Természettudósok vs. bölcsészek avagy ki az okosabb, ha nem mi?
Eredeti szerző: jotunder
A NER által diszkréten támogatott Betlen-féle Metazin, a már serestelenített, rezsimslómoista Neokohn és a FIDESZ alapszervként funkcionáló Mandinerke szemlézte Lawrence M. Krauss amerikai elméleti fizikus Quilletteben megjelent cikkét, melynek címe: Miért elfogadott a természettudományos analfabetizmus?
A Rajcsányi-Szilvási duó vélhetően nem nézett utána annak, hogy Lawrence M. Krauss a világ egyik legmilitánsabb ateistája, a szemléjük által sugalltakkal szemben, nem tagadja a klímaváltozás tényét és idiótának tartja Donald „The Daddy” Trumpot. Nem nagyon bonyolult az egész, a nyugati bölcsészértelmiséget kell a balliberális soros-thunbergista métellyel azonosítaniuk, életük minden egyes sorának az „éljen a mi urunk Orbán Viktorra” kell rímelnie. Amiről persze eszembe jut a Gazda bizarr tudományellenessége, az ahogy az egykori KISZ-titkár és nyilván vallástalan Vezér az Istentől megfosztott racionalitást kárhoztatja, mert tegnap ezt hallotta valamelyik püspöktől, aki Audi slusszkulcsért kuncsorgott nála.
Krauss valójában anekdotikus bizonyítékok alapján állítja azt, hogy a bölcsészek és társadalomtudósok között szignifikáns lenne azok száma, akik kifejezetten büszkék arra, hogy nem értenek a matematikához és általában a természettudományokhoz. Ezt kissé ironikusnak érzem. Amúgy a „scientific illiteracy” kifejezést használja, mintha a bölcsészeknek és a társadalomtudósoknak semmi köze nem lenne a tudományokhoz.
Fogalmam sincs arról, hogy mit gondolnak az amerikai bölcsészek, nyilván sokfélét, meglepne, ha nem lenne közöttük olyan, aki fasiszto-kolonialista áltudománynak tartaná a matematikát, ahogy az is meglepne, ha nem lenne közöttük néhány, aki elásott pár hullát a kertje végében. Krauss feltételez valamiféle posztmodern relativizmust (Foucault-t említi) amelyből valahogy levezethető a természettudományos ismeretek totális megkérdőjelezhetősége. Ez a posztmodern relativizmus valóban létezik, de nem egészen mindegy, hogy a bölcsésztársadalom 20 vagy 0.20 százalékát érinti.
A probléma az, hogy a matematika és általában a természettudományok ijesztően nehéz dolgok tudnak lenni akkor, ha valakinek semmiféle affinitása sincs hozzá. Elég hamar el lehet veszíteni a fonalat, mondjuk tíz-tizenkét éves korban, és utána csak a borzalmas szenvedés jön. De én is elveszítettem ám számos fonalat az életemben, az általam elveszített egészen természettudományos jellegű fonalakból csinos pulóvert lehetnek kötni, a filozófia nevű fonalat pedig sajnos elveszíteni sem tudtam, sohasem volt a kezemben. Ez egyébként szégyenérzéssel tölt el, és komoly kognitív disszonanciára van szükségem ahhoz, hogy ne érezzem magam folyamatosan kellemetlenül az olvasatlanságom és műveletlenségem miatt.
A matematika rohadtul nehéz dolog, ha bármilyen nemtriviális szinten kell érteni hozzá, és ha egy polgártársunkat szenvedni látjuk vele, a gondoljunk arra, hogy milyen lenne Platónt olvasni ógörögül (valójában magyarul sem annyira vicces). A világ kurvára bonyolult. A matematikával való bajlódás jó esetben megtanít bennünket arra, hogy elfogadjuk a világ kurvabonyolultságát. Sajnos nem feltétlenül, a matematikát akár bölcsek kövének is lehet nézni bizonyos szögből. Nem az. Lehet, hozzá érteni, ahogy a zongorázáshoz is lehet érteni, a reneszánsz festészethez is lehet érteni, tízezer órával kell kezdeni, és a következő tízezer óra sem lesz annyira vidám.
Krauss nem buta ember, kifejezetten a keményvonalas, józan elméleti fizikust hozza (a jelentősen túlmatematizált string theory nagy ellenfele), el tudom róla képzelni, hogy sok filozófiát olvasott, tájékozott fickó. Amit nem ért, az az, hogy nem lehet mindenki olyan, mint ő. Sőt, végtelenül intelligens, és nagyon hasznos ember lehet valaki, aki nagyon nem olyan, mint ő. Még emlékszem arra, amikor húszas éveim végén egy internetesnek még nem nevezhető elektronikus felületen lilába hajló tekintetű bölcsészlánykákról értekeztem (amit én azért kaptam, bölcsész hölgyismerőseimtől), ma már nem tennék ilyet. Szembe kell néznünk azzal, hogy sokfélék vagyunk, sokféle módon élhetjük meg azt, hogy lényegében véve fogalmunk sincs a világról.
Kraussnak persze igaza van abban, hogy egyfajta igény, ha nem is a megismerésre, de valamiféle approximációjára, elvárható lenne a huszonegyedik század elején. És igen, nem minden fogalmatlanság egyenlő, vannak azért fogalmatlanságok amelyek egyenlőbbek más fogalmatlanságoknál, Krauss fogalmatlansága egyenlőbbnek tűnik akár az én fogalmatlanságomnál is, és hát bizonyos nyersebb, szomorúbb fogalmatlanságoknál sokkal inkább egyenlőbb.
El kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez, óvatosan, okosan, alázattal. De tudomásul kell vennünk azt, hogy mi is elég távol tudunk lenni fontos dolgoktól. Adott esetben, nagyon fontos dolgoktól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517913-6ae37376ad45e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517913&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517913-6ae37376ad45e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517913-6ae37376ad45e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez, óvatosan, okosan, alázattal”
Sehogy! Az ember vagy eldönti, hogy van egy bizonyos szintű affinitása dolgokhoz, és ezen szintig foglalkozik a dolgokkal óvatosan, okosan, alázattal, vagy nincs, és akkor nem okoskodik, elengedi.
Napi viszonylatban fordul ki a gyomrom a sok esetben felelősségviselő emberektől, akik a tudást kívánják helyettesíteni a józan paraszti ésszel. A felesleges ( akár szakmai) ” okoskodást” pedig degradálják saját szintjükre, mert nem kell ezt túlgondolni, látod megy ez így is. Pedig nem, de azt se látja, mert saját matamatikája, fizikája, és humánpolitikája van, nem mindenféle összeesküvéses szar.
