Mégis, mit csinált az Alkotmánybíróság?
Eredeti szerző: jotunder
„5. A 3. pont szerint elfogadott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) az Alaptörvény részét képezi. ” (Magyarország Alaptörvénye Záró Rendelkezés)
„Mindebből az következik, hogy az Ár. nem tekinthető az Alaptörvény részének, alaki jogforrási helyzete nem egyértelmű, és ellentétes az Alaptörvény egységes jogi dokumentum jellegével.” (Az Alkotmánybíróság határozatából)
Az Alkotmánybíróság olyan rendelkezéseket semmisített meg, amelyek az Alaptörvény Záró Rendelkezése szerint az Alaptörvény részét képzik. Ezzel természetesen nem semmisítették meg az Alaptörvény Záró Rendelkezésének 5. pontját. Á, nem, azt nem, azt ugyanis nem lehet.
Egyébként, miért is ne lehetne? Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvény egy paragrafusát. Mert olyanja van. Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság az egész Alaptörvényről kimondja, hogy semmis, akkor mi lesz? Elmondom, mi lesz. Baj. Amennyiben az Országgyűlés úgy módosítja az Alaptörvényt, hogy Orbán Viktor örökös miniszterelnök, akkor is baj lesz. Van bármi, ami kizárna egy ilyen irányú alaptörvény-módosítást? Nincs. Valamiféle jogállami elvekkel ellentétes lenne egy ilyen módosítás, de az absztrakt elvek nem tekinthetők jogforrásnak. A jogforrás az Alaptörvény lenne, amelyben formailag szabályos módon belekerül az a paragrafus, amely kimondja Orbán Viktor örökös miniszterelnökségét. És esetleg kikerülnek azok a paragrafusok, amelyek ezzel némiképpen ellentmondásban látszanak lenni.
Az alkotmányok nem garantálják azt, hogy nem esik szét egy ország, nem tör ki polgárháború, anarchia. A polgárok szignifikáns többségének, illetve azok választott képviselőinek épeszű viselkedése a demokratikus jogállam alapja. Az Alaptörvény csak az épeszűség közegében működhet.
A polgárok épeszű viselkedése mögött egy informális társadalmi szerződés áll. Ennek a társadalmi szerződésnek a lényege az, hogy a polgárok elfogadják saját államuk működésének kereteit. Nem feltétlenül és nem minden pillanatban szeretik ezeket a kereteket, nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a keretekkel, de elfogadják azokat. Az elfogadhatóság feltétele nem feltétlenül az, hogy a keretek megfeleljenek valamiféle magasztos, magasabbrendű jogelvnek, sokkal inkább az, hogy egy relatíve magasztos, de a polgárok számára belátható és elfogadható jogelvnek feleljenek meg. A polgárok épeszűsége ráadásul nem kényszeríthető ki. Van úgy, hogy egy társadalom összességében őrültként kezd viselkedni.
Az Alkotmánybíróság többsége jelezte, hogy valamelyest elmozdultunk az épeszű viselkedéstől. Nem arról van szó, hogy Nérók, Ceaucescuk, Bokassák kezében van az ország. Magyarország még többé-kevésbé az épeszűség keretei között van, de azért aggasztó állapotban van az informális társadalmi szerződésünk, és a közhatalom attitűdje is ijesztő néha. Akárhogy is nézzük, a hatalom explicit ígérete ellenére, mindenféle társadalmi konszenzus nélkül alkotmányozott, és ebben a pillanatban is folytatja az alkotmányozást, miközben társadalmi támogatottsága jelentősen csökkent. Formálisan joga van erre? Természetesen. Fent már jeleztem, hogy mihez lenne még formálisan joga.
Úgy tűnik, hogy a közhatalom olyan jellegű polgári attitűdöket preferál, erősít meg, próbál meg mintaként a társadalom elé állítani, amelyek már az épeszűség határát is átlépték. Bayer, Stefka, Kerényi Imre és Pataky Attila ún. Békemenete és ennek a jelenségnek a kormányzati fogadtatása, kitüntetése, teljes azonosulása már több mint ijesztő. A fenti személyek nem épeszű polgárok, és most nem mennék bele abba, hogy egészen pontosan micsodák.
