Miben bízhat Donald Trump?
Eredeti szerző: jotunder
Donald Trump leginkább abban bízhat, hogy a közvéleménykutatók tévednek és abban, hogy valami még történik az elkövetkező három hétben.
Megkerestem néhány „csatatér” államot.
Pennsylvania: 2016 utolsó heti kutatások : mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. Az 538.com szerint A vagy B kategóriás kutatók általában 4-5 százalékos Clinton előnyt mértek. Végeredmény: Trump 48.17, Clinton 47.46.
Michigan: 2016 utolsó heti kutatások: mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. Az 538.com szerint A vagy B kategóriás kutatók általában 4-7 százalékos Clinton előnyt mértek, egy outlierrel, aki 1 százalékos Clinton előnyt mért. Végeredmény: Trump 47.57, Clinton 47.27.
Wisconsin: 2016 utolsó heti kutatások: mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. A Google C.S: ami Michiganben az outlier volt, itt 12 százalékos Clinton előnyt mért. Végeredmény: Trump 47.22, Clinton 46.45.
Elvileg tehát sok mindenben belefér.
Azt azért tudni kell, hogy jelenleg Pennsylvania talán a legkevésbé biztos állam Biden számára, de még ott is nagyon jól áll. Ha minden olyan államot megnyer, ami biztosabb, mint Pennsylvania és persze Pennsylvaniát is megnyeri, akkor ő lesz az elnök. Igenám, de a kevésbé biztos államok között még vezet Floridában, Arizonában, Észak-Karolinában, vannak aránylag tűrhető polljai Ohioban, Georgiában és Iowaban. Én nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolja, hogy Texast megnyerheti, de elvileg még ez is megtörténhet. Érdekességképpen, a külön elektort állító nebraskai második választókerületben most elég simán vezet Biden. Négy éve ott Trump két százalékkal verte Clintont. Érdekes, hogy Montanában, ahol Trump 21 százalékkal verte Clintont, most csak 10 százalék körüli különbséget vár az 538.com, hasonló a helyzet Kansasban és Indianában.
Gyakorlati problémák:
1. Az országos méréseken Biden szignifikánsan jobban áll, mint Clinton bármikor. Komoly cégek hoznak ki sorban 12 százalék körüli Biden vezetést, egyetlen jelentős cég sem mér jóval 10 alatt. Az utolsó polloknál Clinton nagyjából 3 százalékkal vezetett, ennél állt jobban két-három héttel a választások előtt, de mindig mért valaki kis különbséget.
2. A dinamika. Tizenegy nappal a választások előtt Comey CIA igazgató bejelentette, hogy újabb emailekre terjed ki a Clinton elleni nyomozás. Két nappal a választások előtt ehhez hozzátette, hogy úgy tűnik, az emailek nem befolyásolják a CIA véleményét, miszerint nincs szükség vádemelésre az ügyben. Clintonnak ügyei voltak, az ügyekről beszéltek, Trumpnak inkább nőügyei voltak, de azt tudni kell, hogy ő nagyon népszerű volt TV-személyiségként (senki sem gondolta különösebben konzervatívnak) és nem sok amerikait lepett meg, hogy szexista vicceket engedett meg magának. Most itt van Trump adóügye, a BLM (ez mintha azt jelentené, hogy elkötelezettebbek lesznek a választók, pl. Minnesotában, ami az egész sztori középpontja, Clinton 1.5 százalékkal győzte le Trumpot, most általában jelentős Biden előnyt mérnek (de tegyük hozzá, ott is elmérték azért Trumpot 2016-ban) és persze a koronavírus, amellyel kapcsolatban az amerikaiak véleménye elég rossz a Trump-kormányzatról. A Clintonnak kedvezőtlen dinamika miatt 2016-ba az utolsó hétig hezitáló amerikai választópolgárok jelentős része Trumpra szavazott.
3. A gazdasági alapok. 2016-ban nem az elnök indult a választáson. Obama elfogadottsága (approval rate) valamivel 50 százalék felett volt a választások idején, de a második ciklusa alatt szinte végig 50 százalék alatt volt. Az amerikai GDP növekedés 2 százalék alatt volt, a foglalkoztatási adatok azonban folyamatosan javultak. Trump approval rate-je 43 százalékos, és bár a közvélemény elégedett a gazdasági kompetenciájával és eredményeivel (főleg a járvány előtti eredményekkel, adócsökkentéssel, fontos államokban lehet előnyös számára a Kína elleni kereskedeli háborúsdi) a választás egyre inkább a koronavírusról szól, ami hátrányos Trump számára.
