SZEMERÉDI ENDRE ABEL-DÍJAS !!!!
Eredeti szerző: jotunder
Ma tessék nagyon büszkének lenni, mert ami most történt, az egy igazi nagy magyar embernek a méltó kitüntetése. Ha van magyar virtus, magyar gondolat, ha van hungarikum a matematikában, akkor az a Szemerédi Endre munkássága.
A természetes számok egy sűrű részhalmazában pedig, igen, hölgyeim és uraim, van tetszőlegesen hosszú számtani sorozat. Ez annyira nehéz dolog, hogy nem is lehet igaz, hogy azon a módon, ahogy ezt Szemerédi Endre anno megcsinálta, meg lehet csinálni. Az bizony mérhető a nagy valószerűtlenségekhez, a napraforgókhoz Van Gogh képein, vagy ahhoz ahogy Ray Charles elkezdi a Georgia on my mind-ot.
De mégis megcsinálta. Mert van úgy, hogy Magyarország felett is elszáll egy angyal, és nem csak balsors sújt. Időnként merünk mi is (legalábbis ő) nagyok lenni.
Van egy tétele, a Regularitási Lemma, aminél magyarabb dolgot nehéz elképzelni, ami ugyanúgy hozzánk nőtt, mint Puskás cselei, Bartók kottafüzete vagy egyszerűen csak a csirkepörkölt nokedlivel. Ma jó magyarnak lenni.
UPDATE: remiz kolléga találta ezt a kiváló linket Szemerédi munkásságáról.
A képen: Szemerédi Endre a Maracana Stadionban a Flamengo: Figueirense meccen :))
@Dr. simonmondja.: azért nincs közvetlen alkalmazása, mert az ember pici a nagy rendszerekhez képest.
pl vegyük a facebook kapcsolati hálót.
mondjuk fenn vannak 100millióan.
de egy embernek max 1000 ismerőse van(kivéve azt az elhanyagólható számú gyűjtögetőt).
ez emberi adottság, hogy nem bírsz 1000-nél több még futólag sem összeismerkedni életedben.
és akkor is 1000 lenne ez a szám, ha 1200 milliárdan élnénk a Földön és mindenki fenn lenne a facebookon.
A Szemerédi lemmája akkor mondana újat(a fb kapcsolati hálóra), ha mindenki ismerné mondjuk az emberiség felét.
én aszittem a repterek nem ilyenek(mint a facebook),
de a jotunder azt mondja, hogy minden ilyen, amit az ember csinál.
amúgy meg egy neked tetsző megfogalmazás+ gyakorlati alkalmazás (most kérek elnézést, vicc,vicc!):
minden fideszmaffia felbomlik nagyjából egyforma oligarchákra, akik egymás közt az élet minden területén (építóipar, kultúripar stbstb.) önmagukhoz képest teljesen átlagos kapcsolatban vannak egymással.
@remiz: Igen, nem áll tőlem távol ez a példa. Mondjuk tegnap átestem egy kisebb gyorstalpalón, szóval a gráfdarabolás már megvolt és a pszeudorandom is… Mégha nektek vicces is…
@remiz: Amit az ember csinál… Például én, mint nick, jó időben, max valamennyi másik nickel tudok kapcsolatba lépni, és többszörösüket megtartani, mint emlékképet. De egyszerre zavarja a vételt, ha sokan lépnek be a hálóba.
Ezért van, hogy a nagyon pörgő kommentoldalakon már földarabolódnak a beszélgetők csoportokra, vagy egyfajta véleményt egy pontnak tud tekinteni az ember, amihez egy él vezet.
@Dr. simonmondja.: És mi befolyásolja – elsősorban – a kialakult csoportok méreteit? A téma, vagy a résztvevők tájékozottsága?