Az Alkotmánybíróság kétségbeesett gesztusa nem változtathatja meg jelentősen a helyzetet. A hatalom a kérdéses, az informális társadalmi szerződést tovább erodáló átmeneti rendelkezéseket beemelheti az Alaptörvénybe. Egyébként az Alkotmánybíróság többsége pár hónap múlva a jelenlegi hatalomhoz lojális bírákból fog állni. Békemenetek indulhatnak a diákmozgalmakkal szemben, radikális ellenzéki csoportok alakulhatnak, a hideg polgárháború legalábbis langyosodhat.
Magyarországon mély válság alakult ki: gazdasági, társadalmi és alkotmányos válság. Az Alkotmánybíróság döntése csak egy szerény javaslat a kiútra: A hatalom kezdjen el normálisabban viselkedni. Ezt az Alkotmánybíróság nem tudja kikényszeríteni. Ezt senki sem tudja kikényszeríteni. Az ünnepelt Alaptörvény egyik pontját a magyar Alkotmánybíróság de facto megsemmisítette: nem fogadta el az Átmeneti Rendelkezések alaptörvényi jellegét annak ellenére, hogy ez explicite leíratott az Alaptörvényben. Ennyi történt. Ez pedig egy utolsó figyelmeztetésnek fogható fel egy hatalmát, befolyását néhány hónap múlva teljesen elvesztő testülettől.
Valójában ez történt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520439-6ae5f29cf2199' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520439&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520439-6ae5f29cf2199&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520439-6ae5f29cf2199' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@grundigg: maga az alaptörvény is lehet alkotmányellenes, ezt mondta ki az AB.
@ismeretlen galaxis:
Ismersz itt valakit? Bunda lehet az ügyben, valamilyen protekció, hogy el tudtad érni azt a jó finom kis kizárást, amiért én hiába könyörgök. Pedig már ajánlottam, hogy mondok én akármit, hogy menjen. Mit tudsz amit én nem????
(Én már azt is megpróbáltam, hogy picsa, de semmi.)
Sajnos csak majdnem korrekt helyzetértékelés.
Az AB akkortól veszítette el a meccset, mikortól már a minimális látszat se számít: és _már_most_ ez a helyzet! Szóval ez már hónapokkal ezelőtt bekövetkezett, nem pedig hónapok múlva fog bekövetkezni.
Konkrétan körülbelül a tulajdonhoz való jog első súlyos csorbítása (gy.k. MNYP beszántása) ügyében elszalasztott döntési lehetőség óta az alkotmánybíróságnak, mint önálló hatalmi ágnak nulla valós jelentősége maradt.
@grundigg:
Azt, hogy a tételes alkotmány „jó” legyen, a szuverén biztosítja közvetlen és közvetett eljárások segítségével. Egy általában vett alkotmánybíróságnak sem feladata ezt a feladatot ellátnia, ezt nagyon helyesen látod.
Ámde az egyéb normák alkotmányosságát negatív jogalkotás útján biztosítania kell (hiszen ezért alkotmánybíráskodik), s ez az alkotmányosság az alkotmányosság fogalmának szublimált jellegéből és komplexitásából eredően nem pusztán jogtechnikai tartalmú fogalom. (Magyarországon megvan az a jogbölcselői áramlat, amelynek kvintesszenciája nem más, mintsem hogy jogbölcselet, mint olyan, tulajdonképpen nincs, s a jogbölcseleti tevékenység érdemben nem különböztethető meg a földhivatali Mancika iktatói tevékenységétől. Jeles képviselője ennek Pokol Béla, aki igen nagy kedvencem. Ezt látom némiképp visszatükröződni az állításodban, no meg persze a kormányzati jogpolitikai gyakorlatban és alkotmányos értékrendben.)
