Van-e a magyaroknak küldetése a világban?
„Nekünk magyaroknak van küldetésünk, van hivatásunk a világban. (Schmitt Pál, köztársasági elnök, 2010 augusztus 20.)
Koreának és Izraelnek is voltak olyan királyai, mint Magyarországnak. Salamont és Dávidot sokan ismerik, Taejo császárt és a Nagy Sejongot valószínűleg kevesebben. Izrael a judeo-keresztény civilizáció bölcsője, Koreában nyomtatták az első könyvet, ott építették az első páncélos hadihajót. Izrael a római megszállás után megszűnt, és európai zsidók alapították újra, gyakorlatilag a semmiből. Korea 35 évig volt japán gyarmat, és a világ egyik legszegényebb és legelmaradottabb országa volt, amikor végre kiszorították Szöulból a kommunista csapatokat.
Magyarország 1956-ban fejlettebb volt, mint Izrael vagy Korea.
Ma az első magyar egyetem elé négy-négy izraeli és koreai egyetemet rangsorolnak a világ felsőoktatási intézményeinek shanghaji listáján. Négyet. Technológiailag és tudományosan is mérföldekkel járnak előttünk. Pedig a háború után a koreai nyelvben még nem is léteztek a nyugati technológia alkalmazásához szükséges szavak, Izrael első Nobel díjasát, Avram Herskot pedig az apámmal egy vagonban deportálták ’44-ben Karcagról. A semmiből emelkedtek magasba. Ők elmondhatták, hogy a romokból építkeztek.
Van-e az izraelieknek és a koreaiaknak küldetésük a világban? Ha a küldetést azzal a hihetetlen elszántsággal azonosítjuk, amely egy sivatagi országból, illetve a japán kolonizáció és a borzalmas háború után padlóra kerülő nemzetből középhatalmat csinált, akkor a válasz: igen.
Ebben az értelemben minden országnak lehet küldetése a világban, Magyarországnak is.
Izrael és Korea küldetése mögött azonban a zsidó Mózes és a kínai Konfúciusz hagyománya állt. Mi áll mögöttünk? Van-e olyan élő vagy rekonstruálható tradíciónk, mint ennek a két különös országnak?
Menjünk el egy egyetemre, és keressük ott a tradíciót. Alulfinanszírozott intézményeket, motiválatlan hallgatókat, korrupt diákönkormányzatokat látunk. Miközben Izrael és Korea az elmúlt húsz évben emelkedett a vezető technológiai-tudományos hatalmak közé, Magyarország felsőoktatása és tudományos élete semmivel sem erősebb, mint húsz éve, a magyar nagyipar a rendszerváltással gyakorlatilag megszűnt. Nincs Silicon Wadink (az izraeli Szilícium-völgy, a Weizmann Intézetre és a Technionra épülő számítástechnikai regionális központ), nincs Samsungunk, nincs LG-nk. Miközben Izrael és Korea GDP-arányosan a világon az elsők között költ kutatásra-fejlesztésre, Magyarország az utolsók között van az OECD-államok között.
Emlékszem arra, amikor Pohangban büszkén magyarázták nekünk, hány olyan termék van a világon, amelynek előállításában Korea piacvezető a világban, vagy az izraeliek tekintetére, amikor a Jeruzsálem melletti kutatóközpontot mutatták az autóbuszból. Egy autóbuszból, ami ténylegesen palesztin területen haladt, mert Izrael de jure ma is háborúban áll, és a koreaiak is egy elmebeteg diktátor mellett kénytelenek létezni, folyamatosan készülve arra, hogy megvédjék a hazájukat. Ugye nem akarjuk a hatnapos háborúhoz vagy Kim Il Dzsong atomfenyegetéséhez hasonlítani gyerekes konfliktusunkat a szlovák szomszéddal?!
Amikor a Róna Péter nevű lézengő ritter, a seggberúgás közvetlen veszélye nélkül elmagyarázhatja, hogy ennek az országnak gyümölcsfákat kellene telepítenie, mert csak arra jó, amikor el akarják hitetni velünk, hogy mi majd gyógyvíznagyhatalomként fogunk, kiemelkedni, fogjuk fel, hogy nincs küldetésünk. Amikor a multinacionális cégek az „ellenségeink”, amikor idióták rovásírást akarnak tanítani a gyerekeinknek, amikor a mérhetetlenül gyenge egyetemen Szent Korona-tannal foglalkozó senkiháziból államtitkár lesz, tudnunk kell, hogy nincs küldetésünk.
