Origo: Lánczi András és Schmidt Mária jelentéktelen senkik!! (breakingnewsposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Megdöbbentően éles kritikát fogalmazott meg az eddig kormánypitbullnak tűnő Origo a rezsimtudósokról.
” Érdekes jelenség még a szintén MTA-s Csató László, aki a kutatását övező totális érdektelenséget úgy próbálja kompenzálni, hogy cikkeiben folyamatosan önmagára hivatkozik. A Google Scholar szerint Csató hivatkozásainak közel száz százalékát magának köszönheti. (origo)
A váratlanul felbátorodó Origo rendkívül rafinált módját választotta Lánczi András, Schmidt Mária, Karácsony András, Hatos Pál, Békés Márton és természetesen G.Fodor Gábor lesenkizésének.
A Scopus szerint Csató Lászlónak sokkal több nemzetközileg értékelhető folyóiratban cikke és idézete van, mint a felsorolt rezsimtudósoknak összesen. Az Origo tréfásan azt írta, hogy az idézetek közel száz százalékát magának köszönheti. Mindössze a linkre kell kattintani, hogy az ember lássa, ez csak egy remek vicc, de így az Olvasó rákényszerül arra, hogy megnézze, hogy milyen sokan idézik az amúgy igen fiatal Csatót. Hihetetlen, hogy az Origo újságírója ilyen karakán cikket mert írni.
A kérdés az, hogy miért pont most leplezte le a tudományos értelemben nem létező rezsimtudósokat az Origo, milyen belső politikai küzdelmek állhatnak a támadás mögött.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518297-6ae2006061836' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518297&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518297-6ae2006061836&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518297-6ae2006061836' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@fortin2:
Eleve érdekes felvetés, hogy nem a pályázati kiírást kell figyelembe venni, hanem a „pályázat célja” nevű sablonszöveget. És azt is nagyon szigorúan, szó szerint. Szóval, gondolom én, eleve skandalum, hogy engedtek bölcsészeket jelentkezni. Meg fiatalokat. 🙂
A „megnemértett költő” végső depressziójában kiugrott a tizedikről. A másodikon suhant át az agyán, hogy még nem írt semmit… (Egy könyvből idézve, már nem emlékszem sajnos a címére 🙁 )
„minimális esélye van ebből a régióból ehhez a régióhoz kapcsolódó releváns témékkal komolyabb mennyiségben bekerülni a Qakárhanyas lapokba, ezt könnyű empirikusan ellenőrizni.” – igen, de miért kell akkor arra pályázni(/ráadásul nyerni), aminek ez az egyik alapfeltétele?
A megnemértett költőhöz ez úgy akar kapcsolódni, hogy lehet valaki világhírű/színvonalú úgy is, hogy senki nem tud róla…?! A válasz a pályázati eredmény alapján: SIMÁN Egyesek szerint pedig: NEM
🙂
@velőtanya: +1000
Meghalt Heller Ágnes. Nehezebb lett a szívem a hírtől, mert még vacakabb lett a világ.
Amikor megtudtam, azóta nem is ő motoszkál bennem, hanem az a pár beszélgetés foszlány, amit Ancsel Évával folytattunk páran, anno. Nem tudom kiverni a fejemből, vajon Ancsel annyira felült az akkori Hellerrel szembeni pártos kirekesztésnek, hogy szakmailag is elítélően tudjon nyilatkozni Ágnesről?
Én mindkettőt nagyon szerettem.
Lehet onnan jutott eszembe a történet, hogy átsétáltam a minap a Farkasréti temető felső kapujától a főbejáratig, és véletlenül odakeveredtem Ancsel sírjához.
Na most vitázhatnának, ha lenne hol.
@capacete:
Hát a „ha te nem tudod utánacsinálni, ne kritizáld”-at valóban lehet szofisztikáltabban is leírni, mondjuk így:
„Én csak a nyersanyagot nyújtom. Magasabb az igényed?
Írd meg több csínnal, nincs akadálya, magad…
Nézd el, kérlek, hogyha találsz földrajzi hibákat,
hisz geta partoktól messzire ring a hajóm;
majd a hazámban, a házamban, kedves kikötőmben
sorra kivizsgálom minden adat hitelét.
Addig is, engedvén – a barát, aki kér, nem akárki –;
néked adom már most könyvem, akármilyen is,
mert jogos óhajaikra hajolni hatalmas uraknak
illő; – nem keveset nyomnak a latban azok.”
