Pogromlevél karácsonyra avagy a proli Heidegger (idézetposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Amióta nincsenek zsidók Magyarországon, nehéz keresztény-konzervatív-orbánista értelmiséginek lenni. Mert valljuk meg, ez az egész történet a zsidókról szólt. A kiváló ötlet az volt, hogy elvesznek tőlük mindent, száműzik vagy a gázba küldik őket, és aztán be lehet ülni a helyükre, és majd ők, az enyhén nyilaskeresztes, majd diszkréten marxista keresztény-konzervatív-orbánista értelmiség kapja a Nobel-díjat, találja fel a mitoménmit. Lánczi Bandi bácsi elől kiölték a zsidókat, megalapozott egy karriert a kommunista párt ideológiai lapjánál, aztán harminc évig írta a jobbnál jobb keresztény-konzervatív-orbánista kiáltványokat. Lett belőle rektor, MOL FB-tag, a NER főideológusa, de valami még mindig hiányzik a Bandi bácsinak.
Az igazi Heidegger már 1933-ban hűségnyilatkozatot írt alá Hitlernek, boldogan vett rész a zsidótlanításban, bár ölésre nem buzdított, mint a magyar konzervatívok másik idolja, Hitler koronajogásza, Carl Schmitt. Heidegger és Schmitt egyetlen napot sem ültek azért, amit tettek, de ahol Edmund Veesenmayert nem akasztották fel, ez tulajdonképpen természetes. Heidegger és Schmitt intellektuális nagyságát kevesen vitatták, sokkal szimplább és gömbölydedebb lett volna a világ, ha gátlástalan kis tahók lettek volna, mint például. (hogy mennyire résen tetszik ma lenni, drága jogi képviselőnk, le vagyok nyűgözve).
Most pedig néhány pszichiátriai értelemben is értékelhető mondat következik Bandi bácsi karácsonyi pogromüzenetéből.
„A mai magyar értelmiség az 1980-as évek terméke. „
” …. a rendszerváltás tájékára érkezve mit is olvastak (tudjuk: Lukács Györgyöt és Bibó Istvánt),”
„Magukat az ész letéteményeseinek tartva megszállták a nem jól fizető, de stabil értelmiségi állásokat, pozíciókat, beleértve az egyetemeket, a kutatóintézeteket, a médiát, viszont a vállalkozás világában ritkán találhatók meg. „
„A leghangosabb értelmiségiek egyébként az egyetemet vagy a kutatóintézeteket csupán értelmiségi melegedőként használják, s nem csoda, hogy az alábbihoz hasonló hallgatói vélemény egyáltalán nem ritka:
„Borzalmas egy olyan órán ülni, ahol a tanár (a tanárnak nevezett valaki!) eleinte csak izzad, majd amikor már az összevissza beszédből is kifogy, elkezd dadogni, nyögni meg miegymás. Te meg nem tudod, hogy most sírjál vagy nevessél, de legszívesebben azonnal kirohannál sikítva, hogy ezt ne, ki a folyosóra, le az utcára, el, messze-messze, csak el onnan, el a – minek is hívják ezt? – az egyetemről, az órának nevezett szeánszról, ahol a tudomány szellemét idézgetik, és ha véletlen megjelenik, akkor megijednek tőle! Én sokszor éltem át ezt sajnos!”” Csoda-e, hogy ha a kormány rákérdez az értelmiség teljesítményére, változtatni akar az egyetemeken, a kutatási intézményhálózatokon, a minőségbiztosítási rendszereken, akkor ez az értelmiség a világot telekürtöli a gyűlöletével és tudományosnak álcázott politikai véleményével? ”
„Emiatt minden szenvedélyes modern észhasználó kulturális és politikai elitista. Minden modern egalitariánus felfogás – kommunisták, balosok különböző irányzatai, a liberálisok ma már nagyobbik része – valójában elitista, mert nem azt gondolják, hogy az egyenlőség az észhasználat egyenlőségét is magában foglalja, hiszen ennek belátásához elég egyszer belenézni a valóság szemébe. „
Miközben a Corvinus vezető professzorai kamukonferenciákon adják elő a borzalmaikat, a rektor őrjöngve uszít az értelmiség (nagyjából látjuk a 888.hu, prostisrácok, fricztomi, lánczibandi vonalon ezen értelmiség heftijét, nem mondhatnám piszének) ellen. Ahelyett, hogy ideológiai maszturbálás helyett életében először megpróbálna leírni egy releváns mondatot. A proli Heidegger a Führerrel tarhonyázhat Kötcsén, havi hat-nyolcmilliót keres, életeket tehet tönkre, és még mindig hiányzik neki valami.
