Valami nincs rendben az európai tudományos grantokkal.
Publikálták az idei Starting Grant nyertesek listáját. 397 pályázatot fogadtak el. Ahogy ez szokott lenni német kutatóhelyek nyerték a legtöbb pályázatot, számszerint 72-t, utána jön Franciaország 53, az Egyesült Királyság 46, Hollandia 44 (Svájc lenne a következő, de őket kizárták a pályázatból, a nyerteseknek más országokban kell befogadó intézményt keresniük).
2007 és 2021 között összesen 29 starting grantot nyert magyar, 23-at lengyel, 16-t cseh kutatóhely. Tehát a volt szocialista országok közül messze a magyarok voltak a legjobbak.
Idén 8 lengyel, 4 cseh kutatóhely nyert grantot és először a történelemben nem nyert magyar kutatóhely.
P.S Két hete nem írtam. Megpróbáltam megérteni a Free Energy Principle-t. Hát nem tudom, azt hiszem nem értettem meg, de legalább tudom, hogy mi a szabadenergia a termodinamikai formalizmusban, mi az a Gibbs-állapot. Ezek érdekes dolgok. Majd írok Orbánról, megígérem. De ő nem annyira érdekes.
@ipartelep De a többieknek is szól: Kicsit nézelődni kellene a tudomány történetében. Nekem nem szívem csücske a fizika [egésze pláne nem]), de mintha létezett volna Newton, Euler és Arkhimédész, nem? Befelé fordulni lehet, de abból előbb-utóbb baj lesz.
@janostothmeistergmailcom:
De mintha úgy gondoltad volna, hogy ez valamiféle mucsai sajátosság, vagy hogy egy új dolog. Amit most fogok mondani, annak nem néztem utána (mert rengeteg idő lenne), de van egy “tanult tippem” (avagy educated guess): amióta a természettudományos oktatás specializált szakokra bomlott, és a specifikus matematikus és matek tanár képzés általánosan létezik, az európai egyetemek többségen valószínűleg nem volt követelmény a fizika ezeken a szakokon.
A fizika erősen matematizált ágait űző fizikusok általában fizikusok, erős matematikai háttérrel. Nem pedig matematikusok erős háttérrel a fizikában. Sok matematikus, és szakpárként fizikát nem tanító matektanárok, soha nem foglalkoznak fizikával. Akik pedig arra mozdulnának el, azoknak megvan a lehetőségük, hogy annyi fizikát tanuljanak az egyetemen, amennyit csak akarnak. (Az általam tegnap megnézett angolszász egyetemeken is voltak fizikai témájú választható kurzusok.) A matematika más területen műveléséhez vagy a matek középiskolai oktatásához nem szükséges az egyetemi szintű fizika. Csak akkor szükséges, ha a matematikus egyébként fizikával akar foglalkozni (vagy kémiával, stb.). A matematika és a fizika nem zárkózik be egymás elől, egyszerűen arról van szó, hogy aki fizikára használja a matekot, azt inkább fizikusnak kategorizáljuk.
Amúgy egyáltalán nem értem mit akarsz mondani a felsorolt emberekkel.
@labrys: :
Mármint erre a Grant-re gondolsz?
https://en.wikipedia.org/wiki/M3_Lee#British_Commonwealth_service_names_and_variants
Szerintem akkor inkább egy ilyet, ha már ungarise front iz tu bííí ópend’ :
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_(%C3%B6nj%C3%A1r%C3%B3_l%C3%B6veg)
Grant kapitány mostohagyermekei lettünk, így lehetne összefoglalni a posztot.
Hiv.: @ipartelep: Igen. Kicsit off, de JT írta hogy a zorbán nem annyira érdekes mint pl a Gibbs, vagy az a hagymázas kvantumos miazmás. 🙂
Pedig de jó lenne érteni. 🙂 Nyilván nem én fogom megérteni, de legalább valaki értené! Amúgy tudod mit? Lehet hogy csak kor függő. Fiammal beszélgettünk a minap arról hogy a foton az részecske is (a fénynek nyomása van, napvitorla …) meg elektromágneses sugárzás is. Mondom neki, ezt én nem értem. Mire ő. Mit nem értesz? Mindkettő.
