Miben bízhat Donald Trump?
Eredeti szerző: jotunder
Donald Trump leginkább abban bízhat, hogy a közvéleménykutatók tévednek és abban, hogy valami még történik az elkövetkező három hétben.
Megkerestem néhány „csatatér” államot.
Pennsylvania: 2016 utolsó heti kutatások : mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. Az 538.com szerint A vagy B kategóriás kutatók általában 4-5 százalékos Clinton előnyt mértek. Végeredmény: Trump 48.17, Clinton 47.46.
Michigan: 2016 utolsó heti kutatások: mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. Az 538.com szerint A vagy B kategóriás kutatók általában 4-7 százalékos Clinton előnyt mértek, egy outlierrel, aki 1 százalékos Clinton előnyt mért. Végeredmény: Trump 47.57, Clinton 47.27.
Wisconsin: 2016 utolsó heti kutatások: mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. A Google C.S: ami Michiganben az outlier volt, itt 12 százalékos Clinton előnyt mért. Végeredmény: Trump 47.22, Clinton 46.45.
Elvileg tehát sok mindenben belefér.
Azt azért tudni kell, hogy jelenleg Pennsylvania talán a legkevésbé biztos állam Biden számára, de még ott is nagyon jól áll. Ha minden olyan államot megnyer, ami biztosabb, mint Pennsylvania és persze Pennsylvaniát is megnyeri, akkor ő lesz az elnök. Igenám, de a kevésbé biztos államok között még vezet Floridában, Arizonában, Észak-Karolinában, vannak aránylag tűrhető polljai Ohioban, Georgiában és Iowaban. Én nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolja, hogy Texast megnyerheti, de elvileg még ez is megtörténhet. Érdekességképpen, a külön elektort állító nebraskai második választókerületben most elég simán vezet Biden. Négy éve ott Trump két százalékkal verte Clintont. Érdekes, hogy Montanában, ahol Trump 21 százalékkal verte Clintont, most csak 10 százalék körüli különbséget vár az 538.com, hasonló a helyzet Kansasban és Indianában.
Gyakorlati problémák:
1. Az országos méréseken Biden szignifikánsan jobban áll, mint Clinton bármikor. Komoly cégek hoznak ki sorban 12 százalék körüli Biden vezetést, egyetlen jelentős cég sem mér jóval 10 alatt. Az utolsó polloknál Clinton nagyjából 3 százalékkal vezetett, ennél állt jobban két-három héttel a választások előtt, de mindig mért valaki kis különbséget.
2. A dinamika. Tizenegy nappal a választások előtt Comey CIA igazgató bejelentette, hogy újabb emailekre terjed ki a Clinton elleni nyomozás. Két nappal a választások előtt ehhez hozzátette, hogy úgy tűnik, az emailek nem befolyásolják a CIA véleményét, miszerint nincs szükség vádemelésre az ügyben. Clintonnak ügyei voltak, az ügyekről beszéltek, Trumpnak inkább nőügyei voltak, de azt tudni kell, hogy ő nagyon népszerű volt TV-személyiségként (senki sem gondolta különösebben konzervatívnak) és nem sok amerikait lepett meg, hogy szexista vicceket engedett meg magának. Most itt van Trump adóügye, a BLM (ez mintha azt jelentené, hogy elkötelezettebbek lesznek a választók, pl. Minnesotában, ami az egész sztori középpontja, Clinton 1.5 százalékkal győzte le Trumpot, most általában jelentős Biden előnyt mérnek (de tegyük hozzá, ott is elmérték azért Trumpot 2016-ban) és persze a koronavírus, amellyel kapcsolatban az amerikaiak véleménye elég rossz a Trump-kormányzatról. A Clintonnak kedvezőtlen dinamika miatt 2016-ba az utolsó hétig hezitáló amerikai választópolgárok jelentős része Trumpra szavazott.
3. A gazdasági alapok. 2016-ban nem az elnök indult a választáson. Obama elfogadottsága (approval rate) valamivel 50 százalék felett volt a választások idején, de a második ciklusa alatt szinte végig 50 százalék alatt volt. Az amerikai GDP növekedés 2 százalék alatt volt, a foglalkoztatási adatok azonban folyamatosan javultak. Trump approval rate-je 43 százalékos, és bár a közvélemény elégedett a gazdasági kompetenciájával és eredményeivel (főleg a járvány előtti eredményekkel, adócsökkentéssel, fontos államokban lehet előnyös számára a Kína elleni kereskedeli háborúsdi) a választás egyre inkább a koronavírusról szól, ami hátrányos Trump számára.
…………..
