Ungváry Krisztián és az etnika (tíz pontban).
Eredeti szerző: jotunder
1. Előrebocsátás, avagy…. Tudóskákat intellektuális értelemben elsősorban a tudományos eredményei minősítenek. Ez Ungváryra is vonatkozik, meg persze rám is.
2. Orbán és az etnikai homogenitás eszméje…. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján találta a következőket mondani:
” Ugye, először is nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni. Most már lehet ilyeneket mondani. Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért, de ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár. Úgyhogy természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés. Természetesen, mint Szent Istvántól tudjuk, mindenkit fogadunk, ez helyes dolog, de az ország alapvető etnikai karakterének a megváltoztatását nem szabad kockáztatni, mert az szerintem az országot nem fölértékeli, hanem leértékelné és káoszba taszítaná. Ezért a kormánynak határozott irányvonala van. Ez nemcsak a migrációra vonatkozik, hanem általában egy megközelítés arról, hogyan gondolkodjunk Magyarország népességéről. Fontosnak tartjuk a kulturális egyszínűséget is, ami persze úgy értendő megint, hogy egy sávon belüli sokszínűségről beszélünk, de az nem teszi lehetővé, hogy kulturális értelemben egymással vegyülni nem képes civilizációk létezzenek egymás mellett. Ez a párhuzamos társadalomnak a problémája, ennek nem kívánjuk kitenni Magyarországot. Meggyőződésem, hogyha az etnikai homogenitást fönntartjuk, a kulturális sokszínűséget egy bizonyos sávon belül egyneműségben, egy kulturális egyneműségben tudjuk tartani, akkor az Magyarországot föl fogja értékelni, mint helyet. Egy olyan hely lesz Magyarország, vagy olyan mutatókat fog majd kifele jelezni, amely nagyon sok, nálunk fejlettebb országból napról napra eltűnik. Következésképpen az országot egyre értékesebbé tudjuk tenni.”
3. Ungváry Krisztián történész a fenti beszédrészletre reagált a Facebookon.:
„Szapulják a miniszterelnököt, de most szerintem igazságtalanul. Nem azt mondta hogy Magyarország legyen homogén nemzetállam. Nem azt mondta, hogy itt csak magyar etnikumúak éljenek. Kiemelte a jelenlegi diverzitás értékeit, amelyek megőrzendőek. Azt mondta, hogy ezen túl nem támogatja a korlátlan beözönlést: szó szerint „a túl nagy keveredés bajjal jár”. Ebben pedig teljesen igaza van. Én sem szeretnék olyan állapotokat amelyek ma Lille vagy Marseille utcáin tapasztalhatóak és nem szeretnék csadoros-burkás nőket látni az utcán, mert az a véleményem, hogy az a kultúra, ami emögött van, nem kompatibilis a keresztény-európai civilizációval. Ugyanígy igaza van a közmunkaprogram elvi szükségességében és sajnos a kerítés felhúzásában is (leszámítva hogy mennyi pénzt loptak el eközben és milyen gyűlöletkampányt folytattak). Nem lehet hitelesen kritizálni ezt a rendszert addig amíg mindent visszautasít az értelmiség egy része zsigeri alapon.”
4. És akkor most mi a helyzet?
Vagyok-e én generális helyzetértekelő ember? Nem vagyok. Az biztos, hogy valakik elgépelték az „etnikai homogenitásról” szóló részt. Talán ők is érezték, hogy ez a bekezdés problematikus. Talán… Igaza van-e Ungváry Krisztiánnak vagy sem? Azt gondolom, hogy nem baj, hogy megírta a nyilvánosságnak azt, amit gondolt.
5. A mondatok lerakódnak mint a guanó, keményen, vastagon….
Orbán mondatai egy vastag mondatrétegre rakódnak le, részben orbáni mondatokra, részben más mondatokra, a mondatok alatt történelmi rétegek húzódnak milliónyi beágyazott hulladarabkával. Orbán tudja, hogy akármit mondhat (az emberei úgy tűnik, még nem annyira biztosak ebben), és most úgy gondolta, hogy ezt érdemes mondania, hogy a zoológiai metaforák sorát folytassam, alfahímként mindig szerette testnedveivel körbejelölni territóriumának határait, és ez a territórium most nagyjából kilencvenháromezer-harminchat négyzetkilométeresnek tűnik.
