb energiaszükséglettel számolt (800 MW teljesítménnyel).
Amikor a türingiai üzemre mutogat Prof. Dr. Bayer okleveles fasiszta, akkor elfelejti közölni a kevésbé okleveles fasiszta híveivel, hogy az egy 14 GWH-s gyár lenne.
Nagyjából négy dolgot ad Magyarország a kínai gyárnak: területet, vizet (ezer köbméter per órára saccolta Palkovics), energiát és betanított munkásokat. És ki nem fog beleszólni abba, hogy ez most megéri vagy sem, hát pont én.
Ami érdekes az az, hogy ez valahogy magyar akkumulátorgyárként él a köztudatban.
A szlovák INA BAT is tervez akkugyárat, saját fejlesztésből, Szlovákiában, Szerbiában és Spanyolországban.
A csehek 2.4 milliárd eurós költséggel építik meg a saját fejlesztésű akku gyárukat, amely 4000 magasan képzett dolgozót foglalkoztat.
Én látok itt egy apró különbséget, ezért majd nyilván engem is lehazaárulóz a Lánczi Jr. Talán nehezebb hightech mérnököket képezni, mint MCC-s putyinkonform ideológusokat, bár lehet, hogy tévedek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530266-682674ea4564b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530266&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530266-682674ea4564b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530266-682674ea4564b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A tervezett debreceni és a thüringiai CATL akkumulátorgyárak összehasonlításához egy kiváló cikk: https://www.portfolio.hu/krtk/20230202/miert-all-a-bal-most-debrecenben-a-kinai-catl-akkumulatorgyarak-europai-tanulsagai-594024
Ha valaki csak egy infografikát nézne meg: https://pcdn.hu/articles/images-o/k/r/t/krtk-elteto-2023-abra-01-580598.png
@Bogomil: Németországban persze terveznek igazi brutál gigafactoryt is 170 GWH, az tisztán európai fejlesztés, az anyavállalat svéd.
@poszt: a komcsyk sose tudnak kinőni ebből a „vas és acél országa leszünk (és még narancsot is termesztünk)” c. gyermekbetegségükből :-/.
Azért nem tudnék elnyomni egy kis mosolyt (és nem csak Mo. tekintetében), ha valami csoda (nem, nem csoda, hanem hosszú évek kemény munkája; lásd még Karikó Katalin &al.) folytán bekövetkezne egy paradigmaváltás az akkutechnológiában, és nyugdíjba küldené ezt a Li-ion hevületet ;-).
@ijontichy:](#comment-324257) A régió szinte valamennyi országában épül litium-ionos akkugyár. A CATL gyár nagyon nagy lenne, a világ egyik legnagyobb üzemépülete. De ennél sokkal nagyobbról álmodozik Elon Musk. Számomra az a furcsa, hogy a szlovákok ebben ennyivel előttünk vannak.
Úgy gondolom, hogy — ha már letesszük a garast az akkus elektromos hajtás mellett, akkor — akkugyárakra szükség van és ebben résztvenni okos dolog. A Samsung gödi üzeme apropóján viszont nagyon is jogos az aggodalom, hogy az építés és üzemeltetés során jelentkező környezeti terhelésre a gyár nem az önkéntes jófej stratégia szerint reagál, hanem pontosan akkora ívben tesz rá, amekkorát a magyar hatóságok megengednek neki. És egyelőre nagyjából mindent megengednek neki.
@jotunder: A szlovákoknak van saját fejlesztésű repülő autója is.
@jotunder: : Persze, hogy nagy lenne. Mi más is lehetne?
https://www.statista.com/statistics/235323/lithium-batteries-top-manufacturers/
„szlovák…” Furcsa? Huszonöt ilyen év után? Mo-ot a középszer uralja, és egyelőre befelé megy a zsákutcába, mondván (unortodoxia rulez :-/), hogy majd a végén áttörjük a falat.
„…but now I might be mistaken.
Have mercy” ;-).
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Nem aggódnak:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230202/a-kormany-fellazitja-az-akkumulatorgyarakra-vonatkozo-szabalyozast-594452
Gondolom pont a vincent blogon nem kell arra külön felhívni a figyelmet hogy alapértelemzés szerint lopni akarnak.
