Sh’ma Jiszrael
Eredeti szerző: jotunder
„Sh’ma Jiszrael, Adonai Eloheinu, Adonai Ehad”
Ülök a szobában, a világ legbékésebb országában, és valahol egy másodunokatestvérem talán már a háborúra készül. Ülök a szobában, és valami jó kis Bajnai-poszton gondolkozom, miközben kollégáim Tel-Avivban az eget kémlelik. Ülök a szobában, és arra gondolok, hogyan zsidózik a Kurucinfo, egy csomó tornából felmentett kis internethuszár, miközben Izraelt olyan emberek támadják, akik készek meghalni a céljaikért. Ülök a szobában, és zsidónak érzem magam, miközben zsidónak lenni annyit jelent, hogy ott állsz a láthatatlan Vaskupola alatt, és várod az sms-t az öcsédtől, aki megkapta a behívóját. Ülök a szobában, és arról elmélkedem, hogy el kell menni Magyarországról, és nem gondolok arra a palesztin mérnökre, aki egy gázai szobában ül éppen, és ha nem fogja elhagyni azt a szobát fél órán belül, akkor meg fogja ölni egy becsapódó gránát. Ülök a szobában, egy laptop előtt, és azt hiszem, történik valami, pedig amikor történik valami, akkor szólnak a szirénák.
És nem szólnak.
Február végén Izraelben voltam egy csoportelmélet konferencián. Kora hajnalban értem Tel-Avivba, fél nyolc körül tudtunk csak elindulni a sivatagba. Két órát aludtam a szálláson, valamikor egy körül felébredtem, és elkezdtem keresni az ebédlőt. Mindenütt homok és kövek, néhány pálma. Gyerekektől kérdeztem meg, hol van az ebédlő, szépen beszéltek angolul. Ahogy kifordultam az útra, szembejött velem öt vagy hat tinédzser. Olyanok voltak, mint a gimnazisták egy nyári táborban. Eltekintve az M-16-os gépkarabélyoktól. Olyan természetesen lógott a vállukon a fegyver, mint azok a kis tarisznyák a bölcsészeken, valamikor a kilencvenes években, és talán ők is bölcsészek voltak, és pár év múlva a géppisztolyt tarisznyára fogják cserélni. Egy M-16-os az valahogy komolyabb dolognak tűnik, mint egy ilyen blog. Az M-16-ossal nem kommentelni lehet, hanem… ölni. Az ölés az pedig nem azt jelenti, hogy valaki beírja a kommentsávba, hogy így meg úgy meg kellene ölni ezt vagy azt, az ölés azt jelenti, hogy az ember meghúzza az elsütőbillentyűt, és lát egy másik embert meghalni. Az M-16-os az úgynevezett valóság egyik legszélsőségesebb megnyilvánulása.
Mielőtt hazajöttem volna, egy éjszakát egy nagyon kedves izraeli matematikus házában töltöttem, elmentünk sétálni a környékre a gyerekeivel. Kicsit esett az eső, pár nappal azelőtt Jeruzsálemben még havazott is. Egyszer csak észrevettem egy mecsetet, olyan egy kilométerre lehetett. Egy másik országban. Egy olyan országban, amelyik hivatalosan nem létezik, de nem annyira hivatalosan az összes jó villanyszerelő és egyéb mesterember ott lakik, és egy normális világban úgy járkálnának át az emberek innen oda, onnan ide, mint Belgiumból Hollandiába a Baarle-Nassau-i kávéháznál, a palesztin orvos, az izraeli színész, Adonai egyik teremtménye, Adonai másik teremtményéhez. De nem járhat.
Mi sem „járunk” át a másik oldalra. De köztünk nincsenek falak, lőállások, drótkerítések és harckocsik, csak a fejünkben, és persze ragaszkodunk a falainkhoz és a lőállásainkhoz, és a virtuális M-16-osainkhoz, harcias népek vagyunk mi is, főleg a késő délutáni órákban a karosszékben. És szeretjük hinni, hogy a mi háborúnk is olyan.
A mi háborúnk egyszerűen csak nevetséges. Az a háború, amikor az eget kémleled, és nem az ATV-n a Kálmán Olgát. A mi háborúnk egy póz. Már arra sem emlékszünk, ki kezdte. Legendáink vannak a háború kezdetéről, azokról a régi időkről, amelyek persze lényegében most voltak. Valószínűleg jó így nekünk. Ezt értjük, ezt a nyelvet, ezeket a viszonyokat. És ez tulajdonképpen rendben is van, mondja Angela nagynéni és Francois nagybácsi, csak csináljátok halkan. Mi meg csináljuk, és azt hisszük, hogy most történik velünk valami, hogy ezek most azok az idők.
És nem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520565-6ae5aee25a0ce' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520565&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520565-6ae5aee25a0ce&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520565-6ae5aee25a0ce' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
fasza kis dolog am ez az EU.
ha nem lenne, ugyanezen elmebeteg kormanyzat kicist forrob hangulatot is teremthetne a szomszedokkal.
kicsi kulonbseg meg, hogy a mi ellenfeleink nem kalyhacsovel haboruznanak, hanem legalabb olyan fegverekkel, mint a mienk.
ezert is jobb, hogy nem ez a palya…
„És szeretjük hinni, hogy a mi háborúnk is olyan.”
Milyen az az olyan? Ők nem idióták, hogy lövik egymást, hanem komoly emberek?
„pedig amikor történik valami, akkor szólnak a szirénák. „
igen? az jó.
