„Széleskörű alkotmányjogi ismeretek nélkül”
Ez a helyzet Amerikában: ott az alkotmány nem ír elő végzettséget vagy szakmai tapasztalatot a legfelsőbb bírósági tagsághoz, mégsem válhat a testület tagjává senki sokéves bírói tapasztalat és széles körű alkotmányjogi ismeretek nélkül. (Az USA-ban az elnök jelöli a legfelsőbb bíróság tagjait, és a szenátus kétharmadának többsége kell a megválasztásukhoz.) — Kerék Bárczy Szabolcs a Népszabadságban Stumpfról: http://nol.hu/belfold/20100724-mi_lett_veled__istvan_
Az nagyon vicces, amikor valaki leírja azt a kifejezést, hogy „széleskörű alkotmányjogi ismeretek nélkül”, majd a következő mondatában elmagyarázza, hogy az USA-ban a szenátus kétharmados többsége kell a legfelsőbb bíróság tagjainak megválasztásához :)))))))
Az amerikai alkotmány vonatkozó része így néz ki :
He shall have Power, by and with the Advice and Consent of the Senate, to make Treaties, provided two thirds of the Senators present concur; and he shall nominate, and by and with the Advice and Consent of the Senate, shall appoint Ambassadors, other public Ministers and Consuls, Judges of the Supreme Court, and all other Officers of the United States, whose Appointments are not herein otherwise provided for, and which shall be established by Law: but the Congress may by Law vest the Appointment of such inferior Officers, as they think proper, in the President alone, in the Courts of Law, or in the Heads of Departments.
A pontosvessző azt jelzi, hogy a szerződéskötéshez valóban kell a kétharmados többség, de a legfelső bíróságba jelöléshez bizony elég az egyszerű többség.
P.S. Amúgy igaz, hogy háromötödös többség kell ahhoz, hogy a kisebbség esetleges obstrukcióját (a filibustert) megakadályozzák.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517195-6ae333c44c34c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517195&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517195-6ae333c44c34c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517195-6ae333c44c34c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Még viccesebb, ha nézzük hogy a Supreme Court bíráinak akár a puszta jelölését milyen alapos vetting előzi meg, aztán a közvélemény jó ideig rágja, a sajtóban részletes elemzések jelennek meg arról hogy milyen ügyekben milyen döntést hozott. Egész szakmai pályafutása terítékre kerül és megvizsgáltatik. Ez gyakran már alapból kiejt jelölteket, lásd pl Harriet Miers.
Ehhez képest nálunk elég bejelenteni, aztán már meg is van választva, mit kell ezen annyit tökölni. Valszeg ebben is világrekorderek vagyunk.
Viszont a jogászszakmát sikerült nagyon arculcsapni ezzel a manőverrel.
Stumpf István alkalmas. Ő maga mondta. :)))))
A kétharmados csak az egyik hiba.
” mégsem válhat a testület tagjává senki sokéves bírói tapasztalata és széles körű alkotmányjogi ismeretek nélkül.”
Ez sem igaz, legfeljebb a „vagy” működött volna az „és” helyett. A jelenlegi jelölt, Elana Kagan sem volt bíró, és itt van mindössze 40 másik, aki szintén nem rendelkezett bírói tapasztalattal, köztük Earl Warren, akit sokan a legjobb Chief Justice-nak tartanak (ő írta a bíróság véleményét a Brown v. Board of Education-ban, ami valszeg a 20. század legfontosabb esete volt) és az egyik legérdekesebb bíró, William Douglas, aki szintén az 50-60-as évek polgárjogi-liberális Supreme Court forradalmának egyik főszereplője volt. A listát végignézve kiderül, hogy elég sok elsőrangú Legfelső Bírósági tag volt, akit nem alsóbb bíróságról neveztek ki, hanem máshol jogászkodott előtte.
supreme.lp.findlaw.com/supreme_court/justices/nopriorexp.html
Stumpf Pista jelölésekor egy picit körülnéztem, hogy volt-e példa olyan Supreme Court Justice-ra, akinek nem volt jogi tapasztalata, de ilyet nem találtam, bár a 19. századi bírákat nem néztem már.