Valójában a világban meglehetősen jól el lehet boldogulni matematika (sőt fizika, kémia és biológia, geológia) nélkül is. A boltban a kasszás számolja ki a visszajárót, ha az ember nem akar ezekbe a tudományokba belekontárkodni, igencsak hosszasan el lehet lébecolni némettanárként, tánctanárként vagy filozófusként ezek nélkül (hogy itt a kőművest meg az árufeltöltőt ne is említsük). Az átlagember számára a szükséges matektudás csúcspontja a kamatos kamat, akinek az megy, valójában az élet császára lehet további matematikai ismeretek nélkül.
Hasonlóképp vígan lehet élni Plató, Tuküdidész vagy a jungiánus eméletek ismerete nélkül.
Ami fontos lenne, hogy az ember tudja hol vannak a korlátai, ismerje az ismeretei végét.
Ami azt illeti, sajnos sokkal gyakoribbnak tűnik, hogy idősödő természettudósok pályályuk végefelé elkezdenek mindenhez IS érteni, orvos létükre ősmagyarkutatnak, fékmérnökként társadalommérnökködnek, megpróbálják a társadalomtudományok terén is hasznosítani a természettudományos módszereiket, görbeillesztenek szociológiai, demográfiai adatokra, mintha értenék miről szólnak a számok, belebabrálnak mindenbe, ami a kezük ügyébe ér.
Nagy szerencse, hogy idősödő bölcsészek inkább kijelentik, hogy fingjuk sincs a matekhoz és nem kezdenek fúziós reaktort építeni a hátsókertben a platoni elvek kiterjesztett értelmezésével.
@ámbátor: *ja. Plató. Az.
Meg a pályályuk is. Az.
jajj, ne már: a Metazint Bence György találta ki, indította el, Betlen és Pogonyi kezdettől fogva konzekvensen viszik az irányvonalát, kifejzetten fontos tájékozódási pontot nyújtanak azoknak, akik valóban tudni akarják, mi van a világban a magyari kakaskodásokon túl. A Quillette nem véletlenül sűrűn szemlézett forrásuk, a balos-posztodernista (nyugati) akadémiai főárammal szembeni, kidejzetten értemes és szakmai hátterű cikkek tárháza.
A „scientific illiteracy” konkrétan a reáltudományos műveltségre utal, ez az általános terminus. Elég sok empirikus kutatás készült erről, nálunk is, a helyzet amúgy Mo-n eléggé jobb volt az utolsó adatfelvételünknél (2012) az uniós átlagnál.
Ez a bölcsész-TTKs ügy elég régi, már Snow megírta kb. 59-ben, azóta a helyzet csak rosszabbodott. A posztmodernes áradat (nem, nem 0,2, inkább 20-30 az a százalák) nyilván sokat apasztott a bölcsészek (azaz a mi…) komolyanvehetőségünkön.
Az viszont valóban érdekes, és nem csak magyar jelenség (bár itt nagyon erős), hogy a reáltudósok inkább konzervatív irányba húznak, a bölcsészek pedig balra. Ezért is figyelemre méltó, hogy az OV rezsim antiintellektualizmusa eléggé elmarta a reálos akadémiai értelmiséget, amit a nagyberuházásokkal próbál visszahúzni, pont, mint a szovjet idpkben csinálták. (Az persze már messzebbre vezet, hogy az altright miképpen épült éppen a szociálkonstruktivista-relativista alapokra, ezt utálni szokták hallani a posztmodernek…)
@fortin2: …Hogy a „reáltudósok inkább konzervatív irányba húznak, a bölcsészek pedig balra” …?
Tényleg érdekes. Főleg ha a konzervatív irány a teremtés és a tízparancsolat gránitszilárd alapjára van építve.
Az ember azt gondolná, hogy a reáltudósok inkább realisták, míg a bölcsészek elszöszölnek a vallásos kereszténykedéseikkel.
És akkor itt van, hogy nem.
Az szovjetek és a reáltudósok termékeny kapcsolatát is át kell akkor gondolnom, mert eddig az ateizmusban , a haladásban és a felvilágosodásban találtam pár közös pontot.
De ha a magyar természettudomány a bibliára meg a turulra alapoz, mint konzervatív iránymutatásra, akkor talán nincs is szükség magyar természettudományra.
@fortin2: szóval, hogyan is van finanszírozva a Metazin? nem Betlen Janika Orbán-szerelem projektje? hahaha. mondjuk pont leszarom.
nem tudom, hogy kik azok a posztmodern filozófusok, akik esetében ki lehet mutatni a természettudományellenességet. olyat persze ismerek, akik kissé szabadon értelmeztek matematikai metaforákat, lásd Sokal hoax.
@jotunder: Nem is Sandra Hardingot mondom, aki szerint ugye Newton Princiiája léynegében nemi erőszak… Bruno Latour nemrég visszakozott, de a szociálkonstruktivisták (inkl. gendersiták) eléggé masszívan kétségbevonják a tudományos realizmust.
Metazin-ügyben én mégis inkább megtartanám a tisztelemet Bence emléke iránt, a tartalmában pedig igen nehéz volna felfedezni a nerhatást…
@fortin2: „ezt utálni szokták hallani a posztmodernek…” pedig látniuk kellett volna,h hová vezethet az, amit csináltak. úgyhogy az a minimum,h szembesüljenek vele: „te tetted ezt, király” (vagy mint a csernobili nagyokos szembesült azzal, mit tett)
Krauss szemelyerol ket dolog jutott eszembe. Egyik sem fontos, inkabb szorakoztato.
Egyreszt, jotunder irja, hogy Krauss a vilag egyik legharcosabb ateistaja. Ez igaz, de megis, volt egy olyan konferencia, ahol meglepetesre o kerult a mersekelt resztvevo szerepebe: http://www.nytimes.com/2006/11/21/science/21belief.html . Szoval minden relativ.
Masreszt, es ez nyilvan semmit nem jelent a nezeteirol, csak a szemelyet teszi ellentmondasosabba, nemregiben kenytelen volt nyugdijba menni az Arizona State University intezetvezetoi allasabol, mert folyamatos szexualis zaklatasi ugyei voltak.