Orbán pontosan tudja, hogy a magyar jobboldali mocsárban, a lánczik, géfodrok által fém(haha)jelzett értelmiségi trutymóban, és a keményvonalas fideszproletár altalajban, hogyan értelmezik a szavait, ott mindig büzsi és büci van, nagyjából 1944 óta, kivételt képezve azt az időszakot, amikor párttitkárelvtársnakalázatosanjelentemmeghoztukakiszászlócskákataguineaielnökelvtársüdvözlésére volt a keresztény-nemzeti etnikázás. Igen ám, de Ungváry a facevalue-ról beszél, Orbán mondatainak, legalábbis mondatai egy részének ún. értelme is van, nem feltétlenül igazságtartalma, de értelme bizonyosan.
6. Van-e Nyugat-Európában etnikai eredetű córesz?
Van.
7. Nem fajra gondol véletlenül Orbán, amikor etnikázik?
De.
8. Akkor hogyan lehet igaza, akárcsak egy kicsit is az Ungváry Krisztiánnak?
Leo Strauss alkotta meg az ötvenes évek elején a „reductio ad hitlerum” kifejezést, ami ebben az esetben az etnikázás=>fajozás=>rasszizmus=>fajüldözés=>tömeggyilkosság gondolati sort jelenti. Nem tudjuk, hogy Orbánnak egészen pontosan mik voltak a szándékai (ilyenkor érdemes arra következtetni, hogy valamilyen nagyobb tárgyat akar ellopni, de lehetséges, hogy utána lesz még valami másra is ideje, bár általában az egy másik nagyobb tárgy ellopása szokott lenni), de az igaz, hogy az etnikai, sőt faji (értsd valójában „racial”) problematika beemelése a közbeszédbe még nem jelenti gázkamrák építését.
Korábban már írtam az egykori nagy tehetségű egyetemi professzor, majd Hitler ellen harcoló bátor katona, későbbi Tory politikus, Enoch Powell híres „Rivers of Blood” beszédéről. Powell jóindulatú, enyhén rasszista konzervatív ember volt. Igen, van olyan, hogy valaki kicsit rasszista, ami nem jó dolog, de azért ez nem olyan, mint a terhesség, ráadásul nem minden rasszista készül tömeggyilkosságra, és, ami a legfontosabb, nem mindenki rasszista, aki etnikai/faji konfliktusokról beszél. Valójában óriási a távolság az etnikázás és Auschwitz között.
Mivel teljesen nyilvánvalóan léteznek etnikai/faji/vallási alapú konfliktusok Nyugat-Európában elkerülhetetlen, hogy világos állításokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban. Az egy másik kérdés, hogy melyek ezek az állítások.
9. Elfogadható az, amit Ungváry mond a burkáról, a keresztény kultúráról, határkerítésről és a közmunkaprogramról?
Igen. Ezek elfogadható mondatok, ahogy persze az Ungváryétől jelentősen eltérő más mondatok is elfogadhatóak. Az nem fogadható el, amit a bayerzsoltok hörögnek összevissza, és az, hogy egy Ungváry-féle konzervatív nem mondhatja el, amit gondol. Ez nem a szólásszabadságról szól, a szólásszabadság a fasiszta idiótákra is vonatkozik, bizonyos határokon belül.
Arról van szó, hogy Ungváry felvetése nem is kerülhető meg. Orbáné talán igen, de Ungváryé már nem. Ezekről a mondatokról beszélnünk kell, el kell fogadnunk, hogy tisztességes emberek különböző módon vélekednek ezekről a problémákról, és nem, nem lehet, de legalábbis nem érdemes olyan szavakba, kifejezésekbe belekötni, amelyek a kontextusukban láthatóan teljesen tisztességesek, nem hordoznak semmiféle félelmetes másodlagos, harmadlagos jelentést. És ha kicsit talán mégis hordoznak, néha érdemes azon is túltenni magunkat.
