TGM magányosságáról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Tamás Gáspár Miklós – Isten éltesse, kellett volna írnom valamit a hetvenedik születésnapja alkalmából – gyakorlatilag egyedüli klasszikus „public intellectual”-ként áll abban az intellektuális shitstormban, amelyben Magyarország élni kénytelen.
TGM furcsa lelkiállapotai, exklúzív nézetei, bizarr olvasottsága, különösen alkalmassá teszik arra, hogy magányos hősként próbálja nem idézni a renegát Kautskyt a mínuszokban. Nem tudom, hogy sikerült-e neki. Szerintem az átlagmagyar rajongó egy szót nem ért Nicki Minajból, miért kellene akkor minden egyes szavát érteni TGM-nek, ha egy kicsit même chose-olni akar, hadd même chose-oljon már.
Káslermagyarországon a félműveltség is teljesen elérhetetlen magasságokban van, imbecillis tahók magyarázzák el ennek a szerencsétlen népnek a televízióban, miért lenne üdvös neki a seggén maradnia és halkan, de azért elég határozottan, gyűlölnie egy nyolcvannyolc éves New York-i zsidó bácsit. Erre itt van a TGM, aki Karl Marx és Marie-Alphonsine Chaumier bárónő levelezését magyarázza el dühös bányászoknak. Ez az ő személyes ezerkilencszázhatvannyolca, és nem fogom kicsi sárgább, kicsit savanyúbb Sartre-nak nevezni, a lényeg, hogy a mienk. És nincs más. Nincs más, aki kiálljon a sarokra, hogy elmagyarázza az empiriokriticizmust a dolgozó tömegeknek, nincs más, aki tényleg érdeklődik az albán, montenegroi és koszovai munkásmozgalmi problémák iránt, aki valóban elolvassa az indiai lapokat. Ha TGM bemegy egy televízióba, akkor oda be lesz menve, ő nem akar mindent megúszni, nem akar „jókat mondani”, direkte nem akarja illegetni magát, ő pofán akarja magyarázni a Bokrétát.
Hogy ő markcista. Ja. És a Tomanek Nándor (emlékeim szerint nála néztem meg gyerekként a Csepel-Rába ETO meccset a Katona József utcában) az mi volt? Mit tudom én és nem is érdekel. Erdős Pál egyszer mesélt nekem nézeteiről egy Észak-Karolinai bárban, de annyira meg voltam illetődve, hogy gyakorlatilag nem is emlékszem rá. Nem mindegy, hogy mit gondolt az Erdős Pál az Antall Józsefről? Ha nagyon komolyan venném TGM-et, akkor valószínűleg idegesítene, ezt azért gondolom, mert már volt rá precedens, hogy nagyon komolyan vettem és akkor elég rendesen felidegesített. Nem fogom nagyon komolyan venni, sem őt, sem mást, sem sajátmagam. A Nagy Komolyanvétel kurvára passzé. Azt akarom, hogy érdekeljen amit mond, hogy rezonálhassak rá, hogy megmozgasson, hogy azt érezzem, hogy még él Kurvaország. És ez megy neki.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518416-6ae1eb65efe26' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518416&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518416-6ae1eb65efe26&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518416-6ae1eb65efe26' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ATCG:
Idézni csak pontosan, szépen: „Mi mindig mindenről elkésünk”, nem mindenhonnan.
@ikaruss: Köszönöm szépen. Nem tudom miért írtam „mindenhonnant”.
@kemény keleti kommentelő:
Megbocsáss, de az ilyen sommás ítéleteket nem tudom elfogadni. Az ún. úri osztályról nagyon nincs jó véleményem, de en bloc lefasisztázni őket szerintem megengedhetetlen. És honnan tudhatnánk, hogy ’56-ban kizárólag közülük kerültek ki a lincselők?
Továbbá, a forradalomnak széles társadalmi bázisa volt, munkások, diákok tüntettek, a gyárakban munkástanácsok alakultak, november 4-e és a megtorlások után Kádár mindenkit pacifikálni akart. De én nem vagyok történész, nem szívesen folytatnám ezt a vitát, maradjunk annyiban, hogy más a véleményünk.
