Palkovics László esete a magyar rezsimértelmiség krémjével (jézusmáriaposzt)
Eredeti szerző: jotunder
A Magyar Tudományos Akadémia vezetői kétségbeesett írást jelentettek meg az Akadémia internetes oldalán a humán tudományok hasznosságáról. Palkovics László rombolásügyi miniszter ugyanis aznap publikálta a téziseit az új tudományfinanszírozási rendszerről. Két órán belül pedig módosította is a téziseit az új tudományfinanszírozási rendszerről. Képzeljük el Luther Mártont, amint visszamegy a wittenbergi vártemplom kapujához, és filccel átírja a búcsúcéduláról szóló részt. A poszt azonban nem erről szól.
Palkovics hazudozásügyi miniszter zseniális ötlete az, hogy az akadémiai intézeteknek alázatos kérelmet kell benyújtani minden évben a tekintetes tudományos kánsághoz, akik vagy odaadják az éves támogatást vagy nem. A poszt még mindig nem erről szól.
A poszt arról szól, hogy a teljesítménymérésről szóló zavaros mellékletekben (az egész olyan, mintha egy nagykanizsai docenssel íratták volna meg, akinek komoly kihívást jelent a fogalmazás, és hát van erre egy kis esély) kiemelten szerepelnek a Q1 és D1 publikációk. A Q1 azt jelenti, hogy az adott újság a témakörben a világ első negyedében van (az ún. Scimago lista szerint), a D1 pedig azt, hogy az első tíz százalékban. A magyar bölcsészeknek óriási hátrányuk van a magyar természettudósokkal szemben Q1-D1-F1-H1 vezér üti gyalogot ügyben, amiből azonban nem következik, hogy a humán tudományok alsóbbrendűek lennének- ezt próbálta végtelen szelídséggel jelezni az Akadémia.
Az alábbiakban próbálom ezt elmagyarázni úgy, hogy Palkovics Felcsút-Peking vasútvonalügyi kormánybizonytalan is értse.
A rezsim tudományos humánértelmiségi krémjének: Lánczi Andrásnak, Schmidt Máriának, Maróth Miklósnak, Mezei Balázsnak, Szakály Sándornak, G.Fodor Gábornak, Gerő Andrásnak, Molnár Attila Károlynak és Hegedűs Zsuzsa néninek együtt nincs annyi Q1 cikke, mint az ötödik helyezettnek a Vincent kommentelői között. És azt hiszem, hogyha az egykori brit professzor Schöpflin Györgyöt is beszámítjuk sem kerülnek fel együttesen a dobogóra.
Tehát vagy el kell ismernie Palkovics fenyegetésügyi miniszternek, hogy nem volt túl nagy ötlet a természettudósokra méretezni ezt a baromságot, vagy ki kell jelentenie, hogy az Orbán mögötti főértelmiségiek a fasorban sincsenek. Övé a választás.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518403-69e8b81a979b3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518403&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518403-69e8b81a979b3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518403-69e8b81a979b3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Attilajukkaja: De ott van pl. a Proceedings of the National Academy o Sciences, egy nagy presztízsű proceedings.
A PNAS egy teljesen hagyomanyos folyoirat, a „proceedings” ebben az esetben folyoiratot jelent. Lasd Proceedings of the AMS, Proceedings of the LMS. Teljesen hetkoznapi folyoiratok, nincs bennuk semmi kulonos.