Fiam a béemén tanult delejes mérnöknek lassan tizedik éve. Őszintén mondom már a bolonyait sem értettem, ehhez képest a foton kettős élete olyan mint a Stirlitz. Gondolta a Haubstrasszén az örömlány. 🙂
Na jó, szokás szerint csapongtam, míg ki nem vet a moderáció. 🙂
Hiv.: @rrdos:: egy szubjektív megjegyzés még a fotonokhoz (meg elektronokhoz, meg mindenféle kvantummechanikai objektumokhoz): valójában pedig egyik sem, hanem valami egészen más, amit talán soha nem leszünk képesek elképzelni. Ha megpróbáljuk a bevált fogalmainkkal leírni, akkor azt látjuk, hogy bizonyos körülmények között olyan, mint egy részecske, máskor mint egy elektromágneses hullám, ami tök hülyeség, de hát ez van, ha megpróbálunk valamit meghatározni, amiről nem tudjuk pontosan, hogy micsoda, és hétköznapi tapasztalatainkkal próbáljuk összeegyeztetni, ami azokkal nem összeegyeztethető.
Több dolgok vannak földön és egen…
@rrdos: Nem olyan extra dolog ez a kettősség önmagában. A foton, meg a lassan 100 éves De Broglie-elmélet szerint minden más is ilyen. Anno volt olyan középiskolai(!) tankönyvi feladat, ahol Wartburgokból álló nyalábhoz kellett sebességet és De Broglie-hullámhosszat számolni.
Igaza van a fiadnak, ezen nincs mit külön érteni. Ez ilyen. Sőt, jelenleg az a különös, ha találunk olyan részecskét, ami szigorúan csak anyag és egyáltalán nem mutat hullámtulajdonságokat c-közeli sebességeken sem.
Kibaszott emberiség 🙂
@labrys:
az egyik szemem nevet azért. mert csak-csak addig pofázunk az érzésekről, hogy már kezd lenni közkézen forgó, szándékosan elsajátítható eszközünk az érzelmi önregulációhoz. ami egy 1st az emberiség történetében. a vallásból hiányzott az ártalmatlanság, és kivételesnek kellett lenni ahhoz, hogy megúszhasd, a mesékből hiányzott a reflektáltság, amitől a saját eszközöddé teheted (röpelmélet, de nyugodtan kérjétek számon a részleteket :))
Hiv.: @equinsu ocha: és Hiv.: @Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Úgy vagyok ezzel a részecske – hullám kettősséggel – kettősséggel, mint Sipos Cili a gőzgéppel. 🙂
Értem hogy gőzgép, de mi hajtja? 🙂
https://24.hu/kultura/2017/12/03/a-budai-csiklo-felujitasarol-tudosit-a-hetilap/
A napokban volt címlapos valahol hogy a proton? “átmérőjét” pontosabban megmérték és hogy a neutron? élettartamát is (szerintem elírás volt az új “pontosabb” érték). Szóval az alapokban is van még mit “finiselni”. 🙁
Mondjuk Einstein óta tudjuk hogy az anyag = energia (aa+bb=cc, ja nem ez az, hanem az E=mc*c). 🙂 Szóval ha a proton az energia is, akkor mi is az átmérője? Azt is értem, ha anyagként vizsgálom, akkor anyag, ha energiaként – hullámként, akkor meg hullám.
De mi hajtja? 🙂
On, csak hogy a “grantfaterekről” szóljanak a hozzászólások. 🙂
Hiv.: @labrys::
Hűha, úgy érzem egy fontos hivatkozással sikerült féltéglát dobnod az állóvízbe. Elolvastam, fel is bosszantottam magam rajta, remélem Titeket kevésbe foglak.