A küldetések fent és elöl vannak, nem lent és hátul, a küldetések természetüknél fogva a jövőbe mutatnak, és nem a múltba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517171-6ae1d16f33a2e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517171&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517171-6ae1d16f33a2e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517171-6ae1d16f33a2e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik, mondta Konfuciusz (vagy Maó?). Tegnap végre újra kardrántással erősítették meg a fogadalmukat a felavatott tisztek. Hogy Ablonczy Bálint mit rántott ki, arról az éjszakai műsorsávban bővebben.
„Nagyon ijedős vagyok. Nem félek, de a váratlan fizikai helyzeteket majdnem mindig kiáltással reagálom le.” (Schmitt Pál)
S.P.-i értelmezésben nem is kell küldetéstudat.
Én személy szerint nem akarok küldetést, pláne nem olyat, ami „küldetésünk”, vagyis 1 küldetése legyen mindenkinek. Mert minek. Olyan max háborúban vagy ilyesmiben kerülhet szóba, az meg most nincs, hála az égnek.
Már annak is örülnék, ha az ország lakosainak kb 20%-a elhatározná, hogy akármit csinál, ő azt nagyon jól akarja csinálni. Ha zöldséges, akkor finom, jóízű gyümölcsöt akar árulni, ha kutató, akkor a legjobb szaklapokban akar publikálni, ha orvos, akkor szakszerűen és empatikusan akar gyógyítani, ha cukrász, akkor nem előregyártott porból akarja kikeverni a süteményt. Szerintem ettől a hozzáállástól lesz valahol Technion és Samsung, nem a küldetéstől.
Róna Pétert most nem kommentálom, majd ha elmúlik a dühöm.
@tollaszerge:
„Ha zöldséges, akkor finom, jóízű gyümölcsöt akar árulni, ha kutató, akkor a legjobb szaklapokban akar publikálni, ha orvos, akkor szakszerűen és empatikusan akar gyógyítani, ha cukrász, akkor nem előregyártott porból akarja kikeverni a süteményt.”
Ez pont a kuldetes. Ez ugye egy metafora, hiszen nyilvan senki sem adott feladatot senkinek. Ha van egy hagyomany, hogy a dolgokat jol sot a leheto legjobban kell csinalni, mert csak, mert az Istennek tetszo dolog, az a kuldetes, es annak bizony olyan kovetkezmenyei lehetnek mint a Technion vagy a Samsung.
@Pelso..: Schmitt Pal ketszeres olimpiai bajnok parbajtorvivo. Ergo, o ugy lett babu, hogy sokkal nagyobb emberi teljesitmenyt mutatott fel mint OV. Egyszeruen nem gombolyu a vilag. O valamilyen szempontbol vizet iszik es bort predikal. :))))
@jotunder: Biztos van ilyen komponense is (weberi protestáns etika, ennek izraeli és d-koreai megfelelői).
Viszont ne feledkezzünk meg arról se, hogy a dolgokat jól, sőt lehető legjobban csinálni önmagában is nagyon jó érzés. Szerintem annyi kell hozzá, hogy az ember fiatalkorában lásson másokat, akik jól csinálják amit csinálnak, és lássa rajtuk hogy ezt ők élvezik. Ezután már eszébe jut, hogy így is lehet, ennyi szerintem sok embernek elég hozzá.
Szerintem az életben a legszerencsésebb indíttatás az, ha fiatalon látsz 1-2 embert, akik imádják a szakmájukat: ekkor az ember tőlük nem konkrét tudásanyagot tanul, hanem attitűdöt. De az legalább annyit számít. És az érem másik oldala: hiánya borzalmas eredményekhez vezet. Nem tudom, mennyire felelős ez a jelenleg domináns magyar felfogásért, de erős a gyanúm hogy nagyon.
@tollaszerge: „ekkor az ember tőlük nem konkrét tudásanyagot tanul, hanem attitűdöt. ” ez a hagyomany lenyege.
Oszinten szolva en csak azt latom, hogy mindenki azon dolgozik, hogyan kaphatna tobb penzt az allamtol. Ahogy Kennedy mondta, epp csak forditva.
tollaszerge: remelem, hamar elmulik duhod, mert kivancsi vagyok Rona Peterrol valo velemenyedre.