Ezek alapján azt lehet mondani, hogyha semmi különös nem történik a választásokig, akkor Trump nagy valószínűséggel elveszíti a választást. Persze alig tudom elképzelni, hogy az elkövetkező három hétben semmi különös nem fog történni. Ez most egy történős időszak. Annyit azért lehet látni, hogy a választásokhoz közeledve a Trump:Biden számok elkezdtek hasonlítani a Disapproval:Approval számokra, ami nem jó hír Trump számára. Semmi nem bizonyítja azt, hogy csak azért mert 2016-ban Trumpot mérték alul, most is alul fogják mérni.
Trumpnak abban kell bíznia, hogy minden mérés ellenére van egy „félénk Trump szavazó” réteg, és valami olyasmi történik, ami számára kedvező módon alakítja a véleményeket. A bukmékereknél 2:1-re adják Trump győzelmét, 2016-ban a választások előtt 4:1 körüli értékek voltak, a fogadók óvatosabbá váltak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517954-6ae386b7e31c6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517954&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517954-6ae386b7e31c6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517954-6ae386b7e31c6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Grrr: Oh pardon, Floridarol volt szo.
@velőtanya: Október 26-án 49,1re számolták Clintonnét, 45,9re Trumpot. Ha a többit is végignézem, az az érzés keltődik, hogy ha Trump a csatatereken 4 százalékon belülre kerül, bármi lehet. És sajnos PA-ban is affelé kezd menni a dolog, szépen, komótosan. Márpedig (és ezt sokszor sokan leírták), anélkül nincs Biden elnökség.
@fortin2: Egyrészt van PA nélkül is Biden győzelem.
edition.cnn.com/2020/10/25/politics/paths-to-270-analysis/index.html
Másrészt azér ne felejtsük, hogy PA-ban áprilisban Biden +0.7-en állt. Egy hónapja +4.8-on, ma meg +5.6-on. Hosszabb távon ez az +5-+6 körüli érték tűnik stabilnak, a +7 volt egy kilengés.
@ámbátor: Főleg, ha PA esetleg tényleg egy helyileg speciális dolog miatt bukna – lásd a fent magyarázatot a palagázzal – miközben mondjuk Florida bejön (például a sok nyugdíjas korú szavazó Covid-érzékenysége miatt)
@velőtanya: Szóval azt akarom mondani, hogy ez nem feltétlenül egy lineáris dolog, hogy ha tudjuk X állam eredményét, akkor az összes többiét is automatikusan tudjuk olyan alapon, hogy tőle jobbra csak rosszabbul, tőle nalra meg csak jobban szerepelhet Biden.
@velőtanya: ez stimmelne is, ha nem pontosan ilyen kalkulációk sora készítette volna elő 2016 döbbenetét… Én csak azt mondom, egyáltalán nem biztos a módszertani váltásokkal sem, hogy a pollok idén sokkal jobban képesek mérni a Trump-effektust (azon belül is a kampányerőt), ezért érdemes az utolsó hetek tendenciáit is figyelni és azt a bizonyos +4-5százalékos előnyfeltételt figyelembe venni. PA kiváltásának a CNN-es forgatókönyve pedig eléggé Arizonára épít, ami 3 %körüli Biden előnnyel áll, és egy eléggé stabilan GOP állam elnökválasztás ügyben (Trumpnak persze sikerült elidegenítenie sokakat McCain elleni gyomorforgaró megszólalásaival.)
Hát mindenesetre most a Biden team magas labdát kapott ezzel:
twitter.com/justinbaragona/status/1320353927892783104
A fehér ház már nem is próbál úgy tenni, minthe kontrollálnák a járványt. Reménykednek a vakcinában és addig legyen, aminek lennie kell.
Valaki kiszámolta, hogy elméletileg mi az a legnagyobb popular vote előny, amivel ellehet bukni az elektori kollégiumot, és 73-27 jött ki.
Bérmennyire is elméleti, azért elég durva:)
(és erősen közelíti a tisztán egyéni körzeteken alapuló – és teljesen egyforma lakosságú körzetekből álló – rendszer 74,9-25,1 arányát)
@ámbátor:
„A fehér ház már nem is próbál úgy tenni, minthe kontrollálnák a járványt.”
De ismerős…
@fortin2: én pont az ellenkezőjét látom. 4 éve, számok ide, számok oda, azért jószerivel mindenki (benne a legfőbb érdekelt maga) el-kép-zel-he-tet-len-nek tartotta, hogy ez a bunkó, tájékozatlan, hadovás pinamarkoló elnök legyen. ma viszont minden levélzörgéstől összefossák magukat, hogy jön tramp, minden zugba bekukkantanak, nincsen-e ott egy rejtőzködő trampista, minden pilllanatban várják a mindent megfordító nagy tramp bomba robbanását. pollsterek inklúzíve, kivéve a nagyon irányosakat, sőt.
szerintem nincsen bomba és hiába zörgetik a harasztot. az a folyamatos, 4 éves 52-55% undor vs 40-44% istenítés november 3-án bőven realizálódik – annak ellenére, hogy az ördögöt nekem elég érthetetlenül, és csaknem önsorsrontón állandóan a falra próbálják mesterkedni.
mindez persze túlzás, meg van időzítés, meg hajrá, meg célcsoport, meg minden istennyila, de kikivánkozott egy hahó.
