Schmidt Mária esete az elitváltással, avagy itt már mindenki Jolán (jézusmáriaposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Másik példa pedig amikor Németország akkori elsődleges történésze Hans-Peter Schwarz, könyvet írt arról hogyan tette tönkre 2015-ben Angela Merkel Németországot és Európát. Csupán egy recenzió született a műről, és teljesen ellehetetlenítették az addig nagy becsben tartott tudóst. Németországban totális szellemi diktatúra van – összegezte a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Megoldásként pedig az elitváltást nevezte meg. (Figyelő)
Most tekintsünk el attól, hogy fent nevezett elsődleges történész tavaly márciusban tizennyolc évvel az egyeteméről való visszavonulása után, nyolcvannégy éves korában írta meg az idézett könyvet, és négy hónappal később meghalt. Fizikai képtelenség az ellehetetlenítése (mondjuk amikor Schmidt Mária leírja azt a szót, hogy ellehetetlenítés, hófehér, szomorúan bégető báránykák halnak meg), de még egyszer, tekintsünk el ettől.
Ma HETVENHAT darab Starting Grant-et kaptak német kutatóhelyek az Európai Tudományos Tanácstól. Magyar kutatóhelyek pedig NULLÁT (tartok tőle, hogy Palkovics főminiszter úr nemzetközi szinten is elismert alakításainak is volt ebben része). Elitváltást követel a Schmidt Mária Németországban? Fucking Schmidt Mária, fucking Németországban. Jézusmária….
Engedtessék meg, hogy a már elitváltott Magyarország udvari költőjének, a politikai ellenfelei ellen kormányzati intézkedéseket követelő Orbán János Dénesnek egy versével zárjam a posztot. Ez az ember legalább, valamikor régen, tehetségesnek tűnt, szemben Fentidézett Mária Asszonnyal.
Mindenki lehet Jolán, ez ma már egy Jolánország, ha agyba-főbe, ha velőig, akkor bizony agyba-főbe és velőig, mert kurvára megjöttek a fehérvári huszárok.
Jolán
Ki tiltja meg, hogy jövet-menet
elmondjam, mi bánt ?
Nagyon szeretném agyba-főbe gyakni
Jolánt.
Szeretném, ha velőig szopna, és
– hová nem lát be férje, gyermeke –
hétköznapjában lenne néha rés,
mit berendeznénk, a Jolán meg én
– egy kétszereplős obszcén kisregény,
hétköznapok résében szűk lakás,
ahol a négy fal az idő
és a tető
a hallgatás,
s a közrezárt tér változó,
hol szűk, hol tágasabb,
néha egy röpke kávé,
néha egy munkanap.
Ki megtiltaná, nem tudja, milyen
ez az állapot.
Ó, nyalnám, falnám, becézném,
úgy ütném, verném,
akár egy állatot !
És vergelődne boldogan Jolán
asztalra, fűtőtestre
terített pongyolán.
Egy futó ebéd, kávé, egy baszás,
két főszereplő, a Jolán meg én,
hétköznapok résében szűk lakás,
Isten-rajzolta obszcén képregény.
Schmidt és a többi gátlástalan-retardált komisszár szövegeiben az az “elsődleges”, “legeslegmeghatározólegebb” tudós, aki épp utoljára írt/mondott valami olyasmit, amit két félrefordítással és három csúsztatással be lehet úgy állítani, mintha hasonlítana valami hülyeségre, amit a fideszes propaganda sulykol.
Mondjuk a vadbarmok még nem jöttek rá, hogy Németországban nem kis részben azért kritizálják Merkelt, mert az nagyjából szó szerint megmentette Magyarország seggét, amikor Kedves Kondukátorunk ellenőrzés nélkül a nyugati határokra zúdított ~200.000 embert — bár tény-s-való, hogy Igaz Magyar Ember senkit nem gyűlöl jobban, mint azt, aki segít(ett) neki (talán csak a szomszédját), szóval lehet, hogy rájöttek.
Nem tudok németül, viszont azért megtaláltam az említett könyvet, beírtam a gugliba a címét (Die neue Völkerwanderung nach Europa. Über den Verlust politischer Kontrolle und moralischer Gewissheiten) és 10.600 találatot kaptam rá. Rádió, TV-program, újság – mindenféle volt közöttük, így első látásra is. Beírtam Schmidt Máriát is – 81 találat… Igazából szerintem ő van elnyomva, nem a szegény eltávozott német professzor…:-)
Jézusom!
