TGM és Lánczi, avagy a két khmmm
Eredeti szerző: jotunder
„Először is, a balosok, mivel a kommunizmus – elméleti vagy gyakorlati – múltjában gyökereznek, nincs valódi nyitottságuk a nyugati avagy egy reálisan tökéletesebb világra, nem beszélnek idegen nyelveket, az anyanyelvüket sem ismerik eléggé, mert a görög-latin alapokkal végleg (sic) nincsenek tisztában; (Lánczi András)”
„tele vannak a színházak, a koncerttermek, a kiállítóhelyiségek, mert a középosztály kényszeresen menekül hazulról, és képtelen csöndben lenni. „
” A különféle osztályok és rétegek más-más sorozatokat, videóblogokat stb. néznek, más-más „zenét” hallgatnak, és a „szociális”, azaz aszociális („közösségi”) médiák más-más gumicelláiban tombolnak. A fiatal középosztály „utazik” és sáfrányos rizottót készít, ameddig a barátnő sétáltatja az ír szettert, a szubproletariátus dobozos sört iszik a jeges sárban és herbált szí, a nemzeti elit pedig pálinkafesztiválon szeli a fokhagymás-paprikás tokaszalonnát...” (TGM)
Nem fogom én ezt most túlírni. TGM úgy harminc éve nem csinál semmit, Lánczi nagyjából hatvan éve. TGM kapott valamiféle kiképzést Kolozsvárott, Lánczi elolvasott és félreértett pár Leo Strauss kötetet.
Emlékszem, amikor TGM még úgy írta alá az esszéit, hogy a ” New York-i Tudományos Akadémia Tagja”. Azt nem tette hozzá, hogy némi készpénzért bárki a New York-i Tudományos Akadémia Tagja lehet. Lánczi mostanában írja úgy alá az esszéit, hogy a Corvinus rektora. Ő azt nem teszi hozzá, hogy bárki a Corvinus rektora lehet, ha elég nagy nyilvánosság előtt elégíti ki Orbán Viktort. Persze ideológiai értelemben (kedves jogi képviselőnk, hogy mindig résen tetszik lenni).
TGM harmincpár évvel ezelőtt aránylag bátor volt, Lánczi már akkor is gyáva. Mondjuk más bátrakat úgy vágott pofán a Kádár-rendszer, hogy máig nem tértek magukhoz, TGM-et pedig azért kiengedték Nyugatra, de Lánczira vagy a nagymagyarátlagra tekintve mégis csak nevezzük ex-bátornak.
A kérdés az, hogy miért pont én vagyok a rohadék, hogy tegnap is színházban voltam, sőt az igazat megvallva pénteken is. Pénteken Vidnyánszky Jr. III. Richárd rendezését láttam Trill Zsolttal, Eszenyivel, Hegedűs Dével és örkényes meg színművészetis fiatalokkal nyilván kényszeresen menekülve a csönd elől, tegnap a Polgár Csaba által rendezett Hattyút néztem meg az Örkényben, baromi jó, tényleg az, Csákányi Eszterrel, Tenki Rékával, Mácsaival és a kivételesen nem vérnősző barmot játszó Nagy Zsolttal, de csak azért néztük meg, mert nincs ír szetterünk.
Két túlértékelt faszkalap – írnám, de nem írom, sőt ki is törlöm, ha véletlenül mégis írtam volna. Teljesen ki van törölve, az ott nem két túl értékelt faszkalap, csak amit a radírgumi meghagyott belőlük.
Holnap is színházba fogok menni. Ha lesz pálinkafesztivál, direkt fogok kérni fokhagymás-paprikás tokaszalonnát, sőt a fokhagymás-paprikás tokaszalonnát is fokhagymás-paprikás tokaszalonnával fogom enni.
És mostantól nem fogok idegen nyelven beszélni. Mondjuk a Sainsbury pénztárosa nem lesz boldog, de ha nem, akkor nem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518558-6ae504e1cc635' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518558&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518558-6ae504e1cc635&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518558-6ae504e1cc635' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@FlybyWire:
Tudom, de gondolod, ahol a tanítás/orvoslás is piaci alapon árazódik be, nincsenek az itteninél talán kisebb, mégis durva aránytalanságok?
De egyébként is: a magyar viszonyokról beszélünk, ahol a politika, ha tetszik, ha nem, lényegében része a piacnak, nem valami ideális világról.
@diszkriminans: Az egykulcsos adó is egy ok (persze releváns) és azok is amiket felsoroltál. A fő probléma persze az adó, pontosabban adók, amik szinte semmit nem csökkentek az állam pénzéhsége miatt, egy ésszerűbb gazdaságpolitika nagyjából 3-5% átlagos adócsökkentést tett volna lehetővé, ami 1-2% plusz GDP növekedést generálhatott volna. Az meg egy újabb plusz, ha a pénzköltés célszerűbb, a növekedés még nagyobb is lehetett volna. Ez persze részben a feltételezés kategória, de számításokkal alátámasztható. Ez az esély, amit elszalasztott ez az ország.
