Jó, akkor beszéljünk Istenről
Eredeti szerző: jotunder
Josemaría Escrivát 1992-ben avatták boldoggá, miután csodálatos módon meggyógyította a súlyos betegségből Rubio nővért. Amikor szentté avatták már egy Manuel Rey nevű embert is kigyógyított a rákból, mindezt pedig jóval halála után tette Escrivá, ami még nagyobb csoda. Monsignor Escrivá az Opus Dei nevű szekta katolikus szervezet alapítója volt, egész életen a Caudillót szolgálta, számos embere a falangista kormány tagja volt és afféle reformfasisztaként segítette a spanyol gazdasági csodát.
Jeanne d’Arc-ot 1431. május 30.-án égették meg, miután az Egyház kiközösítette, de alig negyedszázaddal később már fel is mentették, halleluja, és 1920-ben lett belőle Szent Johanna. Soha nem támogatott fasiszta diktátorokat, írástudatlan parasztlány volt, aki fel akarta szabadítani Franciaországot, legalábbis ezt mondták neki a hangok a fejében. Johannát azzal is vádolták, hogy bizonyos gender-fluid attitűdöket vett fel, ami miatt Kiss-Rigó elvtárstól Szilvay testvérig igen sokan gyújtottak volna alá.
Amit nem állított róla senki az az, hogy tízéves ministránsfiúkat dugott volna meg. Senki sem lehet tökéletes, mondta volna II. János Pál, aki Escrivát szentté avatta és aki annyi pedofilt mentett meg a rendőrségi eljárástól, hogy akár tiszteletlen gondolataink is lehetnének vele kapcsolatban, de ugyan.
Engem azonban sem Escrivá, sem Woytila urak nem érdekelnek, ők csak adminisztrátorok voltak, Istenhez csak Johannának lehetett köze, már ha az az Isten, akire gondolok.
Amikor az egykori marxista majom Lánczi András a kereszténységről, a természet rendjéről beszél, a rózsafüzéremhez nyúlok annyira felbasz az ideg (három Miatyánk). Johannát nem közpénzből finanszírozták, nem kacsalábért ment Robert de Baudricourthoz, nem nyalta ki egyetlen járási fideszpárttitkár seggét, ő hallotta a szentek hangját, Nem akarta kitalálni Isten akaratát, Isten szólt hozzá, ő meg tette a dolgát.
A kérdés az, hogy halljuk-e Isten hangját. Várta-e Mózest Isten az égő csipkebokornál, feltámadott-e Jézus a harmadik napon. Nem tudjuk. Krisztus talán valóban létezett (Big. J.C. elégedetten eszegeti a vaníliás karikáját, mondjuk sokasíthatna magának, legalább csokisat, bocs a blaszfémiáért), de Mózes?
Minél többet foglalkozom tudománnyal, annál magabiztosabban állíthatom, hogy fogalmunk sincs semmiről. Nem azért mert buták vagyunk, egy mobiltelefonba kilencmilliárd tranzisztort azért nagyon hülyék nem raknak bele, de a valami az az igazi valami, annyival bonyolultabb, mint amit mi képes vagyunk felfogni, hogy néha sírni tudnék. Tudom deep learning meg kvantumszámítógép, plusz hálózatelmélet (hamarabb hiszek Ábrahám ősatyában, mint a skálafüggetlenségben, ennél többen nem mondhatok, de ha ezt nem írom le, akkor szétszakadok), az ember majd megfejti Istent. És ha nem? Látjuk mi az igazat a hiúságtól, tudós testvéreim?
El kell hinnem, hogy egy pár nanométer átmérőjű molekulában ott van mindaz, ami ezt a posztot írja, én is, meg a Mészáros Blanka, aki este Johannát játszotta a Katonában. Nem pontosan ugyanolyan hit ez, mint Johannáé? És még a hangok sem mondják. El kell hinnem, mert lehet, hogy Mózesnek ezt is elmondta az Isten, el kell hinnem, hogy nyolcvan milliárd neuronból álló szuperszámítógép keletkezett a koponyámban, aki tudja, hogy ki vagyok, pedig ez azért odébb van annál, hogy váratlanul megfordult a szél a tizenötödik században egy francia erőd alatt.