@incze: ma reggel megint 88:12 van az 538-on.
amúgy abszolút igazad van, magamon látom… 🙁
@incze: nyilván ez is benne van, de azért nem csak ez. A négyévvelezelőttihez képest nem csak a folyamatos negatív approv van, hanem ezek is:
– hivatalban lévő elnök;
– nagyon megszilárdult evangelical támogatás;
– gazdasági eredmények
– a republikánus fejek jó részének átformálása
– még élesebb kultúrharc
– a társadalmi kommunikáció teljesen összezavarodott értékrendje az alright hatása alatt.
Szóval, az az ördög nem igényel sok festéket, nagyon is fülkék felé jár.
@fortin2: Az 538 egynegyed súllyal veszi figyelembe Texasban azt, hogy ott aztán mindig republikánus győzött (1980 óta) és általában nagyon nagy fölénnyel. 2016-ban a 9 százalékos Trump fölényt szinte pontosan bemérték a kutatók. most, komoly kutató nem mér Trump vezetést. Az 538 azonban a szabályaikat alkalmazva odaadja Trumpnak az államot. Ami rendben van, de a valóság az, hogy ott szinte biztosan bukóban van 8 százalékot. és hát lehet, hogy lesz az 10 is. és ha Texas bukó, akkor lehet, hogy Georgia, Észak-Karolina és Arizona még nagyobb bukó lesz. ha csak egyet megnyer valahogy Biden már nem is kell neki PA, ami meg egyelőre biztosan az övé. szerintem én fantomaggódást produkálok, de sajnos nem tudok ezzel mit kezdeni…
@jotunder: Ilyenkor, amikor a lóversenyen az utolsó kanyarból a megtett ló jön ki elöl üvöltik a lovin, hogy „Így, ahogy vagytok!”
Most már a célvonalig ne legyen bukás, előzés, semmi, csak gyertek be.
@fortin2: Én sem érzem az ördögöt a falra festve. Ha egy évvel ezelőtt kérdeztél volna, akkor Trump győzelmet jósoltam volna, mert a gazdasági eredményeket túl könnyen el tudta volna adni a maga sikereként, de a koronavírus mindent megváltoztatott.
Komoly (de még kevéssé komoly) válságok idején az elnökök általában bukni szoktak, ráadásul Trump ezt a válságot – a pártfüggetlenek számára is nyilvánvalóan – félrekezelte és teljesen felelőtlenül viselkedett.
A koronavírus pedig folyamatosan előtérben van, így megakadályozza, hogy a negatív approve egy részét átfordíthassa a gazdasági sikerekre való hivatkozással.
@jotunder: Biden Texas-győzelme azért is tűnik nehezen hihetőnek, mert az szerintem landslideot jelentene, annyi más helyen is veszítene a GOP. Ez viszont nem csak az USA-ban, hanem a világhatásában és nekünk nagyon nem mellékesen Mo számára is akkora pozitívum volna, hogy azt a világ közelmúltbéli nyilvánvaló megőrülésének tapasztalatával aligha merhetjük elképzelni.
@jotunder: amúgy megnéztem, 2016-ban ilyentájt októberben általában 7% körüli Trump előnyt mértek, de a YouGov csak hármat – és senki nem mutatta ki az 52%-os szavazati arányt, 45-47-et mondtak, Clintont inkább 3 körüli százalékkal mérték alá (Az ipsos kivételével, de az egy nagyon kis mintán összevissza mért). Most viszont csak egy cég mutat Biden előnyt, egészen minimálisat.
@fortin2: TX elvesztese nem feltetlen jelentene automatikusan landslide gyozelmet. Hiaba kepzeljuk mi itt a vegeken azt, hogy Walker texasi kopo nyiiihaaaa lohaton lasszoval, egyik kezben biblia, masikban soretes puska (hogy a lasszo hova fer ezen a kepen, netolem kerdezd)…
Az igazsag ezzel szemben az, hogy a nagyvarosok ott is folyamatosan tolodnak balra, Austin konkretan mar most is liberalis fellegvar. Houston is jo uton van (most mar kirobbanthatatlanul minden 20 legliberalisabb varos listak tagja), Dallas meg kicsit le van maradva, de 4, max 8 ev mulva ott is a lathato-merheto nagysagrend felett lesz boven a mozgas. Nem veletlen, hogy Cruz 2018-as 200k-s gyozelme is mar-mar pofonszintuen megalazo volt szamukra O’Rourke-kal szemben.
