Választás 2024 az Egyesült Királyságban
2010. május hatodikán a konzervatív párt 306 képviselői helyet szerzett a választásokon, így a Liberális Demokratákkal együtt David Cameron kormányt alakíthatott. A Munkáspárt 1997 óta kormányzott, tíz évig Tony Blair volt a brit miniszterelnök, aztán váltotta Gordon Brown. 2010-tól kezdve a toryk minden választást megnyertek (2015, 2017, 2019), az ország úgy lépett ki az Unióból, hogy a regnáló miniszterelnök és az ellenzék is a maradást támogatta. Cameron, Theresa May, Boris Johnson és a kevesebb, mint két hónap után megbukott Liz Truss után Rishi Sunak lett a miniszterelnök, aki holnap el fogja veszíteni a választásokat.
Csütörtökön 650 képviselői helyért folyik majd a küzdelem (listás szavazás nincs) és csak az a kérdés, hogy a Sir Keir Starmer vezette Munkáspárt mekkora győzelmet arat. Egyáltalán nem biztos, hogy a Konzervatívoknak sikerül megszerezniük a második helyet (és ezzel Őfelsége Leghűségesebb Ellenzékének szerepét), a liberális demokraták megverhetik őket. Szinte biztos, hogy Clacton választókerületben a Reform-párti Nigel Farage fog nyerni. Pártja két képviselője mondott le amiatt, mert néhány jelölt megengedhetetlen (értsd, Magyarországon jobboldali körökben teljesen elfogadott, de ez nem Magyarország) kifejezéséket használt kisebbségiekkel kapcsolatban. Farage már nagyon régen nem csinál ilyet, az Egyesült Királyságban a rasszista, homofób, nőellenes szövegek a radikálisabb jobboldali mainstreamben sem elfogadható, antiszemitizmus gyakorlatilag csak szélsőbalosoknál (és azért ott is elég ritkán) fordul elő, de azért Starmernek rendezni kellett a Munkáspárt sorait, hogy ez így legyen.
Amiért ezt a posztot írom az egy olyan közvéleménykutatás, amit a Telegraph-ban találtam. Az ötven év alattiak között a Munkáspártnak 50 százalékos támogatása van és csak a negyedik a Konzervatív Párt, a 18-25 év közötti választók között a balliberális pártoknak majdnem 80 százalékos támogatottsága van (Labour 48.7, Libdem 16, Greens 13.9). A konzervatívok csak ötödikek 6.5 százalékkal a 9.5 százalékos Reform mögött. Ezzel szemben a 65 év felettiek között 37.5 százalékja van a konzervatívoknak és csak 23.4 százaléka a Munkáspártnak, őket pedig a Reform követi 21.1 százalékkal, ami egy történelmi generációs szakadékra mutat rá.
A Survation Intézet előrejelzése szerint a Munkáspárt holnap 484 helyet fog szerezni a Parlamentben, a konzervatívok csak 64-et, ennél kicsit jobban is járhatnak a toryk, de sokkal jobban nem. Péntektől új időszámítás kezdődik. Ennek megfelelően kisvárosunkban egyetlen köztéri politikai plakátot nem láttam. Egyetlen egyet sem. Magánházak kertjében látni kis táblácskákat, de politikusok fényképet sehol sem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531516-6826669c3124e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531516&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531516-6826669c3124e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531516-6826669c3124e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
És mennyire jellemző az egyéb kampányeszközök alkalmazása? Canvassing, szórólapok, tv-reklámok, online hirdetések?
Belgiumban sincsenek köztéri plakátok, most se voltak. A következő van:
– az önkormányzatok kitesznek néhány nagy táblát, ahol a pártok kiteszik a jelöltjeik képét rendesen a nekik kijelölt helyre
– néhány magánház ablakában vagy kertjében előfordul plakát, gondolom, ahol maga jelölt vagy az anyja lakik 🙂
– néhány üzletben is kint vannak plakátok, de nemegyszer politikailag teljesen összeegyeztethetlen jelöltekkel
– ezenkívül brossúrák, újsághirdetések, internetes reklámok…
@Bogomil: van csak én nem nagyon találkozom ilyesmivel. nem nagyon nézek tévét, csak meccset, egy reklámot láttam, az a választáson való részvételre szólított fel. youtube-on lehet látni a munkáspárt tévéreklámját. megnéztem a Labour manifesto-t, semmi különös. én nyilván soha nem beszélek politikáról senkivel Angliában. ezerszer érdekesebb a magyar politikai világ és persze ezerszer borzasztóbb.