Most elolvastam a cikket is: amúgy korrekt, és végülis Kerék Bárczy nem is állította magáról, hogy ő jogász, netán alkotmányjogász lenne. Azért Stumpfot szívesen teszteltettem volna egy néhány jogásszal.
@ulloiut: Stumpf a tipikus politikai macher, aki hol politikus, hol üzletember, hol kiválókiválótársadalomtudós. Kerék Bárczy meg a tipikus samesz, aki azért általában jóljárt, mostmeg mintha nem. :))
Amerikában a legfelső bírák legendák, olyanok mint a nagy baseballjátékosok, a nagy döntésekkel, a nagy ellenvéleményekkel. Magyarország egy legendák nélküli ország.
@jotunder: Nagy ellenvelemennyel? Ugy tunik a legendak nalunk most szuletnek 🙂
Ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor hozzátesszük, hogy a Supreme Courtnak a tizenkilencedik század elején semmi tekintélye sem volt. Az első döntésük amelyet meghoztak egy olyan törvényt semmisített meg, ami a hatáskörüket NÖVELTE volna, és olyasmit kellett volna tenniük amivel bajszot akasztanak Jefferson elnökkel. Ő esetleg szétkergette volna a legfelsőbb bíróságot. Utána vagy félévszázadig nem nyúltak szövetségi törvényhez (az amerikai Alkotmány explicite nem mondja ki, hogy megsemmisíthetnek szövetségi törvényt és volt olyan alapító atya aki nem is úgy gondolta, hogy megsemmisíthetik) Csak ők az elsők voltak, mi úgy a százhetvenedikek… Stumpf Bubu a tudósember, a magyar Cardoso (miket mondok :))))
http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=112652#c
@Wolff: Duray is alkalmas. Ez az alkalmasok országa.
Orbán a Die Weltnek:
Arra a kérdésre válaszolva, vajon becsüli-e a Berlinben élő, egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, Orbán Viktor elmondta: személyesen ismeri őt, ott volt, amikor az író egy magyar állami kitüntetést vett át. „Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, levelet váltottunk” – emlékezett vissza a kormányfő, hangsúlyozva: „Válaszát azon értékes kéziratok között őrzöm, amelyek birtokomban vannak”. „Kertészt Magyarországon gyakran támadják. Remélem, hogy ismét megtalálja majd azt az alkotói nyugalmat, amelyre az íráshoz szüksége van” – jelentette ki a miniszterelnök.
……………..
A kihúzott szavakat visszaírva ezt kapjuk:
„Kertészt Magyarországon gyakran támadják a haverjaim, jókat szoktunk rötyögni rajta. Remélem ismét megtalálja azt az alkotói nyugalmat valahol máshol, amelyre az íráshoz szüksége van.”
@jotunder: Engem kifejezetten érdekel a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és politikai helyzete, Trianontól napjainkig, egy geológus interpretációjában, lehetőleg szedimentológiai megközelítésből.
Ki tudja, lehet, hogy a bauxit az oka mindennek.
@Kettes: Ebben az interjúban ez is tetszetős:
„Üdvözöljük, ha külföldiek Magyarországon cégeket alapítanak”. Kiemelte azt is, hogy a külföldi vállalatok egyben munkahelyeket teremtenek. „Örömmel várjuk a német vállalatokat” -majd ha nem lesz meg az egymillió munkahely, kapnak a pofájukra a külföldi vállalatok.
Feltűnt, hogy az elmúlt hetek pénzügyi történéseiről, pardon, forradalmi eseményeiről szó sem esett, bár az interjú második részét csak holnap közlik.
@Pelso..: Fent van az interju a neten. Az utolso bekezdest erdemes megnezni :
Orbán: Sicher. Bis zum Ersten Weltkrieg war Ungarn zusammen mit Österreich ein liberales Königreich. Am Ende des Ersten Weltkriegs ging diese liberale Epoche zu Ende und es folgte das jämmerliche 20.Jahrhundert. Viele sind damals aus Ungarn geflohen, insbesondere Ungarn, die jüdischer Abstammung waren oder die mit dem linken Gedankengut sympathisierten. Dann kam der Kommunismus, und es sind viele antikommunistisch eingestellte Menschen ausgewandert. Und noch einmal begann nach der Niederschlagung der Revolution von 1956 ein Auswanderungsstrom, viele gute ausgebildete Akademiker haben damals das Land verlassen. Die antiliberale Epoche nach 1918, der Holocaust und dann die kommunistische Herrschaft: Das alles forderte viele Tote, und eine ungeheuer große Zahl von Menschen verließ das Land. Davon haben wir uns bis heute nicht ganz erholt.