@seol:
„Konkrétan a felvetésedre: ez egy k.régi és megoldhatatlan probléma, nem tudom, lehet vagy kell-e adózással korrigálni, azt hiszem, nem lehet végigmenni a világ összes keresőpárján és megvizsgálni, jogos-e az adott kereseteltérés. 🙂 Mérni valamennyire objektíven viszont csak konkrét esetekben lehetne, általánosságban nem. Igen, tudom, „nesze semmi, fogd meg jól”. 🙂 „
Ez tényleg egy bonyolult probléma. Ügyvédéknél is vannak országok ahol az állam beavatkozik a piacba és ezért tudnak pofátlanul sokat keresni azok akiknek jut állás/ügyvédi státus a szabályozott piacon. Máshol meg vannak éhező ügyvédek is (pont ismerek ilyet) mert mittudomén miért. Béna ügyvéd, vagy nem talál jó ügyfeleket, nem akar védeni maffiózókat ahol az egyik skill a kenőpénz kiosztása illetve ennek szervezése, bármi lehet. Ez csak egy példa.
De vannak olyan „szakmák” ahol a dolgozó effektíve casht/ profitot generál a munkáltatónak, ez valahol egy elég objektív mérce. Pl a „londoni bankárok” „pofátlanul magas fizetése és bónusza” csak egy töredéke annak a pénznek amit ők megkeresnek a munkáltatójuknak. Értékteremtés: cash in hand.
én pl egyszer a szűken vett munkámon kívül „out of the box thinking”-et alkalmazva kitaláltam valamit amitől a cégcsoportban több éven keresztül évi kb 20 millió euro profit (cash, not bullshit) keletkezett. Azután amikor valakik jöttek nekem ugatni, akkor kérdeztem tőlük hogy és ők mit tudnak felmutatni. Ettől persze csönd lett, viszont nem lettem népszerű a bullshittelésben jobb kollégák körében aki nyilván fúrni is kezdtek 🙁 Szóval tiszta meritokrácia nyilván nem létezik de van ahol azért a teljesítményt lehet mérni (egy üzleti vállakozás célja a profit termelése, a többi az csak PR bullshit mint pl „social responsibility” )
@FlybyWire:
Ez így jó, csak van egy olyan sanda gyanúm, hogy a „10x akkora értéket teremt” kb. annyit jelent, hogy „10x akkora a bruttója”. 🙂
Azt egyébként támogatom én is, hogy ha Béla 10x annyi pomogácsot készít havonta, mint Józsi, akkor legyen 10x akkora a nettója is.
@FlybyWire: ráadásul én itt objektív, mérhető értékteremtésre gondolok.
Mivel erre nincs objektív eszköz, két lehetőséged van, ha igazságos akarsz lenni.
1: valamilyen szubjektív alapon meghozott „értékmérce” szerint különféle adósávokat és százalékokat hozol létre, és bízol benne, hogy jól döntöttél. Erre tudtommal nincs precedens sehol a világon.
2: elfogadod, hogy nincs jobb mércéd az értékmérésre, mint a piaci alpaú árazás, és ehhez húzol adósávokat. Többet, ha úgy érzed, hogy sokan igazságtalanul kapnak sok pénzt, és egyet, ha bízol a fizetések piaci árazásának megbízhatóságában. Itt is csak bízni lehet benne, hogy minél kevesebb emberrel szúrsz ki.
@FlybyWire: Nagyjából egyetértünk, de szerintem TGM azért az egykulcsos adót emelte ki, mert emblematikus példa. Nem a kizárólagos ok ugyan, de azok egyike, amit ráadásul Orbán szentgrálnak tart, holott egyáltalán nem az. TGM amúgy sem gazdasági szakember, az adóval kapcsolatban beszélhet hülyeséget, pláne úgy, hogy semmilyen kormányzati felelőssége nincs.
Az sokkal inkább zavar és felháborít, amikor pl. Tállai beszél hülyeséget NAV elnökként!
