Magyar szál Maduro elrablása mögött? (kissékattintásvadászposzt)
2016 júniusában egy caracasi temetőből elrabolták Rómulo Gallegos, a nagy venezuelai író csontjait. A rendőrség arra gyanakodott, hogy a marialionceros sámánoknak kellettek a maradványok mágikus rituálékhoz. Gallegos leghíresebb regényében – a Magyarországon is megjelent (1965, fordította Tavaszy Sándor) , a venezuelai irodalom gyöngyszemének tartott Doña Bárbarában – a címszereplő különös, elvadult lánya, Marisela képviselte a marialionceros hagyományt.
A család ugyan tagadta, hogy a felvilágosult, liberális Gallegosnak bármi köze lett volna a María Lionza-kultuszhoz, ám ezt nehéz teljesen elhinni. 1948. február 17-én Gallegost Venezuela elnökévé választották, és a marialionceros hagyomány szerint balkeze mutatóujjával egy női medencecsontot formázó bronzdíszt érintve tette le az elnöki esküt.
Ha az olvasó esetleg azt gondolja, hogy a Gallegost megbuktató junta vezetője, a konzervatív Marcos Pérez Jiménez le akart számolni a kultusszal, akkor téved. Épp ellenkezőleg: Marcos Pérez elnök teremtette meg María Lionza hivatalos állami kultuszát. María szelleme határozta meg, hogy kinek a testében reinkarnálódott Simón Bolívar, ami Venezuelában meglehetősen fontos szempont.
A sámánok egyik csoportja Chávez tábornokot nevezte meg hivatalos Bolívar-reinkarnációnak, míg egy másik csoport, a verdaderók, ahhoz ragaszkodott, hogy maga Gallegos volt az utolsó reinkarnáció.
Amennyiben elfogadjuk a verdadero-narratívát, akkor az első reinkarnációként egy olyan személyt kell elfogadnunk, aki 1831 novemberében született és 1879 júniusában halt meg. Ennek az első inkarnációnak az örökösei jogot formálhatnának az Orinoco-öv területén fekvő dominio perpetuo-ra, azzal a feltétellel, hogy a birtok jövedelmének fele a bolivariánus hadsereget illetné meg. A második reinkarnáció esetében ez a jog már nem állt fenn.
Vicente Gómez diktátor atyai nagybátyja 1831. november 8-án született és 1879. június 5-én halt meg, ám a marialionceros sámánok szerint az első reinkarnáció nem ő volt, hanem Arnulfo Arias Somolyai festő és médium. Ő ábrázolta először Maríát tapíron lovagolva – azóta minden szobron tapíron ül, bármilyen komikusan is hangzik.
Somolyai örökösei a magyar és az osztrák állam. Hengermüller-Hengervári László, washingtoni nagykövet képviselte a Monarchiát Kolumbiában (Somolyai családja ott élt) és több diplomáciai iratban említette, hogy Arnulfó Arias Somolyai unokahúga meglátogatta és ő mondta el, hogy több venezuelai bíróság is elutasította a kérelmüket, és ezért ők az Osztrák-Magyar Monarchiára ruházták az örökösödési jogot.
Rómulo Gallegos egyik novellájában ír arról, hogy a ház ahol a főhős megszállt, a bécsi kormányt illetné meg. Maracaiboban valóban volt egy Plaza Somolyai, egészen az ötvenes évekig. Ma a „hivatalos álláspont ” az, hogy nem volt tizenkilencedik századi reinkarnációja Bolívarnak, de továbbra is élnek olyan verdadero sámánok, akik hisznek a Somolyai-narratívában. Én nyilván nem hiszek a reinkarnációban, de a venezuelai Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint a marialioncerosi hagyományokra alapuló birtoklevelek, legalábbis elvileg, érvényesek lehetnek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532666-698798b5acf48' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532666&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532666-698798b5acf48&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532666-698798b5acf48' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nahát! Ilyenkor szokták mondani, hogy: ezek helyből hülyébbek, mint más nekifutásból.
Kedvenceim azoka JT írások, amiket elolvasok a végéig és képtelen vagyok megállapítani, hogy szóról szóra igaz, szemenszedett koholmány az egész, vagy némi igazságmag barokkos képzelettel feldíszítve.
Direkt nem guglizom meg.
Ha tipplenem kéne, ez a magyar szál ez fikció. De nem lennék csalódott akkor se, ha nem az.
@nyulambator: : Ugye? 😀
A tapírok jópofa állatok. Gézával (Budapesti állatkert) nagy haverok voltunk 🙂
Imádom! Annyira elvetemült sztori, hogy akár igaz is lehetne. És persze én se nézek utána, az igazság irreleváns.
