Petschauer és a patkány. Nemposzt.
Eredeti szerző: jotunder
Gondolkoztam azon, hogy megírjam-e ezt a posztot. Talán nem kellene, de annyira nyomaszt, hogy ha nem írom meg, ha magamban tartom, akkor csak rosszabb lesz. Vegyük ezt egy nemposztnak, jó?
Egy mandineres kommentről az ember ne írjon posztot. A mandinerről ne írjon posztot. Általában a blogoszféráról sem, és igen, van, aki szerint — és itt áll mögöttem — az egész szarszagú magyar politikai világról sem kellene. Talán igaza van. Biztosan igaza van.
Elefántcsonttoronyba kellene vonulni. Akkor is, ha kicsi, ha kopott, ha nem is valódi elefántcsont, vagy éppen csak az. Talán meg is teszem, talán jobban, mint eddig. Sokadik talán.
Ezt a szegény vívót szívatták, belehalt. Csúnya dolog, nem kérdés. Volt maguk közül valaki valaha katona? Tudja, az állampolgári kötelessége minden demokratának és köztársaságpártinak. Ha talál egy katonaviselt őröltvinszentet, kérdezze meg, hogyan szokták szívatni a katonák _egymást_. Bizony, a férfitársaságok ilyenek.
A maga példája egy durva és rosszul elsült szívatás. Még várom a beszámolókat arról, hogy magyar katonák ölték a muszosokat, módszeresen, tervezetten, szándékosan.
Petschauer Attila meggyilkolásáról írta ezt tölgy néven egy patkány. Nem, nem írom le a nevét, és ha valaki megteszi, ki fogom törölni a kommentjét. Ez van, most ezt a szabályt választottam, mert így tartom helyesnek. Nem akarom, hogy egy műbotrány fedje el a valódit.
A kétszeres olimpiai bajnokot a mínusz kitudjahányfokos orosz télben meztelenre vetkőztetve kikötötték, és jéghideg vízzel locsolták le. A keretlegények barbár, brutális gyilkossága, a patkánynak csak egyszerű mindennapos szivatás.
A patkány az életmű nélküli, tudományos publikáció nélküli, tehetségtelen, fidesznyalonc, zsidózgató egyetemi oktató archetípusa. Nem náci, nem nyilas, csak sunyi patkány, aki libbancsozással és zsidózással próbálja eltakarni azt, hogy nem csinált semmi hasznosat az egész életében. Ezek maradtak nekünk.
Anyám nagynénje jut eszembe, a drága Ila néni, aki egész életében az öccsét, Gyurikát siratta — aki talán, ez is egy talán — úgy halt meg, mint Petschauer Attila. Azt mondaná, ha élne, hogy hagyjam a fenébe, és hát hagyom is, csak annyit írok le belőle, amennyi szükséges. Jó, egy kicsit többet.
Nem vagyok része a történetnek. Nem engem kötöttek ki, és nem, egyáltalán nem félek, hogy ez még egyszer megtörténhet. Zsidó sem vagyok, nagyi az volt, Ila néni az volt, én nem vagyok az. Elvesztem a zsidóság számára, ez az igazság. Egy katolikus szentnek szoktam néha elmondani a bajom, évente párszor, ha eljutok egy templomba. Ezek a dolgok nem rólam szólnak, nem akarok úgy tenni, mintha az én fájdalmam és az én félelmem lenne. Én nem nagyon félek semmitől, vagy ha mégis, azok sokkal de sokkal pitiánerebb félelmek.
Mostanában sokat találkozom John von Neumann-nal. Valamit mintha mondana, és szeretném megérteni. Soha a közelében nem leszek, soha nem fogom elérni a sokadik szintet sem az övé után. De azért kétségbeesetten próbálom megérteni, amit mond, és szorgalmasan jegyzetelek.
Ezek a patkányok a von Neumannok, a Petschauer Attilák helyett vannak most nekünk. Édes hazám, téged nagyon átvertek, elvették a kincseid, és gagyit sóztak rád, te meg még mindig nem látod.