10. Fasiszta az Orbán? És akkor mégis mit akar az Ungváry?
Igen, én személy szerint úgy gondolom, hogy Orbán meglehetősen fasiszta. Nem gondolom azt, hogy a tömeggyilkosok fasizmusa Orbáné, inkább a Putyinok, Erdoganok, közép-ázsiai tahó diktátorok fasizmusa. Amúgy éppen Ungváry kőjobber édesapja szokta fasiszta mutációnak nevezni Orbán rendszerét. Nem várom el senkitől, hogy akárcsak kicsit is fasisztának gondolja Orbánt, megmosolygom azt, aki a nácikkal azonosítja. Nem az etnikázás miatt fasiszta Orbán, hanem azért, amivé ezt az országot tette.
Erről viszont Ungvárynak nem kell beszélnie, nem kell folyamatosan erről beszélni senkinek, igenis beszélhet a közmunkaprogramról, a határkerítésről, az etnikai konfliktusokról, a burkáról és arról is, hogy ijesztőnek tartja, hogy ezekről a dolgokról, legalábbis bizonyos értelmiségi körökben, mintha nem lehetne beszélni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518782-6ae59f18f35ff' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518782&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518782-6ae59f18f35ff&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518782-6ae59f18f35ff' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Direstre: nem tisztem, de az, hogy ki minek születik, a puszta véletlen műve. Ám hogy élete során milyen tudásra tesz szert, az már nem.
@barsled: Bármely időben alkalmasabb egy olyan jelrendszer amely minden hanghoz megfelelő, jól elkülönült (más jelektől kellően különböző vagyis egyedi) jelet vagyis betűt rendel minden elkülönült hanghoz amelyet az adott nyelv használ. Ebben az értelmében a rovás, mint jelkészlet most is alkalmasabb mint a latin abc. A probléma az, hogy ma már inkább hátrányos lenne (újra) bevezetni, mivel a mait már 1000 éve használjuk.
Rovásos nyelvemlékek a IX. századtól vannak, töredékes formában. A rovás jellegéből fakadóan elsődlegesen fa botokra ill. négyszög keresztmetszetű pálcákra valólejegyzesre volt alkalmas. Ennek ellenére maradtak fenn agyagba karcolt illetve kőbe vésett rovásemlékek is.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Bodrog-alsóbűi_rovásfelirat
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Vargyasi_rovásfelirat
@DrGehaeuse: nem értelek. mondjál már egy olyan hangot, amelyhez nincs egyedi jel a latin abc-ben! olyannyira van, hogy minden nyelv a saját hangkészletéhez adaptálta, gondolj csak a német ä-ra, lengyel ł-re, ésígytovább, minden nyelv kialakította a betűket illetően a saját jelrendszerét, amely mégis többé-kevésbé egységes maradt, bárki el tudja olvasni. nem véletlenül kopott ki a mindennapokból pl. a gótbetűs írás.
@kisa: A latin ABC Szent István és a német katolikus klérus közös hatalmi érdeke volt és azt tűzzel-vassal végre is hajtották. Nem volt szó semmiféle belátásról. A magyar népre részben idegen érdekből rákényszerítettek egy idegen kultúrát és írást. A szkíta-magyar kereszténység és a tengrizmus helyett a római katolikus vallást, a rovás helyett az analfabétizmust és az elit számára a latin nyelvet és írást.
@DrGehaeuse:
Á, szóval pusztán attól, hogy az X írásrendszerben van külön jel a ‘cs’-nek, automatikusan alkalmasabb — valamire — minden más írásrendszernél, amelyben nincs külön jel a ‘cs’-nek. Mert de igen. 🙂
@kisa: kezdetben viszont ékezetek helyett különféle latin betűkombinációkkal próbálták kifejezni a magyar hangokat. Az angol nyelv meg is mardt ennél a megoldásnál. Ezert van akkora különbség a leírt és a kimondott szöveg között.