@jotunder: Én beszélek politkáról az itteni (angliai) ismerőseimmel, tapasztalatom szerint az is tud érdekes lenni (bár tény ami tény, engem meg a foci nem érdekel). De persze más a hőfok, mint amikor mo-i ismerőseimmel beszélgetek a hazai politikáról.
@Bogomil: Canvassing, szórólapok vannak.
[poszt:] A kampánnyal kapcsolatban nekem a legmellbevágóbb különbség a mo-i viszonyokhzoz képest messze nem a köztéri plakátok hiánya, hanem hogy a BBC napi rendszerességgel szólaltja meg a pártok vezető politikusait (bár a megfingatni pontosabb kifejezés lenne: a riporterek nagyon felkészültek és belemenősek, a politikusok meg tudják, hogy az a dolguk, hogy bemenjenek a műsorba, és a legjobb tudásuk szerint próbálják állni a sarat), és elemzi ki egy rakás háttér műsorban jobbról-balról, felülről és alulról a manifestókat, igéreteket, kampány során tett állításokat, botrányokat (volt még a rasszizmuson túl más is, bár mo-i mércével mérve az is banális). Szerintem nem érdemes ennek a jelentőségét alulbecsülni (ha úgy tetszik, Hadházynak igaza van).
Ettől függetlenül, szerintem van ok aggódni az angol belpolitkán (is). Lehet annak tapsikolni hogy a konzervatívok eltűnnek a süllyesztőben, de az már kevésbé lesz örömteli, ha az így keletkezett űrt a Reform tölti majd be. Lehet, hogy most még kizárja Farage a rasszistákat, de ha ráérez az ízére, hogy lenne rá igény (márpedig igény az előbb-utóbb mindig lesz rasszizmusra, főleg ha a gazdaság nem indul el rohamléptekkel felfelé, amit többek között a brexitnek köszönhetően nehéz elképzelni), akkor pont ő bármire képes lesz a népszerűségért. Ehhez adjuk még hozzá a Konzervatívok hozzá csapódó szélsőjobb szárnyát (lásd Suella Braverman, volt belügyminiszter és okleveles uszító), és elég riasztó képet kapunk, amiben a Konzervatívok/Reform pár évtizedes késéssel megismétlik az amerikai Republikánosok radikális jobbra tolódását, ami látjuk, hová vezetett. (Nincs kétségem, hogy az amúgy nem feltétlenül rassszista Rees-Mogg és társai szemrebbenés nélkül támogatnának egy Trump-szerűséget, ha az hatalomban tartaná őket — oh wait, hogy is volt ez BoJoval?). Nem állítom, hogy tuti bekövetkezik mindez, csak azt, hogy szerintem egyáltalán nem kizárható. De úgy legyen, hogy én vagyok túl pesszimista. Meg aztán persze Mo-ról nézve mindez még mindig first world problem.
@jotunder:
Én kaptam egy cetlit a Labour-től, amiben a körzet mostani képviselője elmondta, hogy mit csinált az előző ciklusban, egyet a farage-éktól, hogy milyen jól hazazavarnának, és egyet a Libdemektől, hogy nyugodtan szavazzanak rájuk az itt lakók, ebben a körzetben a toryknak esélye sincs, nem kell stratégiázni.
A szélsőségesen jobboldali (és kiemelten gusztustalan) Sun váratlanul bejelentette, hogy a Munkáspártot támogatja.