@jotunder: OK, nagyjából ugyanarról beszélünk.
@dvhr: Nem akarok Rónára sok időt szánni (éppen cikket írok :-). Marhaságokat szokott beszélni, de ezt viszonylag konszolidált módon teszi, és éppen ezért veszélyes. Mert vitatkozni értelmesen nem lehet vele – hol kezdenénk el? az alapok hiányoznak neki – de ez laikusnak nem nyilvánvaló. Ha pl ír valami bődületes baromságot a nemzeti bankról és a monetáris politikáról, amivel vitatkozni sincs kedve senkinek, akkor jobboldalon rögtön az a konklúzió, hogy jól megmondta a tutit, mert senki nem tud rá mit mondani. Néha valaki reagál rá, de nincs következménye, nyom egy újabb hasonló színvonalú választ. Fáradhatatlan.
Hogy hasonlatot mondjak: tegyük fel, hogy egy orvos diagnosztizál valamit. Ha azt mondja, hogy a betegség oka az, hogy nem űzték ki a páciensből az ártó szellemeket, akkor tiszta ügy, hogy elmebeteg. Ha viszont azt mondja, hogy a beteg túl sok nyers zöldséget fogyaszt, ezért magas a trigliceridszintje, akkor már csak az szúrja ki a marhaságot, aki kicsit ért hozzá. Ha orvosként ilyet hallasz egy kollégától, akkor az egyetlen konzisztens reakció az, hogy elkezdesz ordítani, és seprűvel űzöd ki a kórházból. De akkor te leszel az agresszív fél, és laikusok szemében ezzel sokszor már elvesztetted a vitát. Ezért jelenleg senki nem tud mit kezdeni Rónával.
@jotunder: Karrierjéből (nem az aktív sportoló) egyértelműen világlik ki az ő személyes küldetéstudata, amitől én hányok (bocs).
Ezt ismerve, mostani frázisaival -fentivel is-, nekünk kíván utat mutatni.
Hát nem. Eb ura fakó.
@tollaszerge: Attól tartok, hogy nálunk a lakosság nem húsz, hanem nyolcvan százaléka nem hogy elhatározza, hanem meg is van arról győződve, hogy amit csinál, azt valami eszelősmód remekül csinálja. 🙂
Valami a lényeglátással van itt rettenetesen elkúrva. Nálunk minden pimf semmiség nemzeti érdek, olyasmikért feszülünk fel a szivárványra, hogy akkor most 8+4, 4+8, 6+6 osztályos legyen a közoktatási szisztéma, meg hogy Berzsenyi szerelmi lírája teljességgel kihagyhatatlan, nemzeti érdek fennforgása miatt, de arra már csak egy kis színes erejéig futja, hogy a társadalom negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta, és ezt évről-évre megbízhatóan újratermeljük.
Mintha nálunk a túlzott nacionalizmusnak nem az erősségével, hanem a kiterjedtségével lenne a gond. Mostanság olvasgattam Japán ’90-es évek környéki nehézségeiről, és egy érdekes gondolatra bukkantam:
„Az a logika ugyanis, amely szerint a magántermészetű ügyek erkölcsileg önmagukban nem, hanem mindig csak a nemzeti ügyekkel való azonosulás jegyében igazolhatók, fordított irányú következményekkel is jár: a magánérdekek korlátlanul beszűrődnek a nemzeti ügyekbe.” Masao Maruyama
Mintha éppen pont ezért nem tudnánk mi nemzeti ügyekről komolyan elbeszélgetni, mert annyira megszoktuk már, hogy a legpitiánerebb magánérdek is nemzeti ügyként kerül tálalásra, és ettől teljesen elveszett a lényeglátásunk, vagy már csak undorból sincs kedvünk komolyabban elgondolkodni azon, hogy VALÓJÁBAN mit is takar MA ez a fogalom.
@tollaszerge:
Ilyenkor ha hozzáérő vagy, nem tudsz keresni egy fix pontot, ahonnan kiforgathatod a mondanivalója hibáit? Valahogy így: azt állítja, hogy x-et tesszük, ennek y következménye van, ami nyilvánvalóan nem igaz, mert v példa mutatja, vagy az egyszerű logika z és zs tények figyelembevételével is erre a következtetésre visz .