Hinnem kell, mert fogalmam sincs, az egészről. Tudok én értelmes arcot vágni, ha valaki kifejti az Ősrobbanást, de az okokra, az okok hiányára, az okok értelmezhetetlenségére pontosan olyan tiszta, írástudatlan, középkori szemmel nézek, mint Johanna.
Ha Isten nem a máról szól, nem a püspök úr Lamborghinijéről, nem a keresztényüldözéselleni államtitikár úr sushivacsorájáról, muszlimüldözésmelletti államtitkár úr thaiföldi barátnőjéről, thaiföldi barátnő hasán a keresztény-konzervatív kokaincsíkról, ha Isten nem arról szól, hogy ki lesz a polgármester Ecseren, ki lesz a tanszékvezető Piliscsaba-Alsón, kinek utalják ki a vajszínű trabantot, akkor nem tudunk róla semmit.
Akkor a Vincent pont úgy néz rá, mint a Mandiner, csak valamivel olcsóbban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518187-67b56f51a6bd8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518187-67b56f51a6bd8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518187-67b56f51a6bd8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Bolygó Hollandi: Látom az érzelmeket, amiket ez kivált belőled, és nyilván sok esetben jogos is a kritika, de itt, ebben az esetben szerintem csak egy kis újságírói hibáról van szó, ami szóra sem érdemes. Nem is csúsztatás. A kutatók nemhiába nem is tiltakoztak.
Ahogy látom, a cikk egy nagyon izgalmas statistical learning módszer nagyon izgalmas eredményeiről szól. Nem volt az elemzéshez szükség arra, hogy pontosan meghatározzák, mi is az external forcing. Viszont:
1. A hivatkozott irodalom jelentős része egyértelműen human-induced forcing-ról szól
2. A kutatócsoport vezetője, Reto Knutti, cikkeiben ott van a human eredet.
3. A Nature News & Views szekciiójába írt feature cikk – ugyebár ezt találták meg az újságírók! – is human-induced forcingról ír rögtön. Ezt az első szerző Sippel fel is tünteti a saját honlapján.
4. A szerzőcsapat egy másik statisztikus tagja, Nicolai Meinshausen azt nyilatkozta az intézet sajtójának, hogy „I’m currently working with physicists on a climate change project, in which we aim to determine to what extent events and changes are caused by human behaviour.” (ethz.ch/content/main/en/news-and-events/eth-news/news/2017/10/interview-nicolai-meinshausen.html)
5. Sippel az egyel előtti cikkében, ami ugyanerről a kutatásól szól, így ír: „In a final step, we evaluate to what extent the total forced response in global annual mean precipitation (GMP) and temperature (GMT) can be revealed by dynamical adjustment from an individual ensemble member. GMP is indicative of changes in the global hydrological cycle as driven, for instance, by aerosol or greenhouse gas forcing (Allen and Ingram 2002; Salzmann 2016), and therefore comprises a relevant target and test case for dynamical adjustment.” (journals.ametsoc.org/doi/10.1175/JCLI-D-18-0882.1). Nincs szüksége arra, hogy specifikálja, mi is az external forcing, de hát eléggé nyilvánvalóan az emberi eredetűre gondol.
@Bolygó Hollandi: img.memecdn.com/vaccines_webm_3527579.gif
@Grrr: Igen, érzelmeket vált ki, ha valaki adu ászként prezentálja azt amit egy újságírói belefantáziál egy tudományos cikkbe. Különösen, hogy itt hangsúlyokról volt szó, hanem a Washington Post olyat írt le ami nem szerepelt a Nature cikkben.
Maga a cikk persze érdekes és lényeges, de szerzői gondosan kerülték, hogy állást foglaljanak az external forcing mibenlétét illetően. Ezen a szinten pedig azért gondosan megcsócsálnak egy-egy ilyen megfogalmazást. Semmibe nem került volna, semmi kockázatot nem vállaltak volna fel a szerzők, ha belekavarják a „humán faktort”. Láttam nem egy cikket, ahol ott volt vörös farokként a cikk témájától függetlenül, hogy természetesen ember okozza a klímaváltozást. Különösen amikor IPCC-től eltérő megállapításra jutnak 😉 De itt nem tették. Feltehetőleg nem véletlenül. Különösen, ha egyébként mint írod, nem idegen tőlük a gondolat.
