„Széleskörű alkotmányjogi ismeretek nélkül”
Ez a helyzet Amerikában: ott az alkotmány nem ír elő végzettséget vagy szakmai tapasztalatot a legfelsőbb bírósági tagsághoz, mégsem válhat a testület tagjává senki sokéves bírói tapasztalat és széles körű alkotmányjogi ismeretek nélkül. (Az USA-ban az elnök jelöli a legfelsőbb bíróság tagjait, és a szenátus kétharmadának többsége kell a megválasztásukhoz.) — Kerék Bárczy Szabolcs a Népszabadságban Stumpfról: http://nol.hu/belfold/20100724-mi_lett_veled__istvan_
Az nagyon vicces, amikor valaki leírja azt a kifejezést, hogy „széleskörű alkotmányjogi ismeretek nélkül”, majd a következő mondatában elmagyarázza, hogy az USA-ban a szenátus kétharmados többsége kell a legfelsőbb bíróság tagjainak megválasztásához :)))))))
Az amerikai alkotmány vonatkozó része így néz ki :
He shall have Power, by and with the Advice and Consent of the Senate, to make Treaties, provided two thirds of the Senators present concur; and he shall nominate, and by and with the Advice and Consent of the Senate, shall appoint Ambassadors, other public Ministers and Consuls, Judges of the Supreme Court, and all other Officers of the United States, whose Appointments are not herein otherwise provided for, and which shall be established by Law: but the Congress may by Law vest the Appointment of such inferior Officers, as they think proper, in the President alone, in the Courts of Law, or in the Heads of Departments.
A pontosvessző azt jelzi, hogy a szerződéskötéshez valóban kell a kétharmados többség, de a legfelső bíróságba jelöléshez bizony elég az egyszerű többség.
P.S. Amúgy igaz, hogy háromötödös többség kell ahhoz, hogy a kisebbség esetleges obstrukcióját (a filibustert) megakadályozzák.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517195-6ae1c42e0c8b9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517195&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517195-6ae1c42e0c8b9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517195-6ae1c42e0c8b9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Ez is egy megoldás. 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Felhaborito ???? Semmi felhaboritot nem eszleltem az utobbi idoben. Azok az emberek akik most kitalaljak, hogy mennyire kulonboznek egymastol, husz eve meg annyira hasonlitottak egymasra :)))
az első ? természetesen !
@jotunder: Ez utóbbit sajnos nem értem, ugyanis viszonylag kevés dologra emléxem 20 évvel ezelőttről (igaz, az a kevés számomra meghatározó, de társadalmilag/politikailag aligha fontos:)). Mesélj, kitől különbözöm, azok közül, akikre akkor még hasonlítottam?!
@tanarseged ur:
„”Ez utóbbi téged valszeg nem zavar, ettől neked még lehet tuti a Horthy, mint említetted volt” (írod te)
vs
„Horthynak is legfeljebb egy közepes osztályzatot adnék, ha már osztályozgatunk” (írtam én)”
A gazdasági kérdések számodra fontosabbak, mint az alkotmányosok, írtad szintén te. Ha már szövegértés, olyat nem írtam, hogy neked H-rsz. általában hurrá, hanem azt írtam, hogy ettől még.
„”Mivel nem te vagyok, ezért aztán nem maradnék meg a kinyilatkoztatás szintjén” (írod te)
vs
„nagyjából így gondolom, de tudom, hogy nincs nálam a bölcsek köve, és fennáll a lehetőség, hogy butaságot beszélek, szóval kb. annyira komoly, mintha sör mellett beszélgetnénk” (írtam én)”
Ja, nem tudtam, hogy sör mellett nem ér érvelni, bocsi :).
@Vitéz Kőbányai Világos: Metafora, kollega, metafora.
@jotunder: Még mindig nem értem… Virág elvtárs, elismerem, én egy hüje vagyok!
@Vitéz Kőbányai Világos: Azt írtad: „ettől neked még lehet tuti a Horthy, mint említetted volt”. Sehol még csak hasonlót sem említettem.
V.K.V. nick – szövegértés 0:1
Sör mellett pedig lehet érvelni (meg is tettem, csak tán nem vetted észre), de kinyilatkoztatást emlegetni azután, hogy a „kinyilatkoztató” maga minősíti a szavait sör mellé illő laikus véleménynek:
V.K.V. nick – szövegértés 0:2
@Vitéz Kőbányai Világos: Születésekor a legtöbb ember hasonlít egymásra: kicsi, gügyög, néha bömböl, beszarik. A hasonlóság sok ember esetében később is megmarad: nagy lesz, gügyög, néha bömböl, és szarik bele.