A jogtechnikai elvárásokon túlmenő kritériumokat a magyar jogban pedig nagyon nehéz máshonnan előhúzni, mint a levegőből (próbáltuk, a láthatatlan alkotmány nem aratott osztatlan sikert), vagy a jogtörténeti múltak valamelyikéből. Ezekből pedig az alábbiak forognak közkézen:
a) 1947-1989 közötti állampárti, centralizált, voluntarista hagyomány;
b) 1920-44 közötti centralizált, voluntarista hagyomány;
c) 1848-1918 közötti centralizált, alkotmányos, államkapitalista hagyomány;
d) fellegekben járó Szentkoronás hagyományok.
Próbálkozhatnánk még a hagyomány létrehozásával is, mint az izlandiak, de ennek szerintem nincsenek meg az alapjai pillanatnyilag, s ez a pillanat jó ideje tart már.
Informális társadalmi szerződés nincs, csak a tudósok és az őket idézgető egyetemi oktatói kar elméjében. Ami van, az a lustaság és a fű alatti törvényszegés.
@hackbard.celine:
Dehogy!
@magyar ember teli szájjal: S a lustaság és a sunnyogó törvényszegés nem egyben informális társadalmi szerződés is?
Nem kell egy ilyen i. t. sz.-nek magasztosnak és fennköltnek lennie. (Persze lehet az is, meg arról is lehet beszélni, hogy olyan legyen-e – de arról is érdemes beszélni, ami van.)
@hackbard.celine: Az AB nem ezt mondta ki. Azt mondta ki, hogy egy jogszabály – ami az alaptörvény kifejezett rendelkezése értelmében az alaptörvény része – nem része az alaptörvénynek és ezért alaptörvény-ellenes. Tehát egyszerűen negligálta az alaptörvény egy szabályát.
És nem alkotmányellenességet mondott ki az AB, hanem alaptörvény-ellenességet. Erre van ugyanis hatásköre. Azt meg kifejezetten leírják, hogy egy kétharmaddal elfogadott és az alkotmányba beépült jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálhatják, csak közjogi érvényesség szempontjából (pl. nem volt meg a szükséges szavazati arány, nem hirdették ki stb.).
Tehát nem alkotmányellenességet mondott ki, hanem alaptörvény-ellenességet és nem az alaptörvényről mondta ki, hanem egy olyan jogszabályról, ami (legalábbis az AB értelmezésében) nem része az alaptörvénynek.
„Amennyiben az Országgyűlés úgy módosítja az Alaptörvényt, hogy Orbán Viktor örökös miniszterelnök, akkor is baj lesz. „
Nem hiszem, hgoy ez baj lenne. Az orszag erdeke az volna, ha nem is orokke, de amig kedve ereje van hozza, meg tovabbi 20-30 evig nyugodtan maradhatna. Eleg jol csinalja a dolgat, es nincs is mas aki akar csak a kozelebe erne. Neha azt gondolom, hogy meg en sem csinalnam jobban.
@dukeekud: Te egy humorherold vagy…remélem!
@dukeekud:
Poe törvénye a gyakorlatban.
liberalisok 2014:
xoxol.org/dem/germans-hanging-slavs-january-1943.jpg
@taga20: Nem humorizalok. Szerintem Orban Viktor kivalo miniszterelnok. Akit 50-100 ev mulva Kossuth-al Szechenyi-vel, Deakkal, fognak egyutt emlegetni.
Persze vannak dolgok amik nekem se tetszenek, de hat nemzetkozi valsag van, plusz a Gyurcsanyek 8 evig romboltak, fosztogattak, pusztitottak az orszagot. Ezert sajnos bizonyos intezkedesek elkerulhetetlenek.
Dr. Szívós Mária különvéleményéből:
„Jelen esetben az Alkotmánybíróság az Alaptörvénynek és az Aár.-nak az alkotmányozó hatalom deklarált és megismert akaratán nyugvó viszonyát el nem fogadva és el nem ismerve,
az alkotmányozó hatalom akaratának hatékony érvényesítése helyett magáévá tette az indítványozó érvelését (azt „helyes értelmezés”-ként elfogadva), és az alkotmányozó hatalom jogkörét gyakorolta.”