…………………………………..
Eleg rendesen ossze lesznek kavarodva a nepek. Ez mondjuk nagyjabol minden csak nem egy antiszemitizmusra hajazo, antiliberalis, tekintelyelvu, manifeszto :)))))))
http://www.welt.de/politik/ausland/article8624751/Premier-Orban-freut-sich-auf-die-Deutschen.html
talaltam a neten egy szuper nemet-angol forditoprogramot, igy tudtam elolvasni.
@jotunder: Köszönöm.
Az interjú tartalma megerősíti: már nem tudja, mit beszél. A folyamatos kifele, aztán befele szóló üzenetek, melyek enyhén de épp eléggé összemosódnak, egyik nap ezt ide, másnap amazt annak, -hát mindez megtette hatását.
@Pelso..: Eppen, hogy nagyon jol tudja, hogy mit beszel. Hihetetlenul jol tudja kezelni az embereket. tehetseges ficko. Nagyon nem szeretem, de tehetsegesnek tartom.
@Pelso..:
Ha rosszul beszél, akkor az a baj;
ha jól beszél, akkor az a baj.
@jotunder: Eddig én is úgy véltem, de szerintem immár csak szűk csőben lát előre, talán önmaga foglya.
Az kétségtelen, hogy tehetséges, csak nekünk nem mindegy, hogy jelenlegi pozíciójában mire használja a tehetségét.
@tanarseged ur: Az nem baj, ha jól beszél. Csak mondja ma ugyanazt minden irányba, amit a múlt héten, meg tavaly, -az a tisztességes. Ilyen egyszerűen bizonyíthatná, hogy valóban különb sokaknál.
@tanarseged ur: Nem, az vele a baj, hogy megveszekedett opportunista: mindig a hallgatóság ízlése szerint beszél. Az első néhány alkalommal még beveszi az ember – de húsz év már év elég idő ahhoz, hogy az ember egy szavát se higgye el. Mindig vannak persze emberek, akik számára az aktuális az első alkalom, őrájuk nagyon jól tud hatni.
@jotunder: Kösz a linket. Hol van az a jó fordítóprogram? Google translate (de->en) nem igazán vált be ennél a szövegnél.
@jotunder: Sajnos nem volt időm végigolvasni a cikket, de egy olyan nem volt benne véletlenül, hogy az elmúlt 17 évet viccnek szánta?
@tanarseged ur: Mondjuk ha kétszer egymás után ugyanazt mondaná, az nem lenne baj.
@Vitéz Kőbányai Világos: Oké, figyeljük, hogy mit mond legközelebb. 🙂
@tollaszerge: webtranslation.paralink.com/
sokkal jobb mint a gugli.
@tanarseged ur:
„A szerdai konferencián újságírók és diplomaták előtt úgy fogalmazott, óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. 2009 novemberében azonban „technokrata szabályhalmaznak” nevezte az alkotmányt, amelyben – így Orbán – nincs semmi, amit tisztelhetne.”
hvg.hu/itthon/20100722_orban_viktor_alkotmany#rss
Feltételezem, hogy a német közönségnek nem említette, hogy alapvetően mélyen lenézi az alkotmányt. Mint ahogy azt is elfelejtette mondani, hogy már eddig is volt példa arra, hogy a Fidesz egyik kinevezése nyíltan törvényt sértett, de Stumpf kinevezése egyenesen az alkotmány kigúnyolása. Azt sem mondta nekik, hogy Schmitt Pál teljesen egyértelműen alkalmatlan arra, hogy a Köztársasági Elnök két alkotmányosan meghatározott feladatának egyikét ellássa („őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”). És végül azt is elfelejtette mondani, hogy a választás előtt, még tartva attól, hogy a kétharmad lehetősége elriaszt választókat, a Fidesz azt ígérte, hogy nem lesz nagyszabású alkotmánymódosítás, csak néhány sürgős változtatást igénylő területen módosítanak, a választás óta meg egyenesen arról beszélnek, hogy a választási eredmény kötelezi őket az új alkotmány megírására. Tegyük hozzá: 2006-ban Gyurcsány a költségvetés helyzetéről és a tervezett költségvetési politikáról hazudott, ami alapján a közvélemény jelentős része szerint elvesztette legitimációját a kormányzáshoz. Az alkotmány módosításával kapcsolatos hazugság ehhez képest feltételezem bagatell, mert minimális a visszhangja.