Annak idejen nem ertettem, miert ment el a Yale egyetemrol a sokkal kevesbe neves Case Western Universityre. Most mar kevesbe latszik ez furcsanak, tudvan, hogy ott Clevelandben hasonlo problemai voltak. Ezt csak azert irom, mert azt juttatja eszembe, (ami egy kicsit a posztra rimel), hogy lehet, hogy Krauss a szakmajan kivul nem kulonosebben érti az életet.
@kiazmarmegint: No, ez a zaklatási téma végképp más irányba vinné – pl. az egyik eset konkrétan annyi volt, hogy elhívott vacsorázni egy hallgatót, a szkeptikusoktól pedig egy stírolás miatt indult panasz alapján vádolták stb… Tudom, hogy a Metoo világban nem szabad semmit se mondani ezekre az esetekre, ennél enyhébb ügyekbe is bukott bele Tim Hunt, Nobel díjas biológus (konrétan egy megjegyzésbe arról, hogy a fiatal kutatónőktől gyakran érzelmi kilengéseket tapasztalt a laborban) , úgyhogy maradjunk Wittgensteinnél, és hallgassunk arról, amiről nem lehet beszélni…
@kemény keleti kommentelő: Még tovább lehetne szálazni (matekosok libsik, fizikusok jobbra, irodalommal foglalkozók balra, történészek jobbra húznak stb.), de valószínűleg az van, hogy a fizikusok és biológusok, kémikusok stb. „tapintják és látják” legközelebbről, hogy milyen bonyolult a világ. És az agy hajlamos ilyenkor valami egyszerűbb magyarázatot találni: vallás (engem meglep, hogy milyen „sok” természettudós vallásos). És utána szerintem már van a dolognak egy tehetetlensége, a közösségek (mentor-tanítvány viszonyok útján) megtartják a „beállítottságukat”.
Persze az is lehet, hogy gyakorlatiasabb okai vannak: A természettudósok tippre tipikusan többet keresnek mindenhol, és a gazdagabbak képviselete mindig is a jobboldalé…
De tulajdonképpen mindegy.
No a zaklatás egy érdekes probléma. Sok okos bölcs, és nem bölcs ész még nem jutott el odáig, hogy az emberi agy önálló „lény”. Az abban zajló folyamatok jelentős részét az ember még nem tudja befolyásolni, mert az egy automatizmus, amibe csak kevesen, és keveset tudnak beavatkozni.
A zaklatás egy biológiai indíttatású folyamat, amin vagy tud uralkodni a „gazda”, vagy nem. Emberbe kódolt élettani folyamat, ami a szaporodási célt szolgálja. Mivel az ember hímnenű egyedének nincsenek díszes farktollai, mint egy pávának, étejesen már módon kénytelen felhívi hímneműségére a figyelmet. Pont úgy, ahogy a női egyedek is teszik a sminkkel, díszes, kivágott stb. ruhákkal. A csöcsike kilóg miért nem minősül zaklatásnak?
Persze ezt én nem bilológusként állítom ( nem vagyok az ), hanem egy koros ember élettapasztalata alapján. Talán ezért sem tudom elfogadni a poszt ezen gondolatát: ” El kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez…. „
Már elég közel van hozva, ettől több nem érdekli az embereket. Sőt lassan már kevesebb sem. Rengetek természettudományos filmet lehet látni, sok izgalmas, érdekes könyvhöz lehet jutni, de az „emberek” általában nem ezekre figyelnek, hanem a mindennapi betevőjük, érdekeitet szolgáló javak megszerzésére. Ahhoz meg ezekre az ismeretekre csak szűk körnek van szüksége, és igénye.
Bonyolult világunkban már nincs szükég polihisztorokra, mert bőven elég, ha valaki a saját területén kimagaslóan ért ahhoz, amit csinál. Sajnos idő sincs polihisztorkodásra.
Ez a baja a fidesznek is, mert ez a polihisztorkodás teszi olyanná a kormányzását, amitől úgy érezzük, hogy a hullámvasúton utazunk már 10 éve. Nem bírják elengedni, hogy a szaktudás nélküli, a mindenhez értő vezetők semmihez nem értenek, így kerülhetett bele pl. az alaptörvényükbe is, hogy az apa az férfi, az anya az nő, de az ereszcsatornán menekülő apa kimaradt, így a sok természetudományhoz nem értő, tudatlan ember nem tudja mit is gondoljon.
Szerény véleményem szerint a modern élet igényeihez igazított alap ismeretanyagot közösen kéne kidolgozni, nem egy elefántcsonttoronyba kinyilatkozva eldönteni. Amikor az alap meg van, akkor meg lehetővé tenni, hogy arra mindenki a saját igénye szerint építse fel a saját ismeretanyagát. Akinek ilyenre nincs igénye, azt meg nem kéne kényszerrel terelgetni ( nem mindenkinek az agya dolgozik úgy, ahogy mások elképzelik ). Mert „butának” maradni is emberi jog. Igaz ez utóbbi egy mocskos libsi gondolat.
@BiG74 Bodri:
közelebb lehet hozni, oktatásnak hívják
a természettudományok elég érdekesek, ha valami megcsömörlött dögunalmas faszkalap nem utáltatja meg veled 8 éves korodban
amiről te beszélsz, az valami olyasmi, h mindenki aki véletlenül ért a fizikához vagy a biológiához, az a körülmények ellenére ért hozzá
a legtöbbször ez sajnos így is van, amibe nem kéne belenyugodni talán
ugyanez persze vice-versa ha az ének-zene órákat Fischer Iván tartaná, akkor talán nem gondolná a populáció 90%-a felnőtt korára, h a klasszikus zenét altatásra v patkányirtásra használják
Ez a Mandiner cikk egy burkolt kormánykritika? 🙂
A kormány tele van jogászokkal, természettudományos analfabétákkal Orbánnal az élen, emiatt nem halad ebben az országban modernizáció.
Sem az eredeti szövegnek, sem ennek nincs sok értelme ebben a formában.
jól is meg lehetett volna írni őket, feltételes mód, múlt idő.
gyurcsány-orbán, mert úgyis ide vezet minden, édesmindegy hogy tolsztoj vagy a kémiai kötések a téma.