Szerintem sok ilyen elmélet, az ezotériától az „alternatív” nyelvészetig, közgazdaságtanig, vagy történelemig a részben tiédhez hasonló hozzáállás, részben az oktatás hiányosságai miatt tesz szert ekkora népszerűségre.
Persze, a mechanizmus amit leírtál sok esetben valóban így működik, de ha azoknak, akik nem akarnak bedőlni az ilyen „alternatív” hülyeségeknek, nincsenek érveik, amik szakmabeliektől, vagy tudósoktól származnak, akik képesek közérthetően írni bonyolultabb kérdésekről, akkor az van, hogy hiába érzi az ember, hogy gigantikus átverés az adott mű, mert az átverés általános szabályai illenek rá, nem érdekli annyira, hogy csak a leleplezés kedvéért kiképezze magát nyelvésznek, történésznek, orvosnak, biológusnak. A szakemberek, tudósok, nem csak arra vannak, hogy hasznos új képleteket, meg csak a tudományágon belül érthető felfedezéseket adjanak a világnak, hanem a kuruzslók elleni védelemben és a tájékoztatásban is szerepet kell vállalniuk, hogy az eredményeik lejjebb szivárogjanak a laikusokhoz is, esetleg azokhoz, akik kis mindennapi mütyűrökre, történelmi regényekre, cipzárra, tépőzárra, festményre, dokumentumfilmekre újságcikkekre, vagy természetfilmekre és hasonlókra váltják az eredményeket. Ebben a magyar tudósok gyakran sokkal rosszabbul teljesítenek, mint a valódi nagyobb horderejű felfedezésekben.
@bryan: Az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt lakosok több mint negyven százaléka állítja azt, hogy Isten az embert körülbelül 10000 éve teremtette. Az Amerikai Egyesült Államok valamennyi tudományágban úgy vezet a világban, hogy nincs mögötte igazi második helyezett. És mégis.
Borhidi Attila akadémikus, egy erősen kreacionista izű pöllencsséget publikált pár hónapja a Magyar Tudományban. Hárman reagáltak rá. Ő visszaszólt, jól elmondta, hogy de neki van igaza, és kész.
A SOTE-n kínai orvoslást fognak tanítani a Harbin-i Egyetemmel kooperációban. Akkupunktúra és hasonlók. Olyasmit amiről egyetlen tudományos publikáció sem bizonyítja, hogy valóban hatásos.
A probléma az, hogy az áltudományos vagy sima babonás majomságok szinte vallásos jellegűek, és pontosan ugyanúgy reagálnak a támadásra mint egy egyház ha vallási dogmáit támadják.
Ezek nagyon nehéz dolgok. Az embereket nem lehet rákényszeríteni arra, hogy odafigyeljenek a szakértőkre.
Róna Oxfordban végzett és egy komoly amerikai bank igazgatója volt,
nem úgy áltudós mint mondjuk Egely. A Nobel díjas Krugman is szokott kontroll nélküli furaságokat beszélni néha. Ezzel persze nem akarom Rónához hasonlítani.
en.wikipedia.org/wiki/Miracle_on_the_Han_River
így néz ki egy küldetés. az a görbe ott a jobboldalon a koreai gazdaság növekedését mutatja. hülyére tanulták és dolgozták magukat és bejött.
@jotunder:
Én nem azt mondom, hogy az embereket kötelezni kellene a szakértőkben való hitre, az is borzasztó tudna lenni, mert mi van, ha a szakértő téved például.
Nem is a „híveknek” kéne szólniuk ezeknek a kis tájékoztatók, hanem azoknak, akik nem hisznek az alternatívoknak, szkeptikusan állnak hozzá, de nincsenek érveik alátámasztani szkepszisüket, mert nem az a szakmájuk, meg nem is az a dolguk, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Csak látják, hogy valami nem klappol az elméletekben.
Mondjuk beállít a 16 éves unokatesód, hogy szerinte a mi nyelvünk nem finnugor eredetű, mert azt mondták a suliban a haverjai, rosszabb esetben a tanára.
Ez egy könnyű eset, küldesz neki egy mélt egy-két jobb cikkel, mondjuk Nádasdyval, ha tanár volt aki ezt mondta neki, leüvöltöd a haját, aztán kalap kabát.