A mai írásunk a „cé” hangra a „c” betűt használja. 150 évvel ezelőtt még a „cz” kombináció volt használatban , mivel a nemrég még hivatalos nyelvként háznált latinban a „c” a „ká” hanghoz tartozott.
@seol: Tudsz jobb érvet mint az egyértelműség és összetéveszthetetlenség?
@DrGehaeuse: ez nem válasz a kérdésemre.
viszont ezek szerint szentistván a németek kottájából játszott, a multikulti híve volt – mint ezt a fiához írt intelmeiből tudjuk -, rárontott a saját nemzetére. a végén még kiderül róla, hogy komcsi volt…
Megjegyzem akkoriban az elit nagyrésze nem tudott írni-olvasni, se rovásírást, se latin betűst. az évszázadokon át a papok (és talán a sámánok) kiváltsága volt. biztos vagyok abban, hogy a rovásírást se az egyszerű székely nép gyakorolta.
@DrGehaeuse: pontosítás: a „c” betű a latinban „ké” hanghoz tartozott. A latinban is van „K” betű ami
@kisa: Dehogynem! Reggel ellátták a zállatokat, utána művelték a földet, este meg rovásírtak egymásnak, egyfajta chatként.:-)
@DrGehaeuse: persze. az évszázadok során maga a nyelv is változott. azért egy ómagyar mária siralom megértéséhez, egy 4-500 évvel ezelőtt íródott levél dekódolásához komoly felkészültség kell. miért pont az írás ne változott volna. éppen ezért gondolom azt, hogy a mai hangzókészlet leírására a latin betű pont annyira alkalmas, mint a rovásírás (bár ez utóbbit nem ismerem olyan behatóan, mindenesetre sokkal körülményesebb írni vele, mint a latinnal) ráadásul, ha nem vesszük át a latin írást nno, akkor teljesen elszigetelődtünk volna, a nyelvi különbözőség így is eléggé elszigetel bennünket európától, ha még az írásunk is más lenne, hát, nem tudom…
@kisa: A kommentemre ellen-kommenttel reagáltál, nem igazán éezen, hogy kérdést tettél volna fel. Ezért újabb oldalról próbáltam megvilágítani véleményemet.
@kisa: Egyetértek! Pont ezért nem kellene erőltetni a rovás újra bevezetését. De az elszigeteltség még nem érv, elég ha utalok a koreai vagy a japán nyelv saját írásrendszerére. Nem hinném, hogy ez akadályozta őket abban, hogy technológiai nagyhatalmak legyenek.
@DrGehaeuse: „mondjál már egy olyan hangot, amelyhez nincs egyedi jel a latin abc-ben!”
jóóó, igazad van, nem kérdés volt…
szerintem a latin betűkészlet is pont elég egyértelmű. mindent le tudunk vele írni, amit csak akarunk, csak a diszlexiások tévesztik össze a betűket.
de őszintén, már nem is emlékszem, honnan indult ez az egész csevegés a rovásírás vs. latin betűk témában. én mindenestre örülök, hogy nem kell rovásul írnom és nem kell egy külön betűkészletet megtanulnom ahhoz, hogy valamilyen idegen nyelvet elsajátítsak. elég volt anno megtanulnom a ciril-betűket.
@DrGehaeuse:
Ezek viszonylag fontos szempontok, de alighanem akad még pár [szempont].
@DrGehaeuse: ácsi, hány ember beszél japánul, kóreaiul? és ők nem európa közepén csücsülnek, körbevéve indoeurópai nyelvekkel. mi pillanatnyilag örülhetünk, hogy nem mosott el minket a történelem – és a szomszédos szláv, germán népek – árja. 🙂
képzeld el, ha szentistván a kereszténység mellett a német nyelvet is kötelezővé tette volna! (bár tudtommal a nemesség évszázadokig németül beszélt, a magyar cszámukra olyan pórias volt)
@kisa:
Abban a németül beszélésben azért némileg közrejátszhatott olyasmi is, hogy kb. a 19. századig a budai lakosság „az idő nagy részében” nagyrészt német volt. 😉
@kisa: A rebellis magyarok inkább megszavazták, hogy a latin legyen a hivatalos nyelv, csak hogy ne kelljen a németet használni.