@fortin2: >>>>Nem is Sandra Hardingot mondom, aki szerint ugye Newton Principiája léynegében nemi erőszak..
nem, nem irt ilyet. egy viccesnek szant, eleg szerencsetlen megjegyzes van a konyvben. raadasul nem is igazan Newtonra vonatkozik. arrol ir, hogy voltak bizonyos szerzok (Bacon-t es Macchiavellit emliti) akik nemi eroszak metaforakat hasznaltak a muveikben. majd egy bekezdesben azt mondja, hogy lehet persze, hogy ezek segitenek megerteni Newtont, de akkor milyen „illuminating and honest” lenne Newton Principiajat „rape manual”-nak nevezni. ez egy viccelodes, latszik a kontextusbol (nezem a konyvet). ezt o egyebkent visszavonta azzal, hogy nem volt szerencses poenkodas. ja, es ez az egesz harminc eve tortent. en nem allitom, hogy nincsenek problematikus elemek hardingnal, vagy posztmodern feministaknal, vannak, de pontosan kell tudni, hogy mik ezek a problemak.
Vicces ez a militáns ateista kifejezés. Kit lőtt le vagy fenyegetett lelövéssel? Ok, tudom, használják és kész. Nem Jótündér találta ki. Militáns ateista az, aki (verbálisan) kiáll a hóra, ahelyett hogy szégyenkezne és szabadkozna a hite hiánya miatt, ahogy azt egyesek elvárják.
Jótündér következetesen lekicsinyli az angolszász szélsőbal súlyát és tudományellenességét. Komolyan remélem, hogy neki van igaza, és sose kell pl. a matematikát dekolonizálni akaró aktivistákkal szembenéznie a saját egyetemén. A decolonize STEM jelszavak szaporodnak a woke aktivisták megmozdulásain, és elég sok olyasmit is értenek rajta, ami nem éppen természettudomány barár úgy általában.
Ami pedig a posztmodernt illeti, az alapvetően a subjektív idealizmusban gyökerezik, és mint ilyen alapjaiban természettudomány ellenesebb mint a vallási fundamentalizmus. A posztmodernek többsége persze nem vállalja fel explicit a szubjektív idealizmust, csak épp kilóg a lóláb (minden social contruct, a biológiai valóságnak kuss van).
@Tamáspatrik: hehe, az utolsó cikk amit a Mandineren elolvastam (egy pár olyat kivéve amit Jt beidézett és linkelt) pont arról értekezett, hogy a természettudományos és műszaki végzettségű embereket el kellene tiltani a politikai és igazgatási pozícióktól, mivel mind gépagyú autisták. A törzskommentelőik egyetértettek. Ez több mint egy évtizede volt, a NER előtt.
Furcsa módon – és nagyon szigorúan megőrizve az arányokat – gyakran nekem is eszembe jutott, mekkora szerepe van a politikumnak abban ahogy a mezei polgár viszonyul életét dontő módon befolyásoló eseményekhez, mint jelen esetben ez a pandémia, vagy a klimaváltozás. Szerintem a tudományos analfabetizmusnak is van impakt faktora, bizony nagyon nem mindegy, hogy én “hiszek” valami veszedelmes hülyeségben, vagy teszem azt egy kormány –vagy államfő, akinek az a feladata hogy megoldásokat ( policy ) eszközöljön az illető folyamatra. Kraussnak igaza van abban – azt hiszem a cikkét is ecélból irta – hogy fontos döntések illetékesei legalább olyan tudományos ismeretek birtokába jussanak, amelyek a “tudományosság lényegén belűl” vannak. Csakhogy a politikusok is emberek és olyan “szakértőkkel” veszik körűl magukat, akik ugyanazt “gondolják” mint ők.
“I wrote my new book, which presents the fundamental science behind climate change, in part to specifically respond to this sorry state of affairs. Outrageous denials, or outrageous doom and gloom predictions equally subvert the ultimate goal, which is to develop rational public policy. Gaining a perspective of the fundamental science, which I would argue is not beyond the grasp of a Supreme Court Justice, or a United States Senator soon to be Vice-President, is a precursor to proposing rational policies to address one of the most significant global challenges of the 21st century.”
@jotunder: Meglehet, ezt másképpen értelmezzük:
„One phenomenon feminist historians have focused on is the rape and torture metaphors in the writings of Sir Francis Bacon and others (e.g. Machiavelli) enthusiastic about the new scientific method. Traditional historians and philosophers have said that these metaphors are irrelevant to the real meanings and referents of scientific concepts held by those who used them and by the public for whom they wrote. But when it comes to regarding nature as a machine, they have quite a different analysis: here, we are told, the metaphor provides the interpretations of Newton’s mathematical laws: it directs inquirers to fruitful ways to apply his theory and suggests the appropriate methods of inquiry and the kind of metaphyiscs the new theory supports. But if we are to believe that mechanistic metaphors were a fundamental component of the explanations the new science provided, why should we believe that the gender metaphors were not? A consistent analysis would lead to the conclusion that understanding nature as a woman indifferent to or even welcoming rape was equally fundamental to the interpretations of these new conceptions of nature and inquiry. Presumably these metaphors, too, had fruitful pragmatic, methodological, and metaphysical consequences for science. In that case, why is it not as illuminating and honest to refer to Newton’s laws as „Newton’s rape manual” as it is to call them „Newton’s mechanics”?”
Az én angolom igen gyenge, biztos ezért nem értem benne a puszta poénkodást – viszont a később ismertelméleti-módszertani munkáiban is határozottan kiáll a feminsita (ekképpen pedig realitivista, konsruktivista) episztemológia, tudományelmélet stb. mellett. Amit persze lehet, csak ne csodálkozzunk, ha a természettudósok java része komolytalannak (helyenként pediog veszélyesnek) tartja ezt z ideológiai hullámot. És szó sincs róla, hogy ez egy elenyésző kisebbség volna, az angolszász akadémiai viágban meglehetősen hangos és nyomásgyakorló csoport. Ami annak ellenére is problémás, hogy az altrighteseknek sem tetszik.
@fortin2:
a teoretikus feminizmus egésze áltudományos és problémás. a szociológiai elméletek egy része is, csak mit lehet tenni, ha kívülálló okoskodik akkor automatikusan érdektelen, a bentlévők meg már hozzászoktak, maguk is művelik, óvatosak vagy marginalizáltak.
nem véletlen, hogy nagyon tisztességes, értelmes emberek lépnek ki ebből a világból, vagy legalábbis váltanak területet, van akit az aljas hülyeség akkor is zavar, ha kiváló verbalitással és óriási nagy pofával adják elő.
az idézett szöveg pl. teljesen triviális. nyilván bizonyos fogalomhasználat régen más volt mint ma, esetleg olyan kifejezések is elmentek melyek ma már bizonyos jelentéstartalmuk miatt nem mennek el-lsd master-slave architecture hogy egy nem tudományos példával éljek.
az is egyértelmű hogy ahol mozgásról, erőkről és hasonlókról van szó, egy nyilvánvalóan elmebeteg idióta a fogalmakat metaforákként tekintve szinte bármit beléjük olvashat, így lehet a newtoni mechanika szexista, rasszista, de akár magyarellenes is, ha elég kreatív a szerző.
ezek elmebetegek mocskai, és a közeg szégyene, hogy megtűri őket.
ez van.