@Attilajukkaja: Betegh Gabor filozofusnak a Scopus szerint 61 idezete van, de attol meg o az egyik legismertebb magyar bolcsesz, Cambridge-ben Laurence Professor of Ancient Philosophy. A Wilesnak valami 700 idezete van csak, es rola van elnevezve az oxfordi egyetem matematikai intezetenek epulete (65 eves, o bizonyitotta be a Nagy Fermat sejtest). Minden teruletnek megvan a maga idezettsegi mintazata. Halozatelmeletben, csillagaszatban, mikrobiologiaban 15-20000 idezet az teljesen termeszetes. A ma elo egyik leghiresebb es legaktivabb von Neumann algebristanak nincs 1000 idezete, mert a terulet aranylag kicsi, von Neumann algebristat foleg von Neumann algebrista idez. Az volt ugye a von Neumann kedvenc terulete. Az en kis teruletemen az egyik csucskategorias francianak, aki mondjuk a legfontosabb fogalmakat vezette be 495 darab idezete van. Kevesebb, mint Palkovicsnak. Attol meg akkora a kulonbseg kozottuk, mint Lionel Messi meg a kisvardai tarcsi egy veletlenul valasztott tagja kozott.
@Attilajukkaja: „Úgy sejtem, nekem válaszoltál.”
Igen, lemaradt a link, elnézést.
„De ott van pl. a Proceedings of the National Academy o Sciences, egy nagy presztízsű proceedings.” Ld. feljebb @jotunder válaszát.
„Nem tudom, ezt honnan vetted.”
Figyelmetlenül olvastam, elnézést. De a mondanivalóm lényegen úgy gondolom, hogy nem változtat.
„Érdekes, hogy ezt írod, mert éppen az űrprogramban, annak idején pedig az atomprogramban remekelnek/remekeltek a magyarok. :o)”
Hol és kik? Ne keverjük ide az emigráns magyarokat és azt sem, hogy néhány projektben nyilvánvalóan részt vesznek itthoniról is. Csakhogy ez általában 1) egyrészt a „beszállítói lánc” perifériáján történik 2) volumenben sem jelentős. Amúgy ezeket csak hasraütésszerű példaként hoztam fel, mondhattam volna bármilyen más iparágat is.
„Abból a szempontból muszáj, hogy olyasmibe kotnyeleskedik bele, amihez nem ért.” Nem, egyáltalán nem műszáj, sőt, nem vezet helyes következtetésekre, erre próbálok rávilágítani. Nem a nemértéssel van a baj, hanem a „kotnyeleskedéssel”! Egyébként is, egy politikai vezetőnek per def. nem kell „értenie”, arra volnának az államtitkárok vagy egyéb minisztériumi szakértők. Ha volnának. Egy normálisabb világban. Palkoviccsal nem az a baj, hogy nem ért az alapkutatásokhoz, hanem, hogy minden jel szerint szűklátókörű és rosszindulatú, ami az aktuális politikai szándékkal találkozva romboláshoz vezet.
@jotunder:
A PNAS-szel kapcsolatban igazad van.
” Betegh Gabor filozofusnak a Scopus szerint 61 idezete van, de attol meg o az egyik legismertebb magyar bolcsesz”
Meglehet. Én nem ismerem a nevét. De azt tudom, hogy a bölcsészeknél más a helyzet, mint a természettudósoknál. Ez a Palkovics pedig nem egy bölcsész.
„Minden teruletnek megvan a maga idezettsegi mintazata.”
Elfogadom, mert így igaz.
„Az en kis teruletemen az egyik csucskategorias francianak, aki mondjuk a legfontosabb fogalmakat vezette be 495 darab idezete van. Kevesebb, mint Palkovicsnak. Attol meg akkora a kulonbseg kozottuk, mint Lionel Messi meg a kisvardai tarcsi egy veletlenul valasztott tagja kozott.”
Na erről van szó! Az ember tudja, hogy ki mennyit ér a saját területén, és rossz néven veszi, ha az egyik terület ismerője leszólja a másik területet. Ezt nagyon jól látod. Ezért mondom, hogy ez a kis Palkovics csak ne próbáljon nála nagyobb tudósokat is lenyomni, mert mélytorokra vette Orbán piciny fütyijét. Ezt már ezerszer próbáltam finomabban leírni, de úgy látom, hogy nem voltam elég érthető.
@Attilajukkaja: „”Viszont ha a konferencián előadott anyagból egy valódi cikk születik, akkor annak impakt faktora is lesz!
Nem így gondolod?”
Ha valódi cikk születik, akkor ez nem kérdés.”
