Palkovics László valószínűségszámítási elméletéről (NEM VICCPOSZT!!!!!)
Megtaláltam Palkovics László miniszter-akadémikus első cikkét, amelyben egy újszerű nem-Kolmogorovi valószínűségszámítás elméletet dolgozott ki két kollégájával, igen, miniszter, nem névrokon, ő a második szerző.
Empirical White Noise Processes and the Subjective Probabilistic Approaches (Periodica Polytechnica Transportation Engineering, 48(1), pp. 19–30, 2020)
Nem, ez nem vicc. Még egyszer, nem paródia, nem hülyéskedem, ez valódi. Soha az életben nem találom meg, ha nincs az OMSZ-balhé.
Ahhoz képest, hogy egy új valószínűségszámítási elméletről van szó, egy magyar közlekedéstudományi folyóiratban közölték, amire joguk van, de furcsa.
A cikk első mondata is szokatlan: ” The mathematical concept of white noise is well known from the probability theory (Wikipedia, 2019a).” Nem szoktunk ilyesmit a wikipediából hivatkozni. Utána szó van Szent-Györgyi Albertről, Nietzschéről, Platónról, Jungról (oldalakon keresztül) .. a fő gondolat pedig a következő
„As for the white noise process in the case of Kolmogorov-based mathematical definition, the white noise process is a “blind”, memoryless series of the random events lacking of correlation or “intelligence”, not to mention any order or pattern, having an unpredictable future and unrecognizable past, as a series of chaotic events par excellence.”
Well, that is the point…
A matematikáját nem értem. Tényleg nem. A második fejezetben kezdődik és rögtön úgy, hogy
„Let u(t) be the realization of the empirical white noise process.”
Nincs olyan, hogy realizáljuk a white noise process-t, legalábbis a mi földhözragadt világunkban, mert az nem egy függvény. Ennyire random függvény (Lebesgue-sűrűségi tétel miatt) nincs. Ugye itt mérnökökről van szó, akik simán megtehetnék, hogy beosztják az intervallumot egycsillió részre és mindegyik részre vesznek függetlenül egy nulla várható értékű egy szórású normáleloszlást, hát annál white-noise-abb dolog a valódi világban nincs és hát ők valamiféle kontrollelméletről beszélnek, praktikumról. Ami nagyon különös az az, hogy „In our paper, on the other hand, we intend to present a maybe possible “intelligent model” of the white noise processes primarily on the basis of the subjective approach of the “subjective probability”, suggested by W. Pauli in describing the worldview of quantum physics.”
A matematikusok úgy képzelik el a white noise-t, hogy vesznek egy Wiener függvényt, ami lényegében az egydimenziós Brown-mozgás, és tényleg realizálható mint véletlen függvény. Ennek a formális, disztribúció értelemben vett deriváltja az a dW(t) a white noise. És akkor mindent ki lehet számolni, a Fourier-transzformáltját is, és akkor jön a meglepi, hogy az frekvenciától függetlenül várható értékben konstans. Ez az, ami miatt mérnökök, közgazdászok (még brókerek is) és bizony meteológusok képesek jól dolgozni a white noise-zal.
Ma egy egész szakmát taposott meg a kormány, ész nélkül. Én nem vagyok kormány, nem fogom azt mondani valamire, amit nem értek, csak meglehetősen furcsának tartok, hogy hülyeség. De valamilyen igazi kővalszámos akadémikus talán rákérdezhetne, ha már egy új valószínűségszámítási paradigmát alkotott a miniszter-akadémikus úr.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529451-6ae28c052c135' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529451&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529451-6ae28c052c135&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529451-6ae28c052c135' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Hatalmas köszönet ezért a posztért. Mégse én vagyok hülye. Tegnap elolvastam a hivatkozott cikket, és teljes zagyvaságnak tűnt, hogy keresik az empirikus intelligenciát a nem-Kolmogorov alapú fehér zajban egy fuzzy függvénnyel.