Hát ha Ohio sikerülne Bidennek, akkor akár Texas is.
@fortin2: más volt a dinamika. a jelentős trump előny a végére alakult ki, az utolsó héten. ma kapott néhány jó pollt trump texasban. tegnap volt a ut at tyler poll amelyikben biden vezetett.
@incze: Kegyetlen, hogy mekkorát zuhant Amerika megítélése. Hallgattam épp Reagan búcsúbeszédét 1989-ből arról, hogy a „hegyen épült város” stabilan és fényesen áll a gránitgerincen, otthonul mindenki számára, aki a sötétségből érkezik, nagyobb békében és boldogságban, mint nyolc évvel azelőtt, és persze patetikus, de nem légbőlkapott. Viszont nem tudok elképzelni olyan Trump-elnökséget, amely után ilyesmit lehetne mondani, és nemcsak azért, mert a gránitgerinc nem szerepel az elnök szókincsében.
http://www.youtube.com/watch?v=c32G868tor0
@Késes Szent Alia: Azért azt ne felejtsük el, hogy miként gyalázta a komplett nyugati és keleti baloldal Reagant nyolc éven át…
@Késes Szent Alia: Egészen döbbenetes ezt a beszédet hallgatni, és összehasonlítani a mai valósággal. Már szinte nehéz visszamemlékezni azokra az időkre…
Ez a beszéd akkor hangzott el, amikor Amerika a csúcson volt (a hidegháború végén), úgy tűnt, az amerikai hegemónia évtizedei jönnek, és egy olyan elnök mondta el, akinek minden hibája (mert azért elég sok volt) ellenére volt egy víziója, amit követett és értett ahhoz, hogyan hozza össze szavaival az amerikai nemzetet.
A jelenlegi elnök viszont ehhez nem ért, pont ellenkezőleg: víziója nincs, minden szavával viszályt szít az amerikaiak közt, felkorbácsolja az mélyben rejlő bűnös indulatokat és (legalábbis retorikailag) a társadalom legvédtelenebb tagjai ellen fordítja azokat.
Ezekben az időkben Amerikára mindenki példaképként tekintett, a szabad világ egyértelmű vezetői voltak.
Mostanra viszont a teljes nyugati világ a jenkiken röhög, a teljes arab világ gyűlöli őket és az összes gazember diktátor és féldiktátor szabadon ténykedhet, mert a szabad világ úgynevezett „vezetője” rájuk se bagóz, sőt inkább lepacsizik velük.
Szinte mindenki elszörnyedve nézi az USA felelőtlenségét, legyen szó klímaváltozásról vagy járványkezelésről. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi amerikai rendszer súlyos és egyre növekvő egyenlőtlenségekkel terhelt, vezető politikusainak nagy részét vállalati és szervezeti lobbisták tartják kézben (vagy legalábbis erősen tőlük függenek) és hanyatlásra van ítélve, amennyiben nem jönnek súlyos reformok.
Mindaz az Amerika, amely valaha nyitott és befogadó volt mindenki számára („teeming with people of all kinds living in harmony and peace – a city with free ports that hummed with commerce and creativity, and if there had to be city walls, the walls had doors, and the doors were open to anyone with the will and the heart to get here. That’s how I saw it, and see it still.”), mára bezárkózóvá vált és tribalizálódott. Vezetője úgy gondolja, hogy a bevándorláshoz, az amerikai álomhoz leginkább csak a fehéreknek van joga.
A választás tétje az, hogy a helyzet még rosszabbá válik-e vagy felcsillan egy reménysugár, egy út, ami jó irányba vezet.
Ha Trump nyer, Amerika megítélése a béka segge alá süllyed, a latorállamok tovább erősödnek, még Amerika (elvi) szövetségesei is egymással kezdenek el acsarkodni (http://www.theguardian.com/world/2020/oct/25/france-recalls-ambassador-to-turkey-after-erdogan-questions-macrons-mental-state), káosz lesz úrrá a világon.
Az amerikai társadalom egyenlőtlenségei tovább súlyosbodnak, a faji feszültségek tovább növekednek, a vírus egész addig irányíthatatlanul pusztít, amíg nem lesz vakcina, a két politikai tábor közti szakadék pedig tovább tágul, a média polarizáltsága tovább erősödik.
A republikánusoknak nem lesz megoldásuk ezekre a problémákra, csak az adócsökkentéssel és az államadósság tovább növelésével fognak válaszolni és tovább pusztítják a környezetet (bár itt ‘talán’ lehet valódi javulás); jó eséllyel újabb bírót nevezhetnek ki a Legfelsőbb Bíróságba, amely számos progresszív intézkedést visszavonat.
