Tőzsdézünk, tőzsdézgetünk
Eredeti szerző: Kettes
„Kedden visszavette Magyarország a Mol Szurgutnyeftyegaz által eddig tulajdonolt részesedését” – jelentette be tegnap Orbán Viktor. – „Ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt, egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást. Fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.”
Akkor most nyilván belevásárolunk a British Petrolba is. Hiszen ez nyilvánvalóan újabb lépést jelentene az erős Magyarország felé, tovább csökkentené az energiafüggőségünket és nem növelné tovább a hiányt.
A hülyének is megéri, hát még nekünk.
De most komolyan. A Szurgutnyeftyegaz tulajdonosi részvétele kellemetlen volt, de sem a magyar államnak, sem a magyar fogyasztóknak, sem a MOL magyar menedzsmentjének nem okozott komoly hátrányt a jelenlétük, erről gondoskodott a Gyurcsányék által az OMV tulajdonszerzése után átvert Lex Mol és a Mol alapszabályának 2009-es módosítása, amivel távol tudták tartani a Szurgutot a közgyűlésekről. A Lex Mol megerősítette Hernádi és Csányi pozícióit a Molban, így az OMV végül eladta a részesedését az oroszoknak. Nem nagy vakmerőség feltételezni, hogy ez a két nem túl Fidesz-távoli oligarcha vette rá Orbán Viktort, hogy vásárolják ki az oroszokat a Molból. Mert ami jó az M&M Vállalatnak, az jó a hazának is.
„Tudomásul kell vennünk, hogy válsághelyzetben mindenkinek ki kell venni a részét a teherviselésből” – mondta Hernádi Zsolt tavaly ősszel, aztán a Mol nyeresége végül a különadó ellenére 6 százalékkal nőtt. Ennek biztos nincs köze ahhoz, hogy a benzinár többször is történelmi csúcsot döntött, hiszen a nemzeti együttműködés rendszerében a vállalatok, különösen a nemzetstratégiai szempontból jelentős nagyvállalatunk nem hárítja át a fogyasztókra a különadót.
Fellegi Tamás bejelentése szerint a kormány az IMF-hitelből lehívott de fel nem használt részéből fedezi a vételárat. Értem, hogy Strauss-Kahn szopatóból szopóágra került, de azért ne higgyük már, hogy az IMF-nél mindenki alszik. Az IMF-hitel felvételekor a magyar kormány által aláírt szándéknyilatkozatban nem volt szó a Mol visszavásárlásáról, ezzel szemben volt szó egy sor kellemetlen intézkedésről, köztük a hiány csökkentéséről. Ezt még egy viharos májusi éjszakán el kell magyarázni az IMF-nek. Vagy az adófizetőknek, hogy mégsem az IMF-hitelből vettünk Molt.
Fellegi szerint a részvényvásárlás nem növeli a hiányt és az adósságot. Ötletes. Mondhatni unortodox könyvelés. Ahogy a háztartások százezreinek adóssága sem nőtt meg attól, hogy új lakást vettek, úgy nyilván a magyar állam adóssága sem fog nőni attól a ténytől, hogy a törlesztésre félretett pénzt elköltjük. Az adósság annyira nem nő, hogy az MFB konkrétan egy 500 millió eurós kötvénykibocsátást tervez a Bloomberg információi szerint.
De legalább az energiafüggőségünk csökkenni fog, sőt, ha hinni lehet Szijjártó Péternek (és miért pont neki ne lehetne), az energiafüggőségünk úgy ahogy van, megszűnik. Eddig tudniillik az oroszoktól szereztük be a földgázt, mostantól kezdve a Moltól fogjuk, és augusztusig sarkalatos törvényben töröljük el a termodinamika első törvényét.
Fellegi cáfolta, hogy a megállapodás csomagban történt volna. Így minden spekuláció, amely esetleg Paks oroszok által bővítését, a Malév visszaszerzését vagy a budapesti metrókocsi-beszerzést érintené, légből kapott és sérti a nemzeti érdekeinket.
De azért bízzunk benne, hogy Versailles-i bíróságon nem olvasnak híreket.
Nyilvánvaló, hogy az erős Magyarországról, az energiafüggőség csökkentéséről és a nem növekvő adósságról, röviden a Mol visszavásárlásának valódi indokairól és következményeiről tett kijelentések: hazugságok. Csányi és Hernádi (és az általuk irányított nyilvános cégek) komoly támogatást nyújtottak Orbánnak és a Fidesznek az ellenzékben töltött évek alatt, és ez elcseszett kormányzati antré utáni fiskális korrekció idején (amikor iparág vezető cégként nem hogy nem tiltakoztak, de kifejezetten kiálltak a különadókért). Ezt a szívességet hálálja most meg Orbán az adófizetők pénzén.
<
p style=”text-align: justify”>Nehéz küzdelem volt, tiszta szerencse, hogy mindenki, aki számít, ugyanazon az oldalon harcolt, kivéve a magyar adófizetőket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522081-6ae09f4f600f3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522081&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522081-6ae09f4f600f3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522081-6ae09f4f600f3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@pj02: Elismerésem az érvelésedért, jól és intelligensen vitatkozol.
Egy dologgal kiegészíteném: most már én is egyetértek azzal (de csak mióta kiderült, hogy nem az IMF-EU pénzt költötték erre a célra), hogy nem hiánynövelő lépés volt. Tartalékcsökkentőnek nevezném. Nem tudom, nem rosszabb üzenet-e ez. Majd elválik.