…………..
Ezek alapján azt lehet mondani, hogyha semmi különös nem történik a választásokig, akkor Trump nagy valószínűséggel elveszíti a választást. Persze alig tudom elképzelni, hogy az elkövetkező három hétben semmi különös nem fog történni. Ez most egy történős időszak. Annyit azért lehet látni, hogy a választásokhoz közeledve a Trump:Biden számok elkezdtek hasonlítani a Disapproval:Approval számokra, ami nem jó hír Trump számára. Semmi nem bizonyítja azt, hogy csak azért mert 2016-ban Trumpot mérték alul, most is alul fogják mérni.
Trumpnak abban kell bíznia, hogy minden mérés ellenére van egy „félénk Trump szavazó” réteg, és valami olyasmi történik, ami számára kedvező módon alakítja a véleményeket. A bukmékereknél 2:1-re adják Trump győzelmét, 2016-ban a választások előtt 4:1 körüli értékek voltak, a fogadók óvatosabbá váltak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517954-6ae36f7b1fa2a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517954&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517954-6ae36f7b1fa2a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517954-6ae36f7b1fa2a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@AdvocatusDiaboli: Azért az a múltkori Atlantic cikk elég aggasztó lehetőségeket vázolt föl arra az esetre, ha Trum nem akarná elfogadni az eredményt. Szerintem nem volt teljesen légbőlkapott.
@AdvocatusDiaboli: de mit jelent az, hogy „nem fogadja el az eredményt”? toppant a lábával? az amerikai elnöknek nincs hatásköre az ügyben.
az elektorok megválasztása az államokra tartozik. azt megteheti, hogy fellebbez, hogy kérelmet nyújt be bíróságokhoz, hogy bizonyos szavazólapokat ne fogadjanak el, vagy számolják újra a szavazatokat. a bíróságok döntenek. de ha egy államban 2 százaléknál nagyobb a különbség, ott nagyon nehéz lesz bármit csinálni. egyszer történt ilyesmi, amikor florida államban a szavazatok egytízezrede volt a különbség a bush és gore között. egy tízezrede. nem fél százaléka, hanem a félszázalék ötvened része.
@jotunder: JT, amint elkezded bizonygatni valami konzervátumról, hogy milyen nagyszerű szakember meg mecsoda tudományos eredményei vannak meg hogy ő aztán biztosan nem csinál ilyet & olyat a zelvei miatt, én azonnal veszettül elkezdek aggódni 🙂
@AdvocatusDiaboli: kötelező imádság??? a reagani alkotmánykiegészítési javaslatban szerepelt a „no person shall be required by the United States or by any state to participate in prayer.” nem lett belőle semmi, nem kapott kétharmadot a szenátusban, de ez a mondat tart bizonyos távolságot a kötelező ima elrendelésétől.
@labrys: szörnyű dolgokat nem tenne. azt el tudom hinni, hogy a roe kontra wade döntést megváltoztatja. ami szerintem veszélyes dolog, de az eddig is benne volt a pakliban. nem nevezném azért gaztettnek.
@jotunder: …Én el tudom képzelni Trumpról, hogy vesztét érezve gyorsan kikiáltja magát győztesnek. Elkezd ünnepelni, aztán ráuszítja a híveit azokra, akik mondanák a számokat. Teljes fejetlenséget gerjeszt és elbarikádozza magát a fehérházban.
Nem egy úriember. Nem olyan, aki tud veszíteni. Legalábbis a rokona erről írt a könyvben, ha jól hallom. És ő is külföldre menéssel fenyegetőzött.
Nem tudja elképzelni azt a szégyent, hogy ő föladjon egy pozíciót.
Prof. Dr. Szilvay Gergely írt egy cikket arról a mandiner lelkes közönségének, hogy Trump átvette a vezetést PA-ban. A valós helyzet most így néz ki:projects.fivethirtyeight.com/polls/pennsylvania/
– ö meg úgy döntött, hogy az egyetlen (és teljesen outlier) felmérés, amelyben Trump vezet, AZ igazság, a többi nem számít.