@jotunder: A Sun mindig a győztest „támogatja”. Blairt is „támogatták” 1997-ben. Persze ez nyilván színlelt dolog: a témaválasztásaikkal az év 364 napján a xenofób jobboldalt támogatták, a választások előtti napon most bemondják, hogy ja, amúgy persze a holnapi győztes az ő jelöltjük is.
Amúgy egyetlen tanulsága van a Labour győzelmének a számunkra is: az, hogy a győzelem érdekében nagyon fegyelmezetten viselkedtek, és mindent megtettek, hogy a szociokulturális mainstream számára elfogadhatóvá tegyék a pártjukat. Itt van pl. a Brexit: Starmer (és csapata) tuti EU-párti, egyszerűen az a közeg, ahonnan jönnek, EU-párti; és mégis, leszögezték, hogy nem fogják újratárgyalni a Brexitet – mert rájöttek arra, hogy EU-párti politikával nem lehet választást nyerni. Ugyanígy a gázai háború kapcsán is egy kevéssé progresszív álláspontot foglaltak el, nehogy Hamasz-párti szélsőbaloldalisággal legyenek vádolhatók.
Engem ez eléggé emlékeztet arra, ahogyan Magyar Péter mozog migráció, brüsszel, orosz-ukrán háború kapcsán.
Az oddschecker témára reflektálva másik topikban: igen érdekes, hogy a smarkets mennyire más (reális, 99.01%) valószínűséget számol a fogadói magatartás alapján annak, hogy Keir Starmer lesz a miniszterelnök, mint amit az oddschecker-en látott számokból számolok ki (78.1% ?)
@steinerzsiga: kevésbé progresszív… én itt élek, és nagyon félek a „progresszió”-tól. még abban sem vagyok biztos, hogy a brit felsőoktatásnak és tudománynak jót tesz a váltás. csak reménykedni tudok.
@jotunder: Ez az egész nem csak Párizs, 1968 egy enyhébb utóérzete (ahol a hevességtől és erőszaktól megijedt Sruton konzervatív lett)? Összedőlt akkor a tudomány?
@jotunder: Itt Magyarországon már nem félünk semmitől, főleg a felsőoktatásban. (Ez csak egy költséges hobbi.) Most olvasom redditen, hogy épp azt közvéleménykutatja valaki, hogy örülne-e Ön annak, ha Magyarország kapna egy darabot Ukrajnából. Remek.
@Grrr: ez nem egy ideológiai természetű probléma. a brit egyetemek jelentős részének finanszírozási problémái vannak. gyakorlatilag tizenkét éve nem változott a tandíj és azóta volt 40 százalék infláció.
a Brexit és a Covid együtt elég rendesen megütötte Angliát. mondjuk itt tényleg támogatták a vállalkozásokat, az egyetemeket is,
Hiv.: @excombo:
Én a Le Pen-nek adott magyar támogatásért egy darabot Franciaországból akarnék. A Trumpért meg egy darab Manhattant. Mégiscsak a szánktól vontuk el a falatot, hogy ezek uralomra kerüljenek.
@jotunder: Hát, én csak az újságokból tájékozódom arról, hogy mi van odaát a Csatornán túl. Itt pl. azt írják, hogy azért a toryk is eléggé odacsaptak a felsőoktatásnak: https://www.theguardian.com/politics/ng-interactive/2024/jul/02/how-the-tories-pushed-universities-to-the-brink-of-disaster
Amúgy én úgy látom, hogy Starmer a Labournek a lehető legkevésbé ideologikus szárnyát képviseli (nyilván ezért is tudnak ekkorát nyerni), a corbynistákat valami egészen radikálisan kipurgálták a párt minden szintjéről.
@jotunder: Irod, hogy soha nem beszelsz Angliaban senkivel politikarol. Ezt hogy birod? En pont az ellenkezo vegpont vagyok.
@kiazmármegint: ebben az országban nem illik politikáról beszélni, ráadásul én meglehetősen kevés emberrel érintkezem. van mondjuk két ember, akivel időnként beszélek politikáról, egy évben párszor.
