Szájerné esete a blaszfémiával
Eredeti szerző: jotunder
A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt
annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.
Egyedül ez felel meg annak az ideológiai semlegességnek,
amelyet az Alkotmánynak az 1990. évi XL. törvénnyel való
módosítása azzal fejezett ki, hogy törölte az Alkotmány
2. §-ából az 1989. októberében - éppen a pluralizmus
példájaként - szerepeltetett fő eszmei irányzatokat is. A
véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak
csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba
nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye
védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni
véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló
közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb
tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az,
ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad
kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi
folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a
szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban
helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek
és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény
minősítése is e folyamat terméke.
(részlet az Alkotmánybíróság 30/1992 számú határozatából)
Huszonnyolc év kellett ahhoz, hogy Dr. Szájer Józsefné Dr. Handó Tünde eljusson oda, hogy több társával egyött különvéleményben követelje a blaszfémia elítélését.
Dr. Schmidt Máriáné Dr. Gerő András elvtárs a munkásmozgalom régi harcosa jelenlegi NER-bajnok a nyugati szólásszabadság hanyatlását vetíti elő, miközben Magyarországon simán cancellolni lehet valakit, aki baromságokat beszél a keresztelésről és tilosnak vélelmezi a körülmetélést.
A vallási fundamentalista social injustice warriorok, nemzeti keresztény woke-ok már a spájzban vannak. Csak trigger warning után lehet arról beszélni, hogy Szent Királyunk Attila időnként intoleránsan viselkedett keresztény szűzekkel, és safe space lesz az egész ország, ahol nem idegesíthetők a népek a megadják és kunpáterek parciálisan zsidóbarát városmajori attitűdjeivel. Az ország rohamosan szilvayzálódik, Aquinoi Tamás múmiája fogja személyesen betiltani az anális szexet.
Egy idő után nem lehet majd Zebulon prófétával viccelődni, Kohn és Grün ugrott, remélem Arisztid és Tasziló nem voltak hercegérsekek, az én Big JC-s vicceimnek egészen biztosan lőttek. Dr. Szájerné Dr. Handó keresztényi tisztaságába vajon belefér-e ha valaki nyilvánosan jelenti ki, hogy szerinte Isten… nem létezik, jó létezik, de nem tudta megteremteni hét nap alatt a világot, egyezzünk meg kilencben. Lehet-e blaszfémikusabb valami a kételynél Isten tökéletességében?
Milyen 1.6 milliárd?- kérdezik a vargajuditok és a barbarák, vallási érzületet sérthet az ha rákérdeznek egyes megyei jogú városok privatizációjára. Egy az Isten – énekli Tóth Gabi Boldog Kurszán Gerzsonról a jeles ómagyar teológusról, meddig kételkedhetnek még a magamfajta bibsik Tas, Huba és Töhötöm páterek keresztény érzületében?
A kétely maga, nem ellentétes az emberi méltósággal? A kétely Benne, a mi Urunkban, Megváltónkban, kinek értünk oly szürke a dolgos élete a Karmelitáknál, napraforgónövény magvát az ő szájában forgatva, mely magv időnként az ő száját keresztényi ívben elhagyja?
Nem viccelünk a vallással – mondta Dr. Szájerné, nem viccelünk mással sem, különösen nem viccelünk ereszcsatornával – tette hozzá. Az Alaptörvény világosan fogalmaz, itt nincs semmiféle ideológiai semlegesség, Magyarország nemzeti ország, keresztény ország, úgy nemzeti ország és úgy keresztény ország, ahogy reggel kilenckor az a Kossuth rádióban elhangzik, az napra, ha nincs más direktíva, definiálva van a nemzeti kereszténység.
Mit kell ehhez hozzátenni, amikor be is lehet fogni azt a szájat. A fontos dolgok már kimondattak. Lehetünk-e szabadabbak annál, ha nem kényszerülünk a bírálhatatlan bírálatára? Ugye, hogy nem. Legyen a mi szabadságharcunk az egyetértés, és jelképe a csend, amelyet csak néha szakít meg az ütemes taps.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517897-6ae3359ec7b98' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517897&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517897-6ae3359ec7b98&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517897-6ae3359ec7b98' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az fáj, hogy a katolikus egyház nem mondja ki, hé, emberek, Jézus hagyta, hogy gúnyolják a kereszten. Hagyta, mert ez része volt a megváltásnak. Nem szállt le a keresztről, nem rendezte át a fogsorát senkinek, de jedi-erőset sem játszott.