(Oláh Miklós)
mek.oszk.hu/06000/06072/html/gmolah0002.html
@velőtanya: „Lassan több hozzászólást és nagyobb vehemenciát rak bele a Vincent tudományos szekciója” Ez téged meglep? 😉
@wulfer: Nyilván nem volna ízléses egy halálhír másnapján, különösen pedig egy, a rezsimszolgák és üvöltöző hordájuk által sokat mocskolt emberről kritikait írni, ezért legyen elég annyi: a „szakmailag elítélő nyilatkozáshoz” nem kellett pártos poltikai elfogultság, abban ugyanis elég egyértelmű szakmai konszenzus volt/maradt. Reméhetően lesz még olyan idő Magyarországon, amikor lehet erről beszélni.
@szakértőbb: nem volt alapfeltétele, el kell olvasni a pályázati kiírást. Épp ez a lényeg. A „senki nem tud róla” és a googlescholar/scopus birodalom azonosítása a másik vitakérdés.
@fortin2:
Nyilvánvalóan igazad van, nem is kritikailag értettem itt. A fejemben persze más a kérdés, nem is kritikai.
Egyébként meg már a korszak maga alkalmatlan bármi hasonló vitákhoz, beszélgetések(?)-hez.
@fortin2: http://www.nytimes.com/reuters/2019/07/19/world/europe/19reuters-hungary-obituary-heller.html
nem nagyon van olyan magyar, akirol ilyet irnanak ha meghalna. heller a hannah arendt utoda volt new yorkban, ilyen ma mar nincs, ertelmezhetetlen, a szerep sincs, es tobbe nem is lesz. heller volt az utolso.
@jotunder: OK, kb. öt év múlva kezdjünk el erről beszélgetni. Addig úgy sem lehet.
@jotunder: Amúgy a NYT egy Reuters anyagot hozott le, amit ugyanúgy a mindig korrekt Than Krisztina írt, mint ezt is: http://www.reuters.com/article/us-hungary-gardener/hungarys-favorite-gardener-still-digging-up-new-tips-as-he-turns-100-idUSKCN1UD1FM
@fortin2: …De lehozta. …Meghalt A Filozófus.
Magunk maradtunk.
@fortin2: barmikor lehet. amikor zygmunt baumanek megirtak a the social philosophy of agnes hellert, tobben kritizaltak az esszejukben, es heller a konyv vegen valaszolt nekik. nem hiszem, hogy bantana, ha valaki ezert vagy azert erosen kritizalna, o spinozaval tudott vitatkozni, akkor pont vele ne lehetne a halala utan. en nyilvan nem irnek heller filozofiajarol, mert annyira vagyok nemfilozofus, amennyire valaki csak lehet. erre egyebkent nem vagyok buszke :(((
betegh gabor cambridge-ben laurence professor, tulajdonkeppen ma is van szakmailag abszolut topon levo magyar, csak ez a korszak alkalmatlan arra, hogy egy filozofus vilaghiru legyen. egyszeruen alkalmatlan. nem azert mert ma rosszabbak a filozofusok, mint negyven eve, hanem azert mert ebben a tekintetben egy kicsit rosszabb lett a vilag. sok mindenben gondolom jobb lett, hat ebben pont rosszabb.
24.hu/belfold/2019/07/20/elhunyt-heller-agnes-kornis-mihaly/
@jotunder: Tegnap még lehetett vele vitatkozni. Akkor kellett volna.
Utolsó interjúja a 168 órában..
168ora.hu/kultura/heller-agnes-halal-interju-171398
nepszava.hu/1059407_heller-agnes-olvasonaplombol
„
Hilbergnek igaza van. A zsidók egy hagyományos receptet követtek: petíció és engedelmesség. Egy receptet, mely évszázadokon keresztül valahogyan működött, de most már nem működött többé, de hát mi volt a választás? Lehetett megtagadni az engedelmességet, de ekkor is megölik őket, méghozzá azonnal, s már egyszázalékos sansza sincs senkinek a menekülésre.
„
@jotunder: Szerintem nem olyan fontos, hogy egy (jó) filozófus világhírű is legyen. Az a fontos, hogy a (hasznos) nézetei a közvetítőkön keresztül, az idő munkájával, a közhasznúvá tevő feldolgozás és értelmezés révén megragadjanak a közös kultúránkban. Amíg már magunk sem tudjuk, miért gondolunk valami (előrevivő) nézetet olyan magától értetődően, vagy nem is gondoljuk már, csak (helyesen) működtet. Nekem ezt jelenti egy jó korszak, nem azt, hogy vannak ünnepelt sztárfilozófusok, menő a filozófia lájkolása, meg forrással idézünk munícióként/csajozós dumaként betárazott soundbite-okat.