Nyilván az „external forcing” sok komponensből áll. Van benne humán rész. Minden tábortűzzel, minden téli fűtéssel közvetlenül is melegítjük a környezetet. De hogy a CO2 hatása hogy viszonyúl a metánhoz, a vízgőzhöz, az orbitális változásokhoz, a naptevékenység változásaihoz, és még talán nem is tudjuk mihez, az egy fontos téma.
De a tistánlátásban a Washington Post ilyen jellegű cikke, különösen adu ászként lobogtatva, finoman szólva nem segít.
@Bolygó Hollandi: Errata: Különösen, hogy itt NEM hangsúlyokról volt szó, hanem a Washington Post olyat írt le ami nem szerepelt a Nature cikkben.
@Bolygó Hollandi: Én nem tagadom, hogy van szenzációhajhászó félretájékoztatás. Az újságírók olyanok, amilyenek. De erről a WP cikkről nem lehet azt mondani, hogy „Ennél szebb példáját nem hozhattad volna a pofátlan csúsztatásnak (explicit hazugságnak?) ami klímaügyben folyik”. Gondolj csak bele. Ez a cikk nem explicit hazugság. Ez a cikk csak nem egészen pontos – bár a konkrét kutatók a kis kutatásom alapján nem tagadják egyáltalán, hogy jelentős mértékben human-induced az external forcing (nem vagyok szakértő, elnézést, ha rosszul fogalmazok!), és a Nature figyelemfelhívó/népszerűsítő cikkje is erről szól, de ebbe a cikkbe konkrétan nem írták ezt bele a szerzők.
Ez ugyebár a mindennaposan előforduló, mindenféle témában elkövetett, tényleges álhírekhez, hazugságokhoz és csúsztatásokhoz képest semmiség.
@Grrr: Azért ne feledjük, hogy ez a kis semmiség – hogy a WP egy Nature cikknek olyasmit tulajdonított címszalagban, amiről egy büdös kis explicit szó sem volt benne – az egész problémakör legfontosabb kérdésében történt. Nem egy mellékszál mellékkérdésében.
Az érzelemdús reakciómhoz persze az is hozzájárult, hogy az ezt kis semmiséget (mondjuk talán misrepresentation-nek?) tartalmazó WP cikket @incze: úgy hozta, mint ami „után ez a fajta trolltempó is egy kicsit nehezebb lesz” 😉
Ezen felül is vannak itt még érdekes kérdések, mint pl. a „scientific consensus” mantra, ami inkább 80% mint 97%. A 80% is erős, de az magában hordozza, hogy nem is olyan egyértelmű a dolog. A 97% meg leginkább propagandaértékkel bír, mert azt sugalja, hogy csak 1-2 dilinyós nem ért egyet.
Hisz mint a fenti példa is mutatja, “often it is challenging to determine exactly what the authors of the paper[s] do think about global climate change.” Bővebben:
http://www.forbes.com/sites/uhenergy/2016/12/14/fact-checking-the-97-consensus-on-anthropogenic-climate-change/#1f2a3e681157
De ez is csak Sztálin elvtárs felismerését erősíti: nem az a lényeg, hogy hogyan szavaznak (mit mondnak), hanem, hogy ki számolja 😉
Na, kezdek inkább dolgozni
Most címlapos az indexen a kétezer éves színes vonalkód. Onnan jutottam el ide.
masfelfok.hu/2019/07/07/mitosz-napfoltok-napfoltciklus-eghajlatvaltozas-eghajlativalsag-termeszetes-valtozekonysag/
Majd ide.
http://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/WG1AR5_Chapter05_FINAL.pdf
Az eredeti angol pdf-ben, reggel gyorsan átfutva sokkal részletesebb paleoklíma visszatekintő volt, olyan parádés részletekkel, hogy az eocénben a légköri CO2 szint volt ezer ppm is, a mostani 4oo helyett :-). Vagy a százezer évenkénti száz méteres tengerszintváltozások és egyéb ínyencségek. Azonban nem is ez a lényeg.
