Magyarország esete az európai tudományos pályazatokkal
Nyilvánosságra hozták a 2022-es fiatal kutatói (starting grant) European Research Council pályázatok eredményét.
408 pályázatot támogattak és 1 magyar kutatóhely nyert (BME)
Nagyjából 2015-ig a magyar pályázók voltak a legsikeresebbek az exszocialista országokból, néha annyi pályázatot nyertek, mint a többi exszocialista országbeli pályázó összesen.
Most:
Kis országok: Ausztria 17 nyertes pályázat. Izrael 29 nyert pályázat, Belgium 20 nyertes pályázat.
Exszocialista országok: Csehország 3, Lengyelország 4, Románia 2, Észtország 2, Litvánia 1, Szlovákia 1, Szlovénia 1.
2021-ben Lengyelország 8, Csehország 4, Magyarország 0
2020-ban Lengyelország 3, Csehország 2, Magyarország 1
de mondjuk 2014-ben Magyarország 3, Csehország 1, Lengyelország 0, 2013-ban Magyarország 3, Lengyelország 2, Csehország 1, 2012-ben Magyarország 2, Lengyelország 1, Csehország 0
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529868-6ae23ff37a486' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529868&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529868-6ae23ff37a486&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529868-6ae23ff37a486' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezt kb. évente megfutjuk: a magyar nyertesek száma egy olyan csoporton belül lett kisebb, amely önmagában abszurd módon diszpreferált így a számosságok nevetségesek. Nyolc éve észrevételezte ezt mér a Nature is (https://www.nature.com/articles/515022a#/europe), azóta a helyzet természetesen romlott. A magyar kutatási kapacitás tartalékai nagyjából az évtized közepére kifutottak, nem kis mértékben az akadémiai globalizálódás adta mobilitás eredményeképpen is (magyarán elmentek sokan.). Ehhez járult a kétezeres évek második felétől drasztikussá vált reáltudományos leépülés, kórossá vált forráshiány, ennke tudományos rekrutációs hatásait sok év lenne visszapótolni még egy nem antiintellektuális rezsimben is, hát még ebben.
De ettől még sztem ezek az adatok inkább szólnak a nyugati tudományosság, khm, sajátos dinamikájának hatásáról a kelet-közép-európai térségre. Legalábbis az sokkal izgalmas és messzebbre vezető kérdés.
Engem inkább az érdekel, hogy hány magyarországi pályázat közül nyert egy?
@fortin2:
Hagyjuk beérni az MCC-s tehetséggondozást, meg a Stipit, adjunk még pár évet nekik! Legkésőbb Thibaud Gibelin Starting Grantjánál, amit elhoz nekünk pezsgőt bontunk!
Engem állandóan nyomaszt a főnököm, hogy pályázzak a Starting Grantre. Pályáznék én, csak ugye félévenként minimum 6, de inkább 7 darab 90 perces órát kell tartanom, ami mellett kutassak, publikáljak, utazzak konferenciára, ja, és írjak meg egy komoly grant proposalt. Más országokban, ahol eleve harmadennyi a teaching workload, sabbaticalt kapnak az emberek arra a félévre, amikor az ERC proposalt írják. Én mikor írjam, alvás vagy evés helyett, családi élet helyett, az óráimat blicceljem el? Várom a javaslatokat.
@steinerzsiga: Mutass neki egy költésgtervet a pályázatírásról: konferenciarészvételek, legalább két, de inkább három workshop olyan meghívottakkal, akiknek az észrevételei fontosak lehetnek, pályázatíró tréning. Hidd el, nem fog többet abajgatni. 🙂
@steinerzsiga: mi tart otthon?
@Podvinecz marsall: Ez jó kérdés. Azt hiszen, sokminden. Amit kutatok, azt bizonyos szempontból itthon lehet a legjobban. Aztán: barátok, család, helyek. De azt hiszem, leginkább attól félek, hogy ha elmennék, azzal beismerném magam előtt, hogy ez az ország reménytelen: és ezt nem akarom, nem tudom beismerni.
: @steinerzsiga: szorítok, hogy ne érjen el soha a Bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül. Akkor igazad volt (mármint will have had been).
@wolff:
Ér élcelődni ezeken a programokon, de vannak MCC-s és főleg Stipendium Peregrinumos diákok, akik ügyesek. A kérdés inkább az, hogy lehet-e valakiből sikeres kutató, ha otthon kezd Phd-t utána… otthon Phdzó haverjaim hihetetlenül leterheltek oktatással, meg a tanszéki projektekkel, amikkel igyekeznek eltartani magukat a kb. havi 400 eurós ösztöndíjuk mellett. Én is belekezdek lassan, de az otthoni Phd-t, ha lehet, elkerülném.
@Podvinecz marsall: Hát igen, ez nehéz ügy.
@steinerzsiga: csak hogy a szamok korrektek-e: a tanitasi kotelezettseg 1.5*7 ora egy fel ev alatt? kevesebb mint egy ora egy heten?
Ezek statisztikailag ertelmezhetetlenul kicsiny szamok, nem a kutatas palyazas, palyazatbiralast jellemzik, hiszen ezek oka barmi lehet, peldaul nehany elismert kutato kilepese. Vagy ami az en es felesegem eseteben relevans, a ki.aszott intezmenyi nevvaltoztatasok, ami miatt Soproni Egyetem (NyugatMagyarorszagi, Soproni) hol megtalalhato hol nem nemzetkozi adatbazisokban, sot, a Benedek Elek (volt – NYME, Soproni E) ovokepzo fosikola eseten meg a diplomaelfogadast is ellehetetleniti.
Szoval lehet nincs kutatoi motivacio, csokken a tudas, de ha 3 helyett nulla, az siman lehet hogy egy vagy ket fopalyazo ember kulfoldre vagy nyugdijba ment. Vagy lehet, a CEU-n dolgoztak.
@wooddog: Dehogy! Egy félévben van 14 tanítási hét, és hetente van 6-7-szer 90 perc.
@steinerzsiga: „De azt hiszem, leginkább attól félek, hogy ha elmennék, azzal beismerném magam előtt, hogy ez az ország reménytelen: és ezt nem akarom, nem tudom beismerni.”
Amikor en elmentem, en semmilyen iteletet nem mondtam az orszagrol (jo, az 1991-ben volt, már és még nem volt egypartrendszer). Csak azt mondtam, hogy nekem sokkal jobb mashol.