@seol: hogyan definiálod az értékteremtést??? Szerintem ez a nagy kérdés. Ha lenne egy jó definicíó, sokkal egyszerűbb lenne egyetérteni dolgokban. Az üzleti világban általában pénzben mérik, amihez képest nehéz egy ingyenes oktatási rendszerben az állami alkalmazott tanár értékteremtését meghatározni (főleg hogy vannak rossz tanárok is, azok kifejezetten rombolnak)
Valós story az „ügyvédek” védelmében (én sem szeretem őket :-))) )
Big4 adótanácsadó, jogi végzettség. Leszerződött az ügyféllel hogy átnézi a dolgokat és amit megspórol a cégnek, annak 1%-át kéri díjnak. Hát valami bődületes összeget sikerült megspórolnia és az ügyfél pofátlanul magasnak tartotta azért a kis munkáért azt a hatalmas összeget amit az 1% jelentett. Ez egy klasszikus az ilyen tipusú szakmákban (pl ügyvéd megnyer neked egy pert amiben sok millió dollár esik az öledbe, akkor mi az értékteremtés és mi a fair ügyvédi díj)
@seol: szerintem a tanítás (alap iskoláknál) és az orvoslás sehol a világon nem 100% piaci alapú. És a legtöbb helyen nem is jó a rendszer mögötte. Pont azért, mert nem mérhető az érték mögött (anyagiakban értem, a nyilvánvaló értéket tudjuk persze). Ezért ezek tipikusan a „fekete zsákok”, amikkel nem igazán lehet mit kezdeni, és ezek, valamint az állami adminisztráció (+rendőrség/hadsereg) miatt nem létezhet állam újrafelosztás nékül.
Ennek az adózás csak is szelete, de nagyon fontos megemlíteni, hogy a tőlünk levont adók legnagyobb része nem a kis jövedelműek vagy segélyen élők megsegítésére megy, hanem pont a fentiekre (iskolág államig, katonaság rendőrség stb.)
Ironikus módon pont a mindig „kifelejtett” EÜ járulék az, amit a szegényebbek megsegítésére szedne be az állam, és aminek a mértéke világszinten is kva. magas nálunk, ergo a szolidaritási faktor baromira megvan, úgyhogy erre apellálni nem annyira nyerő itthon nálunk manapság.
@sas70: szerintem TGM egy ideje (legalább amióta a Kettős Mércén rendszeresen kezdett publikálni) újbalos, azoknál meg a lineáris adózás (és bármiféle anyagi meritokrácia) vörös posztó. Ettől még tényleg nem ért semmit gazdasági dolgokhoz, de ez általában igaz az újbalos „gondolkodókra”
Ó de jó cikk 🙂
http://www.spectator.co.uk/2017/09/its-time-for-the-best-british-universities-to-declare-independence-from-the-government/
@Mickey Pearce:
Persze, sokszor lehet mérni. Mondjuk a pénzvilág pont olyan közeg (nem az egyetlen persze), amely — nekem nagyon úgy tűnik — már teljesen elszakadt a hétköznapi fogalmaktól, tehát legfeljebb saját berkeken belül érvényesek az összehasonlítások. Hogy szemléletesebb legyen, mire gondolok, jöjjön egy kis naiv konkretizálás: azért szerintem nem sokan gondolják azt, hogy egy bróker, aki egy jó ötlettel és két gombnyomással keresett tízmillió dollárt, arányosan több értéket teremtett bármilyen értelemben (kivéve a konkrét számot a papíron), mint a farmer, aki 50 évig dolgozik napi 10 órát ennyiért. Nem fikázni akarok bármit, félreértés ne essék.
Ha már Spectator, egy régi kedvenc :-)))
http://www.spectator.com.au/2015/07/how-british-universities-spread-misery-around-the-world/
Na most ezeknek az oktatóknak mennyit kellene fizetni ?? 🙂
@sas70: Hát igen, az fájóbb…
Egyébként a lovas példád nem jó. Leírom, hogy lenne demonstratív.
Van 2 lovad, egy erős meg egy gyenge. Az erős elbír kényelmesen 400 kg fát, a gyenge meg 200-at.
Neked hirtelen 660 kg fát kell elvinned mégiscsak. Hogyan osztod szét a +60 kg-t igazságosan? Mindkét lónak adsz +10% terhelést, vagy inkább gebedjen az erős +50, a gyenge meg csak +10 kg alatt?
Ez lett volna az analóg példa az egysáv/többsávra. Ha csak önmagában nézzük.
@FlybyWire:
Szerintem félreértettél, nem azért vitatkoztam, mert úgy gondolom, a bármilyen egyenlőtlenségeket, igazságtalanságokat progresszív adózással kellene kiegyenlíteni, vagy egykulcsossal, vagy akárhogy.
Egyszerűen azzal van bajom, amikor az egykulcsos bevezetését azzal igazolják, hogy „mert a 10x-es bruttó 10x-es nettót érdemel” (vagy ennek körülírásaival).