Na, még egy jóldefiniált fogalom, a „valódi”…
Ha már az MTMT-re hivatkozunk, az simán megengedi, hogy egy cikk „szakcikk” legyen, „tudományos”, és ettől a kettőtől is tök független, hogy vajon konferenciakötetben jelent-e meg.
Szóval ez ettől egy valódi, tudományos, igazi, normális, kutyaközönséges cikk.
IF-je meg nem lesz. Naésakkor, attól az még cikk. Ha a BME CS lapjában jelenik meg cikked (Periodica Polytechnica megfelelő ága), az is cikk, és annak se lesz IF-je. (Az SZTE CS lapjába küldve se lesz, az ELTÉ-nek meg nincs is ilyenje.) És?
@közösperonNa,
„még egy jóldefiniált fogalom, a „valódi”…”
Impakt faktorral rendelkező cikk. Számomra a többi nem számít valódinak. Persze be lehet azokat is számítani , de más besorolásban. Nincs is ezzel semmi baj, mert az MTMT pont ezt csinálja.
„Ha már az MTMT-re hivatkozunk, az simán megengedi, hogy egy cikk „szakcikk” legyen, „tudományos”, és ettől a kettőtől is tök független, hogy vajon konferenciakötetben jelent-e meg.”
Igen, de ezt meg is említi.
„IF-je meg nem lesz. Naésakkor, attól az még cikk.”
Valóban. Egy CV-be még be lehet írni.
„Ha a BME CS lapjában jelenik meg cikked (Periodica Polytechnica megfelelő ága), az is cikk, és annak se lesz IF-je.”
Egyetértek. És jó ötletnek tartom a magyar nyelvű publikációkat is.
„Az SZTE CS lapjába küldve se lesz, az ELTÉ-nek meg nincs is ilyenje.) És?os átszállás”
Ezt nem értettem meg. Majd ha kijózanodsz, írd újra. Köszi!
@közösperonos átszállás:
@pannonfunk:
@fadrusz:
Nem tudom, miért pedáloztok ilyen intenzíven Palkovics mellett, de remélem, a jövőben majd zsíros állásokhoz juttok valamilyen kormányi intézményben. Tutira jó lesz! Tutira.
@Attilajukkaja:
Magyar szövegek értelmezése nem része a munkádnak, eltaláltam? 😀
@seol:
Ha megmagyarázod, mire gondolsz, válaszolok.
@Attilajukkaja:
Arra, hogy lényegében semmi nem hangzott el, amit „Palkovics melletti pedálozásnak” lehetne venni, nemhogy intenzívnek. Persze simán lehet retorikai fogás a „már nem tudok mit írni, szóval akkor lenácizom”-családból, ha az, akkor nemmondtamsemmit. 🙂
@seol:
Senkit nem náciztam le. :o))))
Palkovics védelmében pedig több beírás is született, mintha itt tényleg az lenne a téma, hogy Palkovics milyen gyenge lábakon áll. Egyszerűen csak egy szürke, semmitmondó emberke Akkor is, ha annak idején politikai okokból MTA tag lett.
Nem különösebben érdekel ennek a fickónak a tudományos háttere miután utánanéztem, mert kiderült számomra, hogy megint egy kívülálló próbál erőt mutatni a nála jobban teljesítőkkel szemben. Nem tudom, mi a fő baja Palkovicsnak, de hogy itt mélytorokra vette Orbán pici-puha angyalkáját, az tuti.
Utálja, hogy nála jobban is teljesítenek több százan itthon, ezért könnyű volt rávenni, hogy tegye tönkre azokat a tudományos központokat, amelyekbe ő soha nem kapott volna bebocsátást.
Kis stílű emberke.
@Attilajukkaja:
Persze, Palkovics ennyi és ekkora — de szerintem a vita nem pont róla szólt, pláne nem védték; hogyan is mondjam, a „nem is sötét fasz minden mérnök” felvetés se Palkovics védelme. 😉
@Attilajukkaja: „Impakt faktorral rendelkező cikk. Számomra a többi nem számít valódinak. Persze be lehet azokat is számítani , de más besorolásban. Nincs is ezzel semmi baj, mert az MTMT pont ezt csinálja.”