Ha Biden nyer, a polarizáltság és a két tábor közti szakadék várhatóan fennmarad, de talán nem tágul tovább (Bidenben legalábbis van kompromisszumkészség), a járványt az eddigieknél jóval értelmesebben kezelik, végre komolyan veszik a klímaváltozást és az eü-ben bevezetik a public optiont, amivel sok-sok szegény amerikai juthat elfogadható ellátáshoz.
Megadják az állampolgárságot sok hosszú évek óta Amerikában élő, mégis illegálisnak nyilvánított bevándorlónak és véget vetnek a voter supressiönnek. A rendőrséget megreformálják, a feketék diszkriminációját és a súlyos gazdasági egyenlőtlenségeket megpróbálják kezelni, pénzügyileg könnyebbé teszik az egyetemi továbbtanulást.
Remélhetőleg* mindezeket a gazdagok és vállalatok adójának megnövelésével, illetve az értelmetlen katonai és egyéb kiadások megnyirbálával teszik meg, hogy ne szálljon el az államadósság. (*Talán itt bilibe lóg a kezem.)
Amerikának újra lesz tekintélye – bár jóval kevesebb, mint idősebb Bush vagy akár Obama idejében, de lesz – és az EU-val és ázsiai államokkal összefogva felléphet a csaló, technológialopó Kína ellen, megingathatja a diktátorok és féldiktátorok pozícióját, megpróbálhat rendet és igazságot tenni a Közel-Keleten és
Ukrajnában (remélhetőleg nem jelentős katonai erővel, szerencsére Biden nem háborús héja, mint Hillary volt) és a tudományellenesség propagálása helyett a tudomány és a megújuló energia terjesztése jöhet.
Lehet választani.
@fortin2: Azért szerintem Reagant nem kéne agyondicsérni: a Reagan-kormányzatnak elég sok gyanús és korrupt ügye volt, amit Iránnal kapcsolatban művelt (hostage crisis, Iran Contra affair), az olyan közel van a hazaáruláshoz, amennyire csak lehet.
A brutális adócsökkentései valóban hozzájárultak a növekedéshez (szükség volt rájuk, de alighanem túlzott mértékben csökkentette őket), viszont az államadósság durva megemelkedésével is jártak, az pedig eléggé bizonyított, hogy a szociális kiadások kemény megcsapolása, a jóléti állam kvázi megszüntetése nagyban hozzájárult az amerikai középosztály mértékének jelentős lecsökkenéséhez, az egyenlőtlenségek hihetetlen mértékű növekedéséhez, ahhoz, hogy a vagyon túlnyomó többsége a felső 1% kezébe kerüljön.
Neki köszönhető az evangélikus keresztények bevonása a politikába, emiatt van mára már bigott vallásos bírók és politikusok sokasága minden jelentős pozícióban. A ‘drogháború’ folytatásával feketék (de általában szegények) tömegeinek életét tette tönkre, jelentősen megemelve a bebörtönözött lakosság arányát és gyerekek tömegeit megfosztva az apjuktól.
Persze, a külpolitikája kiváló volt (a baloldal pedig nagyon kritizálta ezt), a SZU összeomlása, a hidegháború vér nélküli megnyerése jelentős részben az ő érdeme, és ez (főleg egy kelet-európai számára :)) bőven ellensúlyozza a hibáit.
Amerikaiaktól pedig leginkább azt hallottam (és azt hiszem ezért olyan népszerű Reagan ott), hogy egy sikertelen, hanyatló időszak (Watergate, vietnami háború, gazdasági válságok) után reményt és bizalmat adott, kiállásával és beszédeivel meggyőzte a többséget, hogy az ország egy jó irányba indult el és az amerikaiak büszkék lehetnek a hazájukra (egészséges patriotizmus).
@Késes Szent Alia: @fortin2: Jobban belegondolva rájöttem, hogy Amerikának egy Ronald Reagan-szerű figurára lenne szüksége a demokrata oldalról.
Egy olyan emberre, aki egy hanyatlónak érzékelt időszak (közel-keleti háborús ‘katasztrófa’, Trump, járvány és súlyos válság) után képes fellépni és utat mutatni, elhitetni a jelentős többséggel, hogy a jövő jobb lesz, ÉS fontos progresszív intézkedéseket keresztülvinni, valamint visszaállítani Amerika nemzetközi tekintélyét.
Sajnos nem látok jelenleg ilyen figurát, Biden egyértelműen a „nem Trump” üzenettel próbál nyerni, de más sincs, aki igazán meggyőző lenne…
Obamában volt potenciál, benne sokan reménykedtek, de az Obamacare-t kivéve nem sikerült komolyabb progresszív intézkedést végbevinnie, sem feloldani a közel-keleti gordiuszi csomót. Akkoriban még a demokrata pártban – és talán magában Obamában – sem volt meg a kellő elhatározottság ehhez, és a republikánusok ott tettek keresztbe, ahol csak tudtak. Remélhetőleg erre a közeljövőben nem lesz lehetőségük…
@libernyák: Úgy legyen.