@Vitéz Kőbányai Világos és @tanarseged ur: Tényleg nincs értelme ilyesmikről ezen a szinten vitatkozni. A gazdaságpolitika egy optimalizációs probléma: adott feltételekkel hogyan lehet nagyobb jólétet/GDPt/gazdasági növekedést/foglalkoztatottságot/szavazatot stb elérni.
Amit ti csináltok, az kiragadott, anekdotaszerű epizódokkal való vagdalkozás. Eddig még egy nyomorult szám sem hangzott el egyik oldalon se (évszámokon kívül – látszik azért a bölcsészes beütés). Az ilyen vitákban az a szép, hogy még a kérdést se sikerült eldönteni (mi az összehasonlítás kritériuma), de a választ mindkét oldal tudja (az a rendszer volt sikeresebb gazdaságilag, amit ideológiailag jobban szeretünk, csak még ki kell ezt mutatni). Nem véletlen, hogy szövegértésesdibe torkollott.
Komolyan nem értem, miért merül fel emberekben hogy nekik mindenképpen a gazdaságpolitikáról kell vitatkozni, ha csak ennyire tellik.
@tollaszerge: Professzor úr, ne legyen ilyen szigorú: ez nem szimpózium, hanem sör melletti beszélgetés, csak sör nélkül. Nem gazdaságpolitikáról vitatkoztunk, hanem történelemről (azon belül gazdaságtörténetről is), de nem baj, ugyanúgy nem értünk hozzá, mint a közgazdaságtanhoz. Ha mond nekünk valami érdekeset a Horthy- vagy a Kádár-rendszer gazdaságáról, számokkal, azt örömmel és tisztelettel olvassuk (talán mondhatom Vitéz Kőbányai nevében is).
@tanarseged ur: Nem szimpozium ? Hmm.. Nem olvastuk el az aprobetut ?? :)))
@tanarseged ur: Mivel baromian nem érek rá, és kezd komolytalanná válni: a lehet szócikket javasolnám a magyar értelmező kéziszótárból. „ettől neked még lehet tuti a Horthy, mint említetted volt”=az általad mondottak alapján ez a körülmény nem zárja ki, hogy számodra tuti legyen Horthy.
Munkásjóestét
@tanarseged ur: Beleneztem a mandinerbe… A Bell es Sebastian nevezetu fogyatekos fraktalelmeleti alapveteseibe, es sokkal jobban megrenditett mint a sima mezei zsidozas.
@jotunder: Miért, szimpózium? Akkor hol a büfé? 🙂 És milyen apróbetűt?
@Vitéz Kőbányai Világos: Csakhogy én magam zártam ki, hogy nekem tuti lenne Horthy. (Nesze! :-)) „Legfeljebb közepes” – amúgy az ajánlat alkuképes, lehet elégséges is.
@jotunder: Azt asztalt csapkodva röhögés mint a megrendülés alternatívája nem merült fel?
@tanarseged ur: Személy szerint engem egyik se érdekel annyira, hogy ilyen mélységekben foglalkozzak vele. A közgazdaságtan számára ezek a rezsimek nemigen hordoznak érdekes kérdéseket (ami persze nem baj, számos dolog van az életben ami nem közgazdaságtan, és mégis érdekes róla beszélni). Ha már XX. század és utána, akkor inkább egy jó survey cikk a new growth theoryról, mint ilyen marhaságok.
De amit tényleg nem értek, az az hogy miért kerül elő mindig a gazdaság(politika), mint érvelési keret, amikor arról megy a vita hogy ki melyik rendszerhez hogy szeret érzelmileg viszonyulni. Racionalizációnak tűnik, amikor emberek közgazdasági-gazdaságtörténeti kérdéseken anyázzák egymást. Mintha másról akarnátok beszélni, de ha arról beszélnétek, akkor lelepleződne hogy ideológiai/világnézeti vita folyik, ezért marad a gazdaságpolitika, mint hadszíntér. Kösz, de nem akarok ebben részt venni.