A zárójelek arra vonatkoznak, hogy nyilván nem tudom a kritériumot annál pontosabban, mint hogy „Drop the Nietzsche” 🙂
@mafi mushkila: …Mondjuk ha forrással idézem, viccesebb lett volna: Pinkertől van.
@jotunder: A filozófia is tudomány (sokunk szerint), az igenis értékmérő, hogy ezt a tudományt művelők közössége miképpen értékel valakit tudósként, nem politikai-közéleti szereplőként. Pl. Tengelyi László (akit pár éve fájdalmasan korán vesztettünk el) igazi világnagyság volt, a teljes fenomenológiai szakma elismerte ezt a világon (mondom ezt úgy, hogy spec a fenomenológiai dolgot eléggé ködös sztorinak gondolom). Ruzsa Imre (az idősebbik) igazi világnagyság volt, ehhez kétség sem fér.
A mai magyar kiválóságoknak valóban nincs még „filozófiájuk”, vagyis önmagukban tanítható tanításuk, vagy lesz, vagy nem lesz ilyen kor, hogy legyen. Betegh Gábor, Huoranszky Ferenc, Farkas Kati, Pólos László – csak néhány név azok közül, akik valóban a világelithez tartoznak. De ma senki nem mer/tud igazi világmagyarázatot mondani, de nem lehetetlen, hogy egyszer lesznek. A politikai szerepvállalás más kérdés, könnyne lehet, hogy az is szükséges lesz. De azért Hannah Arendt vagy Habermas vagy Rorty stb. mint politikai ikonok azért egyben szakmai ikonok is.
@fortin2: heidegger, sartre, arendt hírességű filozófusok nem azért nem lesznek, mert nincsenek vagy nem lesznek hozzájuk hasonló intellektuális képességű filozófusok, hanem mert ez egy olyan kor, amikor jobb esetben jordan peterson, rosszabb, well, sokkal rosszabb esetben milo yiannopoulos lesz az intellektuális sztár. heller még arendt folytatása volt, hellernek pedig nincs folytatása. a szerep szűnt meg. a filozófia erről nem tehet, ez nem a filozófiáról szól. erre madzsarisztánban jönnek azzal, hogy hát azért a heller így meg úgy, jóságos isten, ez annyira szánalmas.
@fortin2: ez nekem ugyanaz a szűkkeblűség, mint aminek egy másik fajtájával szemben a monografikus filológiai munkálkodást védted feljebb. (az imént egyébként idemásoltam egy hozzászólásba több tucat linket, lényegében a világ összes országának az összes nagyobb lapja méltatja hellert a halála kapcsán, de elnyelte a szoftver, és most lusta vagyok újra pepecselni ezzel, de nagyon idétlen volt az a than krisztinás kommented.) a filozófia nagyon sokféle, és szerintem egyébként kimondottan rosszul teszik, akik a tudomány prokrusztész ágyába próbálják beszorítani, nem megy, és nem is lenne jó (mondom ezt, miközben persze rühellem, hogy laikus lévén olyannal vitázom, aki nyilván sokkal többet tud nálam).
@jotunder: Épp azt írtam, hogy a szerepről nem tudni, eljön-e még valamilyen formában? Volt az újkori filozófus héroszok szerepe kb. Descartestől Hegelig, aztán az eszme jól behatolt a tömegekbe, az is egy másik szerep volt (Marxtól kezdve a baloldali kisistenekig, illetve velük párhuzamosan a náci-volkisch ideológusok), Heidegger és Wittgensein még a régi szerepet hordozta. De azért ne feledjük, az intellektuálus/filozófus sztárok az adott korokban időnként nem voltak jobbak, mint Peterson vagy Castells, sőt, simán hozták Harari vagy Pinker szintét – és persze nem is őket tanítjuk az egyetemen. De azért Leo Strauss csakcsak tudta egyszerre a szakmát és a hatást is, ahogyan Allan Bloom is NYT bestseller No1 volt hónapokon át a nyolcvanas években. Jó, hogy ne baloldlai is legyen, Habermas vagy Marcuse is, no meg Foucault is.