Ez még nem is érdemelne szót, business as usual, de az igazi ínyencség a részletekben van. Prof. Dr. Szilvay Gergely szerint ugyanis: „Matt Towery hozzáteszi: a pennsylvaniai feketék körében Trump 14 százalékkal vezet”
Ez annyira nyilvánvaló képtelenség volna még egy outlier felmérésben is, hogy megnéztem az eredetit, ahol ez áll:
„Towery adds “Trump also continues to hold about 14% of the African American vote in this survey”
De hát ritka nyelv, nem csoda, ha nem akadt senki a környéken, aki bírja.
@velőtanya: Elnézést, nem láttam az új posztot (nálam mindig csak akkor jelenik meg, ha van már hozzá legalább egy komment)
De a 14 százalékos Trump vezetést a feketék körében felajánlom kiegészítésnek:)
@velőtanya: Florida speciel ezt jol csinalja. Ha bekuldod levelben a szavazatot, vagy beviszed szemelyesen, akkor az interneten nezheted, hogy megszamoltak-e. Ha a valasztas napjaig sem, akkor elmehetsz szemelyesen, mondhatod, hogy mi van, es kitolthetsz egy masikat. (Itt meg szabad szamolni elore a levelszavazatokat.)
@velőtanya: más kulcsállamokban sem áll rosszul a levélszavazás.
pl. pennsylvania (ahol btw a főbírónő beiktatásával újra nekigyürkőzik a gop, hogy egy rakás levélstavazatot kukázhasson – thehill.com/regulation/court-battles/522859-gop-files-second-request-for-supreme-court-to-block-pennsylvania ):
igényelt levélszavazat: dem +1.14m
beérkezettt levélszavazat: dem +0.86m
beérkezaett/igényelt: dem: 62.6% (1.2m/1.9m) gop: 46.6% (355k/762k)
pl. wisconsin, ahol ninsen pártbontás, de a mail ballot returned rate 61.8%., michigan 69%.
@poszt: @incze: amúgy a lényeghez: fivethirtyeight.com/features/is-joe-biden-toast-if-he-loses-pennsylvania/
Ez ellene mond annak, amit korábban mondtak/gondoltam, meglátjuk, mennyire vudu.
@incze: Komolyan ott tart a SCOTUS – a precedensjog hazájának legfőbb bírói testülete – hogy egy héttel később újratárgyalnak egy ügyet, mert közben okosba’ sikerült megszerezniük a többséget?
Határozottan kipcsak tempó, és azt is jelzi, hogy mostantól nincsenek szabályok meg hagyomány meg ethosz, egy trumpista rohamosztag lesz belőlük évtizedeken át, folyamatosan szétkúrva mindent, ami nem tetszik a szélsőjobbnak:/
@velőtanya: Egyelőre, ha jól értem, ott tartunk, hogy a GOP beadta újra. Az még nem erült ki, hogy befogadják-e.
@ámbátor: Sajnos ez kísértetiesen emlékeztet az „Ez még csak egy javaslat, nem kell aggódni” (kedd délután) – „Éjjel kettőkor extra sürgősséggel megszavazta a parlament, most már nincs mit tenni” (szerda reggel) forgatókönyvre.
@incze: PA-ban amúgy is minden lehetséges eszközt bevetnek már az elejétől fogva, hogy farigcsálják a potenciális demokrata szavazatokat:
http://www.npr.org/2020/10/01/918368319/naked-ballot-rule-could-lead-to-thousands-of-pa-votes-getting-rejected?
@velőtanya: Csak arra mondtam, hogy „ott tart a SCOTUS – […] hogy egy héttel később újratárgyalnak…”
Még nem tart ott. Beadni bármit lehet, majd ha befogadták, akkor tart ott.
Az analógiám pont arra vonatkozott, hogy a ner mintájára színjátéktól tartok:
1) nem nyújtották volna be, ha nem tudnák pontosan, hogy át fog menni
2) esetleg pont arra megy ki a játék, hogy ezt most még látványosan nem támogatja ACB, aztán lehet erre mutogatni, miközben majd sorra mindent letarolnak, sokkal fontosabb témákban
De legyen neked igazad:)
@velőtanya: Hát igen, csak ez nem Magyarország. Ha ezt a SCOTUS egyszer vagy kétszer tényleg megcsinálja, akkor igazat fogok adni neked, egyelőre megadom nekik a bizalmat.