Lehetett volna egy másik Magyarország, ahonnan nem hiányzik majd hatszázezer ember, meg még száz- meg még százezer, ahol a nyilas szó egy sportolót ír le, ahol a kommunisták vicces kis figurák vidéki kultúrházak előtt a dobogón, ahol sokkal több posztot írnak a tatárbifsztekről mint a miniszterelnökről. Lehetett volna, de nem lett. Ezt gyászoljuk huszonegy éve. Nem a zsidókat, a kitelepítetteket, az elhurcoltakat, a menekülteket, hanem magunkat.
Azt gyászoljuk, hogy vonneumannországból tölgyország lettünk. És tölgyországnak, bayerzsociországnak lenni nem érdemes. Az csak arra jó, hogy valahol Princetonban a tanszéki teázáskor Paul Krugman nézhessen pár másodpercig szomorúan maga elé. Hogy ilyenek vannak. Szörnyű. Na, ugorjunk. És ugranak.
Ez a poszt, vagy inkább nemposzt semmit sem fog megváltoztatni, csak az én lelkem lett könnyebb. Néha kell az embernek a könnyebb lélek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521541-6ae45d77cd86d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521541&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521541-6ae45d77cd86d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521541-6ae45d77cd86d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@simonmondja.: ne olvasd, ezt komolyan mondom, én is teljesen abba fogom hagyni. vannak benne értékes írások amúgy.
@jotunder: A konzit akkor olvastam tán utoljára, mikor azon ment a műsor, hogy – asszem Megadja poszt – , hogy ha csak egyből lehet majd választani, az még mindig demokrácia.
Épületes vita volt.
@Counter: Én nem vagyok ellene az ötletnek, de úgy vélem, hogy a kutatás kérdés éppen az lenne, amit már hipotetikusan el is fogadtál: a kollektív emlékezet bizonyos formái elősegítik-e a társadalmi sikert, mások meg nem. És ha igen, akkor pontosan milyen formák segítik és milyen formák gyengítik, továbbá milyen mechanizmusokon keresztül. (Egyszerű post hoc ergo propter hoc érvelést én nem tartanék elégségesnek.)
Továbbá én biztos nem mennék el odáig, hogy állítsam: ismerem a lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, cseh, ukrán, balti kollektív emlékezetet olyan aprólékosan, mint a magyart. A román kicsit más tészta. Így azt sem tudom mennyire sokszínűek a narratívák, mi a hatása stb. a demitizáló kísérleteknek (Jedvabne, a Cseh-MOrva Protektorátus története, Hlnka megítélése stb.) Amit viszont összehasonlító módon olvastam erről, az pl. a kommunizmus emlékezete kapcsán legalább annyira a hasonlóságokat emeli ki (ugyanúgy három nagy narratíva mindenhol), mint a különbségeket.
Emellett szerintem az emlékezetpolitika által érintett és hasznosított kollektív emlékezetben Magyarországon a huszadik század előtti időszak valójában lényegtelen (noha természetesen mindenki igyekszik saját 20- századát ahhoz illeszteni), a 20. század kapcsán viszont semmiben sincs egyetértés. De az utóbbi nem jelenti azt, hogy a 19. század társadalmilag releváns kérdéseinek olvasata különbözne. (Itt arra gondolok, hogy pl. Tisza István Tőkéczki Lászlón, néhány másik történészen és úgy ötven konzervatív értelmiségin kívül valójában senkit nem érdekel, jó eséllyel a névfelismerés egy kérdőíven 10% alatt lenne, Kossuth, Széchenyi, 1848 és esetleg egy elnagyolt dualizmus és kiegyezéskép kap szerepet..)
Ez azt is jelenti, hogy már kiindulásképp tisztázni kellene mi is a kollektív vagy társadalmi emlékezet, vajon egyenlő-e bizonyos elitcsoportok/részelitek ennek megteremtésére irányuló aktivitásával és annak termékével vagy esetleg felmérésekben megjelenő olykor önellentmondó, mindenképpen hézagos és foltszerű az előbbivel gyakran igen csak nehezen összeegyeztethető történelemképével. Mindenek előtt pl. azért, mert könnyen elképzelhető, hogy amíg néhányan egy kanál vízben megfojtanák egymást Károlyi Mihály miatt, addig a legtöbben nem is tudják ki volt ő. (Viszont rossz néven veszik, ha új utcanevet kell bejegyeztetniük a lakcímkártyájukba és a bankszámlaszerződéseikbe, noha nem feltétlenül szeretik a névadó figurát.) És így nehéz érvelni amellett, hogy Károlyi megítélése miatt olyan nyomorultak.