@tanarseged ur: Globális kétségkívűl te magad zártad ki, ezt nem is vitatom. Ugyanakkor a vitatott mondat elején álló „ettől” szócska kifejezett leszűkíti a tagmondatot arra a részre, amelyre (ha jól emléxem az előző mondatra) eléggé egyertélműen utal. Tehát: attól [az előző mondat tartalmától] még lehet számodra tuti Horthy. Ez nem zárja ki azt a körülményt, hogy nem az. Egyébként – hiszed vagy sem – felfogtam, hogy nem az (úgy kb egy fél nappal ezelőtt). Aminek az inkriminált mondat szólt, hogy úgy tűnik – továbbra is – hogy számodra az említett rendszer pont azon tulajdonsága nem taszító (sőt, potenciálisan rokonszenves), ami számomra a lehető legellenszevesebb.
Egyébként kiválló szórakozás kódolás közben ilyenek okfejteni, sokat jársz ide?:)
@tollaszerge: Egyébként dehogy nem, már csak azzal is, hogy közölted, hogy nem veszel részt :).
Úgy egyébként szerintem a résztvevők egyike sem gondolja, hogy a vitának nincs ideológiai oldala. Van a környéken olyan, aki szerint van ideológia független gazdaságpolitika?
@jotunder: Valszeg nem ők tehetnek róla. A fraktálosdinak két normális terepe van: matematikai (és esetleg egyéb) szaklapok, ill. látványosan színezett ábrák polóra nyomtatása.
A terület szerencsétlenségére sajnos kialakult egy populáris irodalom arról, hogy minden fraktál, a tengerparttól kezdve a pénzügyi folyamatokig, és a fraktál, mint fogalom, önmagában hasznos astrukturális modelljét adja mindennek a világon. Sokan írtak ilyesmikről popular science könyveket, amiket a szellemileg kevéssé pallérozott olvasók hajlamosak úgy letenni, hogy 1. a fraktál, az milyen tuti dolog, 2. ők most tkp. értik a világ működését, mert a világ fraktál.
@tollaszerge: Nem gazdasági vita volt, hanem olyan vita, ami kifejezetten sör mellé vagy blogba való: „melyik rendszer volt kevésbé rossz?” (Mert abban azért egyetértés van, hogy jónak nem voltak jók.) Ez természetesen ideológiai/világnézeti vita (hiszen valahol ott kezdődött, hogy V.K.V. megkérdezte, mi a fontosabb, a szabadság vagy a pénz), csak van gazdasági vonatkozása is.
@Vitéz Kőbányai Világos: „számodra az említett rendszer pont azon tulajdonsága nem taszító (sőt, potenciálisan rokonszenves), ami számomra a lehető legellenszevesebb.”
És mi is lenne az?
„Egyébként kiválló szórakozás kódolás közben ilyenek okfejteni, sokat jársz ide?:)”
Ülök a gép előtt, dolgozgatok, néha benézek. Ritkábban kellene, olyan ez, mint másnak a cigiszünet (ami aztán egyre nagyobb időt tölt ki). 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Elmondod, hogy szerinted hol jön be az ideológia pl az inflációs célkövetés rendszerébe? Persze nem kétlem, hogy neked sikerül belehozni (kellően tehetséges emberek a szorzótáblába is tudnak ideológiát rakni), csak arra vagyok kíváncsi, hogy mit ad hozzá a kérdéshez az ideológia.
@tollaszerge: Ha a világ fraktál, akkor – mivel a világ részei vagyunk – mi is mindannyian fraktálunk. Te is fraktálsz, én is fraktálok, Jótündér is fraktál.
@tollaszerge: „Az egykulcsos adó a jobb, vagy a progresszív?” Ebben van ideológia?
@tollaszerge: @tanarseged ur: Tanársegéd úrral értek egyet. Egyébként én pl. azok közé tartozom, aki szerint minden döntés ideológiai döntés, de erről is vitatkozhatunk. Persze minden döntést vissza lehet vezetni akár például egyéni szükségletekre is. Egy elmélet sem tökéletes (épp ezért vitatkozunk).
„mi is lenne az?”
Az alkotmányosság és a pénz közti priorizálás.
@Vitéz Kőbányai Világos: „Az alkotmányosság és a pénz közti priorizálás.” – majdnem megkértelek, hogy fejtsd ki bővebben, mert nagyon nem értem hogy mi a túró köze van ennek a kérdéshez, de aztán rájöttem hogy jobb ha mégse, inkább elmegyek a mandinerre fraktálnak.