Egyrészt a fenti kérdéskör miatt, másrészt már pedzegettem korábban, de megint:
egy többsávos adórendszerben is beárazódik az, ki mennyiért hajlandó egy adott munkát elvégezni, és ez a munkavállaló számára a nettó (+ közvetve a munkáltató által fizetett egynémely járulék, vagy mi épp a neve). Plusz sok munkáltató is ezzel számolt valószínűleg és úgy ajánlott bruttót, hogy a nettó megfeleljen a munkavállalónak. Na jó, nem tudom, érthető-e, mire próbálok célozni, én már kezdem elveszteni a fonalat.
@seol: Ez már igen messzemenő gondolat, ez alapján te az egész tőzsdézést hamis értékteremtésként látod. Nem vagy vele egyedül, de ezt már a marxizmus is kifejtette 🙂
@seol: „mert a 10x-es bruttó 10x-es nettót érdemel”
Ezt egyedül te írtad le, többször is, senki más 🙂
De egyébként valódi értéknél így lenne igazságos, más kérdés, hogy ez nem mérhető mindenhol objektíven, sőt.
@Mickey Pearce:
Új balos?
Maoizmustól az új balosba……
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tamás_Gáspár_Miklós
Filozófiája> ld korszakai
a 2pont .”..tele vannak..”remek, s a konklúzió még jobb:
a populizmus az antikulturális fűnyíró
@FlybyWire: Nem, ez nem analóg példa vele. Akkor lenne az, ha a pénz határhaszna mindig ugyanannyi lenne.
doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=3354
Lánczi A : Impact faktor, citation index is rajta van
@FlybyWire:
Nem feltétlenül (bár fene se tudja… á, inkább nem), csak annyit írtam, hogy a tőzsdés „értékteremtés” nem mérhető, hasonlítható össze érdemben „hagyományosabb” értékteremtésekkel szerintem.
@FlybyWire:
Hát nem tudom, lehet, hogy ezt így konkrétan csak én írtam le itt így (azért nem én találtam ki, hogy szoktak ezzel az egykulcsos mellett érvelni), de van egy olyan érzésem, arra lett itt mások részéről is célozgatva, hogy „ha nem így van, az igazságtalan”. És ha technikailag nem is ugyanaz a kettő, de azért ‘close enough for me’. 🙂
@FlybyWire:
De visszatérhetnénk a másik felvetésemre? Kíváncsi vagyok, meg minden. Megpróbálom összefoglalni, meg minden:
az egy dolog, mennyire igazságos az egykulcsos általában, mennyire igazságosak a jövedelmi különbségek, mennyire tükröznek érdemi értékteremtés-különbségeket stb.
De szerintem fontos az a kérdés is, mennyire igazságos egy, a többsávos adózásra berendezkedett gazdasági rendszerben kvázi egyik napról a másikra bevezetni az egykulcsost. Mi van, ha Béla nem azért kapott egymilliós bruttót, amikor felvették, mert 5x annyira értékelték a munkáját, mint Józsiét, hanem hogy meglegyen a 3.5x akkora nettója? És egy egykulcsos rendszerben 800-as bruttóval vették volna fel. Tudom, bénácska, de talán átmegy, mire akarok kilyukadni.
@seol:
Sok a „meg minden”, meg minden.
@seol:
De mi akadályozza meg a munkáltatót, hogy ez esetben módoaítson a fizetéseken?
@diszkriminans:
Gondolom, semmi, bár lenne sikere a „jó, hogy örülsz az egykulcsosnak, de mától 20%-kal kisebb a bruttód”-nak. 🙂 Egyáltalán megoldható ez egyoldalúan?
@seol: A tőzsde is teremt értéket, hiszen egy jövőbeni cégértéket áraz be jelenértéken. Kicsit hasonlít ahhoz, amikor egy gazdálkodó hitelt vesz fel az elvetett, de még ki sem kelt terményre. Ebben persze sok bizonytalanság van, de ha a múltbéli számokból indulunk ki, akkor van egyfajta elvárt nyereség. Amin osztoznak a tulajdonosok és a befektetők. Lehet persze azt mondani, hogy ez teljesen a véletlenen múlik, de inkább a sok változó miatti bizonytalanság az, amitől ezt sokan megkérdőjelezik.
@FlybyWire: Ebben az esetben az arányosítás funkció alapján, nyilván nem 50-10 lenne az elosztás a te példád alapján, hanem a 40-20. Ezért is mondtam, hogy rendszer és minden funkciónak megfelelően és összhangban kell működni és nem csak egymással, hanem a gazdasági szabályzás többi eszközével is és nem mellékesen egy jó adópolitika, figyelembe veszi a társadalom egyéb, pl. szociális viszonyait is.
Ha már így belementünk nyilván világos, hogy ez sokkal összetettebb kérdés, minthogy egy óriásplakátra ki lehessen írni, Megvédjük az egykulcsos adót!