Nyilván egy iszonyú(an más) médiavilágban másnak tűnik a szerep, de sztem ez a lényeg: ez a médiavilág cca egy bő évtizede létezik mindössze, ugyan miért ne tűnne le ugyanolyan hamar, mint ahogyan jött?
@jotunder, @incze: Amúgy pedig tessék, lehet nagyon pozitívan viszonyulóan/elfogultan is kellően tárgyszerűnek lenni, itt magyarisztánban: hvg.hu/kultura/20190720_TGM_Heller_Agnes_meghalt?fbclid=IwAR3F_38doq8jVVy3dhJpgdUy13fxOsvFuSy0FrLVyaf3XeIIVn0lPFKJlyM
Lévy professzor..hvg.hu/itthon/20190720_bhl_heller_emlekezes
hvg.hu/itthon/20190525_Heller_Agnes_interju
@fortin2: nem értem. pont erről beszélek. hogy, miért ne lehetne ilyesmit írni. te arról írtál, hogy nem lehet. de, lehet.
@fortin2: akiket felsoroltal igazi kismesterek. Ruzsa Imre nekunk fontos mert nelkule nem lenne magyar logika s tan a Polos Laci se lenne Durhamben, de az ertekresen kivul nem adott nemzetkozileg jelentos dolgot szerintem es ossze se vetheto olyan kortars vilagsztarokkal mint kripke vagy tarski. Polos belevitt egy ugyes uzleti vonalat most is mba vonalon van filozofuskent egyaltalan nem vilagsztar, kozeleben sem volt soha. A heller egy kurva nagy vilagsztar es itt ebben jotunderrel ertek egyet hogy fokent egy olyan korban mukodo tradicio vegett amiben egy filozofus tudott vilagsztar lenni es ami ma nagyon nincs. Talan Zizek is ilyesmi valahol affele utolso mohikankent. Akik ma a filozofiaban komoly szakmunkat vegeznek azokat kb a kutya sem ismeri a szuk szakman kivul.
@jotunder: igen, TGM megmutatta, hogy nagyrészt nem volt igazam ebben. Csak hát sokan nem vagyunk olyan okosak, mint ő, és méginkább nem vagyunk olyan (joggal elért) kommunikációs pozícióban, mint ő.
@harmadikszem: khm, Tengelyi, mint kismester… Hát…
De mindegy is, éppen arról írtam, hogy jönnek-mennek az idők, filozófusokból is lehet sokminden még.
Példa rá Jordan Peterson világsztár, a Biblia-magyarázata közel sem akkora kóklerség, mint nevezett most elhunyt világsztár sok-sok szövege. Világsztár lett egy közéleti állásfoglalása nyomán, amit azután kiszélesített egy komplett közéleti magatartássá, de vajon tudnánk egyetlen pszichológiai vagy egzisztenciálpszichológiai meglátást is idézni tőle?
Amúgy létezik-e olyan tudomány, tudós az elmúlt hetven évben (csak hogy Einsteint ne lehessen ellenpéldának mondani és hogy a Lélek és a formák Lukácsát ne említsük), aki nem a közéleti fellépése miatt lett világsztár, bármely tudományterületről is beszélünk? Leo Straussról tudna bárki is a szűkebb szakmán kívül, ha nem nála nevelődött volna a neokon elit? Allan Bloomról tudnánk, ha nem az amerikai egyetemről ír (egyébként szakmailag is kiváló) könyvet?
Megnéztem elég sok nekrológot Hellerről, de valahogy egyikben sem találtam a filozófiai mondandójáról egy sort se. (Pedig az elidegenedés-cuccot még emlegethetnék is, bár abban is Márkus volt a meghatározó a Budapesti Iskolában.) Ő egy magatartás volt, egy életpálya, ami üzenettel, jelentéssel bír (más kérdés, mit gondolunk erről az üzenetről). Ilyen bármikor adódhat, akár filozófus, akár más gtudós számára (pl. csodálkoznék, ha ez a klíma-tematika nem hozna fel valakit, ahogyan az identitáspolitika felhozta Petersont.)
@fortin2: De most mondod, hogy a filozófusok a világhírt közéleti állásfoglalásuknak köszönhetik. TGM meg nekrológ helyett ostobázza Hellert, hogy minek is foglalt állást, mikor nem ment az neki, és az a fiúk dolga.
Nekem nem tűnt jó ötletnek ilyeneket írni. Olyan, mintha TGM kicsinyes bosszúját élné éppen ki valami sérelemért. Már az, ahogy az elején utal bizonyos kommentekre, nekem elképesztő volt. Mondjuk Orbán temetésén Kettes véleményével kezdené a nekrológot ?