Az a „szerencse” hogy a tavalyi aszály végképp előtérbe hozta a környezetvédelmi (különösen víz) kérdését, valamint az élelmiszerinfláció a termőföldet, az eneriaárak meg az energiaigény kérdését, különben csont nélkül ment volna ez is át.
Amúgy pont a villamosenergia igény a legkevésbé érdekes (az legyen a gyár gondja hogyan termeli ki azt a költséget aminek korábban még a töredékét kalkulálták) „Hagyományosan” az ilyen beruházások bevonzásánál a vita is annyi volt hogy azok a brutál adókedvezmények mait kapnak, ha leosztjuk egy új munkahelyre, akkor tényleg megérik-e. De a gödi (meg a többi) példa arra is jó volt hogy egyrészt több tízmillárd (túlárazott) közpénzből először infrastruktúrát kell fejleszteni (amit nem mgelpő módon valamelyik mészáros-cég fog végezni) , és még kellő számú magyar munakerő sincs! (elő kéne keresnem de mintha gödnél ez nagyságrendileg úgy alakult volna hogy mindössze 10% a helyi, de öszesen is csak olyan 50% aki magyar, azaz még ezek a rendkívül brutális támogatással létrehozott munakhelyek fele is külföldi viszont magyar költségvetési pénzből…)
Szóval azért az tényleg legalább valami hogy az energia-víz-termőföld (ami szaval szintjén a kormánykommunikációban is fontos) legalább előtérbe tud hozni egy olyan kérdést amivel ennyi szinten lehet erős érveket hozni hogy miért nem feltétlenül érdeke nemcsak a debrecenieknek de úgy általában Magyarországnak sem.
@bvr: az egeszhez amit leirtal nem ertek, de egy egeszen biztos: a vizigeny nagyon komoly problema lehet. debrecenben igy is van szennyezett viz problema, raadasul ez egy valoban nagy varos. ha a szarazsag folytatodik, nagy bajok lehetnek. nem csak anyagi gondok.
@outis58: Természetesen, a víz az nagyon komoly probléma, azt nem lehet távolról hozni (a szennyezést pedig csak úgy megszűntetni)
Az elektromos energiára írtam hogy az nem ilyen jellegű probléma (az is gond, mert megdrágult, és tavaly világossá vált hogy ráadásul ez milyen hirtelen tud nagyot drágulni. De erre mondhatjuk hogy ez legyen a cég gondja, ennek a költségét neki kell kitermelni (és neki, a magyar lakosság nagy részével ellentétben, lesz is hozzá euro-ja, tehát ez a komollyá vált külkermérleg problémát legalább nem fogja rontani)
Közben előkerestem a munkaerő-számokat a gödi esetből:
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/26/samsung-sdi-god-gyar-dolgozoi-letszam/
„Az elismert dolgozói létszám 3200 fő, a fele magyar, a másik fele külföldi, többségében ukrán, és vannak koreai és vietnámi dolgozók is. Gödiek alig százan ”
infrastruktúrára elment még ott kb 30 milliárd közpénz, és akkor ehhez az adókedvezmény, és még csak azzal sem lehet érvelni hogy mennyi magyar munkahelyet hoztak létre.
De közben elolvastam azt a portfilio-cikket is az első kommentből, Debrecenben ez még durvább lenne, ott csak a villamoshálózat fejlesztésére már 111 milliárd költségigényt írnak, elképesztő…
Most ennek ki kell futnia magát. Ez olyan, mint a ledes közvilágítás. Teljesen értelmetlen, de most ezt kell eladni, hát mindenütt szerelik ész nélkül. Én nem veszek konnektoros autót. Nem kávézok, nem tudnám kitölteni az időt, amíg az akku feltöltődik. Megvárom ezzel a dízellel, amíg megjön a hidrogénes, vagy visszajön a robbanómotorok reneszánsza. A használt akkuk kérdését meg majd megoldják az unokáink.
