Nem kavart vihart a Heti Válasz címlapja (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Szőnyi Szilárd retteg. Attól retteg, hogyha bedől a Heti Válasz, ha a Simicska-Nyerges duót végleg lenyomja Orbán, akkor nem veszik fel valamelyik mentőhajóra. A jobboldali újságírás ma a rettegésről szól. Hogyan jelezzük a hatalomnak, hogy tulajdonképpen ugye mi is, csak hát a körülmények, de mi azért a sorok között is, miközben persze néha sajnálatosan rákényszerítenek bennünket arra, hogy olyasmiket, amelyeket persze nem, amelyeket persze ha igen, akkor sem úgy, mert hát úgy mi soha, mert mi mindig.
Szőnyi Szilárd egy kreacionista, homofób prick, aki elsősorban nem egy kreacionista, homofób prick, hanem egy senki. Magyarországon a senkiség nem probléma, a kreacionista homofóbizmus, vagy a homofób kreacionizmus pedig kifejezetten szexisnek számít azokban a körökben, ahol semjénzsoltot képzelik el tangótáncosként.
Ez a poszt azért megjegyzésposzt, mert én sajnos nagyon távol élem az életem az irodalomtól. Houellebecq ugyanis író. Alkoholista, depressziós, szuicid figura, aki néha részegen, háromnapos izzadt ingben ad interjút, de ő egy író. Engem érdekelnek a dolgai, de meg kell küzdenem a saját lehetetlen irodalomtalanságommal és bevallom, egyelőre nem állok túl jól.
Houellebecq írt egy levélkönyvet a másik nagy francia botrányhőssel Bernard-Henry Lévy-vel Sarkozy baloldali haverjával, amelyben ezt írja: ” Én csak egy redneck vagyok. Egy jelentéktelen író, akinek nincs stílusa, aki néhány évvel ezelőtt elért valamennyi irodalmi hírhedettséget hála néhány irodalmi kritikus megdöbbentő hibájának, akik valahogy elveszítették a cselekmény fonalát. ” ” Makacsul és fáradhatatlanul próbálom a legrosszabbat kitermelni (szerk. megj. kontextusában ez inkább tűnik “kiszarni”-nak) magamból, hogy aztán még mindig remegve a közvélemény lábai elé helyezzem.”
Egy kritikusa írja, hogy Houellebecq a francia széppróza flaubert-i hagyományát követve (róla mondta a híres interjújában, hogy egy írónak állandó erekcióban kell léteznie, de ő, mármint Houellebecq nem ilyen, mert időnként elmegy sétálni) az ún. szabad közvetlen módban ír. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy nem mindig világos, hogy ki beszél Houellebecq regényeiben, a narrátor, vagy ő. És nem is hiszem, hogy Houellebecq azt akarja, hogy ezt a közvélemény, melynek a lábai elé helyezi a produkcióit, tudja. A depresszióból való menekülés egyik formája lehet a személyiség kiterjesztése, a személyiséggel való játék, az ambivalencia folytonos fenntartása.
Houellebecq nem általában vádolja a hatvannyolcas nemzedéket, hanem konkrétan a hatvannyolcas nemzedék egyik tagját vádolja, az anyját, Lucie Ceccaldit, aki elhagyta őt, hogy a kommunista nagyanyja nevelje fel. A borzasztóan nehezen olvasható, de nagyon érdekes “Atomised”-ban van egy Michel (milyen véletlen) nevű karakter, aki egyáltalán nem találja a helyét, képtelen kapcsolatokat építeni és elhagyta (milyen véletlen) az anyja, és a nagymamájához kerül. A Behódolás főhőse (milyen véletlen), alkoholista, szuicid, aki nem találja a helyét.
Fogalmam sincs, hogyan konstruálja a regényeit Houellebecq, hol kezdődnek a szerencsétlen főhősei és hol végződik Houellebecq maga, az sem biztos, hogy ő tudja, vagy, hogy ez fontos-e egyáltalán.
Az, hogy Houellebecq könyve Magyarországon a liberalizmus elleni vádiratként kelt (egy nagy frászt kelt) botrányt, ránk és főleg a mi kis lecsoffadt jobberka értelmiségünkre jellemző. Akik persze átlapozzák (ha egyáltalán belenéznek a könyveibe) a hosszasan leírt maszturbációkat, gépies szexuális aktusokat (“enni nem szeretek, csak szexelni”, nyilatkozta egyszer Houellebecq, Szőnyi besírna, ha tudná, és ugyan honnan tudhatná, hogy miről is beszél).
Erről szól ez az egész, a leépült keleteurópaiságunkról, a jó és rossz pontokról, amelyek csak gyűlnek az ellenőrzőkben, ahol kurvapecérek adják a tanácsot a szotyolazabálóknak, hogyan baszhatnák rózsásabbra az ő drága népük seggét (nem l’art pour l’art trágárkodás, hanem Houellebecq parafrázis).
@mavo: Nem mindegy, hogy ki kit és miért nem szeret?
Egyébként Kosztolányi eléggé szeretettel ír az unokatestvéséről:
epa.oszk.hu/00000/00022/00271/08036.htm
@Rodeo36: Nem dehogy, kösz.
