Ungváry Krisztián és az etnika (tíz pontban).
Eredeti szerző: jotunder
1. Előrebocsátás, avagy…. Tudóskákat intellektuális értelemben elsősorban a tudományos eredményei minősítenek. Ez Ungváryra is vonatkozik, meg persze rám is.
2. Orbán és az etnikai homogenitás eszméje…. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján találta a következőket mondani:
” Ugye, először is nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni. Most már lehet ilyeneket mondani. Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért, de ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár. Úgyhogy természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés. Természetesen, mint Szent Istvántól tudjuk, mindenkit fogadunk, ez helyes dolog, de az ország alapvető etnikai karakterének a megváltoztatását nem szabad kockáztatni, mert az szerintem az országot nem fölértékeli, hanem leértékelné és káoszba taszítaná. Ezért a kormánynak határozott irányvonala van. Ez nemcsak a migrációra vonatkozik, hanem általában egy megközelítés arról, hogyan gondolkodjunk Magyarország népességéről. Fontosnak tartjuk a kulturális egyszínűséget is, ami persze úgy értendő megint, hogy egy sávon belüli sokszínűségről beszélünk, de az nem teszi lehetővé, hogy kulturális értelemben egymással vegyülni nem képes civilizációk létezzenek egymás mellett. Ez a párhuzamos társadalomnak a problémája, ennek nem kívánjuk kitenni Magyarországot. Meggyőződésem, hogyha az etnikai homogenitást fönntartjuk, a kulturális sokszínűséget egy bizonyos sávon belül egyneműségben, egy kulturális egyneműségben tudjuk tartani, akkor az Magyarországot föl fogja értékelni, mint helyet. Egy olyan hely lesz Magyarország, vagy olyan mutatókat fog majd kifele jelezni, amely nagyon sok, nálunk fejlettebb országból napról napra eltűnik. Következésképpen az országot egyre értékesebbé tudjuk tenni.”
3. Ungváry Krisztián történész a fenti beszédrészletre reagált a Facebookon.:
„Szapulják a miniszterelnököt, de most szerintem igazságtalanul. Nem azt mondta hogy Magyarország legyen homogén nemzetállam. Nem azt mondta, hogy itt csak magyar etnikumúak éljenek. Kiemelte a jelenlegi diverzitás értékeit, amelyek megőrzendőek. Azt mondta, hogy ezen túl nem támogatja a korlátlan beözönlést: szó szerint „a túl nagy keveredés bajjal jár”. Ebben pedig teljesen igaza van. Én sem szeretnék olyan állapotokat amelyek ma Lille vagy Marseille utcáin tapasztalhatóak és nem szeretnék csadoros-burkás nőket látni az utcán, mert az a véleményem, hogy az a kultúra, ami emögött van, nem kompatibilis a keresztény-európai civilizációval. Ugyanígy igaza van a közmunkaprogram elvi szükségességében és sajnos a kerítés felhúzásában is (leszámítva hogy mennyi pénzt loptak el eközben és milyen gyűlöletkampányt folytattak). Nem lehet hitelesen kritizálni ezt a rendszert addig amíg mindent visszautasít az értelmiség egy része zsigeri alapon.”
4. És akkor most mi a helyzet?
Vagyok-e én generális helyzetértekelő ember? Nem vagyok. Az biztos, hogy valakik elgépelték az „etnikai homogenitásról” szóló részt. Talán ők is érezték, hogy ez a bekezdés problematikus. Talán… Igaza van-e Ungváry Krisztiánnak vagy sem? Azt gondolom, hogy nem baj, hogy megírta a nyilvánosságnak azt, amit gondolt.