Mindeközben az ITM büszkélkedik,. hogyan tarolnak a magyar egyetemek a Shanghai rangsorban [https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/ujabb-egyetemi-vilagrangsorban-tarolnak-a-magyar-intezmenyek] : „Az első eredmények azt mutatják, hogy az irány jó, folyamatosan haladunk előre a nemzetközi rangsorokban” húzta alá György László. Nos, az ELTE, Szeged és a BME is folytatja a mélyrepülést 2018 óta, mind3 eggyel lejjebb levő 100-as blokkba került az idén.
Ez olyan, mint a fék működése az autóban. Ha megnyomod a pedált, vagy működik, vagy nem. Ha nem, na akkor jön a fehér zaj. (Nekem azért beugrott kedvenc tűzoltóprofesszorunk a Ludovikáról, dr. Poisson, vagy hogy is hívják.)
Az a jó a 2/3-ban, hogy nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki. Ha jól tudom, most éppen azt mondják, hogy nem a tűzijáték miatt, hanem csak. Mondjuk nemrég még elégedettek voltak, úgyhogy nagyon hirtelen romolhatott az előjelzések minősége. Vagy csak már régen leromlott a kormány igazmondási képessége 🙂
Ja, és remélem mindenkinek megvan a vicc, amikor Móricka elmagyarázza, mi az a „valószínű”.
@poszt: „A matematikáját nem értem.” Márpedig akkor valaki kánya! Értelme viszont még lehet. Például, „Tudományos köntösbe burkolt ködgenerálás, tulajdonviszonyok megváltoztatása céljából, avagy káoszban könnyebb lopni. Főleg, ha én teremtettem.” Ha ez sem, akkor kispalkó agyának oxigénhiányos állapota is bejátszhatott. Nyelvvel tövig a főni seggében, édeshármasban, két farpofa közé szorulva, nehéz lehet az élet :-/.
@vattablz: Nekem nincs meg.
Tudom, hogy a tobbi problemahoz kepest ez pitianer dolog, de az megis szanalmas, amikor egy cikk legeslegelso mondataban van egy nyelvi hiba. Itt ez a „the” probability theory.
@vattablz: nem, ő egyházzenét tanított és harangokat hangoltunk gyakorlaton
Mondtam, hogy zseni! És még szerény is! @wolff:
Lehetséges lenne, hogy egy ilyen komoly ember, fékmérnök, tanár, aztán akadémikus, aztán miniszter, egy teljesen értelmetlen haladzsa-cikk társszerzője?
Lásd még:
„Ajjajaj! – sopánkodott a művész. – Hát azt hitték, hogy az igazi pénz? Mert arra még gondolni sem akarok, hogy szándékosan csaltak.
…
– Vagy mégis csalók volnának? Hát vannak Moszkvában csalók?”
@kiazmármegint:
Csak neked. A többiek most ne figyeljenek ide!
A tanítóbácsi megkérdezi a tanulókat.
– Gyerekek, mit jelent az, hogy valószínű? Tudna valaki egy példát mondani?
Egyedül Móricka jelentkezik. A tanító rosszat sejtve, de megadja neki a szót.
– Hát például – így Móricka – nagyapám egy újsággal a hóna alatt elindul a kert vége felé.
– Jó, jó, – mondja a a tanító – de mi ebben a valószínű?
– Valószínű, hogy szarni megy, mert olvasni nem tud! – válaszolja Móricka.
Ha viccelődünk, akkor nem bírom ki, hogy ne szóvicceljek. Nem lehet, hogy ez a faszkalap mégsem féktudós, hanem fake tudós?
Azért vannak benne szép mondatok, pl. „In alternative probability theories, independence of random variables can also be defined by interpreting the probability density functions of the two variables as the product of the probability density functions of the two variables. In this case, if we do not know them based on the value of zero of the cor-relation coefficient, the correlation can be interpreted as a kind of (non-Kolmogorovian) independence.”. Most azon kívül, hogy ilyen mondatszerkezet az angol nyelvben nem létezik (a második tagmondatban a „them” nem derül ki, hogy mire vonatkozik, a val. változókra, az eloszlásfüggvényekre, vagy kispalkó demenciájára), ennek nincs értelme. Ha a függetlenséget az alternatív teóriában is úgy lehet értelmezni, hogy az eloszlásfüggvények szorzat alakúak, akkor a korreláció nem a függetlenség valamiféle mértéke, hanem az összefüggésé. A nulla korreláció pedig ilyen esetben nem lesz nem-kolmogorovi függetlenség, mert már kolmogorovi példa is van rá, amikor összefügg (nem-szorzat alakú az eloszlásfüggvény), és mégis nulla a korreláció.