Legalább megtudtuk, ezentúl az AB. legfőbb funkciója „az alkotmányozó hatalom akaratának hatékony érvényesítése” lesz…
@jotunder: á, a történeti alkotmány egy mai korban megfogalmazódó reflexió, azaz ugyancsak nem azonos a múlt tételes normaszövegeivel. Sőt, vannak a történeti alkotmányunknak meghaladott, „hatályon kívül helyezett” részei, ilyen pl. az Aranybulla vagy az ősiség, amelyek talán csak egyetlen szempontból lehetnek részei a mai korban vizsgálható, történetileg kifejlődött alkotmányunknak: az a szellemiség, ami pl. a jogállamiság tiszteletben tartásában jelenik meg.
Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, simán vállalható egy olyan álláspont, amely szerint a történeti fejlődés során a magyar államisággal elválaszthatatlanul összeforrtak a modern, demokratikus-köztársasági gondolatok, az emberi jogokat, fékeket és egyensúlyokat tiszteletben tartó elvek és intézmények, és ezen elvek összessége képezi ma a történeti alkotmányunkat.
Emiatt még teljesen egyhangú parlamenti döntéssel sem lehetne olyan írott alkotmányt létrehozni, ami pl. nem ismeri el az alapvető emberi jogokat. És ezen elvek mentén pedig igenis vizsgálható az Alaptörvény minden egyes rendelkezése. Ezen még az sem segítene, ha a Fidesz eltörölné az alkotmánybíráskodást, mert véleményem szerint az alkotmánybíráskodás intézménye ugyancsak szerves része a történeti alkotmányfejlődésünknek, ahogy – véleményem szerint – az alkotmánybíróság jogkörszűkítése is sérti a történeti alkotmányunkat.
A fentiek miatt az Alkotmánybíróság igenis megfelelő minőségű fékként működhetne a Parlamenttel szemben, csak hát a személyi állomány számomra nem tűnik erre alkalmasnak, legalábbis egyelőre. Meglátjuk, hogy a regisztráció tartalmi vizsgálatakor mi fog történni, bár meglehetősen pesszimista vagyok ezen a téren.
@dukeekud: Hát már nem sokan lehetnek 80-as IQ felett, akik így gondolják…
@grundigg: Nos, egyesek szerint az indoklás ezen passzusa:
„“Az alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi érvényességi, de tartalmi követelményei is vannak. A demokratikus jogállam alkotmányossági kritériumai, egyben nemzetközi egyezményekbe foglalt, a demokratikus jogállami közösségek által elismert és elfogadott alkotmányos értékek, alapelvek és alapvető demokratikus szabadságjogok, illetve az ezekkel részben egybeeső úgynevezett ius cogens. Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja.“”
éppen azt jelzi, hogy az Ab az ítéletben jelezte, hajlandó elmenni az alaptörvényi rendelkezések tartalmi vizsgálatáig is.
@chabusch: Itt csak arról van szó, hogy amíg eddig az „átmeneti rendelkezésekbe” dugták az ocsmányságokat, most kénytelenek lesznek nyíltan az „alaptörvénybe” tenni, és ezzel dokumentálni, hogy ők Lukasenkó kíváló magyar tanírványai…
@grundigg: hasogassuk csak a szőrszálat, bár alapvetően egyetértünk. Terminológiai vita lehet, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosságot vizsgál-e? 🙂
@Megfigyelo: Konkrétan sztem már csak OV gondolja így a 80iq határ felett. A többiek nem, csak már ciki volna beismerni, illetve félnek.
Az AB ennél már csak rosszabb lesz, nincs amit várjunk tőlük, ez volt a max., amit ki tudtak hozni magukból. És ez is csak formai kifogás.