@poszt: nem értek egyet Veled abban, hogy a természettudományos alapműveltség megszerzéséhez valami nagy affinitás kellene.
Szerintem a matematikát olyan szinten elsajátítani, amennyi, mondjuk, egy mérnöknek, vagy egy nem túlzottan matematizált területen dolgozó fizikusnak kell, elsősorban nem affinitás kérdése, hanem fegyelemé (nem próbálok ugrani a gondolkozásban, szépen végigmegyek a lépéseken) és egy jó tanáré (aki elsősorban türelmes). Ez persze nem alkotó matematika (bölcsész analógiával: nem tudsz még verset írni, de másét el tudod olvasni), de a „literacy”-ba nem is az tartozik bele. Kb. ugyanez igaz a fizikára is.
Arról meg Teller értekezik a „Fizika nagyszerű, mert egyszerű” c. könyvében, hogy az egymásra épülő tudományok egyre komplexebbek (matematika, fizika, kémia, biológia, …, társadalomtudományok). Szóval nem hiszem, hogy az emberek affiitás hiánya miatt vesztenék el a fonalat, hanem azért, mert egyrészt, fogalmunk sincs, hogy kell jól tanítani a matekot, másrészt, elfogadott (vagy helyenként népszerű).
élmény sikerélmény, heurisztikus megerősítés képszerűen értelmezhető tartalmak (történelem) …na ezzel nem szolgál a matek, absztrakt izé kódolt valami és nagyon nehéz úgy jól oktatni, a legfogékonyabb fiatal korban , hogy ne kudarcgenerátorként élje meg sok gyerek. (de az időkényszer hülye tanmenet stb miatt a tanár is nehéz helyzetben van egyébként ) Az okos kölöknek , az ez a sok debil nem érti , de én igen egyféle kiváltságot biztosít ez polarizálja a nyájat … sok „birka” ide , egy két smartass oda .. egyből szakadék van, mert vagy érted vagy nem , és a többség nem , relatíve nagy erőfeszítések árán sem.
@Tamáspatrik: igazi jogászok (akik nem nagyon fordulnak már elő se a kormányzatban sem az államigazgatásban sajnos) szerint ezek legjobb esetben is un. „jogvégzett emberek”-nek tekinthetők…
A végszóra. „El kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez, óvatosan, okosan, alázattal. „
A már régen megszűnt Alaplapban (később Új Alaplapban) olvastam Pogány Csaba matematikus? matektanár? cikkét arról hogy az óvodás gyermekek fele kifejezetten tehetséges matekban (50%). Az ált isi végére (8 évvel később ugyanezen a „gyerek mintán”) sikerült 5% matekhez értőt – tehetségest találni. 🙁
Ha jól emlékszem az okot abban találta a szerző hogy a magyar matematika oktatás szaknyelve nincs összhangban a magyar nyelv logikájával? Valami ilyesmi rémlik.
A „scientific illiteracy” kifejezés miért lenne problémás, ha a reáltudományokat lefedő STEAM betűszó is azzal kezdődik?
@rdos: Ha 50 % tehetséges, akkor nem a tehetséget mérték, ha csak az átlagnál jobbakat számolták meg…
@fortin2: Nem tudom, hogy a reáltudósok mennyire húznak kifejezetten jobbra világviszonylatban, de a bölcsész és főleg társadalomtudományi területen tényleg a balos-neoliberális ideológia dominál.
@kemény keleti kommentelő: A liberális humanizmus és szocialista humanizmus sokak szerint már nem ideológia, hanem vallás…
@látjátok feleim szümtükkel: A társadalom szokásai, normái, etikája és törvényei pont azért vannak, hogy az embereket ne az ösztönük vezényelje. A 21. században elvárt viselkedésnek nincs köze a biológiához.
@Online Távmunkás: Huszon éve olvastam és biztosan nagyon pongyolán fogalmaztam, de a lényeg az hogy a matek tehetség, vagy matematikai érzék vagy matek szeretet 8 év kemény számtani-matematikai képzés hatására megtizedelődik. 🙁 Szerintem itt kellene valamit kotorászni, azaz az ált isiben.
„El kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez, óvatosan, okosan, alázattal.”
Azt gondolom, a családi háttér nagyon sokat számít. Egyrészt a korai nevelés. Vannak családok, ahol a gyerek segítséget és pozitív visszajelzést kap, ha meg akar számolni valamit, illetve totyogós korától vannak körülötte a logikáját inspiráló játékok. És vannak családok, ahol ez nem létezik, vagy akár egyenest úgy ül be hétévesen a gyerek a matekórára, hogy az valami nehéz és félelmetes lesz. Ha hölgy az illető, akkor még azt az üzenetet is hozza magával otthonról, hogy ez a számolgatós dolog nem lányoknak való. Az alsó tagozatos osztályom háromnegyedének a matematika az a tantárgy volt, amit valahogy túl kell élni. Másrészt a született tehetség. Ugyanis van olyan, hogy valaki deprivált környezetbe születik, majd tizennyolc év múlva IMO-ra megy. (Az ilyen ember egészen félelmetes. Úgy tombol benne az őserő, hogy azt a barátai csak masszív kisebbrendűségi komplexus mellett tudják elviselni.)
Sokszor azt gondolom, hogy sajnos sok tekintetben az oktatási rendszerünk kényszerpályán van. Megérkezik a hétéves gyerek az iskolapadba, és attól függően, hogy mi van a fejében akkor, kvázi algoritmusszerűen termeli ki tizenkét év alatt a százezrelékekben mérhető természettudományos zsenit, sokkal több, de a nagy egészhez képest még mindig töredéknyi „matekosan jófejű” embert (egyszerűsítve: a leendő műszaki és gazdasági értelmiséget), és azokat a tömegeket, akiknek a matematika egyenlő az iskolai gyomorgörcs emlékével. Egy általam nagyon sokra tartott matematikatanár egyszer egy interjúban azt mondta, hogy már az is jó, ha valakinek a középiskolás matematikából nem a félelem marad meg. Kétségem sincs afelől, hogy ez a tanár jól ismerte a körülményeket, és ha szerinte ekkora eredmény már jó, az tragédia. Nem tudom, mi erre a problémára a megoldás.
