Örülünk, Vincent?

Eredeti szerző: maroz

Vannak a törvények, és elvileg mindenkire vonatkoznak. A büntető törvénykönyv is, és úgyszintén csak elvileg. Valamint egyenlően és igazságosan: mindegy, hogy ki kerül a bíró elé, azt rangja, helyzete, vagyona, satöbbije sem előnyös, sem hátrányos helyzetbe nem hozhatja. Na jó, ebben azért erősen hinni kell, de ez a hihetőség adná a jogállam egyik legstabilabb pillérét, így azon államok, amelyek ambicionálják azt, hogy rájuk mint jogállamra tekintsenek, oda szoktak figyelni erre a hihetőségre. Annyira, amennyire, de figyelnek. Legalább a látszatára. Talán nálunk is. Higgyük el, hogy fillérre ugyanaz az eljárás dukál egy Ferencz Norbertnek, mint teszem azt egy Orbán Viktornak. Ha a bíró elé kerül. De hogy odakerül-e, ez sok mindenen múlik, és itt már koránt sem azonosak az esélyeik. Ezért is fontos ezt a rendszert, az igazságszolgáltatást tényleg rendszernek látni, figyelemmel az összes elemére, a rendőrségre, Poltra, mindenre és mindenkire.

Olyan ez is, mint bármelyik másik, kicsit is összetettebb rendszer. Teljesen hiába van bőrülés, klíma, ülésfűtés, hifi, presszógép, zsakuzzi, műlesikló pálya az autónkban, ha egy nyamvadt párezer forintos vezérműszíj annyira silány, hogy száz kilométerenként elszakad. Sajnos az a jármű már nem egy pompázatosan működő luxusautó lesz, hanem egy rakás bosszúság.

(tovább…)