@dukeekud: Én még nem találkoztam ilyen emberrel. Ezért dumcsizzunk! Te komolyan ezt gondolod és nem fizetnek érte? Komolyan érdekel.
@chabusch: Az ősiség sokadízigleni leszármazottja az ingatlanok piaci forgalma elé állított ezermillió akadály, ami mind-mind ezen jószágot értékcsökkent állapotát igyekszik konzerválni.
(De pl. a feudális jogból ismert és polgári berendezkedésektől alapvetően idegen ági öröklés intézményéből eredő egyes normák a mai napig hatályosak.)
@Glosszárium: Priceless…
@dukeekud: Bocsánat, a 80-as IQ-val túloztam, legfeljebb 75.
@christvhu: Most az Ombudsma formai dologról kérdezte az ABüt (erre volt joga), és formai választ adtak. Nem ez a baj az AB-vel. A baj akkor volt, amikor 2008-ban átengedték a nyilvánvalóan alkotmánysértő „szociális népszavazást”, vagy pl. amikor nem akadályozták meg a manyup pénzek elrablását…
@taga20: Nagy az isten állatkertje… (Egyébként meg lehet figyelni, hogy a reformkortól máig a magyar jobboldal krónikus IQ-deficitben szenved — kivétel volt egy-két párját ritkító gazember, mint pl. Imrédy.)
@Counter: nem teljesen értem a válaszod lényegét, miután az ősiség tartalma nem volt kérdés. Egy bizton állítható, az ősiség megszűnt, és bár azon lehet vitatkozni, hogy mikor és milyen mértékben (lásd. az általad is említett ági öröklést), mint tételes norma egészen biztosan nem hatályos. Azonban az a tény, hogy ez a törvény 1351. és 1848. között töretlenül érvényesült, szervesen láthatóvá teszi azt, hogy a magyarok igenis tiszteletben tartják a jogállamiságot és a jog uralmát. A jogállamiság a szerves fejlődés szintjén áthatja a magyar történelmet, és így az ősiség – pusztán mint a jogállamiság szellemiségnek egy megjelenési formája – a történeti alkotmányunkhoz vezető út egyik lépcsőfokaként értelmezhető.
@dukeekud:
Tudod mit? Még töprengenék is, hátha mondsz valamit, ha nem lenne szerte az országban annyira nagyon rossz a hangulat. Az nem csak az ilyen számára eleve ellenfelek miatt van, mint ezek a Vincenték. Az a helyzet, nincs Orbán, meg nincs Gyurcsány. Vagy bajnai. Ezek mind együtt csinálják. Kezdettől. Ezért érez az átlag magyar mindent kiúttalanak. Értelmetlen a játék egyiket a másikkal szemben dícsérni, vagy éppen szidni.
@Megfigyelo: Nem akarom elsütni a klasszikus poént, de mégis. A kerítés alacsony.
@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
– az „átmeneti rendelkezések” az alaptörvény törzsanyaga – mondta ki a kormány és megszavaztatta a gombnyomkodó biodíszlettel
– az „átmeneti rendelkezések” alkotmány ellenesek – mondta az AB
No akkor mit is mondott az AB?
@ByA: @dukeekud: szép és megható, mikor két szerető és megértő szív találkozik, összehajolnak és búgnak mint a gerlék.
@dukeekud: én azért jobb vagyok Orbán Viktornál, hidd el nekem.
@chabusch: Nekifutok újra.
Azt írtad, hogy az ősiség intézménye meghaladott, hatályon kívül helyezett intézmény. Ez ugyan formálisan igaz, de funkcionálisan – szerintem – legalábbis nem teljesen.
Az ősiség funkciója az lett az ipari forradalom és a kapitalizmus időszakára, hogy forgalomképtelennek, ezáltal értéktelennek, a gazdasági fejlődést előmozdítani képtelennek tartsa meg a földet.