A HVG címlap ráadásul nem is Jézust gúnyolta. Odamehetne Erdő Péter az ereszcsatorna rúdtáncbajnok feleségéhez, hogy szivi, ne így védd a keresztényeket.
hirnavigator.hu/hir/989523-a-birosag-szerint-novak-nem-lopott-amikor-leszedte-a-varoshazarol-a-szivarvanyos-zaszlot-es-a-szemetbe-dobta
Azért kíváncsi lennék, hogy közösségi jelképek támadását hogyan tudják leválasztani a szivárványos zászló gyalázásáról.
Vagyishogy így.
A másik határozat is izgalmas:
alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-biroi-dontes-megsemmisiteserol-2
Az AB szerint (es ez mindkét határozatban megjelenő többségi vélemény) a bíróságok és az AB feladata „a közbeszédet a méltányosság és mértékletesség olyan középvonalán tartani, amely egyaránt biztosítja a közügyek demokratikus megvitatását és a vallási közösségeknek a társadalmon belüli békés együttélését”
Tehát nem a legeslegeslegszélét kell lenyesni, azon belül pedig mehet bármi („jó, káros, kellemes vagy sértő”) a tartalmára tekintet nélkül, hanem sújtson le a bíróság, ha valami nem „méltányos” és nem „mértékletes”.
Handó Tünde ezt nevezi az érintett alapvető jogok „kíméletes kiegyenlítésének”.
A hanta tünci inkább az „elfajzott”kitartottját irrigálja,ahhoz jobban ért!
@fáskerti elvtárs: … Én nem emlékszem, hogy valaha megvitattuk volna, pláne demokratikusan, hogy a vallási közösségeket miért kell a többieknek fizetni és eltartani. Térítő szándékukhoz állami iskoláinkat átengedni.
Állítólag ez sötét szobák mélyén íródott titkos paktumokban van lefektetve. És bújtatott salátatörvényekben kivitelezve.
Valamibe bele kellett kötni, na! Utáljuk a HVG-t, ezt találtuk. Ha már Orbánfikázásért nem lehet szivatni, bepróbálkoztunk.
Szájjerffy Handó Tünde szintén utálja a HVG-t, ezért felkapta az orrát, és odaböffentett egyet, ha már nem fogadták el a ballibsi társai az érvelését, és mégse csukták be a liberbolsi szennylapot.
Nem kell túlragozni.
„(…) Magyarországon simán cancellolni lehet valakit, aki baromságokat beszél a keresztelésről és tilosnak vélelmezi a körülmetélést.”
– Ráadásul ezeket a baromságokat több, mint két és fél éve írta le egy blogbejegyzésben. Ha fontos szakértő lenne, nem is rúgták volna ki azért, mert Semjén pattog. De hát nem tud ő semmi olyasmit, amire ne lenne egy tucat másik, akik ezeket a baromságokat nem írták le. Innentől piaci logika van.
@kemény keleti kommentelő: Szigorú értelemben véve: de, a megválasztott országgyűlés szavazza meg a költségvetést (ennél nagyobb demokratikus vitát nem igazán tudok elképzelni, egy népszavazás erről olyan érdektelensége fulladna, mint egy ház). Másrészt lehet itt egyházazni, de ezer más olyan szervezet is kapja a forintot a központi költségvetésből, melyekről engem senki nem kérdezett.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Ja, tényleg. A kétharmados gombnyomikról már teljesen megfeledkeztem ebben a különlegesen hosszú vészkormányzásban.
Hogy vannak szegény képviselőink ? Viselik még a képüket ?
Pedig a tonyó -akkor még nem is ismert – nászajándékának tükrében teljesen oké a címlap. Na, jó, közben kiderült az is, hogy a főni pont nem passzol a társasághoz, de hát csak az téved, aki nem csinál semmit, tavaly még volt 700ezer forint spórolt pénze, ha jól emlékszem. De Kádár is köztudottan nagyon visszafogottan élt és csak pár költséges szórakozása volt.
b1.hvgblog.hu/2021/02/04/az-uj-nat-szerint-a-csaladi-elet-fontos-elemei-az-ala-folerendeltseg-es-a-termekenysegtudatos-szemlelet
Bár ezek is szép részeredmények, a munka a 12. év végére hozza meg igazán a gyümölcsét. A középiskolát befejező fiatal a kitűzött fejlesztési célok szerint már:
– ismeri és képes kritikusan szemlélni a társadalom világképének, ideáknak, eszméknek, trendeknek, a hitnek és az ateizmusnak a családi közösség életére gyakorolt hatását;
ez az ország lassan olyan bazmeg, mint azok a Hangok, amit az erdei trollnak öltözött QAnon sámán hall esténként a fejében
a munkafüzet érdekelne, mik a helyes válaszok, az ateizmus gondolom gerincsorvadást és pöcsfeketedést okoz
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Vicces lesz, tisztára mint gyerekkoromban. Az iskolában mondtuk, amit kellett, otthon meg pont az ellenkezője volt az igaz. Mi is tudtuk, a tantónéni is tudta, hogy senki nem hiszi komolyan, amit beszél. Ő se hitte :))
Szerencse, hogy többnyire nem az iskola, hanem a család szocializálja a gyereket. Képmutatásra fel! Megint. Hogy rohadnának meg kdnp-stől, nat-ostól.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: ….Azt a – reális pályaválasztást – nyilván a lányokra szabják a családi életre nevelésben.