@tyder: az egy megoldhatatlan, borzalmas ügy. ez meg egy vicc.
@jotunder:
És nem. Valóban.
Shalom, Gábor! És nekünk is.
TA-ban viszonylag nyugalom van, az emberek fegyelmezetten húzódnak védett helyre, ha szól a sziréna, igaz a szabbat is besegített.
A Vaskupola rendszer iszonyú drága, csak akkor használják, ha az ellen lövedéke lakott terület felé tart, a nem lakott területre közelítőket hagyják lehullani.
A helyzet komolyabb, mint 2008-ban, akkor csak Ashdodig tudtak ellőni a palesztinok.
„A mi háborúnk egyszerűen csak nevetséges. Az a háború, amikor az eget kémleled és nem az ATV-n a Kálmán Olgát. A mi háborúnk egy póz. „
Az idézet nekem a lényeg.
És csüggedek is, hogy kevesekhez jut el.
Kösz. Jó éjt!
Zsolt 25,19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
25,20 Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
25,22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.
Azért – az invokáció pátosza ide vagy oda – meg lehet jegyezni azt az európai szemszögből tragikomikusnak látszó tényt, hogy Izraelben a valóságos háború mellett, alatt és után folyik egy szintén abszurd, rengeteg személyes torzsalkodásból, évezredes-évszázados történetekre épülő narratívákból, balosságból-jobbosságból, univerzalizmus és nemzeti program ellentétéből, kultúrkampfból, egymást denunciáló egyetemi kollektívákból összeszőtt furcsa háború is, amelyhez képest ez a magyarországi valójában fád népfrontos konszenzus. A különbség talán csak az, hogy itt valódi, közvetlenül és nyilvánvalóan napi aktualitású „nemzeti sorskérdések” is kockán forognak, olykor megdöbbentő felelőtlenséggel és megdöbbentő vaksággal, ebben a csetepatéban.
A háborút sosem a nép egyszerű gyermeke akarja.A háborút mindig
olyanok robbantják ki,akiknek érdeke.Az emberek az elszenvedői.Feszültséget szítani igen egyszerű,megvannak rá a jól bevált módszerek,hogy aztán kényelmesen lehessen irányítani a fejleményeket egy védett helyről.A háború nyertese,aki akarja,a vesztese,aki nem akarja,de belesodródik.Nemet kell rá mondani,határozott nemet,nem pártoskodni,nem politizálni,nem okoskodni.Minden együttérzésem a térségben élőkkel.Mindenkivel,aki ott van,különösen a gyermekekkel.Imádkozom értük.
Nincs háború Izraelben. Az nem ilyen lesz. És a gázai hadművelet se lesz háború.
Ami most van, az Szderotban, Askelonban, akár Bersebában évek óta ugyanígy zajlik, és alapvetően le se szarta senki, aki nem ott él. A változás csak annyi, hogy most kicsit messzebb szállnak a rakéták, kicsit megzörrenek a kávéscsészék a cool világvárosban is, és egyik-másik felhős tekintetű aktivistának kiesik a szájából a joint. Talán, átmenetileg, kevesebben vannak most Tel Avivban, akik a lélektelen elnyomásra, meg a hibbant telepesek provokációira adott jogos válasznak látják a konfliktust. De még ez se biztos.
Ami Izraelben zajlik, az egy vicc. Az M-16-osok hurcibálása is vicc, mert a használatát egészen agyatlan jogvédős kötöttségek szabályozzák odáig, hogy nagyobb életveszélyben van az, akinél a fegyver van, mint aki mondjuk köveket dobálva rátámad. És ez igen nagy baj, mert a háború jobb lenne, mert minél hamarabb elkezdik, annál több még a mozgástér és az esély.
@jotunder: „megoldhatatlan, borzalmas ügy”
Én is így látom. De közben ennek is van komikus oldala. Izrael az arab (és/vagy iszlám) világhoz képest akkora, mint egy zsebkendő (2-3 magyar megyényi terület az egész), nevetségesnek is mondható, hogy megalakulása óta „élethalálharcot” vívnak ellene.
Tehát még annyira sem kéne megoldhatatlan ügynek lennie, mint amilyennek az ír-angol konfliktus látszott sokáig.
@maim: Itt sem (vagy nem csak) a boldogtalan palesztinokról van szó. Ők az arab világ páriái vagy cigányai, azzal az erővel, vagy annak az erőnek a töredékével, amivel pl. Irán (tegnapig Szíria) felfegyverzi őket, már rég jólétet lehetett volna teremteni a Gázai övezetben, ami egy potenciális üdülőparadicsom.
De ők nem öntözőrendszert, egyetemi ösztöndíjat meg vállalkozói támogatást kapnak nagy testvéreiktől, hanem rakétákat.