Először is nem feltétlenül gondolom azt, hogy szaporodnának a hülyék. Egyszerűen jobban láthatók és fel vannak bátorodva. A szavak előfordulásának tendenciája nem ad magyarázatot az okokra, azokról csak spekulálhatunk. Valószínűleg elindultak a jelzett, 30-40 évvel ezelőtti változások már a hippi mozgalommal, a virággyermekek döntéshozói pozíciókba való kerülésével, az ezt követően jelentkezett válságokkal, a nagy ugrás azonban időben egybeesik a social media térnyerésével. Elértük a hülyeség szingularitását. A hülyék soha nem látott mértékben és hatékonysággal kapcsolódnak össze. A hülyeség öntudatra ébredt. Létrejött a hülyeség SkyNetje. Hülyeség alatt most nyilván nem azt értjük, hogy valaki nem tud differenciálegyenleteket megoldani, hanem a tudatlanság, az ezzel párosuló önhitt önbizalomtúltengés, valamint a nemtörődöm ostobaság olyan toxikus keverékét, ahogyan az – ön- és közveszélyes – „hülyeséget” Carlo Cipolla definiálja. Hogy mást ne mondjak, ahogy az ismerőseim Facebook fiókjában megjelenő híreket (nem használom), vagy akár a Microsoft által a Windows alatt felugró hírfolyamot látom, ezek olyan szeméthalmok, amik akár csak email formában nálam a levélszemétben landolnának. Ezek is, és a New York Times is a piacról él, kénytelenek követni a széles tömegek igényeit, ezek tehát tünetek. Az ok, hogy a hülyék kijöttek a fényre, egymásra találtak, egymást támogatják, lerázták a kényszert, hogy hülyeségüket titkolni kelljen, eljött a nagy hülyeség coming out. Az, hogy mi van a New York Timesban, hogy uralomra kerül egy Trump vagy egy Orbán, nem ok, csak tünet.
A jó hír, hogy ezzel végre tiszta vizet öntöttünk a pohárba. Nem tudom, lesz-e változás a jövőben – én nagyon csendben bizakodom, hogy lassan, egy idő után majd visszarendeződés lesz valamelyest, és többen lesznek, akik úgy gondolják, ha már hülye valaki, a legjobb, ha otthon, a négy fal között hülye, nem tartozik ez annyira másokra.
@rrdos:: Te most trollkodod a grantománokat, ugye? 😉
Hiv.: @ijontichy: Jaja. 🙂 Míg a moderáció ki nem vág engem innen, mint a kiccicát nagydolgozni. 🙂
A villamos? Delejjel? 🙂
Ninc semmi baj az európai grantokkal, Böszörményi Nagy Gergely most jelentette be, hogy a MOME első Horizon Europe pályázatát máris maximális pontszámmal bírálták el és biomassza tárgyű kutatásikat EU-s pénzből végzik majd:
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20220210/tamogatja-az-eu-a-magyar-egyetem-zold-kutatasait-526041
@wolff:](#comment-315131)
Bevallom, k*ra nem értem, hogyan kaphatott meg a MOME biomasszás pályázatot. Ehhez az ELTE, a BME, Veszprém, Debrecen, de még a lyuksógor (MATE) is közelebb áll mind a scopus publikációk, mind a BSc-MSc képzések terén. Ez növényélettan (vagy ha állati eredetű biomassza, akkor állati szervezettan), fermentáció, biofizika, biokémia, mikrobiológia, gépészmérnökség, biotechnológia, nem sorolom…ezt mind nem oktatja-kutatja a MOME.
Nem olvastam a pályázatot, honlapjukra sem tették ki (https://mome.hu/hu/hir/797/fontos-kutatas-fejlesztesi-temaban-jutott-nemzetkozi-szerephez-a-mome ) – valaki belsős, nem tudna írni róla?…
@naebneerG: Nem találtam meg a pályázati kiírást és az eredményeket, de ha Horizon Europe, akkor arra tippelek, hogy ez egy konzorciumi pályázat, ahova valahogyan bevették a MOMÉ-t, mondjuk a disszeminációs részbe. Hogy miért és hogyan, az még akkor is jó kérdés.
@naebneerG: @wolff: remélem, valaki utánamegy ennek és kideríti, hogy pontosan mire is vonatkozik ez a győzelmi jelentés, hogy pontosan mit is jelent, hogy mi az a biomassza R&D, amit a MOME(!) két design közt végez, ami a cikk alapján a MOME pályázata, partnerekről szó sincs benne stb. Érdeklődve várom. Csak nehogy az legyen, hogy egy túlnyomásos dán kísérleti metánkonténer formatervezése, ami persze tök jó meg fontos, csak hát.