Ne legyen ápolónő, mert három műszakban nehéz gyereket nevelni ?
Ehhez viszont már most megvolt a talibán többség, méghozzá egyhangúlag:
hvg.hu/itthon/20210205_Ab_alkotmanyos_jogot_sertett_a_lengyel_abortusztilalom_elleni_performansz
a Gerő András az nem ellenzéki volt eddig?
Egyébként igazán rejtélyes figura, a wikipedia szerint mta doktora, professzor, a columbia és a pennsylvania egyetem vendég professzora, a CEU professzora stb. A Scopus összesen két tételt lát tőle, az egyik egy short riport egy q4-es magyar lapban, a másik egy könyvfejezet egy Kertész Imréről szóló könyvben. Ennyi.
Ilyenkor a wikipedia hazudik vagy a Scopus? Az utóbbi nem tud hazudni. Lehetsz mta doktora, CEU professzor, full professzor (immár emeritus), és vendégprofesszor különböző amerikai egyetemeken úgy, hogy a büdös életben nem publikáltál semmi láthatót, úgy értem soha? Ezekre a művekre összesen van 2 darab citáció, és 1-es h index járr érte a scopustól.
@harmadikszem: már pedig ez így van. kapcsolati töke van a menyasszonynak.
@jotunder: beszarok.
@harmadikszem: Inkább mtmt.hu-t nézd!
m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10004049&view=pubTable
Végül is vannak benne Amerikában megjelent kötetek is. Az értékeket nyilván nem tudom megítélni.
@szakértőbb: Már megítélték mások. Három hivatkozás. Ezt nem lehet kidumálni.
@Ménkűnagy Bundáskutya, @jotunder: Na, azért ne. Gerő egy jellemtelen alak, de teljesen jó kutató volt, kifejezetten alapos történti munkákkal. Ja, hogy a nagyvilágban senkit se érdekel, mit ír egy magyar szerző a 19. századi magyar liberalizmusról? Hát, nem. Vendágprofesszor kapcsolati tőkéből telt, de ő még oldschool, vagyis ezt a kapcsolati tőkét nem igyekezett publikációkra konvertálni. Nem ettől van vele gond.
@poszt: A handói különvélemény szamailag nagyon érdekes.
Három rétege van, abból az első kettő inkább vitaképes. Az első technikai jellegű: úgy vélem, joggal teszi szóvá a többségi határozat hivatkozási hiányosságait. A második szintén aceptálható, mégha nyilván sokak álláspontjával szemben is áll: az egyént a puszta individualitáson túl a közösségi mivotával tartja definiálhatónak, s ebben valóban joggal támaszkodik alkormányos passzusokra – de hát ez egy konzervatív szellemiségű alkotmány, nem liberális, ezért ez teljesne logikus gondolatmenet. A blaszfémia határainak felvetése oy módon, hogy vajon a vallási érzület sérülése objektíven meghatározható-e, szerintem valóban releváns felvetés és kiigazítja a többségi határozatot.
Viszont egészen különleges a harmadik réteg: a vallásosságnak, a vallásnak az egyes ember életében, identitásában, méltóságában stb. olyan kiemelt jelentőséget tulajdonít, ami lényegében minden más érzületi, önazonossági tényezőnél sokkal magasabbra (avagy mélyebbre) helyezi. „a vallás az ember lelki, szellemi, erkölcsi valójának egészét átjárja, s minden más gondolatnál vagy eszménél bensőségesebben határozza meg a személyiséget.” Ha ezen a vonalon haladna majd a magyar alkotmányos gondolkodás, az beláthatatlan következményekhez vezethet. A személysiégpszichológia, az elmefilozófia, az etika, a filozófiai antropológia, de még a teológia alapvető irányaival is szembekerülhet – az ösztönző viták helyett. Ez nagy gond. Arról nem is beszélve, hogy ez esteben nem lesz könnyű számotadni a vallástalan, nem vallásos, vagy atesita polgártársaink lelki-szellemi-erkölcsi valójának mikéntjéről… (mármint ha átmenetileg mégsem szeretnénk eretneküldőzést…)
@fortin: Az ép személyiségű emberek üldözése azért még nem következik az indoklásból,
inkább, hogy az átjárt személyiségűek torzulását meg kell vizsgálni, mielőtt sérelmének mértékét meghatároznák.
