Magyar filozófus kapta a Flamand Nobel-díjat
Belgiumban van két tudományos díj az FWO-díj illetve az FRNS-díj. Az elsőt flamand, a másodikat vallon egyetem kutatója kaphatja meg. Az FWO-díjat valóban flamand Nobel-díjnak nevezik, öt évente adják ki (az FRNS-díj neve effektíve FNRS Quinquennaux Prize), egyenként százezer eurót kapnak a nyertesek különböző kategóriákban.
A 2025-ös díjat Nánay Bence, az antwerpeni egyetem filozófusprofesszora kapta.
Nánay tizenpár évvel ezelőtt vitát kezdeményezett a Filozófiai Szemlében a Filozófia és a tudományok címmel. Elég sokan válaszoltak rá. Ez itt Vajda Mihályé.
Magyarországon általában akkor beszélnek filozófusokról, amikor el kell takarítani őket az útból, ennek van egyfajta hagyománya. Én azt gondolom, hogy ez egy elég komoly hír, és nem láttam, hogy írtak volna róla a magyar sajtóban.
P.S A Kedves Olvasó esetleg azt gondolja, hogy Nánay a filozófiát és a kognitív tudományokat érintő könyvei teljesen olvashatatlanok egy átlagember számára. Esetleg nézzen bele a kedves Olvasó a két éve megjelent Mental Imagery-be, ez valahogy annak a lila ködnek az ellentéte, amivel néha a filozófusokat vádolják. Írtam arról, ami engem izgat a filozófiából/kognitív tudományokból, a predictive mindról. A könyvet nézegetve úgy tűnt, hogy Nánay elutasítja a predictive mind megközelítést, aztán megtaláltam ezt a cikkét, ami két hónapja jelent meg. Hm… És még mondják, hogy a filozófia nem érdekes.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532469-6abe1554ed49a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532469&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532469-6abe1554ed49a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532469-6abe1554ed49a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A NER újabb sikere.
Nem működik a díj odaítélésére mutató link — ahogy most ránéztem, nyilván azért, mert h-val kelle kezdődnie… 🙂
kösz, most már látszik. hollandul van, de világos 🙂
Csaposként nem szeretnék beleszólni abba, hogy megérdemelten kapta-e a díjat, vagy hogy Mogyoróországon akkor csupa ilyen „leértékelt filozófus” van, vagy volt (pl. ugye Ruzsa Imre, 😉 ) akiknek se idézeteik nicsenek nagyon, se nyugati ismertségük, de egy megjegyzésem mégis van erről: https://epa.oszk.hu/00600/00691/00096/pdf/mtud_2011_12_1493-1498.pdf
Szerintem ez, ha el is éri egy filozófiai szemináriumi-dolgozat szintjét, de… szóval nem ötös, nagyon nem. Csodálkozom is, hogy ezt komolyan vették, és elkezdtek vele vitatkozni.
Amúgy tényleg nehéz a filozófusok „mérése”. Az idézettségek és az ismertség valóban mér valamit, de vajon mit mér? A minőséget méri, vagy valami mást? A minőségat a filozófiában nagyon nehéz mérni, hiszen ezek a jóemberek állandóan vitatkoznak mindenfélén, lépten nyomon ellentmondanak egymásnak, és sehol nincs ott az a tényeken alapuló objektív igazság (ami pl. a ténytudományokban elvileg ott van) ami eldönthetné, hogy kinek van igaza. Nem is lehet ott, hiszen pont ettől az ami a filozófia, legalábbis a „metafizika”-része, és még néhány diszciplina. Ráadásul ugye olyan elvont témákban, olyan nyelvezettel, olyan kacifántosakat mondanak, hogy az isten se érti őket, mit is akarnak abból kihozni. Tehát még az sem elég a jó méréshez, hogy valaki nagyon ért a témához, mert ha nincs „objektív igazság” a témában, akkor nincs mérce sem. Ennek híján az a gyanúm, hogy itt is az van, mint oly sok más területen (de biztos nem mindenütt), hogy aki sokat szerepel, szem előtt van, közel van a tűzhöz, azt nagyobb eséllyel tüntetik ki, mint aki rejtőzködőbb életmódot folytat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szóban forgó versenyző nem érdemelte meg a díjat, ezek csak általános megállapítások, Mindenesetre ahogy jeleztem, az a vitairata – amit már régebben írt, ezért azóta bizonyára sokat okosodott – az szerintem filozófusi mércével „sovány”.
A csapos közbeszólt.
@ipartelep: Szerintem nemcsak „episztemikus vállalkozások” terén lehet teljesítményeket összehasonlítani, hanem például műalkotásokat, művészeket vagy akár mesterembereket is, legfeljebb az összehasonlítás módja, szempontjai és eszközei mások. Az biztos, hogy a „céh” véleményét általában érdemes figyelembe venni.