Fogalmakkal kapcsolatban például tanultam meg olyat, hogy
1) először definiálunk valamit, és csak utána használjuk,
2) bevett kifejezést nem definiálunk újra csak úgy.
Na, te a kettőt egyszerre művelted. Az tökre rendben van, hogy megkülönbözteted a folyóiratcikkeket (akár az IF-es folyóiratcikkeket — bár…) a többitől, de attól még a többi is „rendes” „tudományos” „cikk” (vagy akkor már: közlemény).
43 db-ra ráadásul ne mondjuk már, hogy „csak”.
„Valóban. Egy CV-be még be lehet írni.”
Arra mondjuk pont nem olyan nagyon alkalmas, elsősorban nyilván az objektív összehasonlítás kényszere miatt, de attól még ez előtt nem feltétlenül kellene ennyire mélyen leborulni.
Most megnéztem, 8 IF-es cikkem van első szerzőként, 45 publikációból (a többedik szerzősöket meg a magyarokat tehát nem számoltam). Ha ki kellene választanom azt az ötöt, ami a szívemnek leginkább kedves (ötlet, megvalósítás, etcetc.), egyetlen IF-es lenne köztük, meg a top 6 tagja egy, amivel két éve házalok, sorra dobálják ki mindenhonnét (persze az is az „ilyet nem szokás csinálni” tipikus esete). Eközben elképesztően szarokat látok megjelenni olyan helyeken, amelyek papíron nagyon erősek. Meg persze azt is látom, hogy egyes csoportok hogyan facsarnak ki minden pontnyi IF-et az utolsó gondolatmorzsából is.
Nem az a gond, hogy van egy elképzelésed az optimális publikációs stratégiáról, hanem hogy eközben hatalmas lendülettel és még nagyobb mellénnyel köpködöd le azokat, akik ezzel nem feltétlenül értenek egyet. Ó, nem tűnt fel, hogy a „konfcikk nem cikk” hangoztatásával másokat is leszarozol? Na, hát erről beszélek.
@közösperonos átszállás: Azert meddo ez a vita, mert ti nyilvan egeszen mas teruleten mozogtok. A szamitogeptudomanyban egy STOC/FOCS cikk az nem „konferenciacikk”, hanem abszolut menoseg.
@Attilajukkaja: „Majd ha kijózanodsz, írd újra. Köszi!”
Izé.
Te most tényleg személyeskedni kezdtél? Flémelsz? A Vincenten?
(Zárójeles megjegyzés, épphogy AKKOR voltam józan. Zárójel bezárva.)
De most tényleg, nem égetted le még magad eléggé?
@jotunder: „Azert meddo ez a vita, mert ti nyilvan egeszen mas teruleten mozogtok.”
Valószínűleg még csak nem is gyökeresen más területen — ha ő hajlandó megítélni Palkovicsot, akkor remélhetőleg csak a műszaki osztály lesz az is. De amúgy pont azzal kezdtük (én is, más is), hogy ez bizony nagyon YMMV, ő meg kezdettől azzal jött, hogy mi hogy megy MINDENHOL (először regisztrálsz, addig cikket küldeni sem tudsz és hasonló bohócságok). Ha visszanézed, mind én, mind fadrusz elképesztő türelemről és kitartásról tettünk tanúbizonyságot.
@Attilajukkaja: Annyit mondtak, hogy Palkovics egy hatareset. Nem nagyon rossz, nyilvan nem nagyon jo. Alapvetoen egy alkalmazott kutato volt, de leginkabb menedzser.
@fadrusz: Én ennyire nem dicsérném amúgy Palkovics tudományos teljesítményét. Létező dologról van szó, de nem kiemelkedőről, én ismerek legalább öt embert, aki (szintén műszaki osztály) legalább ilyen jó statokkal rendelkezik, de nemhogy nem akadémikus, nemhogy nem levelező tag, hanem még csak nem is DSc.