„Itt azonban helytelen volna a sérelmet az átlagember viszonyulásához mérni, hiszen a személyiségi jogsérelem lényege, hogy annak az adott személy vonatkozásában kell megvalósulnia. Nem ahhoz kell tehát igazítani a mércét, hogy egy átlagember mit értékel sérelmesnek, hanem ahhoz, hogy egy vallási közösséghez tartozó hívő ember számára mi okoz sérelmet. Innen ítélhető az meg, hogy jelent-e sérelmet”
@Ménkűnagy Bundáskutya: Ha az egyházak is azon elvek és feltételek alapján kapnának a közösből, mint a civilszervezetek, akkor szavam se lenne. De nem úgy kapják. Nekik nem kell elszámolni a közpnzzel úgy, mint egy civilszervezetnek. Kérdem én miért? Mitől is más egy egyház, mint egy civilszervezet?
@fortin: de hát ezen a vonalon halad a magyar alkotmányos gondolkodás, lásd a másik ítéletüket @velőtanya: Szóval nem igazán értem nálad a „ha” szócskát.
lásd az indoklásukat:
„De különbséget kell tenni a vallási közösség kritizálása és magának a vallásnak a kigúnyolása között. A vallási hitelvet, vallási jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagjai méltóságának védelme érdekében korlátozható.”
Miért is nem gúnyolható a vallás?????
@harmadikszem: A Columbián van egy Deák chair nevű vendégprofesszúra, Deák istván tiszteletére, nagyrészt Bitó László endowmentjéből. Ezt kapta meg Gerő, ahogy @fortin megjegyezte kapcsolati tőke alapon. Egyébként a new yorki pletykák szerint észben azért nem hívták vissza, mert tantás helyett csajozással töltötte az időt, és nem tanítással, és persze a diákjait akarta felszedni, csak ezt egy-két évtized késéssel, akkor már ez nem vt, divat New Yorkban. (Még rosszabb nyelvek szerint ezt ráadásul rossz anolsággal is tette, de ez mellékes.)
@fortin: Az, hogy a nagyilágban senkit se érdekel valami, amit magyarok írnak magyar témáról, az sokszor egy könnyű kifogás. Gerő elővehette volna pl. a liberalizmustanulmányait akkor, amikor Pieter Judson az osztrák liberálisokról írt könyvével berobbant, a Monarchia magyra fele amúgy is folyton kimarad ezekből a konyvekből nyelvi okok miatt, és bármilyen meglepő is, igény lenne rá, hogy bekerüljön. (Van olyan fiatal kolléga, aki a milleniumi emlékművekről – Zoboralja, Brassó, Dévny stb. – írt nem művészettörténeti, hanem rendes történeti könyvet hozott ki a disszertációjából a Berghahn szakkönyvsorozatában, ami ugyan nem Oxford vagy Cambridge, de első könyvnnek igen figyelemre méltó és még a recepcióját is jól megszervezte.) És amikor Gerő megcsinálta a Habsburg Intézetet, akkor éppen egy Habsburg történeti revival hullám elejére ülhetett volna fel – ha nem csak Magyar Bálintot akarja megpumpolni. Vagy ha csak kicsit is tehetségesebb annál amilyen. Gerő jó svádájú (volt, mára ez inkább trollkodó nagyképűség), a nagyképűsége pedig örök, volt egy idő, amikor a 16-17. századi Erdélyhez is értett. Legalábbis ha az akkor még MTV megfizette.
@Wolff: Akkor beszélhetnénk tgm új könyvéről, akinek viszont külföldön voltak kiadott írásai, amik magyarul nem jelentek meg.
Azt mondja, az ismert okok miatt.
És én csak kérdem, hogy milyen okokat ismer mindenki, amit persze én nem…?
Talán baloldali gondolkodókról tilos itthon könyvet kiadni ?
@Wolff: „Az, hogy a nagyvilágban senkit se érdekel valami, amit magyarok írnak magyar témáról, az sokszor egy könnyű kifogás.” Igen, gyakran az, gyakran pedig realitás. A valódi tudománymetriai vizsgálattal (ja, az nem annyi, hogy megnézem, milyen besorolású/impaktú lapban mennyi jelent meg és mennyi hivatkozást kapott) feltárható, hogy milyen esélyű a megjelenés tudományágakra, tematikákra, regionális tényezőkre stb. normalizálva (ezen többhelyütt is dolgoznak éppen). Ha az a cél, hogy megértsük a tudományiparnak ezt a valódi teljesítményektől helyenként elszakadt dinamikáját (ami egyébként bájos hasonlóságokat mutat a tőzsdei abszurdumokkal), és nem csak az (ön)ostorozásokra akarjuk használni, akkor többre megyünk vele.
