Nemszínház
Tegnap megnéztük az ÖrkényKÖZ-ben a Másfél ezreléket. Nemszínház. A színházban színészek elmesélnek egy történetet. A Másfél ezrelékben emberek elmesélik a saját történeteiket. A Netflix pankráció-kommentátora, az AZUR együttes egykori énekesnője, az ország egyik legmenőbb craft beer főzdéjének „office wizard”-ja és mások elmesélik az alkoholizmusuk történetét és a szabadulásukat a függőségtől. Magasan funkcionáló alkoholisták voltak, magasan funkcionálva menekültek valami elől. Nemszínház. A színházat le lehet rakni (azért az elég jót nem könnyű) a tapsrend után, ezt nem.
Orbánt verte az apja, ő meg minket ver. A másfélezrelékesek apja/anyja általában alkoholista volt, vagy nem volt, vagy nem ott volt ahol kellett volna, és alkohollal együtt értek el többet, adott esetben jóval többet, mint az átlagmagyar, és segíteni akarnak nekünk a túlélésben. Mert nem mindent könnyű túlélni. Most olyan országot „építünk”, amit gyakorlatilag lehetetlen túlélni, arra nevelnek bennünket, hogy utáljuk a többieket, hogy a rokonainkra, barátainkra gyanakodjunk, hátha másképp gondolkoznak a boszniai szerb köztársaságról, már ha valaha hallottak a boszniai szerb köztársaságról és nyilván nem. Trump, Orbán, Matolcsy, Orbán, egészségügy, Orbán, Lázárjános, Orbán, Brüsszel, Mégbrüsszelebb, Legbrüsszelebb, erről kell beszélnünk, még a helyes jelzős szerkezeteket is megadják hozzá. És úgy kell tennünk, mintha érdekelne. A legrosszabb az, hogy néha magunk is elhisszük, hogy érdekel.
A kedves Olvasó nem iszik. Nem iszik annyit. Néha annyit iszik, de megoldja. Nem oldja meg. De ez nem Orbán, nem Magyarpéter, csak nemszínház. Nem beszélünk ilyesmiről, mert mégis kit érdekel a másik, ha esetleg a másik a másikra is szavaz, és hát mi lehetne annál nagyobb bűn. Miről szólhat másról az élet ha nem Orbánról, Magyarpéterről, Trumpról, faszomtudjakiről? Az életről ne szóljon az élet, mert az élet uncsi, az élet olyan emberszerű emberekről szól, azoknál pedig nincs uncsibb.
Szegények, fogvatartottak, migránsok, transzok álltak a templom előtt. Őt érdekelték az emberek. Nem úgy gondolkodott róluk, mint én, még szép, a pápát érdekelték az emberek, ezért lett „demens vénember”, ezért magyarázták el, hogy rosszul tudja, a kereszténység nem a szeretetről szól, hanem a magyar politikáról. Mint minden.
És akkor jönnek itt a nemszínházzal, hogy sör, feles, cigaretta, sör, feles, cigaretta, sör, feles, cigaretta, da capo al fine, al fine, mondom, al fine. Rosszul tetszik mutatni a statisztikában, legalább a kocsmaprogramban tessék inni, aki nem főz pálinkát ne is igyék, rendes magyar ember nem pánikbeteg, és nem akarja abbahagyni a piálást, csak kitölteni a szavazólapot, igen, az ukránok miatt iszik anyád, Zelenszkij, szeme sem áll jól, von der Leyen is egy ukrán, mint a Magyarpéter. Mindenki ukrán, ukrán liberális, ukrán liberális, aki nem vagynővagyférfi. Értve vagyok?
A színházak bezárása után következhet a nemszínházak bezárása. Igyál és kussolj. Kussolj, igyálj tovább, kussolj tovább.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532249-6878712f8b5a1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532249&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532249-6878712f8b5a1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532249-6878712f8b5a1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezt az írást remélem egyszer még elszavalhatom. Ha lesz hol. Ha lesz még kinek.
Nem emlékszem, hogy olvastam volna már itt ilyen pesszimista posztot. Nem tudok vele vitatkozni. Még szerencse, hogy Ferencről is megemlékezik. Akkor eszembe jut az utolsó üzenete Húsvétkor. Van az életnek egy másik dimenziója is mint a NER-rögvalóság.