Egy másik, szintén rímel. Nagyon elismertem Kálmán Olgát, szerintem az egyik legfelkészültebb magyar televíziós riporter volt (őszintén sajnálom, hogy aktív pártpolitizálásba fogott). Siralmas volt látni Aszódi proffal való beszélgetését, amelynek olyan hangulata volt, mintha ezt a rámenős, alapvetően tájékozott riportert az életének egy pontján beoltották volna fizika ellen – és az hatott. Ha egy történész leül Kálmán Olgával beszélgetni, akkor biztos lehet abban, hogy Kálmán Olgának megvannak a nyolcadik osztályos történelem tananyagot meg nem haladó ismeretei például a fasizmusról. És ez jól van így. Egy atommérnök nincs az analóg kedvező helyzetben. És ez nincs jól így. Nem tudom, mi a megoldás. De azt erősen sejtem, hogy a megoldás nagyon hasonlít az előző problémára adandó megoldással.
Ha szabad egy cseppet idétlenkedni az említett alázattal, akkor az Agymenők utolsó epizódjában Amy elmondja Sheldonnak a Nobel-díj átvételéről, hogy „This is about… humbly accepting a great honor.” Sheldon válasza pedig az, hogy „Amy, we won the Nobel Prize in Physics. Humility is for people who win the goofy Nobels like Literature, Economics, and Peace.”
@Ménkűnagy Bundáskutya: Te is ott keresed a lehetőséget a javításra, ahol Pogány Csaba is kereste. Mai dél után 8 perccel írt kommentem.
@rdos: Nem hiszem, hogy ugyanott keresném. Nem olvastam az írását, csak az általad citált szemelvényből gondolom, hogy ő az oktatási rendszert tartja a probléma okának. Szerintem a probléma oka a családi háttér, és az oktatási rendszer defektje már „csak” az, hogy ezzel nem tud mit kezdeni. Talán nem jól fogalmaztam fentebb, elnézést.
Illetve abban biztos vagyok, hogy a magyar nyelvi és matematikoktatási logikáknak egymáshoz való viszonya irreleváns. Azt feltételezem, hogy az egész világon gond van a nagy tömegek természettudományokhoz való viszonyával. (A homeopátia és az atomenergia-ellenesség nem magyar sajátosság.)
@Ménkűnagy Bundáskutya: Nem is tudod olvasni Pogány Csabát mert akkor még 360 kbyte-os floppy mellékletben volt? vagy a printben is? 🙁
Ha nem magyari jelenség, akkor általánosabb megoldás irányába érdemes kutakodni. 🙂 A családi környezet, kommented után is persze hogy meghatározó, ez sajnos nem kétséges. Azért sajnos, mert így nem lehet nagy tömegeket „matekkal megfertőzni”. 🙁
Mindegy is, nem én fogom ezt a problémát megoldani, de hogy meg kellene oldani az biztos. Kálmán Olga meg sajnos az esetlegesen felismert megoldásról koránál fogva lemaradt. 🙁
Csókolom, Krauss nem a bölcsészeket csepüli, hanem a politikusokat meg stb. Egyszerűen nem igaz, hogy az írás arról szólna, mint amit a metazin/neokohn/mandarin állít: „A bölcsészek és a társadalomtudósok körében hovatovább divat, hogy nem értenek a matematikához és alapvető természettudományos ismereteik is igen hiányosak”
Ezt az első bekezdésre alapozhatják: „Physics for Poets”, „many history or American studies majors”. Nem érti a metazines hülye az „X for Poets” kurzusok szerepét liberális oktatásban, és nem érti vagy direkt félrefordítja és szelektálja a maradékot (nem ugyanezek a diákok „hisznek” a klímaváltozásban, hanem Kamela Harris, de Amy Coney Barrett gázabb volt).
A scientific illiteracy pedig specifikusan a tudományos Módszer ismeretére vonatkozik, nem pedig a természettudományokra.
Az alapvető tudatlansági probléma a magyaroknál az idegen nyelvek, plusz a bölcsész- és társadalomtudományok elmaradottsága. Ld. mi a kultúra, a történelem, az irodalom, a demokrácia, etc etc.
@Online Távmunkás: ‘A 21. században elvárt viselkedésnek nincs köze a biológiához.”
Talán a 21. század felülírja a biológiát? Nanemár!
@rdos:
Nekem meg erről egy főiskolai tanár jut eszembe. Bzionyos Bor Pál ( Bor Zsolt Széshenyi díjas fizikus papája ), aki az általa írt fizika tankönybe az áramerőségek közti különbségről azt találta írni, hogy az oroszlán is olyan, mint a macska, csak egy kicsit nagyobbacska. Ez egy életre bevésődő hasonlat amit nem lehet elfelejteni.
De pl. a hsz-k jelentős része itt is teli van idegen kifejezésekkel, ezért ha egy járatlan fiatal ide talál tévedni, egy idő után el is somfordál, de gyorsan.
@jeanbart: van itt jópár jóval illetékesebb nálam, de szerintem a matek igenis szolgál „élmény sikerélmény, heurisztikus megerősítés képszerűen értelmezhető tartalmak”-kal, de abban pesze egyetértek, hogy a túl sokszor frusztráló tanítás miatt túl sok gyerekhez ez úgy jut el, mint frusztrálótárgy. sőt később is a gázabb gazdasági és műszaki fősulikon sem az átadása a lényeg, hanem direkt ezzel szórják ki a fejkvóta miatt fölöslegesen felvetteket
@Ménkűnagy Bundáskutya: nekünk 9-10-11. évfolyamon volt vagy 5 különböző fizikatanárunk. Nyilván sehogy nem álltunk az anyaggal (mármint azzal amit a XVIII. század után tettek hozzá a tudományhoz). Erre utolsó évre kaptunk egy faszit, aki közölte: itt kurvanagy a lemaradás, nincs az az isten, hogy mindent átvegyünk a plebssel, aki faktos és kell a felvételihez az anyag az majd vért hugyoz, de végigveszik valahogy.
A többiekkel meg közölte, hogy: úgyse lesz szükségetek az elektromosság meg a mágnesesség pontos ismereteire, úgyhogy tanuljunk inkább az atomenergiáról, mert azzal kapcsolatban tuti hogy előbb utóbb megpróbálnak átbaszni, úgyhogy inkább koncentráljunk erre. Ez több mint 20 éve volt.