Ami Ruzsa Imrét illeti, ő csak annyiban volt filozófus, amennyiben a logika filozófiai diszciplina (bár a matematika filozófiája érdekelte). Szerintem ettől még jelentős (bár nemzetközileg talán nem kiemelkedő) tudós volt, de még jobb pedagógus és ember — ezt személyes ismeretség alapján is mondhatom. Alkotó éveinek jelentős részében a tudománymetriai megítélés még nem igazán volt jelen Magyarországon.
Hiv.: @Bogomil:
Ugye, itt most arról beszélünk, hogy mennyire nehéz a különféle területek teljesítményét területen belül (tehát nem a különféle területeket egymáshoz) minőségi értelemben összehasonlítani, „mérni”. Valószínűleg egyetértünk abban, hogy a területnek minél több köze van a tényekhez, annál könnyebb, és minél távolabb van azoktól, annál nehezebb. Mert a tények maguk a mérce, egyszerűen amiatt, hogy a nekik való megfelelést (hasonulást, egyezést) nézzük.
Abban teljesen egyetértek veled, hogy a szakértők véleménye sokal súlyosabb, mint a nem szakértőké. Ez mindenben így van, nem csak a tudományokban, a filozófiában, vagy a művészetben, hanem még a közönséges szakmákban is. A művészet azért már eléggé a „szélén” van ennek, mivel ott némileg elválik egymástól a művészi-esztétikai, és a tisztán szórakoztató oldal, ezeket sokszor egyáltalán nem lehet összeegyeztetni, vagyis a szakértők sokszor gyökeresen máshogy értékelnek valamit („művészi érték” szerint), mint a „nép”, amely csak a szórakozásra koncentrál.
Ruzsa Imrét én azért tartom filozófusnak, mert logikával foglalkozott, és a logikát én nagyon is filozófiai diszciplinának tartom. Tessék csak elolvasni Pl. a „Klasszikus, Modális, és Intenzionális Logika” c könyvét, hát az mi más lenne, mint filozófia? Persze, mint oly sok minden, ez is definíció kérdése, és valóban, éppenséggel azt is lehet mondani, hogy a logika már annyira önállósodott, hogy különvált a filozófiától, nem annak a diszciplinája. De azt hiszem, ma ez még kissé unorthodox álláspont.
Én nem tudom, mi van a levegőben, de már megint fenomenológia….!
Egyik grantet nyeri a másik után, vagy 15 fős csoportja van, nagyon komoly!
@ipartelep: jézusmária és megint jézusmária…. 🙁 ez egy vitaindító, egy beszélgetésről van szó, nem tudományos cikkről. basszus… nánaynak van egy elképzelése a filozófia szerepéről, amit magyarországon a filozófusok általában nem osztanak.
„Ez, amennyire látom, csak egy lehetőséget hagy a filozófia számára: a filozófiát elméleti tudománynak kell tekintenünk.
A filozófiának a tudomány eredményeiből kell kiindulnia, de ezeket az eredményeket egy leírási szinttel feljebb kell leírnia, mint
a tudomány teszi. A filozófiának tehát úgy
kellene viszonyulnia a tudományokhoz, mint
az elméleti biológiának a biológiához.”
@Grrr: kapott az consolidator grantje után egy proof of concept grantet filozófiából. az elég ritka.
„In humans and
nonhuman primates, the main visual pathway connects neural networks in the
retina to the primary visual cortex (V1) via the lateral geniculate nucleus
(LGN) in the thalamus; outputs from V1 activate other parts of the visual
cortex and are also fed forward to a range of extrastriate areas (like the
secondary visual cortex (V2), V4/V8, V5/middle temporal area (MT), and so
on) .” ez aránylag szokatlan a filozófiában, Lukács Gyuri bácsi nem biztos, hogy lájkolná.
Hiv.: @jotunder:
Számítottam a „jézusmáriádra”. De ez nem egy sima beszélgetés volt, hanem ez egy vitaindító tanulmány a Magyar Tudományban. Szerintem annak gyenge, alacsony színvonalú. Sima beszélgetésnek, filozófushaverok között, egy sör mellett, na annak elmenne.
De ugye ilyenkor te azt mondod, hogy én csak egy csapos vagyok, gyenge idézettséggel. Az is egyfajta érv.
@ipartelep: érdemes elolvasni Vajda „Mityu” Mihály válaszát.
https://epa.oszk.hu/00600/00691/00098/pdf/mtud_2012_02_0231-0234.pdf
sokféle elképzelés van a filozófiáról.
Hiv.: @jotunder:
Nekem mondod, hogy „sokféle elképzelés van a filozófiáról”?
Elolvastam Vajda válaszát is. Már nem most, hanem régen (is) olvastam ezeket. Mit mondjak…? Talán megnyugtat téged, de Vajda válasza még kevésbé tetszik, mint a vitaindító. Általában is, Vajda számomra majdnem olvashatatlan „kontinentális filozófus”.