Ha meg a nem-kolmogorovi valószínűségekre akar példát hozni, akkor igazán megemlíthette volna a kvantumvalószínűséget (Born, von Neumann), ahol a valváltozóknak nem is feltétlen van közös eloszlásfüggvénye (csak ha erősen kommutálnak, azaz nem csak a hozzájuk tartozó operátorok, hanem azok spektrálmértékében lévő projektorok is).
Na, én ebből azt szűrtem le, hogy Palkovics nem érti, mi az a valószínűség, igazuk lehet tehát az akadémiai dolgozóknak, akik szerint: https://24.hu/belfold/2022/08/23/akademiai-dolgozok-foruma-omsz-meteorologia-palkovics/
@steinerzsiga: Becslések szerint 75-80% valószínűséggel érti 🙂
Fehér zaj generálása viszont tényleg fontos mérnöki probléma. [Wikipédia, 2022]
@szazharminchet: Óvatosan ezzel az „ilyen mondatszerkezet az angol nyelvben nem létezik” kitétellel, kamerád! Pont olyan ez, minthogy a Micimackó magyarul az igazi. Én nem vagyok közel sem nagyonjó angolból, de tán te sem vagy native, márpedig minden nyelvnek megvan az a tulajdonsága, hogy akiknek az anyanyelve, azok bárhogy tudják csűrni-csavarni. Hogy a Palkóék közt volt-e valaki, aki natív, az pedig azért nem annyira fontos, mert én is részt vettem nem egy cikkben, amit igazi natív írt/fordított, aztán mégis a clarityt meg a grammart kérték számon. Ja igen, és szerintem Jótündér értetlenkedésére, miszerinthogy miért pont ilyen lapban jelent meg a cikk, ugyanitt lehet a megfejtés: visszadobják 2-3 passzos lapból, akkor a szerzők kínjukban már bárhova hajlamosak beküldeni, mert kár lenne veszni hagyni a munkát (még ha semmit se ér) mifelénk legalábbis így megy ez
@szazharminchet: lehet, hogy ennyire „szakemberek”? azért az sok lenne.
https://telex.hu/belfold/2022/08/24/magyar-tudomanyos-akademia-stadium-28-kor-palkovics-laszlo-miniszter-omsz-augusztus-20-tuzijatek
Amikor a 70-es években egy másik BME-n, egy másik univerzumban a vizsgázó megpróbált folyékony tudományos hablattyal megmenekülni, Csernátony-Hoffer tanár úr a következő szavakkal rúgta ki:
„Kedves kolléga! Próbálkozzon meg ezzel a túloldalon…”
És az ablakán át rámutatott a Duna túloldalán álló Karl Corvinus Marx közgazdasági egyetem épületére….
Most akkor ha jól értem, ennek a cikknek az volt a szerény ambíciója, hogy Pascal, Fermat, Bayes és Kolmogorov után, őket meghaladva egy új valószínűségelméleti fordulatot hajtsanak végre? És az archimédeszi pontot, ahonnan a világot a sarkából ki fogják fordítani, egy magyar közlekedéstudományi folyóiratban vélték megtalálni? Kicsit kóklerség-szagot érzek, és a gagyi angolság még fokozza ezt az érzést. Pl.: „The mathematical concept of white noise is well known from the probability theory” – otromba hiba itt a „probability theory” elé névelőt tenni.