Igen, hatalmas feladat áll Biden előtt, a győzelmével még nem oldódik meg igazán semmi, csak egy lehetőség lesz arra, hogy a megoldások felé el lehessen indulni.
@fortin2: És főleg milyen jogosan.
@libernyák: „Szinte mindenki elszörnyedve nézi az USA felelőtlenségét, legyen szó klímaváltozásról vagy járványkezelésről. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi amerikai rendszer súlyos és egyre növekvő egyenlőtlenségekkel terhelt, vezető politikusainak nagy részét vállalati és szervezeti lobbisták tartják kézben (vagy legalábbis erősen tőlük függenek) és hanyatlásra van ítélve, amennyiben nem jönnek súlyos reformok. „
Muris: Ez szinte mind visszavezethető Reagenre, mint ahogy Trump is. Ő emelte program szintre az egyenlőtlenség fokozását („trickle down”), ő állította környezet-ellenes pályára a GOP-t (előtte republikánusok nem voltak kevésbé „zöldek”, mint a demokraták), divattá tette a butaságot és a tudományellenességet. De közepes színészként jót alakított.
Engem a kovetkezo dolog aggaszt. 87 millio ember kert levelben bekuldheto szavazolapot, es amikor ezt irom, ennek kevesebb, mint fele erkezett be. Miota nyaron Louis DeJoy lett a posta fonoke, a kezbesites minosege drasztikusan romlott. Vegen mar kongressusnak kellett raszolnia, hogy legalabb a valasztasokig alljon le a postaladak leszerelesevel. Es a levelek jelentos resze tovabbra is kesik. Szerintem minimum 10 millio szavazat nem fog idore beerkezni. Tudom, vannak allamok, mint Kalifornia, ahol nem kell a valasztas napjaig beerkezniuk, de peldaul Florida nem ilyen.
@libernyák: nem evangélikus, hanem evangéliumi keresztények, nagy különbség.
De ami lényegesebb: Reagan nem volt szent, bizonyára hibákat is csinált, de a szabadságelvűség kőkemény képviselete a világban és otthon is bőven feledteti mindezt. A SDI pedig nagyban ösztönözte a digitális technológiai robbanást.
és még: „A felmérésben megkérdezett 24 ország lakosai közül csak a lengyelek és az oroszok jósolnak Trump-győzelmet a magyarokon kívül.” – telex.hu/kulfold/2020/10/26/kulfold-amerikai-elnokvalasztas-2020-usa-donald-trump-joe-biden-felmeres
@AdvocatusDiaboli: Szerintem se volt Reagan akkora nagy politikus, amekkorának a republikánusok kikiáltják – le is írtam fortin2-nek, mi a problémám vele (crony capitalism, reformjai hosszú távon az egyenlőtlenségeket növeli, war on drugs, Irán, Religious Right, és még ehhez jöhet az AIDS kezelése is), de nem gondolom hogy minden problémát az ő nyakába kéne varrni. 🙂
A klímaváltozás akkor non-issue volt, viszont Reagan az ózonpajzs ügyében gyorsan és határozottan cselekedett. Nem gondolom, hogy ha manapság lenne elnök (ez csak gondolatkísérlet), a klímaváltozást elbagatellizálná.
Azt nem vitatom, hogy Reagan amerikai népszerűségét (ami elég meglepő mértékű) leginkább a színészi képességeinek és szerencséjének köszönheti. Ezért is mondom, hogy egy ilyen típusú demokrata elnökre lenne szükség, hogy a szükséges változások végbemehessenek…
@kiazmarmegint: ahol nagyon érdekes a dolog, a csatatér államokban, ott (ránézésre) nem állnak rosszul a levélszavazatok. amikor a guardian okt. 15-én indította a http://www.theguardian.com/us-news/2020/oct/15/mail-in-ballot-tracker-us-election-2020 követést, akkor 20.2m igénylésből 7.2m jött vissza. most ez 13.9m/22.2m, azaz 62%. a vége pedig olyan 19-20m/23m lehet a (ha az igénylés már nem sokat nő, a visszaküldés tempója meg, mondjuk, kábé ennyi marad, bár szerintem nőni fog). ez 80% fölött van. szóval szerintem itt dógozni kell, nem aggódni.
a demokraták eddig amúgy is visszaküldősebbek, a electproject.github.io/Early-Vote-2020G/Early_Vote_Analysis_10_25.html szerint a demokraták eddig visszakülftek országosan 11.0m levelet a 23.6m igényeltből (46%), a republikánusok 5.2m-t a 13.5m-ból (39%). a legtöbbet a függetlenek totojáznak, tőlük 4.8m jött vissza a 15.3m igényeltből (31%).