@fortin2: ja ebben tok igazad van, nyilvan einstein is ugy vilagsztar hogy az emberek 90 szazaleka egy normalis mondatot nem tudna mondani arrol mi tettr naggya. Ez teljesen jogos, a sztarsag ebben az ertelemben egy masik field mint a tudomany
@fortin2: peterson tud kurva jol heberul es koine gorogul? Ha nem akkor nincs bibliamagyarazata, az a belepo szint higy ezeken a nyelveken tudjon, es akkor erre jon meg eleg sok dolog. Nem olvastam egyebkent tole ilyesmit szoval csak extrapolalom mondjuk a dawkinsos vicces tapasztalatokat
@harmadikszem: Olyan szintű tudós világsztár, mint Einstein, persze alig akad (Hawking, Freud, Marie Curie jut hirtelen eszembe), de a tömegmédia sztárcsinálásába több is beleesik, főként, ha ismeretterjesztők valójában (ami egyáltalán nem megvetendő). De itt, ha jól értem, olyan tudományos személyiségekről lenne szó és olyan jellegű „világsztárságról”, akik valódi tudományos teljesítménnyel bírnak és egyben olyat mondanak, ami igen széles körben alakítja a gondolkodását a társadalom erre vmennyire fogékony részének. Zizek (bocs, nem találom a megfeleő betűt) kétségkívül ilyen, neki a filozófiai működése is korrekt volt, Marcuse ilyen volt, Lukács ilyennek indult, még talán Judith Butler is ilyen (bármennyire is szörnyűnek tartom én, de ez mindegy, csak nem bírnám egy ilyen megjegyzés nélkül leírni a nevét), és egy szűkebb kör úgy állítja be, hogy Scruton is ilyen hatású (ebben kételkedem, inkább Castellshez hasonlít a hatás korlátozottságában.) Vagyis, a szerep létezik, többé-kevésbé be is töltik (Habermas elhunyta nagyságrenddel vált majd ki nagyobb sajtójelenlétet), a magyarok között pedig a szakmai teljesítményeik alapján vannak néhányan, akiket kiforgathat az idő ide tartozóvá (Amúgy TGM tökéletesan alkalmas lett volna erre, de hát történt, ami történt. Esetleg egy valóban erős balós hullám, ami azárt nem kizárt, felemelheti oda.)
Vagy valami Darwin-szerű ember,. hogy ne csak filozófusaokról legyen szó.
@harmadikszem: Most dolgozunk teológust is bevonva egy Peterson-projekten, pont, mer térdekelt, hogy a Biblia-interpretációja mennyire érvényes. Még nem tudom, hogy a nem teljesen profi hébertudás mit okozott, megmondják, akik értenek hozzá.
@kemény keleti kommentelő: Szerintem túlságosan pozitívan elfogult lett a hangnem, de ezt tudjuk be a régi barátságnak.
@fortin2: na az erdekesen hangzik, marmint a peterson projekt. Mikor olvastam amit irsz kicsit megijedtem hogy Habermas is meghalt, nem minta nagy rajongo lennek de azert megis rajta nottunk fel sokan.
@harmadikszem: Habermasnál minimum lesz három filozófiai mondás: a diákmozgalmak teoretikusaként a frankfurtiakat modernizáló neomarxista megújulás, az analitikus filozófia összehozása a hermeneutikával, és az alkotmányos patriotizmus megalapozása az etnikai alapú nacionalizmussal szemben. Ja, és persze a negyedik (a másodikból kiindulva): a társadalmi cselekvés kommunikatív elmélete. Tökmindegy, milyennek gondoljuk egyébként (merthogy egyébként sokhelyütt brrrr), ez valóban világszintű teljesítmény.
@fortin2: abszolút. Aztán a tobbi meg izles dolga.
@fortin2: „Vagy esetleg elolvastam a többször leírtakat és nem értek velük egyet?”
Én naiv, gondoltam, hogy akkor biztosan a többször leírtakra reagáltál volna, nem pedig a szalmabábra.
Bocsi, my bad.
@fortin2: http://www.faz.net/aktuell/feuilleton/juergen-habermas-zum-tod-von-agnes-heller-16295823.html?
168ora.hu/kultura/radnoti-sandor-then-to-the-elements-heller-agnes-halalara-171506
@harmadikszem: Azért jobb lenne, hha nem osztanád ennyire nagy hangon az észt olyasmiről, amiről fingod sincs.