@Külsős: Nem úri, inkább értelmiségi osztály az.
@kemény keleti kommentelő: @Külsős: Honnan lehet tudni, hogy a lincselők között egyáltalán nagyobb számban jelen voltak a korábbi ‘úri osztály’ (ami kérdés, hogy pontosan mi is: kegyelmes úrtól fölfelé?). Nekem úgy rémlik, hogy a miskolci, ózdi, mosomagyaróvári, kiskunmajsai lincselések vagy ‘népítéletek’ tettesei szinte kizárólag (nem deklasszált) munkások és földművelők voltak. A köztársaság-téri lincselés valószínű kirobbantója, Mesz János is munkáscsaládból származott (az igen vonalas és egyes 56-osokat méltánytalanul megvádoló Pongrácz Gergely, a Corvin-köziek parancsnoka valóban úri családból jött, viszont ő tudtommal nem lőtt le vagy végzett ki harci eseményeken kívül embereket).
@kemény keleti kommentelő: Köszi, épp kérni akartam valami kis előzetest, mert hosszú a videó csak úgy belevágni.
@kemény keleti kommentelő:
Az általad említett jogászok, orvosok között szépszámmal voltak zsidó származású emberek, a vészkorszak későbbi áldozatai, őket fasisztáznád le? És az értelmiség többi része, tudósok, írók, költők? Szerb Antal, Radnóti és a többiek? Ne vicceljünk már.
Jó lenne végre – egymás agyagbadöngölése helyett – látni, hallani, számot-vetni, gondolkodni, mérlegelni és mindenkinek – képességei és lehetőségei szerint – a maga tégláját a megfelelő helyre beépíteni, hogy felépüljön már végre a házunk.
index.hu/i2/#http://bekialtas.blog.hu/2019/07/11/magyarok_ismet_zsakutcaban
@ATCG:
Annyiban 100%-ig egyetértek a linkelt írással és persze @kemény keleti kommentelő: -vel is, hogy a jelenleg elszenvedett restaurációs kísérlet szakadékba visz. Sőt, KKK-nak abban is igaza van, hogy az első lépést Antall tette meg ezen a végzetes úton.
@Grrr: Én másképp fognám meg. Egyrészt az állami hivatalt viselők, jogászok és orvosok a Horhy rendszerben – persze a fegyveres testületek és egyházi szervezetek tagjaival együtt – egy igazi társadalmi szövetet alkottak, ami pártokat alapított, nézeteket tett magáévá és megszervezte magát, ha akart valamit. Ez volt a polgárság,
ami azóta sincs.
Ezt én – nyomatékosan – nem úri osztályként említem, ahogy TGM sem.
Ez a társadalom volt. Ez alatti népség a társadalom alatt élők, akik csak a maguk életével foglalkoztak – a cselédek, a parasztok, a magánzók és egyéb küszködő kisemberek.
A képzett és pozícionált réteg alapított pártokat és voltak szavazói – 3,5 millió kábé.
Ezek nyilván fasiszták voltak – egyrészt a pártjaik, ugye, másrészt a politika, ami ebből következett, a nácibarátság, Hitler csatlósa, meg a kormányzás jellege, a törvények, ugye.
Bár volt néhány nemfasiszta pártjuk is, és annak is volt vagy kétszázezer szavazója. Akik viszont eléggé megritkultak a vészkorszak és a világháború alatt, mivel vadásztak is rájuk és el is menekültek.
Na, szóval a fasiszta-nyilas ” társadalom” a kommunista hatalomátvétellel eléggé kiesett a bőrfotelból.
Én nem mondom, hogy ők lincseltek, de voltak közöttük kifejezetten lincselésre szakosított szakemberek – titkosrendőrök, csendőrök, katonák – , akik megtehették.
A pártházak ostromát valószinűleg nem földmunkások és gyári munkások találták ki.
Kisvárosi környezetben és falvakban nem is nagyon volt lincselés, ha volt egyáltalán, pedig pártház és földmunkás volt elegendő.
A laktanyákba sem kétkezi emberek szóltak be telefonon, hogy osszák szét a fegyvereket, mert jönnek a mieink a kapuhoz.
