Schmidt Mária kommunista kutyái
Eredeti szerző: jotunder
„Scruton nagyon óvatos, megfontolt ember volt, mégis bátran szólalt meg, bátran bírálta már a ’80-as években a multikulturalizmust, a migrációt a The Salisbury Review-ban” (Frank Furedi Scruton könyvbemutatóján)
Pár apróság. A Salisbury Reviewban a brit állampolgárságú nemfehérbőrűek deportálásáról volt szó. Azt a cikket személyesen Scruton hagyta jóvá, évekkel később kért bocsánatot érte a szerző.
Furedi egy könyvről beszél, amit Scruton akkor írt (az első kiadást, The Thinkers of the Left címmel ezt írta át később), amikor ő, mármint Frank Furedi, a Brit Forradalmi Kommunista Párt vezetője volt, hírhedett IRA-párti szektavezér, Frank Richards mozgalmi álnéven.
Furedi mellett a könyv második kiadásának fordítója ül, aki a könyv megírásakor a kádárista magyar rádió vezető munkatársa volt, a diktatúrához való kellemes viszonyát az határozta meg, hogy Rákosi Göbbelse Betlen Oszkár volt az apja, akinek komcsi kapcsolati hálóját köszönhette.
A szólásszabadság nagy barátai közül a harmadik, Tallai Gábor, aki engem, bizony engem, jelentett fel Lovász László MTA elnöknél a Figyelőben, mivel nem megfelelően írtam egy Tőkéczki nevű orbánista egyetemi docensről.
A könyvet méltató Lánczi András, a könyv megírása idején nyilatkozta azt, hogy a „marxista filozófia kicsiben (értsd iskola), és nagyban (tudományos kutatás) többet képes adni, mint bármely más világnézet”.
És persze a legfontosabb ember, Békés Márton államideológus, aki szerint Antonio Gramscit kell követni a konzervatívoknak. A könyvben kifejezetten arról van szó, milyen szörnyű ember volt Gramsci.
Schmidt palotapincsije, Pogrányi Lovas Miklós pedig tömeggyilkosok spin doktorának nevezte Jörgen Habermast, Dworkint és Kenneth Galbraithet, akiket Scruton nagybátran fikazírozott Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején.
Elmentek ti a picsába.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518159-67d8eb5f29130' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518159&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518159-67d8eb5f29130&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518159-67d8eb5f29130' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@látjátok feleim szümtükkel: semmi koze nem volt a soros alapitvanynak a politikahoz. kultura finanszirozasrol volt szo.
@látjátok feleim szümtükkel: Nem pontosan értem, mire gondolsz…
@jotunder: @Bogomil:
Nem gondoltam, hogy ennyire naívak vagytok, és csak politikában tudtok a politikáról gondolkodni. Az, hogy miről volt szó, sosem zárta ki azt, hogy másról is szó lehessen. Kultúra pont a politika megágyazója.
Én egyetemi tanáraimmal beszélgettem a kádárizmus hibáiról anno. Igaz, csak kettesben. Sőt pártbizottsági munkatárssal is. Nem volt bekötve sem a szájuk, sem az agyuk nem volt lebutítva, csak ahol szólni kellett volna, ott nem mertek. Pont úgy, ahogy most sem mernek, akik látják az obánizmus hibáit.
A közkommentelő meg közpénzért terel, mert az érdeke úgy kívánja.
@látjátok feleim szümtükkel: 1984 majusaban nem volt FIDESZ. Meg Glasznoszty sem volt, Csernyenko volt a szovjet partfotitkar, ez meg a tizenharmadik partkongresszus elott volt. Aczel ovatos nyitast akart, nagyon ovatosat. Nyilvan pontosan tudtak, hogy kik Soros pesti kapcsolatai, es Soros is tudta, hogy mennyire vonhat be ellenzekieket az alapitvanyba. Kadar hatalma teljeben volt. Aczelt egy ev mulva kipurgaltak a felso vezetesbol.
„Nincs olyan, hogy konzervatív, az a diplomás náci”
Ízlelgessük egy kicsit ezt a mondatot, meg hogy mit váltana ki azok között, akik felé ki kellene tárnunk a szívünket. Mert hogy az orbáni epeömlésre egy szavuk se lesz – sőt a többségük magában eltartott kisujjal tapsol neki – abban biztos vagyok.
@velőtanya: Ugyan, ne dramatizáljuk túl. Lesz ez még rosszabb.
@jotunder: „semmi koze nem volt a soros alapitvanynak a politikahoz. kultura finanszirozasrol volt szo” vicceskedünk, vicceskedünk??? 🙂
Csak a fiatalabbak kedvéért: olyan politikamentes „kultúrfinanszírozásban” érintett személyiségek képviselték Sorost (a magyar államot KB vezetők,pármegbízottak stb.) mint pl. Vásárhelyi Miklós, a Nagy Imre per elítéltje, Forgách Pál szakszervezeti (ellenzéki) vezető, Donbach Alajos 56os elítélt stb. A korábbi, még amerikai kedvezményezettek Kis János, Bence György, Konrád György stb. szintén közreműködtek. Ebből vszínűleg mindenki arra gondolt, hogy valami politikamentes kultrafinanszírozásról volt szó. Stb.