Tudjuk hogy a legnagyobb üh.gáz a vízgőz. A paleoklimatológusok is tudják. A 82 oldalas, amúgy színes szagos látványos összefoglalóban az a karakter sorozat hogy „CO2” 177 alkalommal szerepelt. A „vapour” karakter sorozat pedig 5 alkalommal. 🙁
Szerintem itt van az eb elhantolva. 🙁 Agyon vizsgáljuk a kerekítési különbözetet (CO2), a fő ható tényező mellékesen van említve (H2O). 🙁
@Bolygó Hollandi: a wapo szerintem nem tulajdonított a nature cikknek semmit, ami nem volt benne, olyen széles körben értelmezték így a bennefoglaltakat (a nature maga „Human fingerprint in global weather” címet ad az áttekintő cikkének, amelyben „Research now finds that a human influence is discernible in global patterns of daily temperature and moisture”). Tovább a cikk kapcsán meginterjúvolta a szerzőket, és másokat is az adott területről, akik igen egybehangzón mondták azt, ami a „címszalagban van”. tekintettel arra, hogy ilyen cikk nem egy tudományos cikk ismertetése (és nem is próbál annak látszódni), hanem egy területé, egy kutatási irányé (az adott esetben egy cikk apropóján), a wapo szerzője teljesen korrektül jár el (számos más kollégájával együtt, akik ezt a cikket épp ugynígy riportolták), szemben veled, aki viszont valamiért nem látsz a dühtől.
—
korábban itt is szóba került az „attribúció” (mennyiben kárhoztatható az ausztrál bozótégés súlyosbodásáért az – „ember indukálta” – melegedés), ma ez kapott egy (a szerzők szerint konzervatív) becslést – http://www.nature.com/articles/d41586-020-00627-y – ami egy korábban ismertetett kutatás – http://www.nature.com/articles/d41586-020-00173-7 – első publikált konklúziója. (lehet nekiesni, hogy micsoda humbug, szemenszedett propaganda)
Is this how you feel?
„From 2014 to 2015 I approached the world’s leading climate scientists and asked them to respond to one simple question:
How does climate change make you feel?
Their responses were truly moving. Now, more than 5 years since the project launched – as Australia burns and floods simultaneously and meaningful global action on climate change appears to be painfully slow if not, totally non-existent, we are revisiting the original contributors and asking them the same question once more. ‘ITHYF 5’ is a collection of these letters.”
http://www.isthishowyoufeel.com/
http://www.isthishowyoufeel.com/ithyf5.html
@netukki: Mintha a koronavírus és egyéb járványok kimaradtak volna, pedig úgy lett volna igazán ütős. 😉
Pont az a probléma az egész klíma kérdéssel, hogy vannak akik folyamatosan érzelmi kérdéssé próbálják tenni a dolgot, mert azzal nem lehet vitatkozni, mint ahogy egy hisztis tinivel sem.
@incze: Ugyanarról a cikkről beszélünk? A WP által behivatkozott Sippel et al. cikkben továbbra se találok egy utalást se ami human vagy anthropogen irányba mutatna. De még csak egy CO2 vagy GHG sincs benne. Szigorúan csak „external forcing”-ot említ.
Az, hogy a Nature és a WP ezt hogyan interpretálja, az egy másik kérdés ami túl van a tudományos megközelítésen. Szerintem az eredeti cikk írói megérdemlik az a tiszteletet, hogy nem adunk szájukba olyat egy cikk kapcsán ami nincs benne.
Úgy tűnik, hogy az ausztrál tűzről szóló cikkek hasonlóan el vannak térítve.
1: Rémisztő cím és alcím (aminél többet kevesen olvasnak el)
Climate change made Australia’s devastating fire season 30% more likely
But researchers say the result is conservative, and that weather conditions that make fires more likely will continue to worsen.
2: Csendes kis megjegyzés, ami erősen megkérdőjelezi az elemzést:
The analysis did not consider non-weather factors, such as how a fire started.
3: Jól eldugva egy kétkedő hang:
Climate change definitely played a part in the catastrophic fires, says Andy Pittman, a climate scientist at the University of New South Wales in Sydney. But he questions whether the modelling results are accurate and meaningful given that models have a limited ability to simulate fire events. For instance, models can’t simulate the drought that much of Australia has experienced over the past two and a half years or the huge amount of fuel that fed the fires — probably two major influencing factors of the event, says Pittman.