Lánczi Bandinak az hiányzik, hogy álljanak előtte vigyázzban, és ne röhögjék pofán. Hát erre várhat…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518188-67b575476dcd5' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518188&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518188-67b575476dcd5&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518188-67b575476dcd5' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Magukat az ész letéteményeseinek tartva megszállták a nem jól fizető, de stabil értelmiségi állásokat, pozíciókat, beleértve az egyetemeket, a kutatóintézeteket, a médiát, viszont a vállalkozás világában ritkán találhatók meg. „
” Csoda-e, hogy ha a kormány rákérdez az értelmiség teljesítményére, változtatni akar az egyetemeken, a kutatási intézményhálózatokon, a minőségbiztosítási rendszereken, akkor ez az értelmiség a világot telekürtöli a gyűlöletével és tudományosnak álcázott politikai véleményével? ”
” „A leghangosabb értelmiségiek egyébként az egyetemet vagy a kutatóintézeteket csupán értelmiségi melegedőként használják, s nem csoda, hogy az alábbihoz hasonló hallgatói vélemény egyáltalán nem ritka: (…)”
ha az értelmiséget átírom zsidóra, akkor ez tulajdonképpen Nagy Lajos karcolata a zsidóról a Képtelen természetrajzból.
A tudományosan megalapozott focializmus terjesztésére a „legjobb” módszer a tudszoc. tanszékek újra felállítása lenne minden felsőoktatási intézményben, természetesen Tudományos Focializmus tanszék néven. 🙁
Tantárgyak: az oligarchikus kapitalizmus politikai gazdaságtana, a tudományos focializmus alapjai, focialista vizilófia, … volt egy 4. is, de szerencsére már elfeledtem a nevét. :-)).
Komoly orcával kérdezte tőlünk a cuccoc tanárunk. Elvtársak! Olvasták maguk Lenin összest? Töredelmesen bevallottuk mind, hogy Lenintől egyet sem. 🙂 Mire tanárunk nagyon komoly arccal mondta, „olvassák, mert nagyon jó!”. Valamellik stréber kérdezte hogy mégis mi a jó 6.leninösszesben? Válasz, nagyon komoly ábrázat mellett a semmi volt. 🙂
Azt hiszem az 1milliópicikrisztus kritikája volt aminek a címét is tudtam 6.lenintől, de lehet hogy nem is ő írta. 🙂
Ha Messit, Ch. Ronaldót, Mbappét és a többieket valahogy en bloc le lehetne zsidózni, a magyar futball összes problémája megszűnne.
@rdos: A kurva nagy szégyen az, hogy lényin azért össze tudott hordani 10-15 idézhető mondatot életében, ami pl. idézhető volt a kor tudományos műveinek elő- és utószavában („A kommunizmus annyi, mint szovjethatalom és villamosítás”, „Az anyag kimeríthetetlen.”, etc.). A mostaniakból viszont maximum tehetségtelenség árad. Andics Erzsébet tudományos teljesítménye jobban látható a scopusban, mint a keresztbeszeműé. Amikor rákosi akarta kinyírni az Akadémiát, a helyére megálmodott tudományos tanácsba nem egy maróth meg egy balfékmérnök jutott, hanem 5-6 nemzetközileg is jegyzett tudós.
” „A mai magyar értelmiség az 1980-as évek terméke. „
” …. a rendszerváltás tájékára érkezve mit is olvastak (tudjuk: Lukács Györgyöt és Bibó Istvánt),”
„Magukat az ész letéteményeseinek tartva megszállták a nem jól fizető, de stabil értelmiségi állásokat, pozíciókat, beleértve az egyetemeket, a kutatóintézeteket, a médiát, viszont a vállalkozás világában ritkán találhatók meg. ” ‘”
Elgondolkodtam az első mondaton. A nyolcvanas évek ugyé azonnal 40 éve volt, a 90-es évek elejéig tartott. Most még csak majd nem 39 éves, 361 napos. Még nem telt el a mai nap, és az az év.
A megszállók tehát most 40-70 év közöttiek lehetnek. Benne van ebben a korosztályban a fidesz sok prominense is. Pl. Matolcsy nertárs 64 éves, Bakondy György 67 éves, Csányi Sándor bankár 66 éves, dr. Polt Péter 64 éves, Kövér László 59 éves, Shmitt Pál 77 éves, Schmitt Mária 66 éves, dr. Áder János 60 éves (Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt, írja a Wiki), Ja és Bandi bácsi is 83-tól a rendszerváltásig tanárként kereste a betevőjét, és még lehetne sorolni, de minek. Ő is , és a többiek is mind értelmiséginek számítanak. Ki nem hagyva ugyé Orbánt, aki ” 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta,…” igaz onnan félidőben el jött.