Ez nem menti Gerő morális (és részben szakmai, igen, a Hnabsburg-intézettel indult el a lejtőn, régi jóbarátja, a most maffiaállamot mantrázó –hahaha– MB exminiszter segítségével)züllöttségét, csak pontosítás.
Viszont az alkotmánybírósági értelmezés sokkal izgalmasabb. minél többet olvasom, annál jobban vágyom rá, hogy egy alkotmányos vitakultúrájú országban lehessen vitatkozni róla…
@fortin:
A hvg címlapja nem a vallást és nem a vallásos embereket gúnyolja, hanem harácsoló politikusokat. Innentől kezdve ez az egész téma teljesen irreleváns, és nem gondolnám, hogy bárki is jóhiszeműen hozza elő (mármint nem rád gondolok, hanem a felperesre meg egyes alkotmánybírókra). Talán nem véletlen, hogy ebben a keresztény országban egyetlen ember érezte sértve magát, és indított pert, történetesen egy fideszes politikus.
Handó szerint a kép Jézust egy rakás aranytömbként
ábrázolja, és a Jézus iránti áhitatot a pénz imádatához hasonlítja.
Most abba ne menjünk bele, hogy miért ne lehetne Jézust akárhogy ábrázolni, vagy a Jézus iránti áhitatot akármihez hasonlítani, csak rögzítsük: a kép nem Jézust ábrázolja aranytömbként, hanem Habony meg Rogán istenét. És a kép semmit nem mond a Jézus iránti áhitatról, ellenben beszél a pénz iránti áhitatról. Handónak az nem tetszik, hogy Habony meg Rogán istenét gúnyolják. De arról egyelőre nincs szó az alaptörvényben.
Az meg külön izgalmas, hogy lényegében a „sértett” szubjektív megítélésére bízná, hogy történt-e jogsértés. Ez valami amerikai szélbalos elgondolás a mi konzervatív alkotmánybírónktól.
@aritus:
Talán ezért: offforever.blog.hu/2021/02/04/vajon_a_pokol_exotherm_leadja_a_hot_vagy_endotherm-e_folveszi_a_hot_d#more16413238
@fortin: hát pedig csak mi jutottunk neked vitatkozni. nekem egy halom érvemre nem válaszoltál a másikban – lehet, hogy a magad részéről te is hasonlóképpen érzel, nem tudom, mert nem mondtad.
that aside, a @kemény keleti kommentelő: által idézett részről eszembe jutott egy évekkel ezelőtti ügy, amit aztán nem tudok most már megtalálni a neten, de az volt, hogy asszem 2 személynek kártérítést ítéltek meg, mert kiderült, hogy ártatlanok voltak az ügyben és nem kellett volna éveket ülniük, de nem túl sokat, mert – és főleg emiatt akartam megkeresni a korabeli cikkeket, hogy a szöveget idézhessem – szellemileg/mentálisan vagy valahogy ennyire becsülték meg az ő életük, életidejük értékét.
pedig lehet ám, hogy nemcsak szegények és talán cigányok is voltak, hanem keresztények is.
megyek hányni.
@fortin:
Kicsit hosszan fejtegeted a lényeget. Röviden: én megkersztelt római katolikus vagyok, és még meg is bérmáltak. A kutya sem érdezte, hogy én vallásos akarok-e lennei, és hiszek-e a hiszekegyben. Ebből következően nekem jogom van a saját valási közösségem, és a saját vallásom kritizálására. Ahhoz viszont senkinek, még az államnak sincs joga, hogy ezt a jogomat elvonja, kétségbe vonja, vitassa. Az egyháznak van joga engem kitagadni, ha nem tetszik neki a kritikám.
Ktagadásokról az utóbbi évtizedekben nem sokat lehetett hallani, gondolom azért, mert az európai vallási közössségek tartanak attól, hogy egy kitagadás lavinát indítana el a kilépés irányában. Már nem kétezer évvel ezlőtt vagyunk, hanem a 21. százdban ahol mások a társadalmi szokások. Az embere öntudatosabbak, és bátrabbak.
Közel hozzánk van egy felekezeti „templom”. Amikor épült, sok hívő járt ide, ma már alig-alig járnak.