“I’ve used climate models for 30 years and I think they are hugely valuable, but this sort of study uses them in ways that I think are beyond their capability,” he says. He also thinks that fire indices, such as the fire-weather index, overemphasize temperature’s effect on fire-weather.
4: Ütős, „nem kell itt tudóskodni sokat” befejezés, hátha valaki elbizonytalanodik:
Friederike Otto, a climate modeller at the University of Oxford, UK, and a co-author of the WWA analysis, acknowledges that models struggle to simulate temperature extremes or droughts at a regional and local scale, but the results are conservative compared with those based on observations. “If we wait until we have perfect models, we will have a 4 ºC [warmer] world or more until we start saying anything about the real-world impacts of climate change today,” she says.
De a címszalag a lényeg, annál tovább úgysem jut talán 1% Nature olvasó sem. Lehet lobogtatni. Nem kell azzal törődni, hogy ez nem is olyan egyszerű…
@Bolygó Hollandi: Irigyellek ám néha a magasra helyezett mércéd miatt 🙂 Én közgazdász vagyok – az a terület már eleve egy kutatásdesign- és interpretáció-őserdő a tisztaságtól vakítóan ragyogó környezetmérnöki munkákhoz képest. És akkor még nem is beszéltünk a ‘sajtóról’, ami ‘beszámol’ az ‘eredményekről’.
Érdemes volna tájékozódni azoknak a klímaváltozással foglalkozó tudósoknak a munkásságáról is, akik emellett nem átallanak az érzéseikről is írni*:
Professor Katrin Meissner, Director, Climate Change Research Centre, University of New South Wales
Dr Agus Santoso, Senior Research Associate, University of New South Wales
Distinguished Professor Emeritus Richard C. J. Somerville, Scripps Institution of Oceanography, University of California, San Diego
Dr Jennie Mallela, The Australian National University
Dr Roger Bodman, Research fellow in climate modelling, The University of Melbourne
Emeritus Professor Will Stefen, Climate Change Institute, Australian National University
Professor Lesley Hughes, PVC, Research integrity and Development and Distinguished Professor of Biological Science, Macquarie University
Professor David Griggs, Monash Sustainability Institute, Monash University
Dr Kevin E Trenberth, Distinguished Scholar, National Centre for Atmospheric Research
Associate Professor Alex Sen Gupta, Climate Change Research Centre, University of New South Wales
Professor Nathan Bindoff, Institute of Marine and Antarctic Studies, University of Tasmania
Dr Sarah Perkins-Kirkpatrick, Heatwaves expert, climate scientist, Climate Change Research Centre, University of New South Wales
Professor Corey J. A. Bradshaw, Matthew Flinders Fellow in Global Ecology, Flinders University
_________________________
*Az érzéseikről szóló leveleket lásd itt: http://www.isthishowyoufeel.com/ithyf5.html
@netukki: És? Próbálom megérteni, hogy mit akarsz ezzel mondani. Ha valaki kapott akadémiai pozíciót akkor feljogosult érzelmi manipulációban való részvételre?
Vagy azt, hogy a legtöbbjük az nem az adott terület vagy csoport vezetője? Vegyük pl. az ANU-t, ahol az a kommunikátor srác dolgozik aki ezt az érzelmi manipulációs projektet összerakta. Az ANU Climate Change Institute weblapja vagy 220 nevet sorol fel az Academics lapon. Ebből egy emeritus prof és egy akadémiai rang nélküli kutató érezte úgy, hogy nem égő ebben részt venni. Meg tudom érteni a többi tartózkodását.
@netukki: Eredetileg mindegyik névhez mellékeltem a tudományos cikkeik listáját (Google Scholar), hogy az érdeklődők azokat is értékelhessék, de a linkekkel együtt a blogmotor többszöri próbálkozásra sem volt hajlandó föltenni. A nevek alapján bárki megkeresheti, milyen tudományos cikkeket produkálnak azok az elvetemült tudósok, akik nem átallanak az érzéseikről is beszámolni.
@Grrr: Rosszul lettem szocializálva 😉 De pont a földtudományok a természettudományok egyik legbizonytalanabb része. Egy hosszú film történetét kell elmesélni pár képkocka és némi celluloid törmelék alapján. 😉
Ha 1000 évet 1 kockának veszünk, akkor egy 55 órás mozgókép történetét kellene elmesélni 24 kocka/mp alapon. Ebből meg van az utolsó kocka, és erősen homályosan az előző kettő. A többi törmelék, amiről csak azt tudjuk biztosan, hogy nem teljes 😉 Nyilván, ennek alapján azt se könnyű megmondani, hogy éppen mi történt az utolsó pár percben.