@vattablz:
Az a baj a hidrogénes autóval, hogy nagyon sok oda-vissza energiaátalakítás van benne, lényegesen rosszabb a hatásfoka (és valószínűleg az is marad), mint az akkumulátorosé. Szóval valószínűleg mi is fogunk konnektoros kocsit venni, akkor is, ha nem tetszik olyan nagyon. Csak azt nem értem, hogy arra miért nem hajtanak, hogy akár kisebb, de cserélhető akkumulátora legyen. Mondjuk 100-200km-enként sem olyan nagy gáz 1 percre megállni, hogyha az alatt kikapják a kocsiból az akkut, be az újat, és mehetünk tovább. Lehetne az akkuban kapacitásmérés (a legutóbbi feltöltéskor naplózza), szóval világos lehetne, hogy mennyit rontott rajta az a használat, amíg nálad volt, az alapján lehetne az értékét számolni, amikor cseréled.
@vattablz: : +1. Az „öreg” HDI jó még hosszútávra (nincs jobb, lítiumosból nem is lesz). Városba meg a kis turbóbenyás. Ez az újabb, nem szeretem annyira, parasztvakítással van tele (nem érdekelnek az ámítástechnika (sic!) újdonságai a kocsiban). Egy autóban nekem az elvárt kötelező: max 2 db pedál ;-); fűtött hátsó szélvédő és külső tükör; rádió, usb-s zenelejátszóval; átlagos körülmények (hűtés-fűtés-domborzat) között legalább 1000km hatótáv (ezt a benyás nem tudja :-(); laza kávézás (20-25 perc) mellett újra menetkész.
@szazharminchet: : Üzemanyagcella rulez ;-). Ha sorozatgyártásban épeszű áron lesz, akkor seperc alatt lesz hidrogén is a kutakon. Egy Mirai ma ~75k Eur (~30 milla). Az sok, kút meg kevés (93 db, de növekszik :-)).
Az az érzésem, hogy a magasb fórumon nem érzik át, hogy mit vállaltak fel…..Hogy időben nem fog működni, az tuti, vagy erősen csökkentett kapacitással. Nálunk a közműépítés sebessége, milyensége elég balkáni.
https://www.es.hu/cikk/2023-02-03/szeky-janos/aksiland.html
Nem gazdasági oldalról ugyan, de alaposan körbejárja a helyzetet.
@ijontichy:
Mivel eteted az üzemanyagcelládat? Azt a hidrogént valahonnan elő kell szedni. Jelenleg olyan 60-70%-os energiahatékonysággal lehet a hidrogént elektrolízissel gyártani, aztán az üzemanyagcellás cuccban olyan 50%-os hatásfokkal villannyá visszaalakítani, tehát a végén olyan 30 % a hatásfokod. Az akkumulátoré jelenleg 95 % körül van, és az akkutöltőé is elég jó. Nem úgy néz ki, hogy az üzemanyagcellás hidrogénautó lesz az olcsóbb. Azt el tudom képzelni, hogy luxusként megél, amikor azért fizeted a többletköltséget, hogy ne kelljen megállni olyan sokszor. Nekem is tetszene, én is sem szeretek szar benzinkúti kávét venni, de lehet, hogy még mindig a kávézás lesz az olcsóbb.
@szazharminchet: : A kérdés összetett.
Rögtön az elején leszögezem, én csípem a hagyományos motorokat, de be kell látnom, hogy a környezetszennyező mivoltuk redukálásában, a fejlődés lehetősége* nagyjából a végét járja.
A második, hogy a „többletköltség”, abban az értelemben, ahogy gondolom te használod, olyan mint az „extraprofit” a fityfasz szótárában. Én azért dolgozom, hogy nekem jó legyen, tehát ez számomra nem értelmezhető (mivel – ellentétben a környezetszennyezéssel – itt nem kell másokra (incl. jövő nemzedék) tekintettel lennem). A piac azért dolgozik, hogy az igényeimre (és ezzel nem vagyok egyedül) megfelelő ajánlatot adjon, különben nem kapja meg pénzemet. Hát a Li-ion (főleg a jelen áron nyújtott szolgáltatásaival) nem az, amiért fizetnék – és úgy tűnik elég sokan vagyunk.