@mecsekijeti:
Azt mondja a Strunk & White 20. paragrafusában elég alaposan le van írva, hogy vonatkozó névmásokat úgy kell használni, hogy egyértelmű legyen, hogy mire vonatkoznak. Nem vagyok anyanyelvi beszélő, de azért tudtam 8,5 pontos IELTS-et írni nemrég.
De nem ez a lényeg: a cikknek van egy hosszú, bullshithalmaz bevezetője, értelmetlen mondatokkal. Nem világos, hogy azok hogyan kapcsolódnak a cikk lényegéhez (a valószínűségszámítás megalapozásától a filozófiáig mindenről van szó a bevezetőben, és utána a cikk a fehérzajról, ami a stochasztikus folyamatok egy fejezete, szól). Szerintem matekban még szigorúbb az elvárás ilyen téren, mint fizikában, de fizikában, ha én lettem volna a referee, csak azért nem kellett volna anélkül visszadobnom, hogy továbbolvasok a bevezetésnél, mert az editor nem küldte volna ki bírálónak, hanem bírálat nélkül visszabaszta volna. Mármint tisztességes folyóiratban, a fake tudósok házi folyóiratában lehet, hogy átment volna, olyat még nem olvastam.
@szazharminchet:
Még egy referencia, Fowler’s Modern English Usage, második kiadás (ez azt a kissé ódon angolt írja le, ami ma a „posh English”), „pronouns” szócikk: „1. There must be a principal in existence for the pronoun or proxy to act for. 2. The principal should not be very far off. 3. There should not be two parties justifying even a momentary doubt about which the pronoun represents.” Most akkor a them (amit nem ismerünk) a valváltozókra, azok függetlenségére, az eloszlásfüggvényekre, az alternatív valószínűségelméletekre vonatkozik?
És akkor még egy megjegyzés, a http://acta.uni-obuda.hu/EditPolicy.htm linken le van írva ennek a Politechnikai atkának (nem elírás, leszólás) az editorial policy-ja, miszerint a témája a mérnöki (azon belül a gépész- és villamosmérnöki, valamint informatikai ) tudományok területére eső eredeti, és új, alap- és alkalmazott kutatási eredmények. Ez a cikk nem az, ennek a témája véletlen folyamatok. Hogyan fogadhatták el? Az alábbi lehetőségek létezniek,
(a) a folyóirat annyira a Crepto szintjén van, hogy bármi elfogadnak, csak fel legyen töltve az oldalszám,
(b) Palkóka odahatott,
(c) valaki más odahatott
(d) félt a szerkesztőség vagy a bíráló, mert Palkovics tud hatni rájuk
(e) a bíráló és/vagy a szerkesztő hülye, részeg, vagy betépve volt
Ezek közül a b-d lehetőségek olyan szintű összeférhetetlenséget jelentenek, ami nyugati országokban professzorok katedrájába, és magukra adó akadémiákban viselt tagságukba kerülne. Az a lehetőség rendben van, az e sem lenne nagyon meglepő.
A hivatkozott Pauli-művekben nem szerepel a neki tulajdonított „subjective probability” szókapcsolat. Ez most akkor valami Bayes-i valószínűség, vagy mi?
(Ilyesmiért is szokás cikket visszadobni, ha olyan dolgokat tulajdonít a hivatkozásoknak, ami azokban nem szerepel. Mondjuk azt is megemlíthetjük a hivatkozásokkal kapcsolatban, hogy a Probability and physics az a másik hivatkozás, a Writings on physics and phyilosophy egy fejezete. Vö. Dévényi, Dr. Ezésez Géza karrierje (Gondolat, Budapest, 1980), kelesztési módszer).
https://telex.hu/belfold/2022/08/24/palkovics-laszlo-meteorologiai-konferencia-szeged-magyar-meteorologiai-tarsasag-vandorgyules
JT, amikor a posztot írtad, hogy nem vicc, akkor eszedbe jutott az a vicc:
Megy haza a hét törpe a bányából, és egyszer csak Hapci belebassza Morgó hátába a csákányt. Ekkor Morgó hátrafordul, és megszólal:
-Te, Hapci, ez most komoly?
-Igen.