Van egy csomó olyan eset, aminél nincs ilyen. A Róna interjúk is ilyenek, egy laikusnak a bankvezéri tekintéllyel megtámogatva majdnem hihető, de egy közgazdász valószínűleg szét tudná kapni elég hamar. Akkor tegyék meg. Róna azon a szinten van, ahol már a közgazdászok nem inthetik le azzal, hogy nem érti, mert teljesen hülye a pénzügyekhez, aztán mégse nagyon lehetett látni senkit, aki megmondta volna, neki hol a hiba. Ebben szerintem benne van az elefántcsonttorony mentalitás ami káros.
@bryan: Iszonyú nehéz ez. Saját szakmámban egy ideig próbálkoztam vele, csak éppen nem találtam olyan helyet, ahol közölték volna — úgy, hogy eközben kimondottan kérték, hogy gyakrabban írjak nekik publicisztikákat politikai kérdésekről.
Az újságírókat nem érdeklik a tények, ezért azt hiszik, hogy a közönséget se.
@bryan: Nem ilyen egyszerű. Hogy konkrét példát mondjak, a Joób Márk (NYME) írt nemrég egy szép csokor marhaságot az Index publicisztikai rovatába. Pete Péter részletes választ írt rá („Csináljunk egyszintű bankrendszert?!”), a saját blogjába, de az Index átvette. Ezen a ponton, ha én lettem volna Joób helyében, akkor abbahagyom, legfeljebb kitalálok egy sztorit arról hogy az eredetit LSD hatása alatt írtam. De ő pörgött tovább, kommentelt, írt válaszcikket, megsértődött és elnyomást emlegetett, amikor az Index nem akarta közölni, aztán elhelyezte a Magyar Hírlapban (hova máshova). Közben abszolút semmit nem értett meg abból, miért marhaság, amit beszél, és egyáltalán, miért értelmetlen ezekről a dolgokról azon a nyelven beszélni. Hogyan vitatkozol valakivel, akinek a tudományág alapjai hiányoznak?
Konkrétan Rónára visszatérve: ő úgy szokta, hogy bedob állításokat és szösszeneteket, de nem fejti ki részletesen. Ha rendesen, lelkiismeretesen akarsz reagálni ezekre, akkor sok időt elvesz. De nagyon azt látom, hogy sokat nem érnék el vele, hanem az csinálná tovább ugyanúgy, de közben a saját kutatásomtól venném el a drága időt (Rónának természetesen ilyen problémája nincs).
1.2. Joób Márk Győző külföldön szerzett tudományos fokozatának irodalomtudományok tudományágban történő honosítása tárgyában 2009. január 29-én hozott határozatát az EDT – a felterjesztő kar kérésére – egyhangú szavazással megsemmisítette és nevezett fokozatának honosítását filozófiai tudományok tudományágban bocsátotta szavazásra és a kari felterjesztés alapján, titkos szavazással – 7 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal doktori (PhD) fokozatként honosította.
…………………………………….
A zürichi egyetemen (nem az ETHZ-n, a másikon) szerzett filozófiából doktorit. A disszertációjából írt egy könyvet. Valamiért elhiszi, hogy ő ért annyit a közgazdaságtudományhoz, hogy okoskodjon róla.
@jotunder: Nekem nem azzal van problémám, hogy ő elhiszi, mert mindenki azt hisz amit akar. Az zavar, hogy az érintett médiák szerkesztői is elhiszik. Ha nincs minimális szűrő, akkor a „vita” kimenetele azon múlik, ki a kitartóbb, és ki szereti legjobban hallani a saját hangját.
Vagy Rónával: ha az interjút készítő riporter képtelen kicsit belekérdezni, hogy állításait mégis mire alapozza, akkor az lesz, hogy random állításokkal kell vitatkozni. Ezen állítások generálása így neki 0 költséggel jár. De ha lelkiismeretesen akarsz rá válaszolni, az nagyon költséges, még akkor is, ha benne vagy egy szakterületben.
Az index szerkesztőjének lett volna feladata megkeresni azt az infót, amit te fent belinkeltél. A Rónát interjúztató riporternek lenne feladata legalább minimálisan (művelt laikus szintjén) felkeszülni a riportra, és ott riporterként viselkedni. Aránytalannak érzem, hogy az ő hanyagságukat a téma hozzáértői korrigálják úgy, hogy sok munkával publicisztikákat írnak.