Ezzel együtt például egyetértek a sokféle összeegyeztethetetlen narratíva problémájával, sőt, ez szerintem is fontos, bár csak egyetlen megoldást tudok rá: le kell mondani azokról, melyeket végképp nem lehet beilleszteni egy tág értelemben vett egységes (messze nem homogén) elbeszélésbe. 1918 óta nincs egységes magyar történelem, és nem is lesz. (Ugyan miként lehetne a Ceasuescu-korszakot, Kádárt, a normalizácót és Tito 60-as, 70-es éveit egyetlen történelemmé formálni. Az már nem lenne nemzeti történelem.) Ez azonban nem hiszem, hogy exkommunista probléma lenne, ezzel 1918 után kellett volna kezdeni valamit, akkor sem lehetett. De hogy ez valójában mennyiben befolyásolja a magyarországi társadalom sikerességét (minek minden látszat ellenére van egységes történeti emlékezete, igen, ebben a kisebbségek nincsenek benne, és nem is nagyon fognak bekerülni) azt nem tudom. Az elit sikertelenségét persze befolyásolja.
Nekem pl. az is értelmes hipotézisnek tűnik, amit Tony Judt alapján lehet megfogalmazni: a 2. vh. utáni nyugati siker nem a feldolgozásra, hanem a felejtésre épült és csak másfél-két évtized elteltével került előtérbe a feldolgozás – de társadalmi értelemben. Vagyis nem azt kérdezve, hogy a nemzettől külön kezelt gazemberek mit tettek velünk, hanem azt, hogy a társadalom miként vált részesévé a rendszernek. Nálunk a felejtés megvolt, a feldolgozás nem és a rendszerváltás után a felejtés, az társadalom áldozatként való bemutatása és a megértés versengett – immár az államszocializmus időszakára vonatkozóan is. De az is lehet – itt jönne a hipotézis, hogy – kicsit analógiás alapon – csak most érkezik el feldolgozás időszaka. (Amiben persze a jelenlegi rezsim nem éppen előnyös körülmény, de nem hiszem, hogy képes lenne ezt hosszabb távon akadályozni.)
@aronsatie:
Mit nem értesz? Nem tudom, a Fidesz kinek az érdekét szolgálja, de hogy nem Magyarországét, az tuti. Ergo, aki ebben őket támogatja, az kollaboráns.
@Illinois:
A holokauszttagadó (Jobbikos, nagymagyar, stb.) fiatalokat szerintem nagyrészt annak köszönhetjük, hogy a közelmúltig a lázadásnak, polgárpukkasztásnak (és ami legfontosabb: identitásképzésnek) hatékonyabb eszköze nem nagyon volt. Az örök punk Pozsonyi Bucót is mennyien hűdekomolyan vették, pedig. 🙂 Ha majd még egy ideig a csapból is nemzetieskedő pszeudohorthysta, ultraklerikális giccs fog folyni minden szinten, akkor megint az anarchiaszimbólum meg a békejel lesz a menő táskadekoráció nem a nagymagyarország embléma meg a tarsolylemez és a politizáló fiatal is inkább Tőkét meg Fouceault-t fog olvasgatni nem Wass Albit meg Marschalkót, majd meglásd. (Én annak örülnék ha Hayeket, Friedmant az elvakultabbja Ayn Randot, de maradnék realista :D)
Ja és: TGM-et minden szórakoztató marxoid idiotizmusával együtt azért is tartom kb. az utolsó komolyan vehető „öreggárdásnak” mert kb. ő volt az egyetlen a „ballib” oldalon aki ezt a folyamatot évekkel korábban érzékelte és nem az unalomig ismert vásárhelyimaris „Felelős, Nagyon Pártfüggetlen Írástudó nagyon pártfüggetlenül karót nyelten retteg a fasizálódástól” stílusban és szemlélettel írt róla.