@libernyák: Möglátjuk.
@fortin2: hát. ok. én az utóbbi napokban nem sok pollstert látok (projects.fivethirtyeight.com/polls/president-general/pennsylvania/ ), amely bident +6 alá méri (két darab +5, meg 400 fős mintán, részben mobil, részben automata lekérdezéssel az „InsiderAdvantage for the Center for American Greatness”, ahol tramp vezet 3%-kal – amgreatness.com/2020/10/26/trump-takes-the-lead-in-pennsylvania-3-per-new-poll/ ). a többi átlaga (10 darab) rendesen biden+6 fölött van.
@libernyák: @velőtanya: @ámbátor: hát mindenestre lesz itt levélszavazás ügy rogyásig: http://www.theguardian.com/law/2020/oct/26/wisconsin-mail-in-ballots-supreme-court-election-day
@velőtanya: RBG helyére választották ACR-t és emiatt AOC nagyon dühös.
@jotunder: Ezt duplán nem értem: ki az az ACR, és hogy jön ide AOC?:)
@incze: 4:2 a félidőben, a végén 6:3:/
Mindenesetre még annál is rosszabbul indul, mint amit jósoltam, mert Roberts máris visszatáncolt a kórusba.
(Gondolom addig menő volt néha pávatáncolni egyet, amíg rajta múltak a dolgok, de innentől minden le van futva előre, és akkor már nem akar a vesztes oldalon szerepelni)
@velőtanya: Ruth Bader Ginsburg helyett Amy Coney Barrett (acb, nem acr, sajtóhiba) és aki dühös, Alexandria Ocasio-Cortez
@kiazmarmegint: @velőtanya: frissítették a guardian mail in ballots trackerét, már minden csatatér államban 56% fölött van a visszaküldött levelek aránya.
swing state / returned / requested/ percent / voters / electors
summa / 14.8m / 22.5m / 65% / 62.6m /
michigan / 2.12m / 3.07m / 69% / 8.03m / 16
wisconsin / 1.1m / 1.78m / 61% / 3.58m / 10
north carolina / 0.81 / 1.44 / 56% / 7.24 / 15
iowa / 751k / 886k / 84% / 2.2m / 6
florida / 3.9m / 6m / 65% / 14.07m / 29
minnesota / 1.19m / 1.77m / 67% / 3.64m / 10
georgia / 1.01m / 1.76m / 57% / 7m / 16
pennsylvania / 1.71m / 3.02m / 56% / 8.9m / 20
ohio / 2.2m / 2.8m / 78% / 8.07m / 18
– észak karolinában sok a személyesen szavazó (eddig 2.6m), itt a de 100k pluszt szerez eddig, levélben (eddig 0.81m) a dem 220k plusznál tart.
– floridában sok a személyesen szavazó (eddig 2.5m), itt a gop 300k pluszt szerez eddig, levélben (eddig 3.9m) a dem 600k plusznál tart.
– georgiában van 2m személyesen szavazó is eddig.
@incze: a korai szavazók a csatatér államokban a legaktívabbak (a zember gyűjtöget mint egy güzü, ahelyett, hogy megvárná, míg megírja egy profi) – http://www.nytimes.com/interactive/2020/10/27/us/politics/election-voter-turnout.html
@incze: Floridában a nagy demokrata előny és Donald személyes jó példája feltüzelte a republikánusokat:
http://www.politico.com/news/2020/10/24/republicans-florida-early-vote-democrats-432135
De azt már nem volt erőm kibogarászni, hogy ez most jelent-e valami pluszt, vagy csak sokan előre hozták a szavazást azok közül, akik eredetileg keddre tervezték.
@labrys: 🙂
@velőtanya: 😀 (Mégiscsak érdemes Mandinert olvasni.)
@kemény keleti kommentelő: Ez elég reálisnak látszik.