A börtönparancsnokokat sem földmunkások hívták fel, hogy célszerű lenne kiengedni a raboskodó politikai és háborús bűnös haverokat.
Szóval nekem az, hogy az ország fegyveres testületek és intézmények nélkül maradt néhány óra, vagy nap alatt, és mint ország megszűnt létezni,
az eléggé megalapozza önmagában is, hogy itt nem a földmunkások és kétkeziek voltak a szervezők, hanem a horthysta államképző „társadalom”.
Akik elég hasonlóan összefogva nyírták ki a demokratikus Magyarországot is, és szervezték meg maguknak az Orbanisztánt a rendszerváltás után is.
Egyszerűen azért, mert nincs más társadalom az országban, csak ők.
Nekik vannak pártjaik, nézeteik, érdekérvényesítő hálózataik.
A többi csak munkavállaló.
@Külsős: Az érdemi részre fentebb neked is válaszoltam.
@kemény keleti kommentelő: „Akik elég hasonlóan összefogva nyírták ki a demokratikus Magyarországot is, és szervezték meg maguknak az Orbanisztánt a rendszerváltás után is.
Egyszerűen azért, mert nincs más társadalom az országban, csak ők.
Nekik vannak pártjaik, nézeteik, érdekérvényesítő hálózataik.
A többi csak munkavállaló.”
Gondolatsorod tovább folytatva Tormay Ceciléhez jutunk:
Mert ha egyszer mi – ‘társadalom alattiak, társadalmon kívüliek’ – föllázadunk, az
a „patkányok lázadása” lesz.
7,5 millió patkány a 2,5 milliós magyari társadalom ellen.
@ATCG: De nem lázadnak.
Ők biztos, hogy sohasem. Nálunk a lázadás miniszterelnöki hatáskör.
Kossuth Lajos kell hozzá, Nagy Imre, vagy Orbán Viktor.
Nem tartozik a tömegekre. Majd megmondják nekik a vezetők, hogy mikor van , kit kell elgázolni és kire kell gágogni.
Hogy máshol miért foglalkoznak a tömegek közügyekkel és nálunk miért nem, az egy kérdés, amire állathasonlatokat szokás elővenni. Mások röfögő malacokat mondanak a vályú körül.
@kemény keleti kommentelő:
Mi-ezt írtam az előbb -mi és ebbe beleértettem önmagamat is, gondolom Te sem akarsz abba a felső egynegyedbe, az általad társadalomnak nevezett izébe betagozódni.
Ennek a posztnak a feléledése egy @külsős által linkelt TGM írás nyomán indult.
@mafi muskhila írt egy szóról, fogalomról amit TGM nyomán talált és magára vette:
„posszibilista” Ahogy a fogalomra keresgéltem Ágha Attilának egy a Népszavába írt januári cikkére bukkantam ebben arról ír, hogy a NER-en (ha úgy tetszik a társadalmon) kívüli hozzáértő politológusok és egyéb társadalomkutatók azon vitáznak vajon a nagyvezír rendszere eljutott-e már arra a szintre, hogy demokratikus választáson megbuktatható, vagy önkényuralma már átbillent ezen a határon, és így demokratikus eszközökkel megbuktathatatlan.
‘Jézusom’ – mondtam magamban- nem lehetne inkább a ‘hogyan tovább’-ról elmélkedni, beszélgetni, vitatkozni, de nemcsak a NER-rel átellenes szomszédvár magányos elefántcsont tornyaiban, hanem minden lehetséges fórumon: piacokon, kocsmákban vonatokon, zsúfolt állami egészségügyi várókban, vagy éppen az ilyen posztok alatt?
Kossuth, Nagy Imre, Orbán és a moslékos vályú.
Ezt a költői képzettársítást olvasva látszik: nagyon gyűlölöd ezt a népet.