@snakekiller23: sajnos egy lecsúszó, elszegényedő. frusztrált közösségben nem lesz fordulat. a jobbikos, nagymagyarországos fiatalok ppont azt az ellenségképet kapják meg így, amire adott helyzetben szükségük van. plusz mellé itt vannak még a cigányok, a rokkantnyugdíjasok, a korengedményes rendőrök, tűzoltók stb.
ebben az országban mindenki megtalálhatja a maga gyűlölnivalóját…
@snakekiller23: Szokták mondani… ja.
Meg azt is, hogy 45 előtt se volt embervadászat, csak a túlsúly miatt a
helyes arányokat akarták visszaállítani.
@snakekiller23: TGM igaznak bizonyuló jóslataiban nagy szerep jut a „végtelen sok majom végtelen sok írógépen” jelensége is, nem minden rosszmájúság nélkül legyen mondva. Mit nem jósolt még meg? Én emlékszem egy több évvel ezelőtti rádiós beszélgetésére, ahol –hallhatóan fapofával 🙂 – azt jósolta, hogy Kína fél éven belül feltétlenül összeomlik. Így. Feltétlenül. Kína. Össze.
Hogy ezt a leírhatatlan valamit alul tudja múlni egy csomó doktriner félmarxista, féltudású tagja az ún. elitnek, az tényleg siralmas. Az összes utánpótlásuk egy Gréczy Zsolt, tehát tényleg lejárt a szavatosság.
A jövőre vonatkozó jóslatokban tistedur pártján állnék. Lehet alapítani a tőzsdeklubokat tizenévesek és közgázosok számára, az alagsori Hayek-köröket, a kivonatolt tanulmányokat, olvasni, megérteni és csak ezután fordítani a külföldi szerzőket, írni a saját cikkeket, lehet kezdeni gründolni a társadalmi és anyagi bázist, kilincselni a vállalkozóknál, stb. Az biztos, hogy nem jut majd trafikjog mindenkinek, és nem mindenki éri be a CBA-beszállítói léttel, mendemondák szerint már most is rosszabb, mint a tescóba szállítani.
És persze el kell kerülni, hogy Gyurcsány észrevegye 😉
@gyilkos fűegér: A definíció szerint kollaborálni csak idegen hatalommal lehet. A hazaárulás meg pláne ilyesmit tételez fel. Az egész szóhasználat méltatlan, és minthogy pl. Kertész Ákos fejéhez is előszeretettel vágják, szerintem mellőzendő.
@Counter: TGM biztos sok marhaságot írt már le, de a legnagyobb marhasága is okosabb, mint a döntő többség semmitmondása. Egyáltalán: micsoda összehasonlítási alap ez? Az egyik oldalon egy kétségkívül flúgos, liberálisból marxistává vedlett filozófus, a másikon mondjuk meg az a pofa, aki olyan anekdotát álmodik, hogy amerikai egyetemi körökben kinézik a német vendégprofesszort, mert az pfújnáci, miközben négyszemközt zsidóznak neki.
@aronsatie: tgm marhasága akkor is marhaság, ha lánczi is marhaságot mond vagy ír. a marhaság nem politikai nézetektől függ, mint ahogy a tisztesség, a jószándék vagy a gonoszság sem. a „mi” marháinkat nem mentik fel a „másik ” marhái.
@snakekiller23: Nem tudom, nem ismerem a mai fiatalok lázadásának módjait. 🙂
Marx pl. abban tévedett, hogy alapvetőnek vette a munkaadó-munkavállaló ellentétet (vagy a bér és profit ellentétét), de ezt a mai közgazdászok is axiómaként kezelik, nem jut eszükbe, hogy másképp is lehetne, az sem, hogy vmilyen tevékenységnek egyéb célja is lehet a profitszerzésnél.
@tistedur: A Lánczié nem marhaság, hanem szemét hazugság. És nem szubjektíve (mert a marhaság, mint minősítés, csak vélemény).