@pj02:
Azért veled elég nehéz vitatkozni. Nem azért mintha olyan jól nyomnád, hanem mert egyszer ezzel érvelsz, máskor meg az ellenkezőjével, éppen mi jó neked.
Érv amellett, hogy miért kellett gyorsan megvenni:
„ha a szurgut megtámadta volna a döntést valami nemzetközi befektetővédelmi intézménynél, akkor marha hamar érvényteleníthették volna”
Érv amellett, hogy az oroszok miért is adták el:
„(csak mert látja, hogy úgysem képes betenni a lábát egyhamar a régióba ezen a kapun)”
„Elkölthettük volna nyugdíjakra, közszolgálati bérekre, oktatásfejlesztésre, tűgyüszüfütyülőre is, csak éppen picsánrugna érte bennünket az unió”
Az már olyan rég volt, hogy így kiment a fejedből „az adósság elleni harc”, „az állam a tönk szélén áll” stb. stb. mantra? A legnyilvánvalóbb, mégpedig a pénz a visszafizetése már eszedbe sem jut?
A leegyszerűsített példákkal meg az a baj, hogy még azokat sem érted. Ha kivan a seggem a gatyából és nem tudok enni adni a kölyköknek, akkor tollaszerge példájával élve nem veszek hitelből házat. Még akkor sem, ha ezt a hitelt nem én vettem fel, és lehet, hangsúlyozom lehet, hogy a ház jövőre kétszer annyit ér. Mert ugyanis ez már nem is tőzsdézés, hanem hazardírozás.
Ebbe az 500 milliárd varázslatos kiszippantyúzásába a MOL-ból pedig tényleg kár volt belemenned, mert ez csak a Matolcsy-féle matematika világában állja meg a helyét.
Ráadásul a mindentvivő Lola T-vel (2/3) sokkal egyszerűbben is ki tudnak bárhonnan szedni 500milliárdot. Csak egy újabb különadó kell.
@pj02: Hagy foglaljam össze, hol tartasz:
Arról beszélsz, hogy azért volt sürgős a kivásárlás, mert szerinted a Szurgut az emberi jogok nemzetközi bíróságához fordulhatott volna a tulajdonosi jogai korlátozásai miatt, bár ezt valójában nem tette meg. Arról beszélsz, hogy a Mol vásárlás egy jövedelmező befektetés lehetne, ha a stratégiai tulajdonos magyar állam egy kicsit kibelezné. Arról beszélsz, hogy valószínűleg nincs package deal, mert a Szurgut nyereséggel szállt ki a Molból, és ezzel ők valószínűleg elégedettek is. Arról beszélsz, hogy azért kizárt, hogy Orbán viszontszívességet tett Hernádinak, mert annak idején a szocik nem váltották le. És végül arról is beszélsz, hogy az én érveim azért helytelenek szakmailag, mert Fellegi hülyeséget mondott a részvényvásárlás finanszírozásról.
Abban azt hiszem, egyetértünk, hogy nem ismerjük sem a kormánynak, sem a Mol menedzsmentjének, sem az oroszoknak a szándékait, sőt a cselekedeteik nagy részét sem. De hogy a te magyarázatodban sokkal több a hihetetlen, a játékosok eddigi viselkedéséből leszűrhető tapasztalatokkal ellentétes, meseszerű elem, mint az enyémben, az egészen biztos.
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/fellegi-tamas-a-szerzodes-a-kozjot-szolgalja
„Fellegi Tamás leszögezte: a pénzt nem elköltöttük, hanem egy komoly vagyonelemet szereztünk vissza, amely – a szakértők szerint – már középtávon is megtérülő befektetés lehet. Fontos kiemelni, hogy egy fontos lépés még hátra van – húzta alá a miniszter –, hiszen ahhoz, hogy az aláírt szerződés kötelezettséggé váljon, az Országgyűlés jóváhagyására van szükség.”
Izguljunk….:))))
@Kettes:
„Hagy foglaljam össze, hol tartasz:”
Én ott tartok, hogy SEMMIT nem tudunk az ügyletről, a létrejöttének a tényén kívül. Erre már mindenki packagekről, viszontszivességekről, drága árról, meg mindenféle hülyeségről beszél, anélkül, hogy bármiféle foggalma lenne arról, hogy melyik szereplő mire készül.
Ez nem utcanév-átnevezés, hogy minden hülye bedobhassa, hogy őneki személy szerint mi a véleménye a Ságvári Endre utca Wass Alberrté nevezéséről, hanem egy eléggé materiális, kézzel fogható dolog, amit lehet(ne) akár tárgyilagosságra törekedve is értékelni. De nem most, és nem úgy, hogyha a „a játékosok eddigi viselkedéséből leszűrhető tapasztalatok” aspektusából közelítjük meg a dolgot.
@WasIstPassiert?:
„Azért veled elég nehéz vitatkozni.”
De neked pölö nem is kötelező…
„A leegyszerűsített példákkal meg az a baj, hogy még azokat sem érted. Ha kivan a seggem a gatyából és nem tudok enni adni a kölyköknek, akkor tollaszerge példájával élve nem veszek hitelből házat.”
Mivel látom nem sikerül felfognod, hogy semmiféle családi költségvetéses hasonlat nem állja meg a helyét, ezért megpróbálom elmagyarázni, hogy nagyjából mi a helyzet.
A magyar államnak nem fizikailag nincsen pénze, 2008 októberét kivéve az elmúlt 10 évben soha nem volt olyan, hogy azért ne tudjon kifizetni egy béremelést, vagy más jóléti kiadást, mert kevés pénz „csörög az államkincstárban”.