@velőtanya: Roberts szamara sokkal fontosabb a scotus tekintelyenek megorzese, mint hogy valasztoi vagy politikai „nyomasra” (eseteben ez teljesen ertelmezhetetlen is) ide-oda tancoljon. Ugyanigy nincs „nyertes”meg „vesztes” oldal sem az o szemszogebol, csak tobbsegi es kissebbsegi velemenyek.
+ az elmult ket ev alapjan az is elmondhato, hogy gondoljunk rola barmit, Kavanaugh sem bizonyult (meg?) olyan veresszaju kokonzervnek, mint amire sokan szamitottak (-tunk).
@velőtanya: „The Wisconsin decision triggered a rush by Democratic party campaign workers to track more than 360,000 so far unreturned mail-in ballots in the state. They urged voters to deliver their ballots by hand by 3 November rather than rely on a postal service that has been hamstrung by delays, some reportedly politically inspired.”
még a végén a dem jár jól ezzel a döntéssel.
„The court is due to hear similar cases from two pivotal battleground states, North Carolina and Pennsylvania, before 3 November.”
http://www.theguardian.com/us-news/2020/oct/27/democrats-urge-voters-to-hand-deliver-ballots-to-beat-court-deadline
@libernyák:
„A klímaváltozás akkor non-issue volt, viszont Reagan az ózonpajzs ügyében gyorsan és határozottan cselekedett. Nem gondolom, hogy ha manapság lenne elnök (ez csak
gondolatkísérlet), a klímaváltozást elbagatellizálná.”
El is bagatelizálta. A nagyközönség körében valóban non-issue volt a dolog, de az amerikai elnököket JFK-től kezdve tájékoztatták a témáról. Reagan elődjét (Cartert) intenyíven foglalkoztatta a téma (a Limits to Growth után vagyunk), olyannyira, hogy három jelentést is íratott róla. A harmadik kötet Reagan megválasztása előtt néhány nappal jött ki. Ha Cartert újraválasztották volna, minden bizonnyal tett volna valamit az ügyben. A republikánusok (Reagannel kezdve) ezt csak akadályozták (tisztelet a kivételnek, mint McCain).
time.com/5894179/jimmy-carter-climate-change/
Az ózon ügyben talán fontos szerepe volt annak, hogy az orráról rosszindulatú bőrdaganatot kellett eltávolítani nemsokkal azután, hogy a Nature cikk az ózonlyukról megjelent. Ez talán érzékelhetővé tette számára a dolgot. De lehet, hogy amúgy is lépett volna: nagy volt a közvélemény nyomása, volt a CFC-knek alternatívája (talán még piacszerzésre vagy protekcionista célra is ki lehetett használni), úgyhogy nem volt különösebb oka nam lépni. Nem hiszem, hogy utálta volna a környezetet, csak nem volt egy nagy intellektus. Carter sokkal messzebb látott és meggyőződésből cselekedett (azóta is).
If Europeans could vote in US Presidential election:
Trump–Biden (%)
Russia 68–32
Poland 50–50
Turkey 47–53
Hungary 41–59
Italy 23–77 / 47–53
Kingdom 19–81
France 17–83
Greece 17–83
Spain 17–83
Netherlands 15–85
Belgium 14–86
Germany 14–86
Sweden 12–88
twitter.com/EuropeElects/status/1321206699341074432
—
ipsos felmérés tramp kedvelése szerint sorbarendezve. az európai felmérésben nyilván a bizarr kontraszt, és a foldrajzi közelség miatt szerepel oroszország és törökroszág. lassan ugyanez áll mogyoróföldre és lengyelországra. a nőgyűlölő pisista és a főkipcsák figyelemreméltó munkát végzett, hogy országát kitolja az európából.
@AdvocatusDiaboli: Carter kapcsán egyetértek.
Ő egy jó ember volt – a legjobb a modern kori amerikai elnökök közül – de egyszerűen nem volt meg a karizmája ahhoz, hogy elnök legyen (főleg Reagan ellen), gyengekezűnek látszott, és balszerencséje is volt.
Viszont az elnöksége után végzett munkája kiemelkedő, nagyon meg is érdemelte a békedíjat.
