Meghalt Alexander Grothendieck
Eredeti szerző: jotunder
86 éves korában meghalt Alexander Grothendieck a huszadik század egyik legnagyobb matematikusa, az algebrai geometria újraértelmezője.
Az elmúlt negyedszázadban szinte illegalitásban élt, pár barátja tudta csak, hogy egészen pontosan hol lakik. A hetvenes évek elején gyakorlatilag befejezte a matematizálást, legalábbis abban az értelemben, amelyben a földi halandók ezt a kifejezést használják.
1997-ben egy hónapot töltöttem az egykori szobájában Párizstól délre, egy kisváros melletti erdőben. Eleve nem egyszerű dolog, ha Gromov tanítja meg az embert arra, hogyan kell használni a kávéautomatát és Connes elvi irányítása alatt költi el az ebédjét (ezt nem tudom elmagyarázni), de az az íróasztal, meg azok a furcsa kéziratok a kis könyvtárban az emberi (értsd nem grothendiecki) élet teljes, de legalábbis részleges értelmetlenségének szimbólumaivá váltak az életemben. Ezektől az élményektől persze érdemes megszabadulni valahogy, de talán az sem baj, ha valamennyi megmarad bennünk belőlük.
Grothendieck harmincéves korától tornyosult a francia matematika fölé, hatása a mai napig meghatározó. Ő nem egyszerűen nem volt könnyű ember, hanem egy külön kategóriáját alkotta a nehéz embernek, politikai nézetei is voltak, amelyek szintén nem könnyítették meg a környezete életét, kései munkásságába sikerrel építette be a paranoiáját. A legnagyobbak egyike volt, aki valaha élt ezen a bolygón. Valaki, aki túl közel került a felsőbb világokhoz.
Amennyi algebrai geometriát, kéveelméletet én tanultam az bőven Grothendieck korszaka előtti dolog volt, de egyszer az életemben szükségem volt egy Banach-terekről szóló tételére, kénytelen voltam beleolvasni a bizonyításba, egészen rémisztő volt. Úgy éreztem, mint egy laikus, aki beleolvas egy szerzetesrend titkos dokumentumaiba. Hihetetlen érzéke volt a lényeghez. A lényegen kívüli dolgok pedig egyáltalán nem érdekelték és nem is óhajtott megemlékezni róluk.
Isten jelet adott az emberiségnek Grothendieck megteremtésével. Ilyenek NEM vagytok gyerekek, ebbe kell belenyugodnotok, ezt kell elfogadnotok. Jó lecke.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519279-686e582e86f50' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519279&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519279-686e582e86f50&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519279-686e582e86f50' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Annak örülök azért, hogy Mozartot meghallgathatom és élvezhetem is. Isteni jel ide vagy oda, lehet, hogy ez a matematikusok sorsa.
@aronsatie: A Holdra szállást sem lehet élvezni, csak tudomásul venni. A tudomásul vételben van valami felemelő. Grothendieck egyszerre volt Mozart és Neil Armstrong, meg mondjuk Che Guevara.
@jotunder: Állítólag Tom Hulce John McEnroe-t vette alapul Mozart filmbéli megformálásához (mondjuk ez marhaság, Mozart egy zongorát se tör össze a filmben és a császárnak se szól be), de Grothendiecket akkor kiről mintázhatná?
Nekem Rilke, meg az ő duinói elégiái jutottak az eszembe, az angyalokról, akik elpusztítanak, ha közel kerülünk.
Az biztos, hogy szegény öreg nem volt normális. Alighanem valamiféle autizmussal született, és a jótündérek szerencséjére zseniális bolondnak bizonyult. Vannak ilyen emberek. Nélkülük szegényebb és unalmasabb volna az életünk, csak az élő embert magát nehéz elviselni. (Most nem kifejezetten Jótündérre céloztam.)
Az alabbi eloadas a francia cim ellenere az elejet leszamitva angolul van.
Nem laikusoknak szol, de valahogy az a fajta eloadas amit akkor is jo hallgatni, amikor az ember nem ert mindent 🙂
http://www.youtube.com/watch?v=BhWHxiqQzrI
Az alabbi essze (szinten Cartier) tartalmaz erdekes reszeket nem matematikusok szamara is:
xahlee.info/math/i/Alexander_Grothendieck_cartier.pdf
@balmoral: Az ilyen megnemertett zseniknek mindig szornyu elete van. Halas vagyok a sosrnak, hogy atlagos vagyok es az elet apro oromeit is kepes vagyok elvezni. Bar az is igaz, hogy unalmasabb es szegenyebb lenne az eletunk az ilyen zsenik nelkul.
@balmoral: @rolldog:
Nem kellett elviselnetek és nem lettetek tőle gazdagabbak se.