—
a mail szavazásról kerek kis összefogalót közöl a… a nature is: http://www.nature.com/articles/d41586-020-02979-x
szigorúan tudományost.
@AdvocatusDiaboli: uh, most jobban utánanéztem… Tényleg Reagan volt az, aki a „dereguláció” nevében sok-sok környezetvédelmi szabályozást megszüntetett, és az EPA*-t is korlátozni próbálta.
Az érme másik oldalán áll az, hogy ahol tényleg súlyos volt a helyzet (ózonpajzs), ott cselekedett (most képzeld el Trump mit tett volna), szóval nem tudom most hol állna klímaváltozás kapcsán.
Egyébként az utódja, George H.W. Bush vele szemben elég normális környezetvédelmi politikát folytatott. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy az ő (egy moderált, értelmes jelölt) bukásával és Newt Ginrich megjelenésével mentek ‘végleg’ félre a dolgok…
*ez azért szomorú, mert az előző komolyabb republikánus elnök, Nixon volt talán a leginkább környezetvédő a modern amerikai elnökök sorában, ő alapította meg az EPA-t, amit aztán a republikánus utódja (egy évtizeden belül) megpróbált tönkretenni 🙁
@fortin2: 🙂
.
Reagan /pfejj/ nagyszerű tevékenységéhez & örökségéhez:
http://www.nytimes.com/2009/06/01/opinion/01krugman.html
…de persze az egész politikai elit vastagon sáros, példa rá a Clintonné kiváló férjének regnálása alatti gazdasági világ-/öntökönszúrás:
youtu.be/Oc74p4mENuI
(Magyarul [27:28-tól kb. 29:30-ig]:
streamz.vg/y83c52acaa50b36dc43fe278a714c11ba )
még egy adalék texashoz, a nytime poll trackere – http://www.nytimes.com/live/2020/presidential-polls-trump-biden – mereng azon a mai bejegyzésében, hogy texasban négy jónevű pollster ugyanaznap négyféle eredményre jut (biden +1, +3, tramp +4, +5). amiben remekül egyeznek, az a fehér (nem hispano) férfi, all that tramp, 60-63 vs 30-32. a hispanok közt viszont biden 58 pontos vezetésétől 18-ig terjed a skála (amit még egy pár nap előtti mindössze 8 pontos vezetés is színez).
—
Now look at the Hispanic results. The Dallas Morning News/University of Texas at Tyler poll that showed Mr. Biden up by three points also gave him a 58-point lead among Hispanic voters. Plug that into our poll, and you’d have a Biden lead. By contrast, we had Mr. Biden up by 23 points among Hispanic voters, while YouGov came in even lower, at 18 points.
As an aside, there’s one poll that split the difference in the last couple of weeks: Quinnipiac. It showed a tied race in Texas, but actually found Mr. Biden doing worst of all among Hispanic voters compared with other pollsters, with just an eight-point lead, 51-43. Quinnipiac had a result similar to everyone else with white voters, so who knows what’s going on there. (In that world, white voters would have to represent a far, far smaller share of the electorate)
@incze: Csak azt probalom mondani, hogy a posta az utobbi negy honapban sokkal megbizhatatlanabb es lassubb volt, mint korabban. Igy ha valaki azt mondja, hogy „ha egy hettel korabban elkuldom, az biztos eleg lesz”, az nem ritkan ra fog fazni.
Felesegem szinten levelben szavaz, es mivel eddig meg nem kuldte vissza, tegnap fel is hivta egy demokrata aktivista, hogy most mar ne is kuldje levelben, mert hatha nem er be idoben. Majd en beviszem szemelyesen, itt ez nem problema, a varosban tobb dropbox is van, egy még az egyetemen is. Texasban viszont a kormanyzo rendelkezese szerint megyénként egy (!!). Az persze igaz, hogy ennek ellenere Texasban igen magas a reszvetel.
Ez kellemetlen. Amikor kiderul, hogy 2015-ben Trump jelenlegi szovivoje hogyan hasonlitotta ossze Trumpot az akkori alelnokkel:
http://www.cnn.com/2020/10/26/politics/kayleigh-mcenany-biden-2015/index.html
@Késes Szent Alia: Én a Carter-Reagan vitát néztem a múltkor, és Reagan minden szavát értettem különösebb koncentrálás nélkül is – Carter viszont úgy motyogott, mint a Brian életében az a próféta, aki arról beszél, hogy eltűntek a dolgok, meg a rafiakötőállvány:) Szóval még egy gyengécske színésznek is nagy előny a beszédtechnika meg a szereplési rutin.
@incze: Florida tényleg jobban áll, de ha ott 65% érkezett be, az országos átlag meg 40%, akkor kell lenniük egészen rosszul álló államoknak is.