A Reagant követő elnök, idősebb Bush – az utolsó normális republikánus elnök – nem igazán akadályozta a klímaváltozás elleni harcot és elég fontos lépéseket tett a környezetvédelem kapcsán: http://www.eesi.org/articles/view/remembering-george-h.w.-bush-the-environmental-president
A dolgok igazából Bush bukása után romlottak el, amikor Ginrich elérte, hogy a republikánusok minél inkább beleálljanak a konfliktusokba, minél több téren akadályozzák a demokratákat, és az olajlobbi támogatása is hozzájuk ömlött.
Azért most nem néz ki valami jól a lista teteje: a Rassmussen és az IBD nellé – miattuk annyira nem aggódnék, az előbbi notórius trumpista, az utóbbi pedig már nem fog visszatáncolni a múltkori méréséből – bejött egy új A- national poll mindössze 4 százalékpontos Biden-előnnyel is:/
projects.fivethirtyeight.com/polls/president-general/national/
telex.hu/belfold/2020/10/28/david-cornstein-interju-nagykovet-usa-egyesult-allamok-orban-viktor
Nem hinném, hogy az usa lehallgatná Orbán otthoni telefonját, és bekamerázná a lakását,
ezért inkább arra tippelek, hogy éjjel 10 körül Cronstein és Viktorunk kettesben, összedugott fejjel akarták lezárni az estét, amikor Viktorunk füléhez emelte a telefont, és ezért hallott mindent.
@velőtanya: Azert kontextuskent nem artana megjegyezni, hogy az Emerson College poll a szeptemberi 4%-rol fejlodott a mostani 5%-ra.
hvg.hu/itthon/20201026_republikanusok_fidesz_autokracia
Ha a republikánusok nem bekapták, hanem kitermelték Trumpot és az összeesküvéshívő talpasokat, ahogy kinéz, akkor ezt is nehéz lesz visszalapátolni, mint a fidesznyikeket. Mert az idő nekik dolgozik. A hülyék egyre hülyébbek lesznek.
@kemény keleti kommentelő: Errol nem reg volt egy cikk Peter Wehner tollabol, aki 12 evet szolgalt mindenfele Bush kormanyokban. Azt irta, amit te mondasz, hogy Trump egyaltalan nem volt veletlen jelenseg, hanem logikus kovetkezmenye volt annak, a valtozasnak, amin a part atment az elmult 20 evben. George W. Bush ma nem nyerne meg a repub elovalasztast.
Mielott olvastam volna azt a cikket, idonkent gondolkoztam azon, hogy hogy lehet az, hogy Jeb Bush, aki igen siman megnyert ket floridai kormanyzovalasztast 1998-ban es 2002-ben, a 2016-os republikanus elovalasztason igen gyengen szerepelt. Meg Floridat sem nyerte meg. Talan azert, mert addigre idosebb lett, vagy az orszag valtozott, vagy hianyzott az elnok batyja segitsege (bar az csak 2002-ben volt meg). A cikk egyertelmuen azt mondta, hogy nem, a part valtozott meg, eltavolodott a kozeptol. Jeb Bush abszolut nem volt centrista, de az teny, hogy
legalabb „l’art pour l’art” nem csinalt hulyesegeket.
@libernyák: Igazad van és köszönöm Id. Bush-t is meg kellett volna említenem McCain mellett, mert ő igencsak konstruktív volt (és fontosabb, mint McCain, aki már csak utóvédharcot folytatott, azt is sikertelenül).
A poszt szempontjából talán az számít, hogy a republikánusok sem voltak minding ennyire megátalkodottan tudomány- és környezetellenesek. A GOP elkárhozása szerintem Reagan alatt indult és Bush I már csak egy rövid visszatérés volt valami normálisabb irányba (ami talán azzal bukott el, hogy nem választották újra). Szvsz Reagan sem gonosz volt, csak buta mint a sár. Ez tette lehetővé, hogy olyan derűsen magabiztos lehessen (nem volt tisztában tettei következményeivel, meg valszeg nem is sokat filózott rajtuk). Cartert viszont emésztette a kétely és a lelkiismeret.