Pedig itt van például Esterházynak ez az írása:
hvg.hu/itthon/20160714_Esterhazy_Peter_A_vereseg,
ma reggel a Skála-csarnok előtt a buszmegállóra kirakott – novellapályázatra érkezett – novella kívánt jó reggelt, egy kis faluba tanítani költözött rajz és informatikatanártól
(benne a zsidó temető széthordott köveivel, a faluszéli vén muzsikus cigánnyal aki -hangszere már régen nem lévén – lelkében még mindig muzsikával kel és fekszik, és a Friedman nevű lehurcolt zsidó fűszeres roskadozó házának udvarán egy fehér kőre lépve még most is látja a fűszeres sugárzóan szép lányát akit egyszer, egyetlen egyszer elkísérhetett ide a pincelejáratig, mert különben a magukfajtáknak a fűszeresné csak az utcára nyíló ajtón át adta ki a portékát, ők abba a házba soha be nem léphettek).
Szóval itt-ott nyílik még egy kis gondolatvirágunk az árokszélen.
Ágha Attila: Ágh Attila
lehurcolt zsidó fűszeres: elhurcolt zsidó fűszeres
@ATCG: Gondolatvirág az mindig volt. De lázadás csak akkor, ha egy miniszterelnök azt üzente, elfogyott a regimentje.
A malacokat nem én találtam ki. Én asszem, Kertész Ákosnál olvastam.
És igen. Valószinűleg a malacok közé tartozom kizárásos alapon.
@ATCG:
Ez például egy társadalmi kérdés, amit meg lehetne vitatni. A videón csak a tüntető anyák és az ő nagy kérésük van Orbán Viktorhoz.
24.hu/belfold/2019/07/12/koznevelesi-torveny-ovoda-magantanulo-alternativ-iskola/
Nem akarnak droidot nevelni a gyerekükből, és ennek az a módja, hogy nem járatják a plebsz iskoláiba.
Nem lázadnak, valószinűleg fidesz szavazók, mint mindenki. Nem ellenzik a rendszert.
Tetszik nekik a droidképző fidesz iskolarendszer, csak nem az ő gyerekük számára.
A hülye baloldal beáll melléjük, pedig ez egy durván elitista nemzethy kérelem a nemzetvezetőhöz, hogy a kivételes pozíciókat megtarthassák.
@kemény keleti kommentelő: 56-ban sem egy fejes hívószavára indult el a menet a Műegyetemről, előtte az idő és az időben folydogáló események padláslesöprés és Petőfi körös viták…
@ATCG: És a börtönigazgatók megnyitották a börtönöket, a laktanyák meg kiosztották a fegyvereket a civileknek, mert a műegyetemről éppen meneteltek az egyetemisták ?
@ATCG: Nézd, ez a Petőfi kör nagyon emlékeztet engem a Polgári körökre.
Nagy Imre miniszterelnökké tételével betöltötte hivatalát,
többpártrendszert nem akart, se semmi egyebet, csak Nagy Imrét.
ahogy a Polgári körök is, amikor Orbán Viktort rengeteg gyűlésezéssel hatalomra segítették.
Fájront. Ennyi volt. Nincs több cél.
Föl kell oszlani.
@kemény keleti kommentelő: azt hiszem itt valahol valamelyik poszt alatt @kisa és @mafi muskhila a „jótanítókról” – régi jó kifejezéssel írhatnám azt is, hogy a („nemzet napszámosai”-ról, de mai Magyarországunkon a nemzet és nemzeti szavak legalább olyan szitokszóvá váltak mint a liberális – idéztek példákat, többek között azokról, akik egy Biharkereszteshez közeli kis faluban a gyerekeket és a szüleiket az értő olvasásra, internethasználatra tanítják, hogy meg tudják különböztetni az álhíreket a valódi (valóságtartalommal rendelkező) hírektől. Sziszifuszi aprómunka látszólag kevés sikerrel. De ezek az amatőr önkéntes, vagy saját jószántukból – egyéni anyagi boldogulásuk rovására is – odaköltöző hivatásos tanítók (mint például a fentebb idézett novell írója is) ennek ellenére eltökélten teszik a dolgukat.
A „zsolnai”-módszerrel tanító általános iskolák, vagy a Waldorf-iskolák azért nemcsak az elit számára voltak hozzáférhetőek.
A „hülye baloldal” az oktatás autonómiájának és a tanszabadságnak a védelmében áll a nemzethy és a másként gondolkodó elitbe tartozó anyák követelése mellé.