5. A mondatok lerakódnak mint a guanó, keményen, vastagon….
Orbán mondatai egy vastag mondatrétegre rakódnak le, részben orbáni mondatokra, részben más mondatokra, a mondatok alatt történelmi rétegek húzódnak milliónyi beágyazott hulladarabkával. Orbán tudja, hogy akármit mondhat (az emberei úgy tűnik, még nem annyira biztosak ebben), és most úgy gondolta, hogy ezt érdemes mondania, hogy a zoológiai metaforák sorát folytassam, alfahímként mindig szerette testnedveivel körbejelölni territóriumának határait, és ez a territórium most nagyjából kilencvenháromezer-harminchat négyzetkilométeresnek tűnik.
Orbán pontosan tudja, hogy a magyar jobboldali mocsárban, a lánczik, géfodrok által fém(haha)jelzett értelmiségi trutymóban, és a keményvonalas fideszproletár altalajban, hogyan értelmezik a szavait, ott mindig büzsi és büci van, nagyjából 1944 óta, kivételt képezve azt az időszakot, amikor párttitkárelvtársnakalázatosanjelentemmeghoztukakiszászlócskákataguineaielnökelvtársüdvözlésére volt a keresztény-nemzeti etnikázás. Igen ám, de Ungváry a facevalue-ról beszél, Orbán mondatainak, legalábbis mondatai egy részének ún. értelme is van, nem feltétlenül igazságtartalma, de értelme bizonyosan.
6. Van-e Nyugat-Európában etnikai eredetű córesz?
Van.
7. Nem fajra gondol véletlenül Orbán, amikor etnikázik?
De.
8. Akkor hogyan lehet igaza, akárcsak egy kicsit is az Ungváry Krisztiánnak?
Leo Strauss alkotta meg az ötvenes évek elején a „reductio ad hitlerum” kifejezést, ami ebben az esetben az etnikázás=>fajozás=>rasszizmus=>fajüldözés=>tömeggyilkosság gondolati sort jelenti. Nem tudjuk, hogy Orbánnak egészen pontosan mik voltak a szándékai (ilyenkor érdemes arra következtetni, hogy valamilyen nagyobb tárgyat akar ellopni, de lehetséges, hogy utána lesz még valami másra is ideje, bár általában az egy másik nagyobb tárgy ellopása szokott lenni), de az igaz, hogy az etnikai, sőt faji (értsd valójában „racial”) problematika beemelése a közbeszédbe még nem jelenti gázkamrák építését.
Korábban már írtam az egykori nagy tehetségű egyetemi professzor, majd Hitler ellen harcoló bátor katona, későbbi Tory politikus, Enoch Powell híres „Rivers of Blood” beszédéről. Powell jóindulatú, enyhén rasszista konzervatív ember volt. Igen, van olyan, hogy valaki kicsit rasszista, ami nem jó dolog, de azért ez nem olyan, mint a terhesség, ráadásul nem minden rasszista készül tömeggyilkosságra, és, ami a legfontosabb, nem mindenki rasszista, aki etnikai/faji konfliktusokról beszél. Valójában óriási a távolság az etnikázás és Auschwitz között.
Mivel teljesen nyilvánvalóan léteznek etnikai/faji/vallási alapú konfliktusok Nyugat-Európában elkerülhetetlen, hogy világos állításokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban. Az egy másik kérdés, hogy melyek ezek az állítások.
9. Elfogadható az, amit Ungváry mond a burkáról, a keresztény kultúráról, határkerítésről és a közmunkaprogramról?
Igen. Ezek elfogadható mondatok, ahogy persze az Ungváryétől jelentősen eltérő más mondatok is elfogadhatóak. Az nem fogadható el, amit a bayerzsoltok hörögnek összevissza, és az, hogy egy Ungváry-féle konzervatív nem mondhatja el, amit gondol. Ez nem a szólásszabadságról szól, a szólásszabadság a fasiszta idiótákra is vonatkozik, bizonyos határokon belül.