A web2 és a blogok amúgy sokat javítottak a helyzeten, blogpostot az ember sokkal kisebb nekikészüléssel is hajlandó írni, mint publicisztikát.
@tollaszerge: index.hu/tudomany/2010/06/02/az_elso_cikk_utan_majdnem_leharaptak_a_fejunket/
Próbálna az ember megszólalni….
@tollaszerge: Az index szerkesztőjének célja, hogy minél több kattintást generáljon. Ha ezt úgy teszi meg, hogy nevetségessé teszi a valódi tudományt, szakértelmet és égbe plankol egy hihetetlen nagy baromságot, akkor meg fogja tenni.
A politika es a hulyeseg osszefonodasanak tokeletes peldaja :
EGELY GYORGY LMP-S KEPVISELOJELOLT !! :((((((((((((((((((((((
@jotunder:
Barabási elméleteivel is baj van?
@bryan: Mi is az o elmelete ? Szerinted mit allit Barabasi ?
@jotunder: Azt, hogy az emberek mozgása kiszámítható. Állítólag ezt az elméletet a FIFA fel kívánja használni a 11-es rúgás szabályainak jövő évi módosításánál.
@jotunder:
Azt, hogy van egy elmélete, amellyel (bizonyos adatok rendelkezésre állása esetén) 90%-nál nagyobb valószínűséggel lehet megjósolni emberek valószínű mozgását, járványok terjedését, az utak kihasználtságát meg más dolgokat.
Nem olvastam a könyveit, szóval nagyjából ennyi az, ami a cikkéből lejött. Ez működhet jelenleg, a jövőben is lehetetlen, vagy már rég működik, azt nem tudom, mert keveset foglalkoztam ezzel.
@bryan: Nincs ilyen elmélete.
en.wikipedia.org/wiki/Albert-L%C3%A1szl%C3%B3_Barab%C3%A1si
Konkrétan elolvashatod, hogy miről volt szó. Az én tippem az, hogy egy-két éven belül a Barabási bubble ki fog durranni. Ez a „Burst” már durvább mint a „Linked”.
@jotunder: Én egyiket sem olvastam a könyvek közül, de a scale-free network fogalmának népszerűsítése azért imho mindenképpen pozitívum. Nem akkora, mint a hype indokolna, de mégiscsak.
@dolphin: Ez igaz. Bár az továbbra sem világos, hogy mit is nevezünk scale-free networknek. A legjobb definició amit eddig hallottam, hogy egy gráf akkor scale-free ha pirulás nélkül el lehet róla mondani, hogy preferential attachment process-szel gyártották le.
OFF: Szinten Karcagrol? 🙂
Mi a baj a klasszikus definícióval, amit pl. Albert Réka is megad? (Tényleg érdekel.)
jcs.biologists.org/cgi/content/full/118/21/4947
„The degree distribution P(k) gives the fraction of nodes that have degree k and is obtained by counting the number of nodes N(k) that have k = 1, 2, 3… edges and dividing it by the total number of nodes N. The degree distributions of numerous networks, such as the Internet, human collaboration networks and metabolic networks, follow a well-defined functional form P(k) = Ak-{gamma} called a power law. „
@dolphin:
1. Probléma: Nem ilyenek a hálózatok.
http://www.ams.org/notices/200905/rtx090500586p.pdf
ez azt írja le, hogyan tévedtek az internettel kapcsolatban.
arxiv.org/abs/0706.1062
itt gyakorlatilag mindenről kimutatják, hogy nem scale-free amiről Albert Réka azt szokta mondani, hogy az. 23. oldalt nézd meg. amúgy ezeknél a hálózatoknál olyan durva mérési hibák vannak, hogy pontos függvényekről nem lehetne beszélni, de itt az adatbázisok sem mutatnak power-law-t.
2. Probléma. A hálózatokat nem írja le jól a degree distribution. Mindenféle egymástól nagyon különböző hálózatnak lehet nagyon hasonló degree distributionje. Valójában Barabási más tulajdonságokra is céloz. Ezek mind a PA gráfok tulajdonságai, amelyek matematikailag precízen definiálhatók és valóban scale-free-k.