@ tanarseged ur 2010.07.25. 18:15:04
„A szerdai konferencián újságírók és diplomaták előtt úgy fogalmazott, óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. 2009 novemberében azonban „technokrata szabályhalmaznak” nevezte az alkotmányt, amelyben – így Orbán – nincs semmi, amit tisztelhetne.”
hvg.hu/itthon/20100722_orban_viktor_alkotmany#rss
Feltételezem, hogy a német közönségnek nem említette, hogy alapvetően mélyen lenézi az alkotmányt. Mint ahogy azt is elfelejtette mondani, hogy már eddig is volt példa arra, hogy a Fidesz egyik kinevezése nyíltan törvényt sértett, de Stumpf kinevezése egyenesen az alkotmány kigúnyolása. Azt sem mondta nekik, hogy Schmitt Pál teljesen egyértelműen alkalmatlan arra, hogy a Köztársasági Elnök két alkotmányosan meghatározott feladatának egyikét ellássa („őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”). És végül azt is elfelejtette mondani, hogy a választás előtt, még tartva attól, hogy a kétharmad lehetősége elriaszt választókat, a Fidesz azt ígérte, hogy nem lesz nagyszabású alkotmánymódosítás, csak néhány sürgős változtatást igénylő területen módosítanak, a választás óta meg egyenesen arról beszélnek, hogy a választási eredmény kötelezi őket az új alkotmány megírására. Tegyük hozzá: 2006-ban Gyurcsány a költségvetés helyzetéről és a tervezett költségvetési politikáról hazudott, ami alapján a közvélemény jelentős része szerint elvesztette legitimációját a kormányzáshoz. Az alkotmány módosításával kapcsolatos hazugság ehhez képest feltételezem bagatell, mert minimális a visszhangja.
PS: Orbán: „Politikusként soha nem hazudtam” Attól félek, hogy annyira ritkán mond igazat, hogy már maga sem tudja elválasztani az igazságot a hazugságtól.
Sorry az előző duplázásért.
@ulloiut: Stumpf kinevezése minimum necces: az a kérdés, tekinthetjük-e jogászi gyakorlatnak a munkáját – szerintem nem, ergo törvényt sértettek vele. Schmitt Pál semmivel sem alkalmatlanabb, mint pl. Göncz Árpád. Végig tud sétálni a vörös szőnyegen és tud mosolyogva kezet fogni. Sólyom sokkal jobb lett volna, de ezen nem sok fog múlni.
Igen, Gyurcsány hazugsága tényleg súlyosabb volt, mert az ország pénzügyeiről szólt – de még nagyobb baj, hogy elkúrás kísérte. Erről ment tegnap a vita a Mandiner blogon, most nem ismételném meg:
mandiner.blog.hu/2010/07/20/a_reszeg_alkudozik_a_kocsmaban
„Pozsgay Imre szerint a mostani alkotmány csak azoknak kedvez, akik lerombolták és kifosztották az országot. Menedéket adott azoknak, akik személyes politikai, gazdasági érvényesülési lehetőségeiket keresték.”
Gyere, Imre, beszéljük csak meg ezt egy kicsit… 🙂
Mi baj van azzal, ha valaki személyes politikai, gazdasági érvényesülési lehetőséget keres? Kik rombolták le és fosztották ki az országot? Ki volt az MSZMP KB tagja Orbán alkotmányozó testületéből?
@tanarseged ur: Jól értem, hogy ez azt jelenti, hogy a pénz fontosabb, mint az alkotmányos berendezkedés?*
*ennek a kérdésnek nincs értéktartalma!
@Kettes: Ő csak tudja kik rombolnak.
………………………………………………………………………….
Pozsgai Imre: Forradalom vagy ellenforradalom?