A mai abc tényleg minden hangra tartalmaz betűt, csak azok nem egyediek, hanem ékezettel módosított betűk vagy összetett mássalhangzók.
Szent István súlyos károkat okozott a primogenitura szerinti jogának bevezetése érdekében, ami a legkevésbé sem volt a magyar nép érdeke. Viszont megelőzte, hogy a Németek vallásterjesztés illetve a magyarok pogánysága ürügyén elpusztítsák a fiatal magyar államot, és külföldi székhelyű egyházi főhatóság alá rendeljék a magyar egyházat. Ezzel azt előzte meg, hogy német gyarmat legyünk, ami sajnos 1526-ban a Habsburgok-nak sikerült részben elérni, jónéhány áruló nyugat- és felső-magyarországi főúr segítségével.
@kisa: OK! A japánok nem jó példa. De mondjuk mi a helyzet a Cirill betűs ABC-k használatával. Nemrég még a Románok is az ószláv egyházi cirill ABC egy változatát használták, pedig az ő nyelvük éppen olyan Romance nyelv mint az Olasz vagy A Francia?
index.hu/belfold/2017/03/05/tomegesen_verik_a_menekulteket_a_magyar_egyenruhasok_a_hataron/
„Szolgálnak” és „védnek” Nekünk pedig – hogy is változtatta meg mára a minősítést a Momentum? – „nincs pozitív nemzetképünk”.
@DrGehaeuse: ezzel nem vitatkozom. akkor most hogyan ítéljük meg szentistvánt? idegenszívű sorosbérenc vagy a haza megmentője?
„Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért” – ezzel el is árulta, hogy mit is értett etnikai homogenitáson. Nem azt, amit Ungváry megvédett.
@DrGehaeuse: nade a ciril betűt használók is vannak pár millióan. kicsit többen, mint mi, kicsit nagyobb területen. nyilván a románok se véletlenül tértek át a latin betűsre. szerintem talán még a görögökhöz tudnám hasonlítani a helyzetünket, na de a görög és a római kultúra között rengeteg átfedés van, és a görög írás kicsi agymunkával elég jól olvasható, persze ennek is megvan a maga kultúrtörténeti oka.
@kisa: Ha „szentistván […] a német nyelvet is kötelezővé tette volna”, akkor ma sokkal kevesebb problémánk lenne a használható nyelvtudás hiányával. 🙂
@ATCG: Én már egyszer kérdeztem itt a blogon is, hogy valakinek van-e támpontja azzal kapcsolatban, hogy az ilyen – koncentrációs táborokat idéző – történetek mennyire lehetnek valósak:
http://www.migszol.com/er337szak-a-hataacuteron
Egyszerűen nehéz elhinnem, hogy ha ezek megalapozottak, akkor ennyire visszhang nélkül maradjon ez az egész (még a mostani magyarországi viszonyok között is). Ebben amit linkeltél most az az újdonság nekem, hogy a Catholic Relief Services vagy a Jezsuita Menekültsegítő Szolgálat így elsőre nem tűnik tipikus sorosbérenc szervezetnek, de a jelek szerint így sem üti át az ingerküszöböt, hogy ilyen szervezetek is emberek szisztematikus és üzemszerű kínzásáról számolnak be a hős magyar huszárok részéről.
@DrGehaeuse:
Mit akarsz bizonyítani? Hogy elnyomták a magyart, mert elvették az írását a „németek”? Gondolom, minden hajdani magyar folyamatosan (kb. 1000-ig) rótta a jeleket, aztán megfosztották az összes gyerekkortól iskolázott férfit és nőt ettől a lehető legjobb kommunikációs formától, ezért bánatukban beszélni kényszerültek este a fonóban, mert addig csak a bicskát adták körbe, ha közlendőjük akadt.