Láttam egy filmet, ami Gauss életéről szólt.
Azt mondta benne – gondolom, saját gondolat -, hogy úgy élt az emberek között, hogy senkivel nem tudott beszélni. Mindenki lassú volt neki és nem is értették, miről beszél.
Gondolom, olyan lehetett, mint egy ember egy majmokkal teli szigeten.
Elment, hogy megkeresse kora egyetlen zseniális matematikusát, akivel beszélni tud az őt foglalkoztató problémákról,
de sajnos az már egy teljesen agyalágyult öreg volt.
Úgyhogy egyedül élte le az életét egy majmok bolygóján, de azért nem kell még nagyon sajnálni.
Ti se tehetnétek mást a majmok között, minthogy emberek maradtok.
Ez volt az a film…
prizmafolyoirat.com/2013/09/26/csodalatos-elmek-a-vilag-folmerese/
@én már a fény gyermeke vagyok: Bolyai Jánossal meg nem akart beszélgetni, mert túl lassúnak érezte magát hozzá képest. (Ha már kora zseniális matematikusait említjük.) Legalábbis Németh László szerint. Körülbelül olyan megbízható forrás, mint a Gauss-film. Nem gondolom, hogy a dolog így működne, én is milyen jól elbeszélgetek veletek.
@balmoral:
Degizony. A dolog így működik.
A kutyával is tudunk kommunikálni, csak olyasmit kell mondani neki, amit megért.
Gyereide, takaroggy, rosszember, megyünk sétálni, nem megyünk sétálni.
Az ember ezeket érti :
Megyünk békemenet, nem megyünk békemenet.
Ilyen állatok közt elég nehéz lehet egy matematikai problémáról csevegni.
@én már a fény gyermeke vagyok: Mindig elfelejted, hogy én a sötétség gyermeke vagyok, segédmunkás, abból is állandó éjszakás. Tehát akkor most megyünk békemenet, vagy nem megyünk békemenet? És kit kell megugatni?
@balmoral: Lehet, hogy ott az állandó éjszakában dolgozva
túl sok autista zsenit kell elviselned,
és azért látod sötéten a zsenikérdést.
@jotunder: te találkoztál Gromovval?
és ezt csak így fél mondatban lököd ide?
@Argentínában megdöntötték Perón asszonyt: en meglehetosen sokat koszonhetek neki. ket iskola volt, ami igazan hatassal volt ram, az egyik az ove. jo ideig (tiz ev?) minden amit csinaltam az o dolgairol szolt. a legalapvetobb szemlelet, amit embertol megtanultam, tole van. de beszelni talan ha otszor vagy hatszor beszeltem vele, egesz eletemben.
@jotunder:
ugye tudod, hogy a Ché nagyobb zseni volt mint a Grothendieck? a Ché feltalálta a pénzt!!!!!!!!!!! ez nem vicc!!! mint a cubai nemzeti bank Elnöke!!!! gyárlátogatáson mikor valaki reklamálta, hogy nincs elég pénze, aszon’ta, megszüntetem a pénzt most és itt!!! mostantól kezdve ezért a céduláért már lehet egy liter tejet (valóban kíváló minőségő literes palackozott tej) és ráírta egy cetlire 1 liter tej és aláírta…
ezt a Grothendieck még részegen sem tudta volna…
@jotunder: http://www.husky-owners.com/forum/uploads/gallery/album_5/gallery_1354_5_7401.gif
mindkettőtöknek szól 🙂
@Rodeo36: azt hiszem ennek a tortenetnek az alapja az, hogy bankelnokkent egyszeruen Che neven szerepelt az alairasa a bankjegyeken.
http://www.123rf.com/photo_763962_ernesto-che-guevara-s-signature-on-1960-cuban-peso-close-up.html
ez a szignó ma másolatban még látható a Plaza de la Revolución egyik épületének homlokzatán a „Ché” képével…aki ismeri Argentiná-t az tuggya, hogy minden argentin „che”
@én már a fény gyermeke vagyok: most akkor lesz békemenet vagy nem lesz? Mást nem is értettem.
@Fisk: Maj szólok, mikor öltözzél.
@én már a fény gyermeke vagyok: szuper, a legszebb locsolós zakómban jövök.
Egy matematikus (matematika szakon végzett az ELTE-n) mesélt nekem egy nála sokkal jobb matematikusról:
„Magasan felettem áll, csomó olyat művel, amit nem is értek. Egyszer beszélgettünk egy problémáról, biztos voltam benne , messze előttem jár, de beizgultam, és gyorsan mondtam neki a lépéseket. Ő meg: »Várj, várj egy kicsit, én még nem tartok ott. Sosem fogok olyan gyorsan gondolkodni, mint te!« Elképesztő volt, hogy sokkal több időre volt szüksége, viszont sokkal messzebbre jutott” – így a matematikus (akinek néha a kérdéseit sem értem igazán).
