Tamás Gáspár Miklós: Fölni
Tamás Gáspár Miklós: Fölni
Ki olvassa manapság a Gothai program kritikáját? A hipszter, a kúl, a hájp, a burzsoá karneváli rituálé, a posírozás és a szuvidolás (helyesen sous-vide-aullache, de kár beléjük), a túlhajszolt trolibuszhasználat, a dzsentrifikációs turisztika ressentimentje, a mindent eldologosító-elszubjektivizáló poszthedonista jampecvilág, az úgynevezett ellenzék államférfiúi és államhölgyei, akik a Szellem fenomenológiáját is csak valamely vulgárszlovén fordításban, ha egyáltalán?
Nem tudnak ezek már csendben ülni krákogás és kruppogás nélkül, mert pho leves kell nekik és imperial sour ale, vigéckultúra és spektákulum, deradikalizáció és alacsonykultúra, ezek mennek, lektűr és ricsaj. A jeles és természetesen kevesek által olvasott Ingibjörg Gudrundottír írja, de hát Ingibjörg Gudrundottírt sem olvas már senki, csak a félbolond politiko-giccsnök Fukuyamát, legott ha valaki méltóztatná, igen tisztelt bulvárakadémiai uracsok, elolvasni Ingibjörg Gudrundottírt, tudnánk, hogy ez itt már a vég, sőt a posztvég.
Mert.
A proletariátus elárulta a proletariátust. A nagytőkével kart karba öltve, hibridbicigliért és wagyuburgerért, eltondzsonért és kanáriszigetekért, a proletariátus megtagadta a Gothai program kritikáját, a szabad szerelmet, a dzsendert, a föltétel nélküli alapkőletételt, az egyenlőség egyenlősítését, Gramscit és Althussert, a fiatal Lukácsot és az idős Hans Georg Friedrich Wolfgang Johann, na ezt sem tudja, de már keresi a wikipédián, jól van segítek, született Paderbornban 1768-ban, kritikai kiadás Palgrave, nem rémlik, téphetem én a szám, a proletariátus elárulta a proletariátust, miként az osztályáruló szociáldemokrácia 1913-ban a munkásjövőt.
Ahogy ezt már a Posztfasizmus című eszmémben unásig írtam, de nem idézik, csak a posztliberális katyvaszt idézik, szemem elé ne kerüljön a proletariátus, sarokban térgyepeljen, hozza ki a proletariátus az ellenőrző könyvecskéjét, majd ha százszor leírta, hogy elolvasom a Gothai program kritikáját, munkásszínházba járok, de nem nézek zenés darabot, csak prózait, esténként herbateát iszom, és föltétlenül csak progresszív ólinklúzív vegán zöldmozgalmakra szavazok, de bojkottálom a progresszív ólinklúzív ovo-vegetariánus zöldmozgalmakat, aztán még egyszer elolvasom a Gothai program kritikáját ( International Publishers Co, June 10, 1938)
Csak viccelek, de hátha mégse.
nem vicces
@nyulambator: de igen 🙂
@nyulambator: @Ervsebesz:
szerintem meg vicces is meg szomorú is
Új Bödöcsöt köszönthetünk. Nem tudom, hogy vicces-e, de röhögtem egy jót
nem vicces. úgy értem, nevessetek, amin csak tudtok, mindenkire ráfér ilyen időkben. ugyanakkor azért képzeljük el ugyanezeket az időket TGM nélkül. az a legnagyobb haszna, hogy kifigurázható? vagy az, hogy megfontolásra ajánlja és szem előtt tartja azokat az értékeket, amikre a rezsim csizmával tapos.
@allofarkucsillagnezo:
Semmi megfontolandó nincs TGM-ben. A legnagyobb haszna, hogy kifigurázható. Pontosan fogalmaztál.