@Illinois: Hát, nem tudom, szerintem az érdekellentét alapvető. A feloldására tett lépések vagy a felek szerepét mossák el, vagy az érdekellentét terepét definiálják át (ti. nem piaci, ésvagy nem munkaviszony lesz).
A hozzáadott-érték elméletet tudtommal már nem nagyon lehet komolyan venni.
@aronsatie: TGM annyi minden volt már, hogy illene lassan a feje tetejéről a talpára állítani, és flúgos liberálisból flúgos marxistává vedlés helyett liberális flúgosból lett marxista flúgosról értekezni. Hogy a politikailag helyzetben lévő konzervatív értelmiség javarészt képességtelen, gyomorbajos házmesterekből áll, az ezen nem változtat sokat.
@tistedur: Javaslom, törekedjünk arra, hogy saját marháinkkal kapcsolatban a legnagyobb gond a megfelelő takarmányozás, istállózás, illetve a szakszerű fejés vagy a megfelelő vágás legyen.
@aronsatie: a konkrét esetben lánczi állítását nem tudom ellenőrizni-szóval hazugság is lehet. még az is előfordulhat. hogy egy példa alapján általánosított, mert szerette volna, ha így lenne.
ha már összehasonlítási alap: a hazugság és a marhaság nem összehasonlítható. a marhaság és a marhaság összehasonlítható, és lánczi és tgm is mondott már marhaságot: mindkettő marhaság.(vannak kisebb-nagyobb marhaságok, hazugságok, tévedések stb. a mértéken lehet vitázni, de a „marhaság” tényén nem. az pl. marhaság, habár kedves marhaság, hogy szerintem az 1 a legkisebb egész prímszám. mondjuk a 0 is esélyes, hisz önmagával és eggyel is osztható-de ez már szerintem is nagyobb marhaság, mint az 1. (jótündér meg majd jól fejleharap engem)
@Counter: nem, arra kell törekedni, hogy a marhák ne nagyon juthassanak olyan pozícióba, hogy a bőgésük elhomályosítsa az eget.(tudom, hogy képzavar)
@tistedur: Arra akartam utalni, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy egyéb típusú marhákat sajátunknak kelljen tekintsünk.
A 0 önmagával nem osztható, mivel 0-val nem lehet osztani, és a 0 önmaga: 0.
@tistedur: Na igen, a nullával való osztás. Szóval Lánczi története kétségkívül cáfolhatatlan, mert senki sem volt ott, hogy ellentmondjon, ráadásul senkit nem nevezett meg, hogy az illető megkérdezhető legyen. Emiatt a történet előadása már önmagában is tisztességtelen, függetlenül attól, hogy igaz-e. Tetejében olyan valószínűtlen, minden tapasztalatnak ellentmondó, ami már több mint gyanús. A marhaság valóban marhaság, de TGM-é, még ha az is, minden esetben vitaalap, lehet és esetleg érdemes vele vitatkozni. Ez a fajta tisztességtelenség viszont nem vitaalap.
@Counter: Neked is csak ezt válaszolhatom: ha marhaság is – ami vélemény – akkor is jó vitaalapnak. Nem minden írását olvasom, de amelyiket igen, azt nagy élvezettel, akkor is, ha következtetéseivel esetleg félig sem értek egyet.
@Counter: A profitfelhalmozás, mint a termelés értelme sztem nem axióma, talán 200 éves története van, az utóbbi időben „racionalizálásnak” hívják: a béreket és egyéb költségeket a nulla felé kell szorítani. itt elfelejtik pl., hogy a megtermelt rengeteg árut valakinek meg is kell vennie, ezt pedig csak akkor tudja, ha meg van fizetve.
A növekedési mánia. El lehet képzelni egy tehenészetet, ahol az állatokat kihajtják a rétre legelni. De ez nem elég jó, mert minél több tej kell, akkor csontlisztet meg nem tudom még mit adnak nekik, és máris kész a kergemarhakór.
A termelés szervezője és a munkás egymásra vannak utalva, és sztem egy normális munkahelyi légkörben ennek tudatában is vannak — és lehet, hogy nem a felhalmozás minden tevékenység értelme, hanem maga a szükségletkielégítés, legyen meleg cipő télen, kenyér az asztalon stb.