„Isten jelet adott az emberiségnek Grothendieck megteremtésével. Ilyenek NEM vagytok gyerekek, ebbe kell belenyugodnotok, ezt kell elfogadnotok. Jó lecke. „
Te szerencsés vagy JT, én sokkal gyakrabban találkozom ezzel az érzéssel.
Azért annyit elárulhatnátok, hogy Grothendieck levitte a szemetet vagy sem?
@legeslegujabbkor: nem szemetelt.
@OoOoOo:
Beugrott az Oscardíj átadás: És köszönöm mindazoknak, akik lehetővé tették…
Messziről csodálom a történeteiteket.
@legeslegujabbkor: Egyszer levitte, de nem talált vissza a lakásába. Akkor kezdődött a belső emigrációja.
@balmoral: Nem is akart visszamenni a lakásba, mert nem akarta, hogy átvizsgálják a szemetét. Meg elgondolkodott egy jó kávéelméleten jótündér számára, és nem talált vissza.
Látod már Jótündér, kifélék a te olvasóid? Hát érdemes? Ezeknek?
@legeslegujabbkor: hát, akik megértik a dolgait, leginkább azoknak jár az oscarköszönet.
ez nem olyan, mint a film vagy a zene.
@OoOoOo: Ki ebben alkot kiemelkedőt, ki pedig abban, hozzánk a pórnéphez végül csak egy jótündér jut el.
@legeslegujabbkor: én nem vagyok a felmócártosítás, beistenítés, megzsenicukrozás pártján, tőlem ezek a dolgok távol állnak, meg unom is.
Én annak örülnék, ha a „pórnép” (ez a te szavad, tőlem ez is távol áll, én ilyeneket csak akkor használok, ha valaki kötözködik) azt tudná, hogy mi mindenben van benne a matematika. (bár lehet, hogy egyszerűbb lenne azt összeszedni, miben nincs.) Ezzel mondjuk kiírthatnánk a mire jó a matematika? kérdést.
@legeslegujabbkor: ennél sokkal lényegesebb kérdés, hogy a pórnép hova jut el.
(Pl. vasárnap a teszkóba, pórnép gyereke a gimnáziumba, ilyenek. Bocsánat, offdemagóg voltam)
@Érvsebész: ez @OoOoOo: véleményével egyező, de kissé pórnépizált megközelítésű változat részemról.
@OoOoOo: Kötözködős hangulatba kerülök, amikor a matematikát nem közelíteni akarjátok, hanem elérhetetlen magasságba távolítani, és csak halkan és megilletődve lehet beszélni róla. Hozzátenném, hogy én kifejezetten szeretem a számokat.
@legeslegujabbkor: itt nem a matematikáról volt szó általában, hanem kifejezetten Alexander Grothendieckről. esetleg keress rá a Grothendieck prím legendájára (ami esetleg nem is legenda). Grothendieck az igazi Bourbaki iskolát követte, szerinte a példák csak arra jók, hogy mellékvágányra tereljék az embert, ő tisztán formalizmusban gondolkodott. az algebrai geometria, különösen a görbék elmélete aránylag jól elképzelhető dolgokról szól (klasszikusan, persze ezek a görbék valójában kétdimenziós felületek), hát ő nem akarta őket látni, mert a látást rossz műveletnek tartotta. van egy teljesen jelentéktelen probléma a matematikában, az, hogy az objektumokból „túl sok” van. ez lényegében semmiféle gondot nem okoz, mert ekvivalens objektumokból ezekben az elméletekben egyáltalán nincs sok. na Grothendieck kicsit megváltoztatta a halmazelmelétet, csak azért, hogy a formalizmusa egyből átmenjen. könyvet lehetne írni a Grothendieck univerzumról, ami olyan gondolkodási lépés volt neki, mint másnak az, hogy lecsavarja a filctoll kupakját.
@jotunder: Ha visszaolvasol pont jobban meg akartam ismerni Alexet, ezért kérdeztem rá. Roppant érdekesnek találom a gondolkodásmódját.
@jotunder: Mi ez a halmazelmélet-megváltoztatás?
@keletita: http://www.cwru.edu/artsci/phil/Proving_FLT.pdf
itt mesélik el, hogyan szivárgott bele ez az egész még a Fermat-tétel bizonyításába is. formailag szükség van egy elérhetetlen számosság létezésére, de ha jól értem tisztázták, hogy ami Grothendieck univerzumban megcsinálható, az megcsinálható ZFC-ben.
@jotunder: Köszönöm. Megpróbálom majd rendesebben megnézni, 5 perc alatt sajnos nem lettem tőle okosabb.