Platónkám, bukta van (apróságposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport 3 és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból. (MTI/Index, tegnap)”
Ehhez képest a koronavírus-tagadás kerti mulatság. A víz szabályos testekből épül fel, meg a tűz, meg a levegő. Miből másból épülne fel.
Mint már korábban írtam róla, a kérdéses cikkben szereplő állítást nem is bizonyították be a szerzők, bár az középiskolás módszerekkel is megtehető. A cikket pedig 2020 egyik legjobb publikációja közé választotta a Science.
That’s it, for me. Azt hiszen, már nem érdekel a szájensz, mint olyan, ahol ez a világ egyik legjobbja, ott én széklábakat szeretnék farigcsálni, majd rózsaszínűre és/vagy bézsre szeretném őket festeni.
UPDATE: a legérdekesebb, nem a legjobb publikációk közé választották a cikket. valamivel jobb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517915-6a5da350659f1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517915&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517915-6a5da350659f1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517915-6a5da350659f1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mafi mushkila: *jin-jang, nem akartam gúnyolódni
@ámbátor: Köszönöm a válaszodat.
index.hu/techtud/2021/01/05/idegen_technika_repult_at_a_naprendszeren/
@mafi mushkila: Jaja. 🙂 Az evolúciós programozást is vessük be a rajba. 🙂
@ATCG: Csalafintán linkelted Gömböcünk tudományosan népszerű Gáborát. Linkedről lett linkelve. 🙂
„Oumuamua alakjára. A Gömböc felfedezői már nyolc éve megmondták”
Ma már azt is tudjuk hogy az Oumuamua-nak 6 lapja, 8 csúcsa és 12 éle van.
Ha jól értettem az eddigieket, hiszen az aszteroidát is a tér minden irányából érő mikrometeor erőhatások alakítják, ahogy a dolomitokat is.
@rdos: Szándékosan, de a nevető-jeledet látva talán az is kiderül ebből, hogy egy költeményre egy csillagászati,asztrofizikai hírre mindenki a bensője szerint is reagál, az elsődleges reakció talán a költő, vagy jelen esetben az űr „szándékai” szerinti, a másodlagos meg, amit az egyén hozzátesz.
A kettőzött hírben nem Domokos a szenzációhajhász, bár az igaz, hogy azonnal reagált a hírre és a dolog sajátja szerinti magyarázatát rögtön elküldte a
szakterülettel foglakozó NASA-nak, más intézményeknek és folyóiratoknak.
Azt sem állítja, hogy az ő válaszuk az egyetlen, hiszen azt a valamit kézzel nem tudtuk megtapintani és már nem is fogjuk, mert messze jár.
Az eddigiek alapján az Oumuamua-nak a Gömböchöz közelítő alakúnak kellene lennie a végső – de Domokosék eredményei alapján soha el nem érhető – állapotában.
A szabályos kockák helyett meg inkább piros Ferrarik vagy egy nikkel szamovár röpülne át a Naprendszeren.
Következtetésed után nem tetted oda a nevető-jelet, pedig nagyon szellemes és érzékelteti a két hír kutatási, és kutatási eredmény közötti eltelt időt, meg különben is
a kocka a kezdet, a valóság barlangfalra vetülő halvány árnya, a Gömböc pedig a halott vilg, beteljesületlen végállapota.
@ATCG: Lehet hogy kicsit ironikusnak tűntem. 🙂 Szerintem nem véletlenül. Nem szeretnék elmélyedni ebben a kockázódásban (elég kockázatos terep bárki beláthassa :-)).
A (numerikus számítógépes) modellezés az arról szól, hogy megnézem mik a fontos ható tényezők („kockázódásban” vagyis aprózódásban a kőzet – ásvány térben nem egyenszilárdságú volta és az hogy milyen közegben történik a „kockázódás” – vízben vagy levegőben – minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, …) és mik nem azok (ezeket elhanyagoljuk).
Az iparban.