TGM az egyik élő bizonyítéka annak, hogy az óriási műveltség, évtizedek alatt felhalmozott tudás nem garancia a realitásérzékre vagy a kapcsolatra a valósághoz. Valahogy olyan, mint ha egy süllyedő hajón pánikolna a tömeg és egymást agyontaposva próbálna eljutni a mentőcsónakokhoz. A kapitány a levegőbe lő, de ez nem segít. Ezt követően TGM odaáll a tömeg elé és higgatdtan érvelve közli: a nők és a gyerekek előre emberek, ne tolongjatok, ez a helyes viselkedés. A tömeg persze ilyenkor eltapossa a TGM-eket, de ha a kapitány az első fiatal férfit mellbelövi, a legénység pedig célba veszi a többieket, akkor gyors és precíz mentőcsónakba beszállítás következik.
Allofarkucsillagnezo kettős kérdését kicsit átfordítom: elképzelem azokat az időket, amikor már ő sem lesz. És mi az, hogy csak hasznot hozó “termelőerőként” kellene őt figyelembe vennünk, aztán ha úgy ítéljük meg, hogy már amortizálódott, akkor kukába vele? Az a haszna, hogy voodoo-ként nekironthatunk és beledöfködhetjük ostoba szónyilainkat csak azért mert szembesít önmagunkkal, mert itt bizony messze nem a proletariátus árulásáról van szó, és nem csak azokról az értékekről, amelyekre ez a bolhapiszoknyi rezsim tapos, hanem úgy általában az emberiség valódi szellemi táplálék iránti igényének elsorvadásáról, és térjünk vissza innen a bolhapiszoknyi rezsim által uralt “küs Magyarországra”: Tamás Gáspár Miklós mindannyiunkért kiáltozik a pusztában, nemcsak a NERgömböc gyomrában emésztődő népességért, hanem azokért is, akik még kapálóznak a fekete lyuk örvénye ellen és úgy érzik “jó tanítók” híján
(vö.: az értelmiség árulása) csak magukra számíthatnak az örvény szívóhatásának leküzdésében.
Szerencsére ilyenkor azért mindig eszembe jut a Magyar vándor c. film záró képsora, ahol
a Hét Vezér a Gellért hegy szikláin üldögélve nézi az esti Budapest fényeit, nyüzsgő életét és csodálkozva, hitetlenkedve mondogatják egymásnak: “Jé, ezek nélkülünk is ideértek.”
…”Az a haszna…” Az lenne a haszna?…
Lehetne még esetleg valami vicceset Iványi Gáborról, aki a realitásoktól teljesen elszakadva próbál életeket menteni egy korban, ahol a hajléktalanok élete nem érték, egy másikat mondjuk Dévény Annáról, aki egy életen át kűzdött hiába, hogy a sérült gyerekek és felnőttek mozgásrehabilitációjában elfogadják a módszerét. Meg mindenféle prófétákról, akik saját hazájukban Jónásként prófétáltak valmi fajta jóért, hiába, mert lusták, közönyösek, ostobák és néha gonoszak vagyunk mint társadalom és mint egyén.
Nem érek fel TGM gondolatainak a küszöbéig sem, de azt látom, hogy jót akarna, azt, hogy az emberek művelődjenek, gondokodjanak és a gondolkodás során megérlelt jót tegyék, hogy legyenek erkölcsi mércéink, morális iránytűink és figyeljünk is rájuk.
És persze ő is ember, manírokkal, hibákkal, tévelygéssel, de ezzel együtt is mélyen tisztelem benne nem csak a tudást, a gondolkodást, a belefeccolt akárhányszor tízezer órát de a jobbító szándékot is. Látom benne Babits Jónását, a harcot az értetlen, éretlen, gondolkodásra képtelen tömegekkel, tömegekért és nem tudok szívből kacagni rajta. Még azon se, hogy föltétlent mond feltétlen helyett.
A poszt szerintem vicces volt, nekem nagyon is bejött. 🙂 TGM? Művelt, olvasott, több nyelven beszélő szerintem nagyon is jó és jót akaró ember. A pokol felé vezető út kövezete megvan? 🙁
Sajnos nem vicces, de a mai világban többet ér az ha egy temetkezési vállalat azzal kampányol, hogy: igaza van, ne oltassa be magát (kovid ellen)! Önért megyünk!