@Vitéz Kőbányai Világos:
Kőbányait vagy Sopronit?
Szőkét vagy barnát?
A kávét egy vagy két cukorral?
Ezek is ideológiai döntések?
A pénzt pedig azért tettem a szabadság elé, mert igazából mindkettő kéne, és nekem úgy tűnik, hogy a pénz (a fejlődő gazdaság) mellé előbb-utóbb jön a szabadság, míg a pénz nélküli szabadság előbb-utóbb elvész (lerohad, széthullik az állam, vagy mások elfoglalják).
(Persze nem is tudom, van-e rá példa, hogy egy viszonylag szegény országban létre tudott jönni és stabilan fenn tudott maradni a demokrácia. India? Az is jó kérdés, mennyit lehet visszamenni a történelemben, hogy a példák még jók legyenek. Pl. athéni demokrácia játszhat?)
@tollaszerge: A fenti kommentemben kifejtett alacsonyröptű gondolatmenetről van szó. Professzor úr, vagy menjen innen és dolgozzon, vagy vegye le a zakót és a nyakkendőt, gyűrje föl az ingujját, és igyon egy sört, mielőtt beszélget velünk! 🙂
@tollaszerge: Ezzel spec mi a baj? (oké, egy cseppet kevésbé magyartalan fogalmazást talán megért volna a kérdés. mandinert viszont nem olvasok, de ha jól sejtem sértegetni akarsz.)
@tanarseged ur: Hát a Kőbányai vs. Soproni kérdés mindenképp politikai, legalábbis számomra, de szerintem ezt sejtetted :).
Egyébként azért ezek a kérdések sem merülnek fel csakúgy a semmiben. Komolyan nem hallottál még (csak hogy e.g. vegyünk egy valóságtól természetesen teljesen elrugaszkodott példát) egyetlen társaságot sem késhegyre menő vitát folytatni pl. arról, hogy Kőbányai vagy Soproni? Spec én nem szoktam, mert leszarom (ja, hasonlítok a 25 évvel ezelőtti önmagamra :)), de ettől még ez egy vér komoly ideológiai kérdés, ami nekik még fontos is.
A kv cukrozás és az egézséges életmód mindenek felett állásáról szóló vitákra nem hoznék példát, mert erről speciel kiugrom az ablakon.
Egyébként meg barnát, és ezért még ölök is :D.
A második rész:
index.hu/belfold/2010/07/26/orban_nem_kell_eros_koztarsasagi_elnok/
-hát, nem is lesz erős..
@Vitéz Kőbányai Világos:
Tengerparti nyaralás vagy alpesi?
Metál vagy elektronikus zene?
Német autó vagy japán?
Fehér bor vagy vörös?
Kutya vagy macska?
Lem vagy Asimov?
Sakk vagy go?
Nem szeretném, ha mindenből ideológiai kérdés lenne… Más kérdés, hogy sokan azt csinálnak belőle – legyen az ő bajuk.
(+1. kérdés: Ideológia vagy ízlés? :-))
A „demokrácia és szegénység vagy autokrácia és prosperitás?” viszont valóban ideológiai kérdés.
@tanarseged ur: Nem válaszolnék egyesével, ha megengeded, de a Lem vagy Asimov, mint teljes egészében ideológiamentes kérdés, azért nekem kissé erős. (Önmagában az is pl., hogy a blogmotoros helyesírás ellenőrző mütyűrke Asimovot felismeri, Lemet meg nem.)
Valszeg nem itt fogjuk eldönteni, hogy vajon minden választás értékválasztás-e, és minden érték ideológiai elem-e, mindazonáltal én továbbra is tartom, hogy igen (a fenti kérdések szétkapása nélkül is).
Azt meg, hogy demokráciában jobb-e szegény rendszerpártinak lenni, vagy autokráciában gazdag ellenzékinek, egy pár év múlva válaszolnám meg (jobb esetben :)).
@ jotunder · orulunkvincent.blog.hu 2010.07.26. 14:02:27
„Nem vagyok hajlando azon keresztul definialni magam, hogy melyik rendszert utalnam jobban elmeletileg.”
Telitalálat.
@ tanarseged ur 2010.07.26. 18:24:58
” (Persze nem is tudom, van-e rá példa, hogy egy viszonylag szegény országban létre tudott jönni és stabilan fenn tudott maradni a demokrácia. India?”