(Pl. Így aktualizálva olyan emberek is felismerik az elmélet gyakorlati használhatóságát, akik sikítva elmenekülnek JT leírását olvasva. 😛 )
@acs63: ennek tenyleg semmi koze sincs a regularitasi lemmahoz. eloszoris mi lenne az a graf ??? X kommentalja Y-t, akkor ossze vannak kotve ? ez az egesz akkor lenne „alkalmazhato”, ha az indexen az lenne igaz, hogy egy tipikus kommentelo az osszes tobbi kommentelonek mondjuk a felenek, otodenek, whatever, az irasait kommentalja, ami ugye nagyon tavol van az igazsaghoz. a toredeket kommentaljak az emberek a tobbieknek, meg a grafomanok is.
a masik problema az, hogy a Szemeredi tetel kicsi grafokra nem mond tul sokat, es minden graf ami a mi vilagunkat irja le, inkluzive a vilagegyetemet, ebben az elmeletben nevetsegesen kicsinek szamit. a regularitasi lemma a grafelmeletben volt hatalmas attores, irgalmatlan mennyisegu tetelt csinaltak meg vele, es azert „csak „otszaz koruli az idezettsege, mert annyira resze a kulturanak, hogy csak megnevezik, de nem idezik, mert ugyis mindenki tudja, hogy mirol van szo.
Mivel matekben bízvást mindent elhiszek JT-nek, engem leginkábba az Ő őszinte és virgonc öröme töltött el, amikor beszámolt Szemerédi Abel díjáról. Azóta elolvastam remiz olvtársunk linkjét is ( W.T. Gowers ) amelyben ismerteti Szemerédi munkásságát ( ez kb. az a legmagasabb határ, amit még megértettem ) Jó volt közben egy csomó magyar matematikus nevét olvasni
@jotunder: 🙂
Nem egészen OFF: Ha valamiért haragszom a „közszolgálati médiumokra”, az az ellenőrzött ismeretterjesztő műsorok hiánya. Olyan, ahol közérthetően és egyszerűsítve vannak a kívülállónak bonyolult események. Nem egyfajtára, hanem egymásra épülőre gondolok. (Gyerekeknek a „Volt egyszer…” sorozat, kisdiákoknak az Öveges-féle ismeretterjesztés/hangulatjavítás, szabadegyetem sorozat, stb.)
A jelenlegi „ismeretterjesztő” csatornákon rengeteg félreinformálás történik, sokszor trehány fordítás miatt. Sajnos ezek a hibás infók is beépülnek a köztudatba, később pedig viták forrása lesz a közbeszédben.
Nem lehetne érdeketek nektek – elméleti tárgyakkal foglalkozó kutatóknak – is beszállni egy ilyen ismeretterjesztő projektbe? Talán az átlagember is megértené, hogy nem csak a ceruzakortatással foglalkoztok.
Valahogy’ szétszakadt felénk a világ. A „dolgozók” nem tudják megkülönböztetni a kutatót a léhűtőtől…
Egy ilyen sikernél megmozdul valami, aztán kifújt!
@acs63: ceruzakortatás=ceruzakoptatás
Elnézést!
@jotunder: Erre találtam valamit 🙂
old.hirado.hu/videotar/?id=42678
@acs63: Jó, akkor ez nem alkalmazás, csak hülyéskedés. És innen folytatva…
Nem tudom hány ember kapcsolódik be egy témába, mert az olvasók száma nem látható, mivel időben szétszórtak és egyenként se elkülöníthetők, mert akár ismételt letöltés is lehet.
Ezért egy téma szétspriccelését inkább a később jelentkező hatások alapján lehet látni, amik később megírt feldolgozások, vagy egyre gyakrabban visszaköszönő mémek alapján becsülhető meg.
A helyben kommentelők legfeljebb az érdeklődést vonzzák, mint a balhé a nézelődőket.
A csoportméret a pankráció szinvonalától függhet talán.
Vagy a durvaságától.
@Dr. simonmondja.: Én nem érzem „hülyéskedés”-nek. Azzal, hogy kiigazítják (vitatják) véleményünket a jelenlevő szakemberek, mi is tanulunk, akár matematikáról, akár közgazdaságról (stb.) van épp’ szó.