Hiv.: @vattablz:
Nyomokban tartalmaz valóságelemeket. De persze igazából fele sem igaz. Negyede sem.
@nyulambator: a megboldogult index fórumban volt sok évvel ezelőtt egy Szópikkelyezés topic, ott lehetett néha ehhez hasonló díjnyertes blődségeket olvasni. Még P/c is pikkelyezett rendesen, ha jól emléxem.
@ipartelep: tényleg elrabolták Gallegos csontjait, tényleg létezik Maria Lionza kultusz, tényleg egy tapíron ül egy női medencecsontot tartva az ég felé, tényleg azt mondták mariolionceros sámánok, hogy Chavez Bolivar reinkarnáció. majd ha mutatsz egy kormánypárti (well, ellenzéki) sajtótájékoztatót amiben ennyi igazság van, akkor tárgyalhatunk.
@ijontichy: Gézának évek óta örökbefogadó szülője vagyok, a kisebbik lányom ezt adja ajándékba :))
Ha valamiben biztos voltam, hogy blöff, az a Hengermüller-Hengervári, mert olyan név, hogy Hengermüller nem lehetséges, de a Hengervári is gyanús volt. Ráklikkeltem a névre (a link működött), és igazam is volt meg nem is. Az illető báró tényleg washingtoni nagykövet volt. A pontos neve azonban báró hengervári Hengelmüller (l-lel). A Wikipedia-linkben van egy tévedés, miszerint 1899-ben született Michaela nevű leánya 1919-ben meghalt volna. Csekkoltam a familysearch-ben, és azt találtam, hogy báró hengervári Hengelmüller Mihályka Franciska Ronvána Mária Anna Micislava Jahota néhai báró hengervári Hengelmüller Ferenc László leánya 1923. április 14-én Budapesten másodszor is férjhez ment, egy szintén báró, angol hajóskapitányhoz.
De ezt a hengervárit már én is megnéztem. Ezt úgyse hiszitek el: JT már 1917-ben is írt róla, mégpedig a Magyarország hasábjain.
Magyarorszag 1917 05 1 page 8
És ki tudja, hogy hol lehet az a bizonyos Hengervár? Ez valamelyik Monarchiabéli település ékes magyarítása lenne?
Én a Csehországi Hrad Valecovra gondolok, bár ilyen település tudtommal nincs, Bosen közelében van ez a várrom, ez lefordítható Hengervárként. (Most is van egy cseh hokijátékosnő, Benedikt Hengelmüller, bár nem használja a nemesi előnevét.)
@vattablz: Szerintem nincs hengervár. Nem egy ősi nemesi család. A papát 1860-ban ütötték nemessé; jó eséllyel udvari tanácsosként semmi földbirtoka nem volt, úgyhogy légbőlkapott előnevet kapott, ami szerintük jól ment a Hengelmüllerhez.
A hengervár szó az arcanumban lényegében nem fordul elő Hengelmüller nélkül.
Nekem is a Hengervári volt a kedvencem a történetből, kérek még ilyesmit, délamerikai mágikus realizmust. Híroldalakat már képtelen vagyok megnyitni, mióta ez a f@sz elrabolta egy másik ország elnökét, Svájcban (Svájcban!!) egy rakás fiatal bentégett egy bárban, nem akarom tudni, mi folyik. Még jó, hogy öreg vagyok, nem kell már sokáig élnem.
.
@ijontichy: & @DarthVader:
.
A hód arcán enyhe pírral
csókolódzik a tapírral.
Rosszalja a jegesmedve:
– Nem vagytok még megesketve!
.
(Devecseri Gábor)
.
„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.” Nem is tudom, hogy jutott ez éppen most most az eszembe…
@vattablz: nekem inkább a Pásztor ikrek jutnak eszembe.
Én most dühöngtem egy jót Megadja Gábor cikkén.
https://index.hu/velemeny/2026/01/15/megadja-gabor-itt-az-uj-vilagrend-amerika-ukrajna-konfliktusok-status-quo/
Erről is lehetne egy jó posztot írni, amúgy örülünkvincentesen.
Hiv.: @marosanbencepeter:
Nekem szerencsém van ezzel: soha, semmilyen körülmények között sem fordulhat elő, hogy ilyen megadjákat, vagy indexet olvassak. Most sem, nem tudtál rávenni. A mandinerről azt sem tudom, hogy eszik, vagy isszák, az origo olyan mint az Isten: nem létezik. Satöbbi. Így máris sokkal jobb a zember gyerekének a közérzete.