@közösperonos átszállás: Azért annyira én sem akarom dicsérni. Egyáltalán nem gondolom valami korszakos zseninek, csak arra próbáltam rámutatni, hogy _itthon_ ÉS a _saját területén_ jónak számít. Ezekkel a megkötésekkel. A területére van némi rálátásom, arra alapozom ezt a véleményemet. A kollégák teljesítményére is van valamennyi rálátásom, és hát a legtöbbjük sajnos még ennyit sem mutatott (én sem). Egyébként szerintem a műszaki területet sem lehet egy kalap alá venni, óriási eltérések lehetnek attól függően, hogy pl. mennyire divatos egy téma. Pl. az elmúlt években (vagy már inkább évtizedben) érezhetően volt egy big data és machine learning hullám. A Palkovics-féle tématerület mára szinte teljesen marginalizálódott ehhez képest, de igazán divatos soha nem is volt, inkább egyfajta niche-ről beszélhetünk csak. Ez nyilván nem magyaráz meg mindent, de érdemes figyelembe venni, amikor különböző mutatókat hasonlítunk össze.
Ezen kívül azt nem tartom szerencsésnek, hogy azért, mert most haragszunk Palkovicsra, pusztán érzelmi alapon szeretnénk azt is hozzágondolni, hogy akkor ő nyilván még valami vállalhatatlan kókler is ennek a tetejébe, mert úgy könnyebb utálni, vagy nem tudom, nem ismerem ennek a pszichológiáját. Én csak arra próbáltam rámutatni, hogy ez nem igaz. Palkovicsnak (viszonylag) korrekt szakmai/tudományos teljesítménye van ÉS vállalhatatlan tettei az előzőtől teljesen függetlenül. A kettő nem zárja ki egymást.
@fadrusz: „korrekt szakmai/tudományos teljesítménye van ÉS vállalhatatlan tettei az előzőtől teljesen függetlenül” Hát igen. A tudományos korrektség igénye mián, már úgy az ezredforduló környékén el lett ez qrva :-/ („nem kicsit, nagyon”, hogy klasszikust idézzek). Akkor kellett volna – felismerve a veszélyt – megkezdeni az építkezést („ipari méretekben” 😉 ) a görény baromfiudvaron kívül tartása érdekében :-(.
Az már nagyobb baj, hogy ezen még mindig nem képes a baromfiudvar túllépni, és valami kecsegtetőbbet kitalálni. Most ismét van némi felháborodott ricsaj, de sajnos nincs kétségem, hogy el fog ez ülni, bármilyen érdemi eredmény nélkül :-(.
@fadrusz:
Nem tudom, szerintem az, hogy tűrhető a szakmai háttere, épphogy kiemeli a nyomorult aljasságát.
@seol: Senki nem akarja mentegetni vagy kisebbíteni itt a tetteit. Egyébként nyilvánvalóan még nagyobb a felelőssége úgy, hogy a szakmai háttere miatt képes(nek kellene lennie) felmérni a tetteinek a következményeit, szemben mondjuk a rezsiszilárd-féle bólogatógépekkel.
@fadrusz: „csak arra próbáltam rámutatni, hogy _itthon_ ÉS a _saját területén_ jónak számít”
„Nem rossznak”, inkább, kb. a „most már talán megpróbálkozhatna a DSc-vel” szintnek.
Ehhez képest meg, ugye.
(A „viszonylag korrekt” jelzővel is kiegyezek, tényleg nem kókler.)
@Attilajukkaja: atyaúristen, ki pedálozik itt Palkovics mellett? :-O Nem érted az iróniát. Én csak annyit írtam, hogy a Palkovics még egész tűrhető szakmailag más fidesz-seggnyalókhoz képest, mint pl. Klinghammer. Ez csak egy ironikus megjegyzés volt, elnézést, ha félreértetted.