A Tormay Cecilét, Wass Albertet kötelező tananyaggá tévő nemzeti alaptantervet éltető nemzethyek által eme állami általános iskolai oktatásrendszer droidképzőnek nevezése persze röhejes, vagy skizofrén, de ugyanakkor a nagy egész számára is megvilágító erejű látlelet lehet a magyar oktatási rendszerről, oktatás és kultúrpolitikáról, egyebekről.
A szegregáció is óriási probléma.
És ebben – nemcsak a NER-be társult – hanem azon kívül rekedt szülők (iskolázottak és kevésbé iskolázottak) is vastagon sárosak.
Igen vitákat ezeret, rajtunk múlik – vezéreinkkel, vagy azok ellenére (lásd a „Magyar vándor” c. filmet) -hogy: bár „bennünk van a rendszer” mondja Spiró,
ha már felismertük, akkor írtsuk is ki magunkból a mételyt.
@ATCG: Igen. Látod nincsenek ezen viták, hogy az egész iskolarendszert kéne alkalmassá tenni a különféle gyerekek fogadására, vagy szabadság csak néhányaknak járjon, akik közel laknak a Waldorf iskolához,
vagy fölvettek pár idegen nyelvű nevelőt a maguk által szervezett iskolájukba.
Én úgy érzem, ezen rohadtul tudnék vitázni. De csak egy kérés volt, más semmi.
A vitát majd egymás közt lefolytatják Szentendrén.
@kemény keleti kommentelő: meneteltek vagy nem meneteltek? Csatlakozatk hozzájuk a munkából hazatérők, vagy nem csatlakoztak? És huszonkettedikén este a szegedi egyetemisták beszéltek-e a „K”.épület aulájában, vagy nem beszéltek? A Petőfi körökben kik tartottatak előadásokat, vitákat? idézzük már föl legalább itt ha lehetséges.
Ne csináljunk már úgy mint a történelmünket minden áron csak OV-nek a Nagy Imre temetésen elmondott beszédétől eredeztetők. Hamisították történelmünket ezerrel késői kutatónak nevezett lihegnyikek (azt hiszem @nerángass jelzője), tudatosan megtévesztő szándékú művelt, vagy felkészületlen tudatlan magyarázói a kiegyezés után, a Horthy-, Kádár és Orbán-rendszerben egyaránt, de azért akadnak még olyanok akik sziszifuszi apró munkával próbálják felhozni a „mélységes mély” kútból múltunk történéseit. Vagy tényleg oszoljunk, de úgy mint egy oszlásnak indult hulla? Fújja csak szerteszét az orbáni-szél az 56-os Intézetet, egyebeket (és az egyebként oly hazug Statisztikai Hivatal éppen most látta jónak közölni, hogy az innováció támogatásában szintet lépett – fölfelé – az ország, és ehhez az Innovációs Minisztérium (örülve a feladott magas labdának) szerényen csak annyit fűz hozzá, hogy ezt az arányt 2030-ra a GDP 3 százalékára akarja emelni, épp annyira ahol most Németország és a Skandinávia tart.)
@ATCG: Nem lehet biztosat tudni, de a menetelés, meg az 56 nagyon nem ugyanaz a történet.
konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=321:1956-sortuezek-es-lincselesek-budapesten&catid=39:dka-hatter&Itemid=203
„
A tömeg által elkövetett gyilkosságoknak három csoportja van. Foglyok legyilkolásáról akkor beszélünk, amikor fegyveres harcot követően a győztesek fegyverrel kivégeztek olyanokat, akikkel nem sokkal korábban harcot vívtak (illetve akikről ezt feltételezték). 1956-ban két ilyen eset történt: október 24-én reggel a Rádió elfoglalását követően agyonlőtték az őrség államvédelmi parancsnokát; 30-án pedig több foglyot a pártház elfoglalása után. (November 4-én is lőttek agyon foglyokat a felkelők.)