(Petõfi Népe, Kecskemét, 1957. december 15.)
És jött 1956. október 23. Lopva, alattomosan közeledett. Sunyi bábáinak száján egy percre sem halkult el a szocializnus igéje, miközben egy nyáron át járták a Petőfi-rondót „nemzeti sajatossagaink” körül azzal a magasztos céllal, hogy kiköszöbüljék a szocializmus épitése közben elkövetett hibákat. Majdnem sikerült nekik még a szocializmust is kiköszöbülni. Tépett szájú, hasított körmű sok kis
senki, háta mögött több úri bitanggal, megcsinálta az „Elsõ Hazai Nemzeti Forradalmat”. Hogy megis nem „Nemzeti Szocialistanak” keresztelték vivmányukat, az talán azzal magyarázható, hogy a két szó így együtt hányingert okoz minden becsületes embernek.
A „Nemzeti Forradalom” olyan nevezetes renegátot sorolhatott vezetői közé, mint Nagy Imre, akinek szellemi képességeit ugyan csak adóvégrehajtói karrierhez szabtak, de jellemtelensége biztositotta, hogy miniszterelnök legyen a legdühöngőbb fehérterror napjaiban.
………………………………………………………………………
@Vitéz Kőbányai Világos: Jól érted, szerintem fontosabb.
@jotunder: Pozsgai a Fidesz egyik súlyos ballasztja.
@tanarseged ur: Akkor gondolom te szép emlékeket őrzöl a Kádárrendszerről, és erkölcsileg vállalhatónak tartod a ’63 utáni tömeges becsicskulást. Most komolyan????
@Vitéz Kőbányai Világos: A Kádár-rendszernek hitelből volt pénze viszonylagos jólétre, a gazdaság nem fejlődött. Ha már autokratikus rendszerekkel példálózunk, akkor legyen Spanyolország az ’50-es, ’60-as években.
Természetesen az a legjobb, ha egy országban szabadság is van, meg pénz is, de ha csak az egyik, akkor inkább legyen pénz. Akkor előbb-utóbb eljöhet a szabadság is. Ha csak szabadság van, de pénz nincs, akkor előbb-utóbb a szabadság is elvész.
(Tudom, ez meglehetősen primitív politikafilozófiai alapvetés, de vedd is úgy, hogy ez csak egy vélemény a nyolcmillióból. :-))
@tanarseged ur: Ez úgy ránézésre olyan 2-3 millió vélemény a 8 millióból. Azt nem tudom, hogy ebből a néhány millióból az a rész, aki demokratának gondolja magát, az mégis mit ért ez alatt.
Mellesleg meg pl. a szabadságmegvonásból (lsd. még kizsákmányolás) származó jólét, az is milyen fasza már, meg IMF se kell hozzá! Na, Kádár után sikerült Horthyt is megéljenezni! Juhé!
Mondd, te egész komolyan gondolod amit mondasz, vagy egyszerűen még soha nem gondoltál bele, hogy lehetnél más is, nem csak úri középosztály?
Blogmotorrrr!
@Vitéz Kőbányai Világos: „Azt nem tudom, hogy ebből a néhány millióból az a rész, aki demokratának gondolja magát, az mégis mit ért ez alatt.”
Én sem tudom, kérdezd meg őket. 🙂 Ha engem kérdezel: sokféle érték van, és olykor sajnos nem teljesülhet mindegyik egyformán 100%-ig.
„Mellesleg meg pl. a szabadságmegvonásból (lsd. még kizsákmányolás) származó jólét, az is milyen fasza már, meg IMF se kell hozzá!”
Ezt hogy érted?
„Na, Kádár után sikerült Horthyt is megéljenezni! Juhé!”
Kádárt kurvára nem éljenezném meg, Horthynak is legfeljebb egy közepes osztályzatot adnék, ha már osztályozgatunk. A Horthy-rendszer sokkal jobb volt a maga idejében, mint a Kádár-rendszer a maga idejében. Nem abszolúte volt jó, hanem csak ebben a viszonyításban. Francót sem éljenezném meg, sőt – de azért nézd meg, mi lett végül Spanyolországból és mi a keleti blokk országaiból.
