Van-e a magyaroknak küldetése a világban?
„Nekünk magyaroknak van küldetésünk, van hivatásunk a világban. (Schmitt Pál, köztársasági elnök, 2010 augusztus 20.)
Koreának és Izraelnek is voltak olyan királyai, mint Magyarországnak. Salamont és Dávidot sokan ismerik, Taejo császárt és a Nagy Sejongot valószínűleg kevesebben. Izrael a judeo-keresztény civilizáció bölcsője, Koreában nyomtatták az első könyvet, ott építették az első páncélos hadihajót. Izrael a római megszállás után megszűnt, és európai zsidók alapították újra, gyakorlatilag a semmiből. Korea 35 évig volt japán gyarmat, és a világ egyik legszegényebb és legelmaradottabb országa volt, amikor végre kiszorították Szöulból a kommunista csapatokat.
Magyarország 1956-ban fejlettebb volt, mint Izrael vagy Korea.
Ma az első magyar egyetem elé négy-négy izraeli és koreai egyetemet rangsorolnak a világ felsőoktatási intézményeinek shanghaji listáján. Négyet. Technológiailag és tudományosan is mérföldekkel járnak előttünk. Pedig a háború után a koreai nyelvben még nem is léteztek a nyugati technológia alkalmazásához szükséges szavak, Izrael első Nobel díjasát, Avram Herskot pedig az apámmal egy vagonban deportálták ’44-ben Karcagról. A semmiből emelkedtek magasba. Ők elmondhatták, hogy a romokból építkeztek.
Van-e az izraelieknek és a koreaiaknak küldetésük a világban? Ha a küldetést azzal a hihetetlen elszántsággal azonosítjuk, amely egy sivatagi országból, illetve a japán kolonizáció és a borzalmas háború után padlóra kerülő nemzetből középhatalmat csinált, akkor a válasz: igen.
Ebben az értelemben minden országnak lehet küldetése a világban, Magyarországnak is.
Izrael és Korea küldetése mögött azonban a zsidó Mózes és a kínai Konfúciusz hagyománya állt. Mi áll mögöttünk? Van-e olyan élő vagy rekonstruálható tradíciónk, mint ennek a két különös országnak?
Menjünk el egy egyetemre, és keressük ott a tradíciót. Alulfinanszírozott intézményeket, motiválatlan hallgatókat, korrupt diákönkormányzatokat látunk. Miközben Izrael és Korea az elmúlt húsz évben emelkedett a vezető technológiai-tudományos hatalmak közé, Magyarország felsőoktatása és tudományos élete semmivel sem erősebb, mint húsz éve, a magyar nagyipar a rendszerváltással gyakorlatilag megszűnt. Nincs Silicon Wadink (az izraeli Szilícium-völgy, a Weizmann Intézetre és a Technionra épülő számítástechnikai regionális központ), nincs Samsungunk, nincs LG-nk. Miközben Izrael és Korea GDP-arányosan a világon az elsők között költ kutatásra-fejlesztésre, Magyarország az utolsók között van az OECD-államok között.
Emlékszem arra, amikor Pohangban büszkén magyarázták nekünk, hány olyan termék van a világon, amelynek előállításában Korea piacvezető a világban, vagy az izraeliek tekintetére, amikor a Jeruzsálem melletti kutatóközpontot mutatták az autóbuszból. Egy autóbuszból, ami ténylegesen palesztin területen haladt, mert Izrael de jure ma is háborúban áll, és a koreaiak is egy elmebeteg diktátor mellett kénytelenek létezni, folyamatosan készülve arra, hogy megvédjék a hazájukat. Ugye nem akarjuk a hatnapos háborúhoz vagy Kim Il Dzsong atomfenyegetéséhez hasonlítani gyerekes konfliktusunkat a szlovák szomszéddal?!
Amikor a Róna Péter nevű lézengő ritter, a seggberúgás közvetlen veszélye nélkül elmagyarázhatja, hogy ennek az országnak gyümölcsfákat kellene telepítenie, mert csak arra jó, amikor el akarják hitetni velünk, hogy mi majd gyógyvíznagyhatalomként fogunk, kiemelkedni, fogjuk fel, hogy nincs küldetésünk. Amikor a multinacionális cégek az „ellenségeink”, amikor idióták rovásírást akarnak tanítani a gyerekeinknek, amikor a mérhetetlenül gyenge egyetemen Szent Korona-tannal foglalkozó senkiháziból államtitkár lesz, tudnunk kell, hogy nincs küldetésünk.
A küldetések fent és elöl vannak, nem lent és hátul, a küldetések természetüknél fogva a jövőbe mutatnak, és nem a múltba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517171-6ae1c42b0c84c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517171&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517171-6ae1c42b0c84c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517171-6ae1c42b0c84c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tollaszerge: nagyformatumu Hiller Istvan kicsit bicskanyitogatobb volt mint Gezank. Gezank ugyanis alapvetoen egy tehetseges kolto volt, es csak utana lett macher. Hiller egy nagyarcu dombike. Ahol a dombike szo a himivarszervet is jelolheti esetleg. Persze megnagyobbformatumu Magyar Balint volt az igazi. A kozepszeru szociologus aki adott ponton elhitte, hogy tud vizen jarni. Geza a maga bumfordisagaval meg kedvesebb arc is mint ezek.
a Geza a szocsgeza, nem a hulyegyerek aki beirogatott ezesezgeza neven :))))
„Semmilyen törvény nem írhatja felül a választói akaratot, s ennek a kormánynak a programja tartalmazza a választási programot teljes egészében” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Ha az áprilisban hozott választói akarat ütközik az OÉT-ben kötött korábbi megállapodásokkal, akkor „nekünk a parlamenti választáson kinyilvánított választói akaratot kell elsődlegesnek tekinteni” – tette hozzá.