Nem likviditás hiánya (ha tudod ez mi) van az országnak, mint mondjuk most a görögöknek (akiknek 2 hónap kiadásaira elegendő pénzük van), hanem strukturálisan magas kiadási szintje.
Nem azért kell csökkenteni a kiadásokat, hogy legyen pénz fizikailag, hanem azért, hogy a vállalt kritériumokat teljesítő költségvetésünk legyen. Strukturális problémákkal küzd a költségvetés, nem pedig likviditáshiánnyal.
Nem arról van szó, hogy „ki van a seggünk a gatyából, és nem tudunk enni adni a kölköknek”, hanem kicsit összetettebb, de erre én olyan analógiát nem tudok hozni egy család eletéből, ami erre ráhúzható.
„Ebbe az 500 milliárd varázslatos kiszippantyúzásába a MOL-ból pedig tényleg kár volt belemenned, mert ez csak a Matolcsy-féle matematika világában állja meg a helyét.”
Ja, csak ott. Nézzél már utána, hogy a Porsche mi a faszomra készült pár éve a VW-vel, okoska…
@acs63:
„Az általad felvázolt menetrend egy klasszikus tőzsdecápáé.”
Az általam felvázolt megoldás nem menetrend, hanem csak a vitapartnerem egyik érvére adott válasz. Szó nincs arról, hogy erre készülnének, ennél értelmesebben is lehet „hasznosítani” a MOL pakettet, legfeljebb nem 3 év alatt térül meg a befektetés, hanem kicsit lassabban.
„Nagyobb lenne a bizalmam (személy szerint), ha a végrehajtók TELJES ANYAGI FELELŐSSÉGET vállalnának ügyleteik után.”
Politikai felelősséget vállalnak, más kormányok a saját ténykedésük után még erre sem hajlandóak.
@pj02: Ha jól értem, akkor tulajdonképpen azt írod le, hogy a MOLból pár éven belül simán kiszedhető annyi pénz, mint a részvényeinek értéke. Ez már eleve azért gyanús, mert ez rettenetes mértékű félreárazás lenne. A számolásodban szerintem több hiba is van: nem veszed figyelembe sem azt, hogy az államnak ebből csak annyi jut arányosan, mint amennyi az ő tulajdoni hányada, másrészt ott vannak a kötvényesek is, akik ugye előbb jönnek (hacsak nem segít ezen is a kétharmad :-P).
Mindenesetre – bár a MOL árazása is érdekes kérdés – az én problémám ezzel az egész üzlettel nem elsősorban az, hogy nem jó áron vették meg vagy ilyesmi, mert nagyságrendileg ez biztos nem igaz (kb piaci áron vették meg). Nekem az a bajom, hogy (1) szűkös tartalékok mentek el erre az ügyletre, (2) az állam kitette magát egy piaci cég kockázatának, (3) állami tulajdonossal gyakran felpuhul a költségvetési korlát, (4) nem tudom hogy ki tudnak-e szállni belőle pár éven belül.
Igazad van abban, hogy kevés az információnk bizonyos dolgokról, de úgy érzem hogy a transzparencia hiányáról itt elsősorban az ügyletet bonyolító állam tehet, nem mi. Ha valóban azt akarnák, akkor adhatnának részletes körű tájékoztatást terveikről (ha vannak egyáltalán). Amíg ez nem történik meg, addig a szkeptikusabb állampolgárok joggal gyanakszanak mindenfélére.
@pj02:
„egy eléggé materiális, kézzel fogható dolog, amit lehet(ne) akár tárgyilagosságra törekedve is értékelni. De nem most, és nem úgy, hogyha a „a játékosok eddigi viselkedéséből leszűrhető tapasztalatok” aspektusából közelítjük meg a dolgot. „
Na most egyrészt a tárgyilagosság neked sem erősséged, másrészt meg a „játékosok eddigi viselkedése” elég fontos, mert különben úgy járunk, mint Babarczy a Fidesszel.
„De neked pölö nem is kötelező…”
Ez kétségtelen.
„ezért megpróbálom elmagyarázni, hogy nagyjából mi a helyzet.”
De ezt elég szarul teszed. Szerintem hagyj fel ezzel az okoskodással.
„Nézzél már utána, hogy a Porsche mi a faszomra készült pár éve a VW-vel, okoska…”
Ad1. A történet végét is illene elmondani, ha már idecitálod.
Ad2. Amint már itt többször leírtad, te nem a véleményezőt, hanem a véleményt minősíted. Ja.
@pj02: A likviditási kérdések nem szeparálhatók a strukturális problémáktól Magyarország jelenlegi költségvetési helyzetében (ha a hiány elszalad, akkor könnyen kialakulhat olyan egyensúly amiben nincs többé hitel, vagy csak nagyon drágán, különösen ha a kockázati preferenciák ugranak egyet, pl Görögország még mindig nyitott kérdés, stb). Természetesen nem gondolom azt hogy a MOL megvétele önmagában ilyesmit fog okozni, de azt sem lehet mondani hogy a tartalékok csökkentésének 0 a hatása.
