Târgu Mureş és a székely autonómia
Eredeti szerző: jotunder
A tervezett Székelyföld autonóm terület legnagyobb városa az egykori Marosszék központja, Marosvásárhely lenne. Jóval többen lakják, mint Sepsiszentgyörgyöt és Csíkszeredát együttvéve. A Ceausescu-korszak betelepítési politikájának köszönhetően ebben a városban ma már román többség van. A polgármestert Dorin Floreának hívják. 1990. március tizenkilencedikén súlyos összecsapások törtek ki a helyi magyarok és románok között, öt ember meghalt, több százan — köztük Sütő András — megsebesültek.
„România este stat naţional, suveran şi independent, unitar şi indivizibil.” — ez a román alkotmány első paragrafusa. Románia oszthatatlan és egységes nemzetállam. Ugye, nem gondolja senki komolyan, hogy Romániában a román többségű Marosvásárhely egy székely autonóm terület részévé válhat?
Ha ott élnék, elmentem volna a Székely Menetre. Akkor is tudnám, hogy ez egy reménytelen ügy, de néha reménytelen ügyekért is lehet tüntetni. Van elméleti létjogosultsága a székelyföldi autonómiának? Hogyne lenne. Gyakorlati esélye nincs.
Romániát nem kényszeríthetik semmire, és Magyarországon kívül egyetlen európai ország sem próbálja kényszeríteni. A romániai rakétapajzsot építő Egyesült Államok támogatását is elfelejthetjük.
Romániában a kormányzó erők hatalmas többséget szereztek a választásokon, ott a választópolgárok hatvan százaléka szavazott a győztes pártszövetségre, és nehéz lenne azt mondani, hogy van valamiféle kollektív román népakarat a székelyföldi autonómia mellett. Orbán Viktor teljhatalma semmiféle egyéni és közösségi autonómiát nem tisztel, és most elvárja, hogy egy hatalmas alkotmányozó többség alapvető kérdésben vesse alá magát egy kisebbség akaratának. Azt sem tudják elérni, hogy Székelyföld egységes régió legyen, ez is Románia belügye. Igen, néha más államoknak is van belügye, és néha más államok szarják le ugyanúgy a magyar közvéleményt, ahogy a magyar állam egyes európai véleményeket.
A román állam esetleg hajlandó bizonyos engedményekre a magyar nemzeti kisebbség ügyében, és ezen engedmények kikényszerítésében a Székely Menetnek akár pozitív szerepe is lehet. Abban, hogy a kisebbségek elleni gyűlöletkeltésben élenjáró rezsimszolga, Bayer Zsolt őrjöngésének nem lehet pozitív szerepe, teljesen biztos vagyok. Annak a sok szarházinak, aki politikai előnyt akar kovácsolni mások fájdalmából, nyilvánvalóan semmiféle pozitív szerepe nem lehet, a román politikusok alig várják, hogy erőt tudjanak felmutatni valakivel szemben, és ezek a budapesti hülyék alkalmasnak tűnnek az erő felmutatására.
Most az Olvasó azt gondolja, hogy ez a poszt itt Gyurcsány Ferencet támogatja, mert ő ellenezte a magyarországi tüntetéseket, szemben Bajnaival meg a többivel. Az Olvasó téved, ugyanis én minden magyar politikustól rosszul leszek, amikor az alsó és a felső fogsoruk között levegő kezd áramlani. Én a Gyurcsánynak sem hiszem el, hogy nem a saját privát pecsenyéjét sütögeti, a Bajnainak sem hiszem el, és senki másnak sem hiszem el. Fél évvel a választás előtt miért pont az én hátam legyen tollas?
