Matolcsy György: Szimpl ting

Eredeti szerző: jotunder

  Ma vendégszerzőnk, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyzetét olvashatják. 

  ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

  A jeles brazil közgazdász-professzor Paolo Coelho New York-i utazás című munkájában arra keresi a választ, hogy miért esnek vissza a nyugati  gazdaságok, miközben egyes, az ortodoxiától eltérő gazdaságpolitikát folytató kisebb államok legyűrik a válságot.

  Már a szerző első megállapítása is elgondolkodásra késztet: Ha a lelked rezdüléseidre hallgatsz, feltárul előtted a Sors szivárványának megmagyarázhatatlansága. Hősünk egy kisállat-kereskedő, aki meglátogatja a szomszéd utcában lakó lányát, akit tizenhárom éve nem látott. Hogy egészen pontosan miért nem látta tizenhárom évig, az nem derül ki a könyvből, éppen az a nagyszerű ebben a műben, hogy nem vesz el a felesleges részletekben. A kisállat-kereskedő kilép a háza ajtaján, és eszébe jut egy történet egy középkori mágusról, aki megpróbálja megkeresni a tengeri csatában eltűnt nagybátyját. A mágus lemegy a kikötőbe, ahol találkozik egy tengerésszel, aki elmesél neki egy történetet egy egyiptomi vándorról, aki elhatározta, hogy nem vándorol tovább, hanem inkább megpróbálja  megfejteni a Négy Nagy Titokból a harmadikat.

  Érdemes idézni, hogy látja a helyzetet Coelho professzor: A jövő cifra korsója előtted jár, de hátad mögött ott a múlt mélységes kútja. Vajon mi  lehet a harmadik titok ? – kérdezi most a kedves Olvasó, de vajon, amikor törvényt hoztunk arról, hogy az ezerkétszáz forintos bankjegyeket megadóztatjuk, majd az adót levonjuk a kenyérpirítási díjból és ezzel egycsapásra stabilizáljuk a tértivevény piacot, akkor nem ugyanezt kérdezte? Mi lehet a titkunk, mitől szárnyal a magyar gazdaság, mitől bújt be a recesszió vonyítva a sublót alá?  

 Coelho elmélete szerint: Minden jobb lehet, ha hiszel benne, hogy jobb lehet, ha hiszel benne. Az egyiptomi vándor álmot lát, amelyben egy norvég bálnavadász váratlanul megszereti a bálnákat és felhagy addigi életével. Pontosan ezt az utat kell követnie a magyar gazdaságpolitikának. Ha a száz kilencvennyolc százaléka kilencvennyolc, és a neoliberális közgazdaságtan szerint pont annyi, akkor nincs esélyünk, hiába növekszik mínusz két százalékkal a magyar gazdaság, sohasem juthatunk ki az ördögi körből. Elég azonban úgy döntenünk, mernünk úgy dönteni, hogy a száz kilencvennyolc százaléka száznégy, és máris az élre kerülhetünk.

 Apróság, de az ilyen apróságokból épül fel az erős magyar gazdaság, vagy ahogy a professzor írja: Kicsiny kavicsok fekszenek a parton, de megtörnek rajtuk a tenger hullámai. A bálnavadász betér egy kávézóba,  és itt a nyolcvannegyedik oldalon, ez talán Coelho legszellemesebb ötlete, találtam egy cédulát amire az volt írva, hogy vegyek két pár selyemzoknit a Nóri néninek. Mindez a feleségem kézírásával. Teljesen megdöbbentem, honnan ismerheti a professzor Nóri nénit? Hihetetlen meggyőző, nem csoda, hogy közgazdászok tízmilliói forgatják  haszonnal Coelho professzor munkáit, és egyre több kisebb állam választja az unortodox megoldásokat a százalékszámítás helyett. De térjünk vissza a kávézóba. Ez az a pont, ahol az Olvasó megértheti, hogy miért vettük el a magánnyugdíját, miért fogjuk elvenni az ….. izé, ezt törölje kedves Vincent, ez még csak munkaanyag, még alakulhat, csak a miniszterelnök úr azt mondta, hogy most ne zavarjam ezzel, mert a Sárpataki II. elhúzott a jobbszélen, és nemsokára bead, szóval a kávézóba váratlanul belép egy kisállat-kereskedő, aki tizenhárom éve nem látta a lányát.

 Nem az a mester, aki megtanít csukát fogni, hanem az, aki megtanít az élet szeretére – írja itt Coelho. Pontosan erről van szó, erről próbálom meggyőzni a közgazdász-társadalmat. Ez olyan egyszerű dolog, vagy ahogy az angol mondja, szimpl ting, mint egy kicsi piros folt egy bhutani óvodás hátsóján. A professzor szereti az egyszerű  dolgokat, én is szeretem az egyszerű dolgokat, ahogy Shakespeare mondja: letsz láv ícs ádör csildren, dö nájszeszt trezsör iz láv, der iz nó mór bjútiful vörd lájk láv, nóver in the vörld. 

 Az országot dinamikus növekedési pályára állítottuk, csak még nem látszik, mert rossz szögből nézzük! Meg kell tanulni olyan szögből nézni a magyar gazdaságot, hogy látszódjék az a  dinamikus növekedési pálya, Coelho pedig megtanít minket arra, hogyan kell úgy nézni a magyar gazdaságot, hogy láthassuk azt a redves dinamikus növekedési pályát: A hit ereje legyőzi a számok erejét, és fényárba borítja életünk kristálygömbjét.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16524423-6ab3edd8d79ba' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16524423&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16524423-6ab3edd8d79ba&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16524423-6ab3edd8d79ba' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>