A tudományos életben nem tudom mi az eljárás (MTA-ról beszélünk, nyilván kellő tisztelettel). Az iparban olyan egyszerű kérdésekre kell válaszolni hogy mennyivel emeli meg a talajvízbe lógó mélygarázs a talajvíz szintjét (vicces, mert van ahol emeli és van ahol csökkenti) és még sorolhatnék sok gyakorlati problémát. 🙂
Szóval nekem csak ez hiányzott a kockázódásból és abból hogy 1 a tízhez arányúvá is válhatik egy aszteroida, mikor pont a tudós szerzőtől tudom hogy 1 a 3-nál nagyobb asszimetria az aszteroidákra nem jellemző. 🙁 Hogy mik a fontos és mik az elhanyagolandó tényezők. Ehhez képest annyit tudott mondani Gábor, hogy a hasító – koptató hatások a tér minden irányából azonos valószínűséggel jönnek (amúgy ez szerintem is igaz).
Akkor hogyan lehet az egy a tízhez geometriai arány? Mondanám hogy pörög és csak a tengelye (szűk környezete) nem vált le az aszteroidáról. Logikusnak tűnik, egy baj azért van vele, a mérések szerint az idegen aszteroida bukdácsolt (innen tudjuk az 1 per 1o arányát), vagyis nem a hossztengelye mentén forgott. 🙁
Szerencsére egy valamit már biztosan tudunk, 6 lapja, 8 csúcsa, és 12 éle van. 🙂
Amióta ezt tudom nyugodtabban alszom. 🙂
@rdos: Én például jobban örültem volna, ha ez az „égi vándor”i Arthur C. Clarke vagy Lem Monolith-jához hasonló valami lett volna.
Viszont az idézett cikkből úgy láttam, hogy az amerikai csillagász kollégái világszerte a „tárgy” természetes eredete mellett érvelnek, Avi Loeb ellenben felvette a kesztyűt, valami olyasmit mondott, most nem nézem meg pontosan, hogy egy kőkorszaki ember, ha talált volna egy mobiltelefont a földön, azt valamilyen nagyon ügyesen megmunkált kőeszköznek gondolta volna.
Ez most nem „csalafinta” link:
24.hu/elet-stilus/2021/01/04/ustokos-aszteroida-oumuamua-idegen-foldon-kivuli/
@ATCG: „A kettőzött hírben nem Domokos a szenzációhajhász”
Ilyen rövid időn belül két ilyen szenzációhajhász hírben is benne lenni, hát, azért nem nagyok az esélyek. 🙂
@rdos: „A tudományos életben nem tudom mi az eljárás (MTA-ról beszélünk, nyilván kellő tisztelettel). „
A válasz erre valószínűleg az, hogy területtől (nem tudományterülettől, hanem szakterülettől — az előző ezredrésze, vagy tízezred, vagy ki tudja) függ erősen. Nyilván tendenciák ettől még vannak.
A mérnöki kapcsolódású területeken (én az AI-t ide sorolom, mert ez a fele a CS-nek nem bizonyít, hanem mér, és a proposed vagy sokkal jobb, mint a baseline, vagy nem — ez valami olyasmi) a matek meg az elhanyagolható tényezők hangsúlyozása és bűvölése jellemzően elméleti varázslás, persze, matematikai alap kell mindenképpen, de ha a végén az aktuális metrikát nem javítja, akkor nagyon be kell lőni a niche-t, ahol még érdeklődésre (=acceptre) tarthat számot. Ha viszont javítja, akkor csak fügefalevél az elmélet — ha nincs, akkor esetleg belekötnek, hogy ez csak valami random hack, viszont alapvetően anything goes (as long as it works).
De alapvetően hatmillió paramétere van egy rendszernek, amiből a franc fog foglalkozni ötnél többel (de lehetőleg egy maradjon, max. kettő), azok maradnak defaulton, főleg ha köztudott, hogy hatásuk marginális. Vagy lépésről-lépésre lőjük be azt az ötöt, amivel hajlandóak vagyunk vesződni, miközben tudván tudjuk, hogy az előálló kombináció a végső produktumban nem garantált, hogy optimális.
Aztán persze itt is vannak trendek, a bulvárosodás (érdemes lenne egyszer megszámolni a kérdőjelek számát a cikkek címében, éves bontásban), nyilván a következő és utána következő technikai jellegű cikk kevesebb port ver föl, mint az, amelyik valami közérthető, miközben kimondottan sekély témát kapargat. Egy-két éve az egyik (nagy) konferencián (technikai terület) nagy figyelmet kapott egy, neves szerző által (is) jegyzett, terminológiai jellegű cikk (sokan szarul használjátok a köv. kifejezést: …), saját kettő db. fülemmel hallottam, ahogy egy viszonylag nagy ember jelentette ki, hogy ez volt a konf legérdekesebb cikke.
