Tibor evangéliuma
Eredeti szerző: Kettes
Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek,
És mézédes szavakkal hamisan szólának Őróla,
És szemük forgatván felmagasztalták őt, és merítkezvén az ő dicsőségéből,
Hatalmasok és kevélyek lettek,
Eleitől fogva szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak neked, jó Eleni,
Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, amelyekre taníttatál.
Lőn pedig, hogy mikoron imádkozott egy helyen, monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképpen János is tanította az ő tanítványait.
Monda pedig nékik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: A huszonegyedik század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
Elébe mentek akkor a farizeusok és kérdezték: mi végre tagadod meg, Mester, Atyáid örökségét? Hahogy Te magad is ott ültél ama kerekasztalnál az írástudókkal, akik törvényt adtak Hungáriának.
Monda azért nékik: ne azt nézzétek, amit mondok nektek, hanem amit teszek.
Monda pedig Viktor: Mihez hasonló Isten országa?
Hasonló a bokrétához a kalapon, melyet a férfi vevén, ünnepkor fejébe húz és elmén a templomba.
Annakokáért mondom néktek: ne firtassátok az Atya szándékát, melyet általam közöl veletek.
Ne firtassátok hát Ábrahám házából való Kaya járását, mert ő velem van.
És hazatértek a farizeusok és nem firtatták többet Kaya járását, sem Tot házából való Józsefét.
És felméne Viktor Kötcsébe és mondá a tanítványainak: Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piacokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket.
És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.
Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete.
Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, amije volt, oda veté.
Körülvették őt akkor a leselkedők, kiket az írástudók küldenek vala Viktor után, hogy a kezöket reátegyék, és kérdezék: Mester, ha ez a szegény asszony mindenkinél többet vete, mert ő szegénységéből minden vagyonát, amije volt, oda veté, akkor miként lehet igazságos az egykulcsos adó?
Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Adjátok meg azért ami a császáré, a császárnak, és ami az Istené, az Istennek.
És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
És lőn azok közül a napok közül egyben, mikor ő a népet tanítá és az evangéliumot hirdeté, előállnak a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
És mondának néki, hogy nem küldheti bé a tanítványait Mammon templomába,
És nem védheti meg a templom kincseit és nem oszthatja szét az emberek között.
Monda pedig nékik Viktor egy példázatot: Tekintsétek meg ezt a fügefát és minden fákat.
Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
Ezenképpen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.
De a főpapok és az írástudók és az idegenek, akiket a főpapok magukhoz szólítanának, nem engedék be a szívükbe Viktor példázatát és öklüket rázván visszatérének Mammon templomába.
Mondá pedig Viktor a tanítványainak: látjátok, én készen állok a tárgyalásra.
Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
Mikoron pedig Ezékiás fia Simor kijöve Mammon templomából, köszönté őt Viktor a templom lépcsőjén.
Látod, Simor, te nem engedted be a szívedbe az evangéliomot, és most Isten a kezembe adta Mammon templomának kulcsát.
Megvédem a templom kincseit a farizeusoktól és az adószedőktől, és szétosztom azt az emberek között.
Megszaggatta akkor ruháit Simor, és egy sánta, vak szamáron Tel-Avivba menekült.
(folytatjuk)
Még! 🙂
Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: „Miért beszélsz nekik példabeszédekben?” „Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait – felelte -, de nekik nem. Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van, és aki kockáról kockára építkezik, az annyit is ér, mint egy kocka.
„Megszaggatta akkor ruháit Simor, és egy sánta, vak szamáron Tel-Avivba menekült.”
Kurva jó 🙂
„-És a vadállat feje nagy lesz, és fekete, és minden egyes szeméből élő teremtények vére fröcsög majd szerteszét! Aztán egész Babilon felülemelkedik majd, jön egy háromfejű kígyó, és az egész földkerekség vakítóan kifényesedik, mint egy lakkcipő, vagy ilyesmi!
-Lenn egy nagy kilenc élű kard! Kilenc éle lesz, nem kettő, nem öt, nem hét, hanem kilenc!! Azt lóbálja majd minden nyamvadék bűnös feje fölött, akárcsak te ott, uram!