Arról van szó, hogy Ungváry felvetése nem is kerülhető meg. Orbáné talán igen, de Ungváryé már nem. Ezekről a mondatokról beszélnünk kell, el kell fogadnunk, hogy tisztességes emberek különböző módon vélekednek ezekről a problémákról, és nem, nem lehet, de legalábbis nem érdemes olyan szavakba, kifejezésekbe belekötni, amelyek a kontextusukban láthatóan teljesen tisztességesek, nem hordoznak semmiféle félelmetes másodlagos, harmadlagos jelentést. És ha kicsit talán mégis hordoznak, néha érdemes azon is túltenni magunkat.
10. Fasiszta az Orbán? És akkor mégis mit akar az Ungváry?
Igen, én személy szerint úgy gondolom, hogy Orbán meglehetősen fasiszta. Nem gondolom azt, hogy a tömeggyilkosok fasizmusa Orbáné, inkább a Putyinok, Erdoganok, közép-ázsiai tahó diktátorok fasizmusa. Amúgy éppen Ungváry kőjobber édesapja szokta fasiszta mutációnak nevezni Orbán rendszerét. Nem várom el senkitől, hogy akárcsak kicsit is fasisztának gondolja Orbánt, megmosolygom azt, aki a nácikkal azonosítja. Nem az etnikázás miatt fasiszta Orbán, hanem azért, amivé ezt az országot tette.
Erről viszont Ungvárynak nem kell beszélnie, nem kell folyamatosan erről beszélni senkinek, igenis beszélhet a közmunkaprogramról, a határkerítésről, az etnikai konfliktusokról, a burkáról és arról is, hogy ijesztőnek tartja, hogy ezekről a dolgokról, legalábbis bizonyos értelmiségi körökben, mintha nem lehetne beszélni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518782-6ae5a6d7a5e64' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518782&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518782-6ae5a6d7a5e64&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518782-6ae5a6d7a5e64' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Egyébként meg van, aki a saját bőrén tapasztalta, milyen is az etnikai homogenitás. Talán ő hitelesebb ebben a kérdésben, mint Ungvári:
hvg.hu/itthon/20170301_Dragoman_ket_mondattal_semmisitette_meg_Orban_kijelenteset
„Úgy óvodáskorom idején jött igazán divatba a „homogén román szocialista nemzet” fogalma.
Rengeteg nagyszerű dolog sült ki belőle.”
@jotunder: Igen, leginkább az USÀ-ban, ami talán érthetö, igazolható konvencionális alapon, de nem kéne átvenni föleg nem magyar fordításba. Egyébként is teljesen más ha szergregációról van szó ami egy mechanizmus amit talán senki sem szándékol így csak leíró értelemben használja a kifejezést és mondjuk racial conflict ahol csak akkor beszélhetunk így ha a résztvevök így definiálják. De mi van ha csak az egyik fél definiálja/igazolja így a konfliktust? Akkor egy semlegesnek tunö leírás is átveszi az egyik fél szituációdefinicióját és megerösíti azt.
„… mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár”
A fejekben is, Viktor!
„Valójában óriási a távolság az etnikázás és Auschwitz között. „
De valahogy csak el kell kezdeni, nem?
Minden nagy utazás az első lépéssel kezdődik, ugyebár, és ez már nem is az első lépés abba az irányba!
Még kicsit kell dolgozni rajta, hogy mindegyik alattvaló – de legalább a döntő többség – felismerje a „helyes” irányt, arra forduljon és egyszerre lépjen, de fog ez menni…
A kezdet bíztató, a többi csak szorgalom és kitartás kérdése.
Azt mondtam „kitartás”?
Véletlen, nem más 🙁
@aritus: Nem is gondolom, mondtam, hogy mindegy és érdemes is ilyen praktikus szempontok szerint is differenciálni. Csak azt gondolom ezen kívul más szempont is van ami alapján meg lehet kulönböztetni az érvényes szóhasználatot attól ami elfogathatatlan. Vannak akik, Ungváryn kívul is, nem tartják Orbán beszédét botrányosnak illetve fasisztának vagy nem azért mert szerepelt benne az etnikai kifejezés.