Targu Mures-Marosvásárhelyen tessék nagyfiúnak lenni, ne a Hősök terén. Hogy tele lett a pelus? Hogy az nem a Széles pénzéről, a pártpolitikai szarról, az értelmiségi cicaharcról szól? Nagyon sajnálom.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519937-6804fbaf94222' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519937&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519937-6804fbaf94222&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519937-6804fbaf94222' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@szandé: hogy te milyen sületlenségeket hordasz össze! Mi az, hogy Trianon azért lett, mert kiegyeztünk?! Elvesztettünk egy háborút, Ausztria is elvesztette, Németország is elvesztette (ők voltak a szövetségeseink), szétesett, megszünt a Monarchia (aminek mi része voltunk), önálló Magyarország nem is létezett, amikor a trianoni békekötés megköttetett.
Nem voltunk abban a helyzetben sem gazdaságilag, sem katonailag, sem közjogailag (mondom, hogy nem létezett önálló Magyarország, csak a Monarchia egy részeként, önálló Magyarország az Trianon óta van), hogy megakadályozzuk.
@jotunder:
Amennyiben az általam közölt számoktól eltekintesz, láthatod, hogy a hsz-em atmoszférája olyan , amely elutasítja a pénzben mért hálát és kötelmeket.
Mindössze néhány adattal támasztottam alá annak a szemrehányásnak és követelt hálának a másik oldalát is.
Az igaztalan kritikákat önérzetből és igazságérzetből indíttatva is meg kell cáfolni, különösen abban az esetben, amikor patikamérlegen mért anyagi oldalról közelítenek meg nemzeti érzéseket.
Erről szóltam.
@Randolph Quirk:
bennünket egy marosvásárhelyi docens- azt hiszem ott is végzett- tanított az egyetemen:
Schmidt Károly gyermek orvos(Schmidt Mari édesapja)
magyar, német, román, francia (ezt von zu Hause) és angol nyelven na meg a gyerekek nyelvén is írt, olvasott, beszélt
@aritus: hát trianon tényleg annak a következménye, hogy az osztrák-magyar kiegyezést követően elmaradt a magyar-román, magyar-szlovák, magyar-szerb és tulajdonképpen a magyar-horvát kiegyezés is.
@ámerika: Te nagyongyökér! Azért jössz át a határon, hogy kapj itteni egészségügyi biztosítást, nyugdíjat! Takarodj haza, ne gazdagítsd az országot!
@Könnyen elkaptuk, uram!: egy unios tagallambol egy masik unios tagallamba, miert ne johetne dolgozni??? en is ezt csinalom. en azt hiszem ez az a’merika nevu foszer egy eleg nagy marha, de nem attol marha, hogy erdelyi, hanem mert igy esik neki jol.
@lüke: Nagyon helyes! Biztos muvelt ember volt – igazabol ilyen a klasszikus ertelmisegi fuggetlenul attol, hogy hol el a vilagon, csak sajnos egyre ritkabb. De hogy jon ez ide?
@jotunder: Koszi ezt a mely lelektani elemzest, igazan kedves! De vajon mi valtotta ki ezt a mandiner stilusu arroganciat okegyelmedbol? (Ne valaszolj, „leszarom”.)
Veled ellentetben (akirol azt hittem a centrumtol enyhen balra all) en viszont orulnek egy tabumentes, oszinte libsi oldalnak, ami a kisebbsegekrol is tud valamit mondani a lozungokon kivul.
@jotunder: Mint az azokból a hozzászólásokból is látszik, amik neked esnek, mint magyargyűlölő „ballib”. Komolyan nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek, olvasba ezeket a fröcsögő kommenteket.
@Void Bunkoid: Azért a Ht magyarok többségének, már a mobiloknak, nem Magyarország a célállomás, hanem ny. európa. Ahogy fentebb jótündér is írta. A képzettebbek, kreatívabbak, nyelvet tudók Romániából, meg Magyarországról is menekülnek, mert mind a két ország a siralomvölgye. És többek között a fene nagy, elterjedt nacionalizmusuk miatt siralomvölgye mindkét ország.
Nem tudom miért veszekedtek.