@ATCG:
“És mi az, hogy csak hasznot hozó “termelőerőként” kellene őt figyelembe vennünk”
őőőőő kezdte! 🙂
hát legalábbis én így olvastam a posztot, hogy “egy röhögésre jó lesz”. abban persze én is egyetértek, hogy lehetőleg senki se beszéljen hülyeségeket, és amilyen eszközzel erre rá tudunk mutatni, az mind valami jó célt szolgál, de azért nem tudok itt sem elszakadni az adott szöveg (szöveg- és valóságos) környezetétől, és nekem az jött ki, hogy ez egy könnyű TGM-bashing ujjgyak az ezen túlmutató tartalom sajnálatos hiányával.
Kicsit off, de a százszor leiratniról jut eszembe. Ált. isis Pistike nagyon trágárul beszél, ezért tanítónénije büntiből kiadja a feladatot, százszor le kell írnia Pistikének hogy “nem fogok többet trágárul beszélni”. Pistike másnapra leírja százszor, bemutatja tanítónéninek a százszoros irományát, majd ad Pistike egy csokor virágot a tanító néninek. Aki mondja, köszönöm szépen Pistike, de a virágot miért kaptam?
Azé hogy örüljél cexuáljad meg. 🙂 Más szóval mondta a cexuálást, de nem merem kockáztatni a százszoros büntit. 🙂
On. Tanítani? Persze. Nem mindegy hogyan. 🙂
@rrdos:: Ami a népművelést illeti, szegény TGM-ről (és társairól) leginkább az emlegetett “pokolba vezető út…” jut eszembe (mert “bizonyos szint alatt” érthetetlen). Dehát a népművelés nehéz kérdés. Anno – már nem tudom melyik – klasszikus karikaturistánk is csippentett a témában egy finomat a Ludas Matyiban, valamelyik fontos elvtársnak, a népművelés “kimagasló” eredményeit (ifjabbaknak: amolyan gulyásgeri&al módon) dicsőítő szózatára reagálva. Fal, az ominózus firkával: “PISTI HÜJE” áthúzva, s alatta a kiművelt verzió: “PISTI IMBECILLIS” ;-).
TGM-mel egy dologban értek maximálisan egyet: a túlsúlyosan “e” központú magyar nyelv, finom (nem súlyosan szögedi, ti. “mögöszöd? nem öszöd mög?”) szintű “ö” felé tolásával (pl. föladat, föltétel).
@nyulambator: En a jobbito szandekot nem latom. Az, hogy valaki ramutat a hibakra, me’g nem jobbito szandek. Ahhoz kellene valami javaslat is, de az nincs.
Reszben off: most elolvastam egy 2018-as TGM interju nagy reszet. Ebben TGM akkor, harom eve, azt allitotta, hogy a “nyugati egyetemekrol marxistak jonnek haza. Ezt jol latja a Magyar Idok”.
Utana arrol beszelt, hogy ezen fiatalok koreben mar a teljes tokes rendszer elvetese a nepszeru, es a szocializmus es a kommunizmus a cel.
Azota eltelt harom ev. Volt valami igaza?
Nem tudom, én ezt paródiának látom, afféle “így írtok ti”-beli stílusgyakorlatnak. Szerintem nem kezdi ki a TGM tekintélyét. Legalábbis én nem TGM-en röhögtem, hanem a poszton
“Csak viccelek, de hátha mégse.”
“Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico – – írta Merániai János esztergomi érsek híres levelében dodonai kétértelműséggel”
@allofarkucsillagnezo:
ebben nincs semmi bashing, ez egy stand-up szerűség. TGM-nek van stílusa és van mondanivalója, vele meg lehet csinálni, Lánczi Bubu bácsival meg nem.
TGM soha a büdös életben nem rontaná el egy francia szó magyar toldalékolását, még direkt se. (TGM: becsülöm, többször nem értek vele egyet, mint ahányszor igen, a felét sem értem annak, amit ír, a tizedét (ehh) se fogom valaha elolvasni annak, amire utal, és q nagyot csalódnék benne, ha a szándékon legalább nem mosolyogna egy jót.)