Hang – betű – jel az, azaz egyezmény. Morzézni is lehet.
Más. A törökök sokkal később, 1929-ben vezették be a latin betűs írást.
„Az olyan hangok jelölésére, amelyekre a hagyományos latin betűkészlet nem elegendő, a magyar a magánhangzók esetében ékezeteket, a mássalhangzók esetében viszont betűkombinációkat használ: cs, dz, dzs, gy, ny, sz, ty, zs. A török helyesírásban ilyen megoldással egyáltalán nem találkozhatunk: mind a mássalhangzók, mind a magánhangzók esetében a mellékjeles megoldást találjuk: ç [cs], ğ ([j], de előfordul, hogy nem ejtik, vagy az előtte álló magánhangzó nyúlik meg), ş [s].”
/http://www.nyest.hu/hirek/magyar-nyelvesz-alkotta-meg-br-a-torok-helyesirast/
(Viszonylag új, hogy a latinban a korábbi -i és -e előtti c helyett is k ejtése:
Cicero jelenleg Kikero.)
@ATCG: Egyébként talán ezt értették a nagy lelkesedésben túlságosan szó szerint a határvadászok: index.hu/belfold/2017/03/03/orban_uj_gunya_megerositett_izomzat_harapni_kepes_allkapocs/
Hogy ha már ott az a sok kutya harapni képes állkapoccsal, meg migránsok is vannak, akkor valami legyen már harapásilag. A többi meg aztán jött magától, egyik dolog követte a másikat.
Egészen jó kis nyelvészeti-vallás és kultúrtörténeti-történelmi beszélgetést idézett elő ide ez az ember.
István és Vazul,
majd András és a tihanyi apátság alapító levele benne magyar szavaink a latin ábécé betűivel, Béla és Salamon, a mogyoródi csata, András halála.
és Ady: „Góg és Magóg fia vagyok én…”-je.
@ijontichy: és akkor talán írhatnánk rovásírással, hogy
Hottentottenstottertrottelmutterbeutelrattenlattengitterkofferattentäter
@velőtanya:
Némelyik biztos „ki van színezve”, de az összkép bőven reális szerintem. Ha gátlástalan és/vagy beteg elméjű hatalmon lévők uszítanak, azt a beteg elméjű kisemberek engedélynek és felhatalmazásnak veszik (Magyarországon egyébként is nhemhzhethy sport volt mindig is a kiszolgáltatottak gyűlölete).
Érdemes beleolvasni a vonatkozó 444-es cikk hozzászólásaiba — mármint ha épp nyilasházmester-leszármazottak mocskától akarsz émelyegni. A „hazugság, nem is történt ilyesmi, de jobban meg kellett volna verjék őket” alap. 😐
Persze nem kell általánosítani ebből sem; meg hát tudni kellene, mindebből mennyi a rendőrség, mennyi a „határvadász” söpredék sara.
@ATCG:
Jó a fenét. Marhaság. Csak arra jó, hogy egy nagyon komoly kérdést elvigyen más irányba. Elnézést kérek magam is, menten sziriuszi csillámport szórok a fejemre, hogy beálltam.
@kuksi: akkor bocsizok én is, mert belementem, de azt hiszem, a nagyon komoly kérdés már ki lett tárgyalva. vagy nem?