Eközben Brüsszelben a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója:
index.hu/bloghu/atlatszo/2013/10/29/egyetek_szart_seggfejek_lovas_istvan_a_kulfoldi_tudositoknak
@vega4: „I have never ever been as rude in my life as I am being now in any article, or in any „official” letter addressed to anyone,”
Rosszul emlékszik, a Kretén szerkesztőségének egy laza humoreszkjére egyszer megírta, hogy látja őket maga előtt, ahogy lelőtt palesztin gyerekek fotóira maszturbálnak. Má’ megint eggyel több whiskyt tolt be a kelleténél, kopik a memória.
@Rogerius: „1918-20 előtt is, Erdélyben, a románság igen nagy számban volt jelen, hathatós magyar illetve osztrák segitséggel (ha jól tudom, valamikor az 1700 években már szinte 50% tették ki az összlakosságnak – és a forrás magyar akadémiai forrás es nem román zugforrás)”
A lényegen nem sokat változtat, de jó, ha tudod, hogy az az Erdély valószínűleg nem ez az Erdély. A történelmi Erdély kb. 50e km2, ma viszont mindent annak neveznek (általában), ami Romániánál kötött ki, az meg kábé a duplája.
És természetesen a kérdéses terület mindkettő része, mondom, ez nem egy, a kérdés lényegét érintő észrevétel.
@Rogerius: Egyszerűen és frappánsan fogalmaztad meg, mitől rettenetes a helyzet.
Miközben mind a két ország már az Unió tagja, lehetne szabadon gazdasági, kulturális, regionális együttműködésben létezni.
De nem, mert valamiért úgy látja mind két ország politikai vezető rétege, hogy az egymás hergelése, lenézése, lealázása, alapvető jogok nem biztosítása sikeresebb politikai karrierhez vezet:(((((
@Sir Bates dö Hól: Ez is ugyanolyan legenda, mint az, hogy Trianont Károlyi hozta ránk.
Trianon az elvesztett háború miatt történt.
Abban az időben, a XVIII, XIX, szd-ban Európában mindenhol úgy kezelték a nezetiségeket, ahogy a magyarok is. Mert akkor alakultak ki a nemzetállamok, és ez sajnos erőszakos kisebbség ellenességgel, elnyomással járt együtt. Magyarország „pechje” az volt, hogy valójában ő volt kiesbbségben. A magukat magyarnak valló, magyar ajkú zsidósággal együtt volt meg a minimális többsége a Monarchia területén élő nemzetiségekkel szemben. ( Trianon után már nem volt szüksége a magyar államnak a zsidókra, meg is született az első zsidótörvény. A hála nem politikai műfaj) Ráadásul a nemzetiségeknek majd mindnek volt anyaországa, akik már jóval az első világháború kitörése előtt erős értelmiségi emigrációval rendelkeztek Párizsban, Londonban, és erősen lobbiztak a Monarchiában élő nemzetiségeikért.
@aritus: ha te mondod, akkor legyen így és én legendákat gondoltam eddig valóságként. Eztán majd mást gondolok.
@Sir Bates dö Hól: Voltak gondolat kisérletek arra, hogy a Monarchiából egy föderatív jellegű államot hozzanak létre, ha ez sikerül, talán másként alakul minden, Csak nem tudom, hogy volt-e realitása, hiszen a nacionalizmus akkor is nagyon erős volt ebben a térségben, sőt a nemzetállamok is akkortájt jöttek létre, amiknek a kovásza a nacionalizmus volt.
De ha még mélyebbre megyünk vissza az időben, akkor láthatjuk, hogy minden baj forrása a kötelező népoktatás volt, mivel onnantól kezdve vált lényegi kérdéssé, hogy a plebs, a köz milyen nyelven beszél. Addig a ktyát se érdekelte, és az, hogy valaki magyar (nemes), vagy román (nemes) stb, az csak és kizárólag azt jelentette, hogy milyen királynak volt felesküdve. A magyar királyságnak vagy a román királyságnak. És a király „nemzetisége” sem volt érdekes.