* Ez szvsz. áll a Li-ion technológiára is. Bő tíz éve szívom az E-pipáimat, amit ugyanaz a technológia hajt meg (többnyire az LG Chem, vagy Samu gyártja). Ezalatt volt időm megfigyelni a fejlődést. A kapacitás növekedése – ugyanolyan peak és cont. áramtűrés mellett – lassul (nem részletezem). A töltéssűrűség nem növelhető a végtelenségig, a cellák sérülékenységének veszélyes növekedése nélkül. Ezért írtam, hogy a szabadpályás E-hajtás fejlődése, a delejforrás (akkutechnológia?) paradigmaváltása nélkül nem képzelhető el.
További probléma, hogy cipeled a 95%-os akkudat (nem kevés), újra kell majd hasznosítani stb… OK. a városi környezetszennyezést relokáltad az erőművekbe, de minden amit említesz (akkucsereközpontok stb. (postakocsiállomás váltólovakkal? :-)) tkp. ugyanaz, mint a Li-ion akkukapacitás növelése – egyre lassúbb és véges haladás. Anyway… szvsz. a Li-ion lehetősége a végét járja**, az üzemanyagcella meg gyerekcipőben jár. Lehet, hogy abban is marad, de ez nem változtat (** ezen).
” Die Grünen” áttört, a politikusok beszartak az éghajlatromlástól, lehetetlen (költséghatékonyan nem megvalósítható) paraméterekkel álltak elő a tütügyártók felé, azok meg (miután a Li-ion azért lett „elég jó” ahhoz, hogy eladható legyen) rázizzentek (nem hülyék), hogy ez nagy biznisz. A tiszta elektrongyos meghajtás tkp. egyszerű, ha van delej, gyártása tömegben olcsóbb, mint a bonyolult belső égésűeké. Az egyszeri fogyasztót meg a fejlett, tudatmódosító markecing majd meggyőzi, főképp, ha a tütüt telerakják az ámítástechnika parasztvakító (tömegben gyártva óccsó) cuccaival (hehe… lehet benne minőségi kávégép). Na ki is fizet – legalábbis még egy ideig – „többletköltséget”, tkp. virtuális pluszkényelemért (esetemben olyan rámtukmált „kényelemért”, amire nincs is igényem)? Persze egy XXI. századi városlakónak lehet, hogy megéri. De egy jópár városlakónak elég lehet a subway (egysarokra a kérójától), egyébként párszor évente taxit hív (pl. amikor a reptérre viteti magát a szabiján). De azért lehet különvéleményem, ugye ;-)?
Egyetértek @vattablz olvtárssal: ennek most ki kell futnia magát. Nem értek egyet azzal, hogy a „dízelbenyának” lesz tömeges reneszánsza – gyakorlatilag esélytelen. De a Li-ion szvsz. ugyanilyen esélytelen. Kicsit olyan ez (csak sokkal nagyobb léptékű, és előreláthatóan hosszabb futamidejű biznisz), mint a xenonvilágítás volt anno (kivéve, hogy ott tényleg drágább technológia is kellett hozzá). A lúzerekről legomboltak tök sok zsetont, aztán jött a LED.
A világ 10 legnagyobb akkumulátor gyára közül 6 kínai. A maradék 4 is ázsiai
A korábban említett svéd cég (Northvolt), amelyik Németországban is épít gyárat, rövid története alatt (7 év) még sosem termelt nyereséget.
@ijontichy a tüzelőanyag cella emlékeztet a szupravezetésre. Mostanában láttam egy 1910 körüli cikket arról, hogy néhány éven belül minden lakásban szupravezetőkön jön az áram… Amikor Lukács professzor úr elmagyarázta a Manhattanban felállított 5MW-os tüzelőanyag cella szerkezetét, úgy hangzott, hogy mire mi befejezzük az egyetemet minden ház pincéjében lesz egy tüzelőanyag cella… (és ez sajnos már régen volt…)
Természetesen az összes magyar akkuprojekt a lopásról szól….
@ijontichy:
Nem, többletköltség alatt csak annyit értettem, hogy azt az 50 % energiát is ki kell fizetni. Az is villany, ugyanúgy, mint amivel az akkut töltöd, az egyetlen, hogy az lehet éjszakai áram.