Az index cikke felvet egy érdekes szempontot:
index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/27/nem_hoz_olcsobb_benzint_az_allami_mol/
Fellegi úgy látszik gyorsan kapcsolt, és felfogta hogy ha kialakul az az elvárás hogy mostantól a kormány népjóléti benzinárat csináljon azzal elég gyorsan sarokba festik magukat. Ez eddig pozitív, maradjon is így…
Korrekt írás a portfolio.hu-n:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/fellelegezhetunk_de_ritka_a_levego_a_mol_korul.150086.html
Szintén kiemeli a hatást a nettó államadósságra, illetve az állam egyelőre ismeretlen tervei miatti kockázatot.
@WasIstPassiert?:
„Ad1. A történet végét is illene elmondani, ha már idecitálod.”
Annak mennyi köze van ahhoz, hogy „ez csak a Matolcsy-féle matematika világában állja meg a helyét”, mi?
„Ad2. Amint már itt többször leírtad, te nem a véleményezőt, hanem a véleményt minősíted. Ja.”
Neked írtam ilyet? Nem rémlik…
@tollaszerge:
„A likviditási kérdések nem szeparálhatók a strukturális problémáktól”
Ameddig tart a nyugdíjvagyon, addig szeparálható.
Nyilván a kormánynak sem érdeke, hogy a nyugdíjvagyont a kiszáradó likviditás miatt folyó kiadásokra költse el, de ez a nyugdíjbevonás olyan mozgásteret teremtett a kormánynak, ami miatt az államadósság, illetve a hiány mértéke kizárólag a kockázati prémiumok növekedése, meg a brüsszeli fejcsóválások miatt problémás, az állam fizetésképtelensége jó néhány évig gyakorlatilag kizárt, bármi történjen is a világgazdaságban, vagy nálunk.
@tollaszerge:
„Ez már eleve azért gyanús, mert ez rettenetes mértékű félreárazás lenne.”
A tőzsdei részvények árazását nem kizárólag a cég jövedelemtermelő képességével kapcsolatos várakozások alakítják, a hangulati elem is lényeges.
A cég JELENLGI jövedelemtermelő képessége alapján a MOL papírok árazása 25-30%-os diszkonton forog a szektortársakhoz képest, tehát nem mondható, hogy „reális értéken” forogna a cég (ennél nagyobb diszkont az elmúlt 10 évben csak 2004-ben volt). Ez a hangulati elem az árfolyamban.
De az, amiről beszéltem, a 300 milliárdos pénzeszköz nem a jelenlegi jövedelemtermelő képesség eredménye, tehát éppen ezért a mostani árfolyamban sem kellene megjelennie, hanem az elmúlt 3 évé. Amikor sem osztalékot nem vettek ki a részvényesek, sem terjeszkedni nem terjeszkedett a cég.
„A számolásodban szerintem több hiba is van: nem veszed figyelembe sem azt, hogy az államnak ebből csak annyi jut arányosan, mint amennyi az ő tulajdoni hányada”
De, ezt figyelembe vettem, mint ahogy azt is figyelembe vettem, hogy az állam (piacon szokásos eszközökkel) fel tudja tornászni a részesedését arra az időre, ameddig az osztalékfiztetés tart, és akkor teljesen jogszerűen őt illeti a részvényre jutó osztalék is.
„másrészt ott vannak a kötvényesek is, akik ugye előbb jönnek”
Felszámolási eljárásban. Máskülönben a kötvényeseknek a lejáratkor fizenek, a részvényes pedig akkor kap osztalékot, osztalék előleget, amikor arról a közgyülés dönt.
„nem tudom hogy ki tudnak-e szállni belőle pár éven belül.”
Én meg azt nem tudom, hogy akar-e?
” Ha valóban azt akarnák, akkor adhatnának részletes körű tájékoztatást terveikről”
Ehhez mondjuk nem árt, hogyha van némi türelem, mondjuk legalább addig, ameddig az állam birtokon belülre kerül. Tegnap, meg ma (például az általad is linkelt portfóliós írásban is) már kezdenek jönni a megalapozott értékelések, amiből tényleg lehet tájékozódni is.
@pj02: „Politikai felelősséget vállalnak, más kormányok a saját ténykedésük után még erre sem hajlandóak. „
Na neeee!
Ez így tömény demagógia. MINDEN kormány/parlament, MIDEN választáskor értékelve van, EZ POLITIKAI FELELŐSSÉG kérdése.
Amiről beszélünk, az ANYAGI felelősség. Én nem hatalmaztam fel Fellegi urat, hogy a bankok és ny.pénztárak helyett tőzsdézzen. Nem láttam ezt a választás előtt sehol. Ha pedig mégis megtörténik, akkor vagy TELJES információt, vagy pedig PÉNZÜGYI garanciát igényelnék!
(Ne erőltesd a választ! Te vagy vakon hiszel nekik, vagy van belső infód, amit viszont nem osztottál meg velem/velünk. Bízol annyira az általad leírtakra, hogy pénzt is tegyél rá? A sajátodat? 🙂 )
IMF: Nem a Molra adtuk a pénzt
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110526-az-imfnek-nem-tetszik-hogy-a-penzukbol-vettuk-meg-a.html
Az IMF képviselőjének mondatai ellentmondanak Fellegi kijelentésének, amivel megcimkézte a vásárláshoz szükséges források eredetét. Úgy gondolom, hogy az IMF nevesítése a jó-rossz, fehér-fekete szintre egyszerűsítő kormánykommunikáció terméke. Adtunk megint egy nagy tockost nekik, függetlensége háborúnkban egy fontos csatát nyertünk.
Ugyanakkor ugyanez a technika, bár sokkal körültekintőbben és kisebb egységekben, használható lesz az OTP-nél iis.