Amúgy, ha már: Soros szűk, 4-5fős csapatának az egyik tagja, az alapítvány titkári pozíciójára is kiszemelt embere, az akkori demokratikus ellenzék által is támogatva egy újságíró volt, nevezett Betlen János.
@fortin2: ezt irtam le. ez meg egy masik korszak volt, szo nem volt fideszrol, a politika egeszen mast jelentett, mint most.
@jotunder: A kultúrharcot nézve etkintetben nem jelentett teljesen mást…
Amúgy azt erősen vitatom, hogy Kádár „84-ben még hatalma teljében lett volna. A 81-82-es csőd a technokrata pártértelmiséget szembefordította vele, és ezzel együtt elindult az utódlási mozgás. Grószt felhozták Budapesti Pártbizottság első titkárának, ez világos jelzés volt, hiszen ő megfelelt a keményvonalasoknak is, de a technokraták is rá tettek. Az Aczél-Pozsgay meccs stb. is zajlottak. Nyilván Kádár volt a főhatalom, de a tekintélye 84hez képest másfél évvel, a ’85-ös pártkongresszuson meghirdetett gazdasági gyorsítás igen hamari összeomlásával végképp elenyészett.
@fortin2: 84-ben Kadar meg Kadar volt. ez a tortenet pedig 84-es. Soros nem tudhatta, hogy mindjart meghal Csernyenko és változasok indulnak meg.
@jotunder: Amikor elkezdte, még Andropov.
@jotunder:
Pénz nélkül nincs kultúra, kultúra nélkül pedig nem lesz pénz.
Elárulom neked, hogy a kádárizmus összeomlása már a 70-es évek elején elkezdődött. Én akkor termelő üzemben dolgoztam, kettőben is. Egy ideig volt munka, volt az államnak megendelése, majd egy idő után nem kellett külföldön a magyar termék, és egyre több lett az üresjárat, csökkent a bevétel, de fizetést teljeset adtak. Ekkoriban indult a gyes rendszere , meg az olcsó lakáshitel is. Hallottál a jenben felvet állami hitelről? Aztán a nyolcvanas évek végére kiderült, hogy a lakossági olcsó hitel az államnak nagyon drága. Persze a sok idióta pártagyú azt gondolta, hogy a világ változatlan marad. Tévedetek. Úgy, ahogy a fidesz is teszi.
Soros meg a nyolcvanas években már jelentős pénzügyi háttérel rendelkezett. Tudta, hogy mit, és hol kell ásni, hogy a fal kidőljön. Csak szerintem nem ilyen lovat akart.
De azért annyit megemlítenék a kultúráról is, hogy megjelentek olyan könyvek a hetvenes években, amik a nyugati világról adtak képet az átlagembernek. Nem voltak már annyira buták az emberek. Aztán eljött a rendszerváltás, ami csak a tulajdoni viszonyokat váltotta le. Az idiotizmust nem.
@velőtanya: Orbán szövege Hunter S. Thompson Rumnaplójából van. Hogy Hunter S. Thompson mit gondolna Orbán Viktor politikájáról ha még élne, azt nem tudom, de valószínűleg semmi jót.
@jotunder: @látjátok feleim szümtükkel: ebben a szövegben (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/02001425b1246fe38525664000665c75/560c780eb85cfd4ac12571aa0042dd56/$FILE/T%C3%A9ny_soros.pdf – nové béla a soros alapítvány első tíz évéről) az alapítás okairól ez áll, sorostól idézve: „Nyitott Társadalom Alapítványom – írja egy helyütt – 4 egyesült államokbeli ösztöndíjakat juttatott keleteurópai ellenzéki értelmiségieknek, s ez a program adta az ötletet egy magyarországi alapítvány létrehozásához. A jelöltek kiválasztása ugyanis egyre nagyobb gondot jelentett, mivel csak szóban tájékozódhattunk, s ez nem a legkorrektebb megoldás volt. Arra gondoltam, hasznos lenne, ha felállítanánk egy bírálóbizottságot, és nyílt pályázatot hirdetnénk.”
a kezdeti ösztöndíjasok is, a létrehozás körül bábáskodók is jórészt a „demokratikus ellenzék” (akkortájt röviden csak „az ellenzék”) prominensei voltak, a többiek is szimpatizánsai. nové azt is írja, hogy az akkori jogi környezetben a nem létező alapítványi jogintézményhez legközelebb álló „közérdekű kötelezettságvállalás” egyedül lehetséges célkitűzése volt a kultúrális cél. ettől még aligha lehettek kétségei bárkinek is a leendő alapítvány politikai jellegével és annak irányultságával kapcsolatban. (de a kádár belügy viszonylag kesztyűs kézzel bánt a külföldön számontartottabb ellenzékiekkel, azt egyáltalán nem is igen bánta, ha kiutaztak, azt meg végképp nem, ha ott is maradtak. ha soros kiutaztat néhány faszit, és azok ott mindenféléket tanulnak, meg mondanak, nagy ügy, belefér, belveszélyt nem jelent, és még hasznos is lehet.)
@incze:
Az ( „úgy is” ) lett.