Hm, hát ez éppen csak elkezdte a témát. Felütés. Én ott folytatnám, h nem elég rámutatni a mi kis torzsalkodásaink felszínességére, de ki lehetne fejteni, hogy (A) hova vezet az, ha nyugodt időkben torzsalkodunk (oda, h nyugtalan időben rögtön egymás torkának esünk), (B) mit is csináljunk nyugodt időben a torzsalkodás helyett (hol és hogyan lehet elsajátítani az értelmes, előrevivő, vélemények ütköztetésén alapuló vitát, ami mindenesetben egymást megbecsülő kézfogással zárul, még ha nem is értünk egyet…)
Itt is lesz háború ha buktor bukik,majd rájössz!
lehet, hogy ez nem lesz népszerű, de azt gondolom, hogy bizonyos értelemben az ő „háborújuk” (ami technikailag valóban nem háború), nagyságrendekkel nevetségesebb és abszurdabb, mint a mienk (ami semmilyen értelemben nem háború).
nem vagyok biztos benne, hogy a poszt a mi háborúnk alatt mit ért:
– a szabadságharcunkat az EU-IMF-racionalitás trojka ellen
vagy
– a narancstálibok „harcát” a mindenkimás ellen (akiket előző oldal egyszerűen csak mszp-snek hív)
de bárhogy is, a mi háborúnk arról szól, hogy hogyan is kellene vezetni egy országot, úgy hogy jobb legyen, illetve hogy ne legyen ennyire rossz. napi problémák, a bőrünkön érezhető hatások, gazdaság, jogállamiság estébé.
és nem dördült el fegyver. (még.)
ezzel szemben odaát min is megy a hirig?
hogy melyik oldal milyen kitalált entitáshoz imádkozik? hogy ezen fiktív mesealakok állítólag kinek ígérték oda anno azt a földet? Allah vs Jehova? a XXI. században tényleg itt tartunk?
na EZ a szánalmas és abszurd.
ja, és ott már jó pár halott van.
Tisztelet, Jótündér, nagy írás.
Annyit tennék hozzá:
„és azt hisszük, hogy most történik velünk valami” – mert valakik el akarják hitetni, és el is hitetik. Már akivel.
@pfejer: B) Azt itt sajátíthatja el bárki, ha megnézi, hogy:
Ba) mi, vincentek mennyire nem értünk egyet egészen alapvető kérdésekben se;
Bb) mennyire örülünk ennek…
@maim: már elnézést, de ez nép-egyszerű-gyermeke vs a gonoszok összevetés (szemlélet?) szerintem baromság.
szépnek tűnik, a közembert ill. (első sorban?) a történéseket mesziről figyelő Ént fel is oldozhatná — viszont a világ nem így működik.
puska sohasem volt a kezemben, pénzügyekkel foglalkozom. empirikusan azonban kijelenthetőnek tartom, hogy nincs sötét szándék vagy gonoszok összeesküvése. ahogy én látom, a katonásdi is egy ilyen komplex, össz-társadalmi cucc.
hogy isten ill. ördög van-e, arra nincsen empirikus tapasztalatom; de hogy az általad implikált „mer’ Nekik ez az érdekük” nincsen, az elég biztosnak tűnik. idelent csak mi magunk vagyunk, ez van.
@Lasombra:
Na ne! Nem azért, mert nem népszerű (?!). Személyes szubjektívumos egyéniségem oldaláról eccerűen marhaság, amit itt leírtál. Atyavilág! Pedig emlékeim szerint szoksz gondolkodni.
@volker: Az egyszeri ember ezekben a folyamatokban csak bábu. Az igazi mozgatórugó általában valamilyen eszme. Az Izrael körüli népek körében pl. terjed egy eszme, miszerint ők addig nem lehetnek szabadok, amíg egyetlen zsidó is él a Földön. Észak-Írországban olyan eszmék vannak, miszerint a protestánsokat el kell pusztítani. Nálunk olyanok, amik a képzelt libsiket és idegenszívűeket (Fidesz) vagy épp a zsidókat/cigányokat (Jobbik) akarják elpusztítani, vagy legalábbis ellehetetleníteni.
Meg lehet próbálni az eszmék forrását megkeresni. A „libsik” elleni eszme pl. még visszakövethető egyetlen ma is élő emberig (Orbán, aki maga is liberálisként próbálkozott először), és a motiváció is világos (pénz, hatalom). Más esetekben a forrás már a múltba vész, csak az eszme él tovább katolikus szélsőségesek vagy iszlám fanatikusok egy csoportjában, és néha már a racionális emberi motiváció is hiányzik (mert ugye mi lesz, ha kiirtják a gyűlölet tárgyát?); az eszme terjedése az egyetlen hajtóerő.
A rossz hír, hogy a forrást hiába iktatják ki, ha az eszme egyszer meggyökerezett, akkor az már tovább terjed, reprodukálja magát, sőt igazolást nyer a harcokból.
Sokat szoktam azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezeket a jelenségeket megállítani, hogyan lehetne egy eszmét elpusztítani. Talán ha egy másfajta, békésebb (de mégis erősebb) eszmével próbálnánk kiszorítani, vigyázva, nehogy az is átforduljon idővel a maga ellentétébe. Legjobb lenne persze eszme nélkül, csak a tudat nem szereti a vákuumot. Az emberi jólét is sokat segíthetne: boldog embernek nincs akkora igénye ideológiára, nem vonul hadba a másmilyenek ellen. Nem véletlen, hogy a másokat fanatizálók próbálják a boldogságérzetet szétzúzni.