Az igazán érdekes dolog a PA gráfok konkrét vizsgálata, ami egy teljes új terület. Ott meg az a baj, hogy használnak egy módszert, ami fél-rigorózus, hogy finoman fogalmazzak, ez a mean field módszer. Valószínűleg a legtöbb dolog amit ezzel kimutatnak igaz, de néhányról tudni lehet, hogy nem. Matematikai folyóiratban persze nem fogadnak el ilyen cikkeket, de fizikaiban igen. Az átmérőre vonatkozó aszimptotikus „rigorózus” Barabási formula például hibás. A többi, lokális jellegű állítás gondolom nem az. Van egy csomó jó matematikus aki rászállt a témára, és szép rigorózus bizonyításokat csinált.
@jotunder: Köszönöm! Kellene erről majd egy jó kis poszt, mert aki nem olvas arxiv-t, ahhoz ez nem igen jut el.
@tollaszerge: Rónáról jut eszembe korunk másik ügyeletes közgazdász megmondó tündöklő csillaga: Heim Péter.
Az Index szerint ezt mondta vagy két hete: „Jól tette a kormány, hogy kiadta az IMF útját, de a válás lehetett volna sokkal békésebb – mondja Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke. A Fidesz-kormány gazdasági agytrösztjének egyik tagja szerint azonban a kormány adós a bankadó negatív hatásait ellensúlyozó intézkedésekkel.”
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?feed=1&k=3&i=137141&is=1
Ehhez képest (Pásztörperc kedvéért ;-)) ugyanezen Zrt. másik prominens képviselője, Mellnár Tamás, ma teljesen korrekt véleményt nyilvánított az IMF-fel kapcsolatban: http://www.netriport.hu/gazdasag/cikk/?id=145955.
@sajtohuba: A Mellár interjút én is olvastam, egész korrekt. A Századvég viszont vicces hely, próbálnak Fidesz-közeliek lenni, de ezt egyre nehezebb nekik is pirulás nélkül.
@sajtohuba: A Mellár-interjú nagyon rendben volt. Mind a kettő. Majdnem írtam belőle egy Jé!-opuszt.
@tollaszerge: Megfigyeltem, hogy az Orbán-kormányra hullámokban tör rá a józanság és 285-ös HUF/EUR-nál valahogy mindig félrerántják a kormányt.
@Kettes: Egyszer egy beszélgetésben (magyar közgazdászokkal) azt találtam megfogalmazni, hogy a magyar lakossági devizaadósság magas szintje nem probléma, hanem éppen ellenkezőleg, előny. Adhat ugyanis egy elkötelezési mechanizmust: a kormány kénytelen fegyelmezni magát költségvetésileg, ui ha nem, akkor elszalad az euróárfolyam, aminek nagy lakossági szívás lesz a vége. Tehát ha egy ország nem tudja elhitetni, hogy fegyelmezett lesz, akkor legjobb, ha támogatja a devizahitelezést, kiteszi a lakosságot az árfolyamkockázatnak, és ezzel megköti saját kezét.
Nem mondom, hogy esetünkben ez tudatosan történt, de ha már így alakult, akkor szerintem haszna is lehet.
@tollaszerge: Lehetek kíváncsi a beszélgető társaság tagjainak reakciójára, véleményére?
Egyébként,kétlem, hogy ilyesmi önmérsékletre, fegyelmezett költségvetési politikára tudná ösztönözni a kormányzatot. Jó lenne, de hát ne feledjük, nem a racionális gondolatok megvalósításának idejét éljük.
@Pelso..: Kb úgy néztek rám, mint ha az orromba tömtem volna a diótortát. Magyarországon valahogy a szakmában is elterjedt, hogy a devizában történő eladósodás az valami métely, amit mindenáron meg kellett volna akadályozni. Pedig az exchange rate alapú commitment nem új, lásd pl Svensson Foolproof Way cikkeit (egy más témakörben, konkrétan likviditási csapda/infláció).
Megértem kétségeid, de nagyon az látszik, amit Kettes mond. Orbánéknak addig nagy a szája, amíg nem esik a forint. Nem kell nekik racionálisnak lenni abban az értelemben, hogy előretekintőek, mert a hülyeség büntetése azonnali. Kb annyira kell racionálisnak lenniük, mint egy egérnek egy tanulásos kísérletben.