No ez sem lett rövidebb,mint amit te írtál, de remélem érthető.:D
@fortin: Én meg azon csodálkozom, hogy Wolf tanítványának erdélyi emlékművekről írt dolgozatát miért jelentették meg a tudományos világban.
Kit érdekel, hogy a világ falvaiban milyen emlékműveket állítanak mostanság ?
Milyen történeti érdekessége van bárki számára ?
Az európa peremvidékén kialakult és kormányra került jobboldali összeesküvéshívő szekták viszont lehet, hogy beleilleszkednének a világtrendekbe, amiket érdemes lenne történeti hűséggel leírni és értelmezni.
Mivel a világ minden országa szembe találta magát az eszelősök agressziójával ebben az évszázadban, a mi kétharmadunk elég tanulságos lehet a jobboldali szektagyárosoknak és a magukat védő demokráciáknak egyaránt.
@mafi mushkila: néhány téves találat után meglett:
magyarnarancs.hu/publicisztika/ket_ember_ara-54780
@fortin: Amit Gerő leírt, az láthatóan Magyarországon se érdekelt senkit. Romsics is ugyanazon a pályán focizik, de mintha neki lenne nyoma.
@dr Brcskzf Gröőő: Köszönöm! Sose szabad elfelejteni ezt se.
@kemény keleti kommentelő:
„Akkor beszélhetnénk tgm új könyvéről. . . .”
De hiszen az egy mákony, marxizmusra hajazó elvont balos filozofálgatás.
Ez utóbbi mondatrész majd minden szavában benne van az, ami orbániában üldözendő.
Miközben mint salétromsav marja szét a világunkat egy avítt, fasisztoid, eszmei rögtönzéseket alapuló rendszer.
@aritus: Hát, egyik klasszikussal élve „történelmileg úgy alakult”… A Katolikus Egyháznak például hatalmas ingatlanvagyona volt (föld, épületek), amit a kommunisták majdnem teljes egészében einstandoltak. A rendszerváltáskor aztán – ellentétben az egyszeri polgárral, akit a kárpótlási jegyekkel jól át lehetett vágni – a Katolikus Egyház ügyesen kialkudta magának, hogy egy csomó mindent nem kér vissza, de cserébe eltartják. (És nemcsak a jobboldali kormányok alatt, a vatikáni szerződést maga Horn Gyula kötötte meg a Szentszékkel. Más kérdés, hogy a baloldali kormányok ennek egyszerűen elszabotálták a végrehajtását, másik klasszikussal élve „hány tankja van a Vatikánnak?” alapon.) Más történelmi felekezeteket kevésbé tudok, de gondolom, hasonló dolgok történtek: a felekezetek nem firtatják, mit is tett velük az állam ’47-’48-ban meg még utána 40 évig, cserébe az állam sem firtatja, hogy miben is mások ők, mint a civil szervezetek (igen, túlzok és egyszerűsítek, de szerintem kb. ez a séma az összes a valóságban is történelmi, és nemcsak történelminek elismert egyháznál).
Ezt persze újra lehetne gondolni, ahogy zajlik itt a történelem, de nem az Orbán-rendszerben fog megtörténni. Vezérünknek túl jók az egyházak, az egyházaknak túl jó a vezérünk. Megint, más felekezetekre nem látok rá, de a katolikusoknál, azt gondolom, óriási hibákat követ el a Püspöki Konferencia több tagja is a Fidesz napi politikai céljainak szolgálatával. Meg hát nemcsak az püspöki kar, sok helyen a vasárnapi szentbeszédeknek is gyakori szereplője Soros György (negatív értelemben, természetesen). De még csak nem is ez a legszégyellnivalóbb, hanem hogy az egész menekültkrízis alatt a papság jelentős része egyszerűen nem kommunikálta a hívek felé a Katekizmus vonatkozó pontját (aki meg megtette, azt jól lesorosbérencezték, természetesen).
@kemény keleti kommentelő: Nekem nincs tanítványom, amit én tudok, arra a magyar felsőoktatásnak még doktori témakínálóként sincs szüksége. 😉
@mafi mushkila: igen, cigányok voltak, és a bíró érvelése az volt, hogy a lényegét tekintve, hogy olyan primkók, hogy nekik nem fájt annyira a szanadságuktól igaztalanul megfosztás, mint más, emelkedettebb egyéneknek.
@dr Brcskzf Gröőő: ja, most látom, hogy te meg is találtad az esetről szóló írást
@aritus: igen, a primitív volt az a szó, amit a tudatom védekezésképpen kivetett magából. most hogy látom, megint elönt a szégyen és a keserűség.