@jotunder:
hát velem se!!! :))
Találó. TGM stílusa beazonosítható, szerintem le van maradva pár körrel. Napjaink “proletárja” főként ha vállalkozásban dolgozik, már nagy eséllyel jobban keres egy tanárnál, még ha nem is vesszük figyelembe az utóbbinak a képzéssel töltött idejét és költségeit. Lehet, hogy a “proletár” fogalma újradefiniálandó, és napjaink kizsákmányoltjait értsük ez alatt, aminek halmazába nálunk a tanárok nagy része tartozik?
Másik fajta lehetőség az újradefiniálásra: a megfelelő képzettséggel nem rendelkező anyagi és szellemi (!) nyomorban élő nagy tömegek.
TGM-nek köszönjük meg többek között 1989 március 15-én a TV stúdióban kifejtett gondolatait, amik révén azok közé emelkedett, akik akkor és ott szinte egyik napról a másikra átfordították a poszt-kádári rendszer erőviszonyait, meggyőzően érvelve a rendszerváltás mellett.
@allofarkucsillagnezo: ne má. meg se merem mutatni akkor neked a guardian cikkét pinkerről. (de igen – https://www.theguardian.com/science/2021/sep/28/steven-pinker-celebrity-scientist-at-the-centre-of-the-culture-wars, elég gonosz)
https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–BkXSQKuA–/c_limit,w_760/6lt6gV9NQ5kfCG6ua.gif
@incze: (Hogy használtál három linket is?)
Őrület! Itt vagyunk mi, a világ józanabbul gondolkodó emberei közül kettő, és egész máshogy olvassuk a cikket 🙂 Szerintem nem vészes, nem egy rajongó tinédzser hangján mesél, de nem is szándékosan és minden más cél nélkül igazságtalan. (Bocs JT – olyan sok mindent írtál már nekem, de ezt most pont nem nekem írtad.)
Pedig elég rosszul nyitott, szóval megorrolhattam volna rá könnyen. Arra gondolok, amikor az elején lazán elejti, hogy “At a time of rising inequality”. Vagyis megkongat egy népszerű vészharangot (amely jelenségre Pinker gazdagon reflektál) anélkül, hogy akárcsak megpróbálná adatokkal alátámasztani (amit Pinker a maga álláspontja érdekében bőségesen megtesz), és ennyi, neki ez a félmondat jónak tűnik így. Felmerült bennem, hogy egyáltalán olvasott-e vmit a portréja szereplőjétől.
A másik, amire felkaptam a fejem, az független a szituációtól. Az ekörüli sztori: “I laughed off my parents’ argument that if the government ever laid down its arms all hell would break loose.” Szerintem itt nagy marhaság, amit Pinker ki akar hozni a történetből, mert teljesen más az a helyzet, hogy egy, az erőszakszervezetek jelenlétére épülő közegből hirtelen kivonjuk ezeket, mint az, hogy átalakítjuk fokról fokra a struktúrákat. Itt csak annyit tudunk meg az alapvető emberi természetről, hogy erősen jellemzi a környezetéhez való alkalmazkodás képessége, amivel egyébként egyet is ért.
De nem volt rossz egészében, és kaptam 2 Dylan-referenciát is benne :))
Ha érdekel vkit az Enlightenment Now, és szívesen kezdené a körülötte folyó vitával, kikerestem a portréban hivatkozott tízezer szavas választ a kritikákra, lehet, hogy ez jó kiindulópont: https://quillette.com/2019/01/14/enlightenment-wars-some-reflections-on-enlightenment-now-one-year-later/
@nyulambator A különbség az, hogy Iványi Gábor vagy Dévény ténylegesen segítettek embereken, nem egy elefántcsonttoronyból nyilatkoztattak ki a távoli közjó érdekében filozofálgatva.
@allofarkucsillagnezo Egy olyan ember, aki szerint még ma is az lenne a normális, hogy ha a munkások tömegesen magasszintű filozófiai és tudományos irodalmat olvasnának az nagyon messze van a realitástól. Sajnos a valósághoz való kötődés abban is fontos, hogy valakinek hatása legyen, éppen ezért imádja pár száz ember TGM-et egyfajta prófétaként, de a többi vagy nem ismeri a nevét vagy habokós szórakozott professzorként és a szobatudós mintapéldájaként tekint rá.