A tanulás nagy hibája, ha nem kérdezünk vissza, ha nem értjük az anyagot, de nagyobb, ha azt hisszük, hogy értjük!
Én a közös tanulás híve vagyok, nem a steril dolgok bemagolásáé.
@acs63:
A matek nagyon kemény és a legsterilebb dolog talán, ami létezik.
De úgy tanul a gyerek, ha játszik…
http://www.youtube.com/watch?v=k1Kj4T4wsdM&feature=related
@Dr. simonmondja.: steril ? :))))
@Dr. simonmondja.:
Gyönyörű emberek a bushmanok és kedvenc állatom a kalahári borz ( honeybadger a neve) ………
Steril, azmiaz ?
Legyen akkor a steril valami, ami nem maszatolható.
@jotunder: kezd hatni a viszki. Imádok örülni a magyar reálsikereknek. Még hempergek a büszkeségben a külhoni haverjaimnál! Köszi Szemerédi Bandi bá!
@Dr. simonmondja.: Nem steril. A „steril” valami végleges, nem változó. Szerintem inkább „száraznak” szokták nevezni, de ez sem teljesen igaz.
Én inkább „logikusnak” nevezném és – bár nem könnyű – szép, tiszta is a maga módján. Rengeteg játék alapul a matematikán, a logikán. (Gondolj a sakkra, sodokura!)
@tyto: nagyon rosszul. a nevemet még sihederkoromban akasztották rám, mert rém nyugis természet vagyok, oszt’ sohasem kapkodok. a filmszakmához annyi közöm van, hogy… asszem semennyi.
amúgy köszi a korrekciót, mindenképpen felhasználóbarát megoldás 🙂
@Dr. simonmondja.: na látod, Te legalább már itt tartasz. én ugyan matek „főszakiránnyal” kezdtem az alsóbb oktatási szinteket, de aztán integráláson és deriváláson túl már tudatosan nem mentem.
nekem a gráfdarabolás innentől maximum annyit jelent, hogy a volt agrárminisztert valaki különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben részesíti, és azt hiszem, ez már így is fog maradni.
Nagyon jó látni, hogy vannak ilyen emberek, mint Szemerédi. És egyszerre van meg benne, ami sokszor külön van az emberekben, az ösztönös jóság és az intelligencia.
nol.hu/lap/tudomany/20120322-a_szeretni_valo_ember
index.hu/tudomany/2012/03/23/a_rendet_keressuk_a_kaoszban/
@Pelso..: zseniális :)))
több info idősebbeknek és haladóknak:
terrytao.wordpress.com/2012/03/23/some-ingredients-in-szemeredis-proof-of-szemeredis-theorem/
@jotunder: a kommentet nézd:))
Peter Cameron vette észre, hogy Stanislaw Lem egyik regényében Az Úr hangjában, szó van egy kombinatorikai tételről, amelyről később kiderül, hogy egy ergodikus tétel valójában.
ráadásul a tétellel kapcsolatban lévő szereplőnek
magyar keresztneve van.
ez annyira gyanúsan a Szemerédi és a Fürstemberg tétel kapcsolatára utalt, hogy Cameron azt gondolta, hogy ez utólag került be az angol fordításra.
megnéztem az eredeti lengyel verzió alapján készült fordítást a neten, és megtaláltam benne. tehát Lem egyszerűen csak ráhibázott :))
@jotunder: Cameron arra utal, hogy esetleg az 1978-as második kiadásnál írta bele Lem ezt a részt Szemerédi eredményeinek ismeretében és az angol fordító is ebből dolgozott. Valójában az 1968-as első kiadású lengyel szöveget kell megnézni, hogy lássuk, hogy Lem tényleg látnok volt-e.
„Wiele wysiłku kosztował mnie dowód, że Dillowska kombinatoryka wariacyjna jest tylko niedoskonałą aproksymacją ergodycznego teorematu!”
Ez a mondat benne van a 68-as kiadásban is. 🙂 Wow.