Sajnos a legvalószínűbb jövő az, hogy még generációkon át értelmetlenül halnak meg vagy lehetetlenülnek el emberek a most terjedő eszmék miatt 🙁
@HaKohen: pedig root cause szerintem ebben rejlik. teljesen mindegy, mivé eszkalálódott az idők során: határok, vízhasználat, Jeruzsálem, telepek, autonómia stb. a vallási cionizmus az egyik oldalon, a dzsihád a másikon. amikor békíthetetlen, már-már irracionális ellentét van két fél között, az az esetek többségében vallási eredetű szokott lenni.
persze nehéz látatlanban érvelni, nem tudom, melyik része marhaság ill. mi szerinted a megfejtés. 🙂
@Lasombra: Az, hogy azonos évszázadban helyezed el a szembenálló feleket. Pedig civilizációs értelemben legalább 500 év van köztük. Félreértés ne essék, nem genetikai vagy bármi más alapon, így alakult. Az egyik oldal nem képes a vereségét belátni, és szinte semmibe se veszi az emberi életet mint olyat. Az ellenségét pont semmibe, a sajátját is alig valamivel tartja többre, egyszerű propagandacélokra használja. Modern fegyverekkel harcol, középkori mentalitásban. A másik oldal „tragédiája”, hogy az emberélet számára nagyon is drága, persze főleg a saját oldalon, de az ellenség teljes megsemmisítésétől is visszariad, holott az lenne az egyszerű megoldás, és számára simán kivitelezhető. Így marad a patt. A légierő a minap többszáz bevetést hajtott végre Gáza felett, az áldozatok száma ehhez képest 23. Ezek vagy nem tudnak lőni (ugye ez több mint valószínűtlen), vagy valóban nem céljuk a mészárlás. A nemzetközi közvélemény java része mégis őket ítéli el. Ha nem így lenne, a megoldásra is mutatkozna esély.
Hol itt a vallás? Az csak a hivatkozási alap.
@farcsika67: szép? ejha.
egyébként meg, emberi természet. amott ölik egymást ki tudja, mióta és ki tudja, meddig, ki tudja, miért.
itt meg saját magát köti gúzsba egy egész ország, mert néhány ember a hatalomért cserébe úgy látja jónak, ha folyamatosan hergeli a tömeget mindenféle kitalált és hazug marhasággal. és az ország mintha szeretne harcolni, annyira, hogy nem is veszi észre, hogy közben tönkremegy.
emberi természet. hülyeség ez is, az is. amott azonnali és látható az eredmény, mikor a levegőbe repül egy-egy piac, itt majd húsz, harminc év múlva kezd beütni az anyag, ha marad a gúzs. a vége ugyanaz.
@aronsatie: te a módszerekről beszélsz, én az okokról beszéltem, ami ma már nincs annyira szem előtt, hiszen az idők során ezernyi konkrét, kézzelfogható sérelem előkerült.
oké, talán pontosabb lenne arab és izraeli nacionalizmusról beszélni az okoknál, de ezek egyik fontos tápláló ereje a vallás.
de ha az általad említett hivatkozási alap ezt jelenti, akkor úgy érzem, semmi nézeteltérés nincs.
mindenesetre innen nézve értelmetlen hülyeségnek tűnik ez az egész szövevényes konfliktus. mindkét félnek bőven van vaj a füle mögött, és könnyen lehet, hogy csak az vet neki egyszer véget, ha valamelyik oldalon nem marad senki, aki harcolhatna. 🙁
@Lasombra: annak csak az atom vethetne véget. nem kívánom, nyilván, de ez van. végül is épp ezt mondod, szóval akkor nem írtam újat.
@stefan75: szerintem az egyszeri ember az eszmék vonatkozásában akkor sem bábu, hanem, az ő kis agyát tekintve, inkább táptalaj.
te is, én is — nem csak azok a vademberek (muzulmánok és/vagy cionisták, ízlés szerint) ott a távolban.
ha nálunk az „amiénk vót ezerévig” ill. az „erről majd a magyar virtus tesz, tesz, tesz” ma nem fenyeget vérrel, az leginkább is kurvára nem rajtunk múlik. lehet persze bízni az EU megatartó erejében, de azért nem osztom teljesen a JT nézetét, hogy a mi kis politikai vitáink, csak mert momentán nincs csőre töltött fegyver a kezünkben, érdektelenek lennének.
@Lasombra: Hivatkozási alap a vallás, ezt mondtam és így is gondoltam. Gondolod, hogy ha Izraelt csupa ateista lakná, lemondanának maguktól arról az óriási területről, ami egy alig vidám esemény után nekik jutott és amit rengeteg (vér)áldozat árán tartottak meg, és szépen bemasíroznának a tengerbe? Vagy fordítva: a velük ellenséges viszonyban lévő arabok, ha ateisták lennének (ezt ugyan nehéz elképzelni, de éppen civilizációs okból), már nem kívánnák ezt meg tőlük?
@aronsatie: nem, nem hiszem.
ám ennél sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mi lenne a szitu, ha ők is muzulmánok lennének. 🙂
nem vagyok nagy iszlám szaki, de úgy hiszem, a dzsihád szempontjából az ateista és a zsidó vallású is egykutya (nem-muzulmán).
persze nem állítom azt sem, hogy muzulmán a muzulmánnak nem vájja ki a szemét. a shiíták is harcoltak már a szunniták ellen nem egyszer.
@Lasombra: A dzsihád célpontja az ellenség. Na és ki az ellenség? Mikor, ki. A s íta-szunnita konfliktusnak még most is sokkal több áldozata van, mint a zsidó-muzulmánnak. Könnyen lehet, hogy a keresztény-muzulmánnak is, csak azt nem nagyon tartják nyilván.