@medve1978: TGM egy “public intellectual”, a nagyon kevés magyar public intellectual egyike. Angliában John Gray, Franciaországban Bernard-Henri Levy (és sokan mások). Magyarországon nem nagyon van más, csak TGM. TGM radikális rendszerkritikus hiberbolákat használ, de ezeket szerintem ő sem gondolja teljesen komolyan. Jól ír.
@jotunder: TGM-ben engem alapvetően csak a felsőbbrendű gőgje zavar. Egyébként tényleg jól ír.
@Ervsebesz:: +1. Nekem is inkább Karinthy jutott eszembe. Azon is vagy nagyon röhög az ember, vagy egyáltalán nem (aktuális hangulatától is függően), de nagyon jó. TGM rendszerváltás idején szerzett érdemeit maximálisan elismerem. Jelenlegi közírói munkásságának értékével kapcsolatban vannak erős kételyeim.
@allofarkucsillagnezo:: +1, Pinkert én is szívesen ajánlom mindenkinek, aki úgy érzi, nagyon összesűrűsödtek a sötét fellegek. Alaposnak tűnik, bár nyilván ő sem hibátlan, és remélem, nem csak a vágyvezérelt gondolkodás mondatja ezt velem 😉
@incze: Elolvastam a hosszu cikket Pinkerrol. En semmi gonoszat nem latok benne.
Jó pár ponton kritikus, de nem gonosz.
@kiazmármegint: A cikkben én sem. Pinkerben inkább. Az ő intellektusa és kapcsolatrendszere mellett nehezen tudom föltételezni róla, hogy komolyan gondolja, amiket ír. Nagy jóindulattal a vágyvezérelt gondolkodás minősített (patologikus) esete. Az “intellectual service class” kifejezéssel eddig nem találkoztam (tagjaival annál inkább), de nagyon találónak és hasznosnak tartom. Ennyire szalonképes megfogalmazás magamtól nem jutna eszembe.
@AdvocatusDiaboli:](#comment-312427) Pontosítás: a ‘komolyan gondolja, amiket ír’ helyesebben úgy szólna, hogy ‘komolyan gondol mindent, amit ír’. Természetesen nem a teljes életművét kívántam megítélni, hanem a status quo védelmében fölhozott bizonyos érveit (illetve bizonyos kellemetlen tények mellőzését).
Ezt olvasva számomra felfoghatatlan, hogy máskor meg miképpen tud olyan jókat írni?
@quodlibet: mármint ki? TGM vagy jotunder?
@AdvocatusDiaboli és mindenki, aki a “gonosz”-on fönnakadt: pinkerrel nyilván jó viszonyban van a szerző, gonosz(kodó)nak ezen a viszonyon belül látom. szó sincsen itt dorongoló, pláne ellenséges kritikáról (legfeljebb en passant van megemlítva, hogy az adataira a “döbbenetesen silány” jelzőt találták valakik). sőt a munkásság méltatva van, nagyjában és általában. mint mikor dicsérik valakinek az öltözékét, hogy ízléses, jól szabott, és milyen remekül takarja a pocakját. a méltatás általános és elnagyolt, a szúrás precíz. pl. az életlátást átformáló quebeci zavargás kap egy gyilkos bekezdést:
…
Pinker concludes: “This decisive empirical test left my politics in tatters (and offered a foretaste of life as a scientist).” But somewhat contrary to this tale of dark human instincts run riot, the Canadian historian Bryan Palmer told me that much of this violence was motivated by the political grievances of the Quebecer minority, and was targeted at Anglo businesses like the limousine service, which was given preferential treatment by the city government. The “sniper” was a security guard from the limousine service who fired a shotgun into a crowd.
…
ez a barátságos tónusú baszogatás végigvonul az egészen.