A Szeretett Vezér már többször beszélt az erős magyar bankrendszer kialakításának szükségességéről. Csak a takszövöre bazíriozva ez nem menne.
@acs63:
„MINDEN kormány/parlament, MIDEN választáskor értékelve van, EZ POLITIKAI FELELŐSSÉG kérdése.”
Így van. Ennél többet azok sem vállaltak, akik 8 év alatt a tönk szélére sodorták a gazdaságot, meg azok sem, akik 40 év alatt tették ugyanezt (ja, hogy ez a kettő ugyanaz…).
„Én nem hatalmaztam fel Fellegi urat, hogy a bankok és ny.pénztárak helyett tőzsdézzen.”
Nem is csinál semmi ilyesmit. Nem tőzsdézés az, hogy tulajdont szerez abban a cégben, amiben 2006-ig minden kormánynak volt tulajdona, amellett, hogy a cég részvényeinek egy része akkor is a tőzsdén forgott.
Ez a „tőzsdéznek” a szintiszta demagógia.
„Nem láttam ezt a választás előtt sehol.”
Valószinüleg mert nem is kerested. A pakett visszavásárlására pártállástól függetlenül minden párt készült, talán csak az LMP nem.
De a fideszen kívül (akik kinyilvánították azt is hogy az állami vagyon növelésére készülnek, de mintha kifejezetten a MOL-ról is beszéltek volna) a szocik tárgyaltak az oroszokkal, a jobbik pedig szintén nyilatkozott olyat, hogy a MOL-t vissza kell szerezni.
„vagy TELJES információt, vagy pedig PÉNZÜGYI garanciát igényelnék”
Van parlamenti képviselőd, keresd meg, és mond el neki az igényeidet.
„Bízol annyira az általad leírtakra, hogy pénzt is tegyél rá? A sajátodat?”
Azt kérdezed, hogy most van-e mol részvényem? Nincs. De ha úgy látom, hogy érdemes lesz venni, veszek, de jelenleg nem látom semmi jelét annak, hogy rövidtávon lehessen kereni vele, mivel borzasztó nagy a bizonytalanság mind a világ tőrzsdéin, mind pedig a MOL-lal kapcsolatban, így inkább kockázatot látok az árfolyam alakulásában, nem lehetőséget.
@pj02: „Azt kérdezed, hogy most van-e mol részvényem? Nincs. De ha úgy látom, hogy érdemes lesz venni, veszek, de jelenleg nem látom semmi jelét annak, hogy rövidtávon lehessen kereni vele, mivel borzasztó nagy a bizonytalanság mind a világ tőrzsdéin, mind pedig a MOL-lal kapcsolatban, így inkább kockázatot látok az árfolyam alakulásában, nem lehetőséget. „
Tehát Te is látod benne a komoly kockázatot? 🙂
Ha Neked személy szerint túl rizikós, akkor állami szinten mitől nem veszélyes játék?
A „tőzsdéznek” kifejezést a jelenlegi „politikai elit” (sic.) alkalmazta először a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Szerintem is demagóg kifejezés, de nem én találtam ki.
Nem arra gondoltam, hogy van-e most részvényed (vagy vennél-e MOL részvényt). Konkrét fogadásra gondoltam a „csomagban megszerzés”-es ötlettel kapcsolatban
Jelenleg van 1000 Ft-om arra, hogy Paks fejlesztésénél az orosz technológiát és a metrókocsi-vásárlásnál a moszkvait részesítjük előnyben, az üzlet részeként. (Még ha ezt nem is mondja ki senki.) Az odssz 1:10, Te 10000 Ft-ot kockáztathatnál. 🙂
@acs63:
„Ha Neked személy szerint túl rizikós, akkor állami szinten mitől nem veszélyes játék?”
Mert én egy spekuláns vagyok, aki néhány hétnél tovább még sosem volt pozícióban.
A kockázat nem most, és nem a kormánytól erősödött fel, és nem is csak a MOL-t érinti, hanem hetekkel ezelőtt, görögország miatt, és az egész világgazdaságot jellemzi.
„A „tőzsdéznek” kifejezést a jelenlegi „politikai elit” (sic.) alkalmazta először a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban.”
Mert ők a rendelkezésre álló ügyfélbefizetések egy részével valóban azt is csinálták.
Nem fogadok, kaszinózok, kártyázok, főleg nem pénzben.
@pj02: „”A „tőzsdéznek” kifejezést a jelenlegi „politikai elit” (sic.) alkalmazta először a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban.”
Mert ők a rendelkezésre álló ügyfélbefizetések egy részével valóban azt is csinálták.”
Ez igaz, csak tegyük hozzá, hogy AZ ÉN ENGEDÉLYEMMEL! (Három különböző rizikó-faktorú lehetőség között választhatott mindenki, különböző veszélyességű és eltérő hozamú csomagok között. Ha nem választottál, akkor a legkisebb kockázatúba kerültél.)
Jelenleg az állam/kormány NEM a legkisebb kockázattal járó üzletbe vágott bele.
„Mert én egy spekuláns vagyok, aki néhány hétnél tovább még sosem volt pozícióban.”
Ezzel még inkább elvetted a kedvem. Ha a veszteséget is beleszámoló ember nem vág bele egy üzletbe, akkor egy távlati célt kitűző egyénnek/testületnek honnan van rá bátorsága? Neki/nekik még Nálad is óvatosabbnak kell(ene) lenniük.