Nem azt mondom, hogy az akku jó, hanem hogy úgy tűnik, oka van, hogy olcsóbb üzemeltetni, és még a kocsi is egyszerűbb.
Azt nem vitatom, hogy pusztán a használatát nézve, a 23 éves Golfom jobb kocsi, mint a jelenlegi legjobb villanyautó: nagyobb a csomagtartója, 800 km-t megy egy tankkal, és kisebb az üres súlya. Ha a villanyautóhoz a villanyt szénerőműben termeled meg, akkor meg tényleg csak tologattuk a szennyezést.
Két friss hír:
https://m.hvg.hu/gazdasag/20240814_Besult-a-kormany-csodafegyvere-az-akkugyartas-osszeomlott-es-lent-is-maradt
https://forbes.hu/uzlet/magyarorszag-akkugyarak-beszerzes-szeged-byd
amint azt már megszokhattuk: Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz!
@nyulambator: próbáltam utánanézni annak, hogy miről is van szó.
két folyamatot látunk 1. erősen növekszik a lítium akkumulátorok irányi igény. 2. erősen növekszik a lítium akkumulátor termelési kapacitás. azt mondják, hogy a „demand” meg fog duplázódni hét éven belül. igen ám, de a supply capacity az még jobban fog nőni. azt írják itt, hogy az oversupply 2032-ben 2400 GWH lesz.
https://www.woodmac.com/news/opinion/powering-down-lithium-battery-supply-exceeds-demand/
nyilván fogalmam sincs róla, hogy egy ilyen helyzetben mi a jó stratégia. magyarországon a termélés kínai és dél-koreai tulajdonban van a supply chain hazai részében. ezzel foglalkozni kell, és nem nekem, akinek ugye lövése nincs erről az egészről. az a félelmem, hogy nagy márton is inkább a hasára üt, hogy ne kelljen felbosszantania a gazdáját. .
Az egyetlen lehetséges értelme annak, hogy ilyen kis hozzáadott értékű munkát Magyarországon csináljon egy kínai gyár, ha az úniós tagságunkat akarja kihasználni. A jelek szerint meg tudja oldani azt is, hogy behozza a hazai akkumulátort, szóval hülye lenne nálunk termelni. Ha a végtelen nagy eszű kormányunk nem vétózna meg minden kínaiak elleni védővámra vonatkozó gondolatot, akkor talán lenne helyünk a piacon. De mivel kényszeresen dörgölőzünk minden diktátorhoz, sikerül ezzel is az ország érdekei ellenében menetelni.
@szazharminchet:
Állandóan megy nálunk a rinya, betáplálási stop-ot is bevezettek a háztartási napelemes rendszerekre, mert a hálózat nem képes fogadni csúcsidőben az áramot. Hollandiában a szélenergiára telepítenek zöldhidrogén ipart. Ausztráliában szél+napenergiára. Nekik szelük van, nekünk meg napsütés. Erre is lehetne telepíteni zöldhidrogén ipart. A hidrogént ugyanúgy lehet szállítani, mint az LPG-t. Afrika felvirágozhatna a napenergia által előállított hidrogénből.
(Ha kifogásokat hozol, ne fáraszd magad, amióta felneveltem két lányt, akiknek 17 éves korukban nem tudtál olyat mondani, amire ne hoztak volna fel kapásból 6-8 kifogást, azóta én immunis vagyok. )
Szóval zöldhidrogén, (amíg a szobahőmérsékleten szupravezetőt fel nem találják) vagy megdöglünk. (Mindenféleképpen megdöglünk, de zöldenergiával talán később. )
Ja! Lehet, hogy rossz úton járunk. A Golf teljesítménye (mármint a Golf-áramlaté, nem az autóé) gyorsulva csökken. 30-50 éven belül leállhat. És akkor bizony Európa fázni fog! Úgyhogy lehet, hogy fűtési kapacitásokat kellene kiépíteni, vagy a szénbányákat kitakarítani :))
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2024/08/18/norvegia-autoeladas-2024-julius-belso-egesu-motor/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Gyerek egy hetet volt Norvégiában, küldte a képet, körforgalom az alagútban! Ezek nem normálisak. (Vagy ha ők igen, mi nem vagyunk azok. Inkább az utóbbi.)