@kuksi:
Azé’ nem kell enyire komolyan venni, ez egy blog, ezek meg hozzászólások, ha előjön más téma, akkor előjött. 😉
Kamaszkorom kedves könyve volt: Elisabeth Hering „Az írás rejtélye” című könyve,
Lajossal az asztalossal péntek délutánonként – a hetet egy kis sörözéssel zárva -jókat vitatkoztunk mindenről: politikáról (1998-2000), őstörténetről. Lajossal lehetett vitatkozni, néha egészen belelovallta magát a magyarság nyelvéből következő „kiválasztott nép” képzetébe, egyszer azzal jött és nagy hittel bizonygatta, hogy ‘Jézus is magyar volt’, mert akkor épp erről olvasott valami kis füzetecskét, amit a Kőbánya-Kispest metró végállomásnál lévő kis könyves bódéban vett, aztán ugyaninnen beszerzett egy ‘sumér-magyar’ rokonságot taglaló munkát. Ellenérvként a Komoróczy Géza Sumér és magyar? c. kis tanulmányából olvasottakat soroltam neki. Lajos figyelmesen meghallgatott, majd ő hozakodott elő valamivel az ő könyvéből. Harmadik társunk Kornél a segédmunkás inkább csöndben iszogatott mellettünk, őt a tőzsde hírei jobban érdekelték ezeknél a vitáknál.
És egy kis 2016 őszi tematika a debreceni egyetemről:
Debreceni Egyetem Informatikai Kara
Könyvtárinformatika Tanszék
Informatikus könyvtáros szak
ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET I.
INPK102E
2016/2017. I. félév
http://www.inf.unideb.hu/sites/default/files/user/84/de-bsci-2016.pdf
@kuksi: A poszt utolsó bekezdése, a párbeszéd hiányáról szólt, Ungváry bejegyzésének utolsó mondata szintén erről,
a poszthoz elsőként hozzászóló @seol 2017.03.02. 22:48-kor írt bejegyzésének utolsó előtti bekezdése szintén erről.
A nyelvünk és írásunkról szóló vita színesítette a témát, meg talán ahhoz is hozzájárult egy kicsit (hogy a Momentumosoknak is kedvében járjunk), hogy egy kicsit pozitívabb legyen az énképünk/nemzetképünk.
@kisa: @seol:
Hát ez így van rendjén!:) Ki kell jönnie, aminek ki kell!
Csak azt nem bírtam már bevenni, hogy „rovás helyett az analfabétizmust” kényszerítették a magyarra, és elvették a ” szkíta-magyar kereszténységet” is.
@ATCG: Ellenérvként a Komoróczy Géza…:Ellenérvként Komoróczy Géza…
@kuksi:
Jó, hát van olyan, hogy az ember udvariasan úgy kell tegyen, mintha nem látott volna semmit. 🙂
Nem szabad használni ilyen összefüggésben azt a szót, hogy FAJ. Ez biológiai alapismeretek hiányáról tanúskodik, mert két eltérő faj általánosságban véve nem tud élet- és szaporodóképes utódokat létrehozni. A homo sapiens EGYETLEN FAJ. Őseink Afrikából jöttek 100.000 éve, fekete bőrűek voltak, egy kis csoportnyi ember utódai vagyunk mindannyian. Két RASSZ-ból, vagy ELTÉRŐ KULTURÁLIS HÁTTÉRREL rendelkező emberek kapcsolatából született utódok nagyon is életképesek.
FAJ használata a közbeszédben: nekünk annyi, rossz útra léptünk ezzel, kész…
A primitívség, a nácizmus útjára.
@Tamáspatrik:
Csakhogy vannak kifejezések, amelyekben a „faj”, ha lényegében hibásan is, de rögzült, „faji szegregáció”, „fajelmélet”, de — valahol ironikus — ott van a „fajgyűlölet” is. Ez rosszabb idők öröksége (plusz az angol „race” kifejezés többértelműsége is közrejátszik), de nem hiszem, hogy meg lehetne — vagy kellene — tőlük szabadulni.
@ATCG: mitha Moldovát olvasnék, olyan volt az eleje.:)))
@punkfrog: Kössz, sajnos nem vagyok Moldova, (az a kis kocsma is messze volt ‘a kőbányai állomástól, ahol éjszaka megállt az nemzetközi gyors, és az Éles-saroktól is ahol az időnként kisikló éjszakai villamost a kocsikban szunyókáló utasok rakták vissza a sínre’), és a békebeli viták ideje is elmúlt.