(Mondjuk személy szerint én is az „érdekesebb, még ha nem is mainstream” témákat találom inspirálóbbnak, ezeket a cikkeket sem könnyű elfogadtatni.)
Bonyolult ez, na. Mesélj inkább a talajvízszint-csökkentő mélygarázsokról. (Átvágnak egy vízzáró réteget?)
(Anekdota, kb. tíz éve Szabadkán nekem azt mondták a helyiek, hogy „miért nem állsz le a kocsival a szálloda alá? Háromszintes pincéje van”.)
Azért jók ezek a beszélgetések, mert – hála az Internetnek – tényleg azonnal elmerülhetünk, mondjuk az Oumaumua-val kapcsolatos találgatásokban, tudós és kevésbé tudós hozzászólásokban. Ma este nyolc óra óta megtudtam, hogy az Oumuamua után kb. másfél évvel egy másik csillagközi térből származó objektum is megjelent a Naprendszerben: a Borisz és még valamilyen jelsorozat nevű. Aztán találtam sokféle találgatást és magayarázatot az Oumuamua – eddigi csillagászati ismereteink szerinti – rejtélyes – viselkedéséről: alakjáról, megmagyarázhatatlan lassulásáről és gyorsulásáról…ténylég jó így böngészni a térben:
Az egyik magyarázat szerint a hosszúkás szivar vagy ceruza alakú valami: a csillagközi téren átszáguldó megfagyott hidrogén.
@ATCG: Ez tényleg nem csalafinta. 🙂 Nem mondom hogy nem. Nyilván semmi sincs kizárva. Az a baj az égi – csillagászati dolgokkal, hogy „csak” távérzékelünk. Hold kőzetünk van pár száz kiló(gramm). Újabban kicsit több és máshonnan is, de ha egy geológus társasággal kirándulsz, rájössz, mekkora természet romboló erő a geológia. 🙁
Ha mindenki geológus lenne, a Hímalája ma Hortobágy lenne. 🙁 Nem vicc. Minden kőzetet szétverünk geológus kalapáccsal (vagy azzal ami kéznél van), hogy ne a mállott (napsugárzásnak, esőnek, fagynak, … kitett felszínét) hanem az ő valóságos szövetét lássuk. A kőzetnek. Ahol nem a fagy hanem a Napvihar a fő felszín alakító tényező, ott is az az alap, hogy szétverjük. Nem a felszíne érdekel, hanem az ami érintetlen, vagy kevésbé érintett a külső erőhatásoktól.
@közösperonos átszállás: Az MTA-ról jut eszembe. Kapolyi László instantán bányavízvédelme (MTA miazmás, akit érdekel a kérdés „eocén program” a kulcs szó) . Emlékezetből. Igen. Az a Kapolyi aki a szén fillérekből. Ha nem is meggazdagodott, de anyagi gondjai ezután nem voltak. Mondjuk előtte sem. Voltak.
Diákként kérdeztem tanáromat (kereszt neve Rózsika volt), hogy miért nem tanulunk az instantán bánya vízvédelemről? Mire mondta Rózsika, ami nincs, arról nem tanulunk. 😮 Nem tanítunk. Akkor nem értettem. Ma már tudni vélem. Igaza volt.
@ATCG: Nem Ferrari repül az űrben, hanem Tesla Roadster.
hu.wikipedia.org/wiki/Elon_Musk_Tesla_Roadstere
@ATCG: Elnézést a megkésett válaszért, de vannak az életben a Vincentnél fontosabb dolgok is amik le tudják foglalni az ember energiáit (remélem ilyen megjegyzésért nem jár szilencium jotundertol 😉 )
Azt hiszem valahol ott van a probléma, hogy minden jel szerint a PLatón cikk bulvárnak készült, mint azt itt többen megállapították, de kiemelkedően tudományosnak lett eladva. Szerintem van szükség tudományos bulvárra is, ha az nem áltudományos, hanem érdekességek alapján próbál kedvet csinálni a tudományhoz és annak eredményeihez.