Mi a baj az idegen nyelv nemtudással? Egy normális ember beszél egy nyelvet, amire a szülei megtanították. Abban a házban/lakásban hal meg, amiben megszületett. A nagyapja/nagyanyja cipőjét hordja. A hét minden napján ugyanazt a hét ételt eszi. Nem lép ki a településből, ahol él. A legszükségesebb, könnyen tisztán tartható ruhákat hordja.
És jól érzi magát a világban.
A piaci árak csak akkor optimálisak (még véletlenül sem igazságost, vagy méltányost írtam), ha kialakulásukat semmilyen piactorzító hatás sem éri, kvázi tökéletes a verseny…
Vajon hányszor van így a valóságban?
A „tízszeres” jövedelemkülönbség mögött legtöbbször valamilyen piaci torzulás/korlátozás van. Innentől az ilyen piaci ár mint kiindulópont legalábbis kérdéses. Persze ha a társadalmi optimumot (maximális összhasznot) keressük…
Mivel errefelé kezd felizzani az adó rendszer pertraktálása, elmesélem ezzel kapocsban álló mániámat. 1.A magyar adórendszerben az adott alkalmazott teljes bérköltségének -szuperbruttó (Bajnai?!) – mintegy 55-56%-át kapja meg a delikvens, 44-45% megy különböző címeken a munkáltatótól, ill. levonva a munkavállalótól közteher gyanántból kifolyólag a kincstárba . Ezek egyike szép címkével SZJA névre hallgat. Tehát 100HUF bérköltségből 54-55 HUF a boldog dolgozóé. Ezzel kapcsolatos kérdés, hogy a fejlett, boldog nyugaton 100 egység bérköltségből mennyi jut a robotoló cicának. Bizonyos infók aztatat sejtetik, hogy több, bár lehet, hogy nincs így. Talán van itt dekkoló , ebben tudással bíró kommtárs, aki felhomályosíthatná a nagyérdeműt.
2. Vegyük most csak a deli eszjéá-t. De, elébb annyit, hogy a dolgozó bruttója a munkáltatótól származó befizetéssel csökkentett szuperbrutyi. Így a munkaválaló bruttója kb 85 egység. Ebből jönnek le a levonások. Ami marad, az a bruttónak durván 65%-a. Azaz a munekás 35%-os levonást érzékel, de a teljes bérköltségé 44%. kb. Vegyük mostmár az SZJA-t és a dolgozó bruttóját. Most a dolgozó pl. 300 ezer (nem szuper)bruttó Ft-ból kap kézhez kb195 ezret. Kérdés: hol kéne bevezetni a magasabb kulcsot? Próbálkozzunk: mondjuk legyen 500 ezer bruttónál. Ekkor a mostani nettó 325 ezer. Vegyünk egy 800 ezer bruttó fizút. Most ennek boldog élvezője kézhez kap 520 ezret, ami 1690 euró. Ez egy tüchtig betanított munekásé odaki. Mármost, ha ennek SZJA-ját növeljük 500 és 800 közötti részre vonatkozólag, akkor ki akadályozza meg, hogy egy jobb orvos ámennyen kifelé. Oszt az informatikusék, jobban képzett, jó helyet kifogó mérnökék. Na, jó legyen a határ 800 ezer és vegyük az 1.200.000 nagy fizút. Most kézhez kapik 780 ezeret, ami 2500 valamennyi euro. kezicsókolom. Ennyit külföldön végzett, vagy magasan képzett, elismert profok kutatók, komolyabb beosztású szakemberek keresnek honunkban, jól teljesítő vállallatoknál. Úgy gondolom, az értelmesebb határ valahol 1.200.00.- feletti bruttó lehet. Akiknek fizúja nem éri el a nettó 3000 eurót, azt ne büntizzük, mert Orvbánci ide, vagy oda, elúszik. Marad a kérdés, hogy kis hazánkban, a fekete gazdaságot leszámítva -ami nem semmi most sem, szerintem-, mennyi lehet az ez összeg felett keresők bruttó bértömege. Hézagos infóim szerint 20-30 ezer ember van, aki ebbe a tartományba esik és kb. 2 millió az átlag summa. Mivel régebben olvastam valahol, lehet, hogy valamit változott. Vegyük úgy, hogy 2.5 millió a szerencsés javadalma és 30 ezren vannak. Ez 16 millió/év plusz jövedelem, amiből állam bá elvesz 5.6mill. Ft-kát. Marad fel kerekítve 11.000.000.-/kopoltyú/year. Ez 30.000-rel szorozva 330 mrd HUF. Szociális érzékenységból vegyük el a felét, azaz ennyivel legyen több az SZJA. Ekkor a költségvetés nyer 170 -kerekítve-mrd-ot, ami bevételeinek 1%-a. Így két legyet ütünk egy csapásra. Lehet szétosztani 2 millió szegény ember között. Ez 85 ezer/év/fő, azaz picit kevesebb mint 7000/fő/hónap. Másik előny, hogy a legképzettebbek, fontos beosztásban -nem politikai helyen – dolgozók jól megtanulják a szolidaritást és a szenvedők pedig hangyányit jobban élnek. Hajrá!