@tollaszerge: Szerintem a forintgyengülés esetére komplett kommunikációs csomagot tartanak készenlétben, -de csak azt.
Kissé párhuzamos történet a fentihez: nemrég, egy egészségüggyel foglalkozó konferencián, a hivatalos rész letelte után, egy nagy asztalnál ülve; néhány ismert „szakpolitikus” és pártkatona diszkréten feltette a kérdést:
-Valójában mit kellene kezdeni az egészségüggyel?-
Mondtuk, hogy kb 20 intézményt azonnal be kellene zárni (többek között).
Azonnal nagyon mély csend lett, a hőmérséklet abszolút nulla fok közelébe zuhant (diótorta nem volt..).
Hümmögtek, s egyik kezükkel mutogattak felfelé, másikkal nemet intve, az arcokon kínos mosoly.
Hát ennyi.
@Pelso..: Nem tudom mennyit segít rajtuk egy kommunikációs csomag. Egyrészt kételkedem abban, hogy meggyőzően át tudják hárítani a felelősséget másra – az a vonat már elment. De még ha sikerülne is, akkor is ott van az a sok ember égig érő törlesztőrészlettel. Ő már kezdik érezni, hogy a közvetlenül befolyásolja az életüket Matolcsy & co töketlenkedése.
@tollaszerge: Segít átvészelni az adott időszakot, hozzátenném, hogy kommunikációs-propaganda stratégiájuk messze a leghatékonyabb a többi pártéhoz képest, még ha néha primitívnek is tűnik.
Nyilván hagyjuk a közvélemény kutatások megrendelt eredményeit, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy népszerűségük még bőven elég. Elég ahhoz, hogy a háttérben zavartalanul folyhasson a háttérgazdaság építése, a klientúra jutalmazása ill. pozicionálása, miket a devizahitelesek esetleges elégedetlensége cseppet sem zavar. A csalódottak, elfordulók meg mi mást tehetnek, mint legközelebb máshova húzzák az ikszet. De addig még sok víz lefolyik..
Személyzeti politika erős idegzetűeknek:
„A mai közgyűlésnek ezért az egyik napirendi pontja volt Urbán utódjának kijelölése. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében Kamarás Zoltán tett javaslatot a személyi kérdésekre. Igazgatósági tagnak saját magát jelölte, elnöknek pedig Winkler Jánost, az igazgatóság tagját, a T-Mobile volt vezérét kérte fel. Mivel Kamarás szavazata a magyar állam képviseletében 95 százalékot ér, ahogyan arra a Népszabadság emlékeztet, a szavazatával javaslatait a közgyűlés jóváhagyta.
Az igazgatóság új elnöke nagyon meglepődött megválasztásán, mert előzőleg nem tudott a jelölésről, számol be az MTI. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerzett tudomást egy ilyen előterjesztésről igazgatósági tagként, nem tudott választ adni.”
Egy érdektelen, picsányi kis állami cégről van szó, valami Malév vagy micsoda. Ma már nagyon kell vigyázni, ha az ember fontos elvtárs, bármikor azon veheti észre magát, hogy az igazgatósági elnöki székbe repíti a NER akarata.
„Menjünk el egy egyetemre, és keressük ott a tradíciót. Alulfinanszírozott intézményeket, motiválatlan hallgatókat, korrupt diákönkormányzatokat látunk.”
A lusta oktatókat elfelejtetted megemlíteni. jo tunder, te mit tettél hozzá az elmúlt húsz évben a Haza Haladásához?
„Van-e olyan élő vagy rekonstruálható tradíciónk, mint ennek a két különös országnak? „
A kommunisták sokat tettek azért, hogy ne legyen. A szabaddemokraták pedig csak folytatták ezt.
@Kettes: Kocsis István „cáfolja azokat a sajtóban megjelent híreket, melyek szerint őt nevezik ki a Mol elnök-vezérigazgatójává, erről a kérdésről ő senkivel sem tárgyalt”.
Buta. Hívja fel Winklert, ha ennyire nem érti a NER-t. 🙂
Lazán kapcsolódik (magyarok világban kulcsszavakhoz), de ide illik legjobban: nagyon érdekes interjú Krasztev Péterrel, a pozsonyi Magyar Intézet volt igazgatójával. http://www.es.hu/?view=doc;26843