A Platón cikk nagyon szépen lett felépítve bulvárnak. Az hogy 32-szer szerepel benne Plato-ra utalás, az nyilvánvalóvá teszi, hogy nem matek vagy földtudományok miatt íródott. A Penn Today aznap hozta a népszerüsítő anyagot amikor a PNAS-ban kijött a cikk.
penntoday.upenn.edu/news/plato-was-right-earth-made-average-cubes
http://www.pnas.org/content/117/31/18178
Ezt gyorsan átvette a Science Daily, meg egyéb helyek. A szabadúszó tud-ism újságírók is ráugrottak a hálás kis színesre. Így került be a Science online-ba (de nem a Science lapba) mint kis színes érdekesség:
http://www.sciencemag.org/news/2020/07/rocks-icebergs-natural-world-tends-break-cubes
Eddig tök jó. Nem az én világom, de ahogy ezt már dr. Ezésez Géza is megállapította, a tudósok alaptípusai közt minden megtalálható a makogó, bár szárnyalóan alkotó elmétől az üres fecsegés Paganinijáig, akinek semmi mondanivalója.
Csak az a Top 10, csak azt tudnám feledni…
@ATCG: Tisztázzuk: a Platón cikket a Science nem válogatta be 2020 Top 10 tudományos publikációi közzé, szemben azzal ami a BME híreiben szerepel, s amivel az MTI-n keresztül körbekürtölték a magyar sajtót.
http://www.bme.hu/hirek/20201222/A_Science_az_ev_10_legerdekesebb_cikke_koze_valasztotta_a_BMEs_es_MTAs_kutatok_irasat
A Science-online (nem a lap!) december 18-án mint évvégi válogatást közölt
„some of our most popular non–COVID-19 stories of the year, along with some personal favorites” felvezetéssel. Magyarul kis színes válogatás a kis színesekből, az online hírszerkesztő szája íze szerint, ami 10 korábbi online hírből. Van itt ókori egyiptomi társasjátéktól az egerek body-building táppal etetéséig Platón kockájáig.
http://www.sciencemag.org/news/2020/12/our-favorite-science-news-stories-2020-non-covid-19-edition
Szó sincs viszont arról, hogy ezek „2020 Top 10 tudományos publikációi” lennének.
Az évvégi podcastban az online hírszerkesztő göcögve meg is magyarázza, hogy itt megteheti, hogy a saját ízlését osztja meg a népekkel arról, hogy mi az ami érdekes.
„I sort of made the command decision because I can [chuckle] to not focus on COVID stories because we’re doing plenty of that in our other end-of-the-year coverage and just sort of make this our top 10 stories of the year that were non-COVID stories, were a lot of fun, were really interesting, and especially stories that were exclusive to us. But there’s also some stories in here that were among our highest-traffic earners of the year, not competing with COVID, but just sort of in a league of their own. So it’s a little mix of everything.”
http://www.sciencemag.org/podcast/breakthrough-year-top-online-news-and-science-book-highlights
(alul pdf-ben letölthető a leirata a podcastnak)
Szóval volt itt a Platón cikk minden, csak „2020 Top 10 tudományos publikációja” nem.
Hogy ebből Domokos + BME hogyan hasalta be a Top 10-et, majd kürtölte tele az országot, az viszont egy izgalmas kérdés lenne, ha etikai kérdések érdekelnének valakit is a környéken.
@Bolygó Hollandi: a poszt szövege sem segít az oszlatásban.
@Podvinecz Marsall: Az hogy Jótündért is megvezette a Domokos/BME csapat egyértelműen a hazai szakemberek tehetségére kell hogy ráirányítsa a figyelmet.
@Podvinecz Marsall: teljesen jogos, legérdekesebbet kellett volna írnom, át is írom.
@jotunder: Még csak nem is a Science szerint 10 legérdekesebb publikáció, hanem ha megnézed a fenti linkeket, akkor a Science-online hírei közt megjelentek közül (our top 10 stories of the year) a hírszerkesztő által valamilyen okból érdekesnek tartott nem-covid-19 cikk válogatásba került be.
De a Science-online számára a bulvár-érdekesség tűnik inkább mérvadónak mint a tudomány-érdekesség, különösen mert a szabadúszó újságírók (mint Platón cikket jegyző Adam Mann) a jobban elsüthető bulvárra utaznak. Így egy eleve bulvárra szűrt anyagból lett a válogatás.