Ezt a káros következményt az ősiség eltörlésekor ugyan felismerték, ámde legalábbis a rendszerváltás óta újra van egy olyan politikai irányzat, amely ha ugyan magát a jogintézményt egy az egyben nem is, de a funkciót annál inkább igyekszik restaurálni a forgalomképtelenség – és ezáltal az értéktelenség – újbóli biztosításával (ide vonatkozik még az ügyleti fedezeti célra használt lakáscélú ingatlanokra időről időre javasolt forgalomkorlátozás is, a Budai-féle mg. földingatlanok forgalmát korlátozó „bizottságok”, a jelzáloghitelezési szektor visszaszorítása, állami kézbe vételi törekvések stb.).
ÉLJEN I. Ork Khán Vektor!!!!
Én akkor is rá szavazok ha betiltják a szavazást.
@Mail Undelivered:
Nagy baj van, ahol ilyen a, izé, búgás.
Gondolom te is olyan vagy, hogy egyik-másik-egyik-másik-egyik-másik-egyik-másik és mivel anniyt sikerült levenned, hogy nem egyik, akkor nyilvánvaló a szmdra, hogy csak mésik lehetek, igaz? Minden egyéb árnyalat már túl bonyolult. Ebbe fog belepusztulni az ország. Tudod hogy hívják? Így: kollektív pszichózis.
@tomcat:
Ebből nem következik az, amit cáfoltam.
@ByA: Hát azért a viktátor egy külön kategória…
Ha jol ertem, az AB olyasmit mond, hogy alkotmany csak specialis jellegu, specialis modon (a szokasos torvenyhozastol kulonbozoen) megalkotott szoveg lehet. Mondjuk nem lenne elfogadhato egy ilyen szoveg: „Az Alaptorveny reszet kepezik azok az atmeneti rendelkezesek, amik a jotunder farmerja hatso zsebeben levo papirra vannak felirva.” De ha elfogadhato lenne, hogy az alkotmany egy torvenyt sajat reszenek mond ki, mi van akkor, ha az a torveny kijelenti hogy viszont az o resze egy harmadik torveny? Mi van, ha Orban beirja az Alaptrovenybe, hogy minden altaluk meghozott torveny resze az Alaptorvenynek? Ja bocs, es az osszes rendelet es hatarozat is (az Annamariei is).
@Megfigyelo:
Nem.
Németországban jól működik az az elv, h vannak bizonyos megváltoztathatatlan alkotmányos alapelvek, mint pl élethez való jog, emberi méltósághoz való jog, diszkrimináció tilalma…
Ők tanultak a történelmükből, mi valahogy képtelenek vagyunk, pedig mi még a kommunizmust is végigszenvedtük 40 évig.
Az Alaptörvényünk tekintélye amúgy a béka segge alatt van. Egy olyan dokumentumról van szó, amit egyrészt társ konszenzussal kellene megalkotni(ez nem sikerült, bár 2/3 felhatalmazás van), másrészt nagyon keveset kellene hozzányúlni, és nagyon ritkán. Ha egy törvényt ennyiszer módosítanak ott nem beszélhetünk jogbiztonságról, pláne ha az alaptörvényről van szó.
@dukeekud: „Akit 50-100 ev mulva Kossuth-al Szechenyi-vel, Deakkal, fognak egyutt emlegetni.”
Igen, mint ellenpélda.
@tomcat: Az AB azt mondta ki, hogy az „átmeneti rendelkezések” közé alkotmányellenes nem átmeneti jellegű, hanem hosszútávú rendelkezéseket tenni, és ezeket megsemmisítette (pl. regisztráció keretszabálya, az MSZP örökös örökre való búnössé nyilvánítása etc., etc…)
@epresgulyas: Köszönöm az érdeklődésedet, de miattam fölösleges aggódnod, nm otthon rontom a levegőt.Az, hogy a hozzászólásom miatt töröltek (hogyneperzseigazadvan)
az a blogíró szégyene.Aki nem nyalja a seggét, aki kritizál, azt rögtön ki kell tiltani.Hát, tudjátok mit?Kurva anyátokat.