Vajon ezek az emberek „Magukat az ész letéteményeseinek tartva megszállták a nem jól fizető, de stabil értelmiségi állásokat, pozíciókat, beleértve az egyetemeket, a kutatóintézeteket, a médiát, viszont a vállalkozás világában ritkán találhatók meg. ” , vagy esetleg másokra utalgat Bandi bácsi?
No boldog akármit, meg több észt annak, aki ezért az üzenetéért megdícséri.;
D
Csudára eredeti gondolat a modern észhasználó, aki nem akarja egalizálni az észhasználatot.
Hogy balos, vagy libbancs, az meg …perszehogy.
Egy derék nemzeti sosem vetemedne észhasználatra. De ha mégis, akkor együtt gondolják mind ugyanazt.
Ezt én már régen mondom. Csak mondom…
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: „megszállták a nem jól fizető, de stabil értelmiségi állásokat,”
Ezek a zsidók annyira zsidók, hogy már az szól ellenük, hogy nem a pénzre hajtanak. Agyafúrtabbak mint pénzéhesek! Ez gyanús.
…Különben pont ide rímel a Babarczy-interjúból egy tézis:
MN: Mi táplálja a magyarok félelmét?
BE: Nem tudom. Lehet, hogy a Kádár-rendszer viszonylagos biztonságának elvesztése. Történelmet is tanítok a MOME-n, az órákon gyakran vetítem Schiffer Pál A Videoton-sztori című háromrészes dokumentumfilmjét. Abból világosan látszik, hogyan mennek tönkre azok az emberek, akik kiesnek egy ilyen kádári biztonságból, szinte mindegyik a pszichiátrián végzi. Ez a félelem mentálhigiénés probléma. A liberális értelmiség annak idején érzéketlen volt erre a sebezhetőségre. Mivel ők eleve egzisztenciális kiszolgáltatottságban éltek, a biztonság elvesztésének traumájára érzéketlenek voltak
(Különben nem utálom ezt az interjút, igazán rokonszenvesek a megszólalásait, de) nekem a korszellemnek ebből a nagyszerű összecsengéséből az is meggyőző, hogy a biztonság/stabilitás tényleg kulcskérdés, és az is, hogy a liberális értelmiség a feje tetejére is állhat, akkor is ő lesz a hibás.
Ha bírja a létbizonytalanságot, azért, mert mért nem tud mindenki mást megóvni tőle, de ha nem bírja, és biztonságra törekszik, mint mindenki más, akiknek jár!, akkor azért.
…Amiben azért annyi jó hír van, hogy még mindig a liberális értelmiséget látja mindenki a csúcsnak, annak, akin a dolgok múlnak, akitől dogokat el lehet várni.
@kemény keleti kommentelő:
Lehet azon is gondolkodni, hogy a Bibo killégiumba kik is jártak, és hová tolták be magukat.
Vessetek meg, de nem értem, hogy az egyenlőségpárti aki elitista most az értelmiség vagy Lánczi (aki eszerint nem értelmiség).
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: „A vállalkozás világában ritkán találhatók meg”. Ez valóban a zsidókra jellemző? Vagy csak azért, mert akik vállalkozók voltak, azok jelentős részét vagy elüldözték vagy kivégezték Láncziék szellemi elődei?
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Elővettem, két vonatkozó részt találtam: „A zsidó kedvenc szokása a kereskedés. De kereskedésen felül majomtermészete folytán az ember valamennyi ténykedését elleste és utánozza. Így tudománnyal is foglalkozik” stb.
Ami a rosszul fizetett állást illeti: „ha gyógyít, ezt honoráriumért teszi, ha tanít, ez a fizetésért van”. De legalább elővettem ismét.
Ez Lánczi wikipédia szócikke:
1981-ben szerezte meg angol-történelem szakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ettől kezdődően 1986-ig a budapesti Madách Imre Gimnáziumban tanított. Azután, 1991-ig a Világosság cím filozófiai folyóiratot szerkesztette, majd Ágh Attila, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikatudományi Tanszéke megszervezőjének hívására az intézmény főállású oktatójává vált, ahol 1993-ban a filozófia tudományok kandidátusa, 2002-ben pedig a habilitált doktori címet szerezte meg. 1997-ben Fulbright-ösztöndíjjal egyéves tanulmányútra ment az Egyesült Államokba, a Louisiana State Universityre (amelyet még számos amerikai előadói meghívás követett). 2002-ben Ágh Attilát váltva a BKÁE (később Budapesti Corvinus Egyetem) Politikatudományi Tanszékének vezetője lett, amely pozíciót a tanszék intézetté való átszervezése után annak igazgatójaként azóta is őriz. Ezenkívül rövidebb ideig más intézményekben, az ELTE-n, a Miskolci Egyetemen, a Kodolányi János Főiskolán, s Károli Gáspár Református Egyetemen és a bécsi Insitute for European Studiesban is oktatott.[1] 1999 és 2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült.