Fogd fel rulettnek! Az általam felvetett mindkét eseménynek az esélye 1:3-hoz és 1:4-hez (1:5-höz). Együttes bekövetkezésüknek valószínűsége jóval nagyobb az általam ajánlottnál. 🙂
@acs63: Elnézést!
Félreírtam, a bekövetkezés valószínűtlenségének nagyobb az esélye.
(De gondolom a szövegből kiderült.)
@pj02: a világon létező nagy magánnyugdíjpénztárak konkrétan mit is szoktak csinálni az ügyfélbefizetésekkel ?? érdeklődve hallgatom. mekkora lehet a magánnyugdíjpénztárak értékpapír tulajdona a világban, hányszorosa az egy évi magyar GDP-nek ??? száz ??
@pj02: Ez a körülmény téged sem akadályozott meg a spekulációban.
Ez itt egy közéleti blog, ahol lelkes amatőrök mondják el a véleményüket, jellemzően pont arról, amit a kormány nem köt az orrunkra vagy nem úgy. Itt még hülyeségeket is szabad beszélni (főleg nekem), amíg senkinek nem kerül pénzbe. Ne akard már te írni helyettünk a blogot.
@acs63:
„Ha nem választottál, akkor a legkisebb kockázatúba kerültél.”
Ha több, mint 15 év volt hátra a nyugdíjig a számlanyitáskor (vagy a portfóliók létrehozásának a dátumakor), akkor a legnagyobba soroltak, ha nem rendelkeztél róla.
„Ha a veszteséget is beleszámoló ember nem vág bele egy üzletbe”
Félreértetted. Én nem azért vagyok spekuláns, mert szeretek veszíteni, vagy irreális kockázatot vállalni. Hanem mert csak akkor nyitok meg egy pozíciót, hogyha azt látom, hogy pár nap, maximum pár héten belül ki tudok belőle szálni nyereséggel, és ezekhez a pozíciókhoz általában semmiféle fundamentumot nem mérlegelek, hanem kizárólag a hangulatot figyelem.
Nem veszek hosszú távra semmit (jellemzően éppen azért, mert a nyilvánosan elérhető információk mennyisége kevés, a minősége pedig erősen kozmetikázott), ha van is néha olyan pozícióm, amit hosszabban tartok, akkor az azért van, mert beleragadok. De ilyen ritkán van, legutóbb 2008 őszén volt erre példa.
Az elmúlt 2 hétben például összesen 3 napot voltam pozícióban, de a tavalyi kormányváltás környékén vagy két hónapig egy napot sem.
Viszont az én motivációm alapvetően más, mint a kormányé, ami (és ebben helyes az érvelésük) vagyont szerzett. Én spekulálok, azt remélem, hogy amit veszek, azt drágábban tudom eladni, a kormány viszont megszerzett egy eszközt, aminek a hasznait akarja megszerezni. Nekem számít az árfolyam, az árfolyam mozgásának iránya már rövid távon is, nekik ez még középtávon sem szempont.
„egy távlati célt kitűző egyénnek/testületnek honnan van rá bátorsága? „
Távlatilag kizárólag a fundamentumok meghatározók, a hangulatra nem kell figyelni, rövidtávon meg kizárólag a hangulat.
A MOL megvásárlása fundamentális alapon jó befektetés, 5-6 éven belül a menedzsment várakozása 900 milliárdos EBITDA, (adó, kamat és értékcsökkenés nélküli eredmény), ami a jelenlegi 3,5-szerese. (A menedzsment várakozások általában erőssen konzervatívak, és az esetek 70+ százalékában felülteljesítik a cégek)
„a világon létező nagy magánnyugdíjpénztárak konkrétan mit is szoktak csinálni az ügyfélbefizetésekkel”
A részvénybe fektetett hányad (ami magyarországon a növekedési portfólió 40%-a volt) terhére általában részvényt, befektetési alapokat, vagy ritkábban certifikátokat vesznek. A maradék részből állampapírokat, pénzpiaci alapokat vesznek, bankbetétben kamatoztatják.
De ahány ország, annyi féle szabályozás, hogy mit lehet, meg mit nem.
„mekkora lehet a magánnyugdíjpénztárak értékpapír tulajdona a világban, hányszorosa az egy évi magyar GDP-nek ??? száz ??”
Ezt még felbecsülni is nehéz, amerikában borzalmasan nagy vagyont kezelő nyugdíjalapok is vannak. Szerintem több, mint száz, inkább valahol 300 és 1000 között lehet az általuk kezelt vagyon teljes mérete, de hogy ebből mennyi van értékpapírban, és mennyi mondjuk bankbetétben, vagy ingatlanban, azt még megsaccolni sem tudom.
@Kettes:
Ha kommentelhetővé teszitek a posztjaitokat, akkor viseljétek el azt, ha valaki hozzászól, adott esetben arról is, hogy hogyan kéne feldolgozni egy témát.
Ez a múfaj a kommentelésről szól, nem kizárólag arról, hogy te szabad utat engedhess a grafomániádnak.
@pj02: Kettes kábé az elmúlt három hónapban összesen nem írt annyit, posztban és kommentben cuzámen, mint amennyit te ebbe az egyetlen posztba összekommenteltél, szóval ki is a grafomán? 😉
Én már elmondtam neked, hogy nem az a baj, ha kommentelnek, sőt. Az sem baj, ha valakinek más véleménye van egy kérdésről, mint nekem/nekünk, sőt. Valamint azzal sincs semmi gond, ha valaki erős és határozott érvekkel próbálja meg az ellenvéleményét eladni, sőt.