-Akkor jó, mert viccnek egy kicsit durva lenne.
@szazharminchet: Szerintem az Acta nem azonos a Periodicával; aminek az EditPolicyjét idézed, az az Óbudai Egyetem kiadványa, amiben Palkovicsék korszakos cikke megjelent, az a Műegyetemé…
@Bogomil:
Ooops, my bad. Akkor lehet, hogy az Acta nem is atka. Viszont a Periodica politechnica transportation engineering azt írja az ő honlapján ( https://pp.bme.hu/tr ), hogy „The scope of the journal is to publish original research articles in the wide field of transportation, logistics and vehicle engineering. The speciality of our journal is its focus on the technical, environmental, economic and social aspect of transport. In our journal special attention is paid to the future emerging technologies of the transport sector (autonomous vehicles and electro mobility), as well as intelligent transport systems and ICTs.” Szóval a folyóirat nevét kicserélve az előbbi hozzászólásomban a többi azért áll.
Amúgy, ha már itt tartunk, szerintem az azért összeférhetetlenség, hogy az adott folyóirat kiadója a Műegyetem, és palkovics minisztériuma alá tartozik pl. az NKFIH, azaz, ha az ember pályázni akar még tudományos támogatásra, akkor nem biztos, hogy el meri utasítani ennek az alaknak a cikkét.
Itt azért valamivel több baj van, mint az a „the” az elején. Ez nem Google Translate véletlenül?
From the above experimental results and their illustrations we can conclude hypothetically that the homogenous “informationlessness” of the theoretical (pure) white noise process represented by the autocorrelation function as well how can we arrive to a periodicity of a hypothetical generative system. Similarly from the increasing characteristic and more individual shapes of the auto-correlation function-realizations with the autocorrelational patterns (mirroring an “intelligent behavior”) with vanishing stationarity and harmonic periodical-like functions.
Lőhetek egyet a sötétbe, Jótündér? Az egészből nekem az szűrődik le, hogy adnak valami mértéket a pszeudorandom számok vizsgálatára, kimutatják vele, hogy valóban pszeudo, egyik sem az igazi (nem mintha ez meglepetés lenne). És a végén az a konklúzió és ígéret, hogy ugyanezt el kellene végezni valódi, fizikai eredetű fehérzajra is, és akkor — ezt már nem mondják ki, de a bevezetőből ez sejlik ki — ha arra is ki tudjuk ezt mutatni, akkor itt a bizonyíték, hogy a világ mögött intelligens tervezés van, mert lám, a fizikai folyamatok ugyanolyan determinisztikus fehérzajt adnak, mint a számítógépes algoritmusok. Coki hülye tudósok, akik szerint csak úgy, és nem isten teremtette a világot.
https://444.hu/2022/08/25/demografiai-problemakat-is-okozhat-a-tul-sok-diplomas-no-az-allami-szamvevoszek-elemzese-szerint
Az Állami Számvevőszék már készül a fajtiszta fociokos jövőre az eun kívül, vagy csak megint osztogatták maguknak a milliárdokat a firkálmányokra ?
Hiv.: @Péter 2:
Ez egy nagyon érdekes interpretáció, és lehet benne valami.
(Csak morfondírozok egy kicsit… ez a morfondírozóhely, ugye?)
Azon nem csodálkozom (nem csodálkoznék), ha a fékmérnök nem ismerné azt a filozófiai „szabályt”, hogy a természet „szintetikus” (természeti, fizikai tények) jellegű dolgait „analitikus” (matematika, logika) eszközökkel nem lehet igazolni (bizonyítani). Így azon sem csodálkoznék, ha a fékmérnökék azt hinnék, hogy de, lehet. Sőt, azon sem, ha a mostani NER ideológiának megfelelően, ezzel isten létét próbálnák bizonyítani. (Én már semmilyen hülyeségen sem csodálkozom, ha az fideszesekkel kapcsolatos.)