– Fajra gondol Orbán?
– Nem, mert nem bukott meg biológiából.
Egy emberi faj van, amelynek minden egyede képes egymással szaporodni (a természetes szaporodási szabályok figyelembe vételével)
Az etnikum itt egy másik kifejezés helyettesítője volt: a vallásé
Orbán azt mondta, hogy nem kérünk más vallású emberekből, konkrétan muszlimokból, mert sem a középkorban, sem a jelenkorban nem sikerült még jól kezelni a velük való együttélés problematikáját.
Egyetlen bevált megoldásként az elszeparálódást javasolja, amely lehet, hogy maradi, de azért mégiscsak ez volt a Nyugat fennmaradásának záloga a középkorban…
@Tisztességes Természettudomány: A cigányokról beszélt nem a muszlimokról.
@007k: nem tudjuk, hogy kikről beszélt, mindenki azzal helyettesíti be, ami eszébe jut.
A tisztességtelen természettudomány a „muszlimokra” gondolt, oszt így nagyon teccik neki, még történelmi magyarázatot is rittyent hozzá.
Pont ez a lényeg, hogy magad válaszhatod meg gyűlölt ellenségedet. A lényeg az uszítás, mer az politikailag olyan kifizetődő.
@aritus: etnikai okoból nem lehet az alapjövedelmet bevezetni.. persze aztán továbbszötte hogy a hanyatló nyugat (bevándorlás) és piszkos, elhanyagolt városok + általában nem jó a túl nagy kulönbözöség és keveredés.
@Tisztességes Természettudomány:
Azért legyen már képes egy tanult – pontosabban: iskolázott – személy, aki ráadásul miniszterelnök helyesen kifejezni magát, ha már veszi a bátorságot és a nyilvánosság előtt beszél!
Ez már hányadik olyan megnyílvánulása, amely után a mamelukok vért izzadtak, hogy kimagyarázzák, hogy nem is úgy értette, hanem … blablabla!
Vagy „az a szó Magyarországon mást jelent”, meg „biztosan rosszul fordították” stb.!
Tényleg olyan lehetetlen elvárás, hogy a miniszterelnök valóban tudja is, hogy miről beszél, – ha már egyáltalán?
@Tisztességes Természettudomány:
Bezony, sehogy se megy az az együttélés-kezelés, egy idő után mindig kénytelenek szegény európaikultúrások pár (száz)ezer zsidót/muszlimot megölni, hát nem szörnyű, hogy ilyesmire vannak kényszerítve?
Jól értem ?
Egy darab szó cseréjével Orbán beszéddel nincs semmi gond ?
Ez nem erőltetett ez a fajta kötekedés ?
@Legeslegalja:
Nem jól.
@jotunder: szimpla szemforgatás
ezek mögött az „kérdések” mögött sok-sok száz év módfelett őszinte, lényegretörő, bár jobbára drasztikus debate-je áll
szemforgatás, időhúzás, mellébeszélés, hogy ezek a faszok bármilyen „kérdést fölvetnének”, éppen hogy az esetleg meg is válaszolható kérdések elől torlaszolják el az utat, a basi esetébe teljesen tudatosan (nem fasizmusból, hanem basizmusból kifolyólag)
@incze: egyetértek
Először a Matolcsy, aztán meg most Viktorunk….csupa elmebeteg ember vezeti az országunkat, elég csak a mondatszerkesztésre odafigyelni.
Jó a poszt! Orbán a muszlim migriktől fosik. Attól van lázálma hogy tömegesem idejönnek. De marhára nem akarnak itt élni az ócska rendszerében. Ungváry meg nyalt egy kicsit mert rájött: nem előnyös elszigetelődnie a rezsim ellenében
. Ennyi
Meglepett a post, nem erre számítottam.