-Zebedeus jön a szolgájával és azt fogják majd rebesgetni, hogy eltűntek a dolgok. És hatalmas zűrzavar lesz, hogy hol vannak valójában a dolgok, és senki nem fogja tudni, hová lettek azok a kis bigyók, meg az a fura kis izé… raf… raffiakötő állvány, amihez hozzá voltak erősítve, és akkor majd a barát elveszíti a barátja kalapácsát és a fiatal nem fogja tudni, hogy hol vannak… már azok a dolgok, amiket apáik birtokoltak, mert apáik csak előző este rakták oda este nyolc körül.”
Tudod, hogy van ez…
Mindig akadnak bosszantó ügyek,
Mik sokszor feldühítenek.
Olykor esküdözöl, olykor átkozódsz,
Mikor az élet mócsingján rágódsz.
Ne morgolódj, csak fütyüréssz,
És meglátod, a végén minden jóra fordul majd.
Csak nézd az élet napos oldalát!
Csak nézd az élet napos oldalát!
És küldé a virágnevű Hoffmant a nép közé ki neki hű szolgája és tanítványa vala. És mondá eme Rózsa, ne neveljétek gyermkteiteket sokféleképpen, kinek kinek kedve szerint. A gyermekeket ezentúl az ország az atya, és Viktor szolgálatára kell nevelni, és akinek az ország aranyakat ada hogy okosodjék az ne menjen el a farizeusok földjére ottan munkálkodni, hanem Viktort szolgálja rendületlen. Hanemha mégis elmene akkor az aranyakat visszaadja a templom javára. És mondá még eztet is, akinek piciny gyermeke vagyon a harmadik nyara utn az gyermeket adja oda a templom szolgájának, hogy az felügyelje növekedését, és később is csak abban műveltesék az elméje mit a templombeliek írtak vala. És ha valaki mégis a maga módján nevelné az gyermekét, átkozott az az Atya, és Viktor előtt.
kötelező hittanra be lehetne vinni az iskolákba. és ezzel egy csapásra letudnák a történelem órát is.
Komoly:)
„Megszaggatta akkor ruháit Simor, és egy sánta, vak szamáron Tel-Avivba menekült.”
Beszarás ez a szöveg.
„Megvédem a templom kincseit”
Leheletfinom!
„-Gózer, az Utazó…ki tudja, milyen alakban jön majd el hozzánk? Amikor leszámolt a wuldránákkal, az álcája hatalmas mozgó thorp volt! Aztán amikor harmadszor is megalázkodtak a porban csúszó meketrecek, megint új alakkal ruházták fel, akkor óriási sloor volt! A saafok és zuulok hordája aznap megtanulta, mit jelent porrá hamvadni a sloorban, mit mondjak…”
Nagyon jó írások. Kérlek folytasd még.
Az a rész mikor jön, amikor a farizeusok, tanítványok végleg felnyiták szemeiket és valagba rúgják Jézusviktort?
Kettes!
Közeledünk az utolsó stádiumhoz? – ha csak azt is el nem lopják.
„Megpihen vala a kereszten.”
De ki lesz Barnabás?
Mi lesz a felszállással? – már nincs Malév sem?
És idézésre jelenik-e meg újra, vagy Tamást győzködni?
Sok kérdésre várjuk a választ!
„De ki lesz Barnabás?”
Barabás a pasas.
Viktorral szemben persze nincs esélye haramiai minőségében.
Az egymillió új munkahelyről
Harmadnap választási kampányt tartottak a Hungáriában, amelyen Viktor is ott volt, tanítványaival együtt. Amikor fogytán volt a munkahely, egy pannóniai szíjjártó fia, kit aranyszájú Péternek hívtak, megjegyezte: „Nincs több munkahely, mert balliberál farizeusok álnoksága mételyezi a földet.” Viktor azt felelte: „Aranyszájú, a te gondod az én gondom. De még nem jött el az én órám.” De a kampány véget ért.
Erre Péter szólt a tanítványoknak: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” Volt ott hét statisztikai régió, a római támogatások lehívásának céljára, egyik hátrányosabb helyzetű a másikánál. Viktor szólt nekik: „Töltsétek meg a régiókat forrásokkal!” Meg is töltötték azokat színültig.