@diszkriminans: válaszoltál helyettem, így van.
Ráadásul, mivel nettót csökkenteni még a karvalytőke sem „szokik” minálunk, így nem marad más, mint az alacsonyabb béreket felfelé korrigálni.
Ergo mindenki jól járt.
@Armatúra: „Úgy gondolom, az értelmesebb határ valahol 1.200.00.- feletti bruttó lehet. Akiknek fizúja nem éri el a nettó 3000 eurót, azt ne büntizzük, mert Orvbánci ide, vagy oda, elúszik.”
Jól látod.
TGM el van keseredve. Ez érthető, a ballib legutóbbi mélyrepülése láttán.
Valahogy úgy van vele, hogy emelgeti kínjában a fazék fedelét, turkálgatja a kaját ami nem tetszik neki, de fél nagyon alámeríteni a kanalat, mert retteg, hogy olyan összetevőt talál, amiről kiderül, hogy jobb, mint a kedvenc kajájában.
Ezért aztán nem mer nagyon elmerülni.
Ami a felszínt illeti egyébként, sokszor igaza van.
Azonban nem ártana, ha egy kicsit jobban elmélyülne abban, hogy a magyar ember miért gondolkodik így, és ez Pesten miért működik másképp.
Az igazság mindig egyszerű. Nem kell ahhoz többoldalnyi eszmefuttatás, hogy megértsük mi történt.
Az emberek biztonságot akarnak, és nyugodt életet. Ez egyébként politikai preferenciáktól független igény. Vegyük mindjárt példaként azokat a Budapesti kerületeket, ahol valamelyik ballib alakulat vitte a voksokat.
A VII. kerületben pl. azért marad a ballib fölényben, mert mindig is így volt. A lakossága fél mindentől, ami kicsit is jobboldali, patrióta, urambocsá, nacionalista. (Lássuk be ebbéli félelmük a történelmi előzmények folytán messze érthető, még akkor is, ha ennek a veszélynek reális lehetősége nyomokban sincs már meg.) Meg lehet érteni őket, masszívan preferálnak.
Vagy itt van pl. angyalföld, a hagyományosan munkásnegyednek nevezhető kerület. Még él itt is a nosztalgia, a kádári korszak pesten legalábbis jólfizető langyos kis munkahelyei iránt. Nekik mindegy ki, csak piros mezben álljon ki, helyből nyert. Csepel detto. Valamennyire él ez még vidéken is, a Pécsi, Komlói bányászok, vagy a borsodi ipari csomópontok környékén (Ózd egy egzotikus sziget, ami a helyi viszonyok miatt lendült át a másik oldalra. Érdemes lenne ennek folyamatát TGM-nek tanulmányozni, mennyi az előítélet, és mennyi a tapasztalat, a hétköznapok ismétlődő jobb-horogja, amit a tolerancia kapott, és ami a szélsőjobb felé sodorta a környéket. Én jártam ott, és beszéltem néhány emberrel.)
A legnagyobb ütést azonban a 2002-2010 ballib nagyon elqrt kormányzása adta.
Arra még mindig nagyon sokan emlékeznek. Ahogy arra is, hogy a problémák tulajdonképpen már a 2008-as nagy válság előtt megvoltak. Messze nem lehetett sem politikai, sem társadalmi, sem gazdasági biztonságról beszélni.
Szerintem a durva választási kampányoknak sem volt értelme igazán egyik oldalról sem, mivel a választók körében legfeljebb csak átszavazásokat hozott, alapjaiban azonban az arányokat nem tudta átformálni.
@Voznyák Pista: Jaja, Budapest egyetlen szerencséje még a szerencsétlenségben, hogy a sorosista-nihilista 7. kerület tőszomszédságában ott van az erkölcsileg teljesen más színvonalat képviselő 8. kerület, ahol az emberek „másként állnak az anyagi javakhoz, a tisztességhez, az erkölcshöz és a valláshoz”,* mint a 7. kerületiek. Ezért is nyerhetett ott Kocsis Máté.
*az idézet forrása:
hirtv.hu/ahirtvhirei/beleszallt-valasztokeruletenek-szavazoiba-a-fideszes-kepviselo-2459763
@velőtanya:
„másként állnak az anyagi javakhoz, a tisztességhez, az erkölcshöz és a valláshoz”,* mint a 7. kerületiek. Ezért is nyerhetett ott Kocsis Máté. „
B.meg ti cigózzátok már kb. 25 éve Orbánt, most learathatjátok ennek a termését.