Fején találtad a szöget, Indián kívül nincs nagyon. Talán Costa Rica, de az már nem is annyira szegény. A politológusoknál évekig ment a vita, hogy mi az összefüggés a jómód és a gazdasági fejlődés között. A standard elmélet (modernization theory) szerint jön a jómód és aztán mindenki szép demokrata lesz, mert ha nem jobbágy, akkor szabad akar lenni. Ezzel vannak gondok, de ott még nagyobb probléma merül fel, hogy sokan ránéznek a térképre és azt mondják: nicsak, hiszen a demokráciák mind gazdagok, a diktatúrák meg többnyire szegények (nemrég Szingapúron kívül nem nagyon volt kivétel), úhogy egyértelmű: a jómód demokráciát és a demokrácia további jómódot termel. Nekünk az alábbi (egyéb tekintetben problematikus) cikket tanították, mint módszertani példa arra, hogy hogy kell leleplezni a kiválasztási hibát: mi van ha azért nem látunk szegény demokráciát, mert azok nem élnek túl is diktatúrává válnak? Más szóval minden rezsim instabil gyenge gazdasági teljesítmény mellett, diktatúrából másik diktatúra vagy demokrácia lehet, és demokráciából diktatúra. Rém egyszerű, mégis sokan nem gondoltak erre.
dss.ucsd.edu/~mnaoi/page4/POLI227/files/page1_13.pdf
tanarseged ur 2010.07.26. 11:21:12
„Természetesen az a legjobb, ha egy országban szabadság is van, meg pénz is, de ha csak az egyik, akkor inkább legyen pénz.”
OK. De feltehetően Te sem állítod, hogy a gazdasági fejlődésnek teljesen alá lehet rendelni a szabadságot, ennek vannak határai, vagy tévedek? Nyilván egy bizonyos mértékű szabadság nélkül a tartós gazdasági fejlődés sem működik, és fordítva is aláírom, hogy igazad van. De nem csak erre gondolok. Egyrészt a szabadságjogoknak van egy önértéke, és nem hiszem pl., hogy szerinted kívánatos lenne egy tömeggyilkos rezsim, ami jó GDP számokat produkál (és itt most csúnyán összemostam a demokráciát a szabadságjogokkal, de erre most nincs idő). Bár nyilván lehetetlen konkrét határokat húzni, de feltételezhetően van egy határa annak, hogy mennyi szabadságot érdemes feláldozni egy egységnyi GDP-ért, és azon belül sem mindegy, hogy milyen szabadságról van szó. Másrészt a diktatúrával ellentétben a jól működő (!) demokrácia lehetőséget ad arra, hogy az elkúrás esetén vérontás nélkül leváltsd a kormányt, és a független intézmények a modern demokratikus rendszerben azt a célt szolgálják, hogy a potenciális elkúrást megállítsák (az, hogy eddig nem működtek megfelelően, az inkább a megerősítésük mellett szóló érv, és nem a de facto kiiktatásuk indokoltságát támasztja alá). Harmadrészt egy bizonyos fejlettségi szint fellett megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy ragaszkodunk a szabadságunkhoz és a demokráciához akkor is, ha az történetesen kevesebb plusz jómódot termel akár egy teljes évtizeden keresztül, mint amelyet a hihetetlenül meggazdagodott Szlovákia tapasztalt. Tudom, hogy sok a szegény az országban, de ez konkrétan az a probléma, amivel a Fidesz azelőtt sem foglalkozott (érdemes pl. a Gini koefficiens fejlődését összevetni a különböző kormányok alatt) és a jelek szerint most sem fog. Amúgy meg értem én, hogy sokan szorult helyzetbe kerültek az elmúlt években és sokkal jobb volt az Orbán-kormány alatt, amikor a feleségem kezdő orvosként 52 ezret vitt haza nettó, de azért ez mégsem Mozambik, ahol a középosztály éhezik. Más szóval véleményem szerint marhaság, hogy az Orbán kormánynak engedélyezzük már a demokratikus intézmények gyengítését, potenciális szétverését, ha megint felturbózzák a GDP növekedést az elmúlt nyolc év x%-ról x+2%-ra. Ennyire nem vagyunk csórók, és most nem csak magamról beszélek.
@ulloiut: Tudomásom szerint Costa Rica kifejezetten jó hely a környezetében lévő többi országhoz képest.