– Amit Ungváry ír a kiemelt részben, az ok. A kulcs is az lenne, ha egyesek többet gondolkodnának: „Nem lehet hitelesen kritizálni ezt a rendszert addig amíg mindent visszautasít az értelmiség egy része zsigeri alapon.” Ennek az állításnak az igazsága elég világosan látszik az országban.
– Ungváry egy hamisítványra reagált. Eredetileg a miniszterelnök.hu oldalon egy részletes összefoglaló volt, etnikai homogenitással meg ugyanott az ország bonyolult etnikai helyzetével. Ez fix, met a hvg.hu be is másoltam a zürzavar bizonyítására. Aztán meglepve olvastam a hamisítást. De ma, Lázár 800 ezres Balkánon rekedt migránsai után már nem csodálkozom.
– Az azért megintcsak fura, hogy ez az etnikai homogenitás ekkora port vert fel, meg sem álltunk az holokausztig. Érdekes viszont, hogy az újra elmért kb. „mi polgári, nemzeti és keresztény” semmi visszhangot nem keltett, pedig ez van annyira súlyos, mint az etnikai.
– Szerintem nem fajra gondolt Orbán, arra gondolt, amit mondott, etnikumra.
– „… igenis beszélhet a közmunkaprogramról, a határkerítésről, az etnikai konfliktusokról, a burkáról és arról is, hogy ijesztőnek tartja, hogy ezekről a dolgokról, legalábbis bizonyos értelmiségi körökben, mintha nem lehetne beszélni.” Nagyszerü mondat. Van ám PC fasizmus vastagon, aztán mikor ez elhangzik, akkor a PC sajtó/hívek ráugranak az emberre, rögvest igazolva, hogy vannak, mint a guano, vastagon.
A csetnik az „etnika tisztaságára hajtott” 🙁
Mióta tudjuk hogy moszkoVitya arra hajlik, amerre „fújják a passzátszelet” a Ljubljankából (az efeszbé, a kágébé utód szervezetének a székháza Moszkvában), azóta ez a szóvicc annyira nem is vicces. 🙁
@Geo_: „Orbán pedig nem eleve fasiszta „
Tényleg nem: ő szegmentista. Neki teljesen minden, hogy mikor ki milyen árat fizet azért, hogy ő le tudja csippenteni a társadalomból azt a réteget, ami a napi handabandázásával együtt tud rezonálni. A handabanda minél dodonaibb, annál okosabbnak hangzik, és annál erősebb a rezonancia.
Hogy ebből mikor lesz „VESSZEN MINDEN FOGORVOS!”, az sem érdekli, de hogy lesz befogadó réteg a gondolatra, az fix.
@kisa:
1. A török nyelvből semmit nem vettünk át. A török szavak a magyar nyelvben részben a közös altáji örökségből vannak, de leginkább onnan, hogy Árpád fejedelem hadai többsége onogur-török törzsekből állt. A bejövetel után a turk-magyarok beolvadtak a kárpátmedencét jórészt benépesítő ősmagyarságba, nyelvük azon szókészletével együtt amely időtálló maradt. A szlávnak tűnő szavainak többsége közös Szarmata kori örökség.folytassam?
2. A magyar-székely rovás sokkal alkalmasabb jelkészlet a magyar nyelv írására, csak hatalmi-politikai okból az egyházi latin jelkészletet vezették be, nem kis erőszak árán.
@DrGehaeuse: 🙂
Szóval nem átvettük, hanem beolvadás útján megkaptuk. Értem:-)
A mai magyar nyelv írására mennyivel alkalmasabb a tudtommal semmilyen irodalmi háttérrel nem rendelkező rovás? Esetleg Arany János is használta? Vagy Kazinczy?