@fortin: „Az, hogy a nagyvilágban senkit se érdekel valami, amit magyarok írnak magyar témáról, az sokszor egy könnyű kifogás.” Igen, gyakran az, gyakran pedig realitás. A valódi tudománymetriai vizsgálattal (ja, az nem annyi, hogy megnézem, milyen besorolású/impaktú lapban mennyi jelent meg és mennyi hivatkozást kapott) feltárható, hogy milyen esélyű a megjelenés tudományágakra, tematikákra, regionális tényezőkre stb. normalizálva (ezen többhelyütt is dolgoznak éppen). Ha az a cél, hogy megértsük a tudományiparnak ezt a valódi teljesítményektől helyenként elszakadt dinamikáját (ami egyébként bájos hasonlóságokat mutat a tőzsdei abszurdumokkal), és nem csak az (ön)ostorozásokra akarjuk használni, akkor többre megyünk vele.
Azért könnyen lehet, hogy hamis ok-okozati összefüggés lesz a vége. Ott vannak pl. a koraújkorászok, akiktől már elég sokszor hallottam, hogy ők aztán nem tudnak olyat mondani, ami érdekes máshol, legutóbb pl. a 16. századi mo-i hadszervezet kapcsán. Én meg ha beleolvasok egy recenziós oldalba, vagy megnézem a konferencia felhívásokat, azt látom, hogy ez egy kurrens téma. Az persze nyilván a kutyát sem érdekel, hogy von Zismarshausen zsoldosvezér hol legeltette a lovait 1619. szeptember 7-én, útban Csáktornya felé, és azért sem fognak senkit piedesztálra emelni, mert megírja, hogy hány alkapitány volt a Bányavidéki Főkapitányságban (igazából nem tudom volt-e egyáltalán, csak a témát akarom érzékeltetni), ez egy hasznos adat, de önmagában csak ennyi. Nem lehet nélküle a tágabb összefüggést felvázolni, de csak alapanyag. Én azt érzékelem, hogy azok jelentős része, aki arra panaszkodik, hogy magyar témából nem tud máshol érdekeset írni, egyszerűen nem jut túl ezen a szinten, nem azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek máshol is érdekesek. Arról ne is beszéljünk, hogy esetleg egy eredeti kérdést is feltegyen. (És most leszögezném, hogy nem azt írtam, hogy mindenki ilyen Mo-n.) És akkor arról nem is bezséltem, hogy vajon hányan vannak azzal tisztában, hogy még az Oxford UP-t is megkeresheted a könyveddel, és még az is előfordulhat, hogy kiadják…
@fortin: én elég gyakran foglalkozom ilyen kérdésekkel, a tőzsdei hasonlat teljesen fekszik, mint ahogy sok más közgazdaságból kölcsönzött fogalom is (presztízs-gazdaság, pl, amit szintén használnak tudományértékelésre). A magyaroknak mindig azt próbálom magyarázni, hogy ez a diskurzus az angolszász világban (és ennek megfelelően a legtöbb nemzetközi intézményben és hálózatban) releváns, amikor azt kell eldönteni, hogy feltétlenül jobb -e az 500 darab impakt faktoros cikk, vagy a 25 ilyen cikk plusz 3 nagyon erős monográfia beelőzi-e, illetve mi van akkor, ha 30 impaktos cikked van, két könyved, de nagy globális (vagy Európai) policy projekteket segítesz, aminek ilyen meg olyan társadalmi haszna van.
Ezzel szemben itthon sokszor arról van szó, hogy zéró teljesítménnyel (tehetséggel, kreativitással, munkakedvvel) rendelkező emberek TAKARÓZNAK a nyugati scientometria kritikájával. Igen, ott, ahol évtizedes kultúrája van a méricskélésnek, ott vissza kell venni, illetve lehet ezen gondolkodni. De a full informalitásokon, igen gyakran kontraszelekción működő magyar rendszerben életveszélyes minden, ami nincs számokkal és objektív faktorokkal kifejezve.
PS felkértek egy igen jelentős tudományértékelési feladatra Magyarországon, amiből több hónapos munka után ki fogok vonulni, mert iszonyatosan erős lobbi van azért, hogy semmilyen objektív kritérium ne legyen leírva, főleg ne számok. Nem, nem politikai lobbi. Akadémiai.
@harmadikszem: Értem én ezt, csak a tudomámymetria missusingjával szemben berzenkedem. Az érdekes vita lenne, hogy vajon a számok bűvölete okoz-e nagyobb kért a valódi tudományművelésben, vagy az informalitást is magával hozó személyes felelősségvállalás dominanciája – ahogyan látom a felnövekvő impakt-konform generációk valóságos intellektuális/izgalmassági/oktatói teljesítményét, jelenleg éppen a numerikus túltengés tűnik negatívabb következményűnek. Leng az inga, biztos.