@Tamáspatrik: race. ez a szó. mindenki tudja mit jelent race, racial. nekem le kell írnom néha, hogy mi az ún. faji hovatartozásom: white non-british. nem, ez nem jelenti azt, hogy az emberiség több fajból áll. „fajta” a szó, nem jelent biológiai értelemben külön fajt. de a villanykörte sem gyümölcs.
@kuksi: Nem akarok bizonyítani semmit. Igazából sem az írástörténet sem a politika által determinált történelem területén vajmi kevés az ami bizonyítható. De vannak régészeti leletek és néhány olyan írott forrás amelynél kizárt a politikai elfogultság. Épp napjainkban omlik össze hivatalos ős-történetírásunk (a finnugor honfoglalók törökösödésének magyarázatára felállított) egyik fő pillérre a 300 éves kazár függés elmélete. Az egyre bővülő kemény régészeti tényanyag legfejjebb 30 évet enged meg arra, hogy a „honfoglalók” az Isim-Tobol-Uelgi-tó környéki szállásokról elindulva a kárpátmedencébe érjenek.
pestisracok.hu/nem-ott-nem-akkor-es-nem-ugy-ahogy-gondoltuk-uj-magyar-ostortenet-1-resz/
@seol: A mandineren kb. fele-fele arányban oszlanak meg a hozzászólások a „megint hazudnak a buzi sorosista migránssimogatók” és a „jól teszik, mindet agyon kellene verni” narratíva között. Aztán kölcsönösen lájkolják egymást 48:0 arányban, mert egy igaz magyar ember fejében ez a kettő simán összeegyeztethető.
@jotunder: „a villanykörte sem gyümölcs” ez csak anyit jelent, hogy nem lehet belőle pálinkát főzni.
De itt most – azt hiszem – alapvetően a szappankészítés rejtelmeiben mélyedtünk el.
Bizonyos témákban szerintem a minimális megengedés is komoly hiba.
@DrGehaeuse: Ugye az csak vicc akar lenni, hogy a pestisrácok mint tudományos referencia jelenik meg. Ebben a témában irgalmatlan tömegben nyüzsögnek a fantaszták, akiknek mindennél fontosabb a Magyarságtudatuk (nagy emmel) és a nemzeti büszkeség alapja mindenféle Magyarságeredet mítoszokban manifesztálódik. Hol a szíriuszról jöttünk, hol mindig is itt voltunk, mert pünkt itt volt az édenkert, ádáméva is magyarul beszélt, jézus pártus királylány volt, sumér-japán-magyar-szkíta-hun közös haza, csak az a közös, hogy a halszagú finnekhez nincs közünk. Esetleg három év alatt lovagoltunk ide az Uraltól minden külsö kényszer nélkül (nyilván a csodaszarvast kergetve).
Szóval minden olyan sztorival, ami ezen a vonalon mozog kétszeres gyanúval élek.
Szégyellem, de ha a pestisrácokon nyilatkozó történész 2015-ben kapott lovagkeresztet és a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja, akkor ez a gyanúm fokozódik. Tökre lehet, hogy összeomlik a hivatalos történelmünk, de ha ezt ez a manus olvassa ki három tarsolylemezböl meg egy nyílhegyböl, akkor engedtessék meg egy egészséges szkepszis.
@ámbátor: az megvan, hogy a Vincentnek van igazi nemzetközi tudományos idézettsége????
http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/44695/ssoar-studiapolitica-2015-1-soos-Comparing_Orbanism_and_Gaullism_theGaullist.pdf?sequence=1
a harmadik oldal alján az ötös számú lábjegyzet.
@jotunder: Arra van valami kategória (az Erdős szám mintájára), ha valakinek közös lábjegyzete van Bayer-Zsolttal?:)
@ámbátor:
A Pestisrácok természetesen nem tudományos forrás.
A cikkük azonban Sudár Balázsnak az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetőjének a közléseit hozza le riport formájában.
És vajon mi lenne hitelesebb forrás mint az MTA témacsoport-vezetője?