@Voznyák Pista: Hát ez könnyen ment, egy lépésben:)
@velőtanya: A fidesz hívő rejtélyes lelke. …
@Voznyák Pista:
Az egész fejtegetésed ott nem stimmel, hogy már semmi sem az ezekből, mint ami 2000 körül volt. A 13. kerület már jelentős részben nem kádári nosztalgiázó öregekből, hanem fiatal, multiknál dolgozó irodistákból is áll, hiszen ott van az egyik legtöbb irodaház, ott épül a legtöbb újlakás projekt is. Másrészt ma már nem az MSZP, hanem a Fidesz a kádári nosztalgia fő hirdetője és haszonélvezője, nem sok köze van a 98-2002 közötti jobboldali kormányzásukhoz.
” TGM harmincpár évvel ezelőtt aránylag bátor volt, Lánczi már akkor is gyáva „
Most már mindkettő egy röhely!
@Voznyák Pista:
„Messze nem lehetett sem politikai, sem társadalmi, sem gazdasági biztonságról beszélni.”
egyfelől én semmivel nem éreztem magam kevésbé biztonságban, mint ma. nem lehet ilyen alapon különbséget tenni a két időszak közt. illetve, ha mégis, akkor annyiban, hogy ma sokkal rosszabb. ma ugyanis tényleg félek, de az államtól! ez a rendszerváltás óta nem fordult velem elő. most érzem először, hogy az állam komolyan veszélyes a szabadságomra. soha nem szerettem, de Orbán előtt féken volt tartva. most nincs.
másfelől küszöbön a következő világgazdasági hullámvölgy. ennek során a fidesz alatti látszólagos anyagi biztonság össze fog dőlni. kíváncsi vagyok, akkor mit fogsz majd mondani. (TGM-ről tudom mit fog.)
@Voznyák Pista:
ja, és TGM valóban el van keseredve (pontosabban MEG van keseredve), de ehhez a magyar ellenzéknek csak érintőlegesen van köze, semmiképp nem oka az elkeseredésének. TGM mindig globálisan, de legalábbis euro-atlanti kultúrkörben gondolkodik. mint marxista van elkeseredve.
@jotunder: De hát ott van fönt, ezt írtad:
„TGM harmincpár évvel ezelőtt aránylag bátor volt, Lánczi már akkor is gyáva. Mondjuk más bátrakat úgy vágott pofán a Kádár-rendszer, hogy máig nem tértek magukhoz, TGM-et pedig azért kiengedték Nyugatra, de Lánczira vagy a nagymagyarátlagra tekintve mégis csak nevezzük ex-bátornak.”
Ez azt jelenti bizony, hogy ilyen bátorság-light volt leginkább TGM, elvégre le se csukták tíz évre egy majd’ harminc éve bezárt kőfejtőbe, meg Nyugatra is kiengedték, de Lánczihoz képest végülis, fogjukrá, hogy valamikorrég. Egy kicsit.
„voltak, akiket simán bevarrtak másfél évre, voltak, akinek teljesen tönkretették az életét.”
Az élettönkretétel egy csomószor azt jelentette, hogy kirakták a munkahelyéről. De most tényleg, a nyolcvanas évekről beszélünk, nem 1957-ről. Meg eleve, a megvalósult (még csak nem is a potenciális) retorzió alapján ítéljük meg a bátorságot? Akkor a CPg-tagok voltak a legbátrabbak a rendszerrel szemben, nem vitás.
@közösperonos átszállás: TGM sokkal batrabb volt az atlagnal, az egyetemi allasat veszitette el az ellenzekisege miatt. Katona Kalman az egykori MDF-es miniszter fel evig ult bortonben az 1971-es hires tuntetes utan es ra nem gondoltunk ugy, mint valami regi ellenzeki motorosra. TGM sokkal tobbet engedhetett meg maganak, mint mondjuk egy videki kozepiskolai tanar. Pontosan leirtam, hogy TGM ellenallasat mennyire taksalom, eletfogytig tarto tudomanyos tanacsadoi statuszra az MTA Filozofiai Intezetben. Annyit azonban nem er, hogy a baromsagait es az elhulyeskedett evtizedeit ne tegyem szova. Szolzsenyicin eseteben mas lett volna a helyzet.
@Voznyák Pista: „TGM el van keseredve. Ez érthető, a ballib legutóbbi mélyrepülése láttán. „
Így van, TGM kimondottan azt szerette volna, ha Gyurcsány vagy Szél Bernadett nyer.
Ja nem, mégse.
Srácok, elég mókás ez az egykulcsos-többkulcsos adórendszer téma, de semmi köze sem a poszthoz, sem az „igazságossághoz” (már úgy alapból). Az emberek általában amúgy is azt tartják igazságosnak, ami nekik kedvez. (Azért mókás volt olvasni a Bokros-féle kényszerszolidaritás-kamut, még mindig.)