A gyilkosság sokkal brutálisabb formájának tekinthetők a népítéletek. Ezen bűncselekményeket is harci cselekmények (lövés, sortűz, harc vagy fegyveres ellenállásról terjedő hírek) után követték el, de a tömeg ezekben az esetekben nem fegyverrel gyilkolt, hanem lényegében agyonverte áldozatát (Miskolc, október 26., Mosonmagyaróvár, október 26., Ózd, október 29. és Gyón, december 10.)
A lincselés és a népítélet között releváns különbség, hogy bár az erőszakra hasonló körülmények között került sor, a lincseléseknél nem pusztán a gyilkoló tömeg tekintette bűnösnek áldozatát, hanem – legalábbis a tömeg szemében – valamely felsőbb hatóság is. Október 26-án Miskolcon börtönbe zártak három rendőrt, akik közül egyet másnap meglincseltek. Mosonmagyaróváron katonák őrizték a kórházban azt a sebesült határőr tisztet, akit október 27-én meglincseltek. Az ózdi áldozatok egyikét határőrök vitték kocsival a munkástanács épületéhez, ahol a tömeg meglincselte. Lincselésnek nevezem, ami október 27-én Kiskunmajsán történt, ahol az áldozatot előzőleg bezárták a tanácsháza egyik irodájába, majd ugyanott a pincébe, végül Tóth Ferenc államvédelmi százados megölését október 31-én Budapesten a nagykörút és az Aradi utca sarkán, hiszen közvetlenül halála előtt nemzetőrök őrizetében volt.
Elemezési nehézségek
A téma vizsgálatát nehezíti, hogy ezeket az erőszakos cselekményeket nem követte tényfeltáró nyomozás, amikor még alkalmanként rendelkezésre álltak dokumentumok, amikor még számos résztvevő és szemtanú kihallgatása révén esély lehetett volna a történtek rekonstrukciójára.
„
@kemény keleti kommentelő: Köszönöm a linket.
Igen, ilyen az aprómunka, azért az idézett elemzésben ez a bekezdés is ott van:
„Tanulságok
Az ötvenhatos sortüzeket elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a hatalom pusztán fegyveres erő alkalmazásával, vérontással nem tud célt érni: az októberi sortüzek nem tudták megállítani a diktatúra összeomlását. A katonai diktatúra bevezetésével, statárium alkalmazásával és korláttalan terrorral támogatott decemberi sortüzek – reformokkal és jóléti intézkedésekkel ellenpontozva – meghozták a várt eredményt: a forradalom vérbe fojtását.”
Gimis koromban (úgy emlékszem 68-ban) egy osztálytársam kölcsönadta
a Fehér könyvet (az apja magasrangú katonatiszt volt Mátyásföldön).
Máig látom a Pártház előtti kiskatonák fényképét a sortűz pillanatatában, ahogy egyikük-másikuk védekezően az arca elé kapja a kezét, majd utána, ahogy ott fekszenek. Aztán még néhány képet a lábánál fellógatott, félmeztelenre agyonvert Ávós tisztekről.
Egy ismerősöm feleségét – nyolc vagy tízéves lehetett – az iskolában az osztálytársai fel akarták akasztani mert a nagyapja 19-es veterán volt,
az I. világháború alatt Oroszországban hadifogságba esett, majd onnan orosz feleséggel tért haza Sárospatakra. Ugyanide kapcsolódik, hogy az öreget egy volt fiatal ismerőse, aki történetesen nyilas volt azelőtt, figyelmeztette, hogy másnap éjszaka egy fegyveres csoport érte fog jönni.
„Csak jöjjenek” -felelte az öreg és megköszönte a figyelmeztetést. Másnap éjjel néhány harostársával együtt harcra készen várták a támadást, de az szerencsére elmaradt.
@ATCG: a lábánál fellógatott, félmeztelenre agyonvert Ávós tisztekről:
a lábuknál fogva fellógatott, félmeztelenre vetkőztetett, agyonvert ávós tisztekről.
hvg.hu/itthon/20190716_TGM_Vege
@nerángass: A bibliai próféták, Vajda János, Vörösmarty, Széchenyi magányossága az övé…
ebben az írásában azért már utal a forradalomra, vagy legalábbis hiányolja a forradalmi hangulat az országban
@ATCG: forradalmi hangulat? forradalmi hangulatot