@kiazmarmegint: Azért ezt az építkezést már elég sokan megénekelték. Hogy egy országos propagandamédia épült ki újságokkal, tévékkel, és hogy kik voltak azok a degeneráltak, akik kiépítették a néphülyítés és összeesküvéshívők rendszerét. Mint nálunk, pont azokkal a motívumokkal. Én mondjuk amerikai filmeken követem a dilijobb útját. Az alaszkai asszonyság, a nőalázó tévémogul, a birkózómániás meg az újraszámlálás is készülhetett volna magyar szereplőkkel. Annyira ismerős volt minden.
Azert orszagos szinten meg mindig nagyon sok kikert (levelben visszakuldendo) szavazolap nem erkezett vissza. Jelenleg meg tobb, mint 47% az ilyenek aranya. Folyton azt varom, hogy ez a szam kezdjen exponencialisan csokkenni, de egyelore futyul ezt tenni, es legjobb esetben egy lassu linearis csokkenest mutat.
két fő aggodalmat látok.
1. a pollsterek tévednek
2. sokak „érzékelik úgy”, hogy „trump jön föl”.
ez utóbbit én sosem értem tetten, talán azért lehet, mert minden erős (általában outlier) tramp szám zsigerileg (is) hat. a nytimes-nak van egy közszolgálata, vezetnek egy olyan becslést is, hogy mi várható, ha az államok polljai úgy tévednek, ahogy 2016-ban.
ma ennél a számolásnál bevezettek egy változtatást (mondván, hogy a választáshoz közeledve a pollok pontossága nő), amely mond az 1. mind a 2. ponthoz kapcsolódik.
mostantól ezt a becslést nem az utolsó 3 hét, hanem csak az utolsó 1 hét átlagaival számolják. az egyelőre eredmény az, hogy biden jobban nyer abban a becslésben, amelyben csak az utolsó hét polljainak átlaga szerepel. (egyhetes átlagnál: 319-219, hátomhetes átlagnál: 290-248 volt)
http://www.nytimes.com/live/2020/presidential-polls-trump-biden#polls-are-usually-more-accurate-as-election-day-nears
@incze: „az eredmény az, hogy biden jobban nyer abban a becslésben, amelyben csak az utolsó hét polljainak átlaga szerepel. (egyhetes átlagnál: 319-219, hátomhetes átlagnál: 290-248 volt)”
Nem biztos, hogy mindenkinek egyértelmű lesz – bele van írva a posztodba korrektül, de én például így is félreértettem elsőre – hogy itt az összes szám úgy értendő, hogy HA a pollok akkorát tévednek az egyes államokban, mint 2016-ban.
Ami jó hír, mert ha annál kisebbet tévednek (ami azért elvileg elvárható lenne a szakmától) – vagy éppen ellenkező irányba tévednek – akkor a becslés még kedvezőbb Biden számára.
Jó hírek Közép-Nyugatról (persze nem a vírus terjedése a jó hír)
fivethirtyeight.com/features/what-to-make-of-that-new-wisconsin-poll-that-has-biden-way-ahead/
Kicsit most megint kezdek optimistább lenni a nyers számokat illetően – viszont közben egyre jobban aggaszt, hogy a levélszavazatok mekkora részét fogják eljogászkodni.
19 pontos outlier Biden fór egy jó minősítésű pollstertől.
plusz a 17 pontos wisconsini abc news. ez a nap biden napja.
@velőtanya: kevésbé markolt volna a pinára, kevésbé kapnák el most a nők a tökét
For the record
http://www.youtube.com/watch?v=B3e4QoxKIfo
@velőtanya: „Democrats won two significant Supreme Court victories involving voting deadlines in key battleground states Wednesday, as the justices allowed extended periods for receiving mail-in ballots in Pennsylvania and North Carolina.”
egybevetve a minapi wisconsini határozattal, aszondják, hogy szövetségi bíró ne pofázzon bele egy állam dógaiba.
„The seemingly contradictory decisions appeared based on a difference noted by Chief Justice John G. Roberts Jr.: that the court should be reluctant to approve changes imposed by federal judges, as in Wisconsin, but view those imposed by state courts or agencies differently, as was the case in Pennsylvania and North Carolina.”
http://www.washingtonpost.com/politics/courts_law/supreme-court-pennsylvania-mail-ballots/2020/10/28/fe78439a-1936-11eb-82db-60b15c874105_story.html
@incze: ACB ebben a döntésben még nem vett részt, de ha jól értem, nem is volt szavazás, nem vették napirendre.