@Lasombra: Nem a vallás, és még csak nem is az arab nacionalizmus az ellenfél, hanem egy kifizetődő üzletág, amit az ideológia kedvéért palesztin szabadságharcnak neveznek. Ez minden muzulmán érdekeltnek jövedelmező tevékenység: a terrorista szerez magának egy állami támogatót (Iránt, Egyiptomot), a támogató államnak belpolitikailag hasznos a „palesztin szabadságharc” folyamatosan felszínen tartása (külső ellenségkép generálása, Izrael erodálása stb.), továbbá azzal, hogy mindenki talál egy magánál még radikálisabb szereplőt (az arab diktátorok a Muzulmán Testvériséget, a Muzulmán Testvériség a Hamászt, a Hamász az Iszlám Dzsihádot), mindegyikük tarthatja a markát nyugaton, mint „mérsékelt” erő, akiket aztán a Nyugat támogat az ún. radikális iszlám ellenében.
(Igen, manapság már a Hamász is egyre mérsékeltebbnek számít – egy neves izraeli jogvédő telesírta a sajtót, hogy miért kellett azt az Ahmedet likvidálni pár napja a kocsijában, amikor épp egy békekötésen dolgoztak.)
De miért is kötne békét a terrorista, vagy a fenntartója? Hiszen virágzik az üzlet. A világ közvéleménye meg vagy annyit lát, hogy itt szabadságharcot folytat egy bátor és elnyomott kis nép, vagy pedig hogy ősi vallási konfliktus van, amit nem lehet megoldani – mindkét esetben a konklúzió az, hogy Izrael, mint erősebb vagy éppen civilizáltabb fél, tegyen több engedményt a békéért.
Izrael meg belefáradt a harcba, meg a honvédő háborúk is kimentek a divatból, ezért elkezdtek területeket átadni, hogy talán azzal beéri a másik fél. Odaadták a Sinait a semmiért, Gázárt a semmiért, kis híján a Golánt és Jeruzsálem egy részét (ha igazak az infók, nem az izraeli kormányokon múlott, hogy ezek egyelőre megmaradtak). A védelmi (!!) miniszter nemrég arról beszélt, hogy Júdea-Szamáriából is ideje volna kivonulni. Aztán most ülhetnek Jeruzsálemben a szirénasivításban…
@Késes Szent Alia: igazad van, a háború végső soron üzlet. ez épp úgy igaz az afrikai hadurakra, mint az Egyesült Államokra.
csak, hogy kössem az ebet a karóhoz, végső soron a vallás is üzlet. az is irányításról, hatalomról, befolyásról és pénzről szól.
így a logikai láncolat végén mégis inkább ez (mármint a biznisz) állhat.
távol álljon tőlem, hogy védjem a terroristákat, és igazságot sem próbálok tenni, de az audi alteram partem kedvéért eljátszhatom az egyszeri jobbikost, és rámutatok, hogy Izrael is odaszurkál néha.
http://www.haaretz.com/news/diplomacy-defense/mideast-quartet-criticizes-israeli-settler-violence-incitement-in-west-bank-1.423844
http://www.haaretz.com/news/diplomacy-defense/eu-israel-s-policies-in-the-west-bank-endanger-two-state-solution-1.430421
lehet, hogy nekik is biznisz?
@Késes Szent Alia:
„De miért is kötne békét a terrorista, vagy a fenntartója? Hiszen virágzik az üzlet. A világ közvéleménye meg vagy annyit lát, hogy itt szabadságharcot folytat egy bátor és elnyomott kis nép, vagy pedig hogy ősi vallási konfliktus van, amit nem lehet megoldani – mindkét esetben a konklúzió az, hogy Izrael, mint erősebb vagy éppen civilizáltabb fél, tegyen több engedményt a békéért.”
Bármiféle és bármennyi engedményt tenne Izrael, nem fogják békén hagyni ( szándékosan fogalmazatam igy, hiszen akik a “másik félen” döntenek nem is akarnak békét ). Emberi dimenzióban mérve ez egy számháború, primitív, cinikus, mocskos és világméretűvé nőheti ki magát. Jellemző a “világ közvéleményére” hogy nem látja ezt az egyszerű képet.
@borzzz: Igazad van.
@jotunder: Szép írás, elgondolkodtató.
De azért tegyük hozzá, hogy a mi életünket sajnos az itteni kicsinyes, aljas torzsalkodások sajnos eléggé befolyásolják.
@Késes Szent Alia: Egyetertek.
Tulajdonkeppen azt mondod amit en eddig is mondtam mindenkinek: a terrorizmus a legjobban fizeto business-ek egyike, jobb mint az ingatlan, arany, vagy egyeb kereskedelem. Erre meg szarafat jott ra, aki mintegy belecsoppent a terror business-be, es latta, hogy ez jol profital. A terrorizalt orszagok (pl. Europa, USA) vedelmi penzt osztanak nekik, a naci orszagok (pl. Iran) pedig sponsor penzt. Iran, a fo terrorista exportalja is a terrort vilagszerte. Nem csak a Kozel-Keletre, de meg delibabos Hortobagyra is: fizetik a svab hungaristakat meg a tot hungaristakat, hogy terjesszek es gyakoroljak az iraniak naci demagogiajat.
Sajna, de valo, hogy az irani rezsimet az iraki rezsim sorsara lenne muszaj juttatni. Es ebben a legnagyobb sajna, hogy ez meg nem tortent meg.
Izraelnek semmi eselye normalis bekes eltre amig a palesztin terrorizmustol nem szabadulnak meg egyszer, s mindenkorra. Ez pedig csakis ugy lehet, ha Izrael annexalja Gazat es a West Bank-et teljes egeszeben, hovatkozassal arra, hogy az ENSZ 1948-ban mar megalapitotta a Zsido es az arab orszagot, vagyis Izraelt es jordaniat. Aki nem akar a zsido orszagban lakni menjen az arab orszagba, vagy ahova akar.