Annyira nem beszéltrek róla és ellehetetlenítették, hogy pl. az állami Goethe Intézet magyar honlapján is kapott egy rövid ismertetőt, hátha többen kiveszik a könyvtárukból:
http://www.goethe.de/ins/hu/hu/kul/sup/vor/21040393.html
Azt egyébként nem tudom mit ért Schmidt Mária recenzió alatt, de egy gyors keresésel Georg Paul Hefty FAz-ban megjelent és a Wikipédián idézett szövege mellett még ezeket találtam viszonylag vagy nagyon jelentős helyeken.
Süddeutsche Zeitung, nagyon kritikus, de van:
http://www.sueddeutsche.de/kultur/migration-alle-schotten-dicht-1.3419507
Deutschlandfunk állami rádió, ismertetés:
http://www.deutschlandfunk.de/flucht-und-migration-von-politischem-kontrollverlust.1310.de.html?dram:article_id=386582
Focus:
http://www.focus.de/politik/experten/jaeger/buch-von-hans-peter-schwarz-die-neue-voelkerwanderung-nach-europa_id_7290993.html
Azon persze az ember nem lepődik meg, hogy Schmidt szerint van olyan egyáltalán, hogy Németország elsődleges történésze, holott ilyen még Magyarországon sincs. 🙂 Viszont ez az epizód is megerősíti azt a sekjtésemet, hogy Békés Márton komoly éceszgéber lett ám.
Az idézett vers olyan magasröptű, hogy akár l.simon is írhatta volna, Jolánka helyett a saját fenekét becézgetve. De mind a kettő magánügy, nem tartozik a nyilvánosságra. A schmidt mária viszont egy gonosz boszorka, annak még kijárna a bünti. úgy hazudik, mint a vízfolyás. Most képzelje el valaki a nagytudásút, amint ugyanolyan fals emberekről ugyanolyan fals állításokkal építgeti a terror emékezetét, miközben a terrorral magával alapvetően nincs tisztában ! Egy propaganda-huszárkisasszony, vénebb kiadásban és kettős látással ellátva a nehéz időkre.
A versben ott a kormány véleménye a nőkről: “ütném, verném,
akár egy állatot”.
Ezek(vajon kik ezek) mindent és lassan mindenkit megvesznek, ha nem megy akkor ellehetetlenítenek. Hová lehet így jutni?
@NemodaBuda: Az idézett vers miatt tartják jó költőnek OJD-t. Ez a Hivatalnok-líra kötetből van, egyik jobb, mint a másik. Szarember lett belőle, de kakaó volt benne, az biztos.
@Online Távmunkás: Úgy vélem hogy ez itt most inkább egy SMBD-fantázia.
@NemodaBuda: A költők valahogy már csak olyanok, hogy gyakran a magánügyeiket tárják ország-világ elé. Kit érdekel, hogy Csokonay szerelmes volt Lillába, hogy Ady mit összekínlódott Lédával, hogy az irodalom egyik legszebb szerelmes verse egy másik ember szerelméhez íródott?
Szerintem versnek nem rossz. Aztán majd 50-100 év múlva _esetleg_ lehet futni a köröket, hogy OJD irodalmi munkássága leválasztható-e a politikai nézeteitől.
@kisa:
versnek nem mondanám, de punk dalszövegnek elmegy.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Szabadvers?
Nem vagyok literátor, úgyhogy nem igazán tudom eldönteni, de hívjuk az egyszerűség kedvéért versnek. De amúgy mindegy, hívhatjuk lépegető exkavátornak is.
Schmidt Máriának mitől van a német fóbiája?
Róla mindig az jut eszembe, hogy 2001 óta van nála pénz, paripa és fegyver és mit csinál vele? Politikai publicisztikákat ír. A vele kb. egyidős, a kiadója miatt gondolom eléggé leterhelt Gyurgyák János közben megírt 4 eszmetörténeti monográfiát.