Ez a műfaj a kommentelés mellet az írásról is szól, és talán az is egy értékelhető szempont, ha valaki nem azért ír posztot, mert olyannyira áhítja, hogy valami bozótharcos egy bulldog szívósságával szarozza. Értsd a különbséget: szarozza és nem vitázik vele. Én, ha éppen rám lenne osztva a rossz zsaru szerepe, akkor mindaddig kitiltanálak, amíg üzembiztosan el nem sajátítod a kommentelés és a szarozás közötti finom distinkciót, de szerencsédre éppen nincs rám osztva ez a szerep, így felőlem bátran kiélheted itt az akármidet, nekem meg marad az értetlenkedés, hogy mi a faszért nem akarsz inkább beszélgetni velünk, ha már úgyis rászánod az időt és az energiát az ittlétre.
@pj02: Nem értem, mi a bajod. Eddig elviseltük a véleményedet, egész pontosan az életszerűtlen spekulációkból és személyeskedésekből álló szócunamidat. Te akartad nekem előírni, hogy miről posztoljak. Ha nem tudod elviselni, hogy posztolok, akkor hőbörögj máshol, nagy az internet.
@judy7: Az vele a probléma, hogy már szóltak is érte. Ha netán jön egy újabb kis gazdasági válság ami ha tetszik ha nem várható és pénzre lenne szüksége a kormánynak, hát az IMF nekünk már fix hogy nem ad.
Borókai „Kemény Csapat” Gábor belegabalyodik a hazugságaiba:
„Most más a helyzet, mint amilyen akkor volt. Leginkább azért, mert mindent tudni vélünk. Így azt is, hogy mély válságban vagyunk, és nincs pénz. Nem kicsit, nagyon nincs. Többek között azért nincs, mert az elődök adóssággal telve hagyták itt a kasszát.”
hetivalasz.hu/jegyzet/a-bizalom-ereje-38121
Annyira nincs pénz, hogy most vettek félmilliárdért Molt. Adósságból.
Egyébként ha nincs pénz, akkor adják el a Mol-pakettet. Az adósság ugye nem nő, és mégis pénz áll a házhoz. Ez a magyar csoda, az unortodox tőzsdei daytrade.
@Kettes: A jövedelemadót is azért kellett csökkenteni, mert nincs pénz, és az ilyesmikre sarkallja az embert. Nagy úr a muszáj.
Az államadósság pedig köztudottan hétpecsétes titok, kormányra kerülés után kb egy évig kell nyomozni, amíg kiderül.
Már csak a Wekerle-tervben bízhatunk!
@tollaszerge: Olyan ötlettelenek ezek, szerződtetni kéne Milot: második csapásmérő, védekező-támadó szuperszonikus lopakodó repülőgép. Ha már kamu a projekt legalább legyen jó rafkós neve, hadd örüljön a Pöcs is, amikor aláírja. 🙂
@maroz: Scheisskopf-tervet akarok!
Jav: 500 milliárdért vettek Molt, nem félmilliárdért 🙂
@maroz: Lepage csirizágyú! Egy egész köteléket összeragaszt a levegőben!
Nem értem.
Drágul a benzin és a gázolaj.
http://www.privatbankar.hu/cikk/arupiac/egy_hatost_lepnek_felfele_az_uzemanyagarak_43223
Ugyanakkor az emelés nem illik bele a trendbe.
http://www.oilnergy.com/1obrent.htm
@sajtohuba: van Treasury-je a MOL-nak, van elemzési részlege. Ők elvileg tudják, hogy figyeljenek a piaci trendekre. Mi lehet a titokzatos hír, ami ennyire megdobja az árat?
Viszont a MOL részvény tőzsdei árfolyama szépen felment annak rendje s módja szerint. A piac tisztasága érdekében érdemes lenne megnézni egy idő múlva, hogy lesz/volt-e bármi jelentősége a mai nap nyitó/záró/átlag árfolyamának valamilyen nagyobb lélegzetű elszámolásnál.
„Kérdésünkre, hogy az el nem költött IMF-pénz visszafizetése miből történik majd, a minisztérium úgy válaszolt, hogy „történhet deviza állampapír kibocsátásával, piaci devizavásárlással vagy a devizatartalék csökkentésével. Egyszerű finanszírozási kérdésről van, ami nem növeli az államadósságot, hiszen egy már felvett hitel kezeléséről van szó.””
„Csak a kétbites gondolkozók használják a „fizetésem van-számláim vannak-berakom a párnacihába-elköltöm plazmatévére” analógiát az állam gazdálkodására, márpedig ez, amit ti nyomattok, hogy „az IMF hitelt elkötjük, tehát majd refinanszírozni kell, mert nem lehet egyszerűen kivenni az MNB-ből, és visszautalni nekik” nem más, mint egyszerűsítés, és emiatt hülyeség.”
http://www.fn.hu/penzugy/20110530/most_akkor_mibol_vettuk_meg/
Muhaha.
@Kettes: Rá kéne kérdezni a dinamikára is. Oké, hogy most nem növeli az adósságot, de mennyiben változtat ez az adósságleépítési menetrenden?
Vagy ez az adósság elleni harcz csak addig volt éredekes, amíg a nyugdíjpénztári gempát padlássöprésileg meg nem védték?
Azon töprengek, hogy hogyan lehetne ezt a problémát valami igen egyszerű módon elmagyarázni, valahogy úgy, hogy a leghülyébbek is megértsék. Rajzolva, mesélve, énekelve, mindegy, hogy hogyan, de úgy, hogy azt egy egybites is levehesse.