@Wolff: A nemzetközi mérce helye is érdekes kérdés: pl. a kora-újkorászoknál sokkal érdekesebb a a környékbeli tudományos közösség értékelése, emrt egy Kárpát-medencei + osztrák-bajor relációban értelmezhetőek nagyon is a kutatások – és igaz, akkor, ha invenciózus a kérdésfelvetés.
@látjátok feleim szümtükkel: igyekszem érteni, csak nem tudom, hogyan érinti az alkotmányügyi kérdést. A blaszfémia tiltása nyilván semmi mást nem jelent ma, mint a vallásos emberek érzékenységének/méltóságának a védelmét, annyi „csupán” a kérdés, hogy ennek a határait miből vezetjük le. Én hajlamosabb lennék egy olyan érvelést elfogadni, ami abból indul ki, hogy bármit, bármikor és bárhogyan lehet kritizálni, kigúnyolni stb., és innen indulva szűkítené ezt (pl. jogi következmények nélkül egy temetésen ne lehessen mások gyászát megzavarni gyalázkodó bekiabálásokkal; az auschwitzi tábor bejáratánál ne lehessen erger-bergerezni, a mártír papok emléktábláját térdrecsuhások másiktáblával kiegéíszteni stb.). handó érvelés ellenkező irányból indul, a vallásosságot önmagában tételezi védendőnek a fura személyiségpszichológiai érvek alapján. Ez is egy út, de egy klerikális hatalom alatt szűkebbre veszi a határokat, mint sztem helyes volna.
A karácsonyi címlap amúgy teljes mértékben kereszténységkonform, Luther röpiratait ennél durvább illusztrációükkal nyomattták ki…
@fáskerti elvtárs: geheimnis-der-bilder.zdf.de/museum-ludwig/max-ernst-die-jungfrau-z%C3%BCchtigt-das-jesuskind-vor-drei-zeugen
@mafi mushkila: „hát pedig csak mi jutottunk neked vitatkozni” Bocsánat, ha félreérthető voltam, nem az itteni vitát akartam minősíteni, én sokat tanulok belőle. Az olyan alkotmányjogi, jogfilozófiai viták iránt sóhajtoztam, amilyeneket egy-egy legfelsőbb Bírósági (USA) döntés után olvasni arrafele.
A másik posztra utalásnak utánanézek, elnézést, ha negligálásnak tűnt.
@Ménkűnagy Bundáskutya: a legnagyobb csavar az egészben az, hogy az egyházak kárpótlása örökjáradék formájában történik, ami pont úgy működik mint ahogy Soros démonizált összeurópai örökkötvénye működne (működött volna).
@fortin: ki vállal felelősséget személyesen???? Zsinórban nyernek OTKA-t pofára olyan kutatások aminek zéró tudományos kimenete van. Ilyenkor felelősségre vonják a bírálókat vagy a bizottságot? Én még ilyenről nem hallottam. Ami itt felelősségvállalás címen megy, és erről – az előzővel ellentétben – számtalan példát láttam, az inkább a kéz kezet mos, vagyis ha protekciót adok egy emberednek, akkor később visszakérem a szívességet. Ez is egyfajta felelősségvállalás persze, de jobban hasonlít a drog kartell működésére, mint egy ideális akadémiai mező működésére.
Lehet hogy te azt látod, a nagy impaktot hozó fiatalabb kutatók nem intelligensek – én meg azt látom, hogy sokan sem impakttal, sem intelligenciával nem rendelkeznek, ráadásul a legtöbben azok közül, akiknek a legnagyobb az arca, annyira fogalmatlanok módszertanilag, hogy a BA szintet sem hozzák, és ammikor megkérnek hogy segítsek nekik nemzetközi publikációt írni, akkor a nulláról kell kezdeni mindent, és sokszor nem is nagyon jutunk feljebb. Ja, és ezek mind azt hiszik hogy kurva okosak, mert sokat vannak a könyvtárban és tudnak eredetiben idézni mittudomén Habermas-tól.
@Emmett Brown: Nem értettem soha, hogy milyen alapon jár az egyházaknak bármi, amit elkoboztak a komcsik.
Akkor a komcsiknak is jár kárpótlás, mert elkobozták tőlük az egyházak.
Egy uralkodó garnitúra milyen alapon követeli vissza az uralkodása alatt megszerzett, rablott, adóztatott javakat ?
Ezzel a visszaadással csak annyit értek el, hogy választások és népszavazás nélkül sikerült hatalomba segíteniük egy szervezetet, amelyik élősködhet rajtunk akkor is, ha már régen nem volt hatalma és szavazóbázisa.