Itt jön a geopoézis költői szabadsága: könnyű izgalmas, érzelemdús sztorikat beleképzelni az elveszett filmbe, különösen ha valaki könnyen félresöpri, vagy nem is ismeri a sztoriba nem illő részleteket. Ezt látjuk manapság. De ez nem mai probléma. A dínók „hirtelen” kihalására több mint 100 teória született, szebbnél szebb 😉
@netukki: Hány kiló tudományos cikk jogosít fel valakit érzelmi manipulációra?
@Bolygó Hollandi: A dinoszauruszok egy akkor körbemenő koronavírustól haltak ki az én elméletem szerint.
@Grrr: A vírust persze migráns dinoszauruszok hurcolták be.
@Grrr: Bocs, de sokkalta hitelesebb elmélet volt, hogy a dínók paleomelankóliába estek, és elment a kedvük az ivaros szaporodástól. Teljesen érthető elnézve, hogy milyen bumfordivá váltak a Kréta végére.
@Bolygó Hollandi: Azt mondod, hogy a dinónők szülés után elhíztak, nem hallgatva a bölcs Schobertosaurus moroni-ra?
@Grrr: Valami ilyesmi lehetett, mert a mainál jóval magasabb CO2 és hőmérséklet okán a növényzet is bujább volt, oszt hülyére zabálták magukat.
@Grrr: örök hálám a korrekt rendszertani névért 😀
@Bolygó Hollandi: Attól, hogy érzelmi, még nem manipuláció (ha ugyan érted, miről van szó). Ha ellentmondás(ok)at fedezel fel a tudományos munkásságuk és az érzésekről szóló beszámolóik között, majd szóljál.
@Bolygó Hollandi: „Ugyanarról a cikkről beszélünk? A WP által behivatkozott Sippel et al. cikkben továbbra se találok egy utalást se ami human vagy anthropogen irányba mutatna.”
ugyanarról a cikkről beszélünk, de te továbbra is fordítva ülsz a lovon.
1.
a wapo cikk egy riport. szerzője címében és felvezetőjében tömören összefoglalja, amit (egy feltűnést keltő tudományos közlés nyomán) egy kutatásról (melynek csak egy eleme a szóban forgó közlés) a tárgykörben a visszhangból, a szerzőktől, és a területet művelőktől összeszedett.
egyszerűen üres baromság amit írsz, ez a cikk, nem annak a bizonyos tudományos közlésnek a zanzája, hanem egy a területet bemutató riportázs, és minden manipuláció nélkül, teljesen híven tolmácsolja a terület művelőinek álláspontját, és a kutatás fő irányait, kifutását.
2.
teljesen más kérdés, és lehet rajta merengeni (kutatóknak meg dógozni), hogy a nature közlés, ill. maga módszer ad-e elegendő muníciót ahhoz, hogy ezeket a napi időjárásban megfigyelt, a globális melegedésre utaló mintázatokat (döntően, egyértelműen és csak) az emberi (ipari) tevékenységből származtassuk. tudományos éllel és egyértelműséggel nyilván nem, de.
először is. a nature közlés témája igazából egy módszer, a cikk megítélése eléggé független attól, hogy a leírt módszerrel a nyomaiból nyakon csípni vélt külső behatást minek tulajdonítjuk. a cikk akkor bukik, ha nem ad jó módszert külső hatás nyomainak kimutatására, és akkor áll, ha ad. annak mibenléte, összetétele egyszerűen nem témája a közlésnek.
másfelől azonban az a bizonyos „external force”, amibe olyan vehemensen kapaszkodsz, ugyan elvileg valóban lehetne mindenféle naptevékenység, vagy mittoménmi is. csakhogy a vizsgált időszakban (1950-2020) egyáltalán nem ismeretes semmiféle ilyen gyanúba fogható külső ágens. azt viszont pl. tapasztaljuk, hogy az ipari kibocsátás növekedtével (az egyik external force növekedtével) egyre csökken az időintervallum, amelyből a nyomai már biztonsággal kimutathatók (2012 óta már a napi időjárási adatból is).
szóval egyáltalán nem szaladnak túl messzire a szerzők, ill. a cikk ilyen-olyan interpretátorai, amikor egy-egy beszélgetésben, perspektíva libbentésben kollokviálisan kimondják, amit persze tudományos állításként kvantifikálni és behatárolni kéne.