Garantalom, hogy addig nem lesz nyugalom es beke amig ez nem tortenik meg.
Hazak Rabjszaj!
@Lasombra: „pedig root cause szerintem ebben rejlik. teljesen mindegy, mivé eszkalálódott az idők során: határok, vízhasználat, Jeruzsálem, telepek, autonómia stb. a vallási cionizmus az egyik oldalon, a dzsihád a másikon. amikor békíthetetlen, már-már irracionális ellentét van két fél között, az az esetek többségében vallási eredetű szokott lenni”
Hát sajnos a jelenségek nem illeszkednek mindig maguktól egyenlősítő ellentétpárokba. Mégsem vezet a megismerés elmélyítésének irányába, ha belekényszerítjük őket. Nem a „vallási” cionizmus van az egyik oldalon, a vallásos cionizmus eredetileg viszonylag jelentéktelen tényező volt, az aktív cionizmus fő árama nem volt vallásos, a vallásosok jelentős része egyáltalán nem pártolta a cionista vállalkozást, tehát a dichotóm vallási ellentétpár egyszerűen nem írható fel.
Azt javaslom, tekintsük a „vallási” mozzanatot az iszlám oldalán jelentkező mozzanatnak. Azért van idézőjelben, mert az iszlám (és itt a dolgot szükségszerűen az értelmetlenség határáig, de azon remélhetőleg innen maradva egyszerűsíteni kell) a „vallást” nem emancipált európai konnotációkkal látja el, tehát nem egyszerűen valami kicsit obskurus, de mégis a kultúránk alapjai közé sorolandó hagyományt, amelyet helyes a maga helyén tiszteletben tartani, de vigyázni arra, hogy onnan ne nagyon jöjjön elő, mert furcsa galibákat okozhat. Hanem a lét értelméről és a világ berendezéséről szóló aktívan üzemelő narratíva fundamentumának.
Na már most ha ez így van, akkor azt is mondhatjuk, hogy az iszlám vallás (minden jelentős változatának) alapvető, strukturális és kibékíthetetlen ellentéte van a saját történelmének első hivatkozási pontjaival. (Amiképpen egyébként, más módon, a kereszténységnek is.) Ez pedig nem más, mint az, hogy az iszlám a zsidó hagyományra épül, de akképpen, hogy azt szavakban lezárja és megkoronázza, valójában megsemmisítve magába kívánja olvasztani. Aminek példája nagyon sok más mellett a kínosan alapos vizsgálódások után a Beit ha-Mikdas helyére felépített iszlám kegyhely. Ennélfogva az iszlám vallási alapú világrendről szóló, önmagát komolyan vévő narratívával szükségszerűen összeegyeztethetetlen a zsidó nép államalkotó visszatérése Jeruzsálembe. Jeruzsálem kizárólag (vagy majdnem kizárólag, ha nem tekintünk el bizonyos zarándokhely-alapításokhoz fűződő történetektől és érdekektől) annyiban érdekes az iszlám számára, amennyiben létkérdés annak megakadályozása, hogy zsidók (vagy keresztények) birtokolják. Nagyon vallásias-keresztényies nyelven talán az istenfiúság elsőszülöttségi joga fölötti harc ez.
De éppen ebben a kibékíthetetlen ellentétben a remény: az iszlám társadalmai ráébredhetnek vagy rávezethetők arra, hogy a zsidófixáció a saját társadalmi tudatuk racionalizálódásának (ami nem más, mint a vallási hagyomány tényleges történelmi vonatkozásainak beengedése a tudatba) legnagyobb szimbolikus akadálya, egyben elnyomatásuk, virtuális térben élésre kényszeríttetésük egyik erős eszköze. Így a fennmaradáshoz és prosperitáshoz szükséges elkerülhetetlen lépés a szekularizáció, amelynek nem szükséges ugyan teljes körűnek és az európai felvilágosodást imitálónak lennie, de ami erős és határozott szimbolikus gesztus lehetne, az éppen a zsidóság elsődlegességének (nem felsőbbségének), azaz az ismert és adatolt történelemnek az elismerése.
A megítélésem szerint Izrael lehetséges útja vagy ennek az áthatolhatatlan védelmi vonalak mögötti kivárása, vagy – amint én kívánnám – a proaktivitás: ennek a folyamatnak a tudatos és nyilvános előmozdítása, a folyamatba való bekapcsolódás, szövetségek keresése és szükség szerinti alakítása, ideológiai és kulturális és gazdasági offenzíva, természetesen a katonai elrettentő erő fenntartásával. Nem biztos, hogy erre vannak erőforrások, de narratívákat építeni és lebontani még mindig sokkal olcsóbb és célravezetőbb, mint hadseregeket.
Ez itt „Az M-16-os az úgynevezett valóság egyik legszélsőségesebb megnyilvánulása. ” egy kiváló mondat.
A kálmánolgással ellentétben még pontos is. Mert az M16 távcsövén keresztül ez itt tényleg röhejes kis virtuális háborúzás, de ha a mi valóságunk legszélsőségesebb megnyilvánulása bayerzsoltik és grécizsoltik köpködése, akkor az a keret. A szerencsésebb nemzetek még ennél is jelentéktelenebb háborúkat vívnak.