@Podvinecz marsall: Az vaktippelve is kb. biztosra vehető, hogy a MOME dizájn oldalról tud beszállni. Az is igaz, hogy valamennyire van közük a technikai részhez, de a MOME képzése művész dizájner hangsúlyú. Műszaki hangsúlyos dizájner szak (ipari termék- és formatervező mérnök) pl. a BME-n van.
@Podvinecz marsall: Mondjuk abból, hogy BNG mit ír arról kinek a pályázata ez, nagyjából semmi nem következik. Ajánlom a Lendület pályázati kiírás első lábjegyzetét. A tény, hogy ezt külön ki kell emelni jól jelzi, hogy milyen módon hivatkozhatnak idehaza általában különböző konzorciumi tagságokra, egyéni részvételre mások által elnyert kutatásokban:
https://mta.hu/aktualis-palyazati-kiirasok/lendulet-program-2022-evi-palyazati-felhivasa-111941#_ftnref1
Amúgy bírálói oldalról is láttam már pl. olyat, hogy az intézmény simán beírta önmagához egy COST Action Network teljes négyéves költésgvetését mint saját elnyert pályázatot, mivel egy kutatójuk Management Commitee tag volt benne.
@wolff: persze, én is pont ezért írtam, mert esetleg nem lett kibontva a valóság minden részlete.
Nekem az roppant furcsa, hogy ha van egy Horizon Europe funded project, akkor azt hogy a fityfenében nem lehet megtalálni a neten. Nem akarok sugallni semmit, csak meg vagyok döbbenve saját bénaságomon, hogy nem találok semmit erről, ami hagyján, de más (frissen) megnyert horizon projektről se, tehát ami nem a 2020-as körbe tartozna.
@Podvinecz marsall: Biztos meg lehet találni, csak nekem nincs arra időm, hogy megnézzem az eddigi több száz felhívás azonosítóját, aztán mindegyikre rákeresve bogarásszam a közé tett nyerteseket. Amivel még mindig nem biztos, hogy megtalálom a MOMÉ-t, mert ha nem ők a konzorcium vezetők, akkor nem biztos, hogy ott lesznek.
@Podvinecz marsall: Egyébként most van egy nyitott pályázat, amit mintha a MOMÉ-ra írtak volna ki, kíváncsi vagyok pályáznak-e?
The New European Bauhaus – shaping a greener and fairer way of life in creative and inclusive societies through Architecture, Design and Arts
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/topic-details/horizon-cl2-2022-heritage-01-10;callCode=HORIZON-CL2-2022-HERITAGE-01;freeTextSearchKeyword=;matchWholeText=true;typeCodes=1;statusCodes=31094501,31094502,31094503;programmePeriod=null;programCcm2Id=null;programDivisionCode=null;focusAreaCode=null;destination=null;mission=null;geographicalZonesCode=null;programmeDivisionProspect=null;startDateLte=null;startDateGte=null;crossCuttingPriorityCode=null;cpvCode=null;performanceOfDelivery=null;sortQuery=sortStatus;orderBy=asc;onlyTenders=false;topicListKey=callTopicSearchTableState
@wolff: vajon melyik lehet az? 😉
Jó, jó, olyan friss, hogy csak telefonon szóltak nekik, gondolom…
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/how-to-participate/org-details/990511621;searchKeyword=Moholy;isOrganisation=true;isPerson=true;topics=;programmes=;organisationType=null;country=;city=;professionalProfile=;hasPartnerSearch=false;type=ORGANISATION,PERSON;orderBy=;sortQuery=
@equinsu ocha:: nagyon egyetértek minden mondatoddal.
@Podvinecz marsall: kivancsisagbol raneztem ujra, hatha mostanra az EU-hoz is eljutott a hir. Ezek szerint rossz helyen nezem, mert meg nincs feltuntetve, itt legalabbis nincs.
(olyanokra gondolni se merek, hogy mittudomen volt egy prescreening, amin jol ment a konzorcium, es valahogy ez mutalodhatott dontesse a kommunikeben vagy valami egyeb teljesen emberi, ertheto es egeszen apro tevedes. Ez mind kizarhato egy normalis vilagban, es a mi vilagunk normalis.)