—
amit csinálsz, szerintem egyszerű szarrágás, amihez persze jócskán hajlítanod kell a leírtak kontextusát, és szerepét. nekem afféle fekete-lovag pozitúrának tűnik ez az egész, ami tulajdonképp teljesen ártalmatlan, csak hát ennyi invencióval, meg erővel.
Értettem! Kérek engedélyt meghunyászkodni!
Mentségemre egyedül csak hányattatott ifjúkoromat tudom felhozni. A kétkedés mételyével itatták át gondolataimat magukat földtudós professzoroknak nevező sarlatánok három ország három egyetemén is. Ezen hányattatott éveknek hatása okán maradt bennem tudományos kérdésekben a nyughatatlanság, mely a korszakalkotó gondolatokkal szembeni kételyt a részletekbe kapaszkodással (megfogalmazásod szerint „szarrágással”) próbálja elhinteni.
Meghajlok az újságírók és a széles néptömegek bölcsessége előtt, elismerem a Greenpeas vezető szerepét, és nagy várakozzással nézek a Megéneklünk, Rebellió fesztivál elé a nevelő tevékenység serkentésében, az új tudomány megteremtésében, a társadalom egész szellemi életében. Most már belátom, hogy a népi megfigyelések felsőbbrendűségét, mely szerint a zöldekből idővel vörösök lesznek.
Teljes mértékben egyetértek megállapításoddal, miszerint „egyáltalán nem szaladnak túl messzire a szerzők, ill. a cikk ilyen-olyan interpretátorai, amikor egy-egy beszélgetésben, perspektíva libbentésben kollokviálisan kimondják, amit persze tudományos állításként kvantifikálni és behatárolni kéne.”
Csak az kéne, csak azt tudnám feledni…
@incze: fentebb a szánom-bánom válasz, csak korábbi viselkedésem feletti zavaromban nem válaszként ment. S persze
Csak az a „kéne”, csak azt tudnám feledni…
@netukki: Mit szólnál migránsfélő nagymamák aggódó leveleihez melyben azon félelmeiket teszik közzé magyar lapokban, hogy ha most nem cselekszünk, akkor unokáink csadorban fognak járni Pesten?
Ugye, attól hogy érzelmi, még nem manipuláció. Sőt, szinte biztos, hogy nem fogsz tudni majd ellentmondásokat találni napi munkásságuk és az érzéseikről szóló beszámolóik között.
Persze, tudósoknak is vannak érzelmeik. A kérdés, hogy az érzelmeket ki és mire használják a kommunikációban.
Minek nevezzük, ha egy üzenet csomagot kimondottan azzal a szándékkal hozott létre egy hivatásos kommunikátor, hogy az embereket véleményének megváltoztatását érzelmi ráhatással érje el? Minek nevezzük, ha kimondva-kimondatlanul jelentősen a félelemre alapozza a hatás elérését? Minek nevezzük, ha ezt gondosan megkomponált hatásvadász, de teljesen mesterkélt formában tesz – pl. csak kézzel írott levelek 2020-ban?
Röviden ezt hívják tudatos érzelmi manipulációs kísérletnek.
@Bolygó Hollandi: Pont olyan reménytelen eset vagy, mint Zolika.
hvg.hu/itthon/20200316_Zolika_ha_kerdeznek_valaszolsz
@netukki: Nem engem szólítottál meg, de nem hagyom szó nélkül. Ez egy kicsit durva lett @Bolygó Hollandi: kommentelő kollega felé. A nertársak ugyanis talpig becsületes emberek (már persze csak az aszfalttól számítva), mi egyszerű adózó népek pedig jobbára inkább tetőtől talpig. 🙂
Ő is és én is csak annyit mondtunk, hogy egy rendkívül sok változó hatására kialakuló földi klíma – éghajlat rendszert egyetlen (a jelek szerint nem is túl lényeges) változóval ráadásul lineárisan (nő a CO2, akkor nő a globál hőmérséklet) demonizálni talán nem kéne.