No de… a véletlen fogalma egyszerre matematikai, és filozófiai, sőt fizikai is. Ugye a kvantumfizikusok is vitáznak róla, hogy a kvantumjelenségek tényleg, és igazán véletlenszerűek-e (annyira nem követem, hogy e vitában éppen melyik oldal áll győzelemre – de gyanítom, hogy a véletlen-pártiak). A filozófia ezt inkább ráhagyja a két szaktudományra, és többek között azt mondja róla (azért mond mást is, de itt nincs hely a margón…), hogy definiálni kell, és akkor az lesz (az nem triviális (és nem is ugyanaz), hogy valami „van”-e -és akkor le kell írni, vagy definiálni kell). A matematika meg szintén különféle definíciókat ad rá, amelyek között érdekes módon egy Turing-próba-jellegű is van: ha a véletlen (sorozat) az igazitól megkülönböztethetetlen, akkor az igazi. Persze, itt kérdés, hogy elvileg, vagy csak gyakorlatilag, egy korlátos idő alatt megkülönböztethetetlen-e. Itt jobb az elvi megoldásnál maradni, hiszen a gyakorlat korlátai mindig változnak. Én azt gondolom, hogy az egy jó definíció (a véletlenszerűre), hogy elvileg (is) kiszámíthatatlan, vagyis nincs rá algoritmus.
De hogy jön ehhez a fékmérnökék vélt szándéka (tegyük fel, hogy azt akarják a költők)? Most ugye a fentebb leírt filozófiai jellegű igazolási korlátot nem is említve.
Hogyan mutatják ki a természet fehér zajáról, hogy az nem igazi véletlenszerű? Ezt csak úgy lehetne kimutatni, ha vagy valamilyen szabályosságot vennének észre benne (mondjuk mintákat, ismétlődéseket), vagy – még inkább – ha felfedeznék az „algoritmusát”. Történt volna ilyesmi az ő dolgozatukban? Volna rá néhány nagymálnám, hogy nem.
Vagy ha ez nem is, de valami kisebb volumenű dolognak futottak neki? Ahogy Peter 2 írja: „adnak valami mértéket a pszeudorandom számok vizsgálatára”? Hogyan? Csak így általánosságban? Ha én itt most leírom, hogy (most találom ki), hogy: 00010110101010111101100, akkor ez most egy véletlenszerű sorozat lesz, vagy nem? (Ez egy véletlenszerű sorozat amúgy, de nem kvantumszinten véletlen, hanem hogy úgy mondjam, emberi fiziológia, és psziché-szinten (további érdekes, szintén filozófiai kérdés lehet, a véletlenek szintjei). Mindenesetre, ismételhetetlen, kiszámíthatatlan, és nincs algoritmusa.) A fékmérnök akár csak erről a kis sorozatról, hogyan állapítaná meg, hogy igazi véletlen-e, vagy egy algoritmus generálta hosszabb sorozat része? Szóval ezek érdekes kérdések.
Mindazonáltal… ha a fékmérnökék tényleg a Peter 2 által vélt problémával próbáltak foglalkozni, az egy fokkal érdekesebbé teszi a dolgozatukat annál, mintha egy alternatív, halandzsaszerű valószínűségszámítási módszert akartak (volna) kitalálni. Persze, így is úgy is hülyeség.
@Péter 2: a fehér zaj egy tisztán matematikai fogalom. nincs olyan, hogy intelligens fehér zaj, vagyis, az valami más, amit elneveztek fehér zajnak, de mosómedvének is nevezhetnék.
az a probléma vele, hogy az nem egy függvény. persze vannak csinos fehér zaj SZERŰ izék, de nincs olyan, hogy valami teljesen független attól, hogy mi történt 10 a mínusz ötvenedik másodperccel ezelőtt, mert nincs is olyan, hogy 10 a mínusz ötvenedik másodperc. a sztochasztikus differenciálegyenletek elméletében van kulcsfontosságú szerepe. a cikkben is le van írva, praktikus szempontból nem lehet annál jobbat elképzelni, hogy egy másodpercet milliárd kis részre osztjuk és minden kis részre függetlenül egymástól „feldobunk” egy normáleloszlást. jogi képviselőnk kérésére nem mondom el, hogy mit gondolok erről az egészről. de pont azt….