@RontoPal:
off
Különösen, hogy a honfoglalás óta rengeteget változott a szókészletünk.
on
@dr. mesterséges színezék:
Van házi fogorvosa 🙂
(Csak vicc volt, értem )
@Geo_: Nem annyira nagyon vicc: comment.blog.hu/2016/05/25/nezze_meg_milyen_logoval_indulnak_a_tv2_uj_kabelcsatornai/full_commentlist/1#c30374484
@DrGehaeuse: Szerintem a magyar nyelv leírására a nemzetközi fonetikai ábécé a legalkalmasabb, mert az foglalkozik a magánhagzók zártságával és a hehezetességgel, ami talán egy dunakeszinek nem fontos, de pl. egy szécsényinek lényeges.
@Geo_: Mindazonáltal előrelátók voltak a honfoglaló ősök, hogy már vándorlás közben gondolkodtak azon, hogy nekik szükségük lesz egyszer oktatási intézményekre, amelyeket valahogy el kell nevezni.
Medvét pedig nem basztak káposztával, csak integrálódás útján.
@Geo_: Én”imádom” az ilyen kijelentéseket, hogy ” A magyar-székely rovás sokkal alkalmasabb jelkészlet a magyar nyelv írására”. Csak úgy, durr bele, minden indoklás nélkül.
Imádom ezt a „szittya magyar szítja” szentháromságot. 🙁 Árpád magyarjai húszezer harcost számláltak, tokkal vonóval az lehetett százezer fő (családtagok, plusz a hadtáp lovász és íjas része – ekkoriban ez volt Cocom listás „termék”).
Ki tartotta el ezt a népességet (később szentté avatott István kerálunk törvénykezéséből kikövetkeztethetően a terménye tizedével)? Az itt élő szükségszerűen nagy számú köznép, akiről a névtelen is megemlékezett. Aki sem nem nomadizált, sem nem volt műveletlen. Árpád-kori vízgazdálkodásunk a mait alázta. A mainál hússzor, de inkább ötvenszer sűrűbb és az árterek szintje fölé kiemelt csatorna hálózattal juttatták ki az árt, annak a a terére.
Az ártérre!
És ugyanazzal az árokrendszerrel vezették ki az esetleges csapadék többletet. Ma átemelőket alkalmazunk erre a célra, ennek ellenére sok a belvíz!
A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.
Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte.
Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom. Hiszen nekünk gyöttment szittyának kell lennünk, akik mindent a fejlett Eu-tól tanultak meg, hát ahogy a szeretetet, úgy a csatornázást, a halastavakat sem a papoktól tanultuk.
Mindezt tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:
http://www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html
epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf
A vagy harminc éve rekonstruált ártéri vagy fokgazdálkodás ennek a grandiózus rendszernek a török háborúk időszakában leromlott – elfajzott maradványa volt csupán. 🙁
Tanulni az okosabbtól nem szégyen és ha történetesen ők az eleink voltak, az csak külön öröm.
Amit a reformkortól kezdve vízgazdálkodás címen művelünk az az állandó csapadék többletű országok lejtős csatornázásának az ész nélküli átvétele. Ugyanis a KM-e csapadéka szélsőségesen változó. Ezért amikor belvizes időszak volt, akkor a sziket kimosattuk és elfolyattuk.
@DrGehaeuse:
off „A magyar-székely rovás sokkal alkalmasabb jelkészlet a magyar nyelv írására,”
Most is? Kazinczy előtt? István után? Árpád korában?
Most hülyéskedsz, vagy tényleg komolyan gondolod? Valami egybefüggő, értelmezhető „magyar-székely” nyelvemlék mondjuk az Ómagyar Mária-siralom korából, vagy korábbról? Vagy bármi, ami az idézett mondatodat bizonyítaná?
Miért nem épp a Pálos-rovásírás? Van, aki szerint az is van (és ő is tök komolyan gondolta) , sőt passiót is írtak így.
„Ezt így hogy?”
@barsled: Hát ha akarom érthetem ezt úgy, hogy alkalmasabb, amennyiben nem kell két karakter a gy, ty,cs,sz, miegymás leírásához, hanem van saját betűje, ugyanakkor nincs betűje az x-re, y-ra, merthogy nekünk az nem kell.