Nyilván én is jobban örülnék annak ha egyre kevesebb fosszilist égetnénk el és szerencsére az ipar – gazdaság magától is ebbe az irányba megy, szóval a probléma, ha van, amúgy is rövidesen megoldódik magától.
a MOK sajtón keresztüli üzengetése = politikai haszonszerzés (Zolika)
tudósok levelei = érzelmi manipulációs kísérlet (Bolygó Hollandi)
Tényleg durva mindkettő.
@netukki: Na még egyszer. Minek nevezzük, ha nem tudatos érzelmi manipulációs kísérletnek, amikor
1) Egy üzenet csomagot kimondottan azzal a szándékkal hozott létre egy hivatásos kommunikátor, hogy az embereket véleményének megváltoztatását érzelmi ráhatással érje el.
2) Kimondva-kimondatlanul jelentősen a félelemre alapozza a hatás elérését.
3) Ezt gondosan megkomponált hatásvadász, de teljesen mesterkélt formában tesz – pl. csak kézzel írott levelek 2020-ban.
@Bolygó Hollandi: Hiába ismételgeted ugyanazt, attól még nem lesz igaz. Közben még égeted is magad az olyan kijelentésekkel, mint „csak kézzel írott levelek 2020-ban”. Arra sem voltál képes, hogy egyetlen pillantást vessél arra, amiről ilyen kategorikus véleményed van, ugyanis minden kézzel írt levél után ott van a begépelt szöveg is:
http://www.isthishowyoufeel.com/ithyf5.html
Jó olvasást! Esetleg jó megértést is (bár ebben már sajnos kételkedem).
@netukki: És mennyi levél van, aminek_nincs_kézzel írt változata? (Erre céloz, mint hatásvadászatra.)
„A tanu” jutott eszembe, ott fordított logika volt:
„Komoly feljelentés volt, írógéppel írták!”
@acs63: :DD
@acs63: Öregszem, romlik a memóriám. Itt az eredeti:
http://www.youtube.com/watch?v=4PpaGC6Nk1U
Érdeklődés hiányában ez a kiváló poszt és a „komment-folyam ” kiürült. 🙁 Remek tükör az arcunkra-ba a kis vuhani bestia. 🙂 Mintha már annyira nem is félnénk a globális felmelegedéstől. 🙂 Ja? Van most nagyobb gondunk is, ez a kis 19 éves? covid fantázia nevű bestia. 🙁
Nem a gyermekeink – unokáink jövőjét féltjük, hanem a sajátunkat. 🙁 Szar önző alakok vagyunk és bár szerintem nem felmentés, de ez a természetes. 🙂
Richard Dawkins, az Önző gén c. könyvét ajánlom mindeniknek. Ez volt az első könyve, szinte mindegyik újabbat megvettem és elolvastam. 🙂 De az alap az első könyvéből is kiderül.
Ahogy a vírus RNS-e, úgy a mi DNS-ünk is arra inspirál (Geszti Peti után szabadon). A túlélésre. 🙂
@rdos:
Egy ilyen bejegyzés után először te nézz tükörbe. Még jobb lett volna előtte.
@ikaruss: Hú, de gyorsan elolvastad az Önző gént. Gratulálok. 🙂
Tükröm – tükröm mondd meg nékem. :-O
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/1696/koncz-zsuzsa/zold-szemem—kek-zeneszoveg.html
Már olvastam. Most két hónapja pedig az „Isteni téveszme” című opust.
@ikaruss: Akkor mindent tudsz. Automák vagyunk. 🙁 Hogy ez jó vagy sem, azt nem tudom.
Szerintem Darwin óta a legnagyobb biológus Richrard Dawkins. Ja? Darvin geológus volt és botanikus. Akkoriban még egyben tanulták a szakmákat, mert nem volt annyi lexikális ismeret. Vannak áthallások, ezt szép magyar szóval ma úgy mondjuk hogy interdiszciplináris. 🙂
Természetesen én természet tudomány párti vagyok. 🙂 Globális felmelegedésben is és az új vírus kapcsán is. 🙂
Gondolkozni – ma még – szabad. 🙂