Szóval a kötelező népoktatás egyrészt az emberiség nagy jótéteménye, másrészt újabb bajok forrása.
A világ ront vagy javít, de nem henyél.
Engem nagyon bánt, ahogyan itt kölcsönösen megbélyegezzük egymást.
Az egyik azt mondja rohatt nemzetáruló baloldali, a másik meg azzal vág vissza, rohatt élősködő HT magyar.
Ezt abba kéne hagyni gyerekek.
@aritus: ez egy picit közelebb áll az én legendák által befolyásolt ismereteimhez, de ha ’67 követően nem oly szűkkeblű a magyar elit vagy nevezzük uralkodó-osztálynak, akkor trianon nem következett volna be, legalábbis a legendák szerint. Az meg a fent nevezettek döntése, hogy a ius soli helyett a ius sanguinist részesítették előnyben. Ők határozták meg a feltételrendszert, melyben éltek. A legendák szerint legalábbis.
@Sir Bates dö Hól: Sajnos műveletlen tahó vagyok, és nem tudom mit jelent az ius soli meg az isu sanguinist.
Csak annyit akartam mondani, hogy a feltétel rendszert az akkori Európában a többségi társadalmak mind így határozták meg, így lett pl egységes francia, olasz, szlovén stb nyelv.
A magyarok csak 2 dologgal nem számoltak, hogy a magyar állam területén élő nemzetiségiek többségének van anyaországa, és azzal, hogy elvesztik a Nagy Háborút, megszünik a Monarchia, és benne a kiváltságos helyzetük.
@aritus: nem gondolom, hogy az vagy, nem is állítottam ezt… ha megengeded „Mindazok az állam polgárai, akik a közösség területén születtek és azonos nyelvet beszélnek. (Ez a ius soli elv.)A ius soli (ami annyit tesz: a terület szerinti jog) jogelv alapján elismerésre kerül a nemzetiség vagy az állampolgárság mindazon egyének számára, akik az adott állam területén születtek. A 19. század fordulóján a nemzetállamok általában annak alapján sorolták be magukat, hogy az állampolgárságot aius soli alapon, vagy a ius sanguinis, azaz a származás alapján adták meg.”
Az egy francia példán kívül meg , melyet tűzzel-vassal hoztak létre az abszolutizmus idején, én nem találkoztam olyan nagyon erős nemzettudattal európában (pl. egy bajor jóval közelebb érzi magát hozzád, mint valami „felnémet köcsöghöz”), az meg, hogy a kasztíliaiakon kívül senki nem gondol olyanra, mint spanyolország, szintén borítékolható, az olaszok többségét lombardiától calabriáig meg leginkább az köti össze, hogy közösen utálják a „nagypofájú és tolvaj” rómaiakat, na és, persze a squadra azzurra. Szóval azért közel sem olyan egyszerű valaki identitását meghatározni még európa boldogabbik felén sem.
Szóval trianon nem azért volt szükségszerű, mert mo nem győzött, szerintem.
@jotunder:
mert ök nem provinciálisan bezárt finnugarok, hanem latin-dáko román- nyelvet beszélnek
-s bármennyire nem tetszik az anglo-saxonoknak , a szókincsük 35-60%-ig francia-
igy se az angol, se a többi latin nyelv nem jawbreaker v .tongue twister -ahogy akarod- ,mint nekünk
@lüke: ez bizony nagy előny… a francia, olasz, spanyol és portugál népesség is leginkább egymás nyelvét beszéli.