@látjátok feleim szümtükkel: Jól mondod. Szerintem is komoly probléma a vincenttel a sok idegen kifejezés. 🙁 Egy kiváló fizika tanárom mondta, nincs az a bonyolult fizikai jelenség, amit ne lehetne elmondani magyarul (hogy az osztály egésze is értse). Ehhez képest ásványtanból meg azt sulykolta egy szintén kiváló tanárom, ha nem használom a szakszavakat, akkor nem tűnök szakembernek. 🙁
Fluviatilis transzportáció = folyóvizi (üledék, hordalék) szállítás. Az egyenlő jeltől jobbra többeknek érthető. 🙂
Hát? Juhász Árpád geológus meg írt egy könyvet (lehet hogy ebből is doktorált?) Mo geológiájáról, amit középiskolás műveltséggel biztosan megértesz, de még játszik az ált isi is. 🙂
Nem én fogom ezt a problémát sem megoldani, de amíg komemntelhetek kommentelek. 🙂
És hogy nem tűnök szakembernek? Megrendelőim egy hányada nem szakember. Na. Velük is szót kell értenem, ezért hanyagolom a latint. Hacsak nem szakik között vagyok. 🙂
@látjátok feleim szümtükkel: azt a fajta állatttenyésztő gazda (a mogyoró férfi ideáltípusa) szemléletet, amit a közgondolkodás biológiának tart (beleértve, hogy a kilógó, az beteg, és le kell ölni, míg nagobb bajt nem okoz, és vannak ehető részei) a tényleges biológia (és nem csak a 21. századi) mindenképp fölülírja. ráadásul pont az a genetika zavar bele a mennyi kórus alaptörvényi harmóniájába, amelyre oly buzgó, de oly kevé hozzáértéssel hivatkoznak.
—
When genetics is taken into consideration, the boundary between the sexes becomes even blurrier. Scientists have identified many of the genes involved in the main forms of DSD, and have uncovered variations in these genes that have subtle effects on a person’s anatomical or physiological sex. What’s more, new technologies in DNA sequencing and cell biology are revealing that almost everyone is, to varying degrees, a patchwork of genetically distinct cells, some with a sex that might not match that of the rest of their body.
http://www.scientificamerican.com/article/sex-redefined-the-idea-of-2-sexes-is-overly-simplistic1/
—
szóval nem, nem biológia, még asz sem. helyesebb és igazabb lett volna beleszájerolni a mogyoró alaplepapírozásba, hogy a mogyoró állam őrködik a mogyoró tenyésztés üzemi tisztaságán.
A teljes természettudományos oktatás csődje az életszerűtlenségből fakad. Szinte az összes embernek (kivéve néhány elméleti természettudóst<1%) megvannak a matematikai korlátai, és ezeket általában a saját élete, munkája, a felmerülő problémák, a kézzelfogható kapcsolat a való élettel határozzák meg. Amilyen matekkal az ember a való életben mindennap szembesül, az általában zsigerből megy akár tudat alatt, amivel már többször találkozik, azzal elboldogul, amivel soha, vagy csak egyszer találkozott, arról általában lövése sincs, esetleg minimális ismeretei. Miért gondoljuk egy percig is, hogy ez pl. másképp van egy 8-14 éves fiatalnál? Vagy akár később? Racionális számok 12 évesen? Ember! Hát nem csoda, hogy a gyerekek egy része sírva fakad. Nincs egyetlen apró fogódzó sem az életükben, amihez ezt lehetne kötni. Az egyébként abban a korban szintén többnyire életszerűtlen fizkaoktatás, azaz a gyakorlat, amivel ügyes pedagógiai munkával össze lehetne kötni a matek egy részét a való élettel, csak 7.-ben kezdődik.
Más. Valahogy a bölcsészetben, és művészettudományokban (már csak a tudományos sajátságok miatt is) megengedőbb az oktatás a saját értelmezésekkel. Hogyan illesztette be a fiatal a tudást a saját gondolatvilágába? (Kb. 10 évesekről beszélünk) A történelem általános iskolai szintű nézőpontja, vagy a János vitéz, de még az ének-zene, vagy a művészettörténet is jobban összefér a gyermekies gondolatvilággal, mint a kamatszámítás gyerekként. De a legfontosabb, hogy a matematika, és a többi természettudomány is abban a korban életszerűtlenül egzakt. Ezt a betegségét képtelen az oktatás levetkőzni. Nincs vita. Nincs vitára való felkészítés, és hajlam sem. Nincs olyan, hogy nagyrészt jól mondtad Pistike, de ez… Kivétel, vagy figyelembe kell venni más hatásokat, amit eddig nem taglaltunk, de nézzük. Nincs olyan, hogy a gravitációs állandó kb. 10, és majd csak akkor lesz 9,81 vagy pontosabb, ha számít. Ha az életben előkerül. A lényeg, hogy az összefüggést értsd (nyilván életszerű példák által). Ritka az olyan, hogy az oktatásban kimondjuk, hogy „legtöbbször” úgy van, de vannak kivételek. Csak a pontos válasz elfogadható, ezért is ritka a sikerélmény.
@incze:
nem, ez nem kavar be semmibe, legfeljebb olyanok szerint, akik nem igazán értik, mit mogyoróznak magas lóról
@látjátok feleim szümtükkel: „A csöcsike kilóg miért nem minősül zaklatásnak?”
Mert egy ember puszta testi jelenléte nem az, csak a cselekedete. Nagyon alapvető, és tágabban az antifasizmus törekvéseibe belevezető gondolat, hogy testi jegyeket lehetőleg semlegesen tudomásul vegyünk. A jelenlét és a cselekvés persze számtalanszor szürkezónás, helyzet, felfogás, értelmezés kérdése (és vita tárgya): „fenyegetően állt”, „provokatívan kivillantotta a…”, de nagyon fontos, hogy mindig vegyük a fáradságot a helyzet egyedi értelmezésére a legjobb tudásunk és a pillanatnyi lélekjelenlétünk szerint, és sohase engedjünk a késztetésnek, hogy úgy egyszerűsítsünk, ami kizár embereket az együttlétezés (nem írom, hogy „békés együttlétezés”, mert az együttlétezés minimális definíciójának tartalmaznia kell a békésséget, semleges elfogadást) lehetőségéből, és ebből kifolyólag a létezésből.
@Nolwell:
annyiban módosítanom kell, hogy a szerző is vonalas szellemi hugyosproli, ugyanis
Yet if biologists continue to show that sex is a spectrum, then society and state will have to grapple with the consequences, and work out where and how to draw the line. —Many transgender and intersex activists dream of a world where a person’s sex or gender is irrelevant. Although some governments are moving in this direction, Greenberg is pessimistic about the prospects of realizing this dream—in the United States, at least. “I think to get rid of gender markers altogether or to allow a third, indeterminate marker, is going to be difficult.”