Oláh Miklós esztergomi érsek, Magyarország helytartója, Habsburg Mária magyar királyné és németalföldi főkormányzó kancellárja (kint Németalföldön).
A magyar humanizmusnak Janus Pannonius mellett a legjelentősebb alakja.
Nemzetközi jelentőségét a Rotterdami Erasmusszal való szoros kapcsolata adja.
A google scholar szerint nem csak 5 cikk született róla EVER.
scholar.google.hu/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=Nicolaus+Olahus&btnG=
Levelezése az irodalmi munkásságának a részének számít és ezért meglehetősen problémás, hogy az Ipolyi féle kiadás meglehetősen szabadon kezelte a szöveget.
Ráadásul jegyzetaparátus nélkül készült, ami 500 év távlatából jelentősen megnehezíti a szövegkörnyezet megértését.
A levelek (450 körül) iránti nemzetközi érdeklődést jól mutatja, hogy úgy harmaduk-negyedük a latinon és magyaron kívül más nyelven is ki lett adva. Leginkább románul (a 70-es években) és szlovákul (2008-ban /ez benne volt az 5 cikk EVERben?/).
Tény és való, h Oláh Miklós után a magyarokon kívül leginkább a románok, a horvátok és a szlovákok érdeklődnek.
De most nem világos, h ők nem elég nemzetköziek v nem európaiak v ami az ő érdeklődésükre számot tart, az jó már nem lehet v csak kár beléjük az angol?
@MolnarErik:
Na de jelent-e meg Nepálban bármi erről? Egyébként fura, hogy pont ez a munka kap ennyi khm, kritikát, a szóbanforgó ösztöndíjak között van sokkal kevésbé nemzetközi bölcsészkedés, kettő is, ha jól rémlik.
(Mondjuk az valóban „bájos” valahol, hogy a versenyző 2016-ban már megkapta ugyanezt az ösztöndíjat, lényegében… dobpergés… ugyanerre. Ha van elég feldolgozandó levél-és-más-irat a „Kritikai kiadás XX.”-hoz, akkor jól ellesz egy darabig.)
„…komoly utómunkákat is kellett végezni, hogy tömeget varázsoljanak a Hősök terére vagy a drónfelvételekről eltüntessék az 1989 óta felhúzott épületeket, mert a megrendelés nem archív felvételekre vonatkozott, hanem újraalkották a 30 évvel ezelőtti eseményeket.
„
444.hu/2019/07/23/schmidt-mariaek-nem-fizettek-ki-az-orbant-heroizalo-rendszervaltasos-videot
Schmidt Mária nem történész, hanem fantasy producer.
Illetve a történelemfelfogás – nem kutatni, hanem megalkotni a” történelmet”.
Nu _?
index.hu/belfold/2019/08/27/megpuccsoltak_schmidt_mariat_a_sajat_intezeteben/
@nerángass: 1973. szeptember 11.-én reggel 9 óra 12 perckor Augusto José Ramón Pinochet Ugarte tábornok váratlanul Peruba utazott és vásárolt magának egy házat a tengerparton.
„A munkatársak döntése kockáztatja a XXI. Század Intézet tevékenységét, különösen az önkormányzati választási kampány előtt végzett kutatások publikálását, valamint a Kormány által meghirdetett, „30 éve szabadon” Emlékév egyes programjainak megvalósulását.”
Excuse me madam what the fuck have you just siad.
@jotunder: @Kettes: Mind you, nem volt meg a kémia köztük.
index.hu/belfold/2019/08/28/schmidt_maria_lanczi_tamas_puccs/
@Kettes: Asszem, pont ez az emlékév vesz egy kanyart éppen.
Új műsorhoz új férfi kell. (nő)
@nerángass: Marhaság. Itt a kémia az, hogy tehetségtelen senkik rengeteg közpénzből kártékony szart csinálnak. Nem tudom, miért hiszi azt bármelyik is, hogy válogathat.
@Kettes: De miért szabadítanak ki az emlékéven dolgozó intézetből egy komplett agitátor csapatot pont most ?
Szarban vannak az önkormányzati választások.
Szerintem nagy a baj, és kell az agitátor-brigád, mert nyakukon a választás és kevés a hadra fogható hazudozó, nincsenek embervadászatok, mindenki elnyaralta az időt, és beugrasztják a segédcsapatokat.