Szigorúan magánvéleményem szerint a többkulcsos SZJÁ-t már önmagában az is megalapozza, hogy az adóterhelést az egyenletes _felé_ terelgeti. (Nem onnan el tehát.) Ez egyrészt az eltérő fogyasztási szerkezet miatt van (az ugye ismert, hogy a szegényebbek a jövedelmük nagyobb részét fizetik be ÁFA-ként, mint a gazdagabbak, pl. mert utóbbiak megtakarítanak is, annak meg nem nagyon szokott lenni ÁFA-tartalma), részben a külföldön elköltött jövedelmek aránya miatt, részben egyszerűen a jövedelem SZJA-köteles részének eltérő jellege miatt (szerintem az IT-sek max. fele kapja a fizetését teljesen bejelentve, fizetésként/megbízási díjként, és fekete-szürke fizetésrészt sem a minimálbéresek szoktak kapni).
Amit még megfontolásra érdemesnek tartanék, az az, hogy az alacsony jövedelmek jóval nagyobb hányada megy el létfenntartásra, mint a magasabbaké. Teljesen nyilvánvaló, hogy havi 80e Ft-ból elvenni 1e Ft-ot sokkal súlyosabb, mint 800e-ből elvenni _ugyanazt_ az 1e Ft-ot. (Fura, hogy amikor az igazságosságról van szó, ez valahogy sose merül fel, pedig.) Ha az a kérdés, hogy _adott_végösszegű_ adót hogyan/honnan gyűjtsünk be, akkor ez is simán szempont lehet.
De különítsük el egymástól a két bekezdést; a másodikkal lehet nem egyetérteni, az teljesen szubjektív. Az első bekezdés viszont arról szól, hogy milyen okokból jelenti nálunk az „egykulcsos” adó azt, hogy a szegényebbek jövedelmük nagyobb hányadát fizetik be SZJA-ban, mint a gazdagabbak.
(Remélem, nem kérdés, hogy én, mint itt a többség is, az utóbbi kategóriába tartozok.)
@jotunder: Ez így korrekt, persze 1971-et sem lehet összevetni 1980-nal (mint ahogy 1962-ben meg lehetett volna belőle öt év is). Vitám a konkrét, beidézett bekezdéssel volt (amiben azt írtad, hogy Lánczihoz képest TGM-et akár nevezhetjük is bátorocskának, végülis), azt tartom; ettől még persze nem kell neki szobrot emelni.
A tőle idézett bekezdés egyébként teljesen rendben van, annyiról szól, hogy szakad szétfele a társadalom, csak már nem is tudja. Én személy szerint azért is bólogathatok, mert itt vidéken, mégis az akadémiai szféra burkában azért legalább rá-rálátok több párhuzamos mittoménmire. De pl. a Buli buli c. örökbecsűről én is Sebestyén Balázs Művészúrtól hallottam először, miközben az már hárommillió fölött járt a Youtube-on, és kétlem, hogy az mind bot lett volna.
@di@FlybyWire: szkriminans: „Az infrastruktúra és a személyszállítás sok esetben külónválasztható, pl. vasútnál is, de távolsági buszoknál különösen igaz, és lenne is értelme. Mellesleg Nagy-Budapest területén is egykor több vállalathoz tartozott a tömegközlekedés, ahogy Londonban is.”
Sőt, Nagy-Budapest területe egykor több államhoz tartozott egyszerre. 🙂
„köszi a kiadós szalmabábozást 🙂
Hol írtam olyat, hogy nálunk, falun lenne terrorveszély?”
Azt írtad, hogy a magyar kormánynak foglalkoznia kellene vele.
(Szerintem azt is írtad, hogy a magyar kormánynak kiemelten kellene foglalkoznia vele, de mivel csak a sorok között, ezt nem erőltetem; de a „foglalkozás” nem az alapjáraton néha rábólintunk a franciák igényeire, minimálüzemmódban.)
Ha Magyarországon nincs terrorfenyegetettség (és nincs), akkor miért kéne különösen odafigyelnie rá a magyar kormánynak?
@közösperonos átszállás:
namost az egész politika többek közt az igazságosság fogalma körül forog. így az adórendszer is, ami ugye – gondolom ezt nem vitatod – politikai kérdés. az egyik fő.
eccerűen:
igazságosság–>szolidaritás módja–>adórendszer–>állam (kényszerítő hatalom) = politika
te valami egészen mélyen nem érted a politikát.
@közösperonos átszállás: Bocsánat, összekeveredett a két előzmény. Az első fele @diszkriminans-nak ment, a második fele pedig FlyByWire-nak.