Már persze feltételezve, hogy az, amit most rovásírás néven elővezetnek az tényleg valam iklétező dolog volt.
@barsled: „magyar-székely rovás sokkal alkalmasabb…” Miért érzem úgy, hogy a delikvens balkezes? :-/
@ijontichy: Vazze, ez soha eszembe nem jutott volna 🙂
@DrGehaeuse: 1.
icipici nyelvtudomány/-történet:
http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/FazakasEmese_reszIdegen.pdf
http://www.erzsebetrosta.hu/egyeb-erdekes-irasok/tovabbi-irasok/izelito-magyarra-lett-jovevenyszavainkbol.html
2. fogalmam sincs, hányan használták aktívan a székely rovásírást annak fénykorában, de megnézném, ki az, aki most 1 perc alatt lerovásírja azt, hogy mondjuk „zerintem ennek a megőrzése kulcskérdés. Természetesen, mint Szent Istvántól tudjuk, mindenkit fogadunk, ez helyes dolog, de az ország alapvető etnikai karakterének a megváltoztatását nem szabad kockáztatni, mert az szerintem az országot nem fölértékeli, hanem leértékelné és káoszba taszítaná. „
@kisa: Na jó, papíron, ceruzával kényelmetlen, de ha kőbe kell faragnod, vagy bicskával fatáblába faragni, rögtön kényelmesebb a rovásírás.
Számítógépen meg nincs különbség rovasmag.hu/betukeszletek
@ámbátor:
Tudod te, mennyire nehéz faragni abba a rohadt monitorba? 🙂
@ámbátor: „nem kell két karakter a gy, ty,cs,sz, miegymás leírásához, hanem van saját betűje,”
Mint pl. az ly, ameLYhez viszont hangunk nincs, csak a ragaszkodás.
@RontoPal: Áldott most használatos ABC-nk sok ékezetes betűt és kettős betűt tartalmaz. Ezek egyáltalán nem voltak meg az egyházi latin jelkészletben. A kori írásemlékek amikben gyakran egy magyar szónak több írásmódja van egy dokumentumon belül, jól mutatja mennyire alkalmatlan volt a latin jelkészlet. Ezzel szemben a rovásban minden hangra van saját jel.
@seol: én talán visszamegyek a konyhába:
444.hu/assets/sites/2/lazac.jpg
@DrGehaeuse:
Na, akkor mi legyen? Írjunk rovással?
Nem gond, megoldjuk valahogy, csak már mondd ki, hogyan tovább. Nekem ugyan kicsit Rorschach-teszt hatású a rombuszokkal, de majd túlteszem magam rajta.
@DrGehaeuse: nem lehet, hogy azért volt egy szónak több írásmódja, mert nem volt szabályozva, hogy mit hogyan kell írni? És mindenki úgy írta, ahogy jónak látta vagy éppen hallotta.
Merugye, ezt a mondatot írhatnám úgy is, hogy: nem löhet, hogy azé vót egy szónak több írasmóggya, mer nem vót szabállozva, hogy mit hogyan köll írni? Es mindönki úgy írta, ahogy lyónak látta vagy éppe hallotta.
@kisa:
Ha ráérsz, próbáld meg azt is megtudni tőle, mi köze a „többféle írásmódnak” ahhoz, hogy a rovásírásban van külön jel olyan hangoknak, amelyeknek a magyarlatin ábécében nincs. 😉 És azt is, lehet-e rovásírással többféle írásmódot produkálni.
@kisa: arról nem beszélve, hogy a szóban foró szövegek latinsága is … hát, hagy némi kívánnivalót maga után.
Amúgy ha jól tudom, a magyarok közti rovásírás első említése a XV. századi Thúróczy krónikában található.