@incze: De pont az a Quebecrol szolo bekezdes igen erosen hitelet veszti a “Quebecer minority” miatt. Ez akkora hiba, hogy meg a Guardian is kulon odairja a cikk vegere, hogy hiba. Quebec egy tartomany, a tartomanyi kormanynak miniszterelnoke van es komoly feladatai, (sokkal nagyobb hatalma van, mint az Egyesult Allamok egyes allamai kormanyzoinak), es ebben a tartomanyban egyertelmu a franciaajkuak tobbsege. Ott “Anglo minority”rol lehet beszelni. Szoval ezt a bekezdest ezert en nem tudom komolyan venni. (Eltem Quebecben.)
@kiazmármegint: ez rendben van, ám a gyilok szempontjából teljesen lényegtelen. nem a francúz minority vagy majority itt a kérdés, hanem hogy az emberi faj egy hobbesiánus sárkányfog vetemény-e, amelynek egyedei azonnal egymásnak esnek, ha megszűnik fölöttük a kényszer (pinker), vagy a francúz nacionalisták (egy részük legalább) már kurvára be voltak rágva, és a nagyérzület kibuggyant belőlük. pinker erre az antopológiára elég sok mindent ráépített – “This decisive empirical test left my politics in tatters (and offered a foretaste of life as a scientist). ezért gyilkos, ahogy az idézett történész helyrerakja pinker példáit. (ettől még pinkernek lehet igaza, vagy valami igaza, de itten az ő nagyra felfújt példázatába lezseren beleszúrtak egy tűt.)
@incze:
sztem pont ebben rohadtul nem volt igaza még az eredeti saját maga által álmodott felállás szerint sem.
hamis érvelésen keresztül elért helyes következtetésnek látom. mert a fő ívével teljesen egyetértek, hogy az embernek jót tesz a strukturáltság, és ahogy vacakoltunk a struktúráinkkal a korokon át, az jött ki belőle, hogy békésebben megférünk. mert alkalmazkodtunk is a struktúráink követelményeihez és egyre úgyabbul is alakítottuk a struktúráinkat.
csak pont ez a példa, hogy hirtelen kirántod a struktúra megszokott támasztóelemeit és jé, akkor összedől, hát ez nem arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember gyilkos ösztönű állat, hanem arra, hogy az ember struktúralakó állat, és ha hirtelen azon kívül találja magát, megzavarodik. aztán úgyis elkezdi megint összeácsolni.
már egyébként ez a 3. dolog, amiben vitába merészkedtem vele 🙂 volt valami progbalos ügy meg egy másik, amire most nem emlékszem.
@allofarkucsillagnezo: én sem gondolom, hogy pinker itten cáfolva lenne, nem cáfolva van, csak seggberúgva, ahogy suhan a táncparketten.
ez a cikk nekem nem nézetekről szól, hanem egy portré. a nézeteket ugyan nem lehet nem említeni, de a pasi a főszereplő, és szerintem teljes respekt van, amit nem sért a kuncogás, néha egy-egy grimasz (vö. “gonosz”). ez egy teljesen ép viszonyulás. (nekem ilyesmi a @poszt is, ezért is ugrott be ez a pinker portré. én pl. biztosan sokkal több ponton rezonálok tgm mondandójával, mint @jt, de azt a szemöldök felvonós gifet, amit beraktam fentebb, sokadszorra sem tudom rötyögés nélkül nézni, jó kis rötyögés ez, és semmi lényegest nem érint.)
@allofarkucsillagnezo: “hogy az embernek jót tesz a strukturáltság, és ahogy vacakoltunk a struktúráinkkal a korokon át, az jött ki belőle, hogy békésebben megférünk. mert alkalmazkodtunk is a struktúráink követelményeihez és egyre úgyabbul is alakítottuk a struktúráinkat.”