——————–
Hehe. A választók aláírták Orbánnak a biankó csekket, és Orbán azt ír fölé, amit akar. Most épp az OÉT megállapodások felmondását írta fölé. Úgy kell nektek, pupákok. Ti szavaztátok meg a minimálbér befagyasztását. 🙂
@jotunder: Ez így van. Nekem mégis az jött át az interjúból legjobban, hogy a legdominánsabb vezérőelv a ciklusfüggetlen „szakapparátusi” inkompetencia, ezen túl szabad szemmel alig látható, hogy melyik dömbike ül a kupac tetején.
@Kettes: Ez a mondat egy kincs. Itt van például az új médiaalkotmány, ami egyértelműen levezethetetlen a Fidesz választási tehát kormányprogramjából, ugyanis nem szerepel benne. Mivel a Fidesz nem kapott a választóktól felhatalmazást a média újraszabályozására, ezért a médiaalkotmányozás illegitim, és az emberektől, úgy a valóságtól, mind a realitásoktól elforduló kormányzást valósít meg. 🙂
@Kettes: Ahogy van láthatatlan alkotmány, úgy van láthatatlan kormányprogram. A szívegyüttdobbanás a kulcs. Abban van benne minden.
konzervatorium.blog.hu/2010/09/25/egy_nevesincs_allitolagos_volt_imf_szakerto
Ken Rogoff versus Boros „nem én voltam a D-8-as ügynök a III/II-ben, de legalábbis nem vagyok hajlandó bevallani” Imre. kiment a biztosíték a konzerveknél is :)))
Blogmotor!
@jotunder: Ez a Ken Rogoff egyúttal sakknagymester is, az 1970-es években aktívan játszott. (Én így ismertem a nevét, nem mint közgazdászét.)
a wikipedia szerint ő egy nemzetközi nagymester volt, Tal-lal és Petroszjannal remizett. az állítólagos IMF szakértőnek nevezni az IMF vezető közgazdászát, elég súlyos.
tudod ha valaki azt mondja, hogy ő szerinte Rogoff túlságosan pesszimista, az rendben van. az is rendben van ha valaki valamiféle lokális magyar érdekre mutat rá vagy próbál rámutatni, feltéve ha tényleg nem valami orbitális baromságról van szó, sőt még az is rendben van, ha valaki inkább Stiglitz és Krugman megközelítését osztja, majd pont én fogok ebben itélkezni. az nincs rendben amikor tehetségtelen nullajuli elkezd nagyszájúskodni.
P.S a sakk valószínűleg nem ártalmas ebben a szakmában. sok dolgot egyszerre nagy mélységben átlátni…. én egyébként ebben az egészben a tiszta agymenést bírom, amikor valaki játékból közgazdász, mert szegény annyira rohadtul okos, hogy nem tudja máshogy kiengedni a gőzt. még az sem igaz, hogy egy rohadtul okos ember feltétlenül überol egy elég okos, nagyon tapasztalt figurát. a seggbuta, provinciális majomparádé kontra Rogoff ami fizikailag fáj.
@jotunder: Ööö… most nem éppen az a ritka eset állt elő, hogy a Konzervatórium és a Vincent egy véleményen van? (Még ha más szavakat használnak is.)
Ami pedig a sakkot illeti: a sakktudás egyáltalán nem jelenti, hogy valaki másban is okos. Vannak nagymesterek, akik a sakkon kívül máshoz nem értenek, sőt, van a sakkon kívül síkhülye és egyenesen bolond nagymester is. Rogoff a sakk mellett a közgázban is „nagymester” lett, vagyis két dologhoz is ért.
@tanarseged ur: Szinte törvényszerű, hogy a konzervatórium, a Véleményvezér és esetleg a mandiner azon részének a véleménye, akik kimaradnak a helyettes államtitkárság-felügyelőbizottság-számlás tanácsadói körből, idővel konvergálni fog a Vincentéhez. 🙂
A mandiner.hu egy meghamisított Vincent posztbejegyzést tett közzé ma reggel.
@jotunder: Igényesen kivitelezett inszinuáció, cáfolandó azt, hogy münk, magyarok semmihez sem értünk. 🙂
Plusz az a remek kis szalmabáb, utalás a Vincentre, hogy ottan kérem állítottak valami cúnyát, de azzal nem foglalkozunk, hanem pöccre megcáfoljuk azt, amit szerintünk állítottak a nyugatos (idézőjelben, jóhogy) értelmiségiek (na, kik is ők, ki találja ki?).
@jotunder:
Nem meghamisított, de sajnos tényleg félreérthető, ha valaki nem olvassa elég alaposan (elsőre én is azt hittem, hogy innen van az idézet). Elnézést.
@TuRuL_2k2: OK
@jotunder: Rogoff belinkelt könyve tényleg nagyon jó. Nem „csak” egy IMF szakértő volt, hanem az IMF Research Department vezetője (ez kb egy olyan kutatóintézet, mint a jobb jegybankok kutatócsoportja, nagyjából önálló kutatás, kicsi policy-related work), pozíciók a top egyetemeken, egész területeket megalapozó publikációk, stb. Érdemes elolvasni a Stiglitzhez írt nyílt levelét is: http://www.imf.org/external/np/vc/2002/070202.htm