@ulloiut: Na most megtudtam, hogy fent a modernization theory laikus propagálója voltam. Kösz a cikket!
@ulloiut: Ezzel a hsz-eddel nem nagyon van vitám. Talán csak ennyi:
1) A Gini-együtthatót ha jól tudom, nem a szegénység, hanem az egyenlőtlenség mérésére használják (nem ugyanaz). A szegénységet valami olyasmivel mérik, hogy hányan vannak a medián jövedelem 60%-a (?) alatt. A Gini-eh. pedig Mo-n viszonylag alacsony.
2) Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi javulásért cserébe mennyi nyomulást bocsátunk meg, csak nincsen sok értelme. Azért, mert ez egyrészt úgyis múlik azon is, hogy valakinek eleve mennyire volt szimpatikus vagy ellenszenves a Fidesz, meg azon, hogy mik lesznek az alternatívák 2014-ig, sokunknál pedig valójában utólag dől majd el 2014-ben, és nem most szabjuk meg előre a követelményeket. És persze az is számít (talán ez a legfontosabb), hogy a dolog az egyén helyzetétől is függ: szerintem pl. ha (tegyük fel) Pintér belügyminiszter csapatai rendet tesznek Borsodban, akkor az ottaniak egy része vszleg azt sem bánná, ha Mo. királysággá alakulna I. Viktorral mint uralkodóval.
@tanarseged ur: Costa Rica egy tipikus orbáni demokrácia. Harminc évig volt egy erős embere, aki hol formálisan, hol informálisan vezette az országot amelyet a saját képére formált. A világon nincs még egy demokrácia, amelyet ilyen mértékben alakított egy konkrét vezetője. Na ő látod kitalálta Costa Ricát.
@jotunder: És jól találta ki? (Tájékozottnak tűnsz latin országokban – Spanyolország, Chile és most Costa Rica.)
@tanarseged ur: A látszat csal.
@jotunder: Az általad leírtak alapján felteszem, van valami véleményed is arról, hogy jól találta-e ki Costa Ricát az illető. Csak ennyit kérdeztem. Nyugi, nem fogom szentírásnak venni. 🙂
@ tanarseged ur 2010.07.27. 09:47:24
„Tudomásom szerint Costa Rica kifejezetten jó hely a környezetében lévő többi országhoz képest.”
Az, én is mindig mint latin-amerikai mintaország összefüggésében hallottam róla. Nem negatív példaként említettem, hanem mint példa egy demokráciára, amely szegénysége ellenére stabil volt. Indián kívül más nem jutott eszembe. Egyébként nagyon ritkán hallani az országról, leginkább olyan érdekesség kapcsán, hogy nincs hadsereg, meg amúgy is jól élnek. Most egy picit wikiztem, de nem látom az orbáni jelleget. Van egy viszonylag domináns pártjuk, ami azért vesztett választásokat és újabban nem is annyira domináns, de ilyen volt más demokráciákban is (Olaszország, Írország, Japán – bár belegondolva ezek jó példák arra, amire jótündér feltehetően célzott). Az elnökök közvetlenül nem újraválaszthatók és nem is látok olyat, aki sok cikluson keresztül kormányzott volna. A hadsereg felszámolása zseniális húzás volt figyelembe véve a latin-amerikai puccsok sorozatait, és ezen túlmenően is egy szociáldemokrata mintaországnak tűnik felületes vizsgálat alapján. Amúgy egyszer a kommunista pártot is betiltottak, úgyhogy a baloldali politika ellenére még azzal sem lehet vádolni őket, hogy a szélsőséggel szimpatizáltak volna.
tanarseged ur 2010.07.27. 10:26:08
„szerintem pl. ha (tegyük fel) Pintér belügyminiszter csapatai rendet tesznek Borsodban, akkor az ottaniak egy része vszleg azt sem bánná, ha Mo. királysággá alakulna I. Viktorral mint uralkodóval.”