@kiazmármegint:
Állítólag a UK lakosság 60 %-a szerint OK a politika mint munkahelyi beszédtéma, 77 % azért nem kérdezné meg, hogy kire szavaztál, de 52 % szívesen elmondja magától.
https://www.reed.co.uk/recruiter-advice/is-it-ok-to-talk-about-politics-in-the-workplace/
@jotunder: „ebben az országban nem illik politikáról beszélni” Én nem éreztem ezt, de lehet, hogy csak nem érdekelt eléggé az illem. Mindenesetre, akivel kezdeményeztem ilyen beszélgetést, az mind nyitott volt rá. Volt amikor nem is én kezdeményeztem.
@szazharminchet: És igen, azt hogy konkrétan ki kire szavaz, azt tényleg csak közeli baráttal beszéltem meg.
Az IPSOS UK Exit Poll szerint 410 Labour, 131 Tory, 61 LibDem, 13 Reform.
UK-ban vannak kétharmados törvények?
@excombo: nincsenek.
@jotunder: Köszönöm.
azért ez a brit szisztéma elég betegen képezi le a „választói akaratot”. minden labour voks ötször annyit ér, mint egy tory (most épp úgy áll, hogy ~2,3 millió labour szavazat 108 mandátumot eredményezett, 1,2 millió tory szavazat 13-at). a libdem szavazat csak kétszer annyit ér, ~fél milió libdem szavazatból 11 mandátum van. de legszarabbul a fasírtok járnak, ~1 millió farázsistának eddig 1 mandátum az eredménye. a skót párt ezt összehozta 80 ezerből.
@incze:
Minden körzetet megnyer az, aki a legtöbb szavazatot kapta, és kész. Nem emlékszem a részletekre, de mintha matematikailag nem nagyon lenne olyan rendszer, ami leképezi a választói akaratot, ha egyáltalán van olyan, pláne, ha feltételezzük, hogy a képviselő a választókerületét képviseli, és nem a pártját.
Ha nem a mandátumok számát nézzük, hanem a szavazatok arányát, kábé így fog kinézni a végeredmény (zárójelben a változás 2019-hez képest):
Lab: 36% (+4)
Con: 22% (-22)
Reform: 15% (új párt; Farage korábbi pártja 2%-ot kapott 2019-ben)
LibDem: 11% (nem változott)
Zöldek: 7% (+4)
SNP: 2,5% (-1,5)
.
Amit a konzervatívok elveszítettek, annak csak kis része ment át a Munkáspárthoz, a legnagyobb része jobbra tolódott. Több lett a független jelölt, akik négy helyen a Munkáspárttól vették el a helyeket palesztinpárti (hamaszbarát, izraelellenes, kinek hogy) jelszavakkal, és kevésen múlt egy ötödik ilyen hely. Corbyn is így tér vissza a parlamentbe.
A két nagy párt együtt kevesebb, mint 60%-ot kapott, ez fontos változásnak tűnik. A mainstream közép töredezik.
@szazharminchet:
Ennél gyakorlatilag csak arányosabb választási rendszerek léteznek. 300 éve progresszív volt, ma pedig a demokratikus világ szégyene volna, ha az amerikai Electoral College még nem nyálazna is mellé.
@Késes Szent Alia: Meg kell jegyezni, hogy a Brexit párt országosan kapott 2%-ot, de csak a körzetek nem sokkal több, mint egyharmadában lehetett rájuk szavazni (5.1%-et kaptak ott), az SNP meg persze csak a helyeknek egy egész kis részében (ott 45.5%-öt kapott, most 30% körül)
@Grrr: Vote share of seats contested táblázat itt: https://en.wikipedia.org/wiki/2019_United_Kingdom_general_election#Results
@Késes Szent Alia: Biztos vagyok benne, hogy egy arányos választási rendszerrel, vagy a 2011-ben népszazásra is bocsátott alternative vote rendszerrel méginkább visszaestek volna a hagyományos néppártok, mint ahogy a kontinensen is szinte mindenütt, hol drámaian (Olaszország, Franciaország), hol részlegesen (Hollandia, Belgium, a baloldalt tekintve Németország is…). Unják, illetve utálják őket az emberek.