Csendben érdeklődöm: amikor a szerző alkalmanként maga is elereszt néhány sorozatot ebben a jelentéktelen pozőr háborúban, arra mit reflektál a jelenlegi madártávlatosan bölcs énje, már ha lehet ilyet kérdezni?
@komolytalan samu: lehetseges
@Pásztörperc: bizony, ezért is járok ide olvasni! 🙂
@volker: Szerintem meg értelmet kaphat a „nem test és vér ellen
van nekünk tusakodásunk” bibliai passzus.Nézzd meg,hogy milyen sikeresen ugrasztanak össze mindenkit mindenkivel/egyébként nem nehéz/.Olyan emberek öldöklik egymást,akik sok kérdésben egyet értenek.Mondjuk ez már a mi butaságunk.Semmivel sem tudsz jobban szolgaságban és kontroll alatt tartani tömegeket,mint a félelemmel,háborúval,gyűlölettel.Egyébként évekig éltem kinnt.Nagyon sok depressziós,reménytelen,csak mának élő fiatallal beszéltem.Volt akinek a karja közt halt meg a legjobb barátja.Hidd el az ott élők csak félnek és nyugalmat akarnak.Te is így lennél.Amikor melleted csapódik a rakéta,nincs igazság,nincs politika,nincs semmi,csak az Életed van,
amit elveszthetsz.
@Montefiore: nem vagyok benne biztos, hogy értem, amit írtál (bennem lehet a hiba), de – ha jól veszem ki a szavaidból – ha nem értelmezhető a vallási dichotómia, akkor hogyhogy a szekularizáció lehet az egyik üdvözítő megoldás?
vagy a szekularizáció csak az egyik féltől volna elvárás, az ortodox zsidók megmaradhatnak a hitükben – annak minden tanításával Izrael földjét illetően?
azt viszont eddig nem is tudtam, most olvastam csak, hogy Izaelben ilyen magas a szekuláris lakosok száma (hilonim), az ultra ortodox zsidókhoz (haredim) képest. Vagy hogy utóbbit még Izraelben is elég sokan utálják. Vagy hogy ők, ha tehetik, nem is fognak fegyvert, sok esetben nem is kell szolgálniuk az IDF-ben. Mitöbb erősen anticionisták. (vö. en.wikipedia.org/wiki/The_Three_Oaths)
na jó, asszem ebben a témában könnyűnek találtattam.
de minden nap tanul vmit az ember. 🙂
@aronsatie:
„Az, hogy azonos évszázadban helyezed el a szembenálló feleket. Pedig civilizációs értelemben legalább 500 év van köztük. Félreértés ne essék, nem genetikai vagy bármi más alapon, így alakult. Az egyik oldal nem képes a vereségét belátni, és szinte semmibe se veszi az emberi életet mint olyat. Az ellenségét pont semmibe, a sajátját is alig valamivel tartja többre, egyszerű propagandacélokra használja. Modern fegyverekkel harcol, középkori mentalitásban. A másik oldal „tragédiája”, hogy az emberélet számára nagyon is drága, persze főleg a saját oldalon, de az ellenség teljes megsemmisítésétől is visszariad, holott az lenne az egyszerű megoldás, és számára simán kivitelezhető.”
Ez igen érdekes annak fényében hogy másutt hasznosnak ítélted a „gyűlöletbeszéd” törvényi tiltását. Nos Kanadában van ilyen:
Hate Propaganda
Advocating genocide
318. (1) Every one who advocates or promotes genocide is guilty of an indictable offence and liable to imprisonment for a term not exceeding five years.
Definition of “genocide”
(2) In this section, “genocide” means any of the following acts committed with intent to destroy in whole or in part any identifiable group, namely,
(a) killing members of the group; […]
—-
Az „ellenség teljes megsemmisítésének” mint „egyszerű megoldásnak” a javaslata valószínűleg kimeríti az „advocates or promotes genocide” tényállását.
Ami pedig a többi kijelentésedet illeti („civilizációs értelemben 500 év különbség”, „szinte semmibe veszi az emberi életet”, „középkori mentalitás”):
319. […]
Wilful promotion of hatred
(2) Every one who, by communicating statements, other than in private conversation, wilfully promotes hatred against any identifiable group is guilty of
(a) an indictable offence and is liable to imprisonment for a term not exceeding two years; […]
@neoteny: A fárasztást a vízparton szokják művelni, én meg nem vagyok hal.
@aronsatie:
Akkor már nem is gondolod annyira jó ötletnek a „gyűlöletbeszéd” törvényi tiltását?
@neoteny: Én azt nem tartom jó ötletnek, ha valaki ostobaságot (bár ki tudja, milyen mértékben) mímel, hogy egészen ótvarosan hazug állítással köthessen bele a másikba. Nemcsak jónak, tisztességesnek sem tartom. Vitaalapnak végképp nem.
@aronsatie:
Azt idéztem, amit te írtál, ill. a vonatkozó kanadai törvényt mint példát a „gyűlöletbeszéd” törvényi tiltására. Melyik volt ezekből az „egészen ótvarosan hazug állítás”?
@neoteny: A kanadai törvényt csak akkor alkalmazhatják, ha nagyon erős bizonyítékok vannak arra, hogy a beszéd alkalmas a gyűlölet felkeltésére. A kanadai választópolgárok, a kanadai törvényhozók ezt így látták jónak, és ezt a kanadai alkotmánybíróság megerősítette. Viszont, neked nem kötelező Kanadába járnod.