Ekkor azt mondta nekik: „Most merítsetek belőle. Ennek utána közbeszerzésen ítéljétek oda a szamaritánusoknak, kik hozzánk az üldöztetésben irgalmasok voltak. Ők a föld sója. Nemzeti vállalataik révén Hungáriában Kánaán leend. Bizony mondom néktek, kérjetek és megadatik, zörgessetek és megnyittatik, még ha a Seol minden ördögi liberálisa kapuitokhoz láncoltatik is. Így leszen néktek egymillió és még hét munkahelyetek, hogy kerek szám legyen.”
Nagyon elcsodálkozának akkor a balliberális írástudók, és elkezdék számolni az ő munkahelyeit. Még ma is számolnak azok, kik ki nem vándorlának Londiniumba fazekat fényezni.
A tanítványok tiszteletdíjáról
Történt pedig, hogy Tömjén Zsoltár, a templom szolgája így szólt Viktorhoz:
„Emlékezz, felcsúti, választási egyezségünkre. Szövetséget kötöttünk akkor: mi elvtelenül kiszolgálunk téged, te pedig etetsz minket, mint urunk az ég madarait és a mezők liliomait. Te császárként megkapod, ami Istené, míg mi, Isten szolgái megkapjuk, ami a császárnak jár. Nem szolgáltunk-é híven téged?”
Viktor erre azt felelte: „Bizony mondom, Tömjén, híven szolgáltatok. Hívebbek voltatok a zelótáknál. Elszántak vagytok, mint a Galielai Polgári Kör. Rugalmatlanok vagytok, mint egy nyugdíjas betelefonáló az Echo Templom szertartásain. A valóság rögétől éppúgy elrugaszkodtok, mint egy misztériumjáték, mit Uwe Boll rendezett, de fantázia még annyi sincs bennetek, mint őneki volt. Egy fosszilis holt-tengeri trilobita is gerincesebb nálatok. Félázsia büszkesége vagytok, a jóérzésű ember gyomra felfordul tőletek, miképp aranyszájú Pétertől vagy egykoron gileádi Mónikától, az asszírok papnőjétől. Tanúim rá az ég madarai és a föld minden állata: bizony nincsen jobb szolgám nálatok!”
Tömjén Zsoltár akkor így szólt: „Miért van akkor, Mester, hogy tanítványaid javadalmazását csökkenteni akarod?”
Viktor erre így válaszolt: „Emlékezz, Tömjén, meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember.”.
Mire Tömjén azt felelé: „Mester, igéddel Genezáret népét etesd, ne elvtelen csatlósodat. Bizony ne feledd, tanítványaid közül sokan megrettentek, mert híre ment, hogy a következő helytartó idején kevesebben lesznek. Most kell javakban gyarapodnunk, amíg el nem küldenek, s míg Bajnai vissza nem tér liberális farizeusai élén.”
Viktor pedig felnézett vala az égre, és azt kiáltá: „Uram, miért hagytál el engem?” Majd így felele: „Ám legyen, gerinctelen szolga. A tanítványok és próféták tiszteletdíja majd a következő helytartóság alatt csökken. Szólj valamely jelentéktelen követőmnek, hogy nyújtson be módosító indítványt.”
Tömjén pedig eltávozott, és soká dicséré még Viktor bölcsességét. Viktor pedig elutazott a bolgárok földjére, és negyven napig böjtölt és járt a sós vízen.
folytasd
A nemzeti együttműködés rendszeréről
Az Úr 2010. esztendejében, az igaz keresztények húsvétjának közeledtével Viktor fölment a fővárosba. Az Ország házában balliberális kalmárokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint offshore pénzváltókat, akik ott telepedtek le.
Viktor kötélből ostort font, és mind kiűzte őket az Ország házából juhaikkal és ökreikkel együtt. A pénzváltók pénzét szétszórta, hogy utóbb tanítványaival összeszedettessék. Asztalaikat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek az Ország házát vásárcsarnokká, hol lobbisták házalnak pártos fiaknál! Legyen az Ország háza inkább oly szatócsüzlethez hasonlatos, hol az eladók száma csupán egy. Mert mától egy párté lesz az Ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökkön örökké, ámen.”