@ipartelep: „Hogyan mutatják ki a természet fehér zajáról, hogy az nem igazi véletlenszerű? ”
a fehér zaj, esetünkben a Gaussian white noise, egy mérnöki/matematikai fogalom. a természetben ilyen nincs. igazából, a klasszikus matematikai analízisben sincs, a white noise „függvény” nem létezik. ő egy disztribúció értékű valószínűségi eloszlás. vannak kételyeim az irányban, hogy Palkovics tudja-e mi a fehér zaj, a disztribúció, a Wiener-folyamat (mérnökök szokták tudni, főleg villamosmérnökök, vagy kontrollal foglalkozó mérnökök). az egész történet nem néz ki jól. de ezt többen leírák már felettem.
Palkóék cikkét tehát legalább hárman elolvastátok és megpróbáltátok értelmezni. Ez pont hárommal haladja meg az eddigi végigolvasók számát, a bírálókat, szerkesztőket is beleértve. Ez azért valami. Szerzők majd eldicsekednek vele, hogy a Vincenten hányan és hányszor hivatkoztak rájuk. (Ha már a Wikipédia is forrásnak számít, ugyan mért ne tennék…)
@vattablz: : Ezért olvasom én inkább az „Úr hangját” (a szürkezajról), mint a kispalkófélék büfijét (a fehérzajról). A narancsszín aurás (hmmm…. egész jó eufemizmus a csokis szájszélűre, aki átlépte a Rubicont) az szaralak, és a tudományos/szakmai tevékenysége – visszamenőlegesen – érdektelen. Occam beretvája rulez ;-)!
No offense, but… szvsz. ide rengetegen írnak, és amolyan „sekély e kéj” c. pótcselekvésként kárörvendenek egy-egy fidesznyikk kóklerségen. „Pillangószelep”. Szar ügy :-(.
@ijontichy: „tudományos/szakmai tevékenysége – visszamenőlegesen – érdektelen”. Nem egészen. Tudományos/szakmai tevékenysége – visszamenőlegesen – a jelleme, emberi értékei stb. megítélése tekintetében érdektelen.
Ezzel együtt lehet nagy tudós, színész, filmrendező, festő, kőfaragó vagy balettáncos. És közben szar ember. Úgymond Kafkát olvas de nem mos lábat.
@nyulambator: : Jav: Számomra érdektelen. Ez annyit jelent, hogy ilyen egyedek esetén nem fogom nyolcvanhatésháromnegyedszer megemlíteni (l’art pour l’art) minden kommentben, hogy „deazér’ látott már atomot/alkotmányt fényes délben, színházi előadást este, úgy bebizonyította a 2+3=3+2-t mint még senki, és ha a nemzetiszínű szíve (meg a vitya segge) haza nem húzza, ő tervezte volna a Föld-Mars űrmetró fékberendezését”. Nem mennék el többé egy bulijára sem, és nem hívnám meg többé barbecue-ra. Ja, és mindezeken felül (sőt mindenekelőtt!!!) még igyekeznék – lehetőség szerint – minden munkakapcsolatot is felszámolni velük (az peches, akinek ez egzisztenciális okokból nem megy). Mene, mene tekel… számomra már érdektelen. Megjegyzem, nálunk ez már (még otthon) 2012-3-ra megtörtént. A munkám terén könnyű volt. A társasági kapcsolatokat (incl. rokoni) pedig jórészt életem jobbik fele szűrte meg és rendezte le, de olyan kecses eleganciával, hogy csodálom érte. Senkivel nem vitatkozott, senkinek nem olvasott be, egy barátság sem szűnt meg összeveszéssel, csak szép lassan „le lettek építve”. Aztán 2015 után a távolság megoldotta a kényszerű, bájmosolygós köröket is („jajistenkém, tudod, hótömeg… de majd jövőre bepótoljuk… na puszipuszi”).