Nem sok visszhangja van Magyarországon, de Spanyolország egészen érdekes színfoltja manapság a migránstémának, ugyanis pl. sok százezres tüntetéseket tartanak a befogadás mellett (igen, mellette)
vilagterkep.atlatszo.hu/2017/02/21/mi-utott-a-katalanokba-hogy-szazezrek-demonstralnak-a-menekultek-befogadasaert/
Egy rövid hírben azért az ún. köztévé is beszámolt a hírről, és belül a cikkben már nagyjából a valóságnak megfelelően – de az URL címadás ehhez képest elég érdekesre sikerült:)
http://www.hirado.hu/2017/02/26/migransellenes-tuntetesek-spanyolorszagban/
@RontoPal: Ezt érezni kell!!!!! (nem vagy elég homogén homo gén!!!!!)
@dr. mesterséges színezék: eredetileg az íjászat, vadászat mintájára tanulászatnak akarták elnevezni – de túl sokat kellett volna rovni.
(Az pedig nagy szégyen, hogy a teletexten még mindig nem lehet a rovírást behozni, csak azt a fránya latint – az oldalszámokat pedig főnicül írják 888-nak).
Rovás írás téma. Ahogy a réz ipari megmunkálásának is úgy az írásnak is a „bölcseje” a Balkán északi fele és a Kárpát-medence (ebben a sorrendben). Most csak az írásra kihegyezve linkjeimet. I.e.ötezerről beszélünk, ami az ókori nagy folyamvölgyi civilizációkat 2 ezer évvel megelőzte (folyam éppen errefelé is volt, erről szólt tegnap déli hsz-em).
mult-kor.hu/hetezer-eves-kepiras-nyomait-fedeztek-fel-bulgariaban-20160818
hu.wikipedia.org/wiki/Tat%C3%A1rlakai_lelet
@DrGehaeuse: Engem nem nagyon varázsol el az, hogy minden hangra van írásjegy. Egyáltalán nem érzem valami hallatlan nagy dolognak.
@rdos: Vannak ennél hitelesebb források is:
latogatok.hu/print.php?news.2661
esemenyhorizont.uw.hu/2002/piktogr.html
de leginkább itt:
http://www.book-of-true.com/hunok/erdarv/erdarv05.html
„Ez az ABC – végül is alkalmas azoknak az ősi földi nyelveknek a leírására is, amilyen a magyar is. Ezek főképpen Óceániában maradtak fenn, (hawaii, maori, tahiti), és a nága nyelvben, amely a régi szentírások nyelve volt. Jelei nem azonosak, de jellegükben mégis nagy hasonlatosságot mutatnak ősi írásaink betűihez. Ma ugyan a ránk kényszerített latin betűkkel írunk, de tudni kell azt, hogy ez is sok módosuláson ment át, mire kialakult a mai írásmódunk és helyesírásunk. Ebben gyakori volt az idegenkezűség és az idegenszívűség. A rovásírás nem „primitívebb”, mint a ma használatos latin betűk, sőt, sokkal alkalmasabb beszédünk írásbeli rögzítésére. Ennek azért kellett tűzzel és vassal eltűnnie a Föld színéről, hogy elfelejtsük a múltunkat és a történelmünket. Így azután néhány száz év múlva, már eláraszthatók vagyunk a kulturszeméttel, és sokszor elhazudott történelemmel. „
@ámbátor: Szíriusz? Nem jöttünk mi sehonnan sem. Ahogy a körülöttünk élő szlávok sem veszik észre, hogy itt élnek a neolitikum, pontosabban a neolitikus mezőgazdasági forradalom kezdete óta. Kulcsszavak Körös (Starcevo) kultúra és AVK, azaz Alföldi Vonaldíszes Kerámia „népe”.
Teljesen mindegy, hogy valaki faji alapon vagy matematikai tudására alapozva gondolja magát felsőbbrendűnek és előbbrevalónak másoknál és patkányozza le őket. Beteg, torz lelkű embder mind a kettő.