én ebben, hogy ki vacakolt és mivel, és hogy mi jött ki belőle, és hogy van-e ilyen, egyáltalán bármilyen irány, meglehetősen bizonytalan vagyok. tisztes, ha nem is túl reményteljes ügynek látom, hogy pinker megpróbál az ember evolutív szelidülése mögé kézzelfogható bizonyságot pakolni (és nem tartom számító apologétának, csak mert egy sor kőgazdag jobban érzi magát tőle a bőrében, vagy mert kapcsolatokat és vagyont hoz neki a konyhára). viszont semmi kézzelfogható nem következik belőle. mi van, ha a következő stációhoz megint (mint eddig gyakran) egy kurva nagy kataklizma kell? (az a bizonyos vacakolás általában nem volt éppenséggel örömünnep.) és akkor? örülünk?
@incze:
bocsánat, de: “szemöldök fölvonós gif” :))
igazából a posztról folyó vitából én már kihátráltam azzal, hogy nem nekem való és kész, azt még eddig nem tettem hozzá így kimondva, hogy elfogadom mások élményének a különbözőségét.
Pinkerről meg: na egyrészt ő is olyan sztem mint TGM, hogy nem kell tételesen mindenben igazat adunk neki vagy akár igazának lennie objektíven ahhoz, hogy nagyon értékesnek lássuk a megszólalását, akár a hangvételt tekintjük, akár a diskurzusnak felkínált szempontokat. rám meggyőzően hatott, ami nem jelent annál többet, mint hogy egy laikus nem talál benne hibát.
és követem valamennyire az erre kihegyezett vitákat is, a szakmai részleteket (statisztika izék, történelem izék, meg igazából minden, amihez forrást kell adni, szóval konkrét ismeret :)) nem tudom értékelni, de az értelmezésekben hozott ellenérvek között nem találtam még jót. a saját gondolkodásomon belül egy hirtelen fordulatként hatott ez az egész téma, és én úgy olvasok másokat, hogy ők nem tudták bevenni a kanyart.
amire jó szerintem (a diskurzus kereteinek a tágításán kívül, ha mondjuk tényleg az van, amit mond), az szerintem két dolog is. az egyik, hogy van egy twitter-bejegyzése az egyenlőtlenségről, ami alatt az egyik kifogás, hogy jó-jó, de mért érdekelje az embert, hogy máshol esetleg csökken az egyenlőtlenség, amikor őt a saját környezete foglalkoztatja. Pinkernek az egyik motívuma, hogy az emberiség történelmi folyamataihoz hozzátartozik, hogy kiterjeszti azoknak a körét, akikkel törődni tud. most is vagyunk, akiknek ez időnként viszonylag természetesen jön, hogy olyan gondolatokat tartunk érvényesebbnek, amik jobban átfogják az emberiség egészét vagy akár a környezet egészét. ez a kiterjedés pedig folytatódhat úgy, hogy időben is számít, nemcsak úgy, hogy kinek mi a mosjó, hanem hogy hosszabb távon minek örülünk.
a másik meg, hogy előfordulhat, hogy ezek a nézetek közkinccsé lesznek, a hétköznapi életben megváltoztatják az emberek önmagukról alkotott képét, és akár a kataklizmákra is csillapító hatással lehetnek, más utakat találva az átmeneteknek.
Engem érdekelne TGM reakciója – ebben a kérdésben mérvadónak is tekinteném:) – és ha most a blog pont hu-n lennénk, akkor valószínűleg ismernénk is már a véleményét (általában megjelent egy-egy hsz erejéig, amikor konkrétan szóba került a neve a Vincenten)
A magam részéről egyébként nem érzem különösebben támadónak a persziflázst* a posztban, Karinthy pl. legalább ennyire kifigurázott egészen nagy neveket is az Így írtok ti-ben (és ha már itt tartunk: szerintem ez az írás csak “simán” nagyon jó lett jt-től – és ezt azért mondom így, mert volt már néhány szerintem zseniális szövege is)
*nem vagyok profi irodalmár, így ezzel most vállaltam némi rizikót, hogy jó-e a műfaji megjelölés:)
Hiv.: @jotunder:
Miért kellene ennyire túlértékelni BHL-t ?
@ekkivolt:](#comment-312655) miért túlértékelés ha azt állítom, hogy jelentős public intellectual? az lenne túlértékelés, ha azt mondanám, hogy jelentős francia filozófus.