Keir Starmer a miniszterelnök.
@trbnt: meg lehet változtatni, de teljesen felforgatná a rendszert, és attól itt félnek. a lényeg az, hogy a hatalom értéke sokkal kisebb a UK-ben, mint Európában. ez nem a NER. tizennégy év után került hatalomra a Munkáspárt, és az emberek nem gondolják azt, hogy most akkor a munkáspárti kötödésűek bármivel is jobban fognak járni, vagy rosszabbul járnak a toryk. fel sem merül. elvileg a felsőházat is fel lehetne számolni (időnként fenyegetőznek is vele), elvileg a királyságot, is secperc alatt, de ez nem egy olyan ország.
a Brexit egy különös kivétel volt, nagyon sokan eleve nem fogadták el EU-tagságot, valamiféle közeledés persze jó lenne, talán lesz is kisebb (de tényleg kisebb) változás.
@jotunder: Cameron 2011-ben rendezett egy népszavazást az Alternative Vote rendszerről. Azt hiszem, a LibDem-ek programpontja volt, hogy egy arányos választási rendszer bevezetéséről szavazzanak – a konzervatívok ügyesen a bonyolult AV-t terjeszették be (nem pl. az európai parlamenti választásokon már megszokott rendszert), és az elriasztotta a szavazókat.
@trbnt:
Nem feltételezi a rendszer, hogy a pártfegyelem felülírja a körzet képviseletét. Ha így gondolkozol, nem olyan rossz a rendszer.
Ha esetleg túlegyszerűsített is a rendszer, az íratlan szabályok és az elvárt viselkedés sokat segít rajta. Meg az is, hogy az ország zökkenőmentes működésében nagy szerepe van a civil service-nek, akiket nem szokás a kormányváltás után leváltani, és a kiválasztásuk sem a pártszimpátián alapul (hanem főleg a végzettségen, mondjuk ezt Thatcher eléggé meggyengítette).
Bármilyen lesújtó véleményem is van a brit konzervekről, most néztem Sumák utolsó beszédét, és el kell ismerni, hogy tud úriemberként távozni. Pocsék miniszterelnök volt, kártékony kormánnyal, szörnyű politikával. De azért jobb volt, mint bármelyik magyar miniszterelnök az én eddigi életemben (talán Bajnait kivéve, de ő azért inkább tűzoltó volt, mint politikus).
@szazharminchet: Szerintem erre gondolhattál: https://en.wikipedia.org/wiki/Arrow%27s_impossibility_theorem
@szazharminchet: Miért volt pocsék miniszterelnök Sunak? Szerintem az utóbbi évtized tory felhozatalában elég üdítő volt. Vagy ez nem mond sokat?
@Grrr: Igen, köszi a kiegészítést.
@lmate:
Pontosan arra gondoltam. Minden fontosabb választás táján elolvasom, megértem, majd a következő választásig elfelejtem. Most nem fogom elolvasni.
Az utóbbi idők konzervjeihez képest tényleg egész jó volt, de running gag, hogy Liz Truss pl. rosszabb volt mint egy fej káposzta. Sunak sem volt azért jó, a gazdaság válságát a gazdagoknak adott adókedvezményekkel próbálta kezelni (mintha máshol már működött volna a trickle down), semmit nem tett pl. a kivéreztetett iskolarendszer és NHS rendbehozására, olyan alakokat tett a kormányába, mint Cruella Braverman, aki szerint a hajléktalanság life choice, és a menekültek biztonságban lennének, ha feltennék őket egy repülőre Ruandába, aztán ott mehetnek isten hírével. Kis „idegenrendészeti eljárás”, ha úgy tetszik. Vagy Rees-Mogg, aki baszogatta a hivatalnokokat, akik a Covid után nem elég gyorsan mentek vissza home officeból in office-ba, mert szerinte lógnak, de az okés, hogy ő maga meg az unalmasabb kérdéseknél lefekszik aludni a parlamentben.