„Mondd, te egész komolyan gondolod amit mondasz, vagy egyszerűen még soha nem gondoltál bele, hogy lehetnél más is, nem csak úri középosztály?”
Annyira komolyan gondolom, amennyire nicknév alatt valamit komolyan lehet gondolni. Értsd: nagyjából így gondolom, de tudom, hogy nincs nálam a bölcsek köve, és fennáll a lehetőség, hogy butaságot beszélek, szóval kb. annyira komoly, mintha sör mellett beszélgetnénk. Nem írnám meg cikkben, ami alatt ott van az IRL nevem.
Én mint úri középosztály? Ne röhögtess. 🙂
@tanarseged ur: Na mesélj, Horthy mihez képest volt jó, Kádár meg mihez képest nem?
@Vitéz Kőbányai Világos: Hát ez egyszerű. 🙂 Horthy Kádárhoz képest volt jó, Kádár pedig Horthyhoz képest rossz.
Nem jelent meg?
De.
@tanarseged ur: Egyes, nem magyar, (gazdaság)történészek szerint a magyar gazdaság teljesítményének csúcsa úgy 1965 és 1975 közé esik (a másik ebben a kissé mechanikus megközelítésbe3n a Rákosi-rendszer, na ők nem hitelből fejlődtek, viszont volt beruházás annyi, hogy ma is megnyalnánk a tíz ujjunk). Ha igaz, amit az angol könyvkiadásról mondanak, akkor úgy két-három év múlva lehet majd olvasni egy jobb ottani kiadónál.
Spanyolországról nem tudom mit kellene látnunk? Ingatlanbuborék? Húsz százalékos munkanélküliség a magyarhoz hasonló strukturális torzulásokkal? Lehet, hogy húsz év múlva visszatekintve ez is nagyjából a Kádár-korszak csúcsának fog tűnni számukra: volt két jó évtizedük.
@tanarseged ur: Ok, miért?
@Wolff: Nincs értelme erről vitatkozni. Illetve közgazdasági értelemben van, de amég él az a paradigma, hogy az egész adósságválságért a Kádárrendszer, és azon belül is az IMF csatlakozás a felelős, addig hiába mond bárki bármi mást.
(Kb. ugyanígy nincs értelme vitatkozni a Horthy-rendszer mezőgazdaság csúcsteljesítményeiről.)
@Wolff: Félő, hogy nem fogom elolvasni, de egy kivonatos, nemközgazdászoknak is érthető változat érdekel. A Rákosi-korszak beruházásairól azért annyit én is tudok, hogy főleg nehézipar volt, a várt 3. világháborúra és nem a jólét növelésére való tekintettel. Kádárék ezen addig tudtak változtatni, amíg az extenzív növekedést átállították a nehézipar felől a fogyasztás felé, de amikor az kifújt, maradt a külföldi kölcsön. Szakértői (közgazdász) cáfolatot minden mennyiségben elfogadok.
Spanyolország vs Magyarország, egy kis guglizással:
Spanyolországban kb. 30 ezer USD a PPP-alapon számított GDP/fő, nálunk 19 ezer. Spanyolországban 0.955 a HDI, nálunk 0,879. Spanyolországban 8,45 az Economist-féle demokráciaindex (full democracy), nálunk 7,44 (flawed democracy). A spanyoloknak három egyetemük van a top 300-ban és egy a top 200-ban, nekünk kettő a top 400-ban.
@Vitéz Kőbányai Világos: Pl.mert a H-rsz. nem cseszte úgy szét a gazdaságot és nem adósította el az országot, mint a K-rsz. A H-rsz.ben volt parlamenti ellenzék, volt viszonylag szabad sajtó, reformálható rendszer lehetett volna (ezt már nem tudjuk meg), de a 2. vh. „tesztjén” elbukott (korai belépés, elrontott kiugrás). A K-rsz. nem volt reformálható.
@tanarseged ur: Franco allama az otvenes elejen valoban fasiszta volt annak minden korporativista jellegevel, az otvenes evek vegetol egy majdnem nyugatias kapitalista allam volt, egyre puhulo diktaturaval. Az otvenes evekben ha valaki nyilvanos helyen megszolalt katalanul azt lecsuktak. A hatvanas evekben a rendor elkuldott a francba ha katalanul szolitottad meg Barcelonaban, de azert a hatvanas evek vegen, hetvenes evek elejen mar katalanul valaszolt.