A munka szervezése munkaerőt szabadít fel, ennek köszönhetően nem mindenki a mezőn kapál, hanem valaki elmehet tanítani, zenélni, gyógyítani. Ők a gazdaság által megtermelt többletből élnek. Ha a gazdasági szereplő azt hiszi, hogy mindez felesleges kiadás, és vissza akarja tartani magának az összes többletet, az olyan, mintha azt mondaná: csak annyi közöm van az emberekhez, hogy megveszik a termékeim, de amúgy menjenek a fenébe: holott ő is csak a környezetének köszönhetően tudja létrehozni a gyárat és termelni, ennyivel tehát tartozik nekik. Ezt egy egészséges gondolkodású embernek sztem természetes.
@Illinois: Nem tudtam, hogy a Creutzfeldt-Jacob és más efféle kóroknak ilyen egyszerű megfejtése lenne. Csak ne egyenek csontlisztet.
@Counter: lehet 0-val osztani, csak olyan, mint tésztaszűrővel vizet merni.
@aronsatie: vannak „marhaságok”, amik nem véleményes „marhaságok”, hanem konkrét „marhaságok”-nem képezhetik vita alapját(lásd saját marhaságom) a véleményes „marhaság” lehet vitaalap: és az emberek véleményes „marhasága” jó vitaalap tud lenni. 🙂
lánczi esete nem a „marhaság” kategóriája: vagy elhiszi az ember, vagy nem vagy nem ebben a formában hiszi el. lánczi esetében az embernek „véleménye” lehet. (sőt még igaza is, csak nem tudja bizonyítani)
@Illinois: 2 középiskolai óra a 29-es válságról, 2 tetszőleges 1 oldalnál hosszabb print cikk valamiről, meg önjelölt közgazdasági érdeklődés? Már ne haragudj!
Arra nem tudok vigyorgás nélkül reagálni, hogy szerinted Marx tévedett (ez még lehet igaz), és alátámasztásul csupa az idők során vulgármarxistából áligazsággá züllött közhelyet ismételsz el értéktöbbletekről és extraprofitokról (de ettől aztán nem lesz igaz 😀 ).
@tistedur: Na ezen már nem fogunk tudni tovább lépni, de azért az érdekelne, hogy hogy lehet Lánczi meséjét nem ebben a formában elhinni. Hanem?
@aronsatie: amint mondtam: lánczi találkozott egy olyan egyetemen tanító valakivel, aki négyszemközt zsidózik, nyilvánosan meg nácizza a német származású egyetemi kollegát-és ebből kreálta azt, amit mondott.
mert ez olyan jól hangzik itt, hiszen ebből az jön le, hogy az is mucsaország, nem csak ez. hány olyan embert ismer, aki képes önigazolás céljára kicsit elferdíteni a ténylegesen megtörtént eseményeket? ( ha kevest, akkor nagyon becsüld meg az ismerősöket)
(ne ironizáljon a csontliszten, valóban lehet egyik oka a bse-nek, éppúgy, mint ahogy a fertőzött állat vagy ember húsának fogyasztása is okozhat szivacsos agyvelősorvadást az embernél)
@bozsolé: Még csak 2x outolták ez alatt a poszt alatt, egyszer Kettes pontosan ezzel a klubjával, egyszer pedig – tegnap éjjelre megfejtettem, tényleg ügyes – @One Trick Pony: nickjéhez illő trükkösséggel.
Félek, valamit majd törölni kell, mert kommentelőin keresztül ráragadna a blogra, hogy irlezik. Pedig! 🙂
@Counter: oké, ez a blogtulajok dolga. Mondjuk nem értem, hogy miért kell biztosítani az anonimitással járó következménynélküliséget az ilyen figuráknak.
@tistedur: tejóég, mi magázódunk?
De ironizálok, mert ehhez bőven kevés még az ismeret, hogy ilyesmi kijelenthető legyen. A fertőződéshez meg önmagában nagyon kevés a csontliszt, ahhoz fertőzött csontliszt kell, minimum, ami nem kapható minden boltban.