@neoteny: A hadviselésre a Btk. nem vonatkozik. Az „ellenség teljes megsemmisítése” egy háborúban nem gyűlöletbeszéd, hanem egy lehetséges stratégia. Más kérdés, hogy borzasztó következményei lennének, és másnap reggel a teljes Arab Liga és Törökország is ott állna a kapuk előtt megtorlásért.
@jotunder:
De legalább is az Attorney General hozzájárulására van szükség a vádemeléshez. Ez nem teszi a törvényt kevésbé politikai indíttatásúvá, sőt.
Ami a kanadai választópolgárok „így látták jónak” kérdést illeti: olyan mértékben igaz amennyire egy képviseleti demokráciában ez általánosságban így van… a polgár választ, de a törvényhozás már nem bocsátja népszavazásra az egyes törvényeket (szemben az általad gyakran emlegetett Svájccal, ahol az alkotmány lehetővé teszi bármelyik törvényről történő népszavazást a megfelelő feltételek teljesülése esetén).
A kanadai Legfelsőbb Bíróság (amely alkotmánybíróságként is működik), úgy találta (R. v. Keegstra, [1990] 3 S.C.R. 697) hogy a kanadai BTK 319-es szekciója (amit részben idéztem is) sérti a kanadai Alkotmányban rögzített alapvető szabadságjogok egyikét (névlegesen a 2(b) szekcióban felsorolt „freedom of thought, belief, opinion and expression, including freedom of the press and other media of communication”), _de_ a section 1 (reasonable limits clause) lehetővé teszi azt hogy a mindenkori törvényhozás olyan törvényt hozzon amelyik korlátozza az egyéni szabadságjogokat (amennyiben „it is justified in a free and democratic society”). Az egy érdekes jogfilozófiai kérdés hogy ha egy alapvető szabadságjog korlátozható a mindenkori törvényhozás által, akkor az mennyiben alapvető szabadságjog…
Kanadában nem csak a BTK korlátozza a szólásszabadságot, hanem a szövetségi ill. tartományi szintű Emberi Jogi Bizottságok (Human Rights Commissions) is: ha valaki panasszal él náluk amiatt, hogy valaki „beszéde” őt hátrányosan megkülönböztette pl. nemzetiségi hovatartozása miatt, kivizsgálják és döntést hozhatnak pénzbüntetésre, „kártérítésre” és arra vonatkozólag, hogy helyreigazítás történjen vagy hogy valaki álljon el a véleményének vagy nézeteinek további publikálásától. Habár ott nem fenyeget börtön senkit (amennyire tudom), az is egy hathatós mód a szabad véleménnyilvánítás elnyomására (még ha nem is döntenek a bepanaszolt ellen, az igencsak elhúzódó eljárási folyamat százezer dolláros nagyságrendű ügyvédi számlát jelenthet a bepanaszoltnak).
Amit aronsatie írt, Kanadában kimerítheti a „gyűlöletbeszéd” tényállását. Valószínűtlen hogy büntetőperre kerülne; de csak egy panaszosra lenne szükség ahhoz hogy egy HRC elé kerüljön a dolog. A szempontom még mindig az: a „gyűlöletbeszéd” törvények ill. szabályozások nagyon kétélű fegyverek tudnak lenni: az értük való lobbizás veszélyes, hiszen meglétük esetén igen nagy mértékben az uralkodó politikai hangulattól függ, kik ellen kerülnek felhasználásra. Szerintem sokkal biztonságosabb az ha nincsenek; könnyebben elviselem az ellenem irányuló propagandát mint ha a törvény karja sújthat le rám az én általam kifejtett propaganda miatt.
@neoteny: Én ugyan nem értem, miért kell emiatt a hülyeség miatt veled bárkinek vitába szállni, de most már megtörtént. Keress nekem egy kanadai ügyészt vagy bárkit, aki szintén úgy látja, hogy kimerítettem az ún. tényállást, én meg megígérem, hogy azonnal emigrálok Kanadába, önként feladom magam és megvárom, hogy a törvény lecsapjon rám teljes szigorával. De addig abból nem eszel, hogy ezen a hülyeségen vitatkozni vagy pláne magyarázkodni kezdjek.
@stefan75:
„A hadviselésre a Btk. nem vonatkozik. Az „ellenség teljes megsemmisítése” egy háborúban nem gyűlöletbeszéd, hanem egy lehetséges stratégia.”
A hadviselésre is vonatkoznak törvények (ld. többek között a Genfi Egyezményeket) és azok sem teszik lehetővé az „ellenség teljes megsemmisítését” ha az ellenség fegyvertelen és/vagy feladta a harcot.
A kérdés az: kit tekint aronsatie „ellenségnek”? A Gázai Övezet teljes lakosságát? Vagy csak a fiúkat (mondjuk 14 évtől) és férfiakat, esetleg még hozzávéve azokat a nőket akik fegyvert hordoznak, robbanómellénnyel vannak felszerelkezve vagy „hathatós támogatást” nyújtanak a fegyvereseknek?
Ha figyelmesen olvastad a kanadai BTK idézett részét, az nem csak egy teljes népcsoport megsemmisítésére felszólítást nevez népirtásra felszólításnak, hanem egy népcsoport egyes részére vonatkozót is. Ha valaki a Hamas (mint „ellenség”) „teljes megsemmisítését” jelöli meg célul, az még beleférhet a (részleges) népirtás kategóriába.