@tanarseged ur: Én ugyan csak félig vagyok közgazdász (másik félig szociológus, jelenleg meg praktikus épp programozó), de az a személyes véleményem, hogy a Horthy rendszer zsákutca volt. Mivel nem te vagyok, ezért aztán nem maradnék meg a kinyilatkoztatás szintjén, hanem meg is kísérelném a fenti állítást alátámasztani.
Visszanézve a korabeli társadalomstatisztikai mutatótak, úgy tűnik, hogy a rendszer a feudális előjogok fenntartásával, az oktatás expanzíójának szándékos visszatartásával, továbbá a földkérdéshez való nevetséges hozzáállásával gyakorlatilag lenulllázta a mobilitást. Ez akkor is előbb-utóbb forradalomhoz vezetett volna, ha a nagyságosfőméltóságúőnaccsága nem evez be oly’ széles nyelvcsápasokkal a náci csatlósok közé, mint azt tette volt. Ebben az értelemben az a rendszer bukásra volt ítélve. Úgy mellesleg: azokat a rendszereket, ahol az uralkodó osztályon kívül esők pártjai (pl. MSZDP) csak korlátozottan gyakorlhatják a jogaikat, ergó gyakorlati esélyük a hatalom megragadására nincsen, én szvsz nem tartom demokráciának (az akkor lenne, ha bárkinek lenne elvi esélye hatalomra kerülni).
(Ez utóbbi téged valszeg nem zavar, ettől neked még lehet tuti a Horthy, mint említetted volt.)
@Vitéz Kőbányai Világos: Szerintem meg a Matyas kiraly rendszere volt zsakutca, meg a II. Ramszesze. Most komolyan, miert kellene ma barkinek viszonyulnia Horthy Miki bacsihoz ? En koszonom szepen Kadar Jani bacsihoz sem szeretnek viszonyulni. Nincs semmi kozom hozzajuk, olyanok mintha fiktiv karakterek lennenek egy tortenelmi thrillerben. Nem vagyok hajlando azon keresztul definialni magam, hogy melyik rendszert utalnam jobban elmeletileg. Mert itt ez megy. Ha oszinte akarok lenni, azt szeretnem ha Orban es Gyurcsany is egy tortenelmi thriller fiktiv karakterei lennenek szamomra, es nemet vagy francia nyelven karattyolo politikusokra szavaznek random modon.
@Vitéz Kőbányai Világos: Fejleszd elfogadható szintre a szövegértésedet, majd utána talán lesz értelme írogatnunk egymásnak.
„Mivel nem te vagyok, ezért aztán nem maradnék meg a kinyilatkoztatás szintjén” (írod te)
vs
„nagyjából így gondolom, de tudom, hogy nincs nálam a bölcsek köve, és fennáll a lehetőség, hogy butaságot beszélek, szóval kb. annyira komoly, mintha sör mellett beszélgetnénk” (írtam én)
„Ez utóbbi téged valszeg nem zavar, ettől neked még lehet tuti a Horthy, mint említetted volt” (írod te)
vs
„Horthynak is legfeljebb egy közepes osztályzatot adnék, ha már osztályozgatunk” (írtam én)
@jotunder: Nem is lennék se spanyol, se katalán az ötvenes-hatvanas években, ha van jobb. De inkább lennék az, mint mondjuk csehszlovákiai magyar (vagy akár szlovák), vagy ukrán, vagy keletnémet.
@jotunder: Vagy spanyolokhoz :). Azt áruld el azért, hogy mi ebben az ennyire felháborító?
Egyébként az egész kérdés addig fontos, amég a jelenkori politikai döntéseinket a múlt értékelésére, illetve – rosszabb esetben – a múltban szerzett beidegződésekre alapozzuk. Speciel nekem nyílván egyik bácsihoz sincsen személyes viszonyom (már csak koromnál fogva se), viszont amég olyan emberekkel lakom egy országban, akiknek van, és akiknek ezek a viszonyok – részben teljesen – meghatározzák a politikai döntéseiket, addig érvényesnek tartom a kérdést.
Mátyás meg nem zsákutca, viszont szépek benne a bérházak :).