Egyetértek az Ön következtetésével, hogy a mese célja valóban az lehetett, hogy a nyájas hallgató hátradőljön, miszerint Amerika még mucsább ország, mint a miénk. Annál is gyanúsabb, hogy az egészből egy szó sem igaz. Egy ilyen meséhez nem kicsit kell csak elferdíteni a valóságot (erre hajlamos az átlagember), hanem nagyon. Sőt, jobb ízlésű emberek pláne megválogatják, hogy milyen meséket adjanak közre. Nem azonos megítélés alá esik az a történet, mely szerint puszta kézzel megfojtottam a grizzly medvét (holott csak plüssből volt), mint a színleg nácizó, de szíve szerint zsidózó amerikai egyetemi oktatóé.
@Counter: Csak a Maga kedvéért:
http://www.facebook.com/notes/vess%C3%BCnk-v%C3%A9get-a-horthy-korszak-dics%C5%91%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek/a-p%C3%A1zm%C3%A1nyos-oktat%C3%B3-a-cig%C3%B3k-%C3%A9s-a-zs%C3%A9-vitaminosok/324243954261300
@aronsatie: Én ehhez nem értek, de volt arról szó, hogy a marhákat birkából készült fertőzött csontliszttel etették és a kergebirka a métely miatt hajlamos fertőződni és fertőzni, nyilván nem ilyen egyszerű a dolog, de nem is képtelenség.
@drzyx: Én is csak valamennyire értek hozzá, de a lényeg az, hogy fertőzött legyen. Önmagában a csontliszt ártalmatlan, mint ahogy az is erős túlzás, hogy marhahúst ne együnk, mert kergemarhák leszünk tőle. Ráadásul mindez feltételezés és csak részben tapasztalat, a prionokról oly nehéz mindent tudni, és a kór kifejlődése esetleg évtizedekig tart.
@drzyx: Én már nem ismerek idenézni, hogy mi folyik itt. Szörnyű!
Igazad van, én sem értem. Volt itt vita, tán pár hónapja, a Vásárhelyi Mária vs indexesek perről, és az általános, bár nem kizárólagos vélemény szerint Vásárhelyi közszereplő, aki igenis tűrje a nem kicsit mocskos szöveget, amit megjelentettek róla. Tölgy semmivel sem kevésbé közszereplő, és mégis, még csak megnevezni sem szabad?
@bozsolé: bocs, az előző neked szólt.
@aronsatie: tegeződünk meg magázódunk is, azt hiszem 🙂
egyébként az a gyanús, ami nem gyanús.
ne ironizáljon, mert az ismeret nem kevés. emberek esetében tudjuk, hogy a fertőzött hús (agyvelő) fogyasztása okozhat szivacsos agyvelősorvadást pl. a kuru jó példa erre.
@aronsatie:
1) Van-e joga közszereplőnek az álnévhez?
2) Követelheti-e lelepleződése után a közszereplő, hogy lelepleződött álnevét álnévként használhassa tovább mindenki jobb tudomása ellenére?
@tistedur: Fertőzött kell hogy legyen, és akkor is csak okozhat. De ezt mintha hiába ismételgetném.
@Counter: 1. Van. Legfeljebb lebukik.
2. Követelheti, csak a titoktartást nem követelheti.
Miért ne lenne egy közszereplő leleplezhető, ha álnéven ír?
@Counter: lehet, hogy csak ítélkezési és besorolási kényszerben szenvedsz.
Mikor még nem volt munkamegosztás, mindenki magának termelt. A gépek és a szervezés megjelenésével egyesek felszabadultak ez alól, és a többlettermelés miatt foglalkozhattak mással.
Olyan is van, hogy vállalati felelősség, és a boldogabb nyugaton ez is egyre inkább téma..
@aronsatie: hol mondtam az ellenkezőjét?! a 17.18-as hozzászólásomban valóban csak az emberekre vonatkozó tagmondatban tettem ki a ” fertőzött” jelzőt, de azt gondoltam, hogy egyértelmű, hogy csak fertőzött csontliszttől vagy hústól, vértől belsőségtől stb. lehet megbetegedni. ha félreérthető voltam, akkor elnézésedet kérem.