@félázsiai 2llkedő: Hát leginkább Tisza Istvánnal, a „gyújtogató csóvás emberrel, úrnak, magyarnak egyként ronggyal” (Ady), vagy Gömbössel és Imrédyvel kerül majd egy kategóriába…
Eközben félnek Kósa Lajosék. Nem lesz Város Bálja Debrecenben.
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/3596_szegyellik_a_rongyrazast
@ByA: De igen. Sajnos igen…
Vincent,
„Törvények” a fizikában vannak. Az emberen kívüli világban. Értem ezalatt, hogy ott vannak olyan szabályok, amelyek érvényesülése szükségszerű.
Az ember világában nincsenek ilyenek, ott csak szándékok vannak és lehetőségek. Ha ezek egybeesnek, létrejön a történés/cselekvés függetlenül attól, mit írunk egy darab papírra.
Ha én mondjuk le akarlak téged lőni és le is tudlak lőni, akkor halott leszel, függetlenül attól, hogy neked jogod volt az élethez, nekem meg nem volt jogom elvenni azt tőled. Ha élni akarsz, akkor vagy azt oldod meg, hogy ne akarjalak lelőni, vagy azt, hogy ne tudjalak. Ezért van a rendőrnek fegyvere.
Magyarul tehát: ha azt akarjuk, hogy ezek ne kormányozzanak, akkor vagy azt kell elérni, hogy ne akarjanak kormányozni, vagy azt, hogy ne tudjanak.
Érted…
A nép fiát marhára nem érdekli a jogi csűrés csavarás,hogy szarabbul él mint 2010-ben ,vagy 11-ben és ahogy él nézem 2013-ban még jobban.
Meg persze ez köcsög regisztráció,nem kéne ennyit szarakodni az egésszel,hanem ki kéne mondani a csuti törpe a király a bandája meg az udvartartása.
@Megfigyelo:
Igen? Nem.
Kommunikációnk mélysége egyre inkább elmélyül.
Figyelj, semmi másról nincs szó, mint, hogy a kurrens vezető mindig hihetetlenül rossznak tűnik. Egész pontosan emékszek ugyanzekre a dumákra – mint a tied – azelőtt. És azelőtt. Azelőtt is. Úgyhogy nem. De ha fontos neked még ezután is szívózni egy adagot, tőlem tedd azt. Attól kétségkívül megnő majd közlésed igazságtartalma, meggyőző ereje.
Javaslom ezt a módszert még: „Dededededededededededede!”
Beteggé tesztek.
@ingyenebed: és az kicsit sem befolyásoló tényező az „alkotmányos” törvényeknél, hogy egy egész országot kötnek gúzsba velük? adott esetben? ha lelősz valakit, akkor nagy eséllyel te rohadsz meg a sitten, amit orbán és bandája művel, attól meg egy ország szakad le évtizedekre és emberek mennek tönkre. itt persze nem csak az alkotmányra gondolok, az kb. senkit sem érdekel ebben au országban.
szóval szándékok és lehetőségek? ennyi?
@ByA: az ég áldjon meg, akkor ne a dumákra figyelj, hanem a gazdasági mutatókra, meg a környezetre, a vállalkozások helyzetére, a forintárfolyamra – a válságnak vége – meg ilyen apróságokra.
most komolyan, jó hülyének lenni? nyugisabb? biztonságosabb?
@Malachi:
Ugyanez ment, csak nem szokás emlékezni rá. A rendszer logikája az, hogy minden fokozatosan romlik. De attól Gyurcsány nem volt jobb. Alatta is minden rosszabb volt, mint előtte. Stb.
De csak nyomni, meg nyomni és ezzel életben tartani azt ami miatt szenvedsz, egyszerűbbnek tűnik, mi?
Bármi lesz Orbán után, ha maga a 23 éves rendszer nem változik meg alapjában, az garantáltan még rosszabb lesz. Ebbe a kategóriába tartozik az egész bajnai/milla és hasonló hazugság cirkusz. A mindig mástól várásnak pusztulás a vége.