Elnöke a 2007-ben létrehozott Center for European Renewal nevű, európai akadémikusok, filozófusok és újságírók által létrehozott konzervatív szemléletű szervezetnek.[2] 2010-ben, miután Martonyi János került a második Orbán-kormány külügyminiszteri posztjába, Lánczi váltotta őt a Nézőpont Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöki székében, ahol korábban is tag volt. Ugyanebben az évben, mivel Stumpf István, alkotmánybíróvá való kinevezése miatt lemondott a Századvég Alapítvány vezetéséről, ugyancsak Lánczi került a szervezet elnöki pozíciójába.[3] Tagja a Heti Válasz és a Michigan State University társadalomtudományi könyvsorozata szerkesztőbizottságának,[4][5] tudományos tanácsadó a XXI. Század Intézetben.
2003-ban Bibó István-díjjal tüntette ki a Magyar Politikatudományi Társaság, 2009-ben pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Aranyérmét vehette át.[5]
2016-ban megválasztották a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának.[6]
Világosan látszik, hogy Lánczi nem a nyolcvanas évek terméke, a rendszerváltás idején biztosan nem olvasott Bibót, soha nem volt nem túl jól fizető, ámde biztos akadámiai/egyetemi állása , ellenben kurva sok vállalkozói/versenyszféra tapasztalata van. Ildikó, kell még mondanom valamit?
@Wolff: Sorosbérencezni is a sorosbérencek szoktak.
@Kuviklacz:
ezt akartam válaszolni @mafi mushkila: -nak. 🙂
nem változik itt semmi.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Dehogynem. Most már nem zsidónak hívják, hanem értelmiséginek (vagy libsinek).
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: El kéne nekem is olvasni, én ezt nem ismerem.
@mafi mushkila: mek.oszk.hu/00900/00992/00992.pdf
@Péter 2: Köszönöm!
@szazharminchet: Ahogy mondtam lényinből (és még sok másból is) nagyon gyenge vagyok. Bátortalanul kérdezem mondandód után. Idézem. „Az anyag kimeríthetetlen.”
Eddig azt hittem hogy a Duracell nyuszi Duracell eleme az, de persze ebből is látszik hogy foximaxin évismétlő lennék. 🙂
Lehet hogy vi uljanov, vagy a koba tényleg okos emberek voltak, de amit létrehoztak, az „élcsapatot”, sportnyelven szólva az a járási fociligában is kieső lett volna, már ha sportszerűen történtek volna a megmérettetések. 🙁
Aludva egyet abszurd ötletemre. „oligarchikus kapitalizmus politikai gazdaságtana” helyett inkább a „nertáshy kapitalizmus politikai gazdaságtana” lenne a találóbb. Alig oligarchák sok országban előfordulnak szerte e világban, a nertárshy az viszont „hungarikum”. 🙁
Ez egy echte OMG poszt. Tapasztalatokról beszél a fószer, de láthatóan nem tanul a múlt évszázad tapasztalataiból.
Ellentmondás a cikkben, hogy a „nagyhangú értelmiség” az órán csak össze-vissza makog, most akkor mi a baj, hogy arrogánsak vagy hogy nem tudják magukat kifejezni? +Kik kellene, hogy tanítsanak az egyetemeken? Portások?
Bibót olvastak, rettenetes bűn tényleg, erre nem lehet mit mondani.
Lukácsot nyilván azért emlegeti, mert megírta „Az ész trónfosztása c. művét”, az irracionális filozófia kritikájaként. Ergó ha egy más pártállású ember valamit mond, akkor mivel más pártállású, azért már szükségképpen hamis ÉS az ellentéte szükségképpen igaz lesz. Hol tanult logikát ez az ember?
Én meg most az előbb Lánczit olvastam, ami már tényleg rettenetes bűn lenne, ha nem kritikus szellemiséggel tettem volna… Egyetemi tanár az ész ellen beszél… ez még lehetne érdekes és elegáns is, ha színvonalas módon tenné.
Elképesztő, az értelmiség megbélyegzése, éljen tehát a munkás-paraszt kormány…
@Tamáspatrik: Mitől lenne munkás? Életükbe’ nem piszkolták be a kezüket munkával…a másik része igaz, de csak pejoratív értelemben…
AHOL a
“rektor őrjöngve uszít az értelmiség ellen”
tehát saját maga ellen,
ott komolytalan a tudomány űzése is