A tőzsdecápák irányítják a világot és tőlük függ a részvények árfolyama is, ezzel a kisember mindig rosszul jár. Orbán részvényeket vett a mi pénzünkön, és így kiszolgáltatta az országot a tőzsdecápák kényének-kedvének. Máris esett az árfolyam, sok százezer munkanélküli magyar ember pénze úszott el.
Orbán ezen kívül sokkal drágábban vette meg a részvényeket, mint amennyiért az oroszok annak idején: a kettő közti különbséget, az emberek pénzét az oroszok söpörték be Orbán miatt. Ezért Orbán vagy pancser, vagy tudatosan okoz kárt Magyarországnak, hogy az oroszok jól járjanak, meg ő és az oligarchamaffiája gazdagodjon, vagy mindkettő.
És Orbán mindezt az IMF kölcsönéből tette, azaz még mélyebbre taszította az országot a globáltőke kiszolgáltatottságába, amely elveszi a magyar szabadságot és pénzpumpával kiszivattyúzza a javainkat.
A magyarságot tehát Orbán egyszerre szolgáltatta ki a tőzsdecápáknak és a globáltőkének, meg dobta oda a magyarok pénzét az oroszoknak, pedig ő maga mondta, hogy a magyarságnak ez a három fő ellensége van. Valójában persze van egy negyedik is, amely lényegében a tőzsdecápák, az oroszok és a globáltőke mögött bújik meg, Orbán ezt is jól tudja, de nem mondja, mert ő is ezeknek a zsoldjában áll.
@Állományjavító: hú, ezt nem akarnád megírni könyvben?
pöpec kis négykötetes trilógia lehetne belőle, a magyarok ellenségei I-IV.
én még tudok egy ötödiket is, ami sokkal durvább, mint ez az előző négy, olyannyira, hogy a többi el is törpül mellettük, de nem mondhatom meg, mert akkor megölnek.
a magyaroknak igazából egy ellenségük van. és mindenki találkozott már vele.
@mcs: … his name’s Tooth Decay?
@tollaszerge: ugyan, vezérünk most tolt rá 1000 gurigát, hogy az megoldódjék.
@Állományjavító: Az első bekezdésben említett árfolyamesést nem látom.
http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?security=518
A többit nem tudom cáfolni ;-).
Nem látod az árfolyamesést?
1. releváns válasz: számít az? A lényeg, hogy az árfolyamesés szükségszerű velejárója annak, amikor Orbán a tőzsdecápák kényére-kedvére szolgáltatja ki az országot, ettől az árfolyamesés akkor is van, ha nincs. Akkor azért nem esik az árfolyam, hogy még több kisembert bolondítsanak el, hogy majd később kiforgassák őket mindenükből.
2. kevésbé releváns válasz: de, volt árfolyamesés.
„A piac ma tudott először reagálni arra a tegnapi hírre, hogy a kormány megveszi a Szurgut kezében levő Mol részvénycsomagot. A Mol részvényei vaskos, 2 százalék feletti mínusszal kezdték a napot, ám 20 percen belül minimális pluszba lendült az olajpapír jegyzése. A pluszok azonban nem tartottak sokáig, a nap végén 2,8 százalékos mínuszban, 22 660 forinton állt a Mol árfolyama.”
„2011. máj. 26. … Közel 3 százalékkal esett tegnap a Mol részvényeinek árfolyama azután, hogy kormány kedden bejelentette: az állam 1,88 milliárd euróért …”
Ha azt veted ezzel szembe, hogy „de azóta visszaemelkedtek”, akkor ez a komplex, több, egymásnak ellentmondónak feltüntethető elemet tartalmazó állítás már minden interpretációra alkalmas, ezért gyengébb, mint az egyelemű állítás, hogy „rögtön estek is az árfolyamok”. Szofisztikáltabb egybitesek számára esetleg divergens érvelés alkalmazható, ha szükséges: „igen, ideiglenesen visszaemelkedtek, de csak azért, mert tőzsdei spekulációban így engedték meg a magyar papír ellen játszó Orbánéknak az oroszok, hogy kivegyék a hasznukat”. .
@Állományjavító:
Én azt látom a BÉT-en, hogy a vaskos mínusz után 1,4x vaskos pluszban zárt a papír majdnem az átlag majd kétszerese forgalommal.
Ez inkább jelent bevásárlást, mint profit realizálást.
Szerintem egy olajpapír árfolyamát nem csak/alapvetően a tulajdonosi szerkezet módosítása befolyásolja, hanem inkáb a nyersolaj ára. Ami szintén sok más tényezőtől függ.
@sajtohuba: Állományjavító most nem érvel, hanem maroz felvetésére elkészítette a narratívát úgy, „hogy azt egy egybites is levehesse”. A tényeknek és a valóságnak itt most semmi jelentősége, ez itt kizárólag arról szól, hogyan lehet az üzenetet kommunikálni.
@/tmp: Szerintem nem és Áj sem reagált úgy rá. De majd megkérem a helyi érdekképviselőmet, hogy reagáljon egy jót rá ;-).
Tegnapi MOL forgalomhoz most már szabadon és utólag: tegnap volt az államhoz átkerülő manyup vagyon elszámolási napja, és a 05.31-i árfolyamok alapján határozzák meg a volt tagok esetében a reálhozamot is. Tegnap nemcsak a MOL, de a másik három nagy papír is 2% körül erősödött. A korrekció ma/mától várható.