So if the law requires that a person is male or female, should that sex be assigned by anatomy, hormones, cells or chromosomes, and what should be done if they clash? “My feeling is that since there is not one biological parameter that takes over every other parameter, at the end of the day, gender identity seems to be the most reasonable parameter,” says Vilain. In other words, if you want to know whether someone is male or female, it may be best just to ask.
ez rohadtul nem következik az írásból. ostoba, vonalas módon tárgyal biológiai kérdéseket.
és a szerzőnek doktorátusa van biológiából. na ez kurva gáz. vagy csak megrendelésre írja az ideológiához illeszkedő cikkeket.
egyáltalán hogy jelenhet meg az idézett szöveg a science-ben?
@mafi mushkila:
na ezt húznák át pirossal az iskolában.
egyszerűen semmi értelme az írásodnak, semmi.
akár azt akarod írni hogy testi jegyekhez semlegesen viszonyuljunk, akár azt hogy ne de álljunk ellen a kísértésnek, bármi megfogalmazható tömör, világos mondatban vagy mondatokban.
nézd mit ajánl egy nobel-díjas
http://www.writerswrite.co.za/v-s-naipauls-7-rules-for-beginner-writers/
@Nolwell:
amúgy ez azért röhejes, mert össze-vissza kever benne mindent.
a férfi-nő társadalmi kategória, biológiai megalapozottsággal
a három társadalmi nemi kategória a férfi-nő-interszex
egyik kategóriának sincs egyetlen döntő kritériuma
az emberek döntő többsége világosan besorolható kettőbe, férfi vagy nő. ezek döntő többsége ciszgender, mert nem szenved semmilyen személyiségzavarban.
a többiek zöme besorolható az interszexbe
vannak akik nem, mert a határok nem élesek, de ezek az elenyésző, érdekes kivételek
Many transgender and intersex activists dream of a world where a person’s sex or gender is irrelevant.”
azok sem erről álmodnak, ez egy rossz megfogalmazás. ha erről álmodnának, az teljesen irreális lenne, mert olyan világ ahol mindez irreleváns már nem emberi világ
Although some governments are moving in this direction”
ez egyrészt nincs így, másrészt talán az író ezt szeretné, ezt tartaná normálisnak, doktorált biológus létére? miért is?
since there is not one biological parameter that takes over every other parameter, at the end of the day, gender identity seems to be the most reasonable parameter,” says Vilain. „
ez meg egy értelmetlen mondat. pont a gender identity meghatározásáról van szó, önmaga hogy lehetne paraméter? ha pedig itt az önbesorolásra gondol a szerző, akkor egyetlen kizárólagos paraméter hiányában nem következik az önbesorolás mint egyetlen lehetséges kritérium ténye.
In other words, if you want to know whether someone is male or female, it may be best just to ask.”
in other words, this is bullshit for the half-witted.
@Nolwell:
de azért sokatmondó hogy az interszex kategória létezését, a férfi-nő kategóriák nem teljesen éles elhatárolhatóságát és az egyetlen kizárólagos gendermeghatározó paraméter hiányát ilyen színvonalon megírt és ennyire vonalas cikkben próbálják eladni.
na ez a szomorú, nem a kisprolit kell bántani, aki általánosban tanult utoljára biológiát meg matematikát, hanem az ilyen magazinok szerkesztőit ütni.
szűzanyám
@Nolwell: én értem, hogy gazdaszemmel ezek kényelmetlen tények, hiszen veszélyben a tenyészlicensz, de nem értem, hogy szerinted mi nem következik, és mi következik, és miért sajnálod a szerző biológiai doktorátusát. itt egy kicsit szűkmarkú vagy az az okadatolásban, attól eltekintve, hogy szerinted ez megrendelésre írt (soros?) és vonalas, és hugyosproli, nem sok mindent sorolsz fel azzal a tekintélyes mennyiségű tényanyaggal szemben, amely alátámasztja, hogy az ember ún. biológiai neme nem egy igennel vagy nemmel eldönthető kérdés.
és attól nem tartanék a helyedben, hogy a zemberek naponta pénzfeldobással döntenék el az aznapi biológiai nemüket, de a helyedben egy kicsit értőbb szemmel néznék azokra, akik nem érzik jól magukat a főkipcsák által számukra kiakaított skatulyájéban (n.b. én magam, hibátlan férfi identitással valósággal hányok attól, amit ő férfiúinak deklarál – de ez már inkább gender kérdés, nem biológiai nem.)
@Ménkűnagy Bundáskutya: ” Azt feltételezem, hogy az egész világon gond van a nagy tömegek természettudományokhoz való viszonyával. ” Erről van szó. Elég ha belehallgattál mondjuk a mérnökök beszélgetésébe a járványról, a biológiai alapismereteik nagyon gyengék. A tudományos gondolkozást és a tudományos igényű tájékozódás alapjait rég elfelejtették.
Ezzel szemben a rokonságban két jogász ember, akik alaposan elkapták a vírust, szépen utána olvastak a dolgoknak és felhozták a biológiai tudásukat is egy elég jó szintre. (Történetesen meg tudom ítélni, mert kamaszkorból „visszamaradt” affinitásom van a biológiához, és igyekeztem egy kicsit valamennyire szinten is tartani.) Kell egy kis alázat, időt fordítani a tudományos tájékozódásra.
Aki nem művelte a tudományt és nem tudja mi az, összezavarodik egy ilyen helyzetben és a legvadabb konteókat is hajlamos elfogadni. Nem tudja megítélni, hogy milyen egy tudományos cikk és a következtetéseit hogyan kell értékelni (illetve több ilyet is el kell olvasson).
Ez bármilyen természettudomány esetében és társadalomtudományok esetében is így van.
@Nolwell: ezzel a levezetéssel nyugodtan tanszéket alapíthatsz a janicsárképzőn.
szerintem valahol az xx, meg az xy körüli genetikai sertepertét, meg az embriófellődés körüli, sőt a kifejlett, érett példányban alkalmatlankodó gén kapcsolókat kéne egyszer s mindenkorra picsán rúgnod (mert így még arra virradunk egyszer, hogy valami okból a főkipcsák nem a lasztitt bikkantja az erkélyről a puskásba, hanem valami vécépapírral türűgeti a konyhaablakot zámbódzsimin andalogva)