@kiazmarmegint: Hát ha be lehet dobni személyesen is – és lehet bízni abban, hogy korrektül számolják meg – akkor én biztos ezt választanám (akár itthon is), hogy kérem levélben a szavazólapot, és aztán bedobom.
Megtörtént ez is:
444.hu/2020/10/27/donald-trump-legnagyobb-diadala
Innentől biztosra vehető, hogy a választással kapcsolatos minden vitás kérdésben Trump javára fognak dönteni – és az igazi baj (ha jól értem), hogy a legalacsonyabb szintről is magukhoz vonhatják a döntést minden létező vitás esetben, és javában készülnek is erre.
@velőtanya: ez azért nincs így. a legfelső bíróság nagyjából azt mondhatja ki, hogy egy bizonyos helyi döntés elleni fellebezést elutasítanak vagy sem. Amy Coney Barrett egy nagyon komoly egyetemi professzor és bíró, szilárd erkölcsi sztenderdekkel, nem fog olyasmit csinálni, ami elfogadhatatlan. a többiek sem. az elvileg lehetséges, hogy egy rendkívüli helyzetben jól jön trumpnak a konzervatív többség, de ennek az esélye majdnem nulla.
@libernyák: Valahol olvastam, hogy Nixon idejében még mindenki bizott a tudomanyban és hallgattak a kutatókra. A republikanusok Reagan alatt kezdtek egyrészt tudomanytagadó adócsökkentő és deregulaló libetarianus dogmatikusok lenni, masrészt – a megfelelő szavazatszam biztosítasa érdekében – tudomanytagadó keresztény fundamentalistak, ill. tudomnytagadó sovén populistak
@jotunder: 2000-ben a floridai legfelsőbb bírósag újraszamolasi hatarozatat törölte el a legfelsőbb birosag. Itt a lenyeg talan az, hogy a vilag elso szamu demokratikus hatalma nem képes egy korrekt valasztast levezenyelni. Mar azon tul, hogy teljesen ostoba valasztasi rendszerük van, ahol az orszag többsegenek semmi beleszolasa nincs a z elnökvalasztas kimenetebe, és egyre kevesebb képviselői hely kompetitiív. És a képviselők kétéves mandatumuk jelentos reszet donorok gyűjtésével töltik. Stb stb. Az egyik leggyengébb rendszer, ami a vilagon létezik.
Az Egyesült Kiralysag a masik.
@jotunder: Ha valaki rettenetes dolgokban hisz szilárdan, az ugyanúgy rettenetes eredményre tud vezetni, mintha csak simán geci lenne.
Jó példa erre Kaczynski, aki nem harácsol és nem jachtozik, és minden bizonnyal hisz abban amit csinál, de attól még borzalmas az eredmény:
„A kormány politikusai üdvözölték az alkotmánybíróság döntését, az élet védelmeként ünnepelték. Az egyikük például azt mondta, hogy az életképtelen magzatokat így lesz idő megkeresztelni, mielőtt eltemetik őket”
444.hu/2020/10/27/a-katonai-rendorseg-bevetesevel-fenyegeti-a-lengyel-kormany-a-tunteto-noket
@velőtanya: A Notre Dame egyetemen egy teljesen normális és feltűnően okos professzornak ismerték ACB-t.
@jotunder: Talán pár hét múlva itt is lesz az a rendkívüli helyzet, amikor Trump csalást fog kiáltani, és megóvja a választásokat, és a bíróság meg helyt ad neki, és nem iktat be másik elnököt , eljátszva ezt az idők végezetéig.
@kemény keleti kommentelő: nem, ilyen nincs. trump nem óvhatja meg a választást.
a legfelső bíróság már jó előre eldöntött pár kérdést. annyi történhet, hogy jogászok bizonyos helyeken újraszámlálást fognak követelni, más lehetőség nincs. amennyiben nem szoros az eredmény, akkor nem fognak újraszámolni.
@fortin2: „Szabadságelvűség kőkemény képviselete a világban és otthon”
Te tényleg bedőlsz ennek? A neoliberális gazdaságpolitika és az antikommunista retorika nem szabadságelvűség:
– kötelező imádság a közoktatásban
– szakszervezetek betörése
– a legmocskosabb diktátorok támogatása (Guatemala)
– Iran – Contra
– War on drugs (nem az állítólagos céljával volt baj, hanem ahogy csinálták)
– Az AIDS kutatásást viszont alig támogatta
– Dél-Afrikával kesztyűs kézzel bánt
– Taiwant elengedve Kínához húzott (az az antikommunista, szabadságszerető szíve)
– és és és
Nem mondom, hogy aktuálpolitikai vagy stratégiai szempontból rossz döntések voltak, de ha voltak a pasasnak elvei, a mások (és más népek) szabadságának tisztelete nem volt köztük.