Ez az (ti. a viselkedésminta), amit a nemfideszes elit (incl. értelmiségi) 2002 után elmulasztott. A levegő elszívása. Nonverbális kommunikáció: „Te választottál, mi is választunk. Ünnepeljétek a hősötöket , és érezzétek jól egymást a hasonszőrűekkel. Magatokban.”
@vattablz: https://scholar.google.com/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=%22orulunkvincent%22&btnG=
Palkovics mentségére, hogy a véletlen fogalma a legtöbb emberen kifog, az emberi gondolkodás természetével elég nehezen fér meg. (Ezért lottóznak sokan és ezért nem hisznek a járványügyi statisztikáknak megint sokan.)
Palkovics itt nyilvánvalóan kirúgásügyi végrehajtó szakember volt nem több. Okleveles kirúgásügyi mérnök. Elegáns lett volna úgy a dolog, ha előbb felfüggeszti a vezetőket, utána végeztet egy analízist az idei évi előrejelzések teljesülésére és végül kimondja, hogy x a szint és csak y sikerült, emiatt pályáztat Itt szó nem volt ilyesmiről. Az ötletgazda ez esetben, mondjuk ki nyugodtan, hogy O.V. volt.
Nota bene: a tűzijáték gyermekes dolog, a gyermeki „néplélek” igényli, itt most a cirkusz maradt el, amiatt a nagy toporzék.
@tamspatrik:
Hát, ha a valószínűség fogalma egy mérnökakadémikuson kifog, akkor azért ott valószínűleg (pun intended) a mérnökkel is és az akadémiával is baj van.
@tamspatrik: : Kispalkó (&al) mentségére egyetlen dolog szolgálhatna: ha papírja van róla, hogy gyengeelméjű (de minimum KCs). És nem csak az OMSZ-ügy, meg a pamflet kapcsán… :-/.
Kizárták a sajtót Palkovics László előadásáról, amit a meteorológusok vándorgyűlésén tart: https://hvg.hu/itthon/20220826_palkovics_szeged_eloadas
Ejnye, ejnye, pedig reggel óta egyfolytában kattintgatok, olyan kíváncsi voltam rá…
Hiv.: @equinsu ocha:
Én arra tippelek, hogy nagyon nagy fenyegetőzést akar ott tartani.
Villámokat szór?
Hiv.: @equinsu ocha:
Elvehetnék a telefonokat a vándorgyűlés tagjaitól. Nehogy kiszivárogjon valami a várható őszi időjárásból.
Hogy az októver 23-i időjárás nem sok jót ígér a tömegrendezvények megtartásához, azt felcsút nagy szülötte már hónapokkal ezelőtt látta a radaron.
@annokkk: Vagy attól tartanak, hogy a megvadult időjósok kérdezni merészelnek a méltóságos miniszter úrtól és kész a botrány. Hová vezetne ez?
Hiv.: @nyulambator:
A közönségnek kb. a fele fideszes (Fideszes szavazó – tökmindegy.) Nekik palkó nagy tudós. A közönség másik fele mukkanni sem mer, hiszen bármilyen nemtetszés-nyilvánítás azzal járna, hogy másnap már nincs munkahelye.
A diktatúrákban már csak így megy ez.
@ipartelep: Megfeledkezel azokról, akik „Radics embere” kategóriában vannak elkönyvelve és ezért már tudják, hogy úgyis repülnek. A magyar állami hatalom alá kotort szervezetekben régi szép szokás, hogy az előző vezetéshez kötődő embereket hozzáértéstől, pozíciótól függetlenül kirugják, mert csak.
És tényleg kérdezni mertek a jobbágyok, ha nem is túl belemenősen:
https://444.hu/2022/08/26/palkovics-atalakitja-az-orszagos-meteorologiai-szolgalatot
Hiv.: @nyulambator:
Azt is megkérdezhetné valaki, hogy miért nem Kovács Zoltán láncosvizslás vitte el a balhét augusztus 20-ért, aki az operítív törzset vezette ?
Végülis a döntés az övé volt.
https://hvg.hu/itthon/2022082_Magyarorszag_allamformaja_operativ_torzskozosseg