Szerintem ettől függetlenül sem lenne ellenükre. A gond nem ott van, hogy mivel jutalmaznák a sikert, hanem hogy sokan, akik most az autokratikus kormányzást szeretnék, nem gondolnak abba bele, hogy mit lehet avval csinálni, ha már nem annyira jó és ragyogó, mint az elején volt. A demokrácia lényege, hogy kivághatod a francba, ha már nem tetszik, és lehet, hogy most nagyon vonzónak tűnik sokaknak lemondani erről, ha sikeres a kormányzás, de ha egyszer lemondtál róla, nehéz visszaszerezni. Tudom, hogy sokan nem bánják a diktatúrát és nem kevesen vágyna is rá, de magam részéről nem értem, hogy bármely sikeres kormányzás hogyan alapozhatna meg életre örök/hosszútávú és főleg kontroll nélküli bizalmat bárkiben. Az, hogy a Fidesz nekem különösen antipatikus, az e tekintetben mellékes: sem Magyarországon, sem a világon bárhol nincs olyan szervezet vagy egyén, akit diktátorként szívesen látnék (de Magyarországon különösen nincs 🙂
De nem ez a lényeg: amit szerintem Te nem értesz (vagy nem fogadod el) az az, hogy a demokrácia megfelelő működéséhez (azaz a kormány kontrolljához és a leválthatóság lehetőségéhez) számos intézményes biztosíték kell. Ha egy demokrácia tökéletesen működik, akkor nagy a transzparencia, jól kordában tarthatók, ellenőrizhetők és leválthatók a kormányok, ha rosszul működik, attól még nincs feltétlenül diktatúra, de jóval kevesebb a kontrol a kormány működése fellett és (ceteris paribus) nagyobb a valószínűsége annak, hogy a rossz kormányzás következmények nélkül marad és nehéz megszabadulni egy rossz kormánytól. Magyarországon eddig sem működött jól a demokrácia, Orbánék most minőségi rombolást hajtanak végre, aminek akkor is káros következményei lesznek, ha történetesen a GDP növekedés 1-2-3%-kal magasabb lesz, amit természetesen meg fogunk köszönni nekik, még akkor is, ha a ciklikus hatásokat figyelembe véve nem biztos, hogy az ő érdemük lesz.
tanarseged ur 2010.07.27. 10:26:08
„1) A Gini-együtthatót ha jól tudom, nem a szegénység, hanem az egyenlőtlenség mérésére használják (nem ugyanaz).”
Így van. De a jövedelmi egyenlőség és a szegénység nem teljesen független egymástól. Ha egy országban nőnek a reáljövedelmek, mint ahogy ez messze nem kielégítő mértékben, de megtörtént az elmúlt években (nem folytonosan, de összességében igen) és emellett stagnálnak vagy csökkenek a jövedelmi egyenlőtlenségek, akkor bár statisztikailag elképzelhető, hogy emellett nő a szegénység, de a reális forgatókönyvek szerint nem valószínű.
És most késő estig menekülök mindenféle vita elől 🙂
@ulloiut: Figueres elnokre gondoltam. (nezd meg a wikin, az o elodjet Calderont, es ugy altalaban a Calderon kontra Figueres tortenetet).
@ulloiut: Nem kell bemutatnod és reklámoznod nekem a demokráciát: jól megvagyok vele. 😉 A diktatúráról, meg a Horthy-, meg a Kádár-rendszerről főleg azért vitatkoztunk itt Vitéz Kőbányai Világossal, mert az jó szórakozás, és itt még egy fontot sem kellett fizetni érte. 🙂
Valójában ez az egész arról szól, hogy mennyire is kellene felháborodottnak lennünk vagy aggódnunk a Fidesz-kormány bizonyos húzásai miatt. (A játék kedvéért föltéve persze, hogy ez számít valamit.) Erre pedig elég nehéz válaszolni, már ha egyáltalán lehet, ugyanis így kb. 2,5 hónap után még nem nagyon vannak mérhető kritériumaink (GDP, adósság, foglalkoztatottság, különböző demokráciaindexek).
Azzal kb. számolni lehetett, hogy a Fidesz igyekszik majd minden pozíciót elfoglalni, lesz Lex Répássy reloaded, meg egy kis kultúrkampf (és még csak a ciklus elején vagyunk!), meg majd esünk az Economist demokráciaindexén – mennyit is? mondjuk 7,44-ről 7,04-re? Nem mondom, hogy ez jó. Sőt: rossz. De kezeljük a helyén. (És egyelőre persze nem tudni, hol a helye. Utólag majd okosak leszünk.)
@ulloiut: irtam rola egy rovid posztot.
@tanarseged ur:
„és itt még egy fontot sem kellett fizetni érte”
Niche! Niche! Matoooooolcsy úúúr! 😉