@aronsatie: Nem az én nyelvemen értetted a kérdéseket, különösen a másodikat. Az azt akarta jelenteni, hogy kikényszerítheti-e, hogy álnév legyen, ami már nem az, kikényszerítheti-e a kettős tudatot.
Szerintem a válaszok:
1) Van, és ez azt jelenti, hogy elvárhatja a következőket:
– aki szükségképpen ismeri meg a valós identitását (szerkesztő, információs hatóságok), ne tegye nyilvánossá és ne adja tovább;
– senki se tegyen _jogsértő_ lépést a valódi személyazonosság megállapítására.
2) Mindegy, mert hülye, ha továbbra is használja. Amúgy meg nem, mert abszurdum.
Miért tesz úgy a tiltakozás szerzője, mintha nem tudná, hogy egy internetes komment a gyakorlatban nem alkalmas felelősséget megalapozni, mert legrosszabb esetben kiderül, hogy a kérdéses időpontban szemináriumi foglalkozás volt a lakásán, és éppen borért meg egyéb, meg nem nevezett, férfias beavatáshoz felhasználandó segédeszközökért ugrott le. Vagy akármi.
(Arról nem beszélve, hogy a szöveget egy kicsit még jó lett volna pihentetni, mert nem igazán összeszedett.)
@Illinois: De ember, ez vulgármarxizmus, amit beszélsz, ősközösségi autarkia meg a kizsákmányolás, mint a történelmi haladás motorja. Marxista érvekkel buktatni meg Marxot nagyon-nagyon merész vállalkozás.
Vállalati felelősség alatt mit értesz? Munkabért a munkavégzésért vagy reklámot a versenyelőnyért?
@tistedur: Nem ez volt félreérthető, de az eredeti hsz-ban, amire reagáltam, csak annyi volt, hogy ha csontliszt, akkor kergemarha. Viszont ha már reagáltam, azóta mindenki velem vitatkozik.
@Counter: Nem tudom, az milyen nyelv, de az egyértelmű, hogy az álnevet leleplezni, pláne közszereplő esetében, nem lehet tilos. Ha a szerkesztője, stb. buktatja le, az nem szép dolog. Intézze el vele férfias párbajszivatások formájában, mondjuk, locsolják egymást az orosz télben és pucéran.
@Counter: ???? Nem, egyáltalán nem erről beszéltem. Kizsákmányolásról végképp nem. Mondjuk mindegy, úgyis offtopic.
@tistedur: Innen indultak a kergemarhák.
orulunkvincent.blog.hu/2011/12/17/petschauer_es_a_patkany_nemposzt/fullcommentlist/1#c15251481
@Counter: Itt nem a jogi felelősségre vonás megalapozásáról van szó. Magyarországon tanárokat rúgtak ki azért, mert pornóztak. Nem hivalkodtak vele, nem adták meg a címüket, egyszerűen felismerték őket és az iskola cikinek tartotta, hogy egy expornós gyerekeket tanítson. Én megelégszem azzal, ha tölgy a jövőben nem taníthat a Pázmányon vagy az ELTE-n, hanem csak mondjuk a 327. sz. textilipari szakközépiskolában, rendőri felügyelet mellett. 🙂
@Counter: a vállalatok szociális felelőssége sztem kb. annyi, amit próbáltam leírni, hogy hosszú távon nekik is jobban megéri, ha minden érintett (a dolgozók, vevők, a hely, ahol termelnek) érdekeit figyelembe veszik. Ami voltaképp természetes lenne.
@aronsatie: tudom, hogy innen indult, csak nekem egyértelmű volt, hogy illinois fertőzött csontlisztre gondolt.
@Illinois: Ez a kizsákmányolás: „A gépek és a szervezés megjelenésével egyesek felszabadultak ez alól, és a többlettermelés miatt foglalkozhattak mással.”. Nem vagyok avatott markológus, hogy minden definícióját pontosan kenjem-vágjam, de _ez az oksági összefüggés így_ marxi kizsákmányolás.
@Kettes: itt se jog, se erkölcs. ez van. egyébként még ott sem taníthatna, egy normális helyen