Tanítványainak eszükbe jutott az Írás szava: „Emészt a házadért való buzgalom.” Az idegenszívűek azonban szót emeltek, ezekkel a szavakkal fordultak hozzá: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezt mered tenni?” Viktor azt válaszolta: „Bontsátok le ezt a demokráciát, és harmadnapra fölépítem. Főleg, ha a plébános mindent aláír, a Szinhedron pedig korlátozott jogkörrel hallgat.” A hungárusok árulói ellene vetették: „Húsz esztendeig épült ez a demokrácia, s te három nap alatt újjáépítenéd?” Viktor pedig azt mondta: „Nem azért bontom le, hogy újjáépítsem! Új törvényeket hozok és új rendet építek. S ti imádkozzatok az Úrhoz: ha a Jóisten megsegít benneteket, akkor a demokrácia helyett nem kell kigondolnom más típusú politikai rendszereket.”
Sokan álmélkodának ezen, még az oláhok királya is szorgalmasan jegyzetelt vala.
Amint pedig a fővárosban vala húsvétkor az ünnepen, sokan hívének az ő nevében, látván az ő jeleit, melyeket cselekede.
Maga Viktor azonban nem bízta magát reájuk, amiatt, hogy ő ismeri mindnyájokat, és mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta jól, mi lakozik a szívükben. Tudója volt, hogy a demokráciáért senki sem sír, ha visszaszorul az ellenzéki média. S mindig lészen egy békemenetnyi lelki szegény, az ki elhiszi, hogy övé a Mennyek Országa.
@ezanicknevem: „Az Ország házában balliberális kalmárokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, „
Hol marad a liba? Egyébként tök jó. Ahogy elnézem ideje megalakítanunk egy NER kompatibilis bibliaíró polgári kört. 🙂
Pár éve gondolkoztam hasonlón, de nem vagyok kitartó blogoló + szerintem nem tudtam volna ilyen jól megírni 🙂
Remélem további evangéliumok jönnek, de ha abból kifogytok, lehetne Pázmány-stílben megírni egy-két beszédet. Hasonló a Károli-stílushoz, közel vannak időben, de kicsit karcosabban lehet fogalmazni, pl: mek.oszk.hu/06200/06223/html/pazmany0010/pazmany0010.html
Az Apostoli Magyar Királyság Ügyészsége (Központi Nyomozó Főügyészség 1066 Budapest Zichy Jenő utca 14.) már felvette a kapcsolatot a nemzetközi bűnüldöző szervekkel illetve a nagyobb országok titkosszolgálataival a Magyar vonatkozású illet
ve a magyar állami vagyon terhére elkövetett bűncselekményekből származó offshore számlákra történt pénzek nyomon követése és az érintett számlák zárolása érdekében. Sorvezetőként a nemzetközi szervezetek is a POLIP XIII ábra alapján indultak meg sikerrel. A CIA már zárolt egy, a Nyergesék által offshore cég részére átutalt jelentősebb összeget, ami a Paksi Atomerőmű „karbantartási” munkáival volt kapcsolatba hozható, terrorizmus gyanújával. tempohirek.com/news.php?readmore=505
sfw.org.ua/uploads/posts/2011-12/1324195028_1323886983_funny_fruit_19.jpg
@Spániel: Eljövend majd az is, de előbb a templom kincsét védelmezi meg. S utána lesz fogaknak csikorgatása, a tanítványok mind álmélkodnak (a többiek nem).
@fuhur: az írás eme parafrázisa elsősorban Viktor tetteire és gondolataira összpontosít. Biztosan akadnak más, apokrif evangéliumok, melyek korrajz, környezetleírás tekintetében részletesebbek, azonban nem én adom közre őket.
Érdekes egyébként, hogy ennek a mai kornak az abszurditása Parti Nagy Lajost is megihlette. Ő persze profi író, nem blogger vagy kommenter, mégis ő is régies formához nyúlt az aktuálpolitika feldolgozásakor. Csak ő nem szakrális, hanem népi szövegeket imitál (Fülkefor és vidéke).
Ez nagyon zsír, köszi! 🙂
Nagyszerű sorozat, de a kommentek is megérnek… egy… misét
Szegyenkezve kerdezem, ki a Tibor?
@melchi zadok: Navracsics :-).
@sajtohuba: Tényleg, baze köszi! 🙂