@jotunder: Mentettem, könyvjelzőztem, kinyomtattam!! -ha ritkán is, de akadnak még érdemes pillanatok.
@Pelso..:
„Olyan az egész, mint egy katedrális: valaki az alján meghúzza az egyszerű falakat, de a tetején gyönyörű formák épülhetnek. Én csak felhúztam pár falat.”
Ez az ember……..szeretnivaló, tényleg..
@Pelso..: A matekhez ugyan elég hülye vagyok, viszont már azelőtt tudom, milyen stratégiát választ Nadal, hogy kijönne a pályára. Sovány, de vígasz.
@aronsatie: igyekszik azzal megzavarni az ellenfeleét, hogy a seggében turkál? 😉
Rokonszenvesnek, de kicsit túljátszottnak éreztem ezt a szórakozott professzor figurát. De ma beszéltem öreg rokonnal, aki egyetem óta ismeri Szemerédit, és azt mondja, IRL is minimum ekkora arc:)
A Gowerst pedig már ezért a mondatért érdemes volt elolvasni:
An important and not sufficiently appreciated aspect of mathematics is that the result you prove is often less interesting than the methods you use to prove it.
@slowmotion: Azt a tévénéző láthatja csak, és semmi olyanra nem gondoltam, amit az angol gamesmanshipnek hívna (tehát még a szerva előtti hosszas tökölésre sem).
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=539737
@Pelso..: :)))
@jotunder:Ritka élvezet olvasni, gyakran megnyitom a múltkori interjút is)
Esetleg nem tudsz valami alapítványfélét, amely akár közvetve is, de tudja támogatni a munkásságát.?
@Pelso..: Végtelenül szimpatikus ember, nem bánnám ha naponta olvasnék tőle egy interjút. Ő persze valszeg igen 🙂
@tollaszerge: Van egy kis saját dossziém, amibe gyűjtögetem az élet szép dolgait. Ő egyik főhelyen))
@Pelso..: A Bolyai Janos Matematikai Tarsulat talan ilyen.
Magyarorszagon honapok ota nem lett hasznalni a MathSciNet-et, ami talan a legfontosabb internetes segedkonyvtara a matematikai kutatasoknak.
@jotunder: Ok, kösz.
Ma két órakor adja át az Abel díjat Harald király Szemerédi Endrének.
http://www.abelprize.no/
mta.hu/data/cikk/12/99/7/cikk_129907/Programhefte_20121.pdf
mta.hu/mta_hirei/akademiai-kutato-kapta-az-informacioelmelet-legmagasabb-rangu-elismereset-130234
szerintem a legfontosabb eredmenye az amit Marton-Talagrand egyenlotlensegnek neveznek.
venni kell egy tetszoleges masik eloszlast, ami azert nincs nagyon messze a Gausstol, tehat abszolut folytonosak.
ekkor ket dolgot lehet csinalni. 1. venni kell a masodik eloszlasnak az elsore vonatkozo sztandard entropiajat. 2. valami olyasmit kell megerteni, hogyha valaki at akarja pakolni az egyenesen levo tomeget, a masodik eloszlas szerint, akkor az mennyibe kerulne neki, felteve ha egy x pontbol az y pontba elvives fajlagos koltsege az x es az y tavolsaganak negyzete.
a Marton-Talagrand egyenlotlenseg azt mondja ki, hogy 1 nagyobb mint 2.
math.univ-lyon1.fr/~villani/Exposes/CP-final.pdf
ő egy nagyon híres matematikus, fields érmet kapott két éve. a hetedik oldalt érdemes megnézni.
inforadio.hu/hir/belfold/hir-554554
@Pelso..: ma az alábbi kezdetű hírlevelet kaptam a netrisk.hu-tól:
„Tavaly év végén az érintett autósok mintegy 28%-a váltott KGFB-t, míg az év közi évfordulós autósok esetében ez a szám már csak 12% volt. Ez több, mint 200%-os csökkenés!”