@ATCG:eléggé szeretettel ír az unokatestvéséről: eléggé szeretettel ír az unokatestvéréről
@Rodeo36: Háááát, ha már egészen pontosak akarunk lenni mintegy filológiailag, akkor Don Quixote:) A teljes cím pedig El Ingenioso Hidalgo Don Quixote De la Mancha – amint azt az alábbi fotó is bizonyítja:
s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/dd/88/e0/dd88e0cd48224da15434390dd168421d.jpg
@velőtanya:
hát kivelőzted, nem is maradt benne velő több, 1605-ben így írtak, manapság már a katalánok büszkélkednek az “x” (ekisz-szel) a castellano nem igen használja, minden nyelv fejlődik
jár neked egy piros pont de asszem már van is neked egy (legalább egy) en la derriere -eden
hordd büszkén
egyébként: ennyiféleképpen írják
Dom Quixote de La Mancha (Don Quijote de la Mancha em castelhano) é um livro escrito pelo espanhol Miguel de Cervantes y Saavedra (1547-1616). O título e ortografia originais eram El ingenioso hidalgo Don Quixote de La Mancha, com sua primeira edição publicada em Madrid no ano de 1605. É composto por 126 capítulos, divididos em duas partes: a primeira surgida em 1605 e a outra em 1615. A coroa espanhola patrocinou uma edição revisada em quatro volumes a cargo de Joaquín Ibarra. Iniciada em 1777 concluiu-se em 1780 com tiragem inicial de 1600 exemplares.4
Don Quichote et Cervantes (em espanhol)
El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha
óh borzalom…
e qual seja o meu castigo pelo escrevélo em forma moderna????
úgy látom a humor még nem halt meg, én is abban a betegségben szenvedek, hogy nagynéha beleolvasok a mandinerbe, utána persze kezelem magam, de ez már másik regény nem a Hullaberek vagy Hujcinga szóval az aki (ami???) felkavarta…na mit is? szóval a fingot ami egyre büdösebb van ami osztódással szaporodik és a fing is az, ha zárt térben van…és levédiabsznádnál zártabbat… szóval ide ídézek egy mandineri beszólást éppen aktuális a brüxell-i ünnepi játékok alapján, íme:
rinaldo-rinaldini 2015.05.15. 09:04:04
Letezik egy elhallgatott legenda, hogy valahonnan Szent Istvan orszagabol fog jonni egy szegeny ciganyfiu, aki nagy vagyont szerez es kiralysagot, leszamol a liberalisokkal es a burzsujokkal es megmenti Europat.
azóta döcögök, pedig (sajnos) igaz? a korona? hát majd ellopja
@velőtanya:
mellékesen a kíváncsiságom kielégítése miatt: milyen szinten műveled a castellano, katalo, portugués nyelveket a vasc-ot is hozzátéve mint … és persze kis francia mert ugye ott a hegyekben a bask-ok és a franciák
szóval??? megesz a kíváncsiság és ha lehet ékes portugálúl válaszolj, jó? ha már megtaláltad a képet a wiki-n az eredeti címlapról…el is ájúltam meglátván namost lebuktam…
@Rodeo36: ezzel a h- val nem bírnak a latinók
Fr ache aspiré ,elnyeli,s az olaszok is
Avere ho,hai,ha
@velőtanya:
látom, hogy nem látom…tehát kiskegyed kizárólag baszogatás céljából szólt bele a nagyok dó’gába? máskor ne tegye…időpocsékolás
@Rodeo36: Sajnos nem tudok veled érdemben konkurálni:)
Fénykoromban egész tűrhetően birtokoltam a castellanot, de manapság ez a fegyver kissé berozsdásodva pihen a hüvelyében. A Don Quixote írásmódjának történetét viszont nem kellett most gugliznom, az benne volt a fejemben wikipedia nélkül is. Csak azt néztem meg, hogy akad-e hozzá egy megfelelő kép illusztrációnak.
A katalán nyelvet itt most nem részletezendő okok miatt nem kedvelem, a többi ibériai idióma közül pedig természetesen a baszk a kedvencem már csak az egyértelmű rokonság miatt is, hiszen az nem lehet kétséges egy felvilágosult elme számára, hogy Csaba királyfi és Csabi (Xabi) Alonso ugyanarról a csillagösvényről erednek:)
@Rodeo36: Na ez egy jó ki időzítés lett, most látom hogy érdemtelenre pazaroltam ezt a pár percet és mondatot. Némi csalódás, de túl fogom élni:)
@lüke:
akkor, hogy teljes legyen a krétakör, Wagner Walkür, a walkürök lovaglása című ismert és nagyon sokatmondó női szólistákból álló kis kb 10 fős kórus vezeti elő a szöveg (egy része de ezzel kezdődik és soxor ismétlődik)
Hojjotohoho hojjotohohoho és így továőbb, de a hatalmas zenekart túlénekelni és úgy mexólaltatni, hogy ne fullaggyon meg éneklés helyett az amit énekelnek (németű!!!!!!!! ne röhögj a magyar operában is)
tojottalóhótojottalóhó
mivel a “t” hangzik is meg nem is de nem viszi el a levegő tartalék nagyrészét és az énekesnő túléli a 15 perces részletet
egészségedre az “haver” ige olasz változata az “avere” de olyan sejtelmesen ejti ki (pottyantya) hogy a “h” azért valahogy ott susog azért
@velőtanya:
az echte spanyol (castellano vagy andalúz) erre szokta aszondani, hogy
“los coxones”
mivel nem érted csak linkelni tucc…
hát ha rád érdemtelen lettem akkor glória in excelsis Domine
@velőtanya:
a Xabi Alonso: Tolosa Guipúzcoa tehát vasco…
ez a csabikirályfi ez jó kis izé ott Tolosa felé is ismerik
és együtt vonúltak a csillagösvényen teljes gólzáporban és mentében
@velőtanya:
és akkor a katalán Xabi???? az már nem is menő? és akkor a Csabi királyfi már lehullott?
Xavier Hernández Creus (Tarrasa, Barcelona, España, 25 de enero de 1980), conocido deportivamente como Xavi o Xavi Hernández, es un futbolista español que ocupa la demarcación de mediocentro organizador. Milita en el F. C. Barcelona de la Primera División de España.