Ezen a ponton persze felmerülhet, hogy akkor konkrétan mi a fene nem tetszik nekem ezekben a szövegekben. Ez jogos lehetne, ha nem itt lennénk, de a részletes kritikához, magyarázathoz nyilván annyira neki kellene veselkednem, hogy az nekem nem ér meg annyit. Ezek (nekem) pongyolán, homályosan fogalmazó filozófusok (Vajda különösen), akik nem arról, nem úgy beszélnek ahogyan kellene (mellébeszélnek, irreleváns dolgokat, stb.), és részben nem is azt mondják, amit én a témában helyesnek tartok. Ez van.
Nem kell bizonygatnom, hogy nem értek a filozófiához, de fontos körülmény, hogy Nánay a jelek szerint a filozófia (elsősorban angolszász, pl. a Syracuse-on is képviselt) analitikus ágához tartozik, míg Vajda és a magyarok általában (meg a németek, franciák…) a kontinentális filozófiához. Ahogy hallom, a két ág valóban semmiről nem igen tud már beszélni, két külön tudomány. Wittgenstein volt talán az utolsó, akit mind a két ág elismer és valamennyire magáénak is vall (persze az analitikus a Tractatus-t, a kontinentálisok a Vizsgálódásokat). Az lenne az érdekes, hog az analitikusok mit mondanak Nánay-ról?
Hiv.: @Grrr:
„Az lenne az érdekes, hogy az analitikusok mit mondanak Nánay-ról?”
Azt, hogy nem eléggé analitikus. 😉
Jó, ez csak az én véleményem, és csak eme itt szóban forgó két tanulmánya alapján. De Vajdánál biztosan sokkal analitikusabb.
@jotunder:: a magyar filozófusok egy része, főként a Nyiri-iskola, úgy gondolja,a filozófia tudomány, és kifejzetten a tudományokból kell kiindulnia, azokat használnia, de másképp gondolja ezt tenni, mint Nánay. És hát enél kevés klasszikusabb téma van a filozófiában Husserléktól kezdve (ha már fenomenológia….) Amúgy Márkus akadémiai székfoglalója harmincöt évvel ezelőttelég jól bemutatta, hogy az analitikus/kontinentális hatérvonalon is lehet erről épeszűen gondolkodni. https://real-eod.mtak.hu/3462/
@Grrr: erről GPT4o-val kiválóan el lehet beszélgetni 🙂 kértem tőle rengeteg nevet, akiket a legjobbaknak tart részterületeken. mondott negyven nevet, és ebből lehetett kettő, aki nem angolszász egyetemen van…
@jotunder: Szvsz elmefilozófiáról, ha egyáltalán van értelme beszélni, akkor csak ezen az alapon van értelme. A neurofiziológia tényeinek mellőzésével elég könnyű mindenféle mágikus világképekhez jutni 🙂
@jack_of_all_trades: Azután, ha a neurofiziológia már elég ténnyel rendelkezik a megértéshez, a filozófia kereshet magának más ingoványos területet.
@jack_of_all_trades: a neurofiziológia ma még nem képes arra, hogy neuronok vagy neuroncsoportok viselkedését olyan mélységben tanulmányozza, ami már komolyabb hatással lenne az elmefilozófiára. az elmefilozófia egy rész tulajdonképpen philosophy of brain, de a fenomenológia még mindig játszik (bár sokan már elutasítják). a tudatról való tapasztalataink nagyon személyesek. és a tudat a centrális problémája az elmefilozófiának.
@jotunder: igen, itt a(z egyik) kérdés, hogy a „ma még” résszel mi van, mert amennyire pl. Chalmerst értem, ő biztos ami biztos alapon azt állítja, hogy eleve kizárt a neuroscience oldaláról a megfejtés (ami szerintem egy pofátlan csalás, de ez az én egyéni problémám), viszont ahogy nézem, azért az elmefilozófiai kérdések apraja szépen morzsolódik fel a neurscience lassú araszolása nyomán. Itt érdemes szerintem azt is megjegyezni, hogy pl. az MRI még tán fél évszázados technológia sincs, az EEG talán szűk évszázados, szóval ki tudja, hova növi ki magát az agy vizsgálata.
És azért ott vannak az Anil Seth-hez hasonlók is, akik szerint a kérdés eleve rosszul van feltéve (és azért ha valaki egy igazán szigorúan végiggondolt fizikalizmust fogad el, abban nem nagyon marad hely az egész problémának, és oda jutunk, hogy az egész elme-kérdéskör tisztán nyelvi – de ez megint az én egyéni problémám 😀 ).
@jack_of_all_trades: azért még egy ideig vélhetőn lesz munkájuk az elmefilozófusoknak is: https://www.nature.com/articles/d41586-023-02120-8
@jack_of_all_trades: https://www.youtube.com/watch?v=06-iq-0yJNM itt konkrétan anil seth ÉS david chalmers beszélget erről.
@jotunder: Köszönöm, volt szerencsém megtekinteni, asszem pont így bukkantam rá Anil Seth munkásságára 🙂
@fortin2: Vagy még inkább a neuromókusoknak 🙂
A próféták és mind a nagy nevek,
akik töprengtek Lét s Nemlét felett,
hol vannak ők? Fecsegtek összevissza,
s aludni tértek, mint a többiek.
/Omár Hajjám/
😎