@Sir Bates dö Hól:
meg a skandináv is pl és saját pecsenyéjét süti az EU-ban- ez az elöny!-
szerintem egyetlen megoldás van az Erdélyi kérdésre. Ez pedig az Európai Államok Szövetsége. Olyan berendezkedéssel, ahol a megélhetési költségek, fizetések nagyjából azonosak, iskolai és egyéb képzések kimagaslóan eredményesek, mindenki több európai nyelven beszél, oda költözik, ahova akar, nincsenek igazán állami érdekek, vagyis az országhatárok okafogyottá válnak, és az uszitók, mint Bayer, csendben kihalnak, mert nincs mi ellen uszitani. (mondjuk akkor is lesznek cigányok……)
Mi volt az őrjöngés? Az hogy Bayer Zsolt a jogos jussunkat követelte? Az nem őrjöngés hogy a románok egy békés követelésre feljelentéssel válaszolnak?
@nemzetikulturat: Majomparade. Bayernak nincs semmifele jussa. Neked sem. A romanok nem jelentettek fel semmit. Egy darab roman politikus fenyegetozott feljelentessel, amibol aztan nem lett semmi. Ponta azt mondta, hogy az alkotmanyos kereteken belul keresnek valaszt a problemakra. Az alkotmany kizarja az autonomiat.
@Rogerius: Jó volt olvasni ezeket a hozzászólásaidat (a 2013.10.29. 10:21:00-tól kezdődő valamennyit.) Nagyon-nagy kár, hogy a Hozzád hasonló tisztán látó emberekből van igen kevés ott Romániában, és itt Magyarországon. Egyelőre önsorsrontóak vagyunk mindkét oldalon;Te ezt románként saját népedre nézve is így látod.
Pedig voltak pillanatok pl. 89-ben, amikor a két nép egymásra találhatott volna, de ezt az esélyt itt is ott is elszalasztottuk.
Az apám tejtestvére román volt, amikor Magyarországról haza-haza látogatott szülőfalujába, Mezőbándra, mindig megkereste ezt a férfit és egymást átölelve mindkettő a másik nyelvén szólt a másikhoz így tisztelve meg a másikat, így szüntetve meg a különbséget, így éreztetve, hogy egyek ők, ha más más anyanyelvű anya is szülte őket.
Vagy harminc évvel később 75-ben (apám 46-ban szökött át Magyarországra): Zabola fölött egy erdei tisztáson a tábortűz mellett, az öcsém és Nicu – a teljes nevére sajnos nem emlékszem, román fiú volt (aki a húsüzemből húst lopott ki, hogy azt együtt
megsüthessük) – magyar vörösborral teli pohárral a kezükben egymást átölelve énekelték, hogy Dunának-Oltnak egy a hangja. Csak apámékhoz képest az volt a a különbség, hogy mi egyáltalán nem tudtunk románul, Nicu viszont egy kicsit igen magyarul.
Azóta sok víz lefolyt mind a két folyón.
Az általad remélt gazdasági érdekazonosság belátása elősegítheti a területi autonómiák létrejöttét, a kölcsönösen felhánytorgatott vélt vagy valós sérelmek elhalványulását.
Nagyváradon élsz, mint írod. Talán akkor, abban a szebb jövőben Várad is visszanyeri azt a régióközponti szerepét, amelyet a területi szétszakadás előtt betöltött, és ez így lesz magától értetődő szükségszerűség a régiók Európájában.
http://www.vasarnapihirek.hu/szerintem/paraszka_boroka_politikai_onfelszamolas
@Kowalski, helyzetjelentést!: sajnos, tökéletesen igaza van
@incze: abban is igaza van, hogy évek óta nincs bukaresti nagykövet?
@jotunder:
Nem írta, hogy évek óta, az egy másik mondatrész. „Miért jutottunk el oda, hogy jegyzékváltás jegyzékváltást követ Románia és Magyarország között évek óta, miért nincs bukaresti magyar nagykövet?” Vessző, a felsorolás következő kérdése, hogy miért nincs nagykövet. Ami arra utal, hogy hosszú ideje előszobáztatják a leendő követet, vagyis az előző távozása óta tényleg nincs.
nol.hu/archivum/20131031-eloszobaztatjak_a_nagykovetet
@Kowalski, helyzetjelentést!: kösz !!!!