@kisa: Bökvers/light verse szerintem, amíg nem mond valaki közelebbit. Abból is vannak jobban meg rosszabbak, de talán olyan igazán nagyon jók nincsenek, viszont ez rossz. Nem is csak önmagáért, hanem amit még tönkre próbál tenni (idétlenül nyúl hozzá, ráakaszkodik, “borrowed interest” gyanánt használ): “Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet?” Ez a bánásmód — az én világomban — ellentétes azzal, ami a kultúrát egyébként olyan lenyűgözően élővé teszi: az olyan reflexióval, ami gazdagítóan hat, amitől egy kicsit megváltozik, színesebb lesz a fény még az eredeti művön is, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a szövegekl és a szövegeket alkotó lelkek-elmék között, ha akarjuk, ha nem, minden összefügg. Mintha csak felfedezni kellene az összecsengéseket és nem megteremteni (lásd Esterházy, aki gondosan szemlélteti is ezt).
Na, ez nem ilyen. Helyette döcögős, helyiérdekű és ráadásul pretenciózus, pedig ha megmarad a maga kis izéjénél, akkor legalább azt megúszhatta volna. Ahogy egy jó műnél az egyes érdemei erősítik egymás, hogy szinte beleszédülsz, hogy nem elég, hogy gyönyörű, még értelme is van és helye az összegészen belül, mi ez, hogy lehetséges egyáltalán ilyet?, úgy erősítik egymást egy rossz műnél a hibái, és ezért elég könnyű aztán megítélni.
(Nem vagyok literáror, ezeket csak úgy gondolom.)
Volna pedig egy biztos módszer a citált költemény minőségének eldöntésére.
Egy poszt a 888-ra azzal a megjegyzéssel, hogy ez Parti Nagy Lajos egyik ifjúkori zsengéje. És ha ezek után az ottani kommentelők jó versnek ítélik, akkor kijelenthetjük, hogy kiállta az idők próbáját:)
@jotunder: Ez nem vers, hanem olyan, mintha József Attila “Szabad-ötletek jegyzéké”-nek (ami nem irodalmi mű, hanem a költő pszichológiai kezelése során készült személyes dokumentum) paródiája akarna lenni. De még az sem, hanem egy beteg ember kínjaival visszaélő otrombaság.
@HToma:
yeeeh
s ennek a posztnak legobban ő ,SM Jolán örűl, mert imádja, ha vele foglalkoznak
így volt ez átkosban is, ha vki emlékezne még erre
@jotunder:
A 3-4 vers alapján, amelyet a Hivatalnok-lírából olvastam (ha már e kötet miatt kellene jó költőnek tartani), O1D egy viszonylag ügyes és olvasott iparos, “korrekt, de ennyi”, tisztes másodvonal — de még az elsőrendűek közé kerülni se volt soha esélye, nemhogy a ‘skatulyákon-felüliek’ közé. És — mint látható — erre ő is rájött.
Ebben a műfajban van egy klasszikus költemény: http://www.youtube.com/watch?v=n0Hty2PcNdI Ez tényleg jó. Orbán verse is kétségtelenül vers, kilógna a Pásztörperc fémjelezte sorozatból. Hivatalnok hivatalnokverset ír.
@balmoral: Na igen.
Egyébként kétlem, hogy Palkovics ámokfutása direktben befolyásolta volna a döntéseket, az interjúk már lezajlottak mire elkezdte, a bizottságoknak elvben megvolt a sorrendje. Általában persze a helyzetre reagálhattak, de akár fordítva is tehették volna, akkor adjunk annyit, amenynit csak lehet a határon lévő projekteknek, ha valóban nagy mértékben számított volna.
És azért jegyezzük meg, hogy egy “fél” ERC-t mégis nyertünk, a “komcsi” Vonyó Oxfordban végzett fia – Milánóból. 🙂 A román nyertes pedig “valójában” magyar, Marosvásárhelyről. 😉
@Wolff: aggodalmat keltett palkovics viselkedese, ez biztos. mivel nem tudom hany magyar volt a masodik forduloban nem allithatok semmit biztosan. az biztos, ilyen az elmult tiz evben nem volt.
Jolán
http://www.lemonde.fr/idees/article/2018/08/01/maria-schmidt-l-union-europeenne-veut-briser-notre-identite-au-nom-de-la-democratie_5338100_3232.html
Még egy Jolán
444.hu/2018/08/03/amikor-az-ejszakai-videodat-keszitetted-reszeg-voltal?utm_source=projectagora&utm_medium=contentdiscovery
Egy harmadik Jolán, meg egy Béla
tldr.444.hu/2018/08/07